Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)
1846-03-31 / 362. szám
212 részletenkint, mint kivántulik, utalványozza s a bodrogi társulat a szabályozási munkát középponti felügyelés alatt végrehajtatja. Ezen eljárási mód egészen a törvény alapjaira fektetett ’s azért teljesen biztosított. Criteriumai következők: A szabályozás költségire nézve minden illető birtokos az érdeklet arányában ’s előre ismert öszvegig kölcsönvevő, ’s az öt illető kölcsönért minden vagyonával kezes. Lehet-e ennél biztosabb hypotheka a kölcsönre nézve ? — 23 A törlesztés azonnal megkezdhető, mert a tőke csak akkor adatik ki, midőn minden viszony már előre rendezve, a törlesztés minden részleteiben meghatározva van és a szabályozási munka tettleg megindul. ( 3) Megszűnik minden aggály a vidékek közt, hogy t. i. a felső Tisza az alsóért vagy viszont, Szamos a Tiszáért, Bodrog a Körösért fizet, mindenik magáért ’s annyit fizet, mibe a szabályozás valósággal kerül. Kinek lesz itt panaszra oka? — 4) Ha szinte a szükséges sorozat miatt némelly mellékfolyamra később kerül is a sor, nincs ok zúgolódni, mert nem is fizet előbb senki, mig érdeklett folyamán a szabályozási munka meg nem kezdetik. ( 5) Illy módon rendezett szabályozási eljárás mellett mindenki vonakodás nélkül aláírondja szerződvényünket, mert a kötelezés nem terheli, az előnyökre biztos kilátás nyílik teljes hypotheka és jól műszerezett törlesztési rend által; ellenben a sancho is igen könnyen végrehajtható azokon, kik aláírni vonakodnak. — 6) Csak igy várhatni, hogy a visszafizetési föltételek szigorún megtartatnak ’s ezen rendezés mellett könnyű a kényszerítő eljárást is organizálni ’s biztosítani. — 7) Ezen rendezés igen is megszenvedi a középponti választmány egyesítő hatalmát és felügyelési lehetőségét és mégis az egyes társulatoknak elegendő cselekvési kört hagy, hogy saját érdekükben erélyesen működhessenek. Ezen rendezési alap további részleteiben természetesen számtalan szabály fölállítást követel. Szabadjon némellyeket megemlíteni: 1) Hogy a középponti választmány hivatásának megfeleljen, nemcsak kellő hatalommal föl kell ruháztatva lennie, de ezen hatalom eszközeit is kezébe kell adni. Például, hol központosított munkásság kell, ott az egész hatalom őt illeti minden eszközeivel. Ezért a technikai műértők személyzete egészen a középponti választmány rendelkezése alatt állana is egyes vidékekre, bár felosztva, de mindig a középponti választmány közvetett és a felelős technikai főintéző Vásárhelyi Pál közvetlen kormányzása alatt működnének a vidékeken az osztálymérnökök. ( 2) A középponti választmánynak nevezetes pénztár lévén rendelkezése alá helyezve, annál egy főpénztárnoki hivatal fölállítása kikerülhetlen. A vidékeken újra kellenének pénztárnokok a pénzbeszedésre és számadások vitelére; ezeket ismét a középponti választmány hatalma alá adnám ’s a középponti főpénztárnokkal tenném kapcsolatba, ki által aztán a törlesztési befizetések történnének ’s a vidékek pénzügyi viszonyai evidentiában tartatnának. ( 3) Mivelhogy a szabályozási munkára megkivánható nagy pénzösszeget egyszerre kiadni ,s ezáltal a mezőgazdaság kárával rendkívül sok közerőt foglalkoztatni nem lehetne, bizonyos összeg volna minden évre kiszabandó ’s ez a társulati osztályok számára készen tartandó. És hogy ebből előlegezések minden vidéknek jussanak, bizonyos kulcs volna felállítandó; ez