Budapesti Hírlap, 1855. október (833-859. szám)
1855-10-27 / 856. szám
Pest, Szombat Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj : Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. H®1élévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt. — A hirdetések ötször hisábzott sorának egyszeri beiktatásáért S .kr. több*7.(Szizri pedig 4 kr számíttatik Egyes szám 10 BIBAPEST 1 . Szerkesztői iroda van) Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 31 k emeletbe is. 815 Ezerkeini — helyben a lap kavo hivat.iában 15 ezei anos könyvnyomdájában (ország’nt.Kunénak elhúz), vidéken minden cs. k. postai hivatali át. — Előfizetést tartalmazó levelek a czég. Zsikbely s utolsó postafeljegyzése mellett a pénzzel egyesít bérmentesít: ■ ▼ egyenesen «kiadó hivatalikor utasítandói Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HlRLAP“-ra Helybeli: Félévre 8 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre : Fél évre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festenc lap kiadó hivatalában (Országút Kulewalderház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. Ő és k. Apostoli Felsége Schönbrunn -ban f. évi October 19-n kelt legfelsőbb határozata által Faller Gusztáv halli bánya- és sóaknaigazgatósági bányamérőt bányatanácsossá és bányaépitészeti, bányamérési és bányagépészeti tanárrá a selmeczi bánya- és erdőakadémiához rendes fizetéssel, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi octob. 19-n kelt legfelsőbb határozata által zalabéri Horváth Anna Mária Viktóriát a brünni nemesi nőintézet tiszteletbeli tagjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Az igazságügyminister Leibnitzgruber József segédhivatal-igazgatósági segédet a fehérmegyei törvényszéknél, segédhivatalok igazgatójává a szegedi megyetörvényszékhez kinevezete. Az igazságügyminiszernekf. hó 19-n 21644 és 21649 sz. a. kelt bocsátványa által az ügyvédség ideiglenes gyakorlása a pozsoni orsz. főtörvényszéki kerületben Ujházy Lajosnak és Borovszky Ferencznek megengedtetett. A pénzügyministerium 1855. September 13-án kelt kibocsátványa,*) kiható minden koronaországokra, a hirdetvényektőli adó lefizetésének módja iránt. A pénzügyi ministerium megengedendőnek találja, hogy azon koronaországok fővárosaiban, melyekben a bélyegjegyek behozatala előtt bélyeghivatal létezett, a hirdetvényektőli adó, ha azt az adókötelezettek kívonják, mint előbb, azok megbélyegzése által fizettethessék le. Azon időpont, melyen ez intézkedés kezdődni fog, s azon hivatal, melyre ezen hivatalos cselekvény bízva van, az illető pénzügyi hatóság által fog közhírré tétetni. Báró Bruck s. k. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések Paris, oct. 21. — .— A május óta nyitva álló iparműtárlat folytonosan a nemzetek találkozási helye volt. Roppant embersereg gyűlt itt össze minden éghajlat alól, hogy a föld kincseit s a munka és emberi találmány csodáit egy helyütt egy pillantásra, mint világsugarakat valamely üveg gyupontjában összegyűjtve láthassa. Az ipar minden műveletét s erejét a műtárlati palota szárnyai alá hízta össze, hogy a munka és gondolat olympiai versenyeit oly roppant számú tanuk és nézők előtt tartsa meg, kiknek irányában a görögök gyülekezete, kik az ősvilágban az olympiai színkört szokták megtölteni, úgy áll, mint egy család egy sereghez. Az iparműtárlat megfelelt az általános szükségletnek; innét van a siker, innét a világos eredmény; mit mi most annál szívesebben elismerünk, minthogy eleinte az akkor előadott okoknál fogva kételkedtünk rajta. A műtárlat egy tükör volt, melyet a jelenkor maga elé tartott, hogy lássa és megismerje benne magát. Sőt némi tekintetben még a hiúsághoz is hasonlítható ; mert ugyan nem világos-e, ha azon pom.) Bír. törvl. 1855. sept. 26. XXXV. db. 164 sz. Austria birodalom. Bécs, oct. 26. Ferdinánd Max főherczeg ő cs. fensége tegnap a bécsi gyorsvonattal Grratzba érkezett és a cs várpalotába szállott le. „C. C.