Budapesti Hírlap, 1855. november (860-884. szám)
1855-11-02 / 860. szám
Pest, Péntek Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben, élévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 90 pkr. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van) Országút, 6. sz. a. (Konewalderház) 3-ik emeletben. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Here János könyvnyomdájában (Országút,Konevralderház),vidéken minden cs. k. postahivatalnál.— előfizetést tartalmazó levelek a czím. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandó!: Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HIRLAP“-ra Helyben* Félévre 8 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festenc lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. pénzügyminiszeriura Janisch József pénzügyi titkárt a budai orsz. pénzügyigazgatósági osztálynál, magyarországi pénzügyigazgatósági tanácsossá a budai országos pénzügyigazgatósági osztályhoz kinevezte. Az igazságügyminiszer a mármaros-szigeti megyetörvényszéknél megürült megyetörvényszéki tanácsosi állomásra Mayer János eperjesi megyetörvényszéki tanácstitkárt nevezte ki. Az igazságügyministeriumnak i. é. October 10 és 22-n 20849 és 19150 sz. a. kelt kibocsátványa által Beregszászi Jenő ügyvédnek hivatalhelyét Rozsnyóra áttenni; továbbá Hadzsi György volt szegvári ideigl. társasbirósági ülnöknek az ügyvédség gyakorlása a pesti orsz. főtörvényszéki kerületben hivatalhelylyel Szentesen megengedtetett. Hogy oly földtehermentesítési kötelezvények birtokosainak, melyek a nemzeti banknál Bécsben vagy ennek fiók-kölcsönintézeteinél a koronaországokban bizonyos előlegezésért elzálogosítvák, vagy a bécsi banknál csupán őrizet végett vannak letéve, lehetővé tétessék e földtehermentesítési kötelezvényeket kisorsolásra bejelenteni, anélkül hogy szükség volna előbb azokat kiváltani , a bel- és pénzügyi ministeriumoknak egyetértése folytán azon intézkedés létetett, miszerint az ily földtehermentesítési kötelezvények birtokosai akkor, midőn azokat kisorsolásra bejelentik, az 1855. évi julius 31-n kelt, hírod. törv. lap 136. sz. a. ministeri bocsátvány által elrendelt s a földtehermentesítési pénzalap igazgatóságánál benyújtandó kérvényhez, maguk a bejelentendő kötelezvények helyett, csak a bank által azokról kiadott zálog- vagy letétnyugtát tartoznak hozzá csatolni. A történt bejelentés, a kötelezvény kiváltása előtt, az illető bankpénztár által egy bélyegjegygyel, mely e szavakat tartalmazza : „visszafizetés végett bejelentetett“, a kötelezvényre rá fog nyomatni. Az e tárgyban követendő eljárás iránti többi határozatok a földtehermentesítési pénzalap- és bankpénztáraknak tudomásul fognak adatni. Kelt Bécsben October 29-n 155. A cs. k. pénzügyministeriumtól. A belügyminister Mittels Hermann varannói vegyes szolgabíróhivatali tollnokot hasonló minőségben a selmeczi járásbírósághoz áttette. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Waiser Gyula cs. k. alhadnagyot ideigl. III. oszt. hivataltisztté kinevezte A budai közigazgatási terület vegyes szolgabíróhivatalainak személyzeti ügyeire nézve fennálló cs. k. országos bizottmány Lukics Vincze szegedi cs. k. figyelőt tollnokká a kócsi cs. k. szolgabírói hivatalhoz kinevezte. A vallás- és oktatásügyi ministeriumnak 1855. október 2-n kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész területére, melylyel az austriai egyetemeken s jogakadémiákon, jog- és államtudományi tanulmányok szabályozása tárgyában 1855. September 25-n kelt legfelsőbb határozvány *) Bírod, törvl. 1855. oct. 4-ki XXXVI. db. 172. sz. rendeletei közhírré tétetnek, s néhány azokból legközelebb keletkező végrehajtási szabályok hozatnak. Ő cs. k. Apostoli Felsége Ischlben 1855. September 25-n kelt legfelsőbb határozványával következendőket méltóztatott rendelni. Az austriai egyetemeken a jog- és államtudományi tanulmányokra nézve következő határozatok érvényesek: 1. Ezen tanulmányok nyolcz félévnél rövidebb idő alatt be nem fejeztethetnek , s a téli félévvel kezdődnek. A tanulmányévnek october elején kell kezdődnie, s július végéig kell tartania. A két félév közötti félbenszakadás akkop intézendő, hogy mindegyik félév legalább is 40 hónapig tartson, s hogy a félbenszakadás, a farsangi napokra, vagy a nagy heti és húsvéti ünnepnapokra szükségkép eső szünnapokkal együtt, 4 hétnél többet ne tegyen. 