Budapesti Hírlap, 1854. augusztus (483-508. szám)

1854-08-08 / 489. szám

Pest. Kedd, Előfizetés! föltételek: Helyben: Fél évre 8 pst. Évnegyedre 4 pst. Vidékre: Félévre 10 pst. Évnegyedre ft pft 20 kr. A julius közepén megjelenő franczia regénynyel együtt: Helyben : Félévre 8 pst 20 kr. Évnegyedre 4 pst 20 kr. Vidékre: Félévre 10 pst 20 kr. Évnegyedre ft pft 40 kr. Az előfizetés a lap kiadóhivatalában (Országút, Kunewalderház földszint) történik. * SZERK. HIVATALOS RÉSZ. cs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 28-ki legf. határozata által a szombathelyi székeskáptalannál olvasó kanonokká s német újvári főesperessé Binitz Lajos éneklőkanonokot és sárvári főesperest; éneklőkanonokká és sárvári főesperessé Szaniszló József őrkanonokot és őrségi főesperest; őrkanonokká és őrségi főesperessé Kranz István pápóczi priort és zalaegerszegi főesperest; pápóczi priorrá és zalaegerszegi főesperessé Lipovoa István alsó-lendvai főesperest, és utolsó valóságos kanonokká Fekete János hittudort esperest és kenyéri lelkészt, legkegyelmesebben, kinevezni méltóztatott. Az igazságügyi m. ministerium m. hó 17—ki 12,343, 12,216, 12,341, 11932, 13,299, 12,940, 12,342, 13,138, 11,972, s 12,525. sz. a. kibocsátványa folytán az ügyvédség ideigl. gyakorlatára kineveztettek: a debreczeni főtörvényszéki kerületben, hivatali székhelylyel Békésben Szatmáry Károly; Aradon Brogyán György; Nagyváradon Nagy József; Debreczenben Nagy Lajos; e. „ Nagyváradon Kaaba Antal; az eperjesi fótörvényszéki kerületben, hivatali székhelylyel Eperjesen Szuppán József; „ „ Szántóban Mauksoh Ferencz; „ Husztban Horváth Auguszt.; a soproni fótörvényszéki kerületben, hivatali székhelylyel Pécsváradon Pribék Károly; ff „ Igazán Komáromi Kristóf, n is tett törvényes vizsgálatban, törvényesen megállapított tényállás alapján meghitett tanúvallomások által törvényesen rábizonyult, miszerint f. é. jun. 9—10-ke közti éjjel egy rablóczinkos társaságában, fegyveres kézzel, Fekete Ferencz mezőgazda Csongrádhoz közel fekvő tanyájára törvén, ugyan, attól, miután őt előbb nejével, fiával és Kurucz Mihály nevű szolgájával együtt a náluk volt kötél segélyével kezük és lábuknál fogva megkötözték, félelmet gerjesztő kényszerítéssel s lőfegyverekkeli fenyegetéssel, lovakban, szekerekben, termesztmények és élelmiszerekben s más eszközökben 2526 vtt 30 krnyi meghitett összértéket raboltak el; s ennek következtében nevezett egyén rablási bűntény s tiltott fegyverbirtoklás miatt, az 1851. dec. 20-ki s 1852. dec. 4-ki m. nyilatkozványok, továbbá a magyarországi cs. k. katonai s polgári kormányzóság 1852. dec. 1-ji 5301. sz. a. rendelvénye alapján, a 35-ik haditörvényczikk s az 1852. oct. 16-ki rablási nyiltparancs határozata szerint egyhangú szavazattal kötél általi halálra, s a rablátt jószágnak részletes visszatérítése után a nevezett károsultnak még 1826 ujának bárhol létező vagyonából megtérítésére ítéltetett, mely ítélet f. hó 4-én végrehajtatott. Szeged, aug. 4-kén 1854. Cs. k. katonai rögtönbiróság által. Programmja a kassai cs. kir. jogakadémiai felolvasásoknak 1854. téli iskolai félévre. A joghallgatók rendes fevétele kezdődik sept 23-kán s végződik oot. 8-kán 1854. A szentlélek hivása oot. 1 -jén tartatik, az előadások oot. 2-kán nyittatnak meg 1854-ben. Tárgyak. I. Bsztan. II. Általános büntetőtörvények. III. Austria polgárjog. IV. Magyar magánjog. Előadási idő. Hétfőn, kedd és szerdán I reggel 8-tól 9-ig, délután 2-től 3-ig. Pénteken és szombaton I reggel 8-tól 9-ig, délután 2—3 óráig. Naponkint reggeli 8—9- ig, délután 3—4 óráig. Naponkint délelőtt 10— 11, délutáni 2—3 óráig. Naponkint délelőtti 9—101 óráig. Naponkint délelőtti 8— délutáni 2—3 óráig. Kassa, jul. 29-kén 1854. A cs. k. jogakadémia igazgatósága. V. A Statistika és austriai statistika elmélete. VI. Austria politikai törvénytan. 