Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)

1846-03-31 / 362. szám

212 részletenkint, mint kivántulik, utalványozza s a bod­rogi társulat a szabályozási munkát középponti felügyelés alatt végrehajtatja. Ezen eljárási mód egészen a törvény alapjaira fek­tetett ’s azért teljesen biztosított. Criteriumai követke­zők: A szabályozás költségire nézve minden illető birtokos az érdeklet arányában ’s előre ismert öszvegig kölcsönvevő, ’s az öt illető kölcsönért minden vagyonával kezes. Lehet-e ennél biztosabb hypotheka a kölcsönre néz­ve ? — 23 A törlesztés azonnal megkezdhető, mert a tőke csak akkor adatik ki, midőn minden viszony már előre ren­dezve, a törlesztés minden részleteiben meghatározva van és a szabályozási munka tettleg megindul. ( 3) Megszűnik minden aggály a vidékek közt, hogy t. i. a felső Tisza az alsóért vagy viszont, Szamos a Tiszáért, Bodrog a Körös­ért fizet, mindenik magáért ’s annyit fizet, mibe a szabá­lyozás valósággal kerül. Kinek lesz itt panaszra oka? — 4) Ha szinte a szükséges sorozat miatt némelly mellékfolyamra később kerül is a sor, nincs ok zúgolódni, mert nem is fizet előbb senki, mig érdeklett folyamán a szabályozási munka meg nem kezdetik. ( 5) Illy módon rendezett szabályozási eljárás mellett mindenki vonakodás nélkül aláírondja szer­­ződvényünket, mert a kötelezés nem terheli, az előnyökre biztos kilátás nyílik teljes hypotheka és jól műszerezett tör­lesztési rend által; ellenben a sanch­o is igen könnyen vég­rehajtható azokon, kik aláírni vonakodnak. — 6) Csak igy várhatni, hogy a visszafizetési föltételek szigorún megtar­tatnak ’s ezen rendezés mellett könnyű a kényszerítő eljá­rást is organizálni ’s biztosítani. — 7) Ezen rendezés igen is megszenvedi a középponti választmány egyesítő hatalmát és felügyelési lehetőségét és mégis az egyes társulatoknak elegendő cselekvési kört hagy, hogy saját érdekükben eré­lyesen működhessenek. Ezen rendezési alap további részleteiben természetesen számtalan szabály­ fölállítást követel. Szabadjon némellyeket megemlíteni: 1) Hogy a középponti választmány hivatásá­nak megfeleljen, nemcsak kellő hatalommal föl kell ruház­­tatva lennie, de ezen hatalom eszközeit is kezébe kell adni. Például, hol központosított munkásság kell, ott az egész ha­talom őt illeti minden eszközeivel. Ezért a technikai műér­­tők személyzete egészen a középponti választmány rendelke­zése alatt állana is egyes vidékekre, bár felosztva, de mindig a középponti választmány közvetett és a felelős technikai fő­­intéző Vásárhelyi Pál közvetlen kormányzása alatt működ­nének a vidékeken az osztálymérnökök. ( 2) A középponti választmánynak nevezetes pénztár lévén rendelkezése alá helyezve, annál egy főpénztárnoki hivatal fölállítása kike­­rülhetlen. A vidékeken újra kellenének pénztárnokok a pénz­­­beszedésre és számadások vitelére; ezeket ismét a közép­ponti választmány hatalma alá adnám ’s a középponti fő­­pénztárnokkal tenném kapcsolatba, ki által aztán a tör­lesztési befizetések történnének ’s a vidékek pénzügyi vi­szonyai evidentiában tartatnának. ( 3) Mivelhogy a szabá­lyozási munkára megkivánható nagy pénzösszeget egyszerre kiadni ,s ez­által a mezőgazdaság kárával rendkívül sok köz­erőt foglalkoztatni nem lehetne, bizonyos összeg volna min­den évre kiszabandó ’s ez a társulati osztályok számára ké­szen tartandó. És hogy ebből előlegezések minden vidéknek jussanak, bizonyos kulcs volna felállítandó; ez