Budapest, 1973. (11. évfolyam)
8. szám augusztus - Kőhalmi Gyula: Négy budapesti hídról
mérnök volt. Még később a Közúti Hídosztály vezetője, a Közmunkatanács alelnöke és államtitkár lett. Fiatalon, 1945 augusztusában halt meg. A Petőfi-híd felsőpályás ívhíd, négy főtartós, folytatólagos többtámaszú szerkezettel. A táreszközök mérete 112+154- 112 méter. A kocsipálya szélessége 15,7, a gyalogjárdáké 3,5 méter. A főtartó szimmetrikus rácsozatú vertikálisokkal merevített. Minden vertikális helyén erős keresztkötés kapcsolja össze a főtartókat. Ezenkívül van felső és alsó szélrács. A keresztkötések a főtartókat és a szélrácsokat erősen merevítik és elosztják. A hidat 1937-ben avatták fel, 9 millió pengőbe került. Vasszerkezetét a MÁVAG-ban gyártották. 1945. január 14-én — amikor a felszabadító Szovjet Hadsereg már a Nagykörút közelében járhatott — a németek a Petőfihidat is felrobbantották. Szerencsére nem a legbrutálisabban tönkretett hidak közé tartozott. (Az Erzsébet-híd, a Lánchíd és a Margit-híd sérült meg a legsúlyosabban.) A Petőfi-híd vasszerkezetének nagy részét viszonylag épségben sikerült kimenteni. A főtartók is tűrhető állapotban maradtak. „Csak" 2800 tonna vasanyagot kellett ismét felhasználni. Az újjáépítéskor néhány módosítást is végrehajtottak. A meredekségi pályaszintet 3 %-ról 2,5%-ra csökkentették. Az új keresztmetszet 2,5 + 18+2,5 méter lett. Inkább a kocsipálya szélességét növelték, aminek előnyét éppen napjaink állandóan növekvő autóforgalmában tapasztaljuk. A korábbi patkó alakú feljárók helyett egyenes feljáró készült. A hidat 1952. november 25-én adták át újra a forgalomnak. A Déli Összekötő vasúti híd Az első vasúti Duna-híd, a Déli Összekötő vasúti híd az 1873—76. években épült. 1877-ben nyitották meg a vasúti közlekedés számára. A híd tervezője Feketeházy János volt, aki a Szabadság-hidat is tervezte. A kivitelezést a Cail és Társa francia cég végezte. A híd teljes hossza 394 méter. Négynyílású, 93,4 méteres támaszközökkel. Főtartóját akkor 2—3 támaszú tartó képezte. Párhuzamos rácsozatú vasszerkezete olyan rossz minőségű — belga — anyagból készült, hogy 40 év múlva szükség volt a teljes kicserélésére. 1913-ban újjáépítették. Ekkor négy kéttámaszú szerkezetből álló híddá modernizálták, s pályáját két sínpárra bővítették. Vasszerkezetét vonórudas, ívelt rácsos megoldásúra módosították, két oldalán gyalogjárdával. Újratervezői Kölber Ernő és Thoma Frigyes, a MÁV mérnökei voltak. 1945 után nem a régi alakjában, hanem egyvágányú, négynyílású, folytatólagos, egyszeres rácsos főtartó-szerkezettel építették újjá. Nyílásainak támaszköze most kb. 98 méter. E harmadik átépítést teljes beállványozás helyett úszódaruk segítségével, ún. szabadszereléssel végezték. Az újjáépítési munka 3 hónapig tartott, napi 28 tonna teljesítménnyel. E harmadik tervezés vezetője dr. Korányi Imre volt. A híd szélesítésével — jelenleg ugyanis a pillérek csak fél szélességben vannak kihasználva — autópálya létesítését tervezik a vasútvonal mellett. Az Árpád-híd pesti szakasza A Petőfi-híd egyik terve (Csigó László reprodukciója)