azonban tusákra nem igen adna alkalmat, miután apró differenciák senki szemében tekintetet nem érdemlenek. ( 4) A költség-megtérítési kulcs kidolgozása az előleges tervezetben mindenesetre szolgabíró közbejöttével történnék, azért, hogy az rögtöni végrehajtás alapjául szolgálhasson. (5) A törlesztési határnapoknak úgy kellene szabályoztatni, hogy elegendő idő maradjon a fizetés mulasztókon az illető törlesztési mennyiséget beszedni és kellő időre a középponti pénztárba beküldeni. Sőt csaknem kikerülhetlen formás szerződvény által bizonyos sanctiókkal ellátni a törlesztési eljárást; például, hogy azon birtokoson, ki részletfizetésért másodízben kerül végrehajtás vagy csak megintés alá, az egész hátralévő tőke kamatostul megvetessék. Ezen szerződvényt minden érdekelt birtokos önként aláírná, midőn előtte alternatívául állna: vagy aláírni, vagy az egész öszszeget egyszerre kifizetni. így folynának az átmetszési munkálatok a Tiszán és mellékfolyamokon, mocsárokon az ásások bizonyos sorozatban. Ennek végeztével kezdetnének hasonló rendezéssel a töltésezési munkák, természetesen értetvén, hogy mindenben absolut szigort a kivitelben fentartani nem lehet ,s kivételi esetek kellő méltánylásba veendők. Mindenki meg fogja vallani, hogy e rendezésnek solid basisa van, mert ez a törvény, mellyre építtetett. ’S ha nem engedte is időm ’s körülményim, hogy egy minden részleteiben kidolgozott műszerezési terv kidolgozásával fizessem le azon hálaadót, mellyel a pesti gyülekezetnek nagybecsű bizodalmáért örökre tartozom, igyekeztem mégis bizonyos irányokat fölkeresni é s igy erős alapra fektetett rendezési javaslatot fővonalaiban érinteni. Egy gondolat ezeket keresztül a kiszemelt testület, mellynek kezeibe a műszerezés nagy munkája le van téve, vezetve azon magas szellem által, melly épen a gyakorlati téren vívott ki annyi dicsőséget, megtalálandja benne a mi czélravezető, ’s igénytelen nézetim, bár közvetve is, elősegítendik talán a helyes rendezési alapok fölállítását. Mindenesetre a vidékeken fölmerülő kételyek ’s aggodalmak seregét tárják fel az illetők szemei előtt, miket a műszerezés nagy munkájánál sem feledni, sem mennyire lehet, megnyugtatás nélkül hagyni nem lehet. — Kovács Lajos. DOHÁNYÜGY. II. Miután tehát a dohánybeváltó hivatalok megszüntettek, és a cs. kir. regie szükségét a szabad concurrentia utján beszerezni meghatározta, a természetes ut arra az volt, hogy a dohány beszereztetése az ajánlkozók közöl arra bizassék, ki a szükséges biztosítás mellett a legjutányosb feltételeket tette. A magas kormány azonban akkor is arról gondoskodott, hogy az első tetemes szállítás társaságra bizassék, mellynek tagjai mint szakértő és a kereskedő világban mint becsületes emberek elismerve voltak, és az ebből keletkezett eredmények úgy látszik az első években minden illető feleket kielégítenek. Ezen első szerződés elenyésztével azonban a szállítást egy más tekintélyes kereskedő vállalta magára, és ez legelőször súrlódásokra adott alkalmat, mellyek a dohánykereskedésre káros viszhatást gyakoroltak. — Az előbbi szerződők nem akarták a tért az uj vállalkozónak átengedni, és talán nem is engedhették, — azért ennek működésit mindenkép gátolni igyekeztek, az által t.i. hogy a dohányt öszszeverték, és hol ez nem történhetett, az alkuszokat előlegezések által maguknak kötötték le arra, hogy dohányukat az uj vállalkozónak megszabott