azonban tu­­sákra nem igen adna alkalmat, miután apró differenciák senki szemében tekintetet nem érdemlenek. ( 4) A költ­ség-megtérítési kulcs kidolgozása az előleges tervezetben mindenesetre szolgabíró közbejöttével történnék, azért, hogy az rögtöni végrehajtás alapjául szolgálhasson. (­5) A tör­lesztési határnapoknak úgy kellene szabályoztatni, hogy ele­gendő idő maradjon a fizetés­ mulasztókon az illető törlesz­­tési mennyiséget beszedni és kellő időre a középponti pénz­tárba beküldeni. Sőt csaknem kikerülhetlen formás szer­­ződvény által bizonyos sanctiókkal ellátni a törlesztési eljá­rást; például, hogy azon birtokoson, ki részlet­fizetés­ért másodízben kerül végrehajtás vagy csak megintés alá, az egész hátralévő tőke kamatostul megvetessék. Ezen szer­­ződvényt minden érdekelt birtokos önként aláírná, midőn előtte alternatívául állna: vagy aláírni, vagy az egész ösz­­szeget egyszerre kifizetni. így folynának az átmetszési munkálatok a Tiszán és mel­lékfolyamokon, mocsárokon az ásások bizonyos sorozatban. Ennek végeztével kezdetnének hasonló rendezéssel a tölté­­sezési munkák, természetesen értetvén, hogy mindenben absolut szigort a kivitelben fentartani nem lehet ,s kivételi esetek kellő méltánylásba veendők. Mindenki meg fogja vallani, hogy e rendezésnek solid basisa van, mert ez a törvény, mellyre építtetett. ’S ha nem engedte is időm ’s körülményim, hogy egy minden részle­teiben kidolgozott műszerezési terv kidolgozásával fizessem le azon hála­adót, mellyel a pesti gyülekezetnek nagybecsű bizodalmáért örökre tartozom, igyekeztem mégis bizonyos irányokat fölkeresni é s igy erős alapra fektetett rendezési ja­vaslatot fővonalaiban érinteni. Egy gondolat ezeket kereszt­ül a kiszemelt testület, mellynek kezeibe a műszerezés nagy munkája le van téve, vezetve azon magas szellem által, melly épen a gyakorlati téren vívott ki annyi dicsőséget, megtalálandja benne a mi czélravezető, ’s igénytelen néze­­tim, bár közvetve is, elősegítendik talán a helyes rendezési alapok fölállítását. Mindenesetre a vidékeken fölmerülő ké­telyek ’s aggodalmak seregét tárják fel az illetők szemei előtt, miket a műszerezés nagy munkájánál sem feledni, sem mennyire lehet, megnyugtatás nélkül hagyni nem lehet. — Kovács Lajos. DOHÁNYÜGY. II. Miután tehát a dohány­beváltó hiva­talok megszüntettek, és a cs. kir. regie szükségét a szabad concurrentia utján beszerezni meghatározta, a természetes ut arra az volt, hogy a dohány beszereztetése az ajánlkozók közöl arra bizassék, ki a szükséges biztosítás mellett a leg­­jutányosb feltételeket tette. A magas kormány azonban ak­kor is arról gondoskodott, hogy az első tetemes­ szállítás társaságra bizassék, mellynek tagjai mint szakértő és a ke­reskedő világban mint becsületes emberek elismerve voltak, és az ebből keletkezett eredmények úgy látszik az első évek­ben minden illető feleket kielégítenek. Ezen első szerződés elenyésztével azonban a szállítást egy más tekintélyes kereskedő vállalta magára, és ez leg­először súrlódásokra adott alkalmat, mellyek a dohánykeres­kedésre káros viszhatást gyakoroltak. — Az előbbi szerző­dők nem akarták a tért az uj vállalkozónak átengedni, és ta­lán nem is engedhették, — azért ennek működésit minden­kép gátolni igyekeztek, az által t.i. hogy a dohányt öszsze­­verték, és hol ez nem történhetett, az alkuszokat előle­gezések által maguknak kötötték le arra, hogy dohányukat az uj vállalkozónak megszabott