Budapesti Hírlap, 1853. május (104-126. szám)
1853-05-29 / 125. szám
Pest, Vasárnap. Megjelenik e lap , hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott, sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országát Kunewalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek bérmentesítendők. HÍRLAP. iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kriewalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési felhívás. A folyó félév végének közeledésével t. ez. olvasóinkat a következő 2-dik félévi előfizetésre korán figyelmeztetni annál inkább kivánjuk, mivel a „BUDAPESTI HÍRLAP“ a hozzácsatolandó „NAPI TUDÓSÍTÓ“ s leginkább fővárosi és helyi érdekeket képviselő esti melléklappal nagyobb kiterjedést kap. Ez esti melléklapot megismertetés végett, a jövő júniusban egy héten kétszer, u. m. csütörtök és vasárnapon kiadván, azt minden mostani tez. előfizetőinknek azon hó végéig ingyen küldendjük, és az első szám abból a most következő csütörtökön június 2-kán fog megjelenni, midőn azzal a lap programmját is szétküldendjük. , , A „NAPI TUDÓSÍTÓ“ lényeges és kiegészítő része ugyan a „Budapesti Hírlapinak, de azért egy t. ez. előfizető sem köteles a főlappal együtt azt is tartani. — A „NAPI TUDOSÍTÓ“-ra egyébiránt külön előfizetést is nyitunk, de csak itt helyben Budapesten; — külön e melléklap vidékre s igy postán nem fog küldetni. A „NAPI TUDÓSÍTÓ“ megjelenik az évi négy legfőbb ünnepet kivéve, mindennap, s igy vasárnap és hétfőn is délután 4 órakor, s a délelőtt netalán érkező fontosabb bel- és külföldi híreket és távirati sürgönyöket közlendi. Előfizetési föltételek: A.) A „Budapesti Hírlap11 és „Napi Tudósító“ együtt: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) pfrt. kr. Félévre.... . . 10 — Évnegyedre .... 5 — Vidékre (postán) Félévre . ''. . . 12 — Évnegyedre .... 6 30 B.) A „Budapesti Hírlap“ csak magára: Helyben Budapesten (házhozküldéssel): pfrt kr. Félévre . . . . 8 Évnegyedre . . . 4 Vidékre (postán): Félévre . .. 10 Évnegyedre . . . 520 kr. C.) „Napi Tudósító“ csak magára és itt helyben Budapesten (házhoz küldéssel): Félévre .......................................3 psrt. (E melléklapra évnegyedi előfizetés nem fogadtatik el.) / / A „NAPI TUDÓSÍTÓ“ jutányosan számítandó magánhirdetésekre is használtathatik. Az előfizetés szokott módon a lap kiadó hivatalához (Országút Kunewalder - ház, Lukács László nyomdájába), vagy a szerkesztőséghez lesz beküldendő. Pest, május 28. 1853. Szerkesztőség. HIVATALOS RÉSZ. Ó cs. kir. Apostoli Felsége f. é. május 12-iki 1. f. határozata által parancsolni méltóztatott, hogy az eddig fenállott országos katonai parancsnokságok mint ilyenek végkép megszüntetendők, s az illető hadseregparancsnokságokkal összeolvasztandók. Ez azon hozzáadással tétetik közzé, hogy ezen egyesítés f. é. jun. 1-jétől fogva lép életbe, tehát ez időponttól kezdve minden az orsz. katonai parancsnoksághoz Budán intézett beadványok és iratok a III. hadseregparancsnoksághoz Budára intézendők. Az igazságügyi ministernek 1853-iki ápril 18-án kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, a Szerbvajdaságra s a temesi bánságra, mely által az említett koronaországokban a telek- és betáblázási könyvek készítése végetti előmunkálatok a nemesi földbirtok különös tekintetbe vételével rendeltetnek el. (Vége.) VII. A tulajdonnak a lejárt hirdetményi határidő előtti és utáni szerzése. 