Budapesti Hírlap, 1855. szeptember (809-819. szám)

1855-09-04 / 811. szám

séges ágyuk által tett kárt tüstént ki kell javítni. Maguk a hidakat az egyes csapattestek főpa­rancsnokainak közvetlen felügyelete alá kell tenni. VII. Ha a hegyek a baloldalon és középen elfoglaltattak, akkor Read­­nok ott csatarend­be áll, homlokkal részint a szapunhegy, részint az ellenség felé fordulva, állomáságyúival mindkét felé fedezvén magát. Mi a jobboldali halmokat il­leti, azokat, mihelyt az ellenség elűzetett, az első vonalon­ csapataival meg fogja szállani.VIII.Read­unoknak egyik főgondja leendő arra vigyázni,hogy hidak a csernáján lehetségig gyorsan állíttassa­nak, hogy a lovasság és tüzérség hirtelen a má­sik partra szállíttathassék. IX. A fediusinehalmok elfoglalása után Read­­nok ott marad, s a fő­­parancsnok további parancsait bevárja, azon esetre, ha egy támadás a Gasforte hegy déli ré­szén egyáltalában szükségesnek találtatnék.X. Ha a harcznak­ vége, Read­­nok intézkedéseket tesz a fediusinehalmok megerősítésére. (Aláírás) Gro­te f­e­n­d, főszállásmester. A ,,Presse d’ Orient“ jelenti, miszerint Ka­­aseeből folyvást kérlelhetlenü­l kiutasít­tatnak mindazok, kik a szükséges létezési eszközökkel nem birnak, se valami ipart nem űznek. Továbbá írja, hogy ott tűzmű­vésziskola állíttatik, hadi lö­­vegek készítésére, részint a keleti sereg tüzér­­tisztjei s altisztjeiből, részint Francziaországból érkező tisztekből. Odesszából írják, miszerint Tottleben vezérőrnagy, ki lábsebéből már csaknem egészen felgyógyult, türelmetlensége által ismét hosszabb időre harczképtelenné lett. Mielőtt t. i. állapota megengedte volna, hogy szobáját elhagyhassa, nem állhatott ellen vágyának a védmunkálatokat személyesen megszemlélni, minden bástyát be­járván s az aknaásás előhaladásáról meggyőződ­vén. E folytonos járás következtében csuklója újra meggyuladt, s ha­ Gor csak otf orvosi ta­nácsra, újabb ismétlődés meggátlása végett, kénytelen volt őt Szimferopolba kórházba kül­deni, hol jelenleg van. Északi csatatér. A „Times“ egy táv­­­irati sürgönyt közöl, mely szerint az oroszok Sveaborgban 2,000 embert vesztettek volna. Anglia, London, aug. 31. A „Morn­ Post“ szerint Oroszország Krímben elvérzik, é­s ennyiben a szövetségesekre nézve roppant nyereség az, mi­kép Szebasztopol oly hősiesen védi magát. „Oroszország“'• — úgymond — „nekünk hozzá­­férhetlen volt; mígnem azt arra birtuk, hogy las­­san kint egész haderejével kijőjön , s birodalmá­nak egy keskeny szögletében, hol mi vagyunk az urak, csapásaink alatt leroskadjon. Minő értéke lett volna Szebasztopol rögtöni bevételének, ezen valódi anyagi diadalhoz képest? Valóban semmi, így lesznek gyakran áldásokká a látszó bajok. Szükséges volt, Oroszországot gyöngítni, de azt mérték alá vetni,­­ • ebben állott a talány. Ha Miklós császár kissé több eszélylyel bir, Krím­ben szabadon hagyott volna bennünket működni. Megemlékezett volna arról, hogy ő utoljára is csak a seythák örököse, s hogy egy seythai tak­tika leginkább előmozdítja érdekeit. De ezen eszméhez oly szellemi nagyság kivántatott, mely­re ő, minden tehetségei mellett is , büszkeségből nagyon kicsiny volt. Ő egészen ellenkező tervet követett , s az lassankint birodalmának egész ka­tonai erejét kezünkbe szolgáltató. Oroszország önkényt szállott le, embereivel, a szebasztopoli küzdtérre, hogy csapásaink alatt összezúzassa magát. Ez­úttal Mahomet nem juthatott el a hegy­hez, s a hegy betű szerint Mahomethez jött.