szállítási terminusig el ne ad­ják. Várjon az uj vállalkozó mind­azon akadályt legyőzhette ’s elleneit kényszeríthette volna-e, hogy működéseiktől el­­álljanak, nem határozhatjuk meg ; mi csak azt tudjuk, hogy ő egyszerre és váratlanul minden jogait és kötelezéseit el­lenesre átruházta, de a mellett úgy látszik hazánkban lakó társait tekintetbe nem vette, kik tőle nyert ígéretekben bíz­ván, magokat más kereskedők által elcsábittatni nem hagyták. Ez által egy régen köztiszteletben álló kereskedőház, melly tántorilhatlan hűséggel ama bécsi kereskedőhez ra­gaszkodott, olly veszteséget szenvedett, hogy fizetéseit foly­tatni képtelen jön, és bukásába több nagyobb és kisebb bél­és külföldi kereskedőket behúzott. Azonkívül, hogy ez igen tiszteletreméltó és értelmes fér­.­fi, ki huzamos ideig a honi termesztmények külföldre­ ela­dása körül érdemeket szerzett, bukását sajnálnunk ’Ken, ez esemény még azon igen káros viszhatást szülte hogy ez idő­től fogva többé más vállalkozó nem mert fellépni és azért valódi concurrentia úgy­szólván többé el nem éretett. Ez idő óta az uj szállítás iránti csődöknél mindig csak az előbbi vál­lalkozók jelentek meg; ha pedig?­más kereskedőházak is lép­tek föl­, minden oldalról annyi nehézség létetett, hogy köte­lezéseit vagy épen nem. Vagy pedig csak nagy károkkal tel­jesíthettek, és a cs.k. Végre gyakran azon kellemetlen hely­zetben volt, hogy a vállalkozóknak pótlólag még engedmé­nyeket tenni kényszerült, mellyek igazi érdekeivel össze nem fértek. Itt még egy kellemetlen eseményről kell említést ten­nünk, melly a cs.k. régiet az 1824­.évben érte. Ez t.i. gondos­kodott arról, hogy valamennyi gyáraiban mindig elég bőség­ben tartassék dohány, hogy a netalán beállandó rész termé­seknél is a közönség kivánatainak megfelelhessen. Váratla­nul azonban három gyárhelyen máig sem kikutatott okból tűz ütött ki, a dohány­raktárok az egész dohánynyal leégtek.­­ Hogy ezen esemény is az újonan szükséges mennyiségek megszerzését nehezebbé tette, említeni sem kell. A magyarhoni dohánytermesztésre mind­ezen esemé­nyek igen káros befolyással voltak. A szállítás feletti alku­dozások előtt vagy mindjárt utána előállottak ugyan több ki­sebb vállalkozók, kik nagy zajjal bizonyos mennyiségeket látszólag magas áron vettek, vagy ezen vevéseket színlelték, a­mint azonban a fővállalkozótól nekik engedett nyereségek által megnyugtattak, vagy pedig általa elnyomattak, ennek szabad keze volt, a dohányt a termesztőtül akármi áron át­venni, és így történt, hogy a dohány a termesztőnek mindig alábbszálló áron fizettetett. Ezenkívül azonban több belföldi vállalkozó az által is érzékeny veszteségeket szenvedett, hogy a fővállalkozói maguk portékájának jó feltételek alatti átvételére kényszerűl reménylvén, olly speculatiókba bo­csátkoztak, mellyek pénzerejöket felülhaladták. És onnan származik elszegényedése több kereskedőnek, kik vagyonu­kat a dohánykereskedésben elvesztették. A vállalkozók e mellett a rendkívül alacsony árakat kö­rülbelül következő módon igyekeztek eltitkolni: a dohány­­termesztőkkel rájuk nézve látszólag kedvező feltételek alatt szerződéseket kötöttek, ’s azokra jó foglalót adtak. Mikor azonban a termesztő dohányát elhozta, a dohány csak kis részben, körülbelül annyiban, hogy vele a foglaló fedezte­tett, találtatott a szerződésnek megfelelőnek, ’s a többi visz­­szautasittatott. A megzavarodott termesztő kényszerítve volt, vagy haza menni vagy pedig termesztményét a számosan fel­állított alkuszoknak felelte alacsony árakon odavetni, kik közöl a következő mindig kevesebbet ígért, mint az előt­­tevaló.