Budapesti Hírlap, 1855. május (709-733. szám)

1855-05-29 / 731. szám

Pest; Kedd, Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj : Vidékre: félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Uerz Janos könyvnyomdájában (Országút,Kunewalderház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —Az előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérraentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Országut, 6..az. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési felhívás. : Az előfizetés évnegyedre . Helyben : 4 pft. Vidékre : 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festene lap kiadó hivatalában (Országut Kunewalder ház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZEIIK. HIVATALOS RÉSZ F. hó 8-ki 9038. sz. a. k- kr igazságügyministeri bocsátvány által az eperjesi orsz. főtörvényszéki kerületben Marsi Pál ideiglenes ügyvédnek hivatalhelyét Tornából Szepsibe áttenni megengedtetett. F. hó 22-n 10,635 g. a. kert igazságügyministeri bocsátvány által az ügyvédség gyakorlására a debreczeni or 7. fótörvényszéki keiV.ben Aradon Balás Béla kineveztetett. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására kinevezett volt ideiglenes államügyészhelyettes Barthoz Lajosnak jövő hivatalhelyéül Szigetvár , Solgy megyében, jelöltetett ki. ma A budai cs. k. egyetemi nyomdában a magyarországi kormánylap első osztályának X-ik darabja f. é. máj. 16. szerdán német egyedüli, valamint az összes kettős kiadásokban is kibocsáttatott és szétküldetett. Tartalma : 66. sz. A főhadseregparancsnokság mart. 25-ki rendelete, érvényes minden koronaországokra, melyben kimondatik, hogy a német szövetséggel kötött 1831. febr. 10-ki szökevény-kartel VIII. és IX-dik czikkelyei, az Austria és Bajorország közt 1852. jan. 4 és 17-kén (bír. terv lap 37. sz.) cserélt minister nyilatkozványok által nem szüntettek meg. 67. sz. A pénzügyministerium 1855. márt. 31. bocsátványa, érvényes az általános vámterületbe foglalt koronaországokra, néhány gabnanem , hüvelyesvetemény és kukoriczaliszt ideiglenes vámmérsékletét illetőleg az isztriai és quarneri szigetek vámhivatalain át történő bevitelnél. 68. sz. A bel- s igazságügyi ministeriumok és a legfelsőbb rendőrhatóság 1855. ápril 3-ki rendelete, érvényes minden koronaországra, a határvidék kivételével , mely által az 1852. sept. 14. 1853. jul. 29. és 1855. febr. 4 -i legfelsőbb határozványok utasítása szerint azon hatóságok meghatároztatnak , melyeket az 1853. julius 29 - ki büntetőperrend hatálybalépése napjától kezdve azon törvényáthágások vizsgálata és büntetése illet, melyek az 1852. máj. 27-ki büntetőtörvényben mint bűnös cselekedetek nincsenek kimondva, és mely által egyszersmind az ez ügyben követendő eljárás is megállapíttatik. 69. sz. A bel- s igazságügyi ministeriumok és a legfelsőbb rendőrhatóság 1855. april 3-ki rendelete, érvényes minden koronaországokra, a határvidék kivételével, melyben a rendőrórákra nézve közelebbi határozványok hozatnak. 70 sz. Az igazságügyministerium 1855. april 6-ki rendelete, az újonnan szervezett csehorsz. fő törvényszék és főállamügyészség hatálya kezdetének határideje iránt Prágában, továbbá az első folyamodványú bírói hatóságoknak és államügyészségeknek Csehországban, valamint az új törvényszéki szervezettel kapcsolatban álló törvényeknek. 71. sz. A pénzügyministerium 1855. áprilisi rendelete, melylyel négy pénzügyjárási igazgató alkalmazása a kassai országos pénzügyigazgatósági osztály hivatalterülete számára, s ezek székhelyei , továbbá az újonnan alakítandó gyűjtő - pénztárak az eperjesi és munkácsi két uj járáshatóság számára közzététetik, s az eperjesi és munkácsi pénzügyi járási igazgatóságok hatálybaléptének időpontja 1855. april 30-ra határoztatik. 72. sz. A pénzügyministerium 1855. april 60 ki bocsátványa, az austria-modena-pármai vámegyesület s néhány szardiniai vámhivatalok további felhatalmazását illetőleg az átmeneti áruk kölcsönös átadására nézve. 73. sz A pénzügyministerium 1855. ápril 6-ki bocsátványa, a rongyellenőrségnek megszüntetését illetőleg az illír partvidéken. 