“ A török hadjutaléknál alkalmazott angol or­vosok egy Panmure lordhoz intézett emlék­iratban panaszt emelnek az iránt, mikép nem adatik meg nekik az ígért zsoldpótlék, mit a tá­borban levő tisztekkel egyenlően kelle vala ház­­niok. Ezért fizetésükkel alig tudnak kijőni, s ha az ígért zsoldpótlék ki nem adatnék, a had­jutalék összes orvosai eltökélvék, beadni lemon­dásukat. Több krimbeli angol levelezőknek azon köz­léseit, mikép a balaklavai vasút nem eléggé szilárdul van építve arra nézve, hogy az őszi eső­ket kiállhassa, az ottani főmérnök oda igazítja helyre, mikép már rég intézkedések tétettek az iránt, hogy a vaspályának szilárdabb alap atas­sák, s hogy ezen tekintetben semmi késedelemtől sem lehet félni. Ezen munkálatok tekintetéből a hadügyministérium újólag 150 teherhordó lovat küld Krímbe. A királynő s a kir. család sept. 6-án indu­­landnak el Londonból Balmoralba. Sir C­h. Napier ma ismét közzé teszi az admiralitással folytatott levelezésének egy részét, s ez alkalommal megjegyzi: — „Ez szokatlan eljárás, — ezt elismerem, de jó hírem drágább előttem, mint admiráli rangom, s ezt ők elvehetik tőlem, ha akarják“. — Erre valóban megc­áfol­­hatlanul kimutatja, mikép Graham folyvást úgy tett, mintha nem értené az admirálnak a ke­leti tengerről küldetett jelentéseit. Valóban a tengerészeti ministernek egy közlött levelében a legnagyobb elferdítések fordulnak elő. Mustrául megemlítjük, mikép Graham egyszer elismeri, hogy nem küldött ágyú­naszádokat az admirál­nak , azonban hozzáteszi: — „Mivel ön elhiteté velünk, hogy Kronstadt s Sveaborg egyedül a tenger felől megtámadhatlanok.“ — Már ez oly tudatlanság, mit alig lehet szándéktalannak tar­tani, s melynek annál inkább el kelle keserítnie a nyers tengerészt, mivel az ágyú­­s mozsárna­­azádok kikerülhetlen szüksége képezé jelentései­nek szüntelen­ tárgyát. Ismételve s hatályos a 2511 kiemelő, mikép őrültség lenne a roppant levia­­thánokat tűzbe vinni, mielőtt kisebb bomba­na­szádok azok számára utat készítettek volna. Ő nem általában a tenger felőli, hanem a nagy h­a­­jókkali megtámadást ellenző. D­u­n d a­s admirálé­nak Sveaborg elleni taktikája tökéletesen iga­zolja Napier nézeteit s következetességét. Gra­­ham-nek egy oly hivatalos iratán kívül , mely szőrszálhasogatásai által tünteti ki magát, — Na­pier közli az admiralitáshoz 1854. oct. 10-ről in­tézett saját jelentését , melyben Graham-nek minden észrevételeit száraz, de épen nem tiszte­letlen modorban c­áfolja meg, s késznek nyilat­kozik, a parancsnokságot letenni, de nem, a ha­jóhadat koc­káztatni. Érdekes azon körülmény, mikép a Napierhez az iránt­ intézett felszólítás, hogy vagy Kronstadtot, vagy Sveaborgot vegye be, oct. 4-ről, ama napról kelt, melyen a kor­mány a Szebasztopol bevételéről f­elhirhedt tatár­kacsa által lepetett meg. Oct. 9-n mielőtt a ta­tár-hír c­áfolata Londonba megérkezett, a kor­mány tüstént, s Napier válaszának bevárása nél­kül, elküldé az ellen parancsot. — Az oct. 4-ki parancsot Napier oct. 10-n kapá meg, Berke­ley admirálnak, s a „Times“ kiadójának külön leveleivel együtt­ — „E három levél együtt“ úgymond „N a p i­e r“ „mennykőcsapás gyanánt sújtott engem.“ A szerkesztőségi levél tartalmát nem tudhatjuk, mivel az „Advertiser“, laptársi tekintetekből, nem akará közzé tenni ezen levelet, fúvókkal, azok meggyújtása végetti kanóozokkal, s 201 kilogramm­nyi lőporral.