2. Következő tárgyak szükségkép, és pedig a kijelölt sorrendben előadandók : Első év. Német birodalmi és jogtörténet az egész éven keresztül, római jog, annak történetével együtt, szintén az egész éven keresztül. Második év. A téli félévben: Közönséges német magánjog. A nyári félévben: Jogbölcsészet, s attól külön egyidejűleg a jogtudományok encyclopaediája. Ezenkívül a téli vagy nyári félévben, vagy mind a két féléven keresztül egyházi jog. Harmadik év. Az egész éven keresztül: Austriai polgári jog. Ezenkívül a téli félévben: Austriai büntetőjog. A nyári félévben: Büntető perrendtartás; s mind a két félévben: politikai tudományok. Negyedik év. Az egész éven keresztül: Austriai polgári perrendtartás, a peres ügyeken kívüli eljárással együtt. Ezenkívül a téli félévben: Austriai kereskedelmi és váltójogi politikai tudományok. A nyári félévben: Austria statistikája. A politikai tudományokból három leczkének arra kell kiterjednie, ami ezen nevezet alatt eddigelőértetett, jelesen: A nemzetgazdászatra, a pénzügyi tudományra, s azon közigazgatási feladatokat tárgyazó tanra, melyek se az igazság- se a pénzügyi igazgatás körébe nem tartoznak, mégpedig az austriai viszonyok , intézmények és törvények lehető tekintetbe vételével. 3. A jog- és államtudományi osztályokban a kijelölt szakokon kívül előadások kellő időszakokban a jog- és államtudományok más részeiből is tartandók, különösen: a) a népjogból és a német szövetségi jogból; b) a bányajogból; c) az austriai közigazgatási és pénzügyi törvényisméből ; d) Practica és Relatoria az austriai polgári és büntetőjogból; e) az auriai hűbérjogból s egyes austriai országok különös jogaiból vagy azoknak történetéből; f) az európai államok statistikájából; g) a törvényszéki orvostanból; h) az állala számtudományból. Az utoljára említett két tárgy tanítói, amennyiben oktatási és fegyelmi tekintetek kívánják, a jog- és államtudományi tanár-társulat gyűléseiben ülési és szavazati joggal veenének ugyan részt, de egyébiránt ha tanárokkép alkalmazvák is, rangjuk és czimük sérelme nélkül, nem tagjai a társulatnak, ha csak nem jogtudorok. 4. A tanulók a fennebb 2. alatt kijelölt előadásokat rendszerint a kiszabott sorrendben kötelesek hallgatni. A jogbölcsészetből és a jogtudományok encyclopaediájából a második év második felében tartandó leckékre nézve őket szabad választás illeti. Ők a közönséges német magánjogbeli előadások hallgatására egyelőre nem szorítandók ugyan, de ezen előadások, az austriai jog tanulmányáral előkészületkép, nekiek sürgetőleg ajánlandók. A tanulók ezenkívül kötelesek a bölcsészeti tanszakban: a) három első félév alatt a bölcsészetből, és pedig a gyakorlati bölcsészetből legalább is egy leczkét; b) a harmadik félévben Austria történetét; c) a nyolcz félév alatt még egy történettani leczkét hallgatni. Általában azonban a tanulók ne szorítkozzanak az eléjök világosan kiszabott leczkékre , hanem saját választásuk szerint az egyetem bármely tanszakában még más, éspedig oly óraszámú leczkéket hallgassanak, hogy az általuk tanulmányidejök alatt szükségkép hallgatott leczkék óraszáma mindössze legalább is annyit tegyen, amennyi azon esetben keletkezik, ha ők mindenik félévben, a negyediket és nyolcadikat kivéve, hetenkint 20 órát, ezen két utóbbi félévben pedig hetenkint 12 órát hallgatnak. 5. A tanulók mindnyájan a negyedik félév végén vagy annak eltelte után vizsgálatot tartoznak tenni következő tárgyakból: a római jogból, az egyházi jogból, a német birodalom és jogtörténetből az austriai történettel kapcsolatban. Aki ezen vizsgálatot az ötödik félév kezdete előtt vagy annak folytában jó sikerrel le nem tette, annak azon további félévek, melyekben ő a vizsgálat letétele előtt netalán még be van írva, a törvényes négy évbe be nem számítandók-e. Az, aki jog- és államtudományi tanulmányai alapján államszolgálatba akar lépni, anélkül hogy a tudori rangot elnyerte volna, ezen első vizsgálaton kívül még egy második és harmadik vizsgálatot köteles tenni, még pedig következő szakokból: A másodikat az austriai polgári jogból, a kereskedelmi és váltójogból, a polgári perrendtartásból s a peres ügyeken kívüli eljárásból, továbbá