II. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1902
A tanári testületben a tanév elején a következő változások állottak be: Glück Károly tanár úr a 11. ker. polg. leányiskolához, Szőke Béla tanár úr a VII. ker. Nagydiófa utczai polg. fiúiskolához és Valter Vilmos tanár úr a III. ker. polg. fiúiskolához helyeztettek át. Az V. és VI. osztálynak szeptember hó 9-én történt beszüntetése következtében Bozóky Endre dr., Fettl Lipót, Szarka Manó és Szerelemhegyi Tivadar főgymn.tanár urak, akik több éven át lankadatlan buzgalommal és dicséretes eredménynyel működtek, megváltak intézetünktől, úgyszintén Nagy Pál tanár úr is, ki az V. ker. Sziget-utczai polgári fiúiskolához osztatott be. A hitoktatók közül Henniczy Béla ág. h. ev. hitoktató úr Poltár, nógrádmegyei község lelkészének választatván meg, helyét Noszkó István úr foglalta el. Az eltávozott tanerők helyébe a még fenmaradt órák ellátására a tek. Tanács Rigó Ferencz urat alkalmazta, Tellér Gyula tanár urat pedig az I. ker. polg. leányiskolától szolgálattételre iskolánkhoz helyezte át. E tanévben nagy csapás érte intézetünket, a mennyiben Tausz Ferencz mindnyájunk által szeretett kartársunkat a jóságos Isten 23 évi buzgó tanári működés után magához szólította. Működéséről Búzás István kartársunk a következő szép szavakban emlékezik meg: TAUSZ FERENCZ. 1 (1852-1903.) ״ Barátaim...............földjeim, Figyeljetek rám! Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni; A rossz, mit ember tesz, túléli őt, A jó gyakorta sírba száll vele“. Shakespeare: Julius Caesar. A budai farkasréti temető gazdagabb lett egy sírdombbal: a napokban kisértük oda örök nyugalomra felejthetetlen, kedves kartársunkat, Tausz Ferenczet, a székesfővárosi II. kerületi polgári fiúiskola derék tanárát, kit szívünk testvérileg fogadott be szeretetben és tiszteletben, a legjobb indulattal. A nagy Molière a színpadon halt meg, ő is úgyszólván a katedráról lépett a sírba.