Budapesti Hírlap, 1853. május (104-126. szám)

1853-05-29 / 125. szám

Pest, Vasárnap. Megjelenik e lap , hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat ki­véve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször ha­lálozott, sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszörért pe­dig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői Előfizethetni — helyben a l­ap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országát Kune­­walderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyan­ott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. posta­­hivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek b­é­r­mentesítendő­k. HÍRLAP. iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kriewalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési felhívás. A folyó félév végének közeledésével t. ez. olvasóinkat a következő 2-dik félévi előfizetésre korán figyelmeztetni annál inkább kivánjuk, mivel a „BUDAPESTI HÍRLAP“ a hozzácsatolandó „NAPI TUDÓSÍTÓ“ s leginkább fővárosi és helyi érdekeket képviselő esti melléklappal nagyobb kiterjedést kap. Ez esti melléklapot megismertetés végett, a jövő júniusban egy héten kétszer, u. m. csütörtök és vasárnapon kiadván, azt minden mostani t­­ez. előfizetőinknek azon hó végéig ingyen küldendjük, és az első szám abból a most következő csütörtökön június 2-kán fog megjelenni, midőn azzal a lap programmját is szétküldendjük. , , A „NAPI TUDÓSÍTÓ“ lényeges és kiegészítő része ugyan a „Budapesti Hírlapinak, de azért egy t. ez. előfizető sem köteles a főlappal együtt azt is tartani. — A „NAPI TUDOSÍTÓ“-ra egyébiránt külön előfizetést is nyitunk, de csak itt helyben Budapesten; — külön e melléklap vidékre s igy postán nem fog küldetni. A „NAPI TUDÓSÍTÓ“ megjelenik az évi négy legfőbb ünnepet kivéve, mindennap, s igy vasárnap és hétfőn is délután 4 órakor, s a délelőtt netalán érkező fontosabb bel- és külföldi híreket és távirati sürgönyöket közlendi. Előfizetési föltételek: A.) A „Budapesti Hírlap11 és „Napi Tudósító“ együtt: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) pfrt. kr. Félévre.... . . 10 — Évnegyedre .... 5 — Vidékre (postán) Félévre . ''.­­ . . 12 — Évnegyedre .... 6 30 B.) A „Budapesti Hírlap“ csak magára: Helyben Budapesten (házhozküldéssel): pfrt kr. Félévre . . . . 8 Évnegyedre . . . 4 Vidékre (postán): Félévre . .. 10 Évnegyedre . . .­­ 5­20 kr. C.) „Napi Tudósító“ csak magá­r­a és itt h­e­l­y­b­e­n Budapesten (házhoz küldéssel): Félévre .......................................3 psrt. (E melléklapra évnegyedi előfizetés nem fogadtatik el.) / / A „NAPI TUDÓSÍTÓ“ jutányosan számítandó magánhirdetésekre is használtathatik. Az előfizetés szokott módon a lap kiadó hivatalához (Országút Kunewalder - ház, Lukács László nyomdájába), vagy a szerkesztőséghez lesz beküldendő. Pest, május 28. 1853. Szerkesztőség. HIVATALOS RÉSZ. Ó cs. kir. Apostoli Felsége f. é. május 12-iki 1. f. határozata által parancsolni méltózta­­tott, hogy az eddig fenállott országos katonai pa­rancsnokságok mint ilyenek végkép megszünte­tendők, s az illető hadseregparancsnokságokkal összeolvasztandók. Ez azon hozzáadással tétetik közzé, hogy e­­zen egyesítés f. é. jun. 1-jétől fogva lép életbe, tehát ez időponttól kezdve minden az orsz. kato­nai parancsnoksághoz Budán intézett beadványok és iratok a III. hadseregparancsnoksághoz Bu­dára intézendők. Az igazságügyi ministernek 1853-iki