Budapest, 1983. (21. évfolyam)
2. szám február - Budapest postája
* ÁLLAMI BÁBSZÍNHÁZ: Budapest egyik műemlék épülete udvarának beépítésével létesült az Állami Bábszínház új épülete. Átalakítása, az új épületrész építése hagyományos technológiával készült. Külön problémát jelentett a munkaterület anyagokkal történő ellátása, mert a belső udvar nem volt megközelíthető munkagépekkel. Az Állami Bábszínház nézőtéri férőhelyeinek száma 380. Tervezte: a KÖZTI. FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ, építését 1971-ben fejezte be vállalatunk. Rekonstrukciója során a teljes nézőteret lebontották, és új vasbeton szerkezet került kialakításra. A színpadon kicserélték a színpadgépészeti berendezést a forgószínpad szerkezetével együtt. Új hidraulikus működésű díszlettartó berendezéseket építettek be. Egy régi épületszárny lebontása után — és annak helyén — új díszlettároló készült, és e fölött a harmadik szinten a művészi és műszaki gárda részére öltözőket és klubhelyiségeket alakítottak ki. A nézőtéri férőhelyek száma 981. Mint minden színház rekonstrukciójánál, itt is az organizációs feladatok megoldása jelentette a leggyobb problémát. Tervezte: BUVÁTI-KÖZTI. VÁRSZÍNHÁZ: A budai Vár területén vállalatunk már régóta végez rekonstrukciós munkákat. A már elkészült Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkásmozgalmi Múzeum után 1977-ben készült el a Várszínház. Különleges élményt jelent a színházlátogatók számára a romantikus, barokk hangulatú környezet, valamint a klasszikus angol színielőadások színhelyét idéző belső színházi tér. A boltozatos templomtér főhajójában elhelyezett különálló nézőtér, a támpilléreken keresztülfűzött erkélyek és a volt szentélyben épített színpad adja a különleges műemléki enteriőrt. A mai Várszínház elődje 1787-ben készült. (Itt jegyezzük meg, hogy a színházat megelőzően templom állott e helyen, és a templomot későbbi megbízás alapján a bécsi udvar főépítésze tervezte át színházzá, homlokzata a schönbrunni pavnonokhoz hasonlóan tipikus copf stílusban épült. A Várszínház és a csatlakozó kolostor újjáépítését vállalatunk a Kempelen-féle átépítési alapkoncepció meghagyásával kezdte meg. Ez azt jelenti, hogy a szentélyből lett a színpad, a csarnokrészből pedig a nézőtér. Megmaradt a színház előcsarnokában a két Kempelenféle oldallépcső, melyekről a nézőtéri szinteket lehet megközelíteni. A színpad feletti boltozatos térben zsinórpadlás kialakítása nem volt lehetséges, így a padlástérben elhelyezett, úgynevezett ponthúzó gépekkel mozgatják a díszleteket — a boltozaton kialakított nyílásokon keresztül. A Várszínház férőhelyeinek száma 320. Tervezte: a KÖZTI. MADÁCH KAMARASZÍN HÁZ: Eredetileg egy század elején épült lakóépület fölszintjén és az épületek közé szorított belső udvar beépített területén működött mint kamaraszínház. A rendkívül rossz technikai körülmények szükségessé tették a színház korszerűsítését és felújítását. A meglévő épületet — a szerkezeti részek meghagyásával — teljes egészében lebontottuk, majd új elrendezésben építettük újjá azonos területen. Természetesen itt is csak hagyományos technológiával lehetett dolgozni. Teljesen új színpadi berendezést készítettünk, új a fény- és hangszabályozás is. Rendszerezve lett a a technikai, műszaki, öltözők megközelítésének, egymáshoz kapcsolásának módja. Az átépítés során a férőhelyek száma nem változott, a színház 403 néző befogadására alkalmas. A munka 1982-ben fejeződött be. Tervezte: a KÖZTI. MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ: A legszebb és egyben talán a legnehezebb feladatot dolgozó kollektívánk számára a Magyar Állami Operaház rekonstrukciója hozta. A színház építésére az 1873-ban kiírt pályázat elnyerése alapján Ybl Miklós, az egyik legnagyobb magyar építész kapott megbízást. Az Operaház építése 1884-ben fejeződött be. A színháznak mind homlokzata, mind belső terei rendkívüli gonddal, művészi igényességgel készültek. Freskóit neves művészek — Lotz Károly, Than Mór, Székely Bertalan — készítették. Az építés óta első ízben kerül sor rekonstrukcióra. A második viágháború nem okozott komoly károkat az épületben, de a színpad technikai berendezései, elektromos rendszere már nem feleltek meg a mai követelményeknek, a műemlék részek pedig elszenynyeződtek, felújításra szorultak. Az 1981-ben megkezdődött rekonstrukciós munka legfontosabb feladata a műemlékek megőrzése és a technikai eszközök korszerűsítése. Az épület falainak és acélszerkezeteinek megerősítése után kerül sor az új színpadszerkezet beépítésére. Felújításra kerülnek az öltözők, próbatermek, műhelyek, a teljes gépészeti berendezés és a tetőhéjalás. Az Operaház felújítása jelenleg is folyik. A munkát 1984-ben kell befejeznünk, amikor is a Magyar Állami Operaház, immár megifjodva, fennállásának századik évfordulóján ismét megnyitja kapuit a nagyközönség előtt. Tervezte: a KÖZTI Ebben a cikkben csak néhány — vállalatunk kivitelezésében készült — épületet emeltünk ki a színházrekonstrukciók átfogó programjából. A VI. ötéves tervben kormányunk lényegesen megemelte a színházrekonstrukciók lebonyolításához szükséges anyagi eszközöket, így minden remény megvan arra, hogy rövid időn belül ezek a mind építészetileg, mind kultúrtörténetileg igen értékes épületek elnyerik a mai kor követelményeinek megfelelő technikai és esztétikai színvonalat. (x) Az Operaház felújítása A Várszínház