Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)
1845-08-08 / 229. szám
92 a mindennapi tapasztalást tagadja, és e tapasztalásra épült két igazságból még egy harmadik önkint foly, úgymint: folyó víz némelly esetben sem nem váj, sem nem iszapul; akkor tudniillik, midőn a hatóerő az ellenállással egyensúlyban van. Meri-e B. úr tagadni ezeket, és ha nem , mit bizonyítanak akkor mind azon általa előhozott példák annak megmutatására, hogy a víznek vájó ereje van? Semmit. És hol állítottam én azt illy általánosságban, mint B. ur rám fogni szeretné, hogy a víznek vájó ereje nincs? — A Na, viglióra vonatkozva ezek szavaim — — — — — melly esetben a viz nem 6 évnek lefolyása alatt, de századok múlva sem tenné meg várt hatásai, ’s a legjobb esetet feltételezve sem mosna egy rendetlen vad ároknál egyebet; minélfogva nem maradna egyéb hátra, mint, mivel a csatornának illő mértékben ki a sasa meggyőzhetlen, sőt jobban mondva, ki nem mondható költséget igényelne, a talán megkezdett munkálatokat bevégzellenül s mas vallalatoknak rémképül hagy a i. ■ . Ezekből meg fog győződni a lisztért olvasó, hogy Beszedés az a 3dik ellenvetést nem a kép adta elő, a mint az tétetett, hanem úgy, mint azt legkönnyebben czáfolhatónak vélte;’s hogy B. a csatorna társaságnak a tárgyat csak azon oldalról világosította fel, mellyről neki tetszett; melly állításomat competens bírák előtt kész és képes vagyok , minden perczben bebizonyítani (Folyt, követk.) Megyéik; Szepes megyéből. Szepes megye gyáripara az utolsó áradások által tetemes megakasztást és érzékeny veszteséget szenvedett. A szűnni nem akaró esőzés által a Csernád, Göllnitz ’s Poprád folyók ’s egyéb hegyi vizek annyira felduzzadtak, miszerint az 1813ik évre emlékeztető magasságra emelkedve, a mentőkben fekvő vizi ’s gyári épitményekre iszonyú pusztítással törtek. Kevés híd ’s vizgát jön általok megkímélve, ’s a hol árjaik a szűk mederből kiszoriltattak, ott rémitő sebességgel magokat a gyárakat is ostromják. Épületi és tűzifa, kész szerek, házrészek, bútorok tarka vegyületben zajlanak a dühöngő hullámokon, sőt némelly helyütt a szérrongási sírkertek bús koporsókkal boríják a kérlelhetlen habokat. Nem kisebb kár okoztatott a vízmentiben fekvő réteken is, mikről a széna többnyire elsodortatott. A föld annyira van vízzel salutálva, miszerint a legmagasb helyeken is soha sem látott források buzognak ki, é s egyegy félnapi eső is áradást idéz elő. Némellyek földrengést is véltek észrevenni, sokan meg földalatti vizmedrek megnyílásával hozzák összeköttetésbe a földszint áradásokat. — Évnegyedes közgyűlésünk f. évi aug. 11 ére van hirdetve, főtárgyai leendnek : a megye munkaerejének, a puszta jobbágytelkek ’s az úrbéri telkeken lakó nemesek összeírására kiküldött választmányok jelentései. T. Zágrábi rendes levelezőnk tudósítását a megyei tisztigitásról ’s az ottani gyászos eseményekről még most sem vehettük; ellenben imént érkezett kezünkhöz a zágrábi német politikai lap legujabb (aug.tikai) száma, mellyben olvassuk, hogy jul. 3-án az AK párt részéről egy, a székeskáptalant, megyei volt tisztikart és a nemességet képviselő küldöttség járult a bán főispán ő excelljához , ’s többek közt kinyilatkoztatá, hogy , míg a viszonyok , ’s a dolgok reme a mostani marad, addig sem köztanácskozásokban, megye- és tartományi gyűlésekben részt nem vehetnek, sem valamelly hivatalt nem viselhetnek. — Hasonlókép a polgárság és várostanács részéről is egy külön küldöttség jelent meg ő excelljánál, ’s többek közt azon