Budapest, 2007. (30. évfolyam)
3. szám március - Nemcsics Antal: Színek és érvek
BUDAPEST Színek és érvek szöveg: Nemcsics Antal, fotó: Sebestyén László Európa legszebb városainak egyike lehetne Magyarország fővárosa, hiszen különlegesek a természeti adottságai, szép architektúrájú, értékes épületei határozzák meg a karakterét. A sok szép részlet, ha egyáltalán észrevesszük azokat, sem szerveződik azonban számunkra vizuális arccá, elvész átgondolatlanul változó környezetében. Hogy Budapest még legjobb adottságú, örökségben gazdag negyedeiben sem mutat egységes vizuális képet, annak oka, hogy az utcák szövetének hiányait gyakran nem odaillő cérnával stoppolták, vagy a homlokzatok színei ritkán kapcsolódnak egymáshoz, vagy a portálok, cégérek formarendje elvétve illeszkedik az épülethez, vagy a míves és sivár megoldások véletlenszerűen váltják egymást, vagy a különböző információs és reklámtáblák áttekinthetetlen zűrzavarra kaotikus képet ad. Egy-egy szép épület sajátos hangulata bizony ritkán sugárzik ki a környezetére. S az egyes városrészek éppen ezért nem mutatják történelmi múltjukban gyökeredzô, épületeik méreteitől, architektúrájától elvárható egyedi arcukat. E rövid írás keretében be szeretném mutatni, hogy milyen összetevők eredményeként alakul ki a szép vizuális arculat, milyen összefüggések ismerete szükséges tervszerű létrehozásához. Foghíjas egység Épített környezetünk minden eleme, az utcák szövete, az épületek magassága, szélessége, architektúrája, szerkezete, anyagai, a város minden mûtárgya, a homlokzatok színe, a portálok, cégérek, utcabútorok, lámpaoszlopok, út- és térburkolatok, útterelô bábuk, újságos és egyéb pavilonok, szobrok és más képzômûvészeti alkotások, közlekedési, információs és reklámtáblák, óriás poszterek mindegyikének alakja, színe, mérete hat egymásra. Külön-külön, a többitôl elválasztva egyik sem vizsgálható, formája, színe meg nem határozható. Együttesükben egy vizuális rendszert alkotnak. A vizuális arculat kialakítását célzó tervezés e rendszer elemeit vizsgálja, de nemcsak általában, hanem konkrétan, az egyes helyszínekre vonatkozóan is. A történelmi múltból vagy a helyi adottságokból következően egyik helyen az egyik, a másik helyen a másik elemnek van nagyobb befolyása az összképre. Míg például a Váci utcában az egymást követő házak ablakainak ritmusa, a homlokzatok plasztikai elemei, a portálok formai és színmegjelenése, addig mondjuk a Hősök terén a monumentális emlékmű szimmetriája, a térburkolat rasztere, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok ugyancsak szimmetrikusan elrendezett tömege, de ugyanakkor Kispest, Pestszentlőrinc, Kôbánya, Angyalföld, Újpest, Óbuda – és a sor folytatható lenne – lakótelepeinek jól, rosszul vagy sehogy sem megoldott színkoncepciója határozza meg ennek jellemzô vonásait. Budapest vizuális megjelenésének alapvető eleme, utcai szövetének karaktere történelme során alakult ki. A sűrû vagy ritka, az alacsony vagy magas beépítés, zegzugos vagy derékszögû hálózatot alkotó, nyílegyenes vagy görbe utcák, az épülethosszak és -magasságok utcaszélességekhez való aránya, mindmind a vizuális megjelenés meghatározói. Az évszázadoknak erre gyakorolt hatását, a változásokat a különböző korokból ránk maradt térképek szemléltetik. Tanúságuk szerint Budapest utcaszerkezete egyes területein, például a Várnegyedben, sok-sok évszázad alatt is változatlan maradt, máshol többször is átalakult. Az egyes városrészek sajátos karakteréhez utcaszerkezetük is hozzájárul. Ez is adja a lehetőséget a változatos, az egyes kerületek sajátosságait kidomborító megjelenéshez. Szerencsésebb történelmű városok épületállományát egységesen középkori, barokk, klasszicista házak alkotják. A háborúk és katasztrófák okozta pusztulások nyomán keletkező foghíjakba nálunk más és más stílusú épületek kerültek. Így Budapest vizuális arcára nem egy építészeti stílus, hanem különbözô stílusban épült épületek gyakran meghökkentô egymásmellettisége a jellemzô. Ez az egymásmellettiség nem hat vizuálisan kedvezôtlenül például a Roosevelt tér eklektikus, romantikus és modern épületei esetében, de határozottan rossz vizuális megjelenést kölcsönöz a Kálvin térnek klasszicista temploma és eklektikus házai mellett két modern, sötét üveg falú épület. Az összkép legdinamikusabb eleme Házaink homlokzatai, akárcsak Európa többi nagyvárosában, a 20. század elejére szürkévé váltak. Pedig a szín az utca egyik legdinamikusabb eleme. Információs tábla a XIII. kerületben 2 2007 március