“ Tudomás szerint a jelzálogbanknak, mint a nemzeti bank egy osztályának 35 millió ft. ezüst pengőpénzbeni tőkével felállítása, elhatároztatott. Ezen a reálbirtokra nézve oly nagyfontosságú intézet a legfelsőbb határozatnál fogva következő különös kedvezményekben részesíttetett, melyek közzétételével egyszersmind az intézet jövő működését is fővonalaiban előtüntetjük . A szabadalmas austriai nemzeti bank a reálhypothekaügyletekben minden a kamatláb magasságát korlátozó törvényes határozmányok alól nemcsak mostanra, hanem jövőre is ki van véve. A kölcsönvevők s a neki elzálogosított vagyon harmadik tulajdonosa elleni követelései érvényesítésére annak mindazon könnyebbségek megadatnak, melyek a galicziai rendi hitelintézetnek, adósai és egy annak elzálogított jószág birtokosai ellenében az 1841. nov. 5-diki legfelsőbb nyilt parancs által megadattak, s nem csupán azon intézet sajátságos viszonyai által feltételezvék. Felhatalmaztatik zálogleveleket, a jelzálogbank ügyletére szánt tőkét ötszörösen meghaladó értékig, legalább 12 hónapig terjedő lejáratra kibocsátani. Rövidebb lejárati időhöz a pénzügyministérium egyezése kívántatik. Az austriai nemzeti bank záloglevelei községek, testületek, alapítványok, nyilvános felügyelet alatt levő intézetek, árva-letétpénzek tőkéinek gyümölcsöző akalmazására használtathatnak, minthogy a záloglevélben kitett tőke pontos kamatjai és viszszafizetése iránt a szab. austriai nemzeti bank öszszes ingó és ingatlan vagyona, s név szerint az ez intézet javára fennálló hypothekák kereskednek , továbbá a börzén eladathatnak vagy elzálogíttathatnak s árfolyamuk a börzén jegyeztetni fog Ha az austriai nemzeti bank zálogleveleit a tulajdonos másnak engedi át vagy elzálogítja, akkor azok az 1859. oct. 9-ki legfelsőbb nyiltparancsban megállapított díjak fizetésétől fel vannak mentve. A szabadalmas austriai nemzeti bank fel van hatalmazva, zálogleveleit az alapszabály szerinti határozmányok megtartása mellett s az a végett kiszabandó érczkészlet erejéig leszámítolni, vagy azokra előlegezni, s azokat lejárati idejök előtt is beválthatja. Az említett kedvezmények az austriai nemzeti banknak az 1841. jul. 1-jei legfelsőbb nyilparancscsal adott szabadalom tartásidején túlra is kiterjednek, a mennyiben azok a hypothekaügylet teljes bevégzésére szükségesek. Az időpont, melyben a jelzálogbank hatályát megkezdi, s működése módjának közelebbi határozmányai később fognak közzététetni. „O. C.“ (A jogi tanulmányok legújabb szabályozásáról. Vége.) VII. Másik különbség az austriai és német tudorság közt a hazai különjog kimerítő tekintetbe vétele. Austria méltán büszke a maga törvénykönyveire. A dúsabb ápolás, melyben az általános jogtudományok újra részesülendők, a külön austriai jogászat fejlődését nem gátolni, sőt inkább új életre kelteni s erősítni fogja. A német egyetemeknél, és pedig azoknál is, melyeknél a jogtudorságot nem pazarolják könnyelműen, hanem a jelölt vizsgálásánál nagy komolysággal járnak el, ez egy szigorlatban a jogtudományok egész öszvegéből megvizsgáltatik. Az austriai egyetemeknél eddig négy szigorlat tartatott, melyeken a tárgyak csekély eltéréssel úgy osztattak el, mint a kiszabott tanulmányok négy évfolyamában, t. i. első szigorlat : természetjog , büntetőjog és statistika; 2 dik szigorlat : római jog, egyházjog és hűbérjog; 3-dik szigorlat: általános polg. törvénykönyv , kereskedelmi és váltójog; 4-dik szigorlat: polgári per, perügyeken kívüli eljárás, politikai tudományok s austriai közigazgatási törvényisme , mely felosztás által egészen különnemű tudományok egy vizsgálatban egymás mellé állíttattak, s szoros rokonságban levők egymástól elszakíttattak. Az uj rendszernek czélja szemlátomást a szigorlatok tudományi álláspontját emelni a szakoknak tudományi összefüggésük szerinti csoportítása s annak kizárása által, mi a jogtudományokhoz csak távoli viszonyban áll, vagy inkább az emle, mint szigorú tudomány tárgya. Jövőre tehát csak három szigorlat fog tartatni, éspedig a következő tárgyakból:lső szigorlat: római jog, közönséges német jog, hűbérjog, canoni jog; 2-dik szigorlat : népjog, nemzetgazdászat, pénzügytudomány és jogbölcsészet; 3-dik szigorlat : austriai polgári és büntetőjog. Magától