Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)

1845-03-21 / 151. szám

Péntek 151. Martius 21. 1845. BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni nolyven' a kiadóhivatalban, gránátos a utozai Claudy-házban ifiííik szám alatt, és minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendö példányok, csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek meg. A „BUDAPESTI HÍRADÓ“ I. évi április 1 jén kezdendő második évneg­yedes folyamára előfizethetni, helyben: 2 ft 48 kr, postán küldve 3 ft 30 kr~ jával pengőben; — szinte szolgálhatunk még az első évnegyedi folyamból is teljes számú példányokkal. — Az előfizetés elfogadtab­b gránátos-ulczai Dlaudy­­házban 466. sz. alatt a kiadóhivatalban és minden cs. kir. postahivatalnál. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m­. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez.p. A hirdetmé­nyek minden apróbelű­s hasáb­­soraért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Gyászhir. Újabb adakozások az árva- és szepesmegyei szegények részére.­­ Vám III. — Az Augsb. Alig. Zlgban közlöti czikk a magyarhoni véd­egylet iránt. — Megyék. Közgyűlések Nyítra­ és Varasában. Piac­­parandiai próbatételek Pesten és Érsekújváron. Hírlapi szemle- Kül­földi irodalom (V. Chemische Briefe von Justus Liebig. Heidelberg 1841. 8.) Külföld. Francziaország. Schweiz. Egyesületi közlés: Pestbudai hangászegyesület. Hivatalos és magánhirdetések: IHAOTilRAlUZiQ és EBN­KIT. GYÁSZHIR. Folyó hó­rkán szenderü­lt boldogabb életre Zágrábban munkás élete 70dik évében Busán Alajos,­­ cs. kir. ap. Fels. val. udv. tanácsosa, ’s Ilorvát-, Tót- és Dalmátországok kir. törvényszékének elnöke. A honnak és fejedelemnek tett hoszszu és hasznos szolgálatok közt meg­­őszült férfit, minden­ ki ismerő, őszintén tisztelte. Több íz­ben követe a társországoknak a magyar országyűléseken, nem feledve az általa képviselt országok helyhatósági jogai­kat, mindenkor hőn buzgóit azokat a magyar haza közös törvényivel együtt épségükben fentartani. — A munkás élet­nek elgyengülési láz véte végett. Béke lebegje körül hamvait! Szerkesztőségünknél az árvamegyei, éhséggel küzdő szegények részére múlt számunk óta ismét következő emberbaráti adakozások történtek p. p.ben: a Tata fóvárosi Ca­­sino-egyesület 19 ft 5 krt. (Éhez járultak köv. egyes, tagok: Bisz Eduard 1 ft, Pigay Antal 40 kr, Benyács Máty. 1 ft, Pichler Kár. 1 ft, Balanik Máty. 20 kr, Nierits Vilmos 20 kr, Zetykó Józs. 20 kr, Kovács Kár. 20 kr, Hamar Dán. 20 kr, Virtl Ferencz 20 kr, Michl Ján. 20 kr, Sós Józs. 20 kr, Pendl Ádám 20 kr, Ács Rád. 20 kr, Aughofler 20 kr, Fik­ler Ant. 20 kr, La Roche Mih. 20 kr, Viril Kár. 20 kr, Hartl Ján. 20 kr, Szilter Józs. 20 kr, Gröbensperger Gy. 1 fr, Hering Józs. 20 kr, Kovács Ign. 20 kr, Szeth Ant. 20 kr, Hanauer Gy. 20 kr, Sorge Kerestély 20 kr, Leeb Józs. 20 kr, Titteldorf Rupert 20 kr, Weiner Endre 20 kr, Zedaik Venczel 40 kr, Knapp dr. 20 kr, Pasteiner Józs. és Ján. 40 kr, Höckt Józs. 20 kr, Gemre Jakab 25 kr, Brunkala Gyárfás 1 ft, Bömnekes Eduárd 20 kr, Ulrich Ign. 20 kr, Buda­vár. 20 kr, Pataky Ferencz 20 kr, Pranner Gábor 20 kr, Gyurkovich Ján. 40 Melschmidt Józs. 20 kr.) Mgos gr. Festetics Vincze 5 ft, ngos Rihmer Mih. sz.