9, XIII. Jegyzéke a nemzeti kölcsönre a pestbudai közigazgatási testületben aláirt összegeknek : Gróf Károlyi Lajos......................... 200,000 A pesti izraelita kultusközségnél aláírás további eredménye . . . Az aláírás további eredménye Fehérmegyében . . . . . . Az öszveghez járultak : Gróf Cziráky János, kér. főtörvényszéki elnök ő expja . 50,000 ft Gróf Zichy Edmund 45,000 — Gróf Győry László Fehér- és tolnamegyei birtokaitól . . . 34,000 — Az aláirás további eredménye Szolnok megyében . . .. . . A terézvárosi cs. k. dohánygyárigazgatóság hivatali s szolgai személyzete ............................................... összesen . . . . 1,135,420 — Ehhez a XII. jegyzék .... 20,430,670 — E szerint az egész eddigi öszveg 21,566,090 frt, Buda, aug. 7. 1854. A cs. kir. helytartósági osztály, 245,240 — 85,590 601,720 2,870 — Hogy azoknak, kik ő cs. k. Apostoli Fel- Isége legmagasb hívását követni, és a nagy nemzeti kölcsönben részt venni akarnak, minden egyes befizetendő részlet hányadának kiszámítása könynyittessék, következő figyelmeztetések adatnak , miknél négyévi befizetési időszak van felvéve. E szerint esik az aláirt öszvegből 20 ftból minden részletre 28«/» kr. 50 „ ff ff 11«/« „ 100 „ ff ff 2 22«/» 500 „ ff ff 11 „ 52«/» „ 1000 „ ff ff 21 „ 55 „ Itt megjegyeztetik még, hogy miután azon elv kimondatott, miszerint évenkint tíz egyenlő részlet fizetendő be, ezek mintegy öt heti időközökben következendnek egymásután. Végre még köztudomásra juttatik, hogy mind a kiszabott 5°/okas biztosíték lefizetése, mind a részletes befizetések Pest-Buda városok következő közpénztárainál történhetnek: 1. A cs. k. kincstári fefizetőhivatalnál Budán a várban bécsi kapu-utczában. 2. A cs. k. nemzeti fiókbanknál Pesten, József-téren 13. szám alatt. 3. A cs. k. kincstári gyüjtópénztárnál Pesten, Lipótváros színháztéren , és Budán arutora 44. szám alatt. 4. A cs. k. adóhivatalnál Pesten a megyeházban és Budán a Krisztinavárosban a cs. k. szolgabirói épületben a vármezőn Kiss-házban. Buda, jul. 19. 1854. A budai cs. k. helytartósági osztály elnökségétől. Katonai rötgtönbirósági Ítélet. Jász-Hegedűs András, Félegyházáról Kis-Kunságból Magyarországban, 33 éves, kath. nős, 3 gyermek atyja, földmives, máris több ízben tolvajság miatt törvényes kereset alatt volt, s elhíráit gyanús egyénkép rajzoltatik; a vele folyta- 4891 Előfizethetni —helyben a r ep kiadó hivataliban, Lukács L. és társ könyvnyomdájában (Országot Kunewalderház), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál.— Az előfizetést tartalmazó levelek a csim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivataliéintesztandók. BUDAPESTI HÍRLAP, Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik a lap, hétfőt s a főbb ünnepek ntini napokat kivéve, mindennap reggel. Blüzetési díj: Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: fél évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször hasfbzott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszöriért pedig 4 kr. szimíttatik. — Egyes szim 20 pkr. NEMHIVATALOS KÉSZ. PEST, aug. 7. LC. A nemzeti kölcsönt, pénztekintélyek nézetei szerint, már az egész 500 millió ftig fedezettnek lehet tekinteni. A máig tudvalevő aláírt összeg már többre megy 300 milliónál, pedig még számos kimutatások hiányzanak a távolabb koronaországokból, sőt még közelben is a testületi részvételek hátra vannak. Pesten már két millióval több van aláírva azon összegnél, mennyi az egyenes adó aránya szerint e járásra esik. Általában Magyarország oly fényesen kitünteti magát e hazafias vállalatnál, mikép azon, bizonyos részről ez ország ellen emelt vádnak , mintha ott a legfontosabb