Budapesti Hírlap, 1853. november (257-281. szám)

1853-11-08 / 262. szám

nagy pushaságokat foglalja magában, így 1841- b­en a törökök zsarolásai által kétségbeesésre jut­tatott szerencsétlen bolgárok végre fellázadtak elnyomóik ellen. Különös, mikép a nyomásnak ezen sulyosbulására épen ama híres g­ü­­­h a n é-i hattisherif adott alkalmat, melyet M­ahmiu szultán oly czélból adott ki, hogy a kereszténye­ket megmentse a pashák zsarolásaitól. Ugyanis az ez által behozatott új adó­rendszernél fogva, az adószedők közvetlenül a kormány által ne­veztettek ki, s az adókat ennek nevében hajtot­ták be. A rajáhk különböző nemű adói egyetlen adóba foglaltattak össze, mi­által — úgy hivék — minden elnyomás és visszaélés el fogna háríttat­­ni. A törökök azonban rablásvágyukat egyesitni akarták azon óhajtásukkal, miszerint az előttük akkor gyűlöletes új intézményeken megboszul­­hassák magukat. Ezért a többnyire írástudatlan bolgár parasztoknak hamis, vagy hiányos nyug­­tatványokat adtak, s ekkép őket adóiknak két vagy háromszoros lefizetésére kényszerítették. Ha nem tudtak fizetni, oly durva am­autákat szállásoltatok be hozzájok, kik rettentő erősza­kosságokat követtek el. Végre a bolgárok fellá­zadtak, s a tartomány több hónapokig volt kitéve az arnauták rablásai­ s gyilkolásainak, míg nem végre az európai követek előterjesztéseire, a porta az albániaiak helyébe rendes katona­ságot küldött, — s a csend a tartományban hely­reállott. — Mióta Mahmud szultán reformjai, török alattvalói részéről nagyobb engedelmes­ségre találtak, — s kivált mióta a jelen szultán a tanzimat­ot kiadá , a bolgárok társadalmi helyzete kissé megjavult, — azonban a tanzimat áldásai folyvást precariusok, s a nép erkölcseiben meggyökerezett ó-török elvek következtében gyakran kijátszatnak, vagy megsértetnek. Bolgárország legfontosabb városai : Vid­­din, Ruszjuk s Szilisztria, — mindhá­rom a Duna partján; — S­u­m­­­a, mely igen erős város, körülsánczolt nagy táborral; — Várna, erősség s kikötő a fekete-tenger mellett; T­i­r­­nova, a bolgár királyok hajdani fővárosa, — és Z­óf­i­a, egy nagy puskaság főhelye. A Bal­kán hegyláncz a szerbiai szorulatoktól a fekete­tengerig terjed;i­s.Tirnova és a philip­­p­o­­­i­s-i­sik közt 2,200 m­é­t­r­e­nyi magasságra emelkedik. Három napi­ót kívántatik arra, hogy e hegylánczon széltében át lehessen menni; — számos kisebb gyalogutakon kivül, hat főút visz át e hegylánczon, — melyek a kellemes évszak­ban, hadsereg s ágyuk számára kevés bajjal hasz­nálhatók, de sokkal komolyabbakká válnak a ne­hézségek, ha kellő haderő oltalmazza a szorula­­tokat s hegy­nyilásokat. — 1829-ben Die­bits tábornok Sumla előtt táborozván, alkalmat ta­lált arra, hogy megcsalja a nagyvezírt, ki e vá­rost megszállva tartá. Ugyanis éjjel fölszedvén táborát, egy napi tér­ előnyt, nyert, s védetlenül kapta meg a Balkán átjárását. Mindeddig ezen gát mindig feltartóztatá az orosz seregeket, é­s jövőre is ha kellőleg védelmeztetik, azok törek­véseit könnyen meghiusithatandja, vagy legalább azoknak nagy veszteséget okozhatand. (Folyt. köv.) Iatván, a dunafejedelemségekbe szóló levelek lefog­laltatnak, a többi ellenben akadály nélkül tovább bocsáttatik, mi azonban mindenesetre mulasztást von maga után. — Nov. 6. Hg. Liechtenstein Fridrik altn. a 6-ik hadtest parancsnokává; gr. Degen­­feld August altn. egyszersmind eddigi érdemei elismeréséül a vaskoronarend első osztályával fel­díszítve, a 8-ik hadtest parancsnokává neveztetett ki. B. Schirnding