Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-10-12 / 677. szám

. Kedden 677. October 12. 1847. BUDA­PESTI HÍRADÓ. ért 5 ez. kr. a kettős hasát« serért pedig 10 p. kr. fizettetik. Előfizethetni helyben« kiadóhivatalban, hatvani at» Ozai Horvát­-házban 5881. szám alatt­ földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok csak a bécsi császári posta­hivatalnál rendeltethetne­k meg. Ezen lapok minden héten négyszer, n. m­. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.Jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten h­ázhoz-hordással 5 ft., Postán borítékban heten­ként kétszer küldve 6 ft 21 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pp. A hirdetmények min­den négyszer hasábozott apró­­betűs soráért vagy ennek helye­ aAfiYAKMIZÁfi ém IMDILY. A KIRÁLYI HELYTARTÓ KÖRÚTJA. (Ünnepélyes fo­gadtatása Győrben és Nyitrában.) Odt. 6kán Komáromban déli 12 órakor kiindult ő cs. kir. fensége Sophie gőzösön Bécsből, ’s esteli hetedfél órakor Gönyöhöz érve, a Győrből ebbe sietett „Győr“ gőzös kíséretében , mellyen Győrmegye fényes küldöttsége foglalt helyet, estel­ had fél órakor Győr alá hajózott, itt a fent érintett küldöttség gr. Eszterházy Ká­roly ő nuviliga szónoklata mellett üdvözölte a magas vendé­get , miután kiszállván ő fensége a gőzösről szakadatlan ágyúzás, bengali fény’s szűnni nem akaró éljen közt tar­totta ünnepélyes bemenetét Győr városába, ’s a püspöki lak­ban megszállt. Itt újra kihallgatván Győr megye központi küldöttségét, Győr városa tanácsát, a kathol­ derűst és ka­tonai tisztikart, a tiszteletére rendezett magyar előadást te­kintette meg a számára ez alkalomra felszerelt díszes páholy­ban; visszajövet a fényesen kivilágított város utczáit járta be, onnan hazajövet pedig püspök­i mliga gazdag teritékü asz­talához ült, hol a házi­gazda szentirásból vett­t pasztját szinte a szentirásból velősen viszonozta. Ebéd után nyugalomra tért. —October 7én reggeli 9 órakor azon rendben, melly­­ben azelőtti napon bemenetét tartotta — a kikötőhöz kocsi­­zott, ’s Györmegye fényes küldöttsége kíséretében „Sophie“ gőzösön, a parti hajók szakadatlan ágyúzása közt kiindult Győrből, 1 1 órakor Komáromhoz érve , ’s ott előbb Györme­gye küldöttségétől búcsút véve, a partra özönlött tömérdek nép ,éljen­ rivalgásai közt partra szállt. Itt várta ő fenségét Komárommegye fényes küldöttsége gróf Nádasdy Lipót főis­pán ö­nmltga vezérszónoklata mellett, beljebb pedig Komá­rom városa küldöttsége. A tisztelgések után díszkocsira ült ö fensége, ’s mintegy 100 főnyi bandérium előlovaglása mel­lett ünnepélyes bemenetét tartotta Komárom városába. Az álalános örömet egy nem várt szerencsétlenség zavarta meg; a kis Dana hídjának korlátja épen akkor, midőn ő fensége rajta keresztül diszmenetét tartotta, leszakadt, ’s mintegy 50 ember a vízbe hullt ; a zavar leirhatatlan volt, a szerencsétlenek kiszabaditása végett ugyan minden meg­tétetett , ’s a nagyobb rész ki is jön szabadítva, de mégis öt egyén a hullámokban találta sírját. Ő fensége a helyett hogy a megyeházhoz ment volna, azon helyre sietett, hol a szerencsétleneket partra vonták, ’s csak miután kiszaba­­dittattak, folytatta ünnepélyes utját a megyeházhoz. Itt a megye és város küldöttségeit fogadván, rövid idő után a megyei és városi küldöttség kíséretében Komáromból kiin­dult, a Vág hidjánál csinos diadalív mellett von búcsút a városi küldöttség, beljebb Érsekújvárnál pedig a megye kül­döttsége ; ugyanitt tolmácsolván megyéje érzelmeit Nyitra küldöttsége is. E küldöttség kíséretében ért a magas utazó Tót-Megyerre, hol gr. Károlyi Lajos ö­nmagnál megebédelvén, folytatta útját Nyitra felé, hova 10 óra után szerencsésen megérkezett, ’s a püspöki házban megszállt. Kedves lát­ványul szolgált e fenségének már a bejövetelnél az út két ol­dalára helyzett tömérdek lámpasor, minek várakozáson felül megfelelt a város és vár tündéries kivilágítása; az egész vá­ros és vár 35.000 lámpa világában ragyogott, ’s helyes ta­pintattal választott feliratok és képek az óriási világ érdekes­ségét kedvesen növelék. Az egész világítás leírása hoszabb időt igényelvén, ezúttal csak annyit mondhatunk, hogy az eddigi körútban legszebb volt. Meg kell utólagosan említe­nünk, hogy ő fensége ez nap ben a városban küldöttséget el nem fogadott, csupán az ablaka előtt jó sikerrel rendezett tűzijátékot szemlélte meg, ’s ezután nyugalomra tért. — October 9én reggeli 9 óra után kihallgatván elébb Nyitra­­megye, sz. kir. Szakolcza városa, Nyitra városa küldöttségeit, a derűst, a nagyszombati kerületi táblát, Trencsin felé fogott útnak indulni e fensége. Ő cs. kir. ap. Felsége az erdélyországi rendeknek törvényesen esz­­közlött választása következtében f. évi oct. okai legfensőbb végzése sze­rint hidvégi gróf M­i­k­ó Imre kormányszéki tanácsost erdélyországi kincs­tárnokká ; hidvégi gróf Nemes János cs. k. kamarást, titkos tanácsost ’s felső Fehérmegye főispánját pedig kormányszéki tanácsossá és az or­szágos számvevőhivatal elnökévé; — továbbá kézdi sz.-léleki Kozma Pált Zarándmegye főispánját, és zetelakai Szegedi Mihályt kormány­széki titoknokot erdélyi kormányszéki tanácsosokká kinevezni legkegy. méltóztatott. Sala­m­o­n János, a cs. kir. üdv. kamarának pénz- és bánya­ügyekben­ fogalmazó gyakornoka az alsó-magyarországi főkamaragróf­­ságnál fogalmazóvá; — ugyszinte Libay Gottlieb Gusztáv Bochniában cs. kir. sóaknai sebész, oraviczai bányakamrai physikussá lön érdeme­sítve. * KÖVETVÁLASZTÁSOK. A múlt lapunkban közlött választásokhoz azóta ismét já­rultak: Káptalanok: a pozsonyi társas káptalan részéről: Cherrier Miklós és gróf Forgách Auguszt kano­nokok. Megyék: Zala m. részéről: Tolnay Károly és ifj. Csúzy Pál. Kir. városok: Szeged részéről oct. 7-én választatott Wéber György főbíró és Rengey Fe­rdinánd tiszti főügyész. Bazin részéről: Haasz Tóbiás aljegyző és he­lyettes városi tanácsos. Szatmárnémeti részéről: Szta­­naczky András kapitány és Laky Sándor alügyész, így tehát mostanig tudva van: káptalani választás 5, me­gyei 2 , kir. városi 5. (Hátra van e szerint még káptalan 20; megye 50, kir. város 480 __________ (A) KORSZERŰ KÉRDÉSEK. IV. Philantropiai ábránd-e vagy valóságos előmozditása a köz­­jóllétnek? Ha nem akarjuk hazánkat a politikai kalan­dok bizonytalan kimenetelű útjára ragadni; ha nem akarjuk nemzetünket olly kísérletekbe disputálni, mellyekben járat­lan lévén, olly zavarba jöhetne, hogy fejét is elvesztené — a ki pedig fejét elveszti, tudnivaló, hogy lábán sem állhat meg —, ellenben pedig ha azt akarjuk, hogy hazánk biztos si­kerrel haladjon azon után, melly mind kiterjedése, mind né­pessége , mind pedig természeti bőség-forrásainak gazdag­ságánál fogva megérdemlőit európai jelentőséghez fogja ve­zetni, nemzetünket pedig nem valami olly galibába, melly­nek vége egy silány tragoedia lenne, mellyben mi játszaná a kardjába ereszkedő hős dicsőségtelen szerepét: tehát nincs