kormányrndszabályok irányában passiv magaviselet lenne várható, teljes alaptalansága a legfényesebben bebizonyult. Ezen, az utóbbi idők csapásai által erősen sújtott s azért eddig pénzben nem igen bővelkedő ország, és benne kitűnőleg azon vidékek, melyek, mint péld. Debreczen, a felkelés tűzhelyéül tekintettek, a kölcsönhöz oly öszvegekkel járultak, minket a magyar föld áldásdús volta mellett is csak a hazafiság tehet le a haza oltárára. Pedig még csak fele folyt le az aláírásra kitűzött határidőnek, és mint említők, még az aláírók névjegyzésein több név hiányzik, mint mennyi azokon olvasható, de a még hátralevőknek az eddigi aláírók a hazafiasságnak, a közjóérti lelkesedésnek, valamint az e közjóért élő, ennek emelésén s megszilárdításán munkáló Császárhozi hű ragaszkodásnak oly magasztos példáit adák: mikép azok minden felhívó szózatoknál hatalmasb ösztönül szolgálhatnak azoknak, kik még alá nem írtak, hogy magukat, ha időben megelőztetni hagyák is, de hazafiságuk tettleges nyilvánításában fölülmutatni ne engedjék. Levelezések. Paris, jul. 31. — S. — A mai „Moniteur“ jelenti, miszerint Espartero Madridba megérkezett. Addig az egész igazgatás a junta kezében volt. Csakhamar meg fogjuk tudni, mik voltak azon föltételek, miket Espartero a korona elé terjesztett, s miket Izabella az angol követ tanácsára csakugyan el is fogadott. Még be kell várnunk, mit fog Espartero kieszközölni. Egyelőre csak azon körülményre akarjuk az olvasót figyelmeztetni, mikép a jelen összeütközés Spanyolországban az előbbitől lényegesen az által különbözik, hogy a katonai párt a legszélsőbb párt segélyére hivatkozott, s ennélfogva ez utóbbinak követeléseit tekintetbe kellene vennie. A köztársasági párt pedig 1848. óta tetemes tért nyert a pyrennei félszigeten, s nem tagadhatni, miszerint Espartero, kényszerítve lévén engedményeket adni segélytársainak, könnyen tovább mened, mint amennyire el volt határozva. A spanyol republikánus párt belső összeköttetésben áll a londoni forradalmi bizottmánynyal, honnan az jelszavait is veszi, s bizonyosan tudják, mikép néhány nap előtt Francziaországban ama bizottmány egy előkelő tagjának levelet fogattak el, mik a madridi republikánus párt főnökeihez voltak intézve. Talán össze is függnek a madridi történetekkel ama számos elfogatások, mik Parisban legújabban végrehajtottak. Egyébiránt a franczia kormány épen nem tudja, mikép tartsa magát a spanyol fölkelés irányában. Mi őt különösen nyugtalanítja, az azon tény, miszerint a mozgalmat a hadsereg kezdeményezi. Elégnek tartjuk e czélzást önök számára. A londoni „Times“ úgy tetteti magát, mintha őt épen nem érdekelné, akármi vége legyen is a spanyolországi kicsisnek, de csak túlságos naivság fogná ezt neki elhinni. Anglia a madridi eseményeket csak azért nézi oly nyugodt lélekkel, mivel tudja, hogy csak nyerhet e mellett, akár köztársasági intézményekkel vétessék körül Izabella kormánya, akár Espartero régenssége,vagy Spanyolországnak Portugáliával egyesülése következzék be, vagy végre akár köztársaság legyen a mozgalom végeredménye. Mindez megalapítja befolyását. A keleti ügyek állásáról csak ismételhetem, miszerint úgy látszik,hogy itt a Poroszország közremunkálása iránti reményről egészen lemondottak, s előbbi megjegyzéseimhez hozzáteszem, mikép a porosz, bajor, württembergi s badeni uralkodók összejövetele itt mindenféle gyanítgatásokra szolgáltat okot. Ma ismét borzasztón esik. Ez annál gonoszabb, minthogy itt a gabna betakarításával foglalkoznak. A burgonyatermés sem sikerült. A kormány ugyan egyrészt jól teszi, hogy a tényállást készen fel nem fedezi, nehogy az rosz czélokra kizsákmányoltassék; de másrészt nem veszi tekintetbe, hogy midőn 1847. évben hasonló drágaság uralkodott, akkor mindenütt magánemberek