Ferdinánd altn. peschierai várparancsnokká neveztetett ki. Hg. J­a­b Io­novs­ky Felix altn. eddigi alkalmazásában Ő cs. k. Apostoli Felsége fivérei mellett tett szolgálatai­­val a legf. megelégedés kijelentésével, a 8. hadtest osztályparancsnokává, továbbá az 57 ik gyalog sor­ezred tulajdonosává neveztetett ki. B. Bianchi, (duca di Casalanza) al­nagygyá s a 11 hadtest osz­tályparancsnokává, Khautz Károly vezérőrnagy­­gyá vál­­ik hadtest dandárnokává, s Te­u­chert vezérőrnagygyá s milánói városparancsnokká moz­­dittattak elő. — Z­itta Emanuel alb­. tábori mér­nökigazgató a harmadik hadseregnél, s Rukavi­­na Jeromos a 2-ik bánsági 11. sz. határ gy. ezred­nek parancsnoka , mint vezérőrnagy nyugalmaz­­tattak. — A ,,Journ. de Const.“ irja oct. 24-ki szá­mában, hogy az új 100 ágyús csavargőzös „Pechi- Zafer“ 22-én a szultán és számos főméltóságok je­lenlétében vizre bocsáttatott. Továbbá mondja u­­gyanazon lap : „Miután a cs. fermánok, melyek a bezikai öbölbeli franczia és angol hajóhadaknak a Dardanellákon átmeneteit megengedik, kiadattak, a hajóhadak egy részének Konstantinápoly elé érke­zését várják.“ — A lefolyt héten a porta ministe­rei egymás közt és a négy nagyhatalmasság kép­viselőivel számos értekezletet tartottak. * Az erdélyi cs. k. katonai és polg. kormány­zóság hivatalos hirdetése folytán a rablások meg­szüntetésére és elnyomására állított polgári rögtön­­ítélő bíróságok működése a jelen körülmények te­kintetbe vételével a cs. kir. udvarhelyi katonai ke­rületre további rendelkezésig felfüggesztetik, he­lyette a rögtönbiróságok lépnek érvénybe. * Brassó, oct. 30. Azon panasz következté­ben, hogy a rendes irnoki foglalkozásokra a cs. k törvényszéknél alkalmazott hivatalnokok száma nem elégséges s az ügyek felhalmozott tömegéhez egy­­átalában nem megfelelő, a kamara elhatározá, hogy a cs. k. főtörvényszéket ismételve fölkérendi e baj orvoslására. — Azon körülmény, hogy az uj ve­retű húszasok Oláhországban és Moldvában nem fogadtatnak el a régi húszasok teljes értéke szerint, hanem csak 22°/o discontoval, a brassói keresk. és iparkamara ezt a cs. k. keresk. ministeriumnak tudomására adván, e baj megszüntetéséért folya­modott. * Brassó, oct. 31. Stirbey herczeget Várják ft városba s­o­osolból már az „Arany Kor*o­nában“ lakást is tartanak készen számára. Egy más hir szerint &hg Vöröstoronyon keresztül fog Bécsbe menni. * Nagy-Szeben, nov. 1. S­t­i­r­b­e­y hg ma estve 8 órakor Nagyszebenbe érkezett és a „Bécs városához“ czimzett vendéglőbe szállott. Milano, nov. 1. Hogy a szegényebb osztá­lyokon lehetségig segítve legyen, a helyhatóság egy külön e czélra kinevezett bizottmányt hatalma­zott meg a legczélszerűbbnek látszó rendszabályok kivitelével. E rendszabályokhoz tartoznak : 30 cen­­tesimi értékű utalványok kiadása egy úgynevezett kétszeresből (di mistura) készült s 28 uncia súlyú kenyérért; a­mivel a kenyér többe kerül, az a sü­tőknek a városi pénztárból fog megtéríttetni; a ke­gyes alamizsna-alapítványok igazgatósága (pii luoghi elemosinieri) ehhez 120,000 lírával járuland; ezenfelül szegény betegek ingyen fognak fehér kenyeret kapni, mint ez már 1847-ben is történt. (Külföldi napló.) London, nov. 2. A 77 éves Gloucester herczegnő, az elhunyt IV. Vilmos király testvére súlyos betegségbe esett. — Lynn városa nagy lakomát adott Cre­well hajó­hadnagy tiszteletére, ki M’ C­­­u­r­e kapitány­­nyal együtt, az éjszak-nyugati átjárást fölfedezte. Stanley lord, valamint Parry admirál, az