Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-12-04 / 502. szám

Péntek 502. December 4. 1846. BUDAPEST] HÍRADÓ. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasáru.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. et. p. A hirdetmé­nyek minden apróbelű­s hasáb­­soráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatvani ozai Horváth-házban 483 ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba­n külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári posta­hivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések A du­­natiszai csatorna (az alválasztmányi elnök küldöttségi jelentése.) Tö­redékeszmék az ügyvédi reformról — vége. Megyék: Közgyűlés Te­­mesben Jegyzőválasztás F.—ben. Pestbudai hangászegyesület máso­dik műelőadása iránt. Pesti műegyesület. Állatkínzás elleni egyesü­let. A pest-váczi vasútvonalon nov. 22 ikétől 29 ikeig utazott sze­mélyek száma. Ausztria. Külföld. Nagybritannia. Amerika. Afrika. Kaukázus. Legújabb Hivatalos és magánhirdetések. Loteriák­­ban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend Gabonaár. Státus­­papírok és részvények árkelete. Dunavizállás IRODALOM és TUDOMÁNY. Magyar akadémia. IRIGYAROKSZÍG én ERDÉLY.­ ­ és kir. ap. Felsége a modrusi székesegyház buccari társulatá­ban Mudrovich Nicomedet olvasókanonokká, Ba­lt­ás Mátyás hre­­lini lelkészt transalbini főesperessé , és Sar­eh Yenczelt, a papnö­­vendéki intézetben lelkipásztort kanonokká ,— a bribiri társulatban D­o­r Ich Yá­ét éneklő, — Kar­schul János mednisi és Kembel Vincze selezei lelkészt kanonokká, — a névi társulatban Ivich Fe­­rencz otocsáni alesperest és sinác­i lelkésztőt­, Xanich Vincze ogulini alesperest és lelkészt kanonokká; továbbá a fiumei társas káp­talanban V­i­s­n­e­r József tersacli lelkészt, S­c­h­r­o­c­k Ferenczet a fiu­mei gym­nasiumban tanítót,­M­a­t­e­i­ci­c­h Ferencz és Sebastian­­cich Ferencz helyetteseket valóságos kanonokokká legkegy. kinevezni méltóztatott. ő cs. kir. ap Fölsége Sztáray Viktor grófot és Feke­te Jánost magy kir. udv. kanczellarial fogalmazó gyakornokokat tisztib. udv. fo­galmazókká kinevezni legkegy. m­éltóztatott. DUNATISZAI CSATORNA. (Küldötts­égi jelen­tés, melly a csatorna-társaság f. évi nov. 13-ai választm. ülésében *) elöterjesztetett.) Alób­rsak a folyó évi julius 10én tartatott választmányi üléstől kiküldetve lévén, hogy Tierney Clark úrral újra értekezzünk az iránt: mikép lehetne a csa­torna-eszme fentartása mellett a költségek összegét olly summára leszállítani, hogy annak előállítására a társaság­nak reménye legyen ? úgy véltünk megbízatásunkban leg­­czélszerűbben eljárni, ha a következő, Clark úrnak előter­jesztett kérdéseinkre határozott feleleteket nyerünk, mely­­lyeket itt mint értekezésünk eredményét benyújtani szeren­csénk van. Első kérdés: Milly nagyságúak és teherképességűek legyenek a hajók, mellyekkel az áruszállítás egy csatornán legczélszerűbben és olly szaporasággal eszközölhető , hogy az a legkevesebb költségbe kerüljön és legcsekélyebb erőt vegyen igénybe ? Felelet: Ha a hajó hossza 150 láb, szélessége 14 láb , mélysége 4 láb, és a vízbe merül 1 '/1 lábnyira , akkor 50 angol tonnát, vagyis 900 mázsát bír és könnyen mozog; illyen hajó akár vasból akár fából készül, 900 mázsányi te­herrel egy ló által huzatván óránkint '/? német mérföldre haladhat, mire azonban még az állattest alkotása és a vonó minemüsége némi módosító befolyással lehetne. Második kérdés: A hajóknak itt meghatározott nagysá­gát feltevén, milly