-mártoni főapát 100 ft. Egy névtelen 5 ft. 2­0 — en­y­agi tisztviselő Bécsben 2 ft 15 kr. Tészen (a múlt számbeli 209 ft 20 kr és 2 db aranyból álló részlettel) a kezünknél lévő újabb adakozási öszveg 340 ftot 40 krt pengőben és 2 db ara­nyat. — Vegyült szerkesztőségünknél (a már elküldött 6571 ft 7 krral p.p.ben és 10 db aranynyal együtt) mostanig öszvesen 6911 ft 47 kr p. p.ben és 12 db arany. A szepesmegyei szegények részére újabban adakoztak p. p.ben: egy névtelen 3 ftot, t. Fabini ur pesti kir. egyetemi oktató 2 ft.— Ő— egy rgi tisztviselő Bécs­­ben 2 ft 15 krt. — Öszvesen 7 ft 15 krt — Tészen (a 149 d. számunkban kitett 22 p. ftnyi részlettel) a szepesi szegények ré­szére begyült kegyes adakozási öszveg mostanig 29 ftot 1­5 krt pengőben. Kärgling kisasszony, dicséretesen ismert hazai festésznő, egy jeles művét, melly az utolsó műkiállitáskor, nemkülönben e múlt télen a nemzeti körben is vala szemlél­hető , az éhséggel küzdő árvaiak és s­zepesiek számára nyil­vános sors utján ki fogja játszani. A festvény hollandi iskol­abeli érdekes mű, ’s rajta mind az egésznek öszveállítása, mind pedig az alakok természetszerintisége, ’s a színezet élénksége minden nézőjét méltán gyönyörködteti. Kärgling kisasszonynak e nemes szándéka annál dicséretesb, miután ő már azelőtt 120 pontot kaphatott volna müvéért. A sorsje­gyek két portjával már mind elkeltek, ’s mi ennél fogva annál hálásabb méltánylattal mondhatjuk köszönetünket a fiatal mű­vésznőnek, a szenvedő emberiség nevében. — et pedig a műveit közönség figyelmébe annál biztosabban ajánlhatjuk. Vám. III. A Németbirodalom, melly hajdan Európa tör­ténetében olly fényes szerepet játszott, eldaraboltsága következtében annyira hátrált jelentékenységében a nemzetek újabb emelkedési törekvései között, hogy nagy analógiába jött a hajdani római világbirodalom szétbomlási körülményei­vel, és minél inkább elszélyedtek ezen roppant népfaj töredé­kei az egész földkerekségen, annál kevésbbé működhetett valahol nemzetiségének tekintélyt, vagy hatalmának méltósá­got szerzőleg, bár­mennyire képesítette volna mindkettőre műveltségének fokozata és értelmiségének jelessége. Hogy pedig ezt csak eldaraboltsága okozhatta , vi­lágos abból, miszerint Európa ezen részében azon elemek egyike sem hiányzott soha, mellyek közremunkálásukból a nemzetek jóléte, gazdagsága és dicsősége származik. Az egész nagy kiterjedtségű jeles országot sűrű, híres, gazdag, ezeréves nagyvárosok borították, sok nevezetes hajókázható folyók hasítják keresztül, egy hosszú tengerpart számos kikötőkkel régtől fogva nyereséges világkereskedésre hívta fel; ezen ki­kötő városai előtt a vitorláknak egész erdei a világ minden tengereiből összesereglettek, hajósai bátorsága és ügyessé­ge még Angliában is mindig dicsérettel ismertetett el; gaz­dagságát, szorgalmát, iparát és tudományát, becsületességét és takarékosságát soha más nemzetéé fölül nem haladta;—de mindezek bármilly csudákat művelhettek