egyebet mit­ ’s nem is kell mást tennünk, mint mindig sze­münk előtt tartani a tényeket, mind honiakat, mind külföl­dieket, és szigorúan ezekhez ragaszkodni minden reformi lépéseinkben, így nem fogunk tántorogni, nem fogunk se­besen előre nyargalni, hogy utólérjük a külföldi tényeket és ismét olly gyorsan visszanyargalni a hazai lényekhez, mely­­lyeket gondolatlanul elhagytunk vala. És, a­mi legfőbb, nem fogjuk kimenteni erőnket illy hasztalan és veszélyes verseny­­futásokban , hanem azt közöröm- és megelégedésre mind­inkább fogjuk öregbedni látni, annak következésében, hogy hazai lényeink egész podgyászával megyünk, ha lassan is, de állom­ásonkint előbb és előbbre. Márpedig tény az, hogy hazánkban az uralkodó érde­ket a földbirtokos nemesség képviseli; tény az, hogy e ne­messég vagyonában romlásnak indult; tény az is, hogy e nemesség palládiuma nemzetiségünknek, barátja a szabad­ságnak és leghívebb őrje ősi alkotmányunknak. A­ki tehát ezen uralkodó érdeknek tekintetbevétele nélkül akarna re­formokat , vagy épen gyökeres változásokat csinálni, föld­­birtoki és adózási rendszerünkben, az mindenesetre gazda nélkül számolna,­­ vagy, ha ollyan belopási fogásokra vetemednék, minőket már most nálunk egy oldalról, mint regeneráló eszközt ajánlgatnak,és rajtakaparnék, szinte pede­rátul járna­k; és ha próbája mégis sikerülne , még inkább megrontaná a nemességet, meggyengítené nemzetiségünket, ’s épen úgy, alkotmányunkat leghívebb őrseiben , a szabad­ságot barátiban fosztaná meg erejétől. De ilyen gyökeres változások miatt, mi még mindig úgy hiszszük, hazánk veszedelemben nem forog. A tények örök­ké erősebbek voltak , mint az emberek; ’s ha egy olly hatal­mas szellemnek és azonkívül még olly hatalmas embernek is, mint József császár, akarata kénytelen volt meghajolni elöttök, ugyan lehet-e olly gyökeres nyitók akarata miatt, mint a mieink, aggodalomba esni? . . De nem is ez a kér­dés , hanem az, hogy állapotainknak az idő kívánságaihoz és a valóságos szükségek követeléseihez alkalmazkodása, békésen-e vagy zenebonok és zűrzavar kíséretében menjen véghez ? Erre nézve a felelet miatt általában ugyan nincs helye a tétovának , ámbár van köztünk már sok, ki nyíltan is megvallja, hogy egy kis „bouleversement“ szeretne , de a kérdést nem óhajtás, sem akarat, hanem a cselekvés­­mód dönti el. No már, ki az, aki olly reformi eljárásokat sürgetne , mellyek zűrzavarba sodorhatnák hazánkat? Az, aki termé­szeténél fogva izgága, vagy, a­ki szereti magát csalódások­ban ringatni a civilisatio tényei iránt ’s rendszerint túlbecsülni azokat ’s ennélfogva erőszakkal is kész lenne megpróbálni annak behozását, mi, ha okosan várni tudna, természetesen is bekövetkeznék és pedig csak illyképen, jó sikerrel.­­ Mert Magyarország nincs kétségbeejtő állapotban semmi te­kintetben , a mi olly hamarkodásra kényszeríthetne reform­jainkban, hogy általa az uralkodó és legérzékenyebb érde­keket megsérthetnék sőt fellázíthatnék. Épen nem nálunk, hanem inkább a külföld legcivilizáltabb tartományiban kez­denek a társadalmi tények olly fenyegető alakot ölteni ma-TARTALOM. Magyarország és Erdély. A királyi helytartó körútja. (Fogadtatása Győr-, Komárom- és Nyitrában.) Kinevezések. Előléptetések. Követválasztások az országgyűlésre. Korszerű kérdések IV. (Philantropiai ábránd-e, vagy valóságos előmozdítása a közjólétnek?. Izraeliták körlevele, és errei némelly észrevételek. Megyék. Köz­gyűlések Varasd- és Zágrábban. Budapesti hirharang. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Olaszország. Törökország. Amerika. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriahúzások. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Státuspapírok és részvények árkelete. Dunavizállás. IRODALOM és TUDOMÁNY. Übersicht der ungarischen Wortlehre. Dargestellt von Ignatz v. Vitéz, 1847. A magyar szótannak áttekintése.) Két táblázatban. Irodalom és Tudomány. ÜBERSICHT DER UNGARISCHEN WORTLEHRE. Dargestellt von I­g­n­a­t­z v. Vit­é­z. (A magyar szótan áttekintése). Két táblázatban. Kapható Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében. Végig tekintvén a magyar nyelvtan-irodalmon , számos és a sok közt több jeles nyelvtannal találkozunk; noha ismét nem cse­kély számmal vannak nyelvbuvárok és birálók, kik egyikben's másikban is , Verseghi ’s Révaitól kezdve Mártonon és Vajdán keresztül egész Fogarasiig 's a „Magyar nyelv rendszeredig ki­vetni, igazitni, javitni, megróni valót találnak. Ennek oka ab­ban rejlik, hogy nyelvünk természete­ és sajátságaira nézve — minden tekintetben — még nem történhetett olly közértelmi megállapodás, melly a nyelvszabályok alkotmányát minden ol­dalról befejezettnek, egy tökéletes bevégzett egésznek vallhatná é s vallani akarná. Első tekintetre ez különösnek látszhatnék ,­­s tán egynémelly magyarfaló idegennek, ki nyelvünket csak a könnyebb és alaposabbnak látszani akaró gyalázás kedvéért ta­nulja , gúnymosolyra is szolgáltathat alkalmat Pedig közelebb­ről vizsgálva ezen szelíd fejlődési tusa nem egyéb, mint a tökéé­lyesülésre törő iparkodásnak legbiztosb záloga. Ebben nyilatko­zik legélénkebben az élet, a mozgás, a tetterő. A nyelv viruló életének ez legbizonyosb mértéka. Hol egyszer a bevégzettség hatalomszava zárzsilipet von a vígan hempölygő ár­folyamának, ott nem sokára a merevség fagya állítandja meg végkép a daga­dozó hullámok ezertájú játékát. Koránsem oda czéloznak szavaim, mintha a százfelé ugró véleményeket nyelvszabály dolgában helyeselném, vagy épen mindegyiknek külön álló diadalt óhajtanék, hisz ez képtelenség volna, sőt a főbb és lényegesb dolgokban köz­megállapodásnak kell történni múlhatlanul, ez azonban ne rekeszsze ki újabb és újabb búvárlatok tételét, mert a nyelv­kincs tárházának egyik vagy másik rejtekében mindig találkozhatik egy egy drága gyöngy, melly újabb diszszel ékesítse nyelvünk alkatát. Azért, bármennyen merültek is alá a nyelvbuvárlat tenge­rébe, minden újabb fáradozást szíves üdvözlettel kell fogadnunk. Különös­ figyelmet érdemelnek pedig — főleg mai körülményeink közt — azok működései is , kik nemcsak, és tán nem is an­nyira , belterjelmileg mint kihatólag törekszenek építgetni nyel­vünket, vagyis, kik nem annyira a nyelv belső szerkezetének tisztítása és tömörítése körül, mint inkább a nyelvnek terjesztése, minél több idegen ajkúakkali megkedveltetése körül fáradoznak. "S különösen ezek sorában üdvözöljük jelen táblázatok szerzőjét, ki e munkájával, véleményünk szerint, nem csekély szolgálatot lön nyelvünk terjesztése ügyének. Mellőzve a felállított nyelvszabályok belérdemét — mert ezek az egyebütt felállítottakkal legnagyobb részt öszhangzók — csupán az áttekintési c­élzatot veszem ezúttal szemügyre. Kétség­telen, hogy jelen munkának legnagyobb érdeme épen ebben van. "S minthogy nyelvünk megtanulásának könnyeb­bítése nem csekély tényező a nyelvnek terjesztésében, ez érdem annál na­gyobb jelentőséget vi ki