Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-08-08 / 229. szám

92 a mindennapi tapasztalást tagadja, és e tapasztalásra épült két igazságból még egy harmadik önkint foly, úgymint: folyó víz némelly esetben sem nem váj, sem nem iszapul;­ akkor tudniillik, midőn a ható­erő az ellenállással egyen­súlyban van. Meri-e B. úr tagadni ezeket, és ha nem , mit bizonyítanak akkor mind azon általa előhozott példák annak megmutatására, hogy a víznek vájó ereje van? Semmit. És hol állítottam én azt illy általánosságban, mint B. ur rám fogni szeretné, hogy a víznek vájó ereje nincs? — A Na­, viglióra vonatkozva ezek szavaim — — — — — mell­y esetben a viz nem 6 év­n­ek lefolyása alatt, de századok múlva sem tenné meg várt hatásai, ’s a legjobb esetet feltételezve sem mosna egy rendetlen vad ároknál egyebet; minél­fogva nem maradna egyéb hátra, mint, mivel a csatornának illő mértékben­ ki a sasa meg­­győzhetlen, sőt jobban mondva, ki nem mond­ható költ­séget igényelne, a talán megkez­dett munkálatokat bev­égz­ellenül s mas val­la­l­a­toknak rémképül hagy a i. ■ . Ezekből meg fog győződni a lisztért olvasó, hogy Besze­dés az a 3dik ellenvetést nem a kép adta elő, a mint az té­tetett, hanem úgy, mint azt legkönnyebben czáfolhatónak vélte;­’s hogy B. a csatorna társaságnak a tárgyat csak azon oldalról világosította fel, mellyről neki tetszett; melly állí­tásomat competens bírák előtt kész és képes vagyok , minden perczben bebizonyítani­ (Folyt, követk.) Megyéik­; Szepe­s megyéből. Szepes megye gyáripara az utolsó áradások által tetemes megakasztást és érzékeny vesz­­teséget szenvedett. A szűnni nem akaró esőzés által a Cser­­nád, Göllnitz ’s Poprád folyók ’s egyéb hegyi vizek annyira felduzzadtak, miszerint az 1813ik évre emlékeztető magas­ságra emelkedve, a mentőkben fekvő vizi ’s gyári épitmé­­nyekre iszonyú pusztítással törtek. Kevés híd ’s vizgát jön általok megkímélve, ’s a hol árjaik a szűk mederből kiszo­­riltattak, ott rémitő sebességgel magokat a gyárakat is os­tromják. Épületi és tűzifa, kész szerek, házrészek, bú­torok tarka vegyületben zajlanak a dühöngő hullámokon, sőt némelly helyütt a szérrongási sírkertek bús koporsókkal bo­­ríják a kérlelhetlen habokat. Nem kisebb kár okoztatott a vízmentiben fekvő réteken is, mikről a széna többnyire elso­­dortatott. A föld annyira van vízzel salutálva, miszerint a legmagasb helyeken is soha sem látott források buzognak ki, é s egyegy félnapi eső is áradást idéz elő. Némellyek földren­gést is véltek észrevenni, sokan meg földalatti vizmedrek megnyílásával hozzák összeköttetésbe a földszint áradásokat. — Évnegyedes közgyűlésünk f. évi aug. 11 ére van hirdetve, főtárgyai leendnek : a megye munkaerejének, a puszta job­bágytelkek ’s az úrbéri telkeken lakó nemesek összeírására kiküldött választmányok jelentései. T. Zágrábi rendes levelezőnk tudósítását a megyei tisztigitásról ’s az ottani gyászos eseményekről még most sem vehettük; ellenben imént érkezett kezünkhöz a zágrábi német politikai lap legujabb (aug.­tikai) száma, mellyben olvassuk, hogy jul. 3-án az AK­ párt részéről egy, a székes­káptalant, megyei volt tisztikart és a nemességet képviselő küldöttség járult a bán­ főispán ő excelljához , ’s többek közt kinyilatkoztatá, hogy , míg a viszonyok , ’s a dolgok rem­e a mostani marad, addig sem köztanácskozásokban, megye- és tartományi gyűlésekben részt nem vehetnek, sem valamelly hivatalt nem viselhetnek. — Hasonlókép a polgárság és vá­rostanács részéről is egy külön küldöttség jelent meg ő ex­­celljánál, ’s többek közt azon