Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-12-04 / 502. szám
Péntek 502. December 4. 1846. BUDAPEST] HÍRADÓ. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasáru.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. et. p. A hirdetmények minden apróbelűs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatvani ozai Horváth-házban 483 ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomban külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések A dunatiszai csatorna (az alválasztmányi elnök küldöttségi jelentése.) Töredékeszmék az ügyvédi reformról — vége. Megyék: Közgyűlés Temesben Jegyzőválasztás F.—ben. Pestbudai hangászegyesület második műelőadása iránt. Pesti műegyesület. Állatkínzás elleni egyesület. A pest-váczi vasútvonalon nov. 22 ikétől 29 ikeig utazott személyek száma. Ausztria. Külföld. Nagybritannia. Amerika. Afrika. Kaukázus. Legújabb Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend Gabonaár. Státuspapírok és részvények árkelete. Dunavizállás IRODALOM és TUDOMÁNY. Magyar akadémia. IRIGYAROKSZÍG én ERDÉLY. és kir. ap. Felsége a modrusi székesegyház buccari társulatában Mudrovich Nicomedet olvasókanonokká, Baltás Mátyás hrelini lelkészt transalbini főesperessé , és Sareh Yenczelt, a papnövendéki intézetben lelkipásztort kanonokká ,— a bribiri társulatban Dor Ich Yáét éneklő, — Karschul János mednisi és Kembel Vincze selezei lelkészt kanonokká, — a névi társulatban Ivich Ferencz otocsáni alesperest és sináci lelkésztőt, Xanich Vincze ogulini alesperest és lelkészt kanonokká; továbbá a fiumei társas káptalanban Visner József tersacli lelkészt, Schrock Ferenczet a fiumei gymnasiumban tanítót,Mateicich Ferencz és Sebastiancich Ferencz helyetteseket valóságos kanonokokká legkegy. kinevezni méltóztatott. ő cs. kir. ap Fölsége Sztáray Viktor grófot és Fekete Jánost magy kir. udv. kanczellarial fogalmazó gyakornokokat tisztib. udv. fogalmazókká kinevezni legkegy. méltóztatott. DUNATISZAI CSATORNA. (Küldöttségi jelentés, melly a csatorna-társaság f. évi nov. 13-ai választm. ülésében *) elöterjesztetett.) Alóbrsak a folyó évi julius 10én tartatott választmányi üléstől kiküldetve lévén, hogy Tierney Clark úrral újra értekezzünk az iránt: mikép lehetne a csatorna-eszme fentartása mellett a költségek összegét olly summára leszállítani, hogy annak előállítására a társaságnak reménye legyen ? úgy véltünk megbízatásunkban legczélszerűbben eljárni, ha a következő, Clark úrnak előterjesztett kérdéseinkre határozott feleleteket nyerünk, melylyeket itt mint értekezésünk eredményét benyújtani szerencsénk van. Első kérdés: Milly nagyságúak és teherképességűek legyenek a hajók, mellyekkel az áruszállítás egy csatornán legczélszerűbben és olly szaporasággal eszközölhető , hogy az a legkevesebb költségbe kerüljön és legcsekélyebb erőt vegyen igénybe ? Felelet: Ha a hajó hossza 150 láb, szélessége 14 láb , mélysége 4 láb, és a vízbe merül 1 '/1 lábnyira , akkor 50 angol tonnát, vagyis 900 mázsát bír és könnyen mozog; illyen hajó akár vasból akár fából készül, 900 mázsányi teherrel egy ló által huzatván óránkint '/? német mérföldre haladhat, mire azonban még az állattest alkotása és a vonó minemüsége némi módosító befolyással lehetne. Második kérdés: A hajóknak itt meghatározott nagyságát feltevén, milly mértékűnek kell lenni a csatornának , hogy azok könnyen és biztosan járhassanak rajta? Felelet: A hajók fentebbi nagyságát tekintvén