­­ Ezen játékot a vállalkozók jó darabig folytathatták, mint­hogy a szerződő községek előjáróit vagy a többiekre befo­lyással biró más tagjait hol adományok, hol lakomák által meg tudták nyerni.­­ Miután azonban ezen eljárásnak következése az volt, hogy a dohánytermesztésre a hajlam ki­hűlt, a termesztők olly szerződések kötésére csábittattak el, mellyek a dohánykereskedésre igen káros befolyással vol­tak. Minden becsületes termesztő, t. i. dohányát ma is há­rom osztály szerint csomózza össze, mellyek közöl az első osztálybeli, az úgynevezett szindohány, főkép a külföldi keres­kedésre szánatott; — de mivel a termesztők az eddig divat-Ennyit az Utijegyzetek­lső részéről. — Azért mulattunk rajta kissé hosszasan, hogy fel legyünk mentve minden részletes­ségtől a 3dik részre nézve. Ennek főbb czikkei: ,a helyha­tósági szerkezetek hiánya Francziaországban(1­6)4 —,London és az angolok (17)4 — ,a politikai szónoklatról Magyar - Franczia- és Angolországban (19)4 ’s az a­n­gol és magyar aristokratia be­folyása a törvényhozásba (20). A 16dik czikkben tulajdonképen a Francziaországban megpillantott,parlamentáris kormányt —fe­lelős ministeriumot— akarja j. ur nálunk haladék nélkül valósítani, a megyei hatóságok nullificatiojával. Kár, hogy a dicséretes szán­déknak nem áll szolgálatára elegendő képesség. Illy nagyszerű fontosságú dolgokat, nem lehet 125 lapnyi halálosan unalmas, öszszefüggés­ nélküli beszéddel megalapítani. — A magyar napi sajtó már megvitatta e kérdést, ’s mint igen koránva­lót félre is tette. Mi nem akarjuk feleleveníteni, — ’s aztán eddigi közleményeink, reméljük, felmentenek a komoly vitatás kötelessége alól. — Ig­ur egy kis alkotmány­tervet, egy kis chartát is szives ajándékozni a magyar nemzetnek. A honboldo­­gitási buzgalom tán egy hazánkfiában sem ment közelebbről illyen messze. Ha I­ur még grammatista volna’s akkor fáradoznék illyen kártyavárak alkotásán, azt mondanák ... még nagy státusférfiú válhatik belőle, mint Napóleonról lehetett volna megjósolni, mi­kor a­r­­­e­n­n­e-i iskolásgyermek korában hóból várakat épített ’s megvette, hogy még nagy kapitány lehet belőle, most már csak azt mondhatjuk , mit 1. ar maga mondott a német nemzetről, hogy „ott kezdette a hol végezni kellene.“ — — A politikai szónoklatról beszélve keményen megrostálja a magyar r­etorikát, sok hibáit adja elő, mellyeket mindnyájan ismerünk, igen helyesen kikel a hallgatóság ellen és szabályokat ad a par­lamentáris szónoklatra nézve. Azonban bemutatunk egy pár he­lyet: „London és az angolok 44 czimü czikkéböl, mellyek valamint némelly véleményeivel úgy szónoklat-tanítási képességével is megismertetnek. — „Az ember elbámul és csodálkozik, mint lehet közel két millió ember között (t. i. Londonban) alig négy ezer illyen minden fegyver nélküli rendőrrel a közbátorságot és a rendet fentartani. Pedig igen könnyű, mert a törvények iránti tisztele­t nagy. És természetesen, hogy könnyű a törvények iránti nagy tisztelet mel­lett illy kevés rendőrről fentartani a kösbá­jCiiiiijit­ixu­u ieu icBAciui.