Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)

1854-04-21 / 399. szám

következő válasz adatott: „A számi után Poroszországba szállított, s egy porosz kikötőből Angolországba indított áruk alávették a lefoglalásnak , hacsak azok nem bona fide semleges tulajdonok. Továbbá noha egy britt alattvalónak nem szabad, valamely semlegesnek közbenjárásával kereskedést fizni Oroszországgal, mindazáltal az angol kereskedőnek megengedtetik, hogy egy oly semleges alattvalótól, ki semleges államokban van letelepülve, vagy ott üzlekedik, orosz árukat vásárolhasson,s az ekkér vásárlott javak,ama semleges államból Angolországbal szállíttatásuk közben bántatlanok lesznek, föltéve, hogy ezen javak megvásárlásukkor bona fide az eladó semleges alattvaló tulajdonai voltak. Szintúgy törvénytelen leend egy britt alattvalóra nézve, az ellenséggel üzlekedni, már akár szárazi, akár tengeri utón kapja is meg annak javait, s akár létezzék az ellenséges kikötők ostromzára, akár nem.“ — Szinte az összes angol sajtó élénk megelégedését nyilvánítja azon lelkesült fogadtatással , melyben Cambridge herczeg Párisban részesült, így a „Chronicle“ ma többek közt ekkép nyilatkozik : „Vivent les anglais!“ Ezen franczia ajkakról kitört kiáltás ,századokat látszik megfordítni. Ama vak fanatiszmus, vagy önző esztelenség, melylyel az angol toryk a forradalmi Francziaország ellen kikeltek, noha azt a britt nemzet józan értelme régóta fájlalta, nagyon is kimenti ama gyanakvó bizalmatlanságot, melylyel szomszédaink egész a legújabb időkig viseltettek az angol hév iránt A párisi szerdai ünnepélynél a két nemzet testvérisült A britt nép, mely annyira föl volt ingerülve, midőn Francziaország szabadságai veszélyeztetve látszottak, most lemond a császárság iránti bizálmatlanságáról, mivel az a jog s igazság útján jár. Angolország soha sem szövetkeznék oly emberrel, ki Francziaországot elnyomta. III. Napóleon az absolut Oroszország ellen egy oly nemzettel szövetkezett, mely a politikai rendet a világ-históriában talán páratlan gondolat s szokás-szabadsággal egyesíté. Biztosabb zálogot nem nyújthatott volna Francziaország szabadságainak S ha meggondoljuk, miképp ezen czélból kész volt személyes sértéseket s emlékeket feledésbe temetni, meg kell vallanunk, hogy politikája oly jellemet vesz föl, mely népét nem csak bizalom, hanem büszkeséggel is töltheti el.“ ? -r A „Times“ ugyanily szellemben nyilatkozik : „Ama fogadtatás,“ — úgymond— „melyre Párisban a keleti angol expeditio parancsnokai találtak, a fogadás szerzőinek s tárgyainak egyenlően becsületükre válik. Ama lovagias finomságot s katonai szivességet, melylyel a britt sereg parancsnoka s Cambridge herczeg franczia szövetségeseinknél fogadtattak, az egész világ a háború legkedvezőbb előjelének tekintendő. Ha más okokból is örömmel láttuk Cambridge herczegnek a sereg egyik osztályának parancsnokságánali felruháztatását, melyre őt katonai rangja s tehetségei feljogosítják, megelégedésünket még inkább növeli azon tény, mikép egy angol királyi herczeg először jelent meg a franczia császári udvarnál oly körülmények közt, melyek alkalmasak a két ország kölcsönös bizalmának megszilárdítására. Az angol táborkar méltán emlékezhetend vissza örömmel ezen találkozásra , s ama tisztek, kik Francziaország városában ily szives fogadásra találtak, vitéz szövetségeseiket bizonyosan hatályosan támogatandják a csatatéren.