is más nemzeteknél, itt a — Provincialismusnak hasztalan áldozato­kul estek, mert nincs siker, nincs üdv, nincs hatalom, nincs dicsőség — ha azt az iránybani egység nem szüli! Ezt a német tudomány alaposságának és ezen nép értel­mi érettségének végre csak el kelle ismernie, és dicsőségére legyen mondva, eszének, találékonyságának nem kisszerű tanúbizonyságát adá: miden politikai állása daczára, mel­lyen ezen irány egységet elérni képes nem vala, azt más után kieszközleni olly tökéletesen tudá. Ezen irány egység pedig a vámszövetség lényege és lelke, melly ha eltűnnék, az egész nagy­szerű intézkedést olly anyagi pénztárrendszerré alacsonyíta­­ná le, mellyel a mai státustani bölcseség nem igen büszkél­kedhetnék. Ha az újabb tanokban, mellyek az eddigi stílusgazdászat nem egy elvét forgatják fel, csak ugyan van némi igazság: ez bizonyosan csak abban rejlik, hogy a szabadkereske­dés úgy mint a védrendszer a theóriában igen határo­zatlan eszméinek egymás elleni okszerű korlátokat a praxis­ban szabni törekszik — ez pedig kisebb geographiai terü­leten, vagy majdnem hasonló természeti, ipari és műveltségi viszonyokban tökéletesen lehetetlen, vagy legalább semmihez sem vezet. Ennek bebizonyításául ugyanezen vámszövetség saját története szolgál, mert 1834ig, t. i. gyermeksége kora alatt, mikor még nem a mai 8110­­ mérföldön 27,624,000 lakos közt működött, alig vétetett észre némi sikere az intézkedés­nek ; de mióta illy térre terjesztette ki vásárait és annyi kü­lönféle fokozatú ipart és embert foglalt magába, szembe­­tűnőleg változtak minden körülmények, és Anglia s Franczia­ország nagyon kedvetlenül lepetett meg. A külföldnek eddigi vására itt évről évre csökken, ámbár az általános jólét szembetűnőleg gyarapult, a műipar gyor­san kifejlett, és a bevitelt ipari czikkekben annyira leszállí­totta, mennyire fölebb szökkentette a kivitelt, a belfogyasztást pedig más országok arányában minden czikkre nézve neve­zetesen növesztette, főképen azokra nézve, mellyek az ipar­nak anyagául szolgáltak; és egyszerre a kereskedési világban egy uj állad­alom tűnt elő, melly eddig alig létezett, és melly a kereskedési nemzetekben részint aggodalmat, ré­szint figyelmet gerjesztett annyira, hogy azok ezen legifjabb kereskedelmi hatalmat akarva vagy nem, sorukba felvenni és vele szerződésekre lépni kényteleneknek érzék magukat, ha érdekeikben csorbát szenvedni nem akartak. Illy szerződésre léptek már tettleg is Belgium és az Egyesült amerikai státu­sok, illyenre készül Francziaország, Hollandia és Brazília ’s illyenhez végre maga Anglia is kénytelen lesz alkalmazkodni. Mind­ezen állítások következő adatokra alapitvák: Mi azok elsejét illeti, ezt nem a vámszövetségnek valamellyik apos­tola szavaival lehet csak bizonyítani, hanem erről a franczia kereskedés további megkárosítását féltő „Revue de Paris“ így szól: „A németek műipara csudálatos gyorsasággal fejült. Az utolsó lipcsei nagy sokadalom, mellyel eddig az angol és fran­czia kelmék áraszthattak el, ezúttal csaknem kizárólagosan honi árukat rakott ki. A szász és berlini parczellán minden