— muiauuuH rajta kissé hosszasan, hogy fel legyünk mentve minden részletes­ségtől a 2dik részre nézve. Ennek főbb czikkei: ,a helyha­tósági szerkezetek hiánya Francziaországban(1­6)‘ —,London és az angolok (17)‘ — ,a politikai szónoklatról Magyar- Franczia- és Angolországban (19)‘ ’s az a­ngo­l és magyar aristokratia be­folyása a törvényhozásba (20). A 16dik czikkben tulajdonképen a Francziaországban megpillantott ,parlamentáris kormányt —fe­lelős ministériumot— akarja I­­ár nálunk haladék nélkül valósítani, a megyei hatóságok nullificatiojával. Kár, hogy a dicséretes szán­déknak nem áll szolgálatára elegendő képesség. Illy nagyszerű fontosságú dolgokat, nem lehet 125 lapnyi halálosan unalmas, öszszefüggés-nélküli beszéddel megalapítani. — A magyar napi sajtó már megvitatta e kérdést,­­s mint igen koránva­lót félre is tette. Mi nem akarjuk feleleveníteni, — ’s aztán eddigi közleményeink, reméljük, felmentenek a komoly vitatás kötelessége alól. — I. ur egy kis alkotmány­tervet, egy kis chartát is szives ajándékozni a magyar nemzetnek. A honboldo­­gitási buzgalom tán egy hazánkfiában sem ment közelebbről illyen messze. Ha I. ur még grammatista volna 's akkor fáradoznék illyen kártyavárak alkotásán, azt mondanék ... még nagy státusférfiú válhatik belőle, mint Napóleonról lehetett volna megjósolni, mi­kor b­r­­­e­n­n­e-i iskolásgyermek korában hóból várakat épitett ’s megvette, hogy még nagy kapitány lehet belőle, most már csak azt mondhatjuk , mit l.­ár maga mondott a német nemzetről, hogy „ott kezdette a hol végezni kellene.“ — — A politikai szónoklatról beszélve keményen megrostálja a magyar r­etorikát, sok hibáit adja elő, mellyeket mindnyájan ismerünk, igen helyesen kikel a hallgatóság ellen és szabályokat ad a par­lamentáris szónoklatra nézve. Azonban bemutatunk egy pár he­lyet: „London és az angolok“ czimü czikkéből, mellyek valamint némelly véleményeivel úgy szónoklat-tanítási képességével is megismertetnek. — ,,Az ember elbámul és csodálkozik, mint lehet közel két millió ember között (t. i. Londonban) alig négy­ezer illyen minden fegyver nélküli rendőrrel a közbátorságot és a rendet fentartani. Pedig igen könnyű, mert a törvények iránti tisztele­t nagy. És t­e­r­m­é­s­ze­te­s­e­n , h­o­g­y könnyű a törvények iránti nagy tisztelet mel­lett illy kevés rendőrről feltartani a kösbá- beszédből csak az a tanulság, hogy utazónknak mindkettőre még felette nagy szüksége van. Mikor utazónk kedvencz eszméihez — felelős ministerium &sat. — érkezik, akkor már Francziaország határán áll ... . .,vére sebesebben kezd keringeni, egész lénye lángra lobban , ’s még a kövezett országúton robogó kocsi örök csattogása is andalító zenének tetszik m olly magasztaltságba hozza a ,szép Francziaor­szág­ megpillantása; — szemei elhomályosodnak és egy éber álomba merül, melly tart egészen addig, mig Francziaországban, tulajdonkép Parisban , mulat... Ezentúl utazónk már nem gon­dolatait, hanem mákony­almának visióit írja le, mellyekkel a kritikának semmi dolga. Álljon itt csak egy pár sor mutatványul: „Paris tárháza és menedékhelye mindennek a mi szeretett, tisztelt, csodált, irigyelt avagy üldözött (és mindennek a mi utálatos, romlott ’sat, adhatjuk mi hozzá) ... Paris a barátnak szivárvány, záloga, jele, biztosítója a jövendőnek (igazabban: múlandó és hűtlen, mint a szivárvány) .... Paris ollyan mint a költészet, melly a követési példánynak szem elé tüntetése végett teremtetett, hogy az embereknek kijelölt irányuk legyen, melly felé haladva a tökéletesedést megközelíthetik (Parent Duchatelet szerint 600 ollyan egyénével, ki minden órában kész meggyilkolni 5 frankért, s 36,000 hetaerájával). Vagyis inkább ollyan