“ Erre a „Times“ sajnálatát fejezi ki Dieu franczia ezredes kora halála fölött, s azon hírt említi meg, mikop az angol hajóhad tengerész-katonái szárazra szállíttattak oly czélból, hogy Várna helyőrségét képezzék. Azon tekintetből, mikép „nagy angol-franczia csapattömegek“ vannak útban, s már rég Konstantinápolyban lehetnének, sajnálnia kell a hajóhadnak ezen, habár csak ideiglenes gyöngítését. Még inkább fájlalja a díván azon határozatát, miszerint Otto király alattvalóit kiutasító. Szerinte, a porta még az orosz alattvalók irányában sem lépett föl ily szigorúan, midőn a czárnak hadat üzent. Ezenkívül a rendszabályt némileg veszélyesnek is tartja, amennyiben Konstantinápoly jelen helyzetében, a szultán nem sokat fog avval nyerni, ha 10,000 embert, kiknek szorgalma szerzi meg a mindennapi kenyeret Törökország egész partilakossága számára, kétségbeesésre juttat. — April 15. Az angol kormány nagyszerű hadkészületei daczára az angol közönségnél nem hiányzanak oly szózatok, melyek folyvást bizalmatlanságot hirdetnek. Urquhart s Coningham bátran folytatják izgatásukat, s a jövő héten a manchesteri s brightoni monstre meetingekben fognak szót emelni. A lapok közöl az „Advertiser“ naponkint mindinkább a „britt Cassandrának“, mint Urquhartot nevezik, közlönyéül lép föl. Minden dolgozótársai s levelezői Urquhart szemeivel kezdenek nézni, s mint az utánzókkal ,szokott történni, gyakran még több kisértetet látnak, mint mesterük. Raglan lord, így írnak e lapnak Páriából, épen nem várja, hogy valódi háborúra kerülend a dolog. Hihetőleg ezért siet kevéssé, s ezért akar még egy hétig Párisban mulatni. Az angol kormánynak a jelen körülmények közt hihetőleg tekintetbe kellene vennie, hogy minő eszközökkel lehetne födözni a hadfolytatás rendkívüli költségeit, amennyiben az állambevételek fölöslege, s a jövedelemadónak előleges fölemelése erre nem lenne elegendő. E tekintetben jellemző az angol bank állása, mely — úgy látszik—nem igen engedékenynek mutatkozik, így britt kormány óhajtásai iránt. Sőt a „Times“ már arra se tesz e célzásokat, mikép a kormánynak Francziaország. Páris, april 15. A császár ma Cambridge herczeggel együtt, a többi angol tisztek, s Magnan és Vaillant tábornagyok kíséretében Joinville de Pont-ba ment,hogy egy Janvier polgári építész által újon föltalált hajóhidat megszemléljen. Ezen 45 dereglyéből álló hid a Marne folyam fölött 75 raétre-nyi szélességre van verve, s oly könnyedén van összeszerkesztve, hogy használhatóságát kétségbe vonták; a kételyek azonban tökéletesen elenyésztek, midőn egy teljesszámu vadász-zászlóalj, egy lovasszázad s egy 12 ágyús üteg vonultak azon keresztül, a nélkül hogy a híd ingadozott, vagy meghajlott volna. A csapatok átvonulása után a császár a hidat részletesen megszemlélte, s a feltalálónak teljes megelégedését fejezé ki . A „Moniteur“nek Syrából 8-ról írják, mikop a görögök Armironál megverettek, s300 holtat vesztettek. Igen nagy egyenetlenség uralkodik a vezérek közt, kik árulásról kezdenek beszélni. Az angol, franczia, austriai és svéd követek nem jelentek meg azon Tedeumon, mely f. hó 6-án a görög függetlenség évnapjának megünneplésére tartatott. A Montezuma azon nap reggelén Syrát elhagyó, hogy Konstantinápolyba induljon. A Luxor onnan azon tudósítást hoz, mikép a görögök kiutasítása folyvást tart. Konstantinápolyba