egyleteket alakítottak a szűkölködők fölsegélésére; ma mindenütt, főleg a vidéken, hiányoznak ilyen rendkívüli rendszabályok, mivel senki nem meri azokat kezdeményezni. Paris, aug. 3. — S. — Espartero nagy örömriadással fogadtatott Madridban, s azonnal a királynőhöz ment. A nép azt remélte, miszerint a királynővel együtt mutatni fogja magát az erkélyen,azonban várakozásában megcsalódott. Egyedül Izabella jelent meg az erkélyen. Espartero érkezte előtt egy heves jelenet fordult elő a két királyné közt. Izabella ugyanis egy rendelvényt írt alá, mely anyja száműzetését foglald magában. Ez dühösen rohant Izabella királynő termébe, hol épen a király is jelen volt. Heves szóváltás következik, Krisztina bántalommal fenyegeté leányát, azonban a király közbeveté magát, így olvasom egy madridi levélben. Egy másik levélben az áll, mikép Krisztina még tőrt is villogtatott volna leánya ellen.*) Különös hír szállong termeinkben: daczára Belgium Európa által elismert semlegességének, III. Napoleon Leopold királyt állítólag felszólította, segélyhadat állítni ki a balti -tenger számára. (???) Az „Union“ ma részleteket közöl a pármai fölkelésről. Minthogy e lapnak különös összeköttetései vannak Pármában, ennélfogva előadása valószínűséggel bír. Mi az oroszok visszavonulását illeti, ezen bsznek az itteni austriai követségben, úgy látszik, kevés hitelt tulajdonítanak. Néhány nap óta az epemirigy ismét erősen mutatkozik Párisban. A betegek száma nem nagy, de a kóresetek maguk veszélyesek. Legfölebb két óráig élnek, akik abba esnek. A Champagneban nagyon erősen pusztít. Marseilleben állítólag nemcsak epemirigy, hanem egy neme a pestisnek is dühöng. Berlin, aug. 5. M. Igen sajátságos jelenség pénzpiaczunk mozdulatlansága. Míg különben a részvények árkeletei a legérzékenyebb politikai hévmérőt képezik, most a leghatalmasb események a börze mellett elvonulnak anélkül, hogy az árfolyam több mint egy negyedrész vagy fél százfolival változnék, így a mozgóvátételi rendszabály megjelent , anélkül, hogy lényeges benyomást okozott volna. Egyrészt e jelenségnek a nyári szakban lehet okát keresni. A hangadó börze hatalmasok a fürdőkben vagy a schweizi havasok közt vannak, és a hátramaradt kis nyerészek sokkal kisebb üzleteket csinálnak, semhogy élénk, érezhető börzeforgalmat idézhetnének elő. Másrészt ugyan mondhatni, mikép az üzletnek annál nagyobb hullámzásoknak kellene kitéve lenni, minél kevesebbek számra és szegényebbek tőkére nézve azok, kik azt kezükben tartják. Ennélfogva a börze ama részvétlenségi állapotának szükségkép még más okai is vannak. Ezek legfőbbike azon körülményben létezik, mely szerint ugyanis a börze nyerészkedési üzletanyagban szűkölködik. Ha a baissier papírokat elad, anélkül, hogy azok árát emelné, akkor ezt azon reményben teszi, miszerint a beszerzési időben beszerzendő papirosokat megvehesse Ezen reménye azonban a baisse - pártnak több hónap óta roszul ütött ki, s mivel a beszerzési időben keresés által az árakat magasra emelte, nagy különbözési árakat kellett fizetnie. Hogy ennélfogva a baisse-nyerészkedésnek, mely oly sokszor megégette ujját, vége jön, igen természetes. A beszerzendő részvények (pénztári daraboknak nevezik a börzén) hiányának oka továbbá abban fekszik, hogy a papírtulajdonosok, a tőkések azokat nem akarták eladni, mivel sokkal jobb osztalékokat adnak és ígérnek, semhogy azon árak, miket a nyerészkedés ajánl, illendő kárpótlást nyújthatnának. Daczára az iparos forgalom pangásának, a vaspályák bevételei folytonos növekedést mutatnak, daczára a hamis fenyegetőzéseknek az államhitel *) A spanyol s név szerint a madridi legújabb eseményeket részletesen fejtegető aug. 2-ki levelet tárgyhalmazhatjuk miatt csak holnap közöl- Szerk. Augustus 8-án 1854.