mértékűnek kell lenni a csatornának , hogy azok könnyen és biztosan járhassanak rajta? Felelet: A hajók fentebbi nagyságát tekintvén azon vé­leményben vagyok, hogy a csatornának olly szélesnek kell .) Lásd B. P. Híradónk 500d. számában a dunak­szai csator­na-társaság 9d. választm. ülésének jegyzőkönyvét. lenni, miszerint két egymás mellett elúszó hajónak elég tér legyen szükséges mozgására , azért legalább 42 lábnyi szé­lességűnek kell lenni a csatornának a vízszínén, 27 lábnyi­­nak a fenekén és 5 lábnyinak a mélységnek mindenkor. Harmadik kérdés­. Feltéve, hogy a csatorna Beszédes József úr által tervezett vonalán , de az itt említett mérté­kek szerint, és az említett hajókra alkalmazóban kiásatnék úgy , hogy a malmok ugyan mellőztetnének , de egyébiránt minden a legszilárdabb és legtartóbb mód szerint épülne: mibe kerülne ollyan csatorna, ha az cornish gépekre alkalmaztatnék, és mibe ezen cornish gépek alkalmazása nélkül ? Felelet. Mint az I. szám alatt ide mellékelt táblából ki­tetszik, a cornish gépek alkalmazása nélkül, emberi kézzel kiásatva, és vízhatlanná tétele által a csatorna a Dunábeli táplálása mellett minden zsilipéivel 12,313,988 pengő fába kerülne, (melly summából azonban a puddle vagyis a ki­­agyagozás, hogy vízhatlanok legyenek a csatorna partjai és a fenék, maga tesz 4,093,092 pengő forintot); ha pedig cornish gépekkel a viz 20 lábnyi magasságra felemeltetnék, mi­által a csatorna még mindig igen alkalmas lenne a hajó­zásra , akkor a költség összesen 9,034,787 pengő forintra rúgna , melly öszvegben a kiagyagozási költség és a két 75 lóerejü gép már ben foglaltatik , mellyekkel a viz a csatornát felső tartányba felmeríttetnék , ha elegendő vízmennyiség másképen meg nem szereztethetik. Minthogy ez által 3,279,201 pft. takaríttatnék meg, illyen tervnek elsőbbséget kellene adni. Negyedik kérdés: Ezen két terv közöl mellyik ajánla­talhatik inkább szilárdság és czélszerűség tekintetéből ? Felelet: Ezen tekintetből a kettő között nincs különbség értelmes intézkedés mellett. Ötödik kérdés : Melly idő alatt véghezvihető mindegyik, és micsoda feltételek alatt biztosíttathatik határozott idő alatt a munka tökéletes bevégzése ? Felelet: Ezen kérdésre nehéz a felelet, minthogy min­den körülményt nem ismerek, azonban akármellyik fogad­tatnék el a két terv közöl, az időre nézve tökéletesen mind­egy. Angliában 5 év alatt illy csatorna végbevihele. Hatodik kérdés: Milly feltételek alatt eszközölhető, hogy illy csatornán élénk személyszállítás is létesíttessék ? Milly külön költséget okozhatna ez a csatorna építésén és ügyke­zelésén , és milly gyorsasággal lenne ez rendezhető ? Felelet : Ez főleg a hajók czélszerű alakjától és a lovak minden 12 angol m­föld utáni szabályszerű felváltásától függ. A gyorsaság a lovak mineműségétől fog függni, de 6, 6, 9 angol mföldet haladhatni óránkint, azon időt levonván, melly az átzsilipezés alatt eltelik. Jó lovakkal 8 angol mföldet le­het véleményem szerint óránkint haladni, és ezen intézkedés által a csatorna építésénél újabb költség nem okoztatnék. Hetedik kérdés: Melly idő alatt érkezhetik egy czélsze­­rűen alkotott hajó, ha teljesen megrakatott, Szegedről Pest­re , melly elvek szerint szereztessék meg a vonóerő , és melly, gyakorlat által bebizonyított módok szerint lehetne gyorsítani a szállítást ? Felelet. Az említett, mint a legczélszerűbbnek elismert mérték szerint épített hajók teljes rakással 1­­/1 angol midld­­nyire vonathatók óránkint, egy zsilipeni átevezésre 10 