azon véleményben vagyok, hogy a csatornának olly szélesnek kell .) Lásd B. P. Híradónk 500d. számában a dunakszai csatorna-társaság 9d. választm. ülésének jegyzőkönyvét. lenni, miszerint két egymás mellett elúszó hajónak elég tér legyen szükséges mozgására , azért legalább 42 lábnyi szélességűnek kell lenni a csatornának a vízszínén, 27 lábnyinak a fenekén és 5 lábnyinak a mélységnek mindenkor. Harmadik kérdés. Feltéve, hogy a csatorna Beszédes József úr által tervezett vonalán , de az itt említett mértékek szerint, és az említett hajókra alkalmazóban kiásatnék úgy , hogy a malmok ugyan mellőztetnének , de egyébiránt minden a legszilárdabb és legtartóbb mód szerint épülne: mibe kerülne ollyan csatorna, ha az cornish gépekre alkalmaztatnék, és mibe ezen cornish gépek alkalmazása nélkül ? Felelet. Mint az I. szám alatt ide mellékelt táblából kitetszik, a cornish gépek alkalmazása nélkül, emberi kézzel kiásatva, és vízhatlanná tétele által a csatorna a Dunábeli táplálása mellett minden zsilipéivel 12,313,988 pengő fába kerülne, (melly summából azonban a puddle vagyis a kiagyagozás, hogy vízhatlanok legyenek a csatorna partjai és a fenék, maga tesz 4,093,092 pengő forintot); ha pedig cornish gépekkel a viz 20 lábnyi magasságra felemeltetnék, miáltal a csatorna még mindig igen alkalmas lenne a hajózásra , akkor a költség összesen 9,034,787 pengő forintra rúgna , melly öszvegben a kiagyagozási költség és a két 75 lóerejü gép már ben foglaltatik , mellyekkel a viz a csatornát felső tartányba felmeríttetnék , ha elegendő vízmennyiség másképen meg nem szereztethetik. Minthogy ez által 3,279,201 pft. takaríttatnék meg, illyen tervnek elsőbbséget kellene adni. Negyedik kérdés: Ezen két terv közöl mellyik ajánlatalhatik inkább szilárdság és czélszerűség tekintetéből ? Felelet: Ezen tekintetből a kettő között nincs különbség értelmes intézkedés mellett. Ötödik kérdés : Melly idő alatt véghezvihető mindegyik, és micsoda feltételek alatt biztosíttathatik határozott idő alatt a munka tökéletes bevégzése ? Felelet: Ezen kérdésre nehéz a felelet, minthogy minden körülményt nem ismerek, azonban akármellyik fogadtatnék el a két terv közöl, az időre nézve tökéletesen mindegy. Angliában 5 év alatt illy csatorna végbevihele. Hatodik kérdés: Milly feltételek alatt eszközölhető, hogy illy csatornán élénk személyszállítás is létesíttessék ? Milly külön költséget okozhatna ez a csatorna építésén és ügykezelésén , és milly gyorsasággal lenne ez rendezhető ? Felelet : Ez főleg a hajók czélszerű alakjától és a lovak minden 12 angol mföld utáni szabályszerű felváltásától függ. A gyorsaság a lovak mineműségétől fog függni, de 6, 6, 9 angol mföldet haladhatni óránkint, azon időt levonván, melly az átzsilipezés alatt eltelik. Jó lovakkal 8 angol mföldet lehet véleményem szerint óránkint haladni, és ezen intézkedés által a csatorna építésénél újabb költség nem okoztatnék. Hetedik kérdés: Melly idő alatt érkezhetik egy czélszerűen alkotott hajó, ha teljesen megrakatott, Szegedről Pestre , melly elvek szerint szereztessék meg a vonóerő , és melly, gyakorlat által bebizonyított módok szerint lehetne gyorsítani a szállítást ? Felelet. Az említett, mint a legczélszerűbbnek elismert mérték szerint épített hajók teljes rakással 1/1 angol midldnyire vonathatók óránkint, egy zsilipeni átevezésre 10 perczet számítván , és illyent , ha a csatorna cornisch gépekre épül, tizenkettőt tevén