éj­­­szak-földsarki tengerek egyik legrettenthetlenebb nyomozója is jelen voltak az ünnepélyen. — A Duna mellől érkezett harczias sürgö­nyök daczára, a börze folyvást hisz a békében. — Lyons tegnap hivatalos értekezletet tar­tott Aberdeen lorddal. — A „Globe“ szerint, C­o­r­r­y ellen­ admirál két hét múlva, hajóhadával együtt, Spithead­­b­ő­l tengere induland, s L­i­z­b­o­n­a felé czirkáland. P­á­r­i­s , nov. 2 Azon közlés, — mintha Wat­teau tudor Lilléből szabadon bocsáttatott vol­na, — nem valósul; a tudor folyvást a hazas­­fogházban van , s legközelebb a jegyrendőri tör­vényszék elé fog állíttatni. — A Nantes-ben összeesküvés miatt befo­gatott Rocher, Masselin, és Dávid Párisba szállíttattak. — Az „Ind.­beige“ párisi levelezője szerint, Baraguay d’ Iuilliers tábornok tegnap egyik barátja előtt így nyilatkozott volna : — „Engem úgy tüntetnek föl, mint valamely vasgyúrót; nem mondhatom meg önnek , hogy minő utasításaim vannak ; de az iránt bizonyos lehet ön, hogy azok nem olyanok, minőknek azokat hiszik. Meglátandja ön, hogy én fogom kieszközleni a békét.“ — Mint az „Independ helge“-nek írják, Toursban újólag számos be­fogatások történtek; a befogatott egyének száma mintegy 30-ra létetik. Hírszerint egy igen jól szervezett titkos társulat fedeztetett föl, s egy pinczében, számos különböző nagyságú érez­csövek találtattak , miket ágyuk gyanánt akartak használni. — Baraguay d’ Hilliers tábornok 4-én érkezene Mar­s­e­ill­e-be, s onnan a készen álló Prometheus aviso-gőzösön haladéktalanul Kon­­stantinápolyba induland. Kíséretében vannak : D­i­e­u alezredes, Foy és Melin kapitányok a császári táborkartól. — Beurmann tüzér-száza­dos, s Jo­ur­­­o­n, a hadmérnök-zászlóalj főnöke. — Narvaez tábornagy tegnap este Paris­­­ból Spanyolországba utazott.— Krisztina ki­rálynő 8. vagy 9-bén szintén elhagyandja Párist. Hága, nov. 2. A „Neue Zeitung von Rotter­dam“ szerint, a második kamra f. hó 8-ra hiva­tott össze. Berlin, nov. 3. Berlin városának első kamrai képviselője, de Couvry letette bizományát. — Az új vám egyleti tarifa közzététele mielőbb be fog következni, minthogy azt kevés kivétellel az illető kormányok már megerősítették. — A ,,N. Pr. Ztg“ frankfurti tudósítások után állíthatni hiszi, mikép a szöv. sajtótörvénynek a fenforgó terv szerint leendő elfogadtatásán többé alig kétségeskedhetni. A kisállamok mind kívánják egy ily törvény kibocsátását, s állítólag a porosz kormányt is rávették, hogy eddigi ellentállásával felhagyjon, azonban Poroszországnak beleegyezését csak azon feltétel alatt lehetene megnyerni, hogy e szöv. sajtótörvény csak azon államok számára adas­sák ki, melyeknek sajtótörvényük nincs. Ekkor ez természetesen nem lenne már szövetségi sajtó­­törvény. — A tudományos és művészeti művek tulaj­donának oltalmára nézve előterjesztendő törvény­­javaslatról hallja a „Pr. Corr.“, mikép az a festé­szeti és rajzművek utáncsinálását plastikai művé­szet útján jövőre nézve eltiltandja, a mennyiben az tisztán mechanikai uton történnék; to­­­vábbá minden drámai vagy zeneművet, melyet szerző nyomtatás útján közzétesz, a szerző­­ s halála után 10 évig örökösei kizáró tulajdonának nyilat­koztatja, azonban szerzőnek e jogát jegyzőségi nyi­latkozat által kell fentartania.