per­­czet számítván , és illyent , ha a csatorna cornisch gépekre épül, tizenkettőt tevén fel, az egész utazásra 49 óra szük­séges, mert a vontatás ideje, 18 angol mföldnyi távolságra, 20'1 angol ínfiidet számítván egy órára, tesz 4-7 órát, két órát pedig elvesz az átzsilipezés. A legtakarékosabb vonóerő pedig véleményem szerint a lóerő , mellynél csak a gőzerő még czélszerűbb, mellynek ide alkalmazása azonban neve­zetes költséggel járna mind a csatorna építésére, mind pe­dig kezelésére nézve. Kérdéseinket eképen tökéletesen kimerítvén, végre még ezt jegyzi meg , hogy miután általunk a Pest és Szeged közti forgalom mivoltáról bővebben értesíttetett, melly forgalom a vízi közlekedést a fenálló körülmények közt mint alkalmatos közlekedési eszközt tünteti elő , az illy cornisch gépre épült csatornának elsőbbséget kellene adni, mert ámbár ez 17,194,818 pfttal kevesebbe kerül mint az, mellyel Beszé­des úr tervezett, mégis rajta 900 mázsányi hajókkal 9 millió mázsa szállítható évenkint, mire csak 39 hajó naponkint, és a hajózásra csak 9 hónap számillalik. Minthogy pedig a mostani forgalom csak 3,000,000, azaz­­ csak egy harma­dára a fentebbi összegnek létetik, tehát csak 13 hajót kell naponkint alkalmazni ugyanannyi hónapok alatt, miből látni való, hogy illy csatorna a vidék minden szükségesnek meg­­felelhetend. Azért teljes meggyőződéssel ajánlja a társaságnak, hogy illy mértékű hajókat készíttessen és a csatornát cornisch gé­pekre ásássa. Ha azonban ezen javaslat elfogadtatnék, mel­­lőzhetlenül szükséges, hogy mielőtt a társaság munkához fogna, a tervezett csatornavonal újra megvizsgáltassák: vájjon nem történhetnének-e abban még lényeges módosítá­sok , kivált a zsilipek elhelyezésére nézve, mi­által még ta­lán nevezetes összegek takargathatnának meg. Miután ezek szerint a társaság legnagyobb aggodalmai ezen vállalat iránt megszüntetvék, és nemcsak a csatorna le­hetősége minden kétségen felül áll, hanem a költség ijesztő nagyságáról is olly összegre olvadt, melly tényeken alapuló ta­pasztalások szerint alkalmasint még csökkentethetvén, a vál­lalat nagyszerű hasznaival aránytalanságban többé nem áll: szeretjük hinni, hogy ezen , hazánk minden anyagi érde­keire nézve olyannyira üdvös és sok tekintetben nélkülöz­­hetlen vállalat minden honfi kebelében rokonszenvvel talál­­kozandik ezentúl is, és a társaság erélyessége és kitörése azt elvégre sikerhez vezetni fogja. (Töredékeszmék az ügyvédi reformról. — Vége.) Hatóságok, községek­ és uradalmaknál, némelly az ügyvédekre károsan ható ’s a tiszti alkalmazás rendszerével meg nem férő alkalmazások vannak. Tapasztalásból tud­hatni, mikint uradalmaknál köztisztviselők, p. o. főiskolai tanítók, megyei ügyvédek’s egyebek, ügyvédkednek; a szentszékeknél nem diplomaticus egyháziak foglalják el a szentszéki ügyvédség, ’s ugyanott a szegények ügyvédsé­gének (pauperum advocati) tiszthelyét. E kétféle tisztség­nek ugyanazon egyén általi viselése már szokásba jött, ’s e maló levegő abból elég sebesen ki ne nyomulhasson. Illyenkor a levegő , nagy összeszorittatása következtében akkora hőfokot fejt ki, melly elegendő a gyapot meggyújtására , és csak így magya­rázhatni meg azon szerencsétlen esetet, melly kevéssel ezelőtt Pesten előfordult. Ellenben ha a töltés vagy söréttel vagy olly golyóval történik, melly könnyen fér a csőbe, akkor bármelly erővel beverhetni a vas töltővesszőt is, a nélkül, hogy a puska elsülésétől félni lehetne; sőt kalapácscsal is beültetvén a puska­­vessző, olly