fel, az egész utazásra 49 óra szükséges, mert a vontatás ideje, 18 angol mföldnyi távolságra, 20'1 angol ínfiidet számítván egy órára, tesz 4-7 órát, két órát pedig elvesz az átzsilipezés. A legtakarékosabb vonóerő pedig véleményem szerint a lóerő , mellynél csak a gőzerő még czélszerűbb, mellynek ide alkalmazása azonban nevezetes költséggel járna mind a csatorna építésére, mind pedig kezelésére nézve. Kérdéseinket eképen tökéletesen kimerítvén, végre még ezt jegyzi meg , hogy miután általunk a Pest és Szeged közti forgalom mivoltáról bővebben értesíttetett, melly forgalom a vízi közlekedést a fenálló körülmények közt mint alkalmatos közlekedési eszközt tünteti elő , az illy cornisch gépre épült csatornának elsőbbséget kellene adni, mert ámbár ez 17,194,818 pfttal kevesebbe kerül mint az, mellyel Beszédes úr tervezett, mégis rajta 900 mázsányi hajókkal 9 millió mázsa szállítható évenkint, mire csak 39 hajó naponkint, és a hajózásra csak 9 hónap számillalik. Minthogy pedig a mostani forgalom csak 3,000,000, azaz csak egy harmadára a fentebbi összegnek létetik, tehát csak 13 hajót kell naponkint alkalmazni ugyanannyi hónapok alatt, miből látni való, hogy illy csatorna a vidék minden szükségesnek megfelelhetend. Azért teljes meggyőződéssel ajánlja a társaságnak, hogy illy mértékű hajókat készíttessen és a csatornát cornisch gépekre ásássa. Ha azonban ezen javaslat elfogadtatnék, mellőzhetlenül szükséges, hogy mielőtt a társaság munkához fogna, a tervezett csatornavonal újra megvizsgáltassák: vájjon nem történhetnének-e abban még lényeges módosítások , kivált a zsilipek elhelyezésére nézve, miáltal még talán nevezetes összegek takargathatnának meg. Miután ezek szerint a társaság legnagyobb aggodalmai ezen vállalat iránt megszüntetvék, és nemcsak a csatorna lehetősége minden kétségen felül áll, hanem a költség ijesztő nagyságáról is olly összegre olvadt, melly tényeken alapuló tapasztalások szerint alkalmasint még csökkentethetvén, a vállalat nagyszerű hasznaival aránytalanságban többé nem áll: szeretjük hinni, hogy ezen , hazánk minden anyagi érdekeire nézve olyannyira üdvös és sok tekintetben nélkülözhetlen vállalat minden honfi kebelében rokonszenvvel találkozandik ezentúl is, és a társaság erélyessége és kitörése azt elvégre sikerhez vezetni fogja. (Töredékeszmék az ügyvédi reformról. — Vége.) Hatóságok, községek és uradalmaknál, némelly az ügyvédekre károsan ható ’s a tiszti alkalmazás rendszerével meg nem férő alkalmazások vannak. Tapasztalásból tudhatni, mikint uradalmaknál köztisztviselők, p. o. főiskolai tanítók, megyei ügyvédek’s egyebek, ügyvédkednek; a szentszékeknél nem diplomaticus egyháziak foglalják el a szentszéki ügyvédség, ’s ugyanott a szegények ügyvédségének (pauperum advocati) tiszthelyét. E kétféle tisztségnek ugyanazon egyén általi viselése már szokásba jött, ’s e maló levegő abból elég sebesen ki ne nyomulhasson. Illyenkor a levegő , nagy összeszorittatása következtében akkora hőfokot fejt ki, melly elegendő a gyapot meggyújtására , és csak így magyarázhatni meg azon szerencsétlen esetet, melly kevéssel ezelőtt Pesten előfordult. Ellenben ha a töltés vagy söréttel vagy olly golyóval történik, melly könnyen fér a csőbe, akkor bármelly erővel beverhetni a vas töltővesszőt is, a nélkül, hogy a puska elsülésétől félni lehetne; sőt kalapácscsal is beültetvén a puskavessző, olly könnyen a fegyver el nem sül. Ha vas-sodronyt melegít meg