értetik, hogy itt mindenik jogterületet egész kiterjedésében kell érteni, tehát mind az anyagi jogot, mind az eljárást magában foglalva, továbbá az oktatásnál netán külön tárgyalt részeket is. Az austriai jogból szigorlat tehát a bánya-, tenger-, kereskedelmi és váltójogra is ki fog terjeszkedni. Továbbá a tudorsági jelöltektől nem csupán dogmatikai tudás fog követeltetni, hanem a történeti és bölcsészeti megértés is tekintetbe fog vétetni, s igy a vizsgálatnál a jogtörténetbe is bebocsátkozva történni. Austria természete, mely részeinek politikai egyességre törekvése mellett is országai és népei sajátságait meg akarja őrizni, a jogtudomány terén is elismerésre talál azon határozat által, miszerint a pesti egyetemnél a magyar, a krakói és lemberginél a lengyel jog a szigorlatok tárgya marad. Az austriai egyetemeknél eddig az a szabály állott fenn, mikép minden rendes tanárok, kiknek száma a létezett szerkezet szerint változhatlan volt, minden szigorlatnál vizsgálni tartoztak. E szerkezet világosan mutatta, hogy a hazai törvények tanulmánya volt tulajdonképen az egyetlen, komolyan kitűzött ézés, ellenben minden többi tanok csak alárendelt jelentőségűek voltak, s azokkal mélyebb behatás még a tudorjelöltektől, sőt a tanároktól sem kivántatott, mivel azonban épen nem akarjuk azt állítani, mintha a fennállott tanrend daczára nem egy tanár és tudorjelölt maga magának felsőbb czélt ne tűzött volna ki. De hogy jövőre a tudorság általában emeltessék, s azért a szigorlatoknál annak különböző tárgyaiba komoly bebocsátkozás történjék, múlhatlan szükséges, hogy minden tanár csak azon szakból vizsgáljon, melyet folytonos tanulmánya tárgyául választott Ha vannak is tudósok, kik igen különnemű tudományokban tökéletesen otthonosak, az ilyek mégis csak ritka kivételek lehetnek. Az ily sokoldalúságot szabályul felállítani annyi lenne, mint minden egyes szak alapos művelésén csorbát ejteni. Egy tanár képes lehet a büntetőjogot, vagy még a polgári pert vagy austriai polgárjogot is legnagyobb kitüntetéssel képviselni, s mégis a római jogban, anélkül hogy abban azért tudatlan volna, nem lehet oly mértékben otthonos, hogy abból a szigorlatokon vizsgálhasson. Még kevésbbé lehet a római jogtudóstól kívánni, hogy a politikai gazdászatból, vagy a nemzetgazdásztól hogy a canoni jogból vizsgáljon. Ezért a sept. 25-diki legf. határozat rendeli, hogy a szigorlatoknál rendszerint csak a rendes tanárok, és pedig mindenik csak a maga névszerinti szakából, vizsgáljanak. A szigorlatokról i új határozmányok nem léptek azonnal hatályba. Nem is lehetne azoktól, kik tanulmányaikat már bevégezték, s az eddigi törvények alapján tevék készületeiket a tudorság elnyerésére, méltánytalanság nélkül kívánni, hogy "a szigorú vizsgálatokat lényegesen megváltoztatott szabályok szerint tegyék le. E szabályok tehát mostanra csak jelentői annak, mi jövőre törvényül fog szolgálni, de mint olyan elkerülhetlenek voltak , mind az új tanulmányszerkezet szellemének világossá tétele, mind pedig a végett, hogy az ifjaknak, kik most végzik tanulmányaikat, oly szándékkal, hogy idővel tudorrangot nyerjenek , szabályul szolgáljanak tanulmányaik végzésére nézve Még több más tekintetben sem lehet az e czikkekben ismertetett tanulmányszerkezetet azonnal életbe léptetni, így név szerint a német magánjog még nem tartozik a kötelezett tantárgyakhoz, s így az első államvizsgálathoz sem, s a dolgok új rendjét számos átmeneti határozmányoknak kell előkészítniök. A kibocsátott rendeletek alól teljesen ki vannak egyelőre vétetve a két olasz egyetem Padua és Paviában, mert két körülmény mellőzhetlenné teszi, hogy azok reformja külön szervezési rendszabályok által előztessék mest, melyeket még csak most lehet a fent. 25-diki legf. határozat által nyert alapon kidolgozni. E két egyetemen, t. i. melyek az 1848. és 1849 diki hadiesemények alatt a régibb tanszervezet tényleges felforgatásának korszakában be voltak zárva, a rend helyreállítása után a tanulmányokat csak lassan s egy szilárd rend szerint, meddig a tantörvények még nem jutottak, lehete újra