könnyen a fegyver el nem sül. Ha vas-sodronyt me­legít meg az ember azon fokig, mellynél az a lőport még meg nem gyújtja, ’s vele a lőgyapot érintetik, ez nagy hevességgel rögtön fellobban. Puskában alig szól, füstöt nem okoz, és sok­kal nagyobb hatást gyakorol a puskapornál. A legnagyobb pisz­tolyba töltve nem egészen három szemer (grán) lőgyapot, a go­lyót 25 lépésről három deszkán átveri, úgy, hogy a negyedik­ben még megakad. Tíz szemer lőgyapot puskából a golyót 150 lépésről két három deszkán átveri. A csőt a lövések be nem pisz­­kolják , habár kétszáz lövés létetik is egymásután. De ha tisztí­tatlanul hagyatik a lövőcső pár napig, megrozsdásodik, mit előadó részint azon nedvességnek tulajdonít, részint azon savas terményeknek, mik a lőgyapot elégése alatt képeztetnek. ’stb. Legbecsesb részét Nendtvich ur előadásának a lőgyapot elmélete tette, azon vegyfolyam magyarázata t.i., melly a lőgyapot ké­szítésénél úgy mint annak elégése alatt lel helyet. Nem győztük a fekete táblán szem elé állított vegyváltozatokat lemásolni; rö­­­vid értelme azonban a magyarázatnak ez: a gyapot, úgy a fa­rost, len, kender ’stb., mellyek illy lőkészitményre többé-ke­­vesbbé szinte alkalmasak, olly test, melly élenyt és könenyt (oxyg. és hydrog.) olly arányban foglal magában , mint maga a víz; levegőn elégetve , a levegői éleny segedelmével ég el, vizet és szénsavat alkotván: ha ellenben zárt térben történik annak hevítése, részletesen bomlik fel, az éleny és köneny része vizet alkotván, a széneny pedig visszamaradván. Zárt térben tehát a gyapot el nem éghet, mert élenye csak a köneny’s nem egy­szersmind a széneny elégetésére elégséges, ’s már ezen éleny­­hiját pótolja a salétromsav hozzájárulása, a miért azon tulajdon­ságot veszi fel a lőgyapot, mellyel a lőpor bir, ’s elsülése köz­ben vizet, szénsavat és legényt (azoumot) képez, melly szaba­don kiválik. A kénsav, mellyel N. ur a lőgyapot készítésénél él, a salétromsav hatását azzal emeli, hogy tőle vizet húz el. íjt Irodalom és Tudomány. MAGYAR ACADÉMIA. November 9. a természettudományi osztály is tartott Kubinyi Ágoston tiszt, tag elnöklete alatt ülést. Frivald­­szky Imre egészségi változása miatt meg nem jelenhetvén , keleti útjáról várt tudósítása ezúttal elmaradt; ’s igy csak Nendt­vich Károly tartotta meg bejelentett előadását a lőgyapot­­r­ó­l. Előre bocsátván e találmány rövid történetét, ’s a feltalá­lási elsőség dicsőségét Schönbeinnak viván ki, annak készítése módját adta elő , megemlítvén, hogy annak előállítására legczél­­irányosabbnak egy , salétromos salétromsavból és kénsavból álló vegyitéket talált, melly által szebb , erősebb és olcsóbb készít­mény nyeretik , mint ha puszta salétromsav vétetik, melly a ké­szítményt darabossá és nehezen széttéphetővé teszi. E vegyízékre az előadót azon tapasztalása vezette , minélfogva a terpetinolaj is salétromsavval könnyebben meggyújtható, ha egy kis kénsav létetik hozzá; egyébiránt alig közlé ez eljárást némelly baráti­val , tudtára esett, hogy Pecz Vilmos pesti gyógyszerész is, tőle függetlenül ’s róla nem tudva, szinte illy módon igyekezett a lő­­gyapotot előállitni, ’s majd külföldi lapok is hasonló hirt hoztak. Ha a salétromsav aránysúlya, 1,480 , akkor két térrésznyi kén­savra három térrésznyi salétromsav vétetik, ha ellenben nagyobb, péld. 1,510, kevesebb kénsav is elegendő. Meglévén a savve­­gyí­ék , úgy mártatik abba a gyapot, hogy az egész csomó men­nyire lehet egyszerre merüljön a sav alá , és ettől minél hama­rabb