Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-10-12 / 677. szám

. Kedden 677. October 12. 1847. BUDAPESTI HÍRADÓ. ért 5 ez. kr. a kettős hasát« serért pedig 10 p. kr. fizettetik. Előfizethetni helyben« kiadóhivatalban, hatvani at» Ozai Horvát-házban 5881. szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. Ezen lapok minden héten négyszer, n. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.Jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., Postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 21 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pp. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helye aAfiYAKMIZÁfi ém IMDILY. A KIRÁLYI HELYTARTÓ KÖRÚTJA. (Ünnepélyes fogadtatása Győrben és Nyitrában.) Odt. 6kán Komáromban déli 12 órakor kiindult ő cs. kir. fensége Sophie gőzösön Bécsből, ’s esteli hetedfél órakor Gönyöhöz érve, a Győrből ebbe sietett „Győr“ gőzös kíséretében , mellyen Győrmegye fényes küldöttsége foglalt helyet, estel had fél órakor Győr alá hajózott, itt a fent érintett küldöttség gr. Eszterházy Károly ő nuviliga szónoklata mellett üdvözölte a magas vendéget , miután kiszállván ő fensége a gőzösről szakadatlan ágyúzás, bengali fény’s szűnni nem akaró éljen közt tartotta ünnepélyes bemenetét Győr városába, ’s a püspöki lakban megszállt. Itt újra kihallgatván Győr megye központi küldöttségét, Győr városa tanácsát, a kathol derűst és katonai tisztikart, a tiszteletére rendezett magyar előadást tekintette meg a számára ez alkalomra felszerelt díszes páholyban; visszajövet a fényesen kivilágított város utczáit járta be, onnan hazajövet pedig püspöki mliga gazdag teritékü asztalához ült, hol a házigazda szentirásból vettt pasztját szinte a szentirásból velősen viszonozta. Ebéd után nyugalomra tért. —October 7én reggeli 9 órakor azon rendben, mellyben azelőtti napon bemenetét tartotta — a kikötőhöz kocsizott, ’s Györmegye fényes küldöttsége kíséretében „Sophie“ gőzösön, a parti hajók szakadatlan ágyúzása közt kiindult Győrből, 1 1 órakor Komáromhoz érve , ’s ott előbb Györmegye küldöttségétől búcsút véve, a partra özönlött tömérdek nép ,éljen rivalgásai közt partra szállt. Itt várta ő fenségét Komárommegye fényes küldöttsége gróf Nádasdy Lipót főispán önmltga vezérszónoklata mellett, beljebb pedig Komárom városa küldöttsége. A tisztelgések után díszkocsira ült ö fensége, ’s mintegy 100 főnyi bandérium előlovaglása mellett ünnepélyes bemenetét tartotta Komárom városába. Az álalános örömet egy nem várt szerencsétlenség zavarta meg; a kis Dana hídjának korlátja épen akkor, midőn ő fensége rajta keresztül diszmenetét tartotta, leszakadt, ’s mintegy 50 ember a vízbe hullt ; a zavar leirhatatlan volt, a szerencsétlenek kiszabaditása végett ugyan minden megtétetett , ’s a nagyobb rész ki is jön szabadítva, de mégis öt egyén a hullámokban találta sírját. Ő fensége a helyett hogy a megyeházhoz ment volna, azon helyre sietett, hol a szerencsétleneket partra vonták, ’s csak miután kiszabadittattak, folytatta ünnepélyes utját a megyeházhoz. Itt a megye és város küldöttségeit fogadván, rövid idő után a megyei és városi küldöttség kíséretében Komáromból kiindult, a Vág hidjánál csinos diadalív mellett von búcsút a városi küldöttség, beljebb Érsekújvárnál pedig a megye küldöttsége ; ugyanitt tolmácsolván megyéje érzelmeit Nyitra küldöttsége is. E küldöttség kíséretében