kérelmét terjeszté­ elő: méstóz­­látnék bán ő excllja akép intézkedni, hogy a turopolyaiak még azon nap a várost hagyják el, mivel ők mindaddig, míg kortesek tartózkodnak a városban, a közbátorságot veszé­lyeztetve látják, ő excilja mindazáltal válaszul adá , mikép nem áll hatalmában, nemeseket, kik tisztválasztásra jelen­tek meg, a városból kiparancsolni; azonban gondja teend, hogy minden kicsapongás eltávolíttassák é s a tiszt választás folytatását egy nappal elhalasztja. — Az Uri párti kortesek már 30 án reggel vezéreiktől haza küldettek , ’s csak a turo­polyaiak maradtak a városban. — Leírja továbbá e politikai lap az aug.­ljén történt ünnepélyes nagy gyászmenetet, mel­lyel ájul. 29kei napnak áldozatai a takarítattak, ’s a leírás­ban egyszersmind különös rokonszenvét tanúsítja az ilir párt iránt.------Most pedig, ugyanezen lap után közöljük még a tisztválasztás eredményét .Ma aug.­ián jön a tisztválasztás folytatva, de csupán az első alispáni választásnál többséget nyert (’s így a horvátmagyar) pártnak jelenlétében, fölállított katonaság mellett a báni épület udvarában. Első alispánná, mint már tudva van, választalék Savich József , má­sod­­alispánná Praunsperger József, eddigi főjegyző; 3 dik alispánná Pavlekovich István, egykori­ főbíró. Zágrábi járásb. főbíró lett: Keresztury Pál; fő­bírák a sz.iváni jarásb. Krajachich Pál; szávamellékiben Poglavich Ferencz, turopolyai albiró; kulpáninneni járásban: Pucz Miklós; kul­­pantuliban Preschern Zsigmond; a hegyi járásban : Károly Lajos; főjegyző: Bussich Imre; aljegyzők első Modych László; 2dik: Szabecz N. J. — F­ő­ü­g­y­é­sz - Jel­­lachich Albert,­ alügyészek: Slivanich János és Terslen­­jak Hugo. Foadószedő: Koós István; aladószedő: Vernich Ign. Számvevő: Mattachich Tamás. Lajstrom­zó: Makanecz Albert; iktató Gallyas Kár. — A horvát sla­­vóniai tartománygyű­lésre követekké választottak Zágráb me­­gye részéről Briglovich József és Bedekorich Kál­mán. A tiszt- és követválasztás regg. 40 óra előtt bevégző­­dött. Hétfőn a közgyűlés folytaltatni fog,a Gör­czéről. Hogy Vas megyében is közelget a tiszt­­újítás, figyelmeztet bennünket némelly egyének megjelenése, kik habár három éven át nemes társaikon minden méltatlan­ságot elkövettek is, most azokat minden utón módon megkér­lelni, ’s faluról falura járva magoknak szavazatokat szerezni­­ igyekszenek. E kép történt Julius 27dikén, midőn bizonyos ar, kinek már ezelőtt három évvel e csinos mód sikerült, ’s mint illyenben jártas vezetett egy társaságot; de minthogy illy­­neműi korteskedéshez pénz is kell, magának pedig csak egy fillér értékű birtoka sincs, hanem csak öcscse kegyelméből él, ki iránta olly atyafiságos szeretettel viseltetett, hogy bár maga mindig terhes adósságban volt, mégis bátyja ellen 20.000, mondom húszezer fiát betábláztatván , ’s többi hite­lezői elől jószágát idején elfoglalván, elég nagylelkű azt bátyjának haszonbérben átengedni, ’s ezt most főbíró akar lenni; s hogy czélját érhesse, pénzzel jelent meg; ezen bíró urnák esküttje, ki szolgabirája járásának elfoglalására méltó jogot tart, mégis egy censuratus atyafi, ki ha nem maga vétke miatt is vagyonától megfosztatván, eskütti hivatalra szüksége van. Végre két ügyvéd, egyik fiskus akar lenni, a másik megelégszik ha birákul tehet ollyakat, kik elött foly­nak minden perei, de a költségek is nem bírói hanem ügy­védi tollal határoztatnak; jaj nektek akkor szegény peresek! Volt ivás! egyik főbírót tudja Isten, mellyik járásban éltet­tük, testvérét otthon ugyan főbírónak, esküit urat jövendő sz.birónak , a fiskust