kérelmét terjeszté elő: méstózlátnék bán ő excllja akép intézkedni, hogy a turopolyaiak még azon nap a várost hagyják el, mivel ők mindaddig, míg kortesek tartózkodnak a városban, a közbátorságot veszélyeztetve látják, ő excilja mindazáltal válaszul adá , mikép nem áll hatalmában, nemeseket, kik tisztválasztásra jelentek meg, a városból kiparancsolni; azonban gondja teend, hogy minden kicsapongás eltávolíttassák é s a tiszt választás folytatását egy nappal elhalasztja. — Az Uri párti kortesek már 30 án reggel vezéreiktől haza küldettek , ’s csak a turopolyaiak maradtak a városban. — Leírja továbbá e politikai lap az aug.ljén történt ünnepélyes nagy gyászmenetet, mellyel ájul. 29kei napnak áldozatai a takarítattak, ’s a leírásban egyszersmind különös rokonszenvét tanúsítja az ilir párt iránt.------Most pedig, ugyanezen lap után közöljük még a tisztválasztás eredményét .Ma aug.ián jön a tisztválasztás folytatva, de csupán az első alispáni választásnál többséget nyert (’s így a horvátmagyar) pártnak jelenlétében, fölállított katonaság mellett a báni épület udvarában. Első alispánná, mint már tudva van, választalék Savich József , másodalispánná Praunsperger József, eddigi főjegyző; 3 dik alispánná Pavlekovich István, egykori főbíró. Zágrábi járásb. főbíró lett: Keresztury Pál; főbírák a sz.iváni jarásb. Krajachich Pál; szávamellékiben Poglavich Ferencz, turopolyai albiró; kulpáninneni járásban: Pucz Miklós; kulpantuliban Preschern Zsigmond; a hegyi járásban : Károly Lajos; főjegyző: Bussich Imre; aljegyzők első Modych László; 2dik: Szabecz N. J. — Főügyész - Jellachich Albert, alügyészek: Slivanich János és Terslenjak Hugo. Foadószedő: Koós István; aladószedő: Vernich Ign. Számvevő: Mattachich Tamás. Lajstromzó: Makanecz Albert; iktató Gallyas Kár. — A horvát slavóniai tartománygyűlésre követekké választottak Zágráb megye részéről Briglovich József és Bedekorich Kálmán. A tiszt- és követválasztás regg. 40 óra előtt bevégződött. Hétfőn a közgyűlés folytaltatni fog,a Görczéről. Hogy Vas megyében is közelget a tisztújítás, figyelmeztet bennünket némelly egyének megjelenése, kik habár három éven át nemes társaikon minden méltatlanságot elkövettek is, most azokat minden utón módon megkérlelni, ’s faluról falura járva magoknak szavazatokat szerezni igyekszenek. E kép történt Julius 27dikén, midőn bizonyos ar, kinek már ezelőtt három évvel e csinos mód sikerült, ’s mint illyenben jártas vezetett egy társaságot; de minthogy illyneműi korteskedéshez pénz is kell, magának pedig csak egy fillér értékű birtoka sincs, hanem csak öcscse kegyelméből él, ki iránta olly atyafiságos szeretettel viseltetett, hogy bár maga mindig terhes adósságban volt, mégis bátyja ellen 20.000, mondom húszezer fiát betábláztatván , ’s többi hitelezői elől jószágát idején elfoglalván, elég nagylelkű azt bátyjának haszonbérben átengedni, ’s ezt most főbíró akar lenni; s hogy czélját érhesse, pénzzel jelent meg; ezen bíró urnák esküttje, ki szolgabirája járásának elfoglalására méltó jogot tart, mégis egy censuratus atyafi, ki ha nem maga vétke miatt is vagyonától megfosztatván, eskütti hivatalra szüksége van. Végre két ügyvéd, egyik fiskus akar lenni, a másik megelégszik ha birákul tehet ollyakat, kik elött folynak minden perei, de a költségek is nem bírói hanem ügyvédi tollal határoztatnak; jaj nektek akkor szegény peresek! Volt ivás! egyik főbírót tudja Isten, mellyik járásban éltettük, testvérét otthon ugyan főbírónak, esküit urat jövendő sz.birónak , a fiskust és