magának. Az emlékgéptan — mnemo­­technica — napról napra fontosabb szerepet kezd játszani tudo­mányos működéseinkben, sőt — noha nem mindig helyeselhető—­leg — már a nevelés , vagyis növendék-tanítási működésben is. Minél inkább szélesül a tudományok mezeje általában , és minél gazdagabbá fejlődik minden külön tudomány­ vagy­­annak saját köre, annál könnyebbé kell tennünk az általános és részletes felfoghatást és áttekintést, mert az emberi értelem­ erő még­sem lévén végtelenségig művelhető, e könnyítés nélkül könnyen szívt és örvény közé szorulandhat, hogy vagy minél több és több tu­dományok tárgyainak ismeretét egészen nélkülözze, vagy szá­mosabbakat felkarolni akarván részletes alaposság helyett felüle­tes buborékokkal érje be ebből is amabból is. Pedig sem egyik sem másik nem felelhet meg a mai kor igényelte műveltségnek. Ellenben, ha könnyítő szerek segélyével bizonyos tartalmasságú tárgyat fél annyi idő alatt tehetek magamévá , kétségtelenül so­kat nyertem általános művelődési fáradozásaimban. Illyszerű könnyítést czéloznak mindennemű áttekintési és kép­leges előadások. Ezt tapasztaljuk mindennemű földrajzi, törté­neti, ethnographiai, genealógiai és számtalan másféle tábláza­toknál. Ezt czélozia jelen derék mű is, melly a nyelvalkatot minden osztályozásival egymás mellett a térben állítja sze­meink elé , holott valamelly könyvnek lapjain inkább egymásután az időben találjuk fel azt. Szorosan véve a nyelvnek meg­tanulására — nézetem szerint — nincsenek számitva e táblák, mert valamint számtalan más dolgot úgy különösen nyelvet is synthesis utján , az egyes részek lassan kinti összerakása ál­tal kell és lehet legjobban sajátunkká tenni; — de ha ki már a nyelvalkatnak főbb vonásait emlékezetében összeállította, vagy pedig összehasonlítás utján más már bensőleg ismert nyelvekhez mérni akarja a még kevésbbé ismertet, akkor illy áttekintés, illy képleges egymásmellé helyezés a mindent legnagyobb világos­ságra derítő analysis igen óhajtott é s páratlan sikerű segéd­szeréül szolgáland. ’S e tekintetben kívánjuk főkép­­s kitünőleg e két lapot fi­gyelmébe ajánlani mindenkinek, ki nyelvünk tanulásával szere­tetteljesen foglalkozik ; sőt bizton reméljük, hogy az is, ki ta­lán az olly nagyoknak hiresztelt nehézségektől mármár vissza­ijedni készül, e segédtáblák használatánál a tanulási munkát is megkedvelendi és könnyűnek találandja. Ennyit a derék munka rövid ismertetéséül elmondani szük­ségesnek tartottam , annál is inkább , mivel épen a német lapok részéről, mellyeket pedig az ajánlás leginkább 's méltán illetne, csudálatos hallgatást, vagy mellőzést, vagy mi, tapasztalunk. — Magát a nyelvtani érdemet ezúttal nem feszegetem, általán elmondhatván erre is a dicséretes fáradozás elismerését. — Né­melly apróságok , mint például a z hangnak a német s-hez e szóban se yn, hasonlítása, a nevelőnek a név­böl (’s nem a nő , növeszt, nevel—nevel származtatása , a harácsos szó értelmének beschützt (’s nem beschatzt) által történt magyarázása, a szók=Worte és s­za­v­a­k=Wörter (holott szók=Wörter — nyelvtani értelemben — és szavak is Worte) általi kitétele, épen csak olly apróságok , sőt tán nyomdahibák is , levén, mellyek az egész szép és ügyes szerkezetű műnek ér­demét nem csonkíthatják, rólok ezúttal csak futólag emlékezhe­tem. — Vajha a derék szerző a szókötésnek és irálytannak is hasonló módoni előadását megkísértené, mihez eleve is kedvet és szerencsét kívánok. N-­F.

Next