és esküd­et ’s mindnyájokat ellenmondás nélkül megtettük , miután egészségükért számos poharat ürí­tettünk. Már ez aztán nemde igazi magyar szabadság! — Egy köz­birtokos, tóvárosi figyelme*«. Már több ízben dicsé­rettel említtetett ezen lapokban , miszerint K. bodnár­­mester, teljes mértékben használva magas polgári kiváltsá­gait, a mázsa-utczábani szép házak közepében létező ház­helyét, melly magas falak által környezve, Vulkán műhe­lyéhez nem kevéssé hasonlít, több év óta óriási hordók gyá­rává alakítván, különös szívességgel méltóztatik az egész utcza mindenrendű­ lakóit roppant hordódongáinak döngeté­­sével ’s iszonyú vasabroncsainak kalapálásával mulattatni. ’S ezt természetesen méltó hálával veszik a nevezett utcza lakói. Az arcllenben levő nagyszerű Tigris-vendégfogadó számos vendégei, a közel és távol nyögdelő betegek, az itt lakó nem csekély számú tudós férfiak, sőt a roppant és nem sokára elkészülendő Bluldorn-ház jövendő mindenrendű la­kói is, egy szívvellésekkel köszönetet szavaztak K­­ur­nákét nem tekintve, hogy a körülte lévő szép házak közt ma­holnap maga marad itt füstös barlangjában, tagadhatlan jo­gaira támaszkodva — mint jól rendezett városban illik — terhetlen kitöréssel foglalkoztatja fáradhatlan cyclopsait. Mint halljuk, ezen nagylelkű férfiú, ki nevének olly dicsé­retesen megfelelni kíván, feltette magában, hogy, mint már annyi évek óta, úgy ezután sem kívánja ezen szép utcza la­kóit megfosztani ezen nagyszerű mulatságtól, ’s a helyett, hogy mint eddig télen és nyáron, reggeli 5 órától egész 7ig, ezután egész 9ig fogja fülek dobját az egymást legkelleme­sebben felváltó szakadatlan kopogások zenéjével csiklandoz­­ni és a körüllevő házak falairól viszhangzó döngések szelíd lármájával álomra ringatni, hogy igy magát mennél több hálakoszorúra érdemesíthesse.­­ A városi rendőrségnek egyik legfontosabb ága a közegészségre ügyelés. Noha Pest városának orvosi személyzete nagy, mégis e tekintetben igen kevés történik. Nem figyelmeztetik-e orvos urak a városi ha­tóságot az ide tartozó dolgokra, vagy a városi hatóságnak kisebb gondja is nagyobb, mint a lakosság egészsége, itt most fejtegetni nem szándékom. Elég, hogy ezen fontos tárgyra nézve Pest városában mindeddig igen kevés történt. Nem szólok ezúttal egyébről, mint az étel és italfélékről. A tej mindennemű vesztegetéseknek van kitéve a pesti piac­on. Minden tejesasszonynak legalább négy- ötféle teje van; t. i. tegnapi és tegnapelőtti, édes és savanyu­, sürü és ritka, tej­fellel, vizzel, liszttel, szappannal , hamuzsirral ’s több efé­­lékkel összekotyvaszt­ott ’s ennél külön-különféle áru teje. Hasonló metamorphosisoknak van kitéve a tejfel, túró és vaj is, a nélkül, hogy valaki kérdést tenne ezen étszerek mine­­müségéről, holott ezek a mindennapi élemények sorába tar­toznak, mellyeknek ennélfogva közvetlen befolyásuk van az egészségre. Mit mondjunk a borról és sörről ? Egész Pesten alig találhatni valódi jó bort, és az industria már olly magas fokra hágott, hogy különféle minémüségü asszúbort (tokajit), sőt muskát, lunelt ’s más hasonló csemegebort gyártanak , és pedig olly arczátlansággal, hogy nem régiben az iparegye­­sü­let bíráló választmánya elibe is küldettek illy mesterkélt borok ajánlás végett. Természetes, hogy a választmány ezen nagy mértékben egészségrontó zagyvalékokat elutasította. Mi a sert, ezen közkedvességű italt illeti, alig van Pesten kocs­ma és vendéglő, hol egy korty vesztegel ellen­es jó sört le­hessen kapni. Valamennyi kocsmáros és vendéglő mind­any­­nyifélekép gyakorolja egyéni