külföldit kiszorított; az egész világon elterjedt franczia gyapjú-mousellin a bécsi vetélkedés által veszélyeztetve látja magát, míg a badeni és würtembergi gyapotáruk és a szász és siléziai vásznak napról napra tökéletes­ül­­nek; sőt a gyapjúgyártás a finomság olly fokára hágott, hogy már a lyoni selyemkelméket pótolják. Minden iparágak közt pedig a vasgyártás leginkább haladott (min nem lehet csu­­dálkozni, hiszen a vas a fejledező műiparnak első anyaga,­ úgy hogy a nyersvas bevitele roppant mértékben szök­kent fel.“ A gyarapuló jólétnek jelei minden évi számadásoknál jobban tűnnek elő: a kész vasút, mellyek építésére 90 millió tallér ruháztatott, m­ár a­n­nyi, hogy csak Ang­liának enged e tekintetben elsőbbséget Európában, a készülő­félben levőkkel már azt felül is haladja, és most már minden kisebb városok is temérdek tőkékkel állanak elő, hogy szárny­vonalak által az élénk belkereskedési mozgalomban ré­szesülhessenek. A vámjövedelem, melly 1834ben csak 14,515,722 tallérra ment, 1843ban 25,365,770 tallérra ru­­gott, melly számok jelentékenysége kitűnik, ha azokat az illető ausztriai adatokkal hasonlítjuk össze, és figyelembe veszszük, hogy az ausztriai birodalom 36,000,000 lakost számlál, mig a vámszövetség csak 27,000,000et,mi­által ezen adatok még 25n/p, azaz yddel megtoldandók lennének, hogy az auszt. adatokkal egy arányban álljanak, valamint azt is, hogy Ausztriában a számok pengő forintokban, a vámszövetség­ben pedig tallérokban tétetnek ki. Vám jövedelem a német vámszövetségben, az ausztriai monarch. M orsz. együtt: 1834b. 14,515,722 tallér 1835b. 16,580,180 1836b. 18,162,874 „ 1837b. 17,697,296 1838b. 20,119,288 „ 1839b. 20,569,488 „ 1840b. 21,306,191 „ 13,789,043 pengő forint. 15,381,191 16,683,943 17,006,306 18,281,052 18,315,901 19,133,975 1841b. 21,955,204 tallér 18,556,518 pengő forint. 1842b. 23,410,503 „ 18,857,542 „ „ Tehát egy évben annyi forint sem jött be Ausztriában, mint a vámszövetségben tallér, és míg Ausztriában 1834. 1842ig csak 38 °/étel emelkedett ezen jövedelem, a vámszö­vetségben ugyan ezen idő alatt 64% szaporodott, pedig ez csak 8110 □ mföldre terjed, az ausztriai birodalom 12135, ez 36,000,000 lakost, amaz 27,000,000-t számlál. De e két ország jóléte közti különbséget még jobban tünteti elő a gyarmati czikkek fogyasztása, mellyel ma a vagyo­­nosság csalhatlan jelének tekinthetni. 1834 ben a vámszö­vetségben gyártott és külföldről hozatott czukormennyiség­­ből egyegy lakosra 2,35 ft esett; 1843. ezen szám 5,24re e­­melkedett, annyira általánosítatott a kávé és czukorrali élés, bizonyos jeléül annak, hogy ezen élvezetek már az alsóbb osztályokba átszivárogtak, kiknek nem hiányzik az alkalom és keveset annyit szerezni az általános jólét terjedésénél, hogy újabb és finomabb szükségek fedezéséről is gondoskod­hatnak. Azért is a kávébani bevitel 59,808,650 fontra megy, mígaz az ausztriai monarchiában csak 10,460,066 fontot tesz, úgy hogy itt csak 32/mp font esik egyegy lakosra, a Vámszö­­vetségben pedig majd k­ét font; a czukorból nálunk (a bel­földön gyártott és a külföldről hozatottból) 1,27 