ápril 18-án kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, a Szerbvajdaságra s a temesi bán­ságra, mely által az említett koronaországokban a telek- és betáblázási könyvek készítése végetti előmunkálatok a nemesi földbirtok különös te­kintetbe vételével rendeltetnek el. (Vége.) VII. A tulajdonnak a lejárt hirdet­ményi határidő előtti és utáni szer­zése. 52. §. Miként kellessék a kihirdetett telek­könyvi jegyzőkönyvekbe iktatott fekvő jószágok tulajdonának átruházásánál, a birtok megtámadá­sára kitűzött hirdetményi határidő lefolyta előtt eljárni, a 37. §. által határoztatik meg. Az ezen határidő eltelte utáni naptól kezdve, az ilyetén fekvő jószágokra a tulajdoni jog csak azáltal szereztethetik, ha ennek a telekkönyvi jegyzőkönyvbe iktatása a bemutatott szerzési ok­iratok nyomán eszközöltetik, minél a nemesi jó­szágok tekintetében is a nem nemesi fekvő jó­szágok iránt kibocsátott telekkönyvi rendtartás szerint kell eljárni (az átalános polgári törvény­­könyv 446. §.) A telekkönyvi jegyzőkönyveknek, az alatt, míg a formaszerű telekkönyvi levelek (lapok) el­készíttetnek, a telekkönyv helyét kell pótolniok. Vili. A hitelezők bejelentései iránti eljárás. 53. §• A hitelezők bejelentései iránt, kik a­­latt a haszonbérnökök is értetnek (46. §. c), a bírói eljárás csak a hirdetvényi határidő eltelte után indítandó meg. A közben a földbirtokosok az őket illető minden bejelentésről az írásbeli másodlat vagy rövid jegyzőkönyvi kivonat kézbesítése által az okirati másolatok odacsatolása mellett értesí­­tendők. Azon végzésben, mely által az alperes első értesítése történik, ennek, ha ő nem a bíróság he­lyén vagy annak közelében lakik, meghagyandó, hogy a további értesítések kézhezvétele végett, nyolc­ nap alatt a bíróság előtt egy a bíróság he­lyén lakó meghatalmazottat nevezzen meg, ellen­­­kező esetben ő végre saját veszélyére és költsé­gén fog képviselő rendeltetni. A kérvények többi példányai, valamint a jegyzőkönyvek a megperlett földbirtokosok sze­rint rendezendő­k, összeírandók s a bíróságnál megtartandók. Ha eredeti okiratok mellékeltettek, ezek a kérvényekhez vagy jegyzőkönyvekhez fűzendők. 54. § A földbirtokosok dolga, a jegyzőköny­vileg fölvett bejelentések tartalmát a bíróságnál megtekinteni, a bejelentett­ betáblázások helyes­sége, nemkülönben ezek elsőbbsége felől, az irat­tárak s birói irományokból a kívánatra haladék­talanul adandó szükséges felvilágosításokat s ki­adandó hivatali bizonyítványokat kivenni, s ezek nyomán s a hitelezőkkel­ egyetértésben az egész teherállapotot akkép, a­mint az az új telekköny­vekbe átírandó, egyesség útján rendezni! Ha az adós több oly telekkönyvi jószágokat bir, melyekre a bejelentett követelések átruhá­­zandók, az egyességi okiratban mindegyik telek­könyvi jószág teherállapota külön , számszerűleg összeállítandó. 55. §. Minthogy a betáblázott hitelezőknek a követelés számszerű fölosztásában az 1840-dik évi XXI. czikk 18 és 19 §§-ai értelmében meg kell nyugodniok, s minthogy a telekkönyvkészi­­tési ügyletre nézve fontos az, hogy a terheknek minden terjedelmes és bonyolult átírása elkerül­­tessék, ennélfogva meg nem engedhető, hogy egy vagy több tételek egész összegükben több telek­könyvi jószágok teherállapotára írassanak át. Az ilyen átírás csak kivételképen , nagyobb tőkéknél s az adós beleegyezése mellett történ­hetik. Ily esetben minden oly telekkönyvi jószág teherállapotában, melyre ugyanazon tőke egész összegében (egyetemlegesen) hratik át, ennél vi­lágosan följegyzendő , hogy és mely telekkönyvi jószágokra van ez egyetemlegesen biztosítva. 