a harcztérről újabb tudósítások nem érkeztek. A Havas-féle levelezés ma azon igen valószínűtlen tudósítást közli, mikép Sándor nagyherczeg, az orosz trónörökös rövid időn Németországba utazand, s előbb Berlinben, később pedig Darmstadtban szándékoznék ideiglenesen tartózkodni. — Saint-Arnaud tábornagy ma délelőtti 10 órakor a lyoni vonattal elhagyó Páriát, s Lyonon keresztül Marseiliebe menend. — Magnan tábornagy, számos tábornokok s törzstisztek, a rendőrfőnök stb. elkísérték őt a pályaudvarba, hol szivélyes búcsújelenet volt. Mint már emlitik, Saint-Arnaud grófné szintén elutazik keletre. — A „Times“nak egy oly sürgönye alkalmából, mely austriai csapatoknak Szerbiába bevonulását megtörtént tény gyanánt közlé, a „Constitutionnel“ feljogosítottnak tartja magát ezen közlést valótlannak nyilvánítni, s felvilágosításul hozzáteszi, mikép ily lépés csak akkor fogna teljesülni, ha Szerbiában forradalom ütne ki. Csupán ezen esetben szállná meg Austria Szerbiát, a porta megegyezésével a rend fenntartása végett. E lap szerint még eddig ott semmi oly előjelek sem léteznek, mikből zavarokat lehetne következtetni. — Marseilleben a csapatok hajóraültetése folyvást tart. 12-én ismét egy üteg tüzérség ült hajóra. Azelőtti napon Monnet tábornok indult tengerre. Algírból 10-ről kelt tudósítások szintén csapatok hajóra ültetéséről szólnak. És 10-én két század „afrikai lovas-vadász“ ültetett mintegy 10 kereskedő-hajóra. — Brestből 12-ről írják, mikép Lórient-ból oda megérkezett ama három üteg tüzérség, mely a balti hajóhadhoz tartozó kiszállóhadtest számára van szánva. E tüzérség 18 darab tábori és hegyiágyút visz magával. A hajóhadnak Brestből kiindulásáról még semmi sem hallatszik; e hajóhad még számos hajókat vár, hogy magát kiegészítse. Egyelőre a bresti kikötőben 4 sorhajó van, az Inflexible (Parseval- Deschenes admirál lobogójával), Jemappes, Fage és Breslaw (Penaud admirál lobogójával), s három fregat,a Darien,Poursuivante és Semillante. — A „Pays“ ma így ír: „Tudjuk, mikép az algíri muzulmán lakosság egy pompás zászlót ajándékozott a „bennszülött csatárok“ szép ezredének, mely a keleti sereghez tartozik. Egy algíri előkelő személyekből álló küldöttség érkezett Parisba, Gálini erőkapitány, a főkormányzó hadsegéde által vezettetve. Ezen kizárólag bennszülöttekből álló küldöttség a zászlót átnyujtandja a császárnak, ki személyesen adandja azt át a csatár-ezrednek. E küldöttség ide érkezése a császári politikához föltűnő csatlakozás, s egyszersmind az algíri hódítmányunkban lakó népfajok közti benső egyességnek bizonyítványa.“ — A tengerészeti minister legközelebb megrendelé, hogy a Napoleon mintájára három új gőzös építtessék, melyek három nagy franczia kereskedő -várostól veendik neveiket, Ville de Lyon-, Villé de Bordeaux-, a Villé de Nantes-nek fogván neveztetni. — A „Moniteur“ közli a tengerészeti ministernek a császárhoz intézett oly jelentését, melyben némely módosításokat javasol a tengerészeti hadmérnökség szervezetében. Ezen módosítások két fővonása ebből áll: a tisztek létszámának 95-ről 110-re emelése; ezen hadtest alkalmazási iskolájának, mely jelenleg Lorientben van, helyváltoztatása s új szervezete. Ezentúl a tanfolyam Párisban leend, újabb tanárok hozzácsatolásával. A növendékek a hat téli hónap alatt ezen tanfolyamot végzendik, s a tisztán elméleti kérdésekkel foglalkozandnak; a