ért a magas utazó Tót-Megyerre, hol gr. Károlyi Lajos önmagnál megebédelvén, folytatta útját Nyitra felé, hova 10 óra után szerencsésen megérkezett, ’s a püspöki házban megszállt. Kedves látványul szolgált e fenségének már a bejövetelnél az út két oldalára helyzett tömérdek lámpasor, minek várakozáson felül megfelelt a város és vár tündéries kivilágítása; az egész város és vár 35.000 lámpa világában ragyogott, ’s helyes tapintattal választott feliratok és képek az óriási világ érdekességét kedvesen növelék. Az egész világítás leírása hoszabb időt igényelvén, ezúttal csak annyit mondhatunk, hogy az eddigi körútban legszebb volt. Meg kell utólagosan említenünk, hogy ő fensége ez nap ben a városban küldöttséget el nem fogadott, csupán az ablaka előtt jó sikerrel rendezett tűzijátékot szemlélte meg, ’s ezután nyugalomra tért. — October 9én reggeli 9 óra után kihallgatván elébb Nyitramegye, sz. kir. Szakolcza városa, Nyitra városa küldöttségeit, a derűst, a nagyszombati kerületi táblát, Trencsin felé fogott útnak indulni e fensége. Ő cs. kir. ap. Felsége az erdélyországi rendeknek törvényesen eszközlött választása következtében f. évi oct. okai legfensőbb végzése szerint hidvégi gróf Mikó Imre kormányszéki tanácsost erdélyországi kincstárnokká ; hidvégi gróf Nemes János cs. k. kamarást, titkos tanácsost ’s felső Fehérmegye főispánját pedig kormányszéki tanácsossá és az országos számvevőhivatal elnökévé; — továbbá kézdi sz.-léleki Kozma Pált Zarándmegye főispánját, és zetelakai Szegedi Mihályt kormányszéki titoknokot erdélyi kormányszéki tanácsosokká kinevezni legkegy. méltóztatott. Salamon János, a cs. kir. üdv. kamarának pénz- és bányaügyekben fogalmazó gyakornoka az alsó-magyarországi főkamaragrófságnál fogalmazóvá; — ugyszinte Libay Gottlieb Gusztáv Bochniában cs. kir. sóaknai sebész, oraviczai bányakamrai physikussá lön érdemesítve. * KÖVETVÁLASZTÁSOK. A múlt lapunkban közlött választásokhoz azóta ismét járultak: Káptalanok: a pozsonyi társas káptalan részéről: Cherrier Miklós és gróf Forgách Auguszt kanonokok. Megyék: Zala m. részéről: Tolnay Károly és ifj. Csúzy Pál. Kir. városok: Szeged részéről oct. 7-én választatott Wéber György főbíró és Rengey Ferdinánd tiszti főügyész. Bazin részéről: Haasz Tóbiás aljegyző és helyettes városi tanácsos. Szatmárnémeti részéről: Sztanaczky András kapitány és Laky Sándor alügyész, így tehát mostanig tudva van: káptalani választás 5, megyei 2 , kir. városi 5. (Hátra van e szerint még káptalan 20; megye 50, kir. város 480 __________ (A) KORSZERŰ KÉRDÉSEK. IV. Philantropiai ábránd-e vagy valóságos előmozditása a közjóllétnek? Ha nem akarjuk hazánkat a politikai kalandok bizonytalan kimenetelű útjára ragadni; ha nem akarjuk nemzetünket olly kísérletekbe disputálni, mellyekben járatlan lévén, olly zavarba jöhetne, hogy fejét is elvesztené — a ki pedig fejét elveszti, tudnivaló, hogy lábán sem állhat meg —, ellenben pedig ha azt akarjuk, hogy hazánk biztos sikerrel haladjon azon után, melly mind kiterjedése, mind népessége , mind pedig természeti bőség-forrásainak gazdagságánál fogva megérdemlőit európai jelentőséghez fogja vezetni, nemzetünket pedig nem valami olly galibába, mellynek vége egy silány tragoedia lenne, mellyben mi játszaná a kardjába ereszkedő hős dicsőségtelen szerepét: tehát nincs egyebet mit ’s nem is kell mást tennünk, mint mindig szemünk előtt tartani