­ Kevéssel ezen csa­pat megérkezése előtt, már tetemes csoportozat ala­kult a sétatér előtt. Rendőri ügynökeink által bátran megtámadtatván, közülük 12-en elfogattak, ezek közöl néhányan oly egyének, kik hajdan politikai bűntények miatt B e 11 e-t s 1 e-ben fogva tartattak, s legújabban kegyelmet nyertek ; a többiek pedig oly egyének, kik már compromittálva voltak a „Mari­an­n­e-társulat ügyeiben. Jelenleg 138 egyén van a hatóság kezében. Ezen tényeket azért juttatom tu­domástokra, hogy minden becsületes ember szünte­len ébren legyen, a rend s társadalom ezen engesz­­telhetlen ellenségeinek átkos tervei ellen,­­ hogy azok, kiket ők álnak ürügyek által elsodorni (igye­keznének, tudják meg, hova vezettetnek, s hogy ezen nyomoruk, kik nem félnek polgártársaik ellen rab­lást, gyilkolást s gyújtogatást tervezni, s kik éjjel egy alvó várost orgyilkosokul akarnak meglepni — újólag ismerjék el tehetetlenségüket, s reszkessenek a rajok várakozó büntetéstől.“ Francziaország, P­á­ri­s , aug. 31. A „Moniteur“ ma jelenti, mikép Meheme­t bey, a török porta követe, átadá a császárnak megbízó­ levelét. Ő felsége az uj követnek adott válaszában igen megtisztelő kifejezésekkel szólt R­e­s­i­d pasa, Mehemet pasa atyjáról. — Hadik gr. F­e­r­d. M­a­x­i­m­i­l­i­á­n austr.es. főlg hadsegéde,tegnap szintén üdvözlé a császárt, ő a főherczegnek egy sajátkezű levelét nyujtá át neki. — Ő­cs. fensége ma elhagyd Toulont, miután ott igen fényes fogadtatás­sal részesíttetett. A hatóságoknak lakomát adott a „R­a­d­e t­z k i“ fregáton. Eltávozása előtt egyik vabsegédét Párisba küldé, hogy ez vigye meg a császárhoz köszönetét azon fogadásért, melyben részesíttetett, s az iránti mentségét, mikép nem mehet Párisba. Abd-el-Kadert, kinek Párisba jövetele már régen jelentetett, holnapra várják Mar­­­s­e­il­l­e­b­e. M­o­r­n­y grófot, a törvényhozó­ testület el­nökét s R­o­u­ch­e­r földmivelési s kereskedelmi miniszert szerdán várták Clermont- Fer­ra­n­d­b­a, hogy részt vegyenek a megyei tanács üléseiben. P­e­r­i­e­u, az állam­tanács elnöke 28- kan ugyanazon városba érkezett. A franczia akadémia tegnap tarta meg évi nagy ülését, igazgatója N­o­a­s 11 e­s herczeg elnöklete alatt. Az ülés Villé­main-nek a ver­senyekről­ jelentésével nyittatott meg. — Erre V­i­e­n­n­e­t több töredékeket olvasott fel ama művekből, melyek közt a szónoklati díj feloszta­tott, s miknek kitüzetett tárgyuk S­a­i­n­t-S­i­m­o­n -marquis dicsérete volt. Az ülés végén az elnök N­o a­­ 11 e­s herczeg beszédet tartott az erény­díjakról. Az „Indep­ beige“ levelezője szerint, a kor­mány politikáját támogató lapok igen föltűnő ro­­konszenvvel nyilatkoznak Austriáról; mint mond­ják, ezen hatalmasságot egy oly pót­szerződés aláírására akarják bírni, melyben nem ígérné ugyan meg­tüsténti tettleges közreműködését, azonban azt újólag biztosítná bizonyos eventua­­litások esetére. Angersből érkezett újabb tu­dósítások szerint, puska­lövések nem tétettek, mint eleinte állíták,egy városi hajdú a légbe lőtt el egy puskát.Mint mondják,ezen első felkelési mag­hoz 7—8.000 fegyveres embernek kellett volna csatlakoznia az ország különböző részeiből. A keleti sereg 4-ik hadosztálya elhagyja Metz-et, hogy felváltsa a lyoni sereg 4-ik hadosztályát, mely viszont ez utóbbi városból Krímbe indu­­land. — A szardiniai király a császár­nál hihetőleg teendő látogatása alkalmával a compiegnei kastélyban fog szállásolni. — Angers-ben újabb befogatások történtek. — Duboden, helyettes államügyész 100 ember kí­séretében 27-n Trélaze-ban