bölcseségét a sorházakban vett seren, azt vélvén m­ondhatjan balgatagul, hogy ő találta fel a titkot, mikint lehet a serből neptart készíteni. Egyik hó­dító, másik keserű, harmadik édesítő, negyedik szikkasztó vagy sanyar­ló, ötödik pezsdiló szert kotyvaszt abba, ’s igy ezen pálinkaivó napszámosokra számitott moslékot, romlat­lan ízlésű ’s egészségét szerető embernek innia lehetetlen. Nem kevésb megvesztegetésnek van kitéve egy más nélkü­­lüzhellon czikk, t. i. az eczet. Pest városában száma sincs a sok eczetgyárnak , mellyben az olcsó eczet többnyire kén­­savval készül, mihez még paradicsommag is több más illy ártalmas szerek járulnak. De még a magában is olly élet­­rontó pálinka sem eléggé erős és bóditó a mi kocsmárosunk­­nak. Ők azt hiszik, csak akkor jó a pálinka, ha mint a láng végig perzseli a gégét, ’s csak akkor ízletes, ha hajlékzik mint a pezsgő. ’S ezen tulajdonságok megszerzésében is nagy szerepet játszik a kénsav. Es ime mindezen czikkek, mely­ikeknek a közegészségre ’s a polgárok tessi és lelki állapot­­jár­a nem csekély befolyásuk van, a fővárosi rendőrség figyel­mét teljes mértékben megérdemlik,­­s remény­em is lehet, hogy ezen fontos tárgy, a közegészség ü­gye, nem maradand ki a közel leendők sorából. —­00 NEMZETI SZÍNHÁZ. Hétfőn, aug.­u­kén, László József javára bérletszünettel, először­ fog adatni: Szökött szinész és katona.“ Eredeti népszínmű 3 szakaszban. Irta Harag Viktor, zenéjét szerkeszté Egressy Benjamin. B­al­aton-F­ü­red, julius végén. (Folyt, és Vége.) Julius közepe óta kivált, a társalgásba több élet szállt, mint volt az előtt. A zalai nevezetes iktatási ünnep után a ven­dégek száma is. Pál úrral is szaporodott, ki a­milly nagy türelmetlenséget látszik gyakorolni politikai pályáján, és olly kedves jelenet a társalgásban mind kora és helyzete, mind csinos külseje által, é s ha majd kissé túlbuzgó fiatal heve csilapuland, bizonyosan egyike teend a vidék legked­­vesben látott férfiéinak; most vannak még pillanatai, mel­­lyekben nem látszik meg rajta , hogy Paris salonaiban for­golódott , sőt mellyekben igen is emlékeztet a keleties salo­­niatlanságra : mi szép természeti tulajdonai mellett nagyon kár, ’s bizonyos vagyok, mikép hölgyeink azt leginkább fognák sajnálni, ha a fönebbiek iránti remény keblökben is nem élne?... Ő volt ezúttal arszlána Fürednek, ki megjöt­­te után legott az étterembe híván meg a hölgyvilágot, meg­kezdő sorát a tánczestélyeknek, mellyek azóta szinte Anna­­napig szakadatlanul folytak. — Az ő indítványa következté­ben rendeztetek azon nagy társasági ebéd is, mellyen sokan vettek részt, ’s melly alkalommal a sors határzá el a ven­déglő férfiak mindegyikének megvendéglendő hölgyét. Sokak­ra nézve kedvezőnek mutatkozott a szeszélyes istennő, de voltak mások, kiket gúnyosan megjátszott. Az ebéd épen e tekintetből ép olly vidám volt, mint pompás. Másnap a szép hölgykoszoru viszonozni akarván a férfi vendégsereg udvariasságát, tánczistélyt rendezett épen Anna előtti estén, mellynél szebbet, kedvesbet­, kellemesbet alig láta Füred, mióta éretforrására jár a beteg és nem beteg világ. Lehetlen említetlenül hagynom itt Oberhäuser urat, ki a füredi nagy vendéglőt bérben tartja. Asztala általában választé­kosság- és jóízüségben bátran kiállja a versenyt Pest bár­­mellyik vendéglőjével, de a társasági ebéd ’s tánczestélyen ugyancsak kitett magáért. Nem volt vendég, ki asztal­os palac­k tekintetében elégülellen hagyta volna el Oberhäuser úr teremét. Egy van, mit sokan túlzottnak látnak, az étkek nagy ára. Még Pesten egy alafa-fogas 48 