esküdet ’s mindnyájokat ellenmondás nélkül megtettük , miután egészségükért számos poharat ürítettünk. Már ez aztán nemde igazi magyar szabadság! — Egy közbirtokos, tóvárosi figyelme*«. Már több ízben dicsérettel említtetett ezen lapokban , miszerint K. bodnármester, teljes mértékben használva magas polgári kiváltságait, a mázsa-utczábani szép házak közepében létező házhelyét, melly magas falak által környezve, Vulkán műhelyéhez nem kevéssé hasonlít, több év óta óriási hordók gyárává alakítván, különös szívességgel méltóztatik az egész utcza mindenrendű lakóit roppant hordódongáinak döngetésével ’s iszonyú vasabroncsainak kalapálásával mulattatni. ’S ezt természetesen méltó hálával veszik a nevezett utcza lakói. Az arcllenben levő nagyszerű Tigris-vendégfogadó számos vendégei, a közel és távol nyögdelő betegek, az itt lakó nem csekély számú tudós férfiak, sőt a roppant és nem sokára elkészülendő Bluldorn-ház jövendő mindenrendű lakói is, egy szívvellésekkel köszönetet szavaztak Kurnákét nem tekintve, hogy a körülte lévő szép házak közt maholnap maga marad itt füstös barlangjában, tagadhatlan jogaira támaszkodva — mint jól rendezett városban illik — terhetlen kitöréssel foglalkoztatja fáradhatlan cyclopsait. Mint halljuk, ezen nagylelkű férfiú, ki nevének olly dicséretesen megfelelni kíván, feltette magában, hogy, mint már annyi évek óta, úgy ezután sem kívánja ezen szép utcza lakóit megfosztani ezen nagyszerű mulatságtól, ’s a helyett, hogy mint eddig télen és nyáron, reggeli 5 órától egész 7ig, ezután egész 9ig fogja fülek dobját az egymást legkellemesebben felváltó szakadatlan kopogások zenéjével csiklandozni és a körüllevő házak falairól viszhangzó döngések szelíd lármájával álomra ringatni, hogy igy magát mennél több hálakoszorúra érdemesíthesse. A városi rendőrségnek egyik legfontosabb ága a közegészségre ügyelés. Noha Pest városának orvosi személyzete nagy, mégis e tekintetben igen kevés történik. Nem figyelmeztetik-e orvos urak a városi hatóságot az ide tartozó dolgokra, vagy a városi hatóságnak kisebb gondja is nagyobb, mint a lakosság egészsége, itt most fejtegetni nem szándékom. Elég, hogy ezen fontos tárgyra nézve Pest városában mindeddig igen kevés történt. Nem szólok ezúttal egyébről, mint az étel és italfélékről. A tej mindennemű vesztegetéseknek van kitéve a pesti piacon. Minden tejesasszonynak legalább négy- ötféle teje van; t. i. tegnapi és tegnapelőtti, édes és savanyu, sürü és ritka, tejfellel, vizzel, liszttel, szappannal , hamuzsirral ’s több efélékkel összekotyvasztott ’s ennél külön-különféle áru teje. Hasonló metamorphosisoknak van kitéve a tejfel, túró és vaj is, a nélkül, hogy valaki kérdést tenne ezen étszerek minemüségéről, holott ezek a mindennapi élemények sorába tartoznak, mellyeknek ennélfogva közvetlen befolyásuk van az egészségre. Mit mondjunk a borról és sörről ? Egész Pesten alig találhatni valódi jó bort, és az industria már olly magas fokra hágott, hogy különféle minémüségü asszúbort (tokajit), sőt muskát, lunelt ’s más hasonló csemegebort gyártanak , és pedig olly arczátlansággal, hogy nem régiben az iparegyesület bíráló választmánya elibe is küldettek illy mesterkélt borok ajánlás végett. Természetes, hogy a választmány ezen nagy mértékben egészségrontó zagyvalékokat elutasította. Mi a sert, ezen közkedvességű italt illeti, alig van Pesten kocsma és vendéglő, hol egy korty vesztegel ellenes jó sört lehessen kapni. Valamennyi kocsmáros és vendéglő mindanynyifélekép gyakorolja egyéni