személyesen esz­­közlött házmotozásokat. Mint mondják, egy mun­kás Páriából hozá meg a parancs­szót. — a t­r­é­­lazéi s pont-de­ co-i kővágók, kik közöl sokan a Mariann­e-társulat tagjai, engedelmes­kedtek, s megindultak a csapat­főnökök felhívá­sára. Az angers-i cs. törvényszék igen élénken folytatja az ezen ügybeni vizsgálatot, s úgy lát­szik hogy már sikerült a főnököket kézre kerítni. A M­ein­e-et-Loi­r­e megyei főnök An­gers városa utczáin következő p­roclamantiót ra­­­gasztatott ki: „Angersi lakosok! — Egy valóban hallatlan merény fenyegette városunk biztonságát. — 26. s 27-ke közti éjjel, reggeli 2 óra felé, egy 6—700 főnyi fegyveres csapat,miután a t­rélazéi csend­őrlaktanyát betörte s kirabolta, a B­ressigny kül­város utazáján át a Desjardins-­utczáig nyomult. Ezen nyomoruak, zavarba hozatván, a hatóság rend­szabályai által, melyet meglephetni hittek, — fiatal katonáink, csendőreink s városi haj­­duink által el­szántan megtámadtatván, — széto­­szlottak s futás­nak eredtek­ Puskák, kardok, piszto­lyok, tőrök s más hasonnemü fegyverek foglaltattak le kezeikben, vagy hagyattak oda általuk futásukkor.Eg­y 20 ily rabló ál­tal kisért kocsi, a két utcza egyesülésének helyéig halhatott el,hol lefoglaltatott Ezen kopcsi terve volt ka­puk kifeszítésére szolgáló vasakkal, zárak feltörésére s­zolgáló szerszámokkal,­­ aknák , készítése végett i­s Németország. Hessen-Kassel, aug. 28. Hassen­­­p­l­­­u­g „egésségi tekintetekből“ miniszerelnöki állomásáról lelépett. Spanyolország. A kormány szorgalmasan dolgozik egy , a királyságbeli színházakra vonatkozó átalános törvény szerkesztésén. Barcellonában 21­0 azon hír szárnyalt, mikép Solya Padris orgyilkosan hatóságnak végre kezére került. A pénzügy­miniszer a franczia követ felszó­lalásai folytán elhatározó, mikép a Spanyolor­szágban tartózkodó idegenek nem fognak a 230 millió reálnyi kényszerített kölcsönnek alája vet­tetni ; — bárminő területi, s ipari adót legyenek is azok kénytelenek fizetni. Távirati sürgönyök. Pária, sept. 2. A „Moniteur“ egy levele­zést hoz az angersi zavargásról, mely szerint ez socialisticus és demagóg jellemmel bírt, s szándé­ka volt Angerst kirabolni. A törvényszéki vizs­gálat elkezdődött. (Már tegnap közlöttük). — Sept. 3. A mai „Moniteur“ P­é­­­i s s­­­e r m­októl aug. 31-ről szóló jelentést hoz, mely sze­rint minden jól megy s az egyesültek előhalad­nak. Billault és Fould távolléte alatt táv­ozóik ideiglenes vezetésével Abbatucci bíza­tott meg. Varsó, sept. 2. Hg Gorcsakoff jelenti aug. 30. esti 11 ór. 28 — 29 közti éjjel az ellen­ségnek egy váracsában, mely korábban Kamcsat­­kaváracs nevet viselt, egy nagy kartácshalmazt felvetettünk. Az ostromlók tüze túlnyomólag mérsékelt, időközönkint hevesebbé válik. Köze­­ledvényeik a 3. sz. bástya előtt, noha lassan, elő­­­haladnak. Malta, aug. 23. Lord P­a­n m­u­r e hir sze­rint Bonelli tervét, Cagliarinak Máltával s ez utóbbi szigetnek Candiával, a Dardanellák és Alexandrával tengeralatti összekötésére nézve, elfogadta. A költség Cagliaritól Máltáig 10,000 font st.-re van téve, s a máltaszigeti kincstár és az állampénztár által közösen fogna fedeztetni. 1200 britt, 34 tiszttel, Krímbe elhajózott. Egy nemrég előfordult ujonczellenszegülés komoly következés nélkül gyorsan elnyomatott.­­ A vasúttársaság jövő télre az utas­szállító kocsik fűtését tervezi, a­mi melegített homok­zsákok által fogna történni, mint az több vasút­vonalon péld­­a szászországin már gyakorlatban van.