Budapest, 2007. (30. évfolyam)
8. szám augusztus - Berndt Mihály, Molnár Zsolt: Megkezdődött a kedvezőtlen zajhelyzet kezelése
BUDAPEST Megkezdôdött a kedvezôtlen zajhelyzet kezelése Elsô körben stratégiai térkép készült szöveg és ábrák: Berndt Mihály és Molnár Zsolt, fotó: Sebestyén László Budapest és környéke, mondhatni a teljes agglomeráció zajhelyzete kezd tûrhetetlenné válni – lásd errôl a BUDAPEST júliusi számának publicisztikáját az 1. oldalon. Sovány vigasz, hogy földrészünk sok városának tájékán sincs másképp, ezért született 2002-ben európai uniós irányelv a helyzet felmérésére és kezelésére. A 250 ezer főnél népesebb nagyvárosi agglomerációkra idén június 30-ig kellett elkészíteni a stratégiai zajtérképet. A hazánkban 2006 májusában megkezdett munka eredményeként elkészültek a főváros és a vonzáskörzetébe tartozó települések zajtérképei, melyeket Demszky Gábor főpolgármester és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes „az agglomerációs térség önkormányzatainak további sikeres együttműködése reményében” nyújtott át 2007. május 29-én az érintett települések polgármestereinek. Az alábbi, meglehetôsen speciális műszaki ismeretekre alapozott írásból kiderül, hogy az eddigi zajfeltérképezési módszerek megváltoztak, és még csak az elsô menet zajlott le: a térképekre építve jövô év július 18-ig kell intézkedési tervet készíteni a zajhelyzet kedvezô megváltoztatására. A „stratégia” szó második jelentése az idegen szavak szótára szerint: „szervezett, nem fegyveres küzdelem tervezésének és irányításának tudománya”. Akkor hát idáig megvolnánk. A zaj elleni védelemmel kapcsolatos környezetvédelmi szakpolitika a közös felelősség elvének megfelelően 2002-ben vált a közösségi politika részévé, az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK számú – a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló – irányelvének elfogadásával. Addig az Európai Unió kizárólag egyes termékek (elektromos kézi szerszámok, gépjárművek stb.) zajkibocsátásával foglalkozott, a környezeti zaj szabályozása tagállami hatáskörben történt. Európában azelőtt nem volt egységes, megbízható és összehasonlítható adat a környezeti zaj stratégiai vizsgálatára, ezért első lépésben az egységes módszert teremtették meg az irányelv bevezetésével. A nagyvárosi agglomerációkra 2007. június 30-ig kell stratégiai zajtérképet, majd arra építve 2008. július 18-ig intézkedési tervet készíteni. Az intézkedési tervek kidolgozásának célja a meglévő legkritikusabb helyzetek, problémák lehetséges – esetleg közösségi szintű részvétellel történő – kezelése, megoldása. A közösségi joganyag az Európai Bizottság részére történô adatszolgáltatás tartalmi követelményein túl elôírja a nyilvánosságra hozatal elveit is. A véglegesített stratégiai zajtérképeket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) honlapján elérhetôvé kell tenni, továbbá a helyben szokásos módon közzé kell tenni, ezért azt a Fővárosi Önkormányzat a www.budapest.hu portálon közzétette (http://terkep.budapest.hu/ website/zajterkep_html/zaj_index1.htm). A zajban együtt: Budapest és a vonzáskörzete Az irányelv átvételét tartalmazó magyar jogszabályok végrehajtására Budapest és a vonzáskörzetébe tartozó települések 2005 októberében együtt nyújtották be Budapest és vonzáskörzete zajtérképe című pályázatukat a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program pályázati kiírására. Az érintett települések: Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Csömör, Diósd, Dunaharaszti, Dunakeszi, Érd, Fót, Gyál, Halásztelek, Kerepes, Kistarcsa, Pécel, Pomáz, Szentendre, Solymár, Szigetszentmiklós, Törökbálint, Üröm, Vecsés és Nagytarcsa. Mire jó a stratégiai zajtérkép? (A hazai jogszabályokról) Az irányelv kötelezô hazai jogi átvétele során először a környezet védelmérôl szóló 1995. évi LIII. törvényt módosították. Ez az elôírás a stratégiai zajtérkép és az intézkedési terv készítésének kötelezettségét az érintett települési önkormányzatokhoz rendeli, a települések környezetvédelmi programján belül. A részletesebb szabályozást a törvényi felhatalmazás alapján a Kormány, illetve a környezetvédelmi miniszter hozta meg. [280/2004. (X. 20. Korm. rendelet, illetve a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet.] A stratégiai zajtérképek egyrészt Budapest és agglomerációja zajhelyzetét, másrészt a jogszabályban elôírt stratégiai küszöbérték meghaladásának mértékét tükrözik. Fontos információval szolgálnak továbbá a zaj által érintett lakosság körülményeirôl, a lakóépületek, az érzékeny intézmények (kórházak, iskolák) helyzetérôl. A stratégiai küszöbértékek mint a stratégiai tervezés célértékei nem határértékek, nem azonosak a hagyományos hatósági eljárás alapját képezô határértékekkel. A stratégiai zajtérkép segítségével – az egységes európai követelményrendszernek megfelelően – az illetékesek az eddigieknél részletesebb, a lakosság és a döntéshozók számára igen fontos, jól áttekinthető, szemléletes információkkal rendelkeznek majd. Ez segítheti az esetleges változtatások hatásainak követését, illetve bármilyen jellegû zajforrás okozta terhelés részletesebb bemutatását (pl. koncertek, változtatandó funkciójú területhasználatok). Az elkészítés módszeréből adódóan a stratégiai zajtérkép önmagában nem alkalmas helyi pontos zajhelyzetek, eredô (összegzett) zaj, valamint kisebb, helyi jelentôséggel bíró zajforrások hatásának bemutatására és részletes zajcsökkentési/akusztikai tervezésre. A kormányrendelet szerint a Budapest Ferihegyi Nemzetközi Repülôtér úgynevezett fô repülôtérnek minôsül. Stratégiai zajtérképét ezért a közlekedési miniszter által kijelölt szervezet, a Közlekedéstudományi Intézet készíttette el. 2 2007 augusztus