szállítási terminusig el ne adják. Várjon az uj vállalkozó mindazon akadályt legyőzhette ’s elleneit kényszeríthette volna-e, hogy működéseiktől elálljanak, nem határozhatjuk meg ; mi csak azt tudjuk, hogy ő egyszerre és váratlanul minden jogait és kötelezéseit ellenesre átruházta, de a mellett úgy látszik hazánkban lakó társait tekintetbe nem vette, kik tőle nyert ígéretekben bízván, magokat más kereskedők által elcsábittatni nem hagyták. Ez által egy régen köztiszteletben álló kereskedőház, melly tántorilhatlan hűséggel ama bécsi kereskedőhez ragaszkodott, olly veszteséget szenvedett, hogy fizetéseit folytatni képtelen jön, és bukásába több nagyobb és kisebb bélés külföldi kereskedőket behúzott. Azonkívül, hogy ez igen tiszteletreméltó és értelmes fér.fi, ki huzamos ideig a honi termesztmények külföldre eladása körül érdemeket szerzett, bukását sajnálnunk ’Ken, ez esemény még azon igen káros viszhatást szülte hogy ez időtől fogva többé más vállalkozó nem mert fellépni és azért valódi concurrentia úgyszólván többé el nem éretett. Ez idő óta az uj szállítás iránti csődöknél mindig csak az előbbi vállalkozók jelentek meg; ha pedig?más kereskedőházak is léptek föl, minden oldalról annyi nehézség létetett, hogy kötelezéseit vagy épen nem. Vagy pedig csak nagy károkkal teljesíthettek, és a cs.k. Végre gyakran azon kellemetlen helyzetben volt, hogy a vállalkozóknak pótlólag még engedményeket tenni kényszerült, mellyek igazi érdekeivel össze nem fértek. Itt még egy kellemetlen eseményről kell említést tennünk, melly a cs.k. régiet az 1824.évben érte. Ez t.i. gondoskodott arról, hogy valamennyi gyáraiban mindig elég bőségben tartassék dohány, hogy a netalán beállandó rész terméseknél is a közönség kivánatainak megfelelhessen. Váratlanul azonban három gyárhelyen máig sem kikutatott okból tűz ütött ki, a dohányraktárok az egész dohánynyal leégtek. Hogy ezen esemény is az újonan szükséges mennyiségek megszerzését nehezebbé tette, említeni sem kell. A magyarhoni dohánytermesztésre mindezen események igen káros befolyással voltak. A szállítás feletti alkudozások előtt vagy mindjárt utána előállottak ugyan több kisebb vállalkozók, kik nagy zajjal bizonyos mennyiségeket látszólag magas áron vettek, vagy ezen vevéseket színlelték, amint azonban a fővállalkozótól nekik engedett nyereségek által megnyugtattak, vagy pedig általa elnyomattak, ennek szabad keze volt, a dohányt a termesztőtül akármi áron átvenni, és így történt, hogy a dohány a termesztőnek mindig alábbszálló áron fizettetett. Ezenkívül azonban több belföldi vállalkozó az által is érzékeny veszteségeket szenvedett, hogy a fővállalkozói maguk portékájának jó feltételek alatti átvételére kényszerűl reménylvén, olly speculatiókba bocsátkoztak, mellyek pénzerejöket felülhaladták. És onnan származik elszegényedése több kereskedőnek, kik vagyonukat a dohánykereskedésben elvesztették. A vállalkozók e mellett a rendkívül alacsony árakat körülbelül következő módon igyekeztek eltitkolni: a dohánytermesztőkkel rájuk nézve látszólag kedvező feltételek alatt szerződéseket kötöttek, ’s azokra jó foglalót adtak. Mikor azonban a termesztő dohányát elhozta, a dohány csak kis részben, körülbelül annyiban, hogy vele a foglaló fedeztetett, találtatott a szerződésnek megfelelőnek, ’s a többi viszszautasittatott. A megzavarodott termesztő kényszerítve volt, vagy haza menni vagy pedig