­­ A pozsoni közigazgatási kerületben az elő­­fogati ügy némi módosulásokat, vagy inkább enged­ményeket nyert. A szállítmányok két kategóriára osztatnak. 1) Legfennebb három személy, a hozzá­tartozó fegyverzettel és pogyászszal, vagy leg­fennebb 5 mázsa teher. 2) Öt személy, vagy öt má­zsától legfennebb tízig menő teher. Megjegyzendő, mikép minden személyszállításnál a kocsis beszá­­míttatik a fennebbi személyszámba. Az 1-ső cate­­gória díja egy mértföldre 30 kra a 2-ike egy mért­földre egy forint pengőben. Egyszersmind intéz­kedés létetett arra nézve, hogy az előfogot­ adó tulajdonosok a díjt készpénzben azonnal megkapják.­­ Az Eszt­er­há­z­y-Kazimir-féle kölcsön-sors­­jegyek ez évi húzása is, írja az „O. Z.“, valószínű­leg ez évben is el fog maradni, mivel az illető bir­tokviszonyok még máig sincsenek rendben. * Tábori püspök Leonhard úr, a lai­ba­c­h­i püspöknek 20,000 pstot kézbesítő, hogy azt egyházmegyéjének szegény­ ápoló intézetei kö­zött olyformán oszsza ki, mikép egyik község se kapjon többet 1000 és egyik se kevesebbet 500 p fo­­rintnál.­­ A párisi műgállításra kinevezett számos kor­mánybiztosok és esküdtszéki tagok egy nyilatkoza­tot írtak alá, melyben azon óhajtásukat fejezik ki, miszerint Európa minden államaira nézve egy és ugyanazon súly- és hosszm­érték, és pedig a tizedes rendszerben hozatnék be. Véleményünk szerint ennek mi sem áll útjában, mivel a különböző ajkú nemzetek a régibb neveket az új mértékek számára megtarthatják.­­ Azon agg-legények és agg-delnők példája, kik életévükre egy tavaszszal meg nem elégesznek, kik az ősz vagy hulló hajfürtök daczára még egy­szer akarnak ifjak lenni — már még az élőfákra is elragadt. E kor kórságba esett egy budai vad­gesz­­tenyefa , (lásd városmajor-utcza Rupp-féle ház), mely miután az idén egyszer leveleit elhullatá, most újra kizöldü­lt, sőt virágokat is kezd hajtani. — Szo­morú verset lehetne róla írni! * A megboldogult jolsvai időjós olykor-olykor meg tudá mondani, mi fog jövőben történni az égen és a földön. De azt még csak nem is sejthető, mi­kép Jolsva, halála után nem sokára Sziriában költöz­ték át! Valóban Jolsva Szíriába költözött, mert ezentúl onnan mondják meg, minő lesz az ősz, tél, a tavasz. A­helyett, hogy a szíriai próféta jós­latait közlenék, megboldogult Ferjencsik úr hátra­hagyott irataira nézve azon óhajtásunkat fejezzük ki, miszerint igen czélszerű volna azokat szak­értők által átvizsgáltatok Alig képzelhető, hogy oly ember, ki mindenesetre figyelmes,­ több éveken át folytonos vizsgálója volt a természetnek, becses adatokat és észleleteket ne jegyzett volna fel. Épen az­ért e dolog tudományos életünk egyik hiányát juttatja eszünkbe. E hiány egy levéltár, melybe hazánk azon tudósainak kéziratai volnának beadhatók, melyek töredékességük miatt egész könyvvé nem válának feldolgozhatók — vagy pedig kiadóra nem találtak. E hiány miatt veszett el már nálunk sok megbecsü­l­­hetlen adat — s úgy lehet: valódi felfedezés is. — Jolsvai időjósunk iratai, ha azok az időjá­rás, s sok természeti tünemények naplóját foglalják magukban, kétségtelenül becsesebbek lesznek, mint maguk a jóslatok, s egész élete munkásságának e jegyzetek volnának egyedüli érdeme.­­ A Niagara-zuhatag öt embert sodrott le kö­zelebbről örvényébe, kik a zuhatagon fölül a folyón átmenendők, egy csolnakban ültek. A csolnak kor­mányevezője eltört s nem lehete többé lefelé hala­dásában föltartóztatni.