52. §. Miként kellessék a kihirdetett telekkönyvi jegyzőkönyvekbe iktatott fekvő jószágok tulajdonának átruházásánál, a birtok megtámadására kitűzött hirdetményi határidő lefolyta előtt eljárni, a 37. §. által határoztatik meg. Az ezen határidő eltelte utáni naptól kezdve, az ilyetén fekvő jószágokra a tulajdoni jog csak azáltal szereztethetik, ha ennek a telekkönyvi jegyzőkönyvbe iktatása a bemutatott szerzési okiratok nyomán eszközöltetik, minél a nemesi jószágok tekintetében is a nem nemesi fekvő jószágok iránt kibocsátott telekkönyvi rendtartás szerint kell eljárni (az átalános polgári törvénykönyv 446. §.) A telekkönyvi jegyzőkönyveknek, az alatt, míg a formaszerű telekkönyvi levelek (lapok) elkészíttetnek, a telekkönyv helyét kell pótolniok. Vili. A hitelezők bejelentései iránti eljárás. 53. §• A hitelezők bejelentései iránt, kik alatt a haszonbérnökök is értetnek (46. §. c), a bírói eljárás csak a hirdetvényi határidő eltelte után indítandó meg. A közben a földbirtokosok az őket illető minden bejelentésről az írásbeli másodlat vagy rövid jegyzőkönyvi kivonat kézbesítése által az okirati másolatok odacsatolása mellett értesítendők. Azon végzésben, mely által az alperes első értesítése történik, ennek, ha ő nem a bíróság helyén vagy annak közelében lakik, meghagyandó, hogy a további értesítések kézhezvétele végett, nyolc nap alatt a bíróság előtt egy a bíróság helyén lakó meghatalmazottat nevezzen meg, ellenkező esetben ő végre saját veszélyére és költségén fog képviselő rendeltetni. A kérvények többi példányai, valamint a jegyzőkönyvek a megperlett földbirtokosok szerint rendezendők, összeírandók s a bíróságnál megtartandók. Ha eredeti okiratok mellékeltettek, ezek a kérvényekhez vagy jegyzőkönyvekhez fűzendők. 54. § A földbirtokosok dolga, a jegyzőkönyvileg fölvett bejelentések tartalmát a bíróságnál megtekinteni, a bejelentett betáblázások helyessége, nemkülönben ezek elsőbbsége felől, az irattárak s birói irományokból a kívánatra haladéktalanul adandó szükséges felvilágosításokat s kiadandó hivatali bizonyítványokat kivenni, s ezek nyomán s a hitelezőkkel egyetértésben az egész teherállapotot akkép, amint az az új telekkönyvekbe átírandó, egyesség útján rendezni! Ha az adós több oly telekkönyvi jószágokat bir, melyekre a bejelentett követelések átruházandók, az egyességi okiratban mindegyik telekkönyvi jószág teherállapota külön , számszerűleg összeállítandó. 55. §. Minthogy a betáblázott hitelezőknek a követelés számszerű fölosztásában az 1840-dik évi XXI. czikk 18 és 19 §§-ai értelmében meg kell nyugodniok, s minthogy a telekkönyvkészitési ügyletre nézve fontos az, hogy a terheknek minden terjedelmes és bonyolult átírása elkerültessék, ennélfogva meg nem engedhető, hogy egy vagy több tételek egész összegükben több telekkönyvi jószágok teherállapotára írassanak át. Az ilyen átírás csak kivételképen , nagyobb tőkéknél s az adós beleegyezése mellett történhetik. Ily esetben minden oly telekkönyvi jószág teherállapotában, melyre ugyanazon tőke egész összegében (egyetemlegesen) hratik át, ennél világosan följegyzendő , hogy és mely telekkönyvi jószágokra van ez egyetemlegesen biztosítva. 