termesztményét a számosan felállított alkuszoknak felelte alacsony árakon odavetni, kik közöl a következő mindig kevesebbet ígért, mint az előttevaló. Ezen játékot a vállalkozók jó darabig folytathatták, minthogy a szerződő községek előjáróit vagy a többiekre befolyással biró más tagjait hol adományok, hol lakomák által meg tudták nyerni. Miután azonban ezen eljárásnak következése az volt, hogy a dohánytermesztésre a hajlam kihűlt, a termesztők olly szerződések kötésére csábittattak el, mellyek a dohánykereskedésre igen káros befolyással voltak. Minden becsületes termesztő, t. i. dohányát ma is három osztály szerint csomózza össze, mellyek közöl az első osztálybeli, az úgynevezett szindohány, főkép a külföldi kereskedésre szánatott; — de mivel a termesztők az eddig divat-Ennyit az Utijegyzeteklső részéről. — Azért mulattunk rajta kissé hosszasan, hogy fel legyünk mentve minden részletességtől a 3dik részre nézve. Ennek főbb czikkei: ,a helyhatósági szerkezetek hiánya Francziaországban(16)4 —,London és az angolok (17)4 — ,a politikai szónoklatról Magyar - Franczia- és Angolországban (19)4 ’s az angol és magyar aristokratia befolyása a törvényhozásba (20). A 16dik czikkben tulajdonképen a Francziaországban megpillantott,parlamentáris kormányt —felelős ministeriumot— akarja j. ur nálunk haladék nélkül valósítani, a megyei hatóságok nullificatiojával. Kár, hogy a dicséretes szándéknak nem áll szolgálatára elegendő képesség. Illy nagyszerű fontosságú dolgokat, nem lehet 125 lapnyi halálosan unalmas, öszszefüggés nélküli beszéddel megalapítani. — A magyar napi sajtó már megvitatta e kérdést, ’s mint igen koránvalót félre is tette. Mi nem akarjuk feleleveníteni, — ’s aztán eddigi közleményeink, reméljük, felmentenek a komoly vitatás kötelessége alól. — Igur egy kis alkotmánytervet, egy kis chartát is szives ajándékozni a magyar nemzetnek. A honboldogitási buzgalom tán egy hazánkfiában sem ment közelebbről illyen messze. Ha Iur még grammatista volna’s akkor fáradoznék illyen kártyavárak alkotásán, azt mondanák ... még nagy státusférfiú válhatik belőle, mint Napóleonról lehetett volna megjósolni, mikor arenne-i iskolásgyermek korában hóból várakat épített ’s megvette, hogy még nagy kapitány lehet belőle, most már csak azt mondhatjuk , mit 1. ar maga mondott a német nemzetről, hogy „ott kezdette a hol végezni kellene.“ — — A politikai szónoklatról beszélve keményen megrostálja a magyar retorikát, sok hibáit adja elő, mellyeket mindnyájan ismerünk, igen helyesen kikel a hallgatóság ellen és szabályokat ad a parlamentáris szónoklatra nézve. Azonban bemutatunk egy pár helyet: „London és az angolok 44 czimü czikkéböl, mellyek valamint némelly véleményeivel úgy szónoklat-tanítási képességével is megismertetnek. — „Az ember elbámul és csodálkozik, mint lehet közel két millió ember között (t. i. Londonban) alig négy ezer illyen minden fegyver nélküli rendőrrel a közbátorságot és a rendet fentartani. Pedig igen könnyű, mert a törvények iránti tisztelet nagy. És természetesen, hogy könnyű a törvények iránti nagy tisztelet mellett illy kevés rendőrről fentartani a kösbájCiiiiijitixuu ieu icBAciui.