­­ A Párisban Perotti könyvárusnál 10 kö­tetben megjelent „József király emlékiratai“ —• Napoleon consul és császárnak 800, József ki­rálynak 1200 kiadatlan, és 600 más nevezetes em­berek leveleit tartalmazza. Most jelent meg a 9 ik és 10-ik kötet; egy-egy kötet ára Párisban 6 frank. ________­­ Kupi hírek és események. Pest, September 4.­­ Magyarország a párisi világ­ műtárlaton fő­ként nyers termékei és fél-gyártmányai által van képviselve. A gépek közt megemlítik G­yürky úr­hajóhajtó gépét, melynek előnye abban áll, mi­szerint azon csavargépezet, mely a hajót hajtja, egyszersmind annak kormányzására is szolgál. E gépről már régebben sokat beszéltek lapjaink- Most e magyar találmány a világ iparosai, szakértői és tudó­sainak bíráló széke előtt áll, és valószínű, mikop a lehető legnagyobb dicséretben fog részesülni — t. i. a gyakorlati alkalmazásban. Másik egy tudo­mányos czélú gépezet, Jedlik pesti egyetemi tanár úr gépe, mely a fénytan tüneményeinek megmagya­rázására szolgáló eszközöket készít. Ha nem csa­lódunk, ez ugyanazon gépezet, melyet jeles és fá­radhatlan természetbúvárunk ezelőtt pár évvel vitt oly tökélyre, miszerint egy üveglapnak egy vo­­­nalnyi szélességére két-háromszáz, csak nagyító ü­­veggel észrevehető vonalat lehet általa vonni, a­mi által ha azon bevonatozott üveglapon átnézünk, a színek legszebb játékában gyönyörködhetünk. En­nyire a leghíresebb lázeszközök gyártói sem ju­tának. A tudományos férfiak méltánylatát e gépezet készítője mindenesetre kinyerendő * (Fehér megye). Hiteles tudósítások szerint Kis- és Nagy-Perkátán 1230 egyén esett cholerába, kik közül 1102 fölgyógyult, 128 meg­halt. Azon arány, melyben a meghaltak cse­kély száma a fölgyógyultakéhoz áll, a lehető leg­kedvezőbb (a betegek összes száma a meghal­­takéhoz úgy állván mint 10 az 1-hez). Ez ör­vendetes eredményt nagy részben köszönhetni ke­rületi orvos dr. Heinrich Lajos úr és a köz­birtokosság orvosa dr. Decsényi Lipót fáradé­katlan tevékenysége és ügyességének, a községi elöljárók buzgalmának, és a nép értelmességének, mely sietve’folya­nodott orvosi segélyhez. — Egyik orvos calomelt, ópiumot és gummi-arabicumot, a másik specachuanát használt gyógyszerül.­­ Tegnap ment véghez Odescalchi Gyula hg-nek a bájos gr. Degenfeld Annávali ünne­pélyes egybekelése. Színházi előadások. Nemzeti színpadon: „Rigoletto.“ Opera 4 felv. Zenéje Verditől. Holló­si­ L.-né assz. javára. Pesti német színpadon: „Először: „Seniora Pepita, mein Name ist Meyer!“ Schwank in­­ Aufz. Ezt megelőzi: „Das Versprechen hinter’m Herd.“ Scone aus den österreichischen Alpen mit Nationalgesängen. — Braunecker-Schäfer­­né assz. mint vendég, ki az első darab után tánczol­­ni fogja: „La Madrilenna.“ Bécs, sept. 3. Agio arany: 2P/4 ezüst 19% Bírnavízállás. September 4. (reggeli 7 óra) 8' 2 '0"' fölött.« Bécsi börze September 3-ról. Státuskötelezvény................................ 767/s dto 5%....................................86­9 1834-ki­­ 100 ..................... 229 1839-ki sorjegyek 100 ftos . . . . 119­4/a Bankrészvény . ................................974 Északi vaspálya 1000 .......................... 206% Dunagőzhajózás....................................550 Amsterdam, 100..................................... Augsburg 100 lle3/* Hamburg........................... . . . 84Vs London.................................................11.ll Nemzeti kölcsön ................................81 */i 6 Államvasutrészvény 500 ft. , . . .169

Next