hat nyári hónap alatt pedig a kikötőkbe fognak menni, hogy az ott létesített munkálatokat figyelemmel kisérjék s tanulmányozzák Spanyolországi. Egy Madridból ápr. 4-ről kelt levél az „Ind. Belg“-ben, a fővárosban alapított „Ifjúság iskolája“czímű titkos carlista-társulatot állítja a barcellonai munkások felkelése szitájának, mely márt. 27-kén tört ki, és a hatóságok elhatározottsága és a katonaság segélyével 24 óra alatt elnyomatott. A lázadók meglehetős nagy számú halottakat és sebesülteket vesztettek, a csapatok egy embert sem, és mintegy 150 -et fogtak el. Az említett társulat azonnal feloszlattatott, több nagy mértékben compromittált carlisták az országból kimenekültek. 29-ben sokan, kik a zavargásokban részt vettek, visszatértek foglalatosságaikhoz. A hivatalos madridi lap is kinyilatkoztatja, hogy a felkelés alapoka korántsem a munkadíj miatti perlekedésekben, hanem carlistai fondorkodásokban keresendő, miután a radikál párt abban semmi részt nem vett, míg a csendzavarók közt sokan találtattak a felnevezett carlista-társulat tagjaiból. A madridi hivatalos hírlap szerint ápril 1 - jén utczai csoportok és lázítók újonnan általános munkaszünetet hoztak létre, és a hatóságok újólag elfogatásokhoz nyúltak, melyek következtében 300 fogoly vizetett a fellegvárba; a felkelők fegyvert nem használtak, hanem köveket és mit csak találtak, dobáltak le a csapatokra, tották. Valóban fenyegető jelenetek történtek. A Carolina austriai korvettet segítségre kelle fölhívni. Canrobert Gallipoliba visszatért, hol 1,300 angol is partra szállt. A márvány-tengernél katonai utak és védművek építtetnek. A görög iroda bezáratott. Smyrna, april 12. Espinasse törzskarával itt keresztülutazott. Athene, april 14. Egy franczia és angol komoly tartalmú jegyzék érkezett ide, s ezután ministeri tanács tartatott. Egy lőszerrel terhelt görög hajó Eubeánál letartóztattatván, elfoglaltatott. Sz. Pétervár, ápril 12. A mai „Journal de St. Petersb.“ egy czikkettartalmaz a titkos angol levelezésről. Azon levelezések lényeges tartalma Austria és Poroszország uralkodóival is közöltetett. A nevezett lap továbbá egy nyilatkozatot tartalmaz, melyben a kezdődő háborúért a felelősség a nyugati hatalmakra háríttatik. A „Budapesti Hírlap“ szerkesztőségéhez tegnap szerdán reggeli 1 óra 5 perczkor, és délután 5 óra 45 perczkor következő távirati magántudósítások érkeztek: Bécs, ápril 20. (Reggeli 12 óra 25 perc.) Heszásznagy Berlinből ma érkezik meg. Konstantinápoly, apr. 10. Küsztendzsétől Várnáig az egész vonal egy öldöklési szintér. (Mordscene von Küsztendsche bis Varna.) DE jelen távirati tudósítások lapunk tegnapi számának egy részéhez rendkivüli mellékletül voltak csatolva. A konstantinápolyi hírről a tegnap estre érkezett bécsi lapok még nem emlékeznek s igy arra nézve a további felvilágosítás még hiányzik.) Csernovitz, april 17. Herczeg Paskevics april 13. Choczka-on keresztül Belzbe érkezett, és 14-én érkezik Jasszyba. Kísérete számára 80 ló kívántatik. 2253 joga van államjegyeket bocsátni ki, s az úgynevezett manchesteri párt, mely az érempénz kizárásával a papírpénzt akarná törvényes értékre emeltetni, ezen körülmények közt feltűnő tevékenységet fejt ki. Törökország. A „Journ. de Const.