56. §. Ha az adós hitelezőivel egyesség kö­tése végett alkudozásban áll, köteles ezen körül­ményt a hirdetvényi határidő lefolyta után leg­­fölebb négy hét alatt följelenteni s egyszersmind az egyesség előterjesztésére további határidőt kérni, a­mely a bíróságnál előjegyzetbe veendő. 57. §. Az egyességi okirat, melynek aláírásai hitelesítendők, egy láttamozott másolat odacsato­lása mellett haladéktalanul a biróság elé ter­jesztendő. Ha az egyesség több telekkönyvi jószágokra terjed ki, mindegyik telekkönyvi jószág teherál­­lapotáról egy láttamozott másolat (kivonat),mely­nek egyszersmind az egyességi okirat kezdetét, keltét és aláírásait kell tartalmaznia, nyújtandó be. A másolatok (kivonatok) ezen fölirat alatt „Régi terhek“, a telekkönyvi jegyzőköny­vekhez melléklendők (odafűzendők vagy varran­­dók) és hogy ez megtörtént legyen­, a jegyző­könyvben följegyzendő. Az egyességi okirat a folyamodónak vissza­adandó. A bíróságnál értett bejelentési kérvények az egyességet kötött hitelezőknek, ha kívánják­, ki­­adandók. 58. §. Azott bejelentési kérvények fölött, melyek iránt folyamatban levő egyességről jelen­tés nem létezik, vagy egyességi okirat elő nem terjesztetik, az e végre kitűzött határidő lefolyta után (56. §.) haladéktalanul szóbeli eljárás indí­tandó A tárgyalási határnapra a megperlett föld­birtokoson kívül a) Azon esetben, ha egyesség nem terjeszte­tett elő, az összes hitelezők, és b) Csupán némely hitelezőkkel kötött egyes­ség esetében a többi hitelezők, s az egyességben részt vett­­hitelezők közöl azok idézendők meg, kiknek követelései a még ki nem egyenlített kö­vetelésekkel a sorrend (elsőbbség) miatt perbe keveredetteknek látszanak. 59. §. A tárgyalási határnapon az adós által előterjesztett terv alapján, mely szerint az összes vagy még ki nem egyenlített teherállapot rende­zendő lenne, mind a követelések valódisága és sorrende, mind pedig ezeknek több telekkönyvi jószágokra leendő fölosztása fölött, tekintettel e­­zeknek hitelesen kimutatott értékére, tárgyalás tartandó, egyesség eszközlendő, és az egyességi kísérlet nem sikerülte esetében ítélet hozandó. Az egyességről, vagy az ítéletről, ha ez jog­­erejűvé vált, a­ telekkönyvi jegyzőkönyvek szá­mára láttamozott másolatok vagy kivonatok adan­dók ki, s ezek közül az 57. §. szerint kell eljárni. IX. A betáblázásoknak a lefolyt hir­detvényi határidő előtti és utáni eszközlése. 60. §. Az eddigi törvényes betáblázási eljárás a nemesi s azon nem-nemesi fekvő jószágoknál, melyek a telek- és betáblázási könyvek tárgyát még nem képezik, mindaddig fontartatik , míg az ezen fekvő jószágokról fölvett telekkönyvi jegy­zőkönyvek kihirdetése megtörténik, s a hitelezők bejelentéseire nézve kitűzött hirdetvényi határidő eltelik, a meddig tehát még átalános betáblázások történhetnek. Ellenben a hitelezők bejelentése végett a hir­­detvényben kitűzött nap lefolytától kezdve, a ki­hirdetett telekkönyvi jegyzőkönyvekbe iktatott telekkönyvi jószágokra, csak különös betáblázá­sok, a telekkönyvi jószágok világos megjelölésé­vel kérethetnek és eszközöltethetnek, s e részben a nemesi fekvő jószágok tekintetében is a nem­nemesi fekvő jószágokra nézve kibocsátott telek­könyvi rendtartás szerint kell eljárni. (Az átalános polgári törvénykönyv 446. §.) Azon átalános betáblázások, melyek a fent­­említett nap után a kihirdetett telekkönyvi jegy­zőkönyvekbe iktatott fekvő jószágok birtokosai ellen az eddigi betáblázási könyvekben eszközöl­tetnek ki, ezen fekvő jószágokra joghatálylyal nem bírnak. 