74. sz. Az igazságügyministerium 1855. april 8-ki bocsátványa, érvényes minden koronaországokra, a katonai határvidék kivételével, a bírói hivatalos eskü letétele iránt. 75. sz. A pénzügyministerium 1855. april 1I- ki bocsátványa, melylyel Horvátországban a zengi és carlopagoi szabad kikötőterület korlátozása alkalmából a vámhivatal jegyzékeiben bekövetkezett változtatások közzétételnek. 76. sz A vallás és közoktatásügyi ministerium rendelete 1855. ápril 12-től, érvényes minden koronaországra, a lombard-velenczei királyság és kat. határvidék kivételével, melylyel az önálló reáliskolák és a főiskolákkal egyesített reáliskolák szünnapjai meghatároztalak. 1 7. sz. Az igazságügyministerium rendelete 1855. ápril 13-ról, érvényes Morva, Szilézia, Sziria, Karinthia, Krajna, Triest és Isztria koronaországokra, mely által kimondatik, hogy a földterhek törlesztésére az okmánymásolatok csatlása nem kívántatik meg. 78. sz. A bel-s pénzügyministerium és a főhadseregparancsnokság bocsátványa 1855. ápril 16- ról, érvényes Galiczia, Krakó és Bukovinára, a katonaság élelmezésének megtérítése iránt áthúzódások alkalmával 1855. máj. 1 - től October végéig. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, máj. 29. Albert főherczeg magyarországi katonai és polgári kormányzó ur ő cs. fensége f. hó 27-n estve innét Erdélybe elutazott. Levelezések Bécs, máj. 27. A Uj világot vetni a had és béke kérdésére alig lehet; az egész európai sajtó egyhangú változatai s változó egyhangúsága sem képes ezen ügynek új oldalát varázsolni elő, és maga a diplomatiai ügyesség is, mely a békeföltételek árnyalataiban annyira leleményes, inkább csak türelme nagyságának, mint leleményessége alkotásainak csodálatára ragad el. Mi azért szándékosan hallgatunk az újonnan mozgásba hozt békealkudozásokról , miknek következményéül hála Isten ! a békeértekezlet fonalának isméti fölvételét várhatjuk, mig képesek nem lettünk némi tájékozást adhatni az itteni eldöntő körökben uralkodó Fölfogásról, mi e peretben annyival is fontosabb, mert Austria, mint ezt közelebbről röviden jelentettük, közvetlenül s kezdeményezőn kezdett hatni a béke művére, önmaga terjesztvén elő a vita alatti békepont új fogalmazását, melynek elfogadtatása a nyugati hatalmak részéről ezúttal valószínűnek tartatik, mindamellett, hogy ez előbb mellőztetett. E remény alapja azon kétségtelen igazság, miszerint a 3-dik pontnak a nyugati hatalmak és Oroszország által adott értelmezésében lényeges ugyan, de valódi belbecscsel biró értékes különbség nincsen , legalább olyan semmi esetre sem, mely miatt érdemes lenne a világot lángba borítani. A nyugati hatalmak biztos s tartós békét, nem hiú békét akarnak (keinen faulen Frieden), Oroszország pedig becsületét s önérzetét sértetlenül hagyó békét akar, szigorúan véve a dolgot, a négyes pont egyik oldalról sem tartalmaz kielégítőt, egyik fél programjának sem felel meg . Oroszország büszkeségén már eddig tett engedményei tettleges csorbát ütnek, mert bizonyosan nem fogja elhinni senki a legcosmopolitiusabb orosz kabinetjegyzéknek is , hogy Oroszország önszántából hátrált s hagyta el a keleten százados ügyességgel kivívott kedvező helyzetét, a feketét Nigernek egyeduralmát, a fejedelemségek, s egyáltalán a török birodalmi keresztények fölötti osztatlan véduraságát stb. Ellenben, miután Szebasztopol sem romboltatott le, hiszi- e valaki s a történetre utalva elhitetheti-e élesebben látó politikussal, miszerint Oroszország beleegyezése hajóhadának nagyobb - kisebb leszállításába a „biztos és tartós békének“ és Törökország in saecula saeculorum sérthetlenségének elég garantiája ? s Oroszország anyagi erejét vagy erkölcsi önérzetét egyszerre annyira le fogja hangolni, miszerint traditionális és birodalma földtani helyzetéből önkénytelenül folyó keleti igényeiről mint időtlen ifjúkori álomról örökre lemondjon? Ha Krim s a romlatlan Szebasztopol Oroszország birtokában marad, nincs-e ezer módja hajóhadának leszállítását tettleg kijátszani? az idegenek előtt légmentesen elzárt félszigeten s erődeiben