56. §. Ha az adós hitelezőivel egyesség kötése végett alkudozásban áll, köteles ezen körülményt a hirdetvényi határidő lefolyta után legfölebb négy hét alatt följelenteni s egyszersmind az egyesség előterjesztésére további határidőt kérni, amely a bíróságnál előjegyzetbe veendő. 57. §. Az egyességi okirat, melynek aláírásai hitelesítendők, egy láttamozott másolat odacsatolása mellett haladéktalanul a biróság elé terjesztendő. Ha az egyesség több telekkönyvi jószágokra terjed ki, mindegyik telekkönyvi jószág teherállapotáról egy láttamozott másolat (kivonat),melynek egyszersmind az egyességi okirat kezdetét, keltét és aláírásait kell tartalmaznia, nyújtandó be. A másolatok (kivonatok) ezen fölirat alatt „Régi terhek“, a telekkönyvi jegyzőkönyvekhez melléklendők (odafűzendők vagy varrandók) és hogy ez megtörtént legyen, a jegyzőkönyvben följegyzendő. Az egyességi okirat a folyamodónak visszaadandó. A bíróságnál értett bejelentési kérvények az egyességet kötött hitelezőknek, ha kívánják, kiadandók. 58. §. Azott bejelentési kérvények fölött, melyek iránt folyamatban levő egyességről jelentés nem létezik, vagy egyességi okirat elő nem terjesztetik, az e végre kitűzött határidő lefolyta után (56. §.) haladéktalanul szóbeli eljárás indítandó A tárgyalási határnapra a megperlett földbirtokoson kívül a) Azon esetben, ha egyesség nem terjesztetett elő, az összes hitelezők, és b) Csupán némely hitelezőkkel kötött egyesség esetében a többi hitelezők, s az egyességben részt vetthitelezők közöl azok idézendők meg, kiknek követelései a még ki nem egyenlített követelésekkel a sorrend (elsőbbség) miatt perbe keveredetteknek látszanak. 59. §. A tárgyalási határnapon az adós által előterjesztett terv alapján, mely szerint az összes vagy még ki nem egyenlített teherállapot rendezendő lenne, mind a követelések valódisága és sorrende, mind pedig ezeknek több telekkönyvi jószágokra leendő fölosztása fölött, tekintettel ezeknek hitelesen kimutatott értékére, tárgyalás tartandó, egyesség eszközlendő, és az egyességi kísérlet nem sikerülte esetében ítélet hozandó. Az egyességről, vagy az ítéletről, ha ez jogerejűvé vált, a telekkönyvi jegyzőkönyvek számára láttamozott másolatok vagy kivonatok adandók ki, s ezek közül az 57. §. szerint kell eljárni. IX. A betáblázásoknak a lefolyt hirdetvényi határidő előtti és utáni eszközlése. 60. §. Az eddigi törvényes betáblázási eljárás a nemesi s azon nem-nemesi fekvő jószágoknál, melyek a telek- és betáblázási könyvek tárgyát még nem képezik, mindaddig fontartatik , míg az ezen fekvő jószágokról fölvett telekkönyvi jegyzőkönyvek kihirdetése megtörténik, s a hitelezők bejelentéseire nézve kitűzött hirdetvényi határidő eltelik, a meddig tehát még átalános betáblázások történhetnek. Ellenben a hitelezők bejelentése végett a hirdetvényben kitűzött nap lefolytától kezdve, a kihirdetett telekkönyvi jegyzőkönyvekbe iktatott telekkönyvi jószágokra, csak különös betáblázások, a telekkönyvi jószágok világos megjelölésével kérethetnek és eszközöltethetnek, s e részben a nemesi fekvő jószágok tekintetében is a nemnemesi fekvő jószágokra nézve kibocsátott telekkönyvi rendtartás szerint kell eljárni. (Az átalános polgári törvénykönyv 446. §.) Azon átalános betáblázások, melyek a fentemlített nap után a kihirdetett telekkönyvi jegyzőkönyvekbe iktatott fekvő jószágok birtokosai ellen az eddigi betáblázási könyvekben eszközöltetnek ki, ezen fekvő jószágokra joghatálylyal nem bírnak. 