bölcseségét a sorházakban vett seren, azt vélvén mondhatjan balgatagul, hogy ő találta fel a titkot, mikint lehet a serből neptart készíteni. Egyik hódító, másik keserű, harmadik édesítő, negyedik szikkasztó vagy sanyarló, ötödik pezsdiló szert kotyvaszt abba, ’s igy ezen pálinkaivó napszámosokra számitott moslékot, romlatlan ízlésű ’s egészségét szerető embernek innia lehetetlen. Nem kevésb megvesztegetésnek van kitéve egy más nélkülüzhellon czikk, t. i. az eczet. Pest városában száma sincs a sok eczetgyárnak , mellyben az olcsó eczet többnyire kénsavval készül, mihez még paradicsommag is több más illy ártalmas szerek járulnak. De még a magában is olly életrontó pálinka sem eléggé erős és bóditó a mi kocsmárosunknak. Ők azt hiszik, csak akkor jó a pálinka, ha mint a láng végig perzseli a gégét, ’s csak akkor ízletes, ha hajlékzik mint a pezsgő. ’S ezen tulajdonságok megszerzésében is nagy szerepet játszik a kénsav. Es ime mindezen czikkek, melyikeknek a közegészségre ’s a polgárok tessi és lelki állapotjára nem csekély befolyásuk van, a fővárosi rendőrség figyelmét teljes mértékben megérdemlik,s reményem is lehet, hogy ezen fontos tárgy, a közegészség ügye, nem maradand ki a közel leendők sorából. —00 NEMZETI SZÍNHÁZ. Hétfőn, aug.ukén, László József javára bérletszünettel, először fog adatni: Szökött szinész és katona.“ Eredeti népszínmű 3 szakaszban. Irta Harag Viktor, zenéjét szerkeszté Egressy Benjamin. Balaton-Füred, julius végén. (Folyt, és Vége.) Julius közepe óta kivált, a társalgásba több élet szállt, mint volt az előtt. A zalai nevezetes iktatási ünnep után a vendégek száma is. Pál úrral is szaporodott, ki amilly nagy türelmetlenséget látszik gyakorolni politikai pályáján, és olly kedves jelenet a társalgásban mind kora és helyzete, mind csinos külseje által, é s ha majd kissé túlbuzgó fiatal heve csilapuland, bizonyosan egyike teend a vidék legkedvesben látott férfiéinak; most vannak még pillanatai, mellyekben nem látszik meg rajta , hogy Paris salonaiban forgolódott , sőt mellyekben igen is emlékeztet a keleties saloniatlanságra : mi szép természeti tulajdonai mellett nagyon kár, ’s bizonyos vagyok, mikép hölgyeink azt leginkább fognák sajnálni, ha a fönebbiek iránti remény keblökben is nem élne?... Ő volt ezúttal arszlána Fürednek, ki megjötte után legott az étterembe híván meg a hölgyvilágot, megkezdő sorát a tánczestélyeknek, mellyek azóta szinte Annanapig szakadatlanul folytak. — Az ő indítványa következtében rendeztetek azon nagy társasági ebéd is, mellyen sokan vettek részt, ’s melly alkalommal a sors határzá el a vendéglő férfiak mindegyikének megvendéglendő hölgyét. Sokakra nézve kedvezőnek mutatkozott a szeszélyes istennő, de voltak mások, kiket gúnyosan megjátszott. Az ebéd épen e tekintetből ép olly vidám volt, mint pompás. Másnap a szép hölgykoszoru viszonozni akarván a férfi vendégsereg udvariasságát, tánczistélyt rendezett épen Anna előtti estén, mellynél szebbet, kedvesbet, kellemesbet alig láta Füred, mióta éretforrására jár a beteg és nem beteg világ. Lehetlen említetlenül hagynom itt Oberhäuser urat, ki a füredi nagy vendéglőt bérben tartja. Asztala általában választékosság- és jóízüségben bátran kiállja a versenyt Pest bármellyik vendéglőjével, de a társasági ebéd ’s tánczestélyen ugyancsak kitett magáért. Nem volt vendég, ki asztalos palack tekintetében elégülellen hagyta volna el Oberhäuser úr teremét. Egy van, mit sokan túlzottnak látnak, az étkek nagy ára. Még Pesten egy alafa-fogas 48 