oly nagyszerű előkészületeket, hajóhadieszközöket sat. összehalmozni, mik adandó alkalommal a meglepett Európa ottani haderejét megsemmisíthetnék,mielőtt csak azt is megtudnák, , mi történik ? — Elégedjenek meg tehát a nyugati hatalmak a harmadik pont orosz magyará-zatával, — s aztán gondoskodjanak Törökor-szággal egyértelműben ennek belső újjászületetéséről, hadi és pénzügyi rendezése, tengerparti erődei szaporítása s jó karban tartásáról, szóval önálló ereje kifejtéséről; még itt elég alkalom van a netáni orosz terveket jobbban megelőzni, mint azt egy írott békeponttal tehetni. Ha a nyugatiak ezzel be nem érik , nagyszerű háborút kell kezdeniük. Ha ezt diadalmasan kivívhatni, s Oroszországot három oldalról visszavethetni hetven év előtti határai közé, akkor a béke szilárd, tartós, biztos fog lenni, s csak ekkor. De mellőzve a kérdést szükséges, kívánatos- e ez minden áron, oly nagy áron mint az, melyet koczkára kell tenni, tudniillik az európai népek legalább félszázados fejlődését s consolidatióját; kérdjük, azaz nem is kérdjük, vájjon képesek- e az egyesült hatalmak, nem mondjuk hogy véghez vihetéséig vállalkozni, hanem csak oly módon is megkezdeni, hogy idő folytán a többi nagyobb hatalmaknak csatlakozására számíthatnának, mely nélkül ők semmi komolyat nem végezhetnek? Mindenesetre oly dimensióban kellene hadviseléshez készülniük, melyhez képest a mostani csak fegyvergyakorlat s örömtűz. — Nagyszerűn fegyverkezni, mindent mozgásba hozni, minden áron szövetségeseket szerezni, kilátással őket lekötelezni, ha kell pénzzel segíteni (az egyetlen, mit Anglia tehet Oroszország ellen) — hogy Törökország, Austria, Porosz , Dán, Svédország,szóval Oroszország egész határhossza egy előellenségként támadna föl: ez s nem kevesebb volna szükség, ha a sokat emlegetett ,,szilárd s tartós béke“ több az egyesültek szájában, mint az angol mol, s a párisiak hiúságára számított tömjén. — Mindek helyett apróságokkal, demonstratiókkal látjuk bibelődni, miknek pedig könnyen egészen más következménye talál semni, mint azon rövidlátók vélik, kik szalmabábokkal a jobb s bal oldalon állókat intimidálhatni gondolják. Azonban épen azon okból, mert a nyugati hatalmak nagyszerű vagy kalandos hadviselésre elszánva nincsenek, következtethetni, hogy a harmadik pont oly értelmezése, mely őket kielégítse, nem tartozik a lehetetlenségek sorába. Pária, máj. 22. —— Az élelmiszerek kérdése mindinkább előtérbe nyomul, s magát a hadügyek érdekét is háttérbe szorítja; azzá lett, mit a francziák ,,quation préalable“-nak (előleges kérdésnek) neveznek, s minek megoldásától függ minden — mert az emberek mindenekelőtt enni akarnak. Egyik kereskedelmi lap a két-három év óta folyvást növekedő drágaság fő okát a rendkívüli pénzbőségben látja, mely a californiai aranytelep fölfedezése óta Európában mindinkább összehalmozódik. S valóban legtekintélyesb államgazdászaink már hosszabb idő előtt megjósolták, miszerint a pénznek ideömlése a pénzérték alábbszállását fogja előidézni; a pénz nem egyéb mint szerződési jegy, mely a csere eszközlésére van határozva, s ha ma egy huszfrankost kell ugyanazon tárgyért adnunk, mit ezelőtt 13 —14 frankért megkaptunk, akkor világos, miszerint a huszfrankosnak értéke egy harmadrészszel alábbszállott. Ami pedig a pénzértéknek e zavarát leginkább érezhetővé teszi, az abban áll, hogy a munkabér nem növekedett ugyanazon arányban, ugyanis a munkások nagyobb része most sem keres többet mint azelőtt , a köz- és magánhivatalnokoknak most is csak annyi fizetésük van mint előbb, s a kisebb tőkepénzesek, kik néhány év előtt 2 —3000 frankkal még becsületesen megélhettek, az idén már kénytelenek nélkülözéseket szenvedni. — Az iparműkiállítás szintén növeli az élelmiszerek drágaságát, s attól tarthatni, hogy azon magas árak, melyeket ma az idegenek összetódulásának ürügye alatt kérnek, rendes árakká válnak s akkor is követeltetni fognak, ha már az iparműkiállításnak vége lett. Páriában nem találkozhatni egy háziasszonynyal is, ki ne panaszkodnék keserűen a legszükségesebb élelmiszerek magas