“ következő okmányt közöl: Lord Stratford Redcliffe körlevele a britt felsége consulaihoz: „Uram ! Tudomásomra jutott, hogy a hellenek, kik a török határtartományokba beütöttek, a szultán görög alattvalóit azon nyilatkozattal izgatják lázadásra, hogy az angol és franczia kormányok készek őket a szultán tekintélye megdöntésében segíteni. Továbbá jelenték nekem, hogy ily fondorlatok által azon vélemény is terjesztetett el, miszerint a franczia és angol követség minden Törökországban levő hellén alattvalóknak védelmet nyújtana, mihelyt a porta, a diplomatiai és kereskedelmi viszonyok megszüntetése után, azon szándékát kijelentendette, hogy őket a nagyúri államokból kiutasítja. Mivel ily föltevések által csak hamis remények bátoríttatnak, jóérzületnek félrevezettetnek, és a hadi állapottól elválaszthatlan baj bűnös módon nehezíttetik, sietek önnek azon határozott biztosítást adni, hogy ez adatoknak legkisebb alapjuk sincs. Valóban igen tudatlan és könnyen hivőnek kell lenni, hogy csak egy pillanatig is reményeket hazugságokra lehessen építeni, mik ép oly kevéssé egyeztethetők meg a józan emberészszel, mint a tényekkel ; de fájdalom ez mindenütt és talán leginkább oly országban történik, hol a nyilvánosság útjai igen tökéletlenek. Ön ép oly jól tudja mint én, hogy Angol-s Francziaország egészen egyetért a szultánnal azon nemes ellenállásban, melyet ő igaztalan megtámadásnak helyez ellenébe. Ebből szükségkép következik, hogy a két szövetséges kormány boszankodás és rászalás érzelmeivel lát oly mozgalmat, mely csak Oroszország javára céloz, anélkül, hogy még csak az önkényűség érdemével is bírna, s mely továbbá folyamában a portának és szövetségeseinek zavarokat támaszthatna és semmi egyéb kilátást nem nyújt, mint hogy azokat szerencsétlenekké teszi, kik éltüket oly ábrándos olalképekért koczkára teszik. —Sajnálni kell a szerencsétlen családokat, kik szerencsétlenül egy minden elv nélküli politika következményeibe bonyolítják. Részünkről azonban semmi viszony nem állhat fenn a felforgatókkal, s ép oly kevéssé titkolhatjuk el azon érzelmeket, miket egy oktalan párt eljárásának bennünk ébresztenie kellett. — Kötelességem önnek ajánlani, hogy egy kedvező alkalmat se mulaszszon el, e körlevél tartalmát mindazokkal közleni, kik hajlandók lennének, magukat az itt kijelölt hazug adatokkal félrevezettetni. Maradok stb. Stratford deRedcliffe.dc Egy hivatalos hirdetmény megtiltja a görög irodának az útlevelek kiadását, melyek ezután érvényteleneknek nyilváníttatnak, és köztudomásra juttatja, hogy a hellén alattvalók számára útlevél adására külön bizottmány van kinevezve. Legújabb posta: Páris, ápril 16. Napóleon herczeg szombaton délután Toulonba érkezett. Azon beszéd, mit a herczeg Marseilleben a tiszteletére adatott lakomán tartott, nagy censatiót gerjesztett, a mennyiben a herczeg kijelenté, mikép a fekete-tengernek ezentúl minden nemzet előtt nyitva kell lennie, mig az oroszok azt eddig elzárták. — A keletre küldendő franczia sereg hirszerint 100,000 főre fog emeltetni. — Cambridge herczeg s Raglan lord Párisbeli elutazásukat holnapra halaszták. — Egy Berlinből kelt sürgöny szerint, Barclay de Tolly hg külön megbízatással Londonba megy. A sürgöny ugyan nem mondja, hogy melyik hatalmasság megbízásából; azonban, mivel a herczeg köztudomásúlag orosz alattvaló, csupán orosz küldetéssel lehet megbizatva. Berlin. A „Preusz. Corr.