­­ A berlini magistratus egy bizottmány­nak, mely a rendőrfőnökség és a magistratus biztosából, kereskedők és börzeüzérekből állott, a drágaság kérdését illető jelentésével foglal­­­kozott, mely javasolja, hogy az ügyletkötések váltóerővel bírjanak, s megbélyegeztessenek, mi­szerint aztán egy központi helyen a gabnaforgalom kiterjedését ismerni lehessen ; hogy egy gabnaszál­lítmány megkötésénél az érték negyede azonnal lefizettessék; és hogy a ministerium gabna­­kiviteli tilalom kibocsátására felszólittassék. A ma­gistratus azonban elhatározta a kereskedőség véleményét erre nézve bekérni, mely mint tudva van, 1847-ben minden kiviteli tilalom ellen nyilat­kozott. — Nov. 4. Király ő­sige tegnap este a Bri­tish hotelben . Hesz austr. cs. táborszernagyot másfél órai látogatással tisztelte meg. B. Hesz tisznagy holnap indul vissza Bécsbe. — Friese második kamrai követ lemondott. — A „N. M. Zig“ szerint a fővámértekezleten többen a belga vámszerződés meghosszabbítása ellen, mások mellette nyilatkoztak; ez u­­tóbbiak többségben lennének. — A „Staatsanzeiger.“ ma közzéteszi azon ta­­rifamódosításokat, melyek iránt kiegyezés történt. — A járulékdijügy revisióját illetőleg hallani, hogy a jegyzők járulékdíjai is vizsgálat alá fognak vétetni, mint melyek ellen több oldalról e­­melkedtek már panaszok. Thorn, oct. 27. Tegnapelőtt itt Koperni­­kus emléke lelepleztetett. Este a színházban életé­ből némely jeleneteket adtak Prowetől. Még dél­előtt kezdődött az ünnepély, melyen Eichmann kor­mányelnök mint király­i fige képviselője jelen volt s melyre a város koszorúk és zászlókkal feldíszítette magát. Körner polgármester egy a nyílt piaczon tartott beszédben a király ő­sige mint a Koperni­kusz egylet elnöke kegyelméről s az orosz császár gazdag ajándékairól hálásan megemlékezvén. Ekkor lehullt a lepel az érczképről, mely ragyogó nap­­f­ényben világolt, és ünnepi menet rendezkedett az emlék előtt, azon régi házig haladandó, melyben az ég e Columbusa született. Zürich oct. 30. A zsidóknak Zürich canton­­ban megtelepedésére nézve következő határozatok hozattak. Egy községtanács sem kényszeríttethetik, hogy zsidónak letelepedési engedélyt adjon. (A községi gyűlések a megerősítési jogot maguknak fentarthatják.) Ezenfelül az ily letelepedési enge­délyt a belügyi igazgatóságnak kell helyben hagy­nia. Egy községben nyert letelepedési engedély nem ad jogot más községbeni boltnyításra. Az en­gedély tetszés szerint visszavehető. Egyébiránt a telepedés megnyerését illetőleg a keresztényekkel egyenlő feltételek érvényesek, s a keresetmód rá­­asztása szabad tetszésüktől függ. Florencz, oct. 31. Livornoból jelenti a „Mon­­tose,“ hogy a toskanai nhg és az örökös hg ő kir. fenségeik 29-kén Terracinán át Casertába megérkeztek, s ott király ő felségénél és a kir. csa­ládnál látogatást tőnek, s a toskánai nhgné ő kir. fenségével együtt, ki szintén Casertába volt, Ná­polyba mentek. T­úrin, oct. 27. A „Montt, deli Armata“ cz. lap a Schweiz és Piemont közti véd- és daczszövet­­séget nem csak előnyösnek, hanem bizonyosnak is állítja. Minő forrásból meríthette utóbbi adatát, nem tudni, ha mindjárt ily szövetségnek tán Schweiz­­ban pártolói lennének is, de mégis N­i­ff szöv. ta­nácsosnak Szardiniában lételéből e tárgyra vonat­kozó értekezéseket következtetni, kissé igen merész dolog lenne, Schweiz a maga neutrális állásából oly könnyedén ki nem léphetvén. München, nov. 2. Azon hir, mintha az itt tanuló fiatal egyiptomiak Abbas­z pasha egyip­tomi alkirály parancsából utasíttattak volna, az orosz-török háború kiütése esetére hazájukba visz­­szatérésre készen lenni, s ott katonai szolgálatba lépni, a „N. Münch. Z.“ szerint eddig legalább a­­laptalan. Madrid, oct. 26. A „Clamor publ.