mint a költemények legjava (annak a ki álmodik) ... Parisban minden nyom föld szentelt tér... benne a levegő lelkesedéssel tölt el­mert? — — — a kövezetrakók marseillaise-t danolnak (?) . . . meleg förde ... (kivált ha az úgynevezett,görögök? *) körmei kö­zé akad a tapasztalatlan idegen)------Paris festésében azonban vannak, nem lehet tagadnunk, szép helyek , — mint legelöl a Carmenin szavai, ’s a 127. lapon kezdve a mit utazónk a ,Paris revolutioninaire­ ’s Pagnerre más editioiból, Gutzkow-lleine- Mignet, ’s azokból meglehetős szerencsével fordított, ’s mely­­lyekre a figyelmes olvasó a gondolatok egybefüggéséből ’s a sty­lus csinosságából rögtön ráismerhet. . . egyhelyt ezen találó ha­sonlítás áll: Paris ,ezer egy éje a regényes ábrándu­nak; . . . mely rengeteg az együgyünek. Látni va­­­­ló , hogy illyen észlelet tételére komoly és mély belátásu elme­­ kívántatik. — Semmi sincs Parisban, mi utazónkat el ne bájolná. — A családi élet dissolutioja előtte olly paradicsomi boldogság, mellyre vágyakozni kell...........az operabálok cancan-ja mennyei tünemény, mert csak az a nép ronthatta le a Bastillet, melly olly dühös galoppeot és ollyan ,sans génét concant képes járni .... a piaczok kövezete, mellyeken a nagy forradalom ál­dozatainak vérét képzeli még füstölögni, oltár-emléke a nép fel­ségének ....­­ a Carrousel-tér, mellyen a párisi nép legrette­netesebb polgári háborúit harczolta, ’s honnan a Tuileriákban ülésező nemzeti gyűlést szokta volt ágyúval kapacitatni, meg a Concorde-tér , hol a guillotine olly iszonyúan működött, mig az egész revolutiót elnyelte , ’s melly két tér között fekszik a kirá­lyi lak ------,szép kilátás Lajos Fülöpnek­.... csu­dálkozik hogy piaczczá változtatták és nem templomot építettek azon térre, hol egy zárdában a jacobinusok tartották emlékeze­tes gyűléseiket . . . egészen elragadtatik Marat-nak ,a világ leg­első demagógjának a lakásán ’s boszankodik, hogy ,vannak em­berek , kik Maratról úgy beszélnek , mint az ördögről, Corday Charlotteról, mint az angyalról.4 — Azt vélné tán ezek után a szi­ves olvasó , hogy utazónk sem több sem kevesebb , mint egy vérszomjazó jacobinus... de hogy­ vétek volna öt szavaiból ítél­ni el— ő csak azon emberek közé tartozik,kiknek Paris ,mely rengeteg.4 . . Versaillest és Fontainebleau-t bejárva visszatér utazónk a kamaraülések megnyitására Parisba -- itt megtanít, hogy ,Francziaországban a király tisztán hivatalnok és semmi egyéb. . . . 18 — 20 ezer szurony védelme alatt megy az ülésbe ,sat. A várerősitésekrőli conversatiojában megmutatja , hogy parlamentáris kormány alatt lehetetlen a fel­legvárakból Pak­sra tüzelni, sat. — Beszél a pártok­ról idegen kútfők után , — ’s Lajos Fülöpnek életét adja egy a királyi család iránt leghatározottabban ellenséges lap után. . . A hírlapokról szóltában , sok helyest mond idegen külső után és sok furcsát eredetileg — pl. : ,mióta a hírlapok okoskodnak, nél­­külözhetlenné lőnek minden csupán kevéssé értelmes em­bernél­ . . . hogy a hírlapoknak felületes, egyoldalú (azaz ha­mis) ismereteket kell terjeszteni, különben a sajtó nem tehet szert hatalomra ’sat. I luv nevezik egy nemét a fashionablc-knek, kik a legfelsőbb ágakba is bejárással és egybeköltetésekkel bírván, a­­­lap asztalat­­egent és honi együgyüt bűvös társaságukba kerítik s addig ík mig a lansquenet vagy más divatos hasaid játékban hamiss­­íityák segélyével minden pénzeikből kifü­resztették.

Next