megnyitni. A régi szabályoknak tehát érvényben kell maradniok; most a feladat az ekkép megalapított állapotból czélszerű átmenetet eszközölni az új rendszerben, mely feladat technikai tekintetben sokkal nehezebben megoldható s más szabályokat tesz szükségessé, mint a szabálytalan szabadság korlátozása a többi austriai egyetemeken. De ezt mellőzve, azt nem lehet tekintet nélkül hagyni, miszerint a lombard-velenczei királyság irodalmi állapota Austria többi országaiétól lényegesen különbözik. A jogtanulmányok Padua és Paviában nem támaszkodhatnak közvetlenül a német irodalomra, s a jogállapotok történeti kifejlődése különbségének is viszszahatással kell lennie ,oly tantervre, mely a történeti elemeket általában oly nagy figyelemre méltatja. Habár tehát azon országokban, minthogy a birodalom minden többi részeivel közös austriai birodalmi alkotmányuk van, a jogtudomány czélja ugyanaz marad is, de az eszközöknek, hogy e czélra eljutni lehessen, némi módosítást kell szenvedniök. Minden más austriai egyetemeknél és a jogakadémiáknál a most kezdődő tanévben a sept. 25-diki legf. határozat a fődologra nézve már életbe lépett. Azzal a jog- és államtudományok számára Austriában uj korszak nyittatott. Az, mint bizton ,reméljük, a szellemi lendületet hatalmasan előmozdítandja, melynek jelenségeit minden hazafi gondos részvéttel látja s örömmel üdvözlendi. Másan feldíszített s ragyogó tévéit szemléljük az iparpalotának, melyekben a fényűzési iparczikkek mesterművei foglaltatnak , hogy azokban nem csak a hasznosnak és szükségesnek összehasonlítási s bírálati iránya, hanem egyszersmind azon mély gyönyörérzet is nyilatkozik, melyet korszakunk maga magán s képességén és műveletein talál? Oly időben élünk, mely az anyagi termelés körében előhalad s nagyszerűeket hoz létre, s mindenkiben él hatalmas vagy ismerni korának legfényesebb oldalát, s mindenki érez magában bizonyos örömet, mely magában a korszakban van; s még azok is, kik az iparnak folytonos előhaladását a nagy néposztályok helyzetére való befolyásában, a fényűzés s ezen érzéki és élvezetdús anyagiság fejlődését aggódva szokták tekinteni, nem állhatnak ellen, hogy az ipar s a találékony ész annyi csodáinak ellenében bámulási és csodálkozási örömet ne érezzenek! Igaz ugyan, hogy oly nagyszerű műtárlatok által,mint ez, mély befolyás gyakoroltatik, mi út szükségleteket idéz elő, régi, egyszerű szokásokat megváltoztat, nemzeti sajátságokat, melyeknek megvan a maguk becse, eltöröl, ámde mily felette állásdus általában e befolyás az általános ipartapasztalati ismeret terjesztésére, a leghasznosabb találmányok és fölfedezések közönségesítésére! A legegyszerűbb dolgoktól, milyen az egyszerű amerikai fabárd, melynek mint igen czélszerű eszköznek hasznos voltára azonnal rá lehet ismerni, a schweiziak villám-delejes készületeiig s az újabb tapasztalatok szerint készített mozdonyokig, melyeket az angolok vagy németek mutatnak fel, elláthatlan mennyiségű tárgyak vannak, melyek megérdemlik és alkalmasak arra nézve, hogy valamely iparágban mintául szolgáljanak.Lehetett az iparműtárlatban látni barna afrikaiakat, kik érdekkel nézték, vizsgálták s méltányolták a porosz fegyvergyártók munkáit, vogy szintén brazíliai kereskedőket, kik austriai posztógyárnokok czimeit jegyzék föl maguknak ; a dél és észak, a kelet és nyugat egymás termesztményeit ismerni, becsülni és készíteni tanulják. A kiállítás egész ideje alatt egy, némileg állandó congressus volt, hol iparosok, művészek és feltalálók egymással eszméket cseréltek. A legközelebbi iparműtárlat egy német fővárosban , hihetőleg Bécsben leend. A Páris és Lyon közti vasúton egy gyors vonatnak egy másikkali összeütközése által ismét szerencsétlenség történt. Tizenhat személy rögtön meghalt. October 27-n 1855. KÜLFÖLD. ’Tudósítások a hareztérekről, Délkeleti csatatér. Kivéve némely lovassági mozdulatokat Eupatoriánál, miket gyalogsági tömegek támogattak, 26-ig bezárólag Krímben semmi nevezetes nem történt. Hallomás szerint a 30,000 főnyi egyesült hadtest, mely Perekoptól északkeletre partra szállt, a nevezett