v. kr., addig Fü­reden , a Balaton partján, 1 vo­fttal kell azt fizetnünk. Eb­ben van, az igaz, némi túlzás, de van más részről mi a ven­déglőt ebben is menti. Neki ugyanis legalább 4 hónapon át kell tartani számos cselédségét, és igazi jövedelemre csak 4 hónapig, sőt csak két hétig számíthat! Ezt figyelembe véve, senki sem fog megbotránykozni Oberhäuser ur étárjegyzékein, és pedig annál kevésbbé, mivel a vidékbeli termesztők is olly áron adogatják termesztményeiket a füredi piaczon, mint a pesti kofák vett áruikat a pesti tereken. — A vendégek névsorát eddig bizonyosan vette ön, ’s azért neveikkel nem alkalmatlankodom. Említlenül azonban nem hagyhatom gróf Károlyi István urat, ki kétségkívül hálás emlékezettel gon­­doland vissza Füred gyógyvizeire. Ö, ki hosszabb idő óta csak mankók segedelmével mozdulhatott helyéből, ’s a für­dőbe is itt eleinte székben hordozók, e napokban elvetvén nélkülözhető mankóit, pálczával kezében ment szobáiba a fürdőből. Hallottuk, miképen a gróf, ha bajából kigyógyul­na, örökíteni fogná háláját a forrás iránt. Én szívből kivo­­nom gyógyulását a jeles férfiúnak emlék nélkül is, de annyi­val inkább örültem fölépülésének, mert a sokban szűkölkö­dő Füred most bizonyára ollyasminek néz el­be, mi gr. K­á­­rolyi I. ur ő­misága bőkezűségének méltó tanúsága teend. — Mi az itteni kényelmeket illeti: azokról, a mennyiben léteznek keveset, a mennyiben szaporításuk óhajtható volna, igen is sokat lehetne írni. Eddig a szükségesek pótlása lát­szik feladatul kitűzöttnek az illető földesuraság által, talán évek múlva a kényelmesekre is kerülend a sor. Örömmel értettük, hogy a csinos rotonda jövő nyárra csakugyan elké­­szülend, és így a lelkiekre nézve már lesz teljesen gondos­kodva. A létezők rendben és tisztán tartása a helybeli ura­­dalmi felügyelő nemzetes Écsy Lászlóur fáradhatlan mun­kásságának köszönhető. — A vendégek személybátorsága itt szent. Nincs példa arra, hogy bárki is bántalom- vagy sértéseknek volna kitéve, mi a társaságot képezök művelt­ségének , ’s helybeli szolgabiró az erélyes figyelmének kö­szönhető. A vagyonbátorságon szinte hosszú idő óta csak most esett csorba, mi annál sajnos­, mennél kevésb kilátás van az őrzők kipuhatolására. Gróf E. K. ő­misága szobája erőszakosan felnyittatván, készpénze, mintegy 800 p­c­ftig ellopatolt. Szállása a Horváth-házban lévén, a gyanú az abbani vendégek cselédire és egy pinczérre esett, kik őrizet alá is vétettek, de mindeddig minden kutatás sikeretlen.­­­­Ha e lapok szívesen vennék, örömmel szólnék némelly teendőkről Füreden, addig is csak azt jegy­zem meg: inkább semmi zene jövő évre, mint olly rész és méregdrága zene, mint volt az idei. Sajnáljuk a buzgó L . . . báró urat, hogy annyi alkalmatlanságot szerez nekünk és — magának, kivált 5 pftos exach­oival zenészei számá­ra, de hiába, mi magyarok csak ugy vagyunk már, hogy saját javunkra sem igen szeretünk fizetni, hát olly részért, mi csak füleinket zaklatja. X-i­ y. KÜLFÖLDI IRODALOM. XIII. Les elections en Amflyterre. Lettres publiées dans le Journal des Débats. Var M. John Lemoinne, Paris, 1841.­­ Alkotmányos nemzeteknél az alkotmányos szabadság gyakorlásának egyik legkitűnőbb része: a törvényhozási tes­tület tagjainak, mint a nemzet képviselőinek, választása. E választás által veszen részt, habár csak fictióképen is, a nemzet polgárainak nagyobb része alkotásában azon törvé­nyeknek, mellyek pajzsa alatt az álladalom által nyújtott köz- és magánjavakban részesül. Innen van, hogy az illy választások mindig bizonyos nemzeti ünnepély színét viselik

Next