font; a vám­­szövetségben 5,24 ft minden lakosra! úgy hogy ezen két czikkért fizetett beviteli vám majd az egész vámjövedelem felét teszi a szövetségben. Ezen roppant különbség valamivel ugyan lejebb száll, ha meggondoljuk, hogy a kávéból, minthogy több mint két­szer nagyobb beviteli vámmal terheltetik nálunk mint a vámszövetségben, egy tetemes mennyiség becsempésztetik (Tegoborszky ezt jó forrásokra hivatkozván éven­­kénti 6,000,000 fontra becsüli) de még ezzel is aránytalan kicsiny ezen mennyiség, kivált ha az összehasonlítást több más czikkekkel folytatjuk: igy 1840b. bevitt a vámszövetség , az ausztriai birodalom Kakao vámszövetségi mázs. 9,486 ugyanollyan mázs. 9,276 Kávé „ 3, 659,266 „ ,, 138,664 Thea ,, ,, 2,900 „ „ 317 Czukor ,, 33­1,017,730 ,, ,, 378,354 (Fränzl szerint az egész birodalomban 77 czukorgyár 110,000 mázsát készít; a vámszö­vets­égben 159 gyár 177,400 mázsát.) vámszövetsb. ausztr. birod. Fahéj (Zimmt).......................... 5,407 4,007 Gyömbér (Ingwer) kárdamomen . 15,102 4,577 Bors.......................... . . 28,473 16,755 Összesen . . 1,738,364 551,950 Monarchiánk csak . . 551,950 és igy 1,186,414 m. kevesebbet. Milly gyorsan fejlett a műipar, innen láthatni, hogy a nyers gyapot és fonal, úgy szinte a twist bevitele szüntelen nőtt. Nyers gyapot Nem-fehérített fonál Twist 1834b. 109,091 mázsa. 210,453 mázs. 99,173 m. 1835b. 89,962 215,949 77 81,784 „ 1836b. 152,364 279,926 77 138,513 „ 1837b. 204,386 77 293,778 77 185,805 „ 1838b. 179,927 77 336,222 77 163,570 „ 1839b. 136,466 77 327,124 77 124,060 „ 1840b. 262,290 77 403,514 77 238,445 „ 1841b. 222,964 77 403,773 77 202,695 „ 1842b. 242,907 441,716 77 220,825 „ 1843b. 306,731 77 422,330 77 278,847 „ nőtt tehát 280%tel 200%tel 2810/otel­ Ezen gyarapulást leginkább sínyli Francziaország, hova 1833ban ezen szövetkezeti tartományokból csak 774,308 franknyi érték vizetett be, 1841ben pedig 10 milliónyi, és ez alatt a franczia kivitel ezen tartományokba a sima selyem kelmékben 46,000 kilog­ról 36,000 kilog­ra, a nehéz (fa­con­­nirt) áruk pedig 50,000 kilogramról 28,000ra, selyem sza­lag 53 000ről 29,000 kilogramra leszállott, úgy hogy most a 27 milliónyi szövetséges lakos Francziaország 36 millió la­kosának t­ö­b­b ár­u­t küld, mint ezek a vámszövetségbe hoz­hatnak, holott ezelőtt felét sem küldhették annak, mi Fran­­cziaországból ide vándorlott. Milly fokozaton áll ezen műipar, kiviláglik, ha a gyártásra szükséges tárgyak fogyasztását tekintjük, és az ausztriai be­vitellel összehasonlítjuk. Ugyanis 1840-i bevitel az ausztriai birodalm a vámszövetségb. Len és kender . . 141,798 m. 234,357 mázs. Indigo .... 9,250 „ 28,231 „ Festőfák .... 129,382 „ 357,201 „ Hamuzsír.... 12,536 „ 148,068 „ Szeksó .... 27,760 „ 39,655 „ Halzsír . . . . 29,158 „ 278,368 „ tehát a vámszöv. gyártás többet fogyaszt 735,996 mázsával az ausztriainál, úgy hogy most már a kereskedési hatalmak közt negyediknek tekintendő, mert a „Journal de Debats ban Anglia kereskedési forgalma 3 */* milliárdra becsültetik Francziaországé „ „ 2 A » „ 349,884 „ 1,085,880 „ 349,884 „

Next