— muiauuuH rajta kissé hosszasan, hogy fel legyünk mentve minden részletességtől a 2dik részre nézve. Ennek főbb czikkei: ,a helyhatósági szerkezetek hiánya Francziaországban(16)‘ —,London és az angolok (17)‘ — ,a politikai szónoklatról Magyar- Franczia- és Angolországban (19)‘ ’s az angol és magyar aristokratia befolyása a törvényhozásba (20). A 16dik czikkben tulajdonképen a Francziaországban megpillantott ,parlamentáris kormányt —felelős ministériumot— akarja Iár nálunk haladék nélkül valósítani, a megyei hatóságok nullificatiojával. Kár, hogy a dicséretes szándéknak nem áll szolgálatára elegendő képesség. Illy nagyszerű fontosságú dolgokat, nem lehet 125 lapnyi halálosan unalmas, öszszefüggés-nélküli beszéddel megalapítani. — A magyar napi sajtó már megvitatta e kérdést,s mint igen koránvalót félre is tette. Mi nem akarjuk feleleveníteni, — ’s aztán eddigi közleményeink, reméljük, felmentenek a komoly vitatás kötelessége alól. — I. ur egy kis alkotmánytervet, egy kis chartát is szives ajándékozni a magyar nemzetnek. A honboldogitási buzgalom tán egy hazánkfiában sem ment közelebbről illyen messze. Ha I. ur még grammatista volna 's akkor fáradoznék illyen kártyavárak alkotásán, azt mondanék ... még nagy státusférfiú válhatik belőle, mint Napóleonról lehetett volna megjósolni, mikor brenne-i iskolásgyermek korában hóból várakat épitett ’s megvette, hogy még nagy kapitány lehet belőle, most már csak azt mondhatjuk , mit l.ár maga mondott a német nemzetről, hogy „ott kezdette a hol végezni kellene.“ — — A politikai szónoklatról beszélve keményen megrostálja a magyar retorikát, sok hibáit adja elő, mellyeket mindnyájan ismerünk, igen helyesen kikel a hallgatóság ellen és szabályokat ad a parlamentáris szónoklatra nézve. Azonban bemutatunk egy pár helyet: „London és az angolok“ czimü czikkéből, mellyek valamint némelly véleményeivel úgy szónoklat-tanítási képességével is megismertetnek. — ,,Az ember elbámul és csodálkozik, mint lehet közel két millió ember között (t. i. Londonban) alig négyezer illyen minden fegyver nélküli rendőrrel a közbátorságot és a rendet fentartani. Pedig igen könnyű, mert a törvények iránti tisztelet nagy. És természetesen , hogy könnyű a törvények iránti nagy tisztelet mellett illy kevés rendőrről feltartani a kösbá- beszédből csak az a tanulság, hogy utazónknak mindkettőre még felette nagy szüksége van. Mikor utazónk kedvencz eszméihez — felelős ministerium &sat. — érkezik, akkor már Francziaország határán áll ... . .,vére sebesebben kezd keringeni, egész lénye lángra lobban , ’s még a kövezett országúton robogó kocsi örök csattogása is andalító zenének tetszik m olly magasztaltságba hozza a ,szép Francziaország megpillantása; — szemei elhomályosodnak és egy éber álomba merül, melly tart egészen addig, mig Francziaországban, tulajdonkép Parisban , mulat... Ezentúl utazónk már nem gondolatait, hanem mákonyalmának visióit írja le, mellyekkel a kritikának semmi dolga. Álljon itt csak egy pár sor mutatványul: „Paris tárháza és menedékhelye mindennek a mi szeretett, tisztelt, csodált, irigyelt avagy üldözött (és mindennek a mi utálatos, romlott ’sat, adhatjuk mi hozzá) ... Paris a barátnak szivárvány, záloga, jele, biztosítója a jövendőnek (igazabban: múlandó és hűtlen, mint a szivárvány) .... Paris ollyan mint a költészet, melly a követési példánynak szem elé tüntetése végett teremtetett, hogy az embereknek kijelölt irányuk legyen, melly felé haladva a tökéletesedést megközelíthetik (Parent Duchatelet szerint 600 ollyan egyénével, ki minden órában kész meggyilkolni 5 frankért, s 36,000 hetaerájával). Vagyis inkább