61. §. A kihirdetett telekkönyvi jegyzőkönyveknek a hitelezők számára kitűzött hirdetvényi határidő után, éspedig mindaddig, míg a formaszerű telekkönyvi levelek (lapok) elkészítve lesznek, a betáblázási könyv helyét kell pótolniok. Ezekbe tehát a betáblázási végzések ezen felirat alatt: Uj terhek, a kérvény benyújtási napjának és számának előadása mellett beiktatandók. Az új betáblázások mindig csak az előbbi betáblázások által szerzett jogok fentartása mellett bírnak joghatálylyal. Továbbá az újonnan betáblázott hitelezőknek nem áll jogában, a régi teherállapot kiszámítása és megállapítása ellen ellenmondásokat vagy kifogásokat tenni. X. A nemnemesi fekvő jószágok iránti telekkönyvek folyamatban levő készítésének folytatása. 62. §. A nem-nemesi fekvő jószágok iránti bejelentési jegyzőkönyveknek az 1849-iki dec. 28-kán kelt telekkönyvi rendtartás utasítása s az ez iránt kibocsátott különös szabályok szerinti fölvétele többé nem történik. Azon községek tekintetében, melyekre nézve a hirdetvényi idézés a telekkönyvi rendtartás 5. §-sa s az 1850-iki nov. 1-jén kelt utasítás 11. §-sa szerint már megtörtént, vagy a telekkönyvkészítési ügyletek még tovább haladtak, további intézkedésig az eddigi szabályok szerint kell eljárni. Új hirdetményi idézések kibocsátásának nincs helye. Az ebbeli bejelentési jegyzőkönyvek megigazításuk és kiegészítésük után (39. §.) a jelen rendeletben előszabott kihirdetés alá vették. A telekkönyvi igazgatóság köteles az ezen szakaszban foglalt intézkedések foganatosítása végett a szükséges utasításokat a felkészítőkhez kibocsátani. XI. A telekkönyvi jegyzőkönyveknek és leveleknek az úrbéri s az ezekkel rokon birtokviszonyok szabályozása folytán megigazítása. 63. §. Ha valamely járásban, miután számára a telek-jegyzőkönyvek már fölvétettek vagy már a levelek (lapok) is elkészíttettek, az úrbéri és az ezekkel rokon birtokviszonyoknak az 1853-diki mart. 2-án kelt nyiltparancs által előszabott szabályozása folytán, vagy a) Nemesi telekkönyvi jószágok alkatrészei a községeknek vagy egyes jobbágyoknak, és a költségek vagy jobbágyok számára fölvett fekvő jószágok a volt földesuraknak adattak, avagy ha különösen b) A törvényes tagosítás útján a telkeknek új felosztása történt . Úgy hivatalból, az első esetben az előfordult változások, kitörlések s hozzáirások által (12. §d.) kimutatandók, s a második esetben az újonban kiosztott s a régi telekkönyvi jószágok helyébe lépő fekvő javak az illető jegyzőkönyvekbe és levelekbe beiktatandók (3. §.). A jegyzőkönyvek és levelek ezen megigazításairól az ezekbe betáblázott hitelezők (57. és 61 .§.) értesitendők. XII. Illetékmentesség. 64. §. A telek- és betáblázási könyvek első készítésére mégkivántató mirdert hivatalos működések, valamint különösen az első beiktatás végett előterjesztett kérvények, fölveendő jegyzőirönyvek s bemutatandó bizonyítékok az 1850-diki October 11-kén kelt legfelsőbb határozvány, s a pénzügyi ministeriumnak az igazságügyi ministeriummal egyetértőleg 1851-diki September 10-én 30. 176. sz. alatt kelt kibocsátványa folytán illetékmentesek. Krauss s. k. Május 29-én 1858.