a tényeket, mind honiakat, mind külföldieket, és szigorúan ezekhez ragaszkodni minden reformi lépéseinkben, így nem fogunk tántorogni, nem fogunk sebesen előre nyargalni, hogy utólérjük a külföldi tényeket és ismét olly gyorsan visszanyargalni a hazai lényekhez, melylyeket gondolatlanul elhagytunk vala. És, ami legfőbb, nem fogjuk kimenteni erőnket illy hasztalan és veszélyes versenyfutásokban , hanem azt közöröm- és megelégedésre mindinkább fogjuk öregbedni látni, annak következésében, hogy hazai lényeink egész podgyászával megyünk, ha lassan is, de állomásonkint előbb és előbbre. Márpedig tény az, hogy hazánkban az uralkodó érdeket a földbirtokos nemesség képviseli; tény az, hogy e nemesség vagyonában romlásnak indult; tény az is, hogy e nemesség palládiuma nemzetiségünknek, barátja a szabadságnak és leghívebb őrje ősi alkotmányunknak. Aki tehát ezen uralkodó érdeknek tekintetbevétele nélkül akarna reformokat , vagy épen gyökeres változásokat csinálni, földbirtoki és adózási rendszerünkben, az mindenesetre gazda nélkül számolna, vagy, ha ollyan belopási fogásokra vetemednék, minőket már most nálunk egy oldalról, mint regeneráló eszközt ajánlgatnak,és rajtakaparnék, szinte pederátul járnak; és ha próbája mégis sikerülne , még inkább megrontaná a nemességet, meggyengítené nemzetiségünket, ’s épen úgy, alkotmányunkat leghívebb őrseiben , a szabadságot barátiban fosztaná meg erejétől. De ilyen gyökeres változások miatt, mi még mindig úgy hiszszük, hazánk veszedelemben nem forog. A tények örökké erősebbek voltak , mint az emberek; ’s ha egy olly hatalmas szellemnek és azonkívül még olly hatalmas embernek is, mint József császár, akarata kénytelen volt meghajolni elöttök, ugyan lehet-e olly gyökeres nyitók akarata miatt, mint a mieink, aggodalomba esni? . . De nem is ez a kérdés , hanem az, hogy állapotainknak az idő kívánságaihoz és a valóságos szükségek követeléseihez alkalmazkodása, békésen-e vagy zenebonok és zűrzavar kíséretében menjen véghez ? Erre nézve a felelet miatt általában ugyan nincs helye a tétovának , ámbár van köztünk már sok, ki nyíltan is megvallja, hogy egy kis „bouleversement“ szeretne , de a kérdést nem óhajtás, sem akarat, hanem a cselekvésmód dönti el. No már, ki az, aki olly reformi eljárásokat sürgetne , mellyek zűrzavarba sodorhatnák hazánkat? Az, aki természeténél fogva izgága, vagy, aki szereti magát csalódásokban ringatni a civilisatio tényei iránt ’s rendszerint túlbecsülni azokat ’s ennélfogva erőszakkal is kész lenne megpróbálni annak behozását, mi, ha okosan várni tudna, természetesen is bekövetkeznék és pedig csak illyképen, jó sikerrel. Mert Magyarország nincs kétségbeejtő állapotban semmi tekintetben , a mi olly hamarkodásra kényszeríthetne reformjainkban, hogy általa az uralkodó és legérzékenyebb érdekeket megsérthetnék sőt fellázíthatnék. Épen nem nálunk, hanem inkább a külföld legcivilizáltabb tartományiban kezdenek a társadalmi tények olly fenyegető alakot ölteni ma-TARTALOM. Magyarország és Erdély. A királyi helytartó körútja. (Fogadtatása Győr-, Komárom- és Nyitrában.) Kinevezések. Előléptetések. Követválasztások az országgyűlésre. Korszerű kérdések IV. (Philantropiai ábránd-e, vagy valóságos előmozdítása a közjólétnek?. Izraeliták körlevele, és errei némelly észrevételek. Megyék. Közgyűlések Varasd- és Zágrábban. Budapesti hirharang. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Olaszország. Törökország. Amerika. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriahúzások. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Státuspapírok és részvények árkelete. Dunavizállás. IRODALOM és TUDOMÁNY. Übersicht der ungarischen Wortlehre. Dargestellt von Ignatz v. Vitéz, 1847. A magyar szótannak áttekintése.) Két táblázatban. Irodalom és Tudomány. ÜBERSICHT DER UNGARISCHEN WORTLEHRE. Dargestellt von Ignatz v. Vitéz. (A magyar szótan áttekintése). Két táblázatban. Kapható Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében. Végig tekintvén a magyar nyelvtan-irodalmon , számos és a sok közt több jeles nyelvtannal találkozunk; noha ismét nem csekély számmal vannak nyelvbuvárok és birálók, kik egyikben's másikban is , Verseghi ’s Révaitól kezdve Mártonon és Vajdán keresztül egész Fogarasiig 's a „Magyar nyelv rendszeredig kivetni, igazitni, javitni, megróni valót találnak. Ennek oka abban rejlik, hogy nyelvünk természete és sajátságaira nézve — minden tekintetben — még nem történhetett olly közértelmi megállapodás, melly a nyelvszabályok alkotmányát minden oldalról befejezettnek, egy tökéletes bevégzett egésznek vallhatná é s vallani akarná. Első tekintetre ez különösnek látszhatnék ,s tán egynémelly magyarfaló idegennek, ki nyelvünket csak a könnyebb és alaposabbnak látszani akaró gyalázás kedvéért tanulja , gúnymosolyra is szolgáltathat alkalmat Pedig közelebbről vizsgálva ezen szelíd fejlődési tusa nem egyéb, mint a tökéélyesülésre törő iparkodásnak legbiztosb záloga. Ebben nyilatkozik legélénkebben az élet, a mozgás, a tetterő. A nyelv viruló életének ez legbizonyosb mértéka. Hol egyszer a bevégzettség hatalomszava zárzsilipet von a vígan hempölygő árfolyamának, ott nem sokára a merevség fagya állítandja meg végkép a dagadozó hullámok ezertájú játékát. Koránsem oda czéloznak szavaim, mintha a százfelé ugró véleményeket nyelvszabály dolgában helyeselném, vagy épen mindegyiknek külön álló diadalt óhajtanék, hisz ez képtelenség volna, sőt a főbb és lényegesb dolgokban közmegállapodásnak kell történni múlhatlanul, ez azonban ne rekeszsze ki újabb és újabb búvárlatok tételét, mert a nyelvkincs tárházának egyik vagy másik rejtekében mindig találkozhatik egy egy drága gyöngy, melly újabb diszszel ékesítse nyelvünk alkatát. Azért, bármennyen merültek is alá a nyelvbuvárlat tengerébe, minden újabb fáradozást szíves üdvözlettel kell fogadnunk. Különös figyelmet érdemelnek pedig — főleg mai körülményeink közt — azok működései is , kik nemcsak, és tán nem is annyira , belterjelmileg mint kihatólag törekszenek építgetni nyelvünket, vagyis, kik nem annyira a nyelv belső szerkezetének tisztítása és tömörítése körül, mint inkább a nyelvnek terjesztése, minél több idegen ajkúakkali megkedveltetése körül fáradoznak. "S különösen ezek sorában üdvözöljük jelen táblázatok szerzőjét, ki e munkájával, véleményünk szerint, nem csekély szolgálatot lön nyelvünk terjesztése ügyének. Mellőzve a felállított nyelvszabályok belérdemét — mert ezek az egyebütt felállítottakkal legnagyobb részt öszhangzók — csupán az áttekintési célzatot veszem ezúttal szemügyre. Kétségtelen, hogy jelen munkának legnagyobb érdeme épen ebben van. "S minthogy nyelvünk megtanulásának könnyebbítése nem csekély tényező a nyelvnek terjesztésében, ez érdem annál nagyobb jelentőséget vi ki magának. Az emlékgéptan — mnemotechnica — napról napra fontosabb szerepet kezd játszani tudományos működéseinkben, sőt — noha nem mindig helyeselhető—leg — már a nevelés , vagyis növendék-tanítási működésben is. Minél inkább szélesül a tudományok mezeje általában , és minél gazdagabbá fejlődik minden külön tudomány vagyannak saját köre, annál könnyebbé kell tennünk az általános és részletes felfoghatást és áttekintést, mert az emberi értelem erő mégsem lévén végtelenségig művelhető, e könnyítés nélkül könnyen szívt és örvény közé szorulandhat, hogy vagy minél több és több tudományok tárgyainak ismeretét egészen nélkülözze, vagy számosabbakat felkarolni akarván részletes alaposság helyett felületes buborékokkal érje be ebből is amabból is. Pedig sem egyik sem másik nem felelhet meg a mai kor igényelte műveltségnek. Ellenben, ha könnyítő szerek segélyével bizonyos tartalmasságú tárgyat fél annyi idő alatt tehetek magamévá , kétségtelenül sokat nyertem általános művelődési fáradozásaimban. Illyszerű könnyítést czéloznak mindennemű áttekintési és képleges előadások. Ezt tapasztaljuk mindennemű földrajzi, történeti, ethnographiai, genealógiai és számtalan másféle táblázatoknál. Ezt czélozia jelen derék mű is, melly a nyelvalkatot minden osztályozásival egymás mellett a térben állítja szemeink elé , holott valamelly könyvnek lapjain inkább egymásután az időben találjuk fel azt. Szorosan véve a nyelvnek megtanulására — nézetem szerint — nincsenek számitva e táblák, mert valamint számtalan más dolgot úgy különösen nyelvet is synthesis utján , az egyes részek lassan kinti összerakása által kell és lehet legjobban sajátunkká tenni; — de ha ki már a nyelvalkatnak főbb vonásait emlékezetében összeállította, vagy pedig összehasonlítás utján más már bensőleg ismert nyelvekhez mérni akarja a még kevésbbé ismertet, akkor illy áttekintés, illy képleges egymásmellé helyezés a mindent legnagyobb világosságra derítő analysis igen óhajtott é s páratlan sikerű segédszeréül szolgáland. ’S e tekintetben kívánjuk főképs kitünőleg e két lapot figyelmébe ajánlani mindenkinek, ki nyelvünk tanulásával szeretetteljesen foglalkozik ; sőt bizton reméljük, hogy az is, ki talán az olly nagyoknak hiresztelt nehézségektől mármár visszaijedni készül, e segédtáblák használatánál a tanulási munkát is megkedvelendi és könnyűnek találandja. Ennyit a derék munka rövid ismertetéséül elmondani szükségesnek tartottam , annál is inkább , mivel épen a német lapok részéről, mellyeket pedig az ajánlás leginkább 's méltán illetne, csudálatos hallgatást, vagy mellőzést, vagy mi, tapasztalunk. — Magát a nyelvtani érdemet ezúttal nem feszegetem, általán elmondhatván erre is a dicséretes fáradozás elismerését. — Némelly apróságok , mint például a z hangnak a német s-hez e szóban se yn, hasonlítása, a nevelőnek a névböl (’s nem a nő , növeszt, nevel—nevel származtatása , a harácsos szó értelmének beschützt (’s nem beschatzt) által történt magyarázása, a szók=Worte és szavak=Wörter (holott szók=Wörter — nyelvtani értelemben — és szavak is Worte) általi kitétele, épen csak olly apróságok , sőt tán nyomdahibák is , levén, mellyek az egész szép és ügyes szerkezetű műnek érdemét nem csonkíthatják, rólok ezúttal csak futólag emlékezhetem. — Vajha a derék szerző a szókötésnek és irálytannak is hasonló módoni előadását megkísértené, mihez eleve is kedvet és szerencsét kívánok. N-F.