az ember azon fokig, mellynél az a lőport még meg nem gyújtja, ’s vele a lőgyapot érintetik, ez nagy hevességgel rögtön fellobban. Puskában alig szól, füstöt nem okoz, és sokkal nagyobb hatást gyakorol a puskapornál. A legnagyobb pisztolyba töltve nem egészen három szemer (grán) lőgyapot, a golyót 25 lépésről három deszkán átveri, úgy, hogy a negyedikben még megakad. Tíz szemer lőgyapot puskából a golyót 150 lépésről két három deszkán átveri. A csőt a lövések be nem piszkolják , habár kétszáz lövés létetik is egymásután. De ha tisztítatlanul hagyatik a lövőcső pár napig, megrozsdásodik, mit előadó részint azon nedvességnek tulajdonít, részint azon savas terményeknek, mik a lőgyapot elégése alatt képeztetnek. ’stb. Legbecsesb részét Nendtvich ur előadásának a lőgyapot elmélete tette, azon vegyfolyam magyarázata t.i., melly a lőgyapot készítésénél úgy mint annak elégése alatt lel helyet. Nem győztük a fekete táblán szem elé állított vegyváltozatokat lemásolni; rövid értelme azonban a magyarázatnak ez: a gyapot, úgy a farost, len, kender ’stb., mellyek illy lőkészitményre többé-kevesbbé szinte alkalmasak, olly test, melly élenyt és könenyt (oxyg. és hydrog.) olly arányban foglal magában , mint maga a víz; levegőn elégetve , a levegői éleny segedelmével ég el, vizet és szénsavat alkotván: ha ellenben zárt térben történik annak hevítése, részletesen bomlik fel, az éleny és köneny része vizet alkotván, a széneny pedig visszamaradván. Zárt térben tehát a gyapot el nem éghet, mert élenye csak a köneny’s nem egyszersmind a széneny elégetésére elégséges, ’s már ezen élenyhiját pótolja a salétromsav hozzájárulása, a miért azon tulajdonságot veszi fel a lőgyapot, mellyel a lőpor bir, ’s elsülése közben vizet, szénsavat és legényt (azoumot) képez, melly szabadon kiválik. A kénsav, mellyel N. ur a lőgyapot készítésénél él, a salétromsav hatását azzal emeli, hogy tőle vizet húz el. íjt Irodalom és Tudomány. MAGYAR ACADÉMIA. November 9. a természettudományi osztály is tartott Kubinyi Ágoston tiszt, tag elnöklete alatt ülést. Frivaldszky Imre egészségi változása miatt meg nem jelenhetvén , keleti útjáról várt tudósítása ezúttal elmaradt; ’s igy csak Nendtvich Károly tartotta meg bejelentett előadását a lőgyapotról. Előre bocsátván e találmány rövid történetét, ’s a feltalálási elsőség dicsőségét Schönbeinnak viván ki, annak készítése módját adta elő , megemlítvén, hogy annak előállítására legczélirányosabbnak egy , salétromos salétromsavból és kénsavból álló vegyitéket talált, melly által szebb , erősebb és olcsóbb készítmény nyeretik , mint ha puszta salétromsav vétetik, melly a készítményt darabossá és nehezen széttéphetővé teszi. E vegyízékre az előadót azon tapasztalása vezette , minélfogva a terpetinolaj is salétromsavval könnyebben meggyújtható, ha egy kis kénsav létetik hozzá; egyébiránt alig közlé ez eljárást némelly barátival , tudtára esett, hogy Pecz Vilmos pesti gyógyszerész is, tőle függetlenül ’s róla nem tudva, szinte illy módon igyekezett a lőgyapotot előállitni, ’s majd külföldi lapok is hasonló hirt hoztak. Ha a salétromsav aránysúlya, 1,480 , akkor két térrésznyi kénsavra három térrésznyi salétromsav vétetik, ha ellenben nagyobb, péld. 1,510, kevesebb kénsav is elegendő. Meglévén a savvegyíék , úgy mártatik abba a gyapot, hogy az egész csomó mennyire lehet egyszerre merüljön a sav alá , és ettől minél hamarabb áthattassék , különben a sav hatása a