“ szerint parancs adatott az egész tartalékhad felfegyverzé­sére. A mahoni s más városokbeli várművek kija­víttatnak. Az ellenzéki senatorok folyvást gyülésez­­nek. — A madridi hír­­lap közli a kir. rendeletet, mely a spanyol követet Konstantinápolyban, be­tegség miatt, hivatalából leteszi. Helyébe Reque-­­­e m­e menend, e helyett viszont Caballero k. tan. lesz államtitkár. Roma, oct. 29. Brunelli bibornok ő emin. tegnap Spanyolországból visszaérkezett. Sz. Pétervár, oct. 27. A cholera kiütése óta Moskauban megbetegedett 6893 , meggyógyult 3821, meghalt 3013 egyén. Itt még folyvást ural­kodik, s kerek számban naponkint 10 betegszik meg, s egy harmada meghal. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Nov. 7. * Stirbey, oláhországi fejedelem ma érke­zett vasúton Pestre, s Európa vendéglőben szállott meg. Holnap este Bécsbe fog utazni. A moldvai fejedelem G k­­­k a hallomás szerint szerdán vagy csütörtökön utazik Pesten keresztül. * Az idei dohányszüretet Magyarországban, ha kitűnőnek nem is, de elégségesen kielégítőnek mondják. * A cs. k. financzkerületi igazgatóság részéről Ungváron, közhírré tétetik, hogy, miután a hirde­tés, mi­által Dubrinicsban egy porczellángyár épí­tésére a pályázatot megnyitották, több vidéki la­pokba későn igtattatott be, s e felette fontos s rend­kívül nyereséges vállalatot nem elég nagy verseny élénkité, holott a számos tudakozódás igen nagy ver­­­senyzésre látszanék mutatni, ennélfogva az oct. 15 -re határzott csődhatáridő 1853 november végéig kiterjesztetett, ez időpontig az illető ajánlkozásokat be lehet nyújtani. * Oct. 29-től nov. 5-éig e folyó esztendőben, gőzösök által Bécsbe négy gabnaszállitmány történt 17460 mérő, Győrött négy gabnaterü 22507 mérő, Gönyőn (Bécs részére) 6 gabnaterü 22263 m. * A ministerium a Nyitra folyón Nagy-Ta­­polcsánnál keresztülvivő hídon, a javaslott kiigazí­tásokat jóváhagyta. * A lótenyésztés emelésére egy csikó-ápolda létesítése terveztetik. * Az „Arader Anzeiger“ úgy értesül, hogy a nagyváradi cs. k. helytartósági osztály a szesz-ter­melési tilalmat visszavonta. (Közbirodalmi napló.) Bécs, nov. 5. Császár Ő Felsége, több magas­ vendégek kísére­tében, ma reggeli 6­/4 órakor az éjszaki vasút kü­lön vonatával Holicsra Magyarországba utazott, hol egy nagy udvari vadászat tartatik. Esti 9 órakor érkezik Ő Felsége ismét vissza. — Austria és Poroszország közt jelenleg tár­gyalások folynak egy vasút-egylet alakítása végett, mely úgy mint a távirati­ egylet csupán kormányt teljhatalmazottak általi értekezleteken képviseltet­nék, s czélja lenne­ a lehető legnagyobb öszhang­­zatot az igazgatásban, forgalomban s a vasutak technikai vezetésében létesíteni. A Ruszjukból érkezett futárok kétlik, hogy a konstantinápolyi szárazföldi posta Bulgáriából s a dunafejedelemségekből is hozand leveleket, mivel gy hallatszék, hogy a posta Bulgáriában feltartóz­­ 1460 KÜLFÖLD. Anglia, London, nov. 2. A „Times“ ma a keleti ügy állásáról többek közt így nyilatkozik : „A jelen perekben a jegyzékek s diplomatiai értekezletek többé nem bírnak nagy fontossággal. Most a viszályban leginkább érdeklett felek vet­ték kezükbe az ügyet, é­s a kevésbbé érdeklet­teknek egyelőre nem maradt egyéb teendőjük, mint nyugodtan bevárni, hogy a harczi szerencse kinek fog kedvezni. Omer pasha gyors előnyo­mulását úgy tekinthetjük, mint egy nyergében nem szilárdul ülő lovasnak önkénytelen mozdu­latait. Az izlám fanatismusa által előre hajtatván, talán kényszerittetik seregét a Dunán átvezetni, hogy igy a parancsnokság látszatát megtarthassa. Csekély haderővel, háta mögött biztosítatlan összeköttetésekkel, s egy oly ellenséggel szem­ben,a mely lovasság dolgában sokkal erősebb, s az országban már megfészkelte magát, egy széles folyamon átmenni, s egy tetemes erősség-vonal védelmével felhagyni, igen megfontolatlan eljá­rásnak látszik.