v. kr., addig Füreden , a Balaton partján, 1 vofttal kell azt fizetnünk. Ebben van, az igaz, némi túlzás, de van más részről mi a vendéglőt ebben is menti. Neki ugyanis legalább 4 hónapon át kell tartani számos cselédségét, és igazi jövedelemre csak 4 hónapig, sőt csak két hétig számíthat! Ezt figyelembe véve, senki sem fog megbotránykozni Oberhäuser ur étárjegyzékein, és pedig annál kevésbbé, mivel a vidékbeli termesztők is olly áron adogatják termesztményeiket a füredi piaczon, mint a pesti kofák vett áruikat a pesti tereken. — A vendégek névsorát eddig bizonyosan vette ön, ’s azért neveikkel nem alkalmatlankodom. Említlenül azonban nem hagyhatom gróf Károlyi István urat, ki kétségkívül hálás emlékezettel gondoland vissza Füred gyógyvizeire. Ö, ki hosszabb idő óta csak mankók segedelmével mozdulhatott helyéből, ’s a fürdőbe is itt eleinte székben hordozók, e napokban elvetvén nélkülözhető mankóit, pálczával kezében ment szobáiba a fürdőből. Hallottuk, miképen a gróf, ha bajából kigyógyulna, örökíteni fogná háláját a forrás iránt. Én szívből kivonom gyógyulását a jeles férfiúnak emlék nélkül is, de annyival inkább örültem fölépülésének, mert a sokban szűkölködő Füred most bizonyára ollyasminek néz elbe, mi gr. Károlyi I. ur őmisága bőkezűségének méltó tanúsága teend. — Mi az itteni kényelmeket illeti: azokról, a mennyiben léteznek keveset, a mennyiben szaporításuk óhajtható volna, igen is sokat lehetne írni. Eddig a szükségesek pótlása látszik feladatul kitűzöttnek az illető földesuraság által, talán évek múlva a kényelmesekre is kerülend a sor. Örömmel értettük, hogy a csinos rotonda jövő nyárra csakugyan elkészülend, és így a lelkiekre nézve már lesz teljesen gondoskodva. A létezők rendben és tisztán tartása a helybeli uradalmi felügyelő nemzetes Écsy Lászlóur fáradhatlan munkásságának köszönhető. — A vendégek személybátorsága itt szent. Nincs példa arra, hogy bárki is bántalom- vagy sértéseknek volna kitéve, mi a társaságot képezök műveltségének , ’s helybeli szolgabiró az erélyes figyelmének köszönhető. A vagyonbátorságon szinte hosszú idő óta csak most esett csorba, mi annál sajnos, mennél kevésb kilátás van az őrzők kipuhatolására. Gróf E. K. őmisága szobája erőszakosan felnyittatván, készpénze, mintegy 800 pcftig ellopatolt. Szállása a Horváth-házban lévén, a gyanú az abbani vendégek cselédire és egy pinczérre esett, kik őrizet alá is vétettek, de mindeddig minden kutatás sikeretlen.Ha e lapok szívesen vennék, örömmel szólnék némelly teendőkről Füreden, addig is csak azt jegyzem meg: inkább semmi zene jövő évre, mint olly rész és méregdrága zene, mint volt az idei. Sajnáljuk a buzgó L . . . báró urat, hogy annyi alkalmatlanságot szerez nekünk és — magának, kivált 5 pftos exachoival zenészei számára, de hiába, mi magyarok csak ugy vagyunk már, hogy saját javunkra sem igen szeretünk fizetni, hát olly részért, mi csak füleinket zaklatja. X-i y. KÜLFÖLDI IRODALOM. XIII. Les elections en Amflyterre. Lettres publiées dans le Journal des Débats. Var M. John Lemoinne, Paris, 1841. Alkotmányos nemzeteknél az alkotmányos szabadság gyakorlásának egyik legkitűnőbb része: a törvényhozási testület tagjainak, mint a nemzet képviselőinek, választása. E választás által veszen részt, habár csak fictióképen is, a nemzet polgárainak nagyobb része alkotásában azon törvényeknek, mellyek pajzsa alatt az álladalom által nyújtott köz- és magánjavakban részesül. Innen van, hogy az illy választások mindig bizonyos nemzeti ünnepély színét viselik