gyapotra olly heves és erőszakos, hogy a sav végső felbomlását és a gyapot tökéletes elégetését feltartóztatni többé nem lehet, mi nem csekély veszedelemmel jár, mert ilyenkor a heves és mindent elégető sav szerte széjjel szóralik. Jó pedig a savba kis adagokban gyapotot mártogatni és benne jól öszvenyomni, míg azt a sav egy ujnyi magasságban fedi, mert az általa áthatolt gyapotnak a savból kiállani nem szabad , nehogy, mi könnyen megeshetik, az meggyuladjon. Ha az ember eleinte a savba férő gyapotnak csak felét mártja abba, és erről a savat leöntvén , a gyapotot jól kinyomja, ez első gyapot a legerősebb leszen. A leöntött savba a fenmaradt gyapot két harmadát márthatni be; az erről leöntött és belőle kinyomott savban pedig a gyapot utolsó harmadát áztathatni, melly aztán a leggyengébb lőgyapot lesz. Miután a gyapot néhány perczig a savban maradt, az, jól kinyomva, vízbe tétetik. A víz annál inkább kezd habzani a beletett gyapot körül, minél több salétromos sav foglaltatott a salétromsavban. Ebben a gyapotcsomó felfúvódik, a víz felületére száll, melly, főkép alatta, kékre, zöldre és sárgára festetik. E habzás és alatta a salétromos sav kifejlődése addig tart, míg a gyapot víz által teljesen et van hatva. Minél inkább siettetjük ez áthatást kavarás és nyomás által, annál nagyobb lesz a habzás és a kifejlődő salétromos sav mennyisége. Ha a gyapot ez első vízben jól kimosatott, az új vízben másodszor , sőt harmadszor is kimosatik, míg belőle minden sav ki van tisztázva. E mosás alatt az eddig fejér gyapot megsárgul, mi rendszerint annak jele, hogy a kimosás tökéletesen történt. Az így kiszedett gyapot kissé széttépetvén gyengén meleg helyen szárittatik, nagy vigyázattal, mert ha a kemencze csak kevéssel melegebb mint hogy kezünk kiállhassa , félő , nehogy a gyapot rögtön meggyűljön és elsüljön, mi mind az előadón, saját vallomása szerint, mind máson is Pesten megtörtént. Nem áll tehát, mi állíttatott, hogy a jól készült lőgyapotot csak 400° gyújtja meg, sőt meggyül az olly hőfoknál is , melly alig haladja meg néhány fokkal a víz fölcpontját. Ezeknek előadása után Nendtvich úr bemutatott ’s osztogatott is jókora mennyiségű lőgyapotot. Az alig volt a közönséges gyapottól megkülönböztethető. Színe, kivált, a terem világítva lévén, igen halvány sárgának , majdnem fejérnek mutatkozott; tapintatra érdes, kis gömbbé gyúratva égő forgácscsal meggyujtatván hirtelen ’s minden legkisebb maradvány nélkül ellobbant. Elsütötte azt előadó porczellán tálczán , el papiroson , minden nyomnak hátrahagyása nélkül, el tenyerén , a nélkül, hogy melegét nagyon érezné , el végre egy jókora adag puskapor felett szinte a nélkül, hogy ez alatta elsülne. Ülővasra tevén belőle ’s nehéz kalapácscsal és nagy erővel ráütvén , azon része, mellyre az ütés közvetlenül hatott, kis pukkanással ’s tűzzel elégett, mi előadó jegyzése szerint megcáfolja azok állítását, kik ez elpukkanást tűz nélkül mondják történni. Fakalapácscsal bármelly erővel ütve meg nem gyulad, szinte úgy dörzsölés által nem. N.ur egy jókora adagot ülővason nehéz kalapácscsal nagy erővel porrá dörzsölt ugyan, de az el nem sült, nem tarthatni tehát attól, hogy péld. puskacsőben töltés alkalmával vagy dörzsölés vagy ütés által a lőgyapot elsüljön. Egyetlen egy eset, úgymond , lehetséges, mellyben a lőgyapot töltés közben meggyulhat, t. i. ha a szorosan járó golyó olly hirtelen benyomatik a csőbe, hogy az ebben összeszo-