Budapest, 2007. (30. évfolyam)

3. szám március - Nemcsics Antal: Színek és érvek

BUDAPEST Színek és érvek szöveg: Nemcsics Antal, fotó: Sebestyén László Európa legszebb városainak egyike lehetne Magyarország fővárosa, hi­szen különlegesek a természeti adottságai, szép architektúrájú, értékes épületei határozzák meg a karakterét. A sok szép részlet, ha egyáltalán észrevesszük azokat, sem szerveződik azonban számunkra vizuális arccá, elvész átgondolatlanul változó környezetében. Hogy Budapest még legjobb adottsá­gú, örökségben gazdag negyedeiben sem mutat egységes vizuális képet, annak oka, hogy az utcák szövetének hiányait gyakran nem odaillő cérnával stoppolták, vagy a homlokzatok színei ritkán kapcsolódnak egymáshoz, vagy a portálok, cégérek formarendje elvétve illeszkedik az épülethez, vagy a míves és sivár megoldások véletlenszerűen váltják egymást, vagy a különböző in­formációs és reklámtáblák áttekinthe­tetlen zűrzavarra kaotikus képet ad. Egy-egy szép épület sajátos hangulata bizony ritkán sugárzik ki a környezeté­re. S az egyes városrészek éppen ezért nem mutatják történelmi múltjukban gyökeredzô, épületeik méreteitől, archi­tektúrájától elvárható egyedi arcukat. E rövid írás keretében be szeretném mutatni, hogy milyen összetevők ered­ményeként alakul ki a szép vizuális arculat, milyen összefüggések ismerete szükséges tervszerű létrehozásához. Foghíjas egység Épített környezetünk minden eleme, az utcák szövete, az épületek magassága, szélessége, architektúrája, szerkezete, anyagai, a város minden mûtárgya, a homlokzatok színe, a portálok, cégé­rek, utcabútorok, lámpaoszlopok, út- és térburkolatok, útterelô bábuk, újságos és egyéb pavilonok, szobrok és más képzômûvészeti alkotások, közlekedési, információs és reklámtáblák, óriás posz­terek mindegyikének alakja, színe, mérete hat egymásra. Külön-külön, a többitôl el­választva egyik sem vizsgálható, formája, színe meg nem határozható. Együttesük­ben egy vizuális rendszert alkotnak. A vizuális arculat kialakítását célzó tervezés e rendszer elemeit vizsgálja, de nemcsak általában, hanem konkrétan, az egyes helyszínekre vonatkozóan is. A történelmi múltból vagy a helyi adott­ságokból következően egyik helyen az egyik, a másik helyen a másik elemnek van nagyobb befolyása az összképre. Míg például a Váci utcában az egymást követő házak ablakainak ritmusa, a homlokzatok plasztikai elemei, a por­tálok formai és színmegjelenése, addig mondjuk a Hősök terén a monumentális emlékmű szimmetriája, a térburkolat rasztere, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok ugyancsak szimmetrikusan elrendezett tömege, de ugyanakkor Kis­pest, Pestszentlőrinc, Kôbánya, Angyal­föld, Újpest, Óbuda – és a sor folytatható lenne – lakótelepeinek jól, rosszul vagy sehogy sem megoldott színkoncepciója határozza meg ennek jellemzô vonásait. Budapest vizuális megjelenésének alapvető eleme, utcai szövetének karak­tere történelme során alakult ki. A sűrû vagy ritka, az alacsony vagy magas be­építés, zegzugos vagy derékszögû há­lózatot alkotó, nyílegyenes vagy görbe utcák, az épülethosszak és -magasságok utcaszélességekhez való aránya, mind­mind a vizuális megjelenés meghatáro­zói. Az évszázadoknak erre gyakorolt hatását, a változásokat a különböző korokból ránk maradt térképek szem­léltetik. Tanúságuk szerint Budapest utcaszerkezete egyes területein, például a Várnegyedben, sok-sok évszázad alatt is változatlan maradt, máshol többször is átalakult. Az egyes városrészek sa­játos karakteréhez utcaszerkezetük is hozzájárul. Ez is adja a lehetőséget a változatos, az egyes kerületek sajátossá­gait kidomborító megjelenéshez. Szerencsésebb történelmű városok épü­letállományát egységesen középkori, barokk, klasszicista házak alkotják. A háborúk és katasztrófák okozta pusz­tulások nyomán keletkező foghíjakba nálunk más és más stílusú épületek kerültek. Így Budapest vizuális arcára nem egy építészeti stílus, hanem külön­bözô stílusban épült épületek gyakran meghökkentô egymásmellettisége a jellemzô. Ez az egymásmellettiség nem hat vizuálisan kedvezôtlenül például a Roosevelt tér eklektikus, romantikus és modern épületei esetében, de határozot­tan rossz vizuális megjelenést kölcsönöz a Kálvin térnek klasszicista temploma és eklektikus házai mellett két modern, sötét üveg falú épület. Az összkép legdinamikusabb eleme Házaink homlokzatai, akárcsak Euró­pa többi nagyvárosában, a 20. század elejére szürkévé váltak. Pedig a szín az utca egyik legdinamikusabb eleme. Információs tábla a XIII. kerületben 2 2007 március

Next