“ következő közlést tartalmaz: Néhány nap óta német és külföldi lapok szünetlenül a londoni udvarnál levő inneni rendkivüli követ és teljhatalmú minister Bunsen val. titk. tan. állítólagos visszahívásával foglalkoznak. Biztos kútfőből értesülünk, hogy Bunsen lovig c ereja saját kérelmére nyert engedélyt egy ideiglenes szabadságidő esetleges használására. Távirati sürgönyök Konstantinápoly ápril 10. Küsztendzsét a visszavonuló rendetlen csapatok felgyúj Vegyes hírtó. * Nemz. színház. F. hó 19-kén Czakó „Végrendelet“ czímű drámájában Szerdahelyi Kálmán az aradi magyar Színtársulat tagja mint vendég, Lőrincz szobrász szerepében először lépett föl. E fiatal színészt csinos színpadi alak és tiszta orgánum ajánlják. Szavalata elég gyakorlatra mutató, néhol a mondatok végén gyorsan leeső hangejtést kivéve, ment a modorosságtól. A pathetikus helyeken némi szónoklati keresettséget vettünk észre, mi azonban e szerepben menthető, miután Lenczi mint kezdő művész enthusiasta egyszersmind. Nézetünk szerint legjobban eltalálta azon jelenést, hol Riói távozása után a grófi lakból, titkos hallgatag szerelmétől zaklatva, rejtőkéből eléjő, s ábrándos hevülettel üdvözöl minden pontot, melyet az imádott tánczosnő lábai érintettek és busán sóhajt a birhatatlan lény után. E helyet elég drastikusan játsza, anélkül hogy bohóczkodva adta volna. Kerekebb ítéletet egyébiránt akkor mondhatunk majd róla, ha szerepkörét egészen fölismerjük. * A húsvéti szünet után hétfőn a nemz. színház: „Dalma“ eredeti drámával; a pesti német színház : Schiller „Haramiáival, a budai „Kein Tod mehr“ bohózattal nyittatott meg; a pestiben : Dawison vendégszerepeit. * Kövér Lajos ismert vígjátékírónképen most fejezett be egy 4 felvonásos drámát, melynek czíme „A szép marquisnő“. Az alapeszme egyrészben Balzac egy kitűnő regényéből van véve. Óhajtjuk mielőbb színpadunkon látni. Felekinek „Fürdőre kell menni“ és „Titkos pártfogó“ czimű francziából fordított vígjátékai előadásra már elfogadvák és nem sokára színre kerülendnek. * Arany János jeles epikusunk egy „Toldy estélye“ czimű hőskölteményt adott el Hepkenastnak; azok, kik olvasták, az arany lant egyik legkitűnőbb művének mondják. * Jeles zongoraművészünk Székely Imre legutóbbi zeneszerzeménye „Balatoni emlék“ czim alatt a napokban jelenik meg Rózsavölgyi és társa műáruboltjában. * Azon három Beregszászi-féle zongora, melyek a Garay-árvák számára adott hangversenyben használtattak, néhány nap múlva a hangverseny után 1,200 pston adattak el; ez örvendetes bizonysága annak, hogy hazai műkészítményeink is, ha arra méltók, kezdenek pártolásra találni a közönségnél. *Szathmáry Károly „Sirály“ czímű érdekes történeti regényének 111. kötete is megjelent. E gyors egymásután-következést az olvasó bizonyosan köszönettel veendi. A szorgalmas fiatal író történeti novelláit is sajtó alá szándékozik bocsátani, a két kötetre s 24 ívre terjedő munkára julius elejéig lehet előfizetni, postabérrel 2 pft, a nélkül 1 ft 40 kr, a pénz szerzőhöz czukor-utcza, 9. sz. utasitandó. Státus kötelezvény 5% dtonyt. 1834-ki sorsjegyek 500 frtos 1839-ki ., 350 . , bankrészvény darabja . . Éjszaki vaspálya 1000 ftoe . Dunagőzhajózás .... Amsterdam 100 tallér . . Augsburg 100 tallérért beQ. Hamburg..................... London 1 ft sterlingért . . Bécs, april 19. Aario röl. . 85 Va • 76Vs 1 119»/, 1205 2255 . 850 135‘A . 100 »/* . 13,12 arany 38®,4 ezüst 34»/ Dunavizállás. April 20. (reggel 7 ót.\ 7' 10« Q'« 0 fölött.