“ E lap egyébiránt épen nem hiszi, hogy a törökök utoljára győztesek maradjanak, azonban szerinte, a porta minden esetre igényt formálhatand a nyugati hatalmasságok segélyére. Ha Angolországnak a viszályban részt kell ven­nie, ez csak akkor fog történni, midőn már min­den kigondolható eszközök meg fogtak kísértet­ni, a háború elkerülése végett. Francziaország, Pár­is, nov. 2. Franczia lapok szerint, Cí­mer pashának seregéhez intézett proclamatiója igy hangzik : „Császári katonák! Midőn ellenségünkkel szilárdul s bátran megütközendünk, nem fogunk megfutamodni, s hogy rajta boszut álljunk, felál­­dozandjuk fejünket s lelkünket. Lássátok a ko­ránt , mi ez iránt a koránra esküdtünk meg. Ti muzulmánok vagytok, s én nem kétlem, hogy fe­jeteket s lelketeket feláldozandjátok a vallás- és kormányért. De ha csak egyetlen oly egyén is van köztetek, ki fél a háborútól, mondja meg, mi­vel igen veszélyes, oly emberekkel jelenni meg az ellenség előtt. A félelem a szív nyavalyája. Az, ki fél, a kórházakban s más szolgálatokra fog használtatni; de később mindaz, ki hátat fordí­­tana az ellenségnek, agyon fog lövetni. Ellenben azon bátor emberek, kik a vallás- és trónért ké­szek magukat feláldozni, maradjanak. Szivük e­­gyesülve van Istennel, ők hivek a valláshoz, s ha vitézséget tanusítandnak, Isten bizonyosan meg­­adandja nekik a győzelmet. Katonák! tisztítsuk meg szivünket, s ezután bizzunk Isten segélyé­­ben! Ütközzünk meg, s áldozzuk fel magunkat, mint őseink, s valamint ők reánk hagyták honun­kat s vallásunkat, mi is tartozunk azokat fiaink­ra hagyni. Mindnyájan tudjátok, hogy ezen élet czélja, méltólag szolgálni Istennek s a szultán­nak, s ekkép megnyerni a mennyet. — Katonák! Mindannak, kiben becsület van, ily érzelmek ál­tal lelkesítve kell szolgálnia. Isten oltalmazzon bennünket!“ Németország, Berlin, nov. 1. A „N. Pr. Zig“ a törökök át­keléséről a Dunán következőleg ír: „Ez esemény, mely elé sokan oly aggasztólag néztek, egyelőre tevés jelentőséggel bir. A törökök igen jól tud­ják , valamint mi tudjuk, hogy kis Oláhországban nem áll tetemes­ orosz haderő. Grortsakoff hg ott csak kisebb számú lovasságot állított fel az ellenség szemmeltartása végett s e vidéket, mely a jelen körülmények közt semmi stratégiai jelen­tőséggel sem bir, Omer pasha fényes bravourjai­­nak engedé­st. Azt hisszük, itt az ideje, azon jell­emző vonásra emlékeztetni, melylyel bennünket VI a f f 1 i n g tbnok ismertetett meg, megjegyez­vén , hogy a törökök mindig némán és daczosan fogtak valamely munkához, ha hajthatlan nem­engedésre voltak elszánva; de hogy engedési hajlamukat mindig lármás hetvenkedés mögé igyekeztek rejteni. A Dunán átkelés ennélfogva egyelőre csak hetvenkedésnek vehető.“ — Nov. 2. A „N. Pr. Zig“ mai számában a keresztes lovagok önérzetes felbuzdulásukban is­mét egyszer kardot csörtetnek, a következő har­czias hangulatú czikkben: „Háború vagy béke— ez a kérdés, mely havak óta a világot mozgásban tartja. Félelem és remény felváltva kel és tűnik sok ezer szivben. Mindenüket egy szám koczká­­j­ára tevék. M­i nem ekként. Mert béke nem a

Next