61. §. A kihirdetett telekkönyvi jegyzőköny­veknek a hitelezők számára kitűzött hirdetvényi határidő után, és­pedig mindaddig, míg a forma­szerű telekkönyvi levelek (lapok) elkészítve lesz­nek, a betáblázási könyv helyét kell pótolniok. Ezekbe tehát a betáblázási végzések ezen felirat alatt: Uj terhek, a kérvény benyújtási napjá­nak és számának előadása mellett beiktatandók. Az új betáblázások mindig csak az előbbi be­táblázások által szerzett jogok fentartása mellett bírnak joghatálylyal. Továbbá az újonnan betáb­lázott hitelezőknek nem áll jogában, a régi teher­állapot kiszámítása és megállapítása ellen ellen­mondásokat vagy kifogásokat tenni. X. A nemnemesi fekvő jószágok iránti telekkönyvek folyamatban levő ké­szítésének folytatása. 62. §. A nem-nemesi fekvő jószágok iránti bejelentési jegyzőkönyveknek az 1849-iki dec. 28-kán kelt telekkönyvi rendtartás utasítása s az ez iránt kibocsátott különös szabályok szerinti fölvétele többé nem történik. Azon községek tekintetében, melyekre néz­ve a hirdetvényi idézés a telekkönyvi rendtartás 5. §-sa s az 1850-iki nov. 1-jén kelt utasítás 11. §-sa szerint már megtörtént, vagy a telekkönyv­­készítési ügyletek még tovább haladtak, további intézkedésig az eddigi szabályok szerint kell el­járni. Új hirdetményi idézések kibocsátásának nincs helye. Az ebbeli bejelentési jegyzőkönyvek meg­­igazításuk és kiegészítésük után (39. §.) a jelen rendeletben előszabott kihirdetés alá vették. A telekkönyvi igazgatóság köteles az ezen szakaszban foglalt intézkedések foganatosítása vé­gett a szükséges utasításokat a felkészítőkhez ki­bocsátani. XI. A telekkönyvi jegyzőkönyveknek és leveleknek az úrbéri s az ezekkel rokon birtok­viszonyok szabályo­zása folytán­ megigazítása. 63. §. Ha valamely járásban, miután számára a telek-jegyzőkönyvek már fölvétettek vagy már a levelek (lapok) is elkészíttettek, az úrbéri és az ezekkel rokon birtokviszonyoknak az 1853-diki mart. 2-án kelt nyiltparancs által előszabott sza­bályozása folytán, vagy a) Nemesi telekkönyvi jószágok alkatrészei a községeknek vagy egyes jobbágyoknak, és a költ­ségek vagy jobbágyok számára fölvett fekvő jó­szágok a volt földesuraknak adattak, avagy ha különösen b) A törvényes tagosítás útján a telkeknek új felosztása történt . Úgy hivatalból, az első esetben az előfordult változások, kitörlések s hozzáirások által (12. §­d.) kimutatandók, s a második esetben az újonban ki­osztott s a régi telekkönyvi jószágok helyébe lé­pő fekvő javak az illető jegyzőkönyvekbe és le­velekbe beiktatandók (3. §.). A jegyzőkönyvek és levelek ezen megigazításairól az ezekbe be­­táblázott hitelezők (57. és 61 .§.) értesitendők. XII. Illetékmentesség. 64. §. A telek- és betáblázási könyvek első készítésére mégkivántató mi­rdert hivatalos műkö­dések, valamint különösen az első beiktatás végett előterjesztett kérvények, fölveendő jegyzőirön­y­­vek s bemutatandó bizonyítékok az 1850-diki Oc­tober 11-kén kelt legfelsőbb határozvány, s a pénzügyi ministeriumnak az igazságügyi ministe­riummal egyetértőleg 1851-diki September 10-én 30. 176. sz. alatt kelt kibocsátványa folytán ille­tékmentesek. Krauss s. k. Május 29-én 1858.

Next