ára miatt, s mindenütt a fölött hallani az embereket jajgatni , hogy a szükség kényszeríti őket költséget kímélni s adósságot nem csinálni. A tulajdonosok voltak az elsők, kik visszaéltek helyzetükkel, lakóikért a bért egész az orczátlan 80gig felcsigázván. A számos házlerontások ürügyül szolgáltak nekik bérlakóik kizsákmányolására. Többen a munkások közöl, kik sehol sem találtak maguknak hajlékot, a város határára költözködtek ki, de ott is alig volt jobb dolguk mint magában a városban Nem kevesen az egész télen át a Mont-Parnais soromp közelében tanyáztak hitvány fabódékban. A középosztályból a korcsmárosok száma két annyira növekedett; innét a költségek szaporodása, úgy hogy a szatócsok és kisebb kereskedők veszélyben forognak, miszerint üzleteiket megszüntetni lesznek kénytelenek. A megyékben aránylag épen úgy mennek a dolgok mint a fővárosban, s nem lehet rajta csodálkozni, ha a parasztok, kik kényszerítve vannak minden háziszükségletet borzasztó drágán venni, részükről hasonlókép azon igyekeznek, hogy terményeiket oly drágán adják el, amint csak lehetséges ; innen származik a gabonának folytonos drágasága, mi a községi bizottmányt oly sokáig nagy áldozatokra kényszerítette, hogy a kenyér árát 49 centime-on megtarthassa. Tudomás szerint ez már megszűnt, s csak a vagyontalan osztályúak kapják a kenyeret a rendes áron alul. Ezen új rendszabályról már volt alkalmunk szólam , az minden oldalról kedvezőtlenül fogadtatott, s még a munkások sem éreznek magukban köszönetet a hatóság iránt azért, hogy ez nekik kenyérjegyeket ad A Maubert téren történt csendzavarás rész előjel: a rendőrfőnök hirdetvényeit a falakról letépték, a sütőboltokat kirabolták , több egyén befogatott , de ismét szabadon bocsáttatott. A kormány nem akarja, hogy ez esemény közbeszéd tárgya legyen, s amennyire csak lehetséges, kerüli annak bírói eljárás által nyilvánosságot szerezni. A kormány Francziaország jó hírét meg akarja óvni, nehogy külföldön azt mondják, hogy itt sok forradalmi anyag van. Innét van az is, hogy a tartományokban történt számtalan munkafelfüggesztéseket eltitkolták. Mindent azonban még sem lehet eltitkolni, Nantes s több más városokban befogatások történtek, s a rocheforti csendzavarás következtében öt munkás több havi fogságra ítéltetett. Fennebb említést tevén az iparműkiállításról, még pár szót kívánunk róla elmondani Kezdenek kiállítani, ez az egész mit mondhatunk. A kiállítási épületben még minden keresztül-kasul van, az áruknak még negyedrésze sincs kibontva s felállítva. Jövő levelünkben azonban mégis meg fogunk némely már látható austriai küldeményeket említeni. A kiállítók különösen távollétük által tűnnek fel; az embereknek nem igen sok kedvük van öt frankot fizetni azért, hogy semmit se lássanak, sőt még akkor sem fognak ennyit fizetni, ha egyszer minden kiállítva s rendben lesz, úgyhogy már előre azon általános meggyőződés uralkodik, miszerint a látogatásból bejövendő öszveg nem fogja a társulat költségeit fedezni. A keleti ügyről kevés jelentenivalónk van, amit önök már ne tudnának Új javaslatokról beszélnek , de senki sem tudja, hogy azok tulajdonképen miben álljanak. A közfigyelmet leginkább az vonja magára, ami Londonban történik. Megszokva mint nálunk, minden mozgalmat felforgatássa látni átfajulni, a londoni meetingek és indítványozások itt roppant benyomást tesznek. A francziák, mivel 1848-ban nem bírtak elég erélylyel, megakadályozni, hogy egy reformbanquet ne forradalommá , Londonban a regentstreeti kövezetét már fölszaggatva s a Cityt torlaszokkal elárasztva látják. Maga a kormány is aggodalommal tekinti a londoni dolgok folyamát. — Másrészről Angliában egy békepárt kezd alakulni. Az ipar uralkodik, s a manchesteri iskola férfiai nem kedvelik a háborút A békepárt megnőtt; ezelőtt egy évvel még csak néhány egyénből állott, kiket kinevettek; ma már hatalmas pártot képez , mint ezt ama körülmény is bizonyítja , hogy mind a két házban békeindítványokat hozhat szőnyegre s tehet vitatkozás tárgyává Meg fog ugyan bukni, azonban ez csak azt hi z3i. Május 29-n 1855.