áthattassék , különben a sav hatása a gyapotra olly heves és erőszakos, hogy a sav végső felbomlását és a gyapot tökéletes elégetését feltartóztatni többé nem lehet, mi nem csekély vesze­delemmel jár, mert i­lyenkor a heves és mindent elégető sav szerte széjjel szóralik. Jó pedig a savba kis adagokban gyapotot mártogatni és benne jól öszvenyomni, míg azt a sav egy ujnyi magasságban fedi, mert az általa áthatolt gyapotnak a savból kiállani nem szabad , nehogy, mi könnyen megeshetik, az meg­­gyuladjon. Ha az ember eleinte a savba férő gyapotnak csak felét mártja abba, és erről a savat leöntvén , a gyapotot jól kinyomja, ez első gyapot a legerősebb leszen. A leöntött savba a fenma­­radt gyapot két harmadát márthatni be; az erről leöntött és be­lőle kinyomott savban pedig a gyapot utolsó harmadát áztathatni, melly aztán a leggyengébb lőgyapot lesz. Miután a gyapot néhány perczig a savban maradt, az, jól kinyomva, vízbe tétetik. A víz annál inkább kezd habzani a beletett gyapot körül, minél több salétromos sav foglaltatott a salétromsavban. Ebben a gyapotcso­mó felfúvódik, a víz felületére száll, melly, főkép alatta, kékre, zöldre és sárgára festetik. E habzás és alatta a salétromos sav kifejlődése addig tart, míg a gyapot víz által teljesen et van hatva. Minél inkább siettetjük ez áthatást kavarás és nyomás által, an­nál nagyobb lesz a habzás és a kifejlődő salétromos sav mennyi­sége. Ha a gyapot ez első vízben jól kimosatott, az új vízben másodszor , sőt harmadszor is kimosatik, míg belőle minden sav ki van tisztázva. E mosás alatt az eddig fejér gyapot megsárgul, mi rendszerint annak jele, hogy a kimosás tökéletesen történt. Az így kiszedett gyapot kissé széttépetvén gyengén meleg helyen szárittatik, nagy vigyázattal, mert ha a kemencze csak kevés­sel melegebb mint hogy kezünk kiállhassa , félő , nehogy a gya­pot rögtön meggyűljön és elsüljön, mi mind az előadón, saját vallomása szerint, mind máson is Pesten megtörtént. Nem áll tehát, mi állíttatott, hogy a jól készült lőgyapotot csak 400° gyújtja­ meg, sőt meggyül az olly hőfoknál is , melly alig ha­ladja meg néhány fokkal a víz fölcpontját. Ezeknek előadása után Nendtvich úr bemutatott ’s osztogatott is jókora mennyiségű lő­­gyapotot. Az alig volt a közönséges gyapottól megkülönböztet­hető. Színe, kivált, a terem világítva lévén, igen halvány sárgá­nak , majdnem fejérnek mutatkozott; tapintatra érdes, kis gömbbé gyúratva égő forgácscsal meggyujtatván hirtelen ’s min­den legkisebb maradvány nélkül ellobbant. Elsütötte azt előadó porczellán tálczán , el papiroson , minden nyomnak hátrahagyása nélkül, el tenyerén , a nélkül, hogy melegét nagyon érezné , el végre egy jókora adag puskapor felett szinte a nélkül, hogy ez alatta elsülne. Ülővasra tevén belőle ’s nehéz kalapácscsal és nagy erővel ráütvén , azon része, mellyre az ütés közvetlenül hatott, kis pukkanással ’s tűzzel elégett, mi előadó jegyzése szerint megc­áfolja azok állítását, kik ez elpukkanást tűz nélkül mond­ják történni. Fakalapácscsal bármelly erővel ütve meg nem gyu­lad, szinte úgy dörzsölés által nem. N.­ur egy jókora adagot ülővason nehéz kalapácscsal nagy erővel porrá dörzsölt ugyan, de az el nem sült, nem tarthatni tehát attól, hogy péld. puska­­csőben töltés alkalmával vagy dörzsölés vagy ütés által a lőgya­­pot elsüljön. Egyetlen egy eset, úgymond , lehetséges, mellyben a lőgyapot töltés közben meggyulhat, t. i. ha a szorosan járó go­lyó olly hirtelen benyomatik a csőbe, hogy az ebben összeszo-

Next