ollyan mint a költemények legjava (annak a ki álmodik) ... Parisban minden nyom föld szentelt tér... benne a levegő lelkesedéssel tölt elmert? — — — a kövezetrakók marseillaise-t danolnak (?) . . . meleg förde ... (kivált ha az úgynevezett,görögök? *) körmei közé akad a tapasztalatlan idegen)------Paris festésében azonban vannak, nem lehet tagadnunk, szép helyek , — mint legelöl a Carmenin szavai, ’s a 127. lapon kezdve a mit utazónk a ,Paris revolutioninaire ’s Pagnerre más editioiból, Gutzkow-lleine- Mignet, ’s azokból meglehetős szerencsével fordított, ’s melylyekre a figyelmes olvasó a gondolatok egybefüggéséből ’s a stylus csinosságából rögtön ráismerhet. . . egyhelyt ezen találó hasonlítás áll: Paris ,ezer egy éje a regényes ábrándunak; . . . mely rengeteg az együgyünek. Látni való , hogy illyen észlelet tételére komoly és mély belátásu elme kívántatik. — Semmi sincs Parisban, mi utazónkat el ne bájolná. — A családi élet dissolutioja előtte olly paradicsomi boldogság, mellyre vágyakozni kell...........az operabálok cancan-ja mennyei tünemény, mert csak az a nép ronthatta le a Bastillet, melly olly dühös galoppeot és ollyan ,sans génét concant képes járni .... a piaczok kövezete, mellyeken a nagy forradalom áldozatainak vérét képzeli még füstölögni, oltár-emléke a nép felségének .... a Carrousel-tér, mellyen a párisi nép legrettenetesebb polgári háborúit harczolta, ’s honnan a Tuileriákban ülésező nemzeti gyűlést szokta volt ágyúval kapacitatni, meg a Concorde-tér , hol a guillotine olly iszonyúan működött, mig az egész revolutiót elnyelte , ’s melly két tér között fekszik a királyi lak ------,szép kilátás Lajos Fülöpnek.... csudálkozik hogy piaczczá változtatták és nem templomot építettek azon térre, hol egy zárdában a jacobinusok tartották emlékezetes gyűléseiket . . . egészen elragadtatik Marat-nak ,a világ legelső demagógjának a lakásán ’s boszankodik, hogy ,vannak emberek , kik Maratról úgy beszélnek , mint az ördögről, Corday Charlotteról, mint az angyalról.4 — Azt vélné tán ezek után a szives olvasó , hogy utazónk sem több sem kevesebb , mint egy vérszomjazó jacobinus... de hogy vétek volna öt szavaiból ítélni el— ő csak azon emberek közé tartozik,kiknek Paris ,mely rengeteg.4 . . Versaillest és Fontainebleau-t bejárva visszatér utazónk a kamaraülések megnyitására Parisba -- itt megtanít, hogy ,Francziaországban a király tisztán hivatalnok és semmi egyéb. . . . 18 — 20 ezer szurony védelme alatt megy az ülésbe ,sat. A várerősitésekrőli conversatiojában megmutatja , hogy parlamentáris kormány alatt lehetetlen a fellegvárakból Paksra tüzelni, sat. — Beszél a pártokról idegen kútfők után , — ’s Lajos Fülöpnek életét adja egy a királyi család iránt leghatározottabban ellenséges lap után. . . A hírlapokról szóltában , sok helyest mond idegen külső után és sok furcsát eredetileg — pl. : ,mióta a hírlapok okoskodnak, nélkülözhetlenné lőnek minden csupán kevéssé értelmes embernél . . . hogy a hírlapoknak felületes, egyoldalú (azaz hamis) ismereteket kell terjeszteni, különben a sajtó nem tehet szert hatalomra ’sat. I luv nevezik egy nemét a fashionablc-knek, kik a legfelsőbb ágakba is bejárással és egybeköltetésekkel bírván, alap asztalategent és honi együgyüt bűvös társaságukba kerítik s addig ík mig a lansquenet vagy más divatos hasaid játékban hamissíityák segélyével minden pénzeikből kifüresztették.