az austriai büntetőjog s a perrendtartásból. A harmadikat Austria statistikájából, a nemzetgazdászatból s pénzügyi tudományból. A második vizsgálat már a nyolczadik félév utolsó hat hetében, a harmadik pedig csak a négy év teljes befejezése után tétethetik le. Austria statistikájából oly részletek, melyeknek könyv nélkül tudása állandó becseset nem bir, s melyeket ennélfogva csak a vizsgálatra kellene emlélni, nem követelendők; ellenben ezen vizsgálatok mindegyikénél az austriai történettanból a jog- és államtörténetre nézve legfontosabb tények, továbbá az austriai szerkezet és közigazgatás szervezetének általános ismerete, amennyiben arra alkalom nyílik, szintén megkivánandók. (Folyt. követk.) 860. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések, Bécs, oct. 31. A A békeangyalok látatlanul de légi gyengéd érintéseikkel érezhetőn röpködnek a légben, s hiesszük, hogy ámbár eddig csak papirszárnyakon mutatkoznak az Olymptól távol álló halandóknak, mégis tán nem egyedül színpadi angyalok. A „Constitutionnel“ ismert bécsi (?) levelezője, egy modern nyargoncz diplomata (fahrender Diplomat) tekintélyes körökkel van ugyan érintkezésben, de azért legújabb tudósítása nem vehető egész őszinteséggel oly fontosnak , mint látszani akar. Francziaországnak üdvös lenne a béke, nem lehet kétségbe vonni, de nincs oka, s nem volna tapintatos tőle békevágyait oly zajos sietséggel mutogatni, mint most híresztelik, mert ez ugyan rész módja lenne. Oroszországot minél keményebb békeföltételek elfogadására bírni. Ha tehát e zajos kürtölése Francziaország békeszándékának hivatalos körökből ered, önkénytelenül egy a diplomatia szellemével épen nem ellentétes számításnak kell mögötte rejleni, s valóban nem messze kell az indokokat keresni, miért hogy Napoleon császár nem szün meg békevágyát s mérsékletét tüntetni elő azalatt, mig meg nem szün egész erélylyel vinni a háborút? Ezen indok az Austriára és Angliárai tekintet. Austriának szolgálattétel ,Oroszország meggyengítése, de nem megtörése. És Angliában — a nép, a nagy közönség harczias szellemű ugyan, de a műveltebb és magasabb, az aristokratiai és a pénzkörök naponkint kihűlnek és kiábrándulnak a „szövetség“ fölött. Austria erkölcsi s Anglia anyagi támasza csak addig tart, mig Oroszországban magában van a háború oka, s megszűnik, mihelyt Oroszország egy ezeket kielégítő békét elfogadni késznek mutatkozandik. Hogy ez várható-e? még az eddig egymásnak ellenmondó adatok nyomán nem lehet jósolni, de lehetlennek tartani sem. Azonban a gyúanyagok, mik az európai békét környezik, nem hogy szűnnének, sőt tömegesülnek. Mint egy avult szövet, alig foltozzák be egyfelől, új szakadék üt ki másfelől. — Olaszországnak mindennap más zugában történik olyasmi, mi az eddig öszhangban levő nagyhatalmak ellentétességére vet világot. Alig szűnt meg a Piemont és Austria közti feszültség, Nápoly és a nyugati hatalmak közt, mely utóbbiaknak szintén különbözők e téren érdekeik, majd Toscana és Piemont közt üt ki a viszály, mely Olaszország fekvése fontosságánál fogva mindenkor tulhat a kis országok határán, s magasabb hatalmakat érint. Tudjuk, hogy a diplomatia feladata épen a kisebb érdekeknek nagyobbak alárendelése , slmúlás és simítás által kikerülni az összeütközéseket, a mi Olaszországban sikerülene is. — Sokkal bonyolultabb, ámbár minket ép oly közvetve érdeklő, mint a szulinai torkolat Poroszországot csak közvetve érdeklő — a Sundvám ügye, mely anynyiból, hogy Oroszország érdekeit s vágyait itt e pillanatban érvényre nem emelheti, egyszerűbbé válik ugyan, mivel Amerika határozottan megtagadja a vámot, de tán nem fog vonakodni azegyszer mindenkorra megváltás elvétől. — Anglia szintén csak megszűntét óhajtja; — a porosz kamrák már két év előtt a Sundvám teljes eltörlése mellett nyilatkoztak, még pedig az első kamara szótöbbséggel, a második szóegységgel, a miniszerek, mint követek szintén az elv mellett szavaztak, s magukat hivatalosan s személyesen kötelezék, hogy ,,az első alkalmat annak megszüntetésére fölhasználandják_lehet hogy ez alkalmat nem vélték oly közelnek, de most Amerika initiativája által itt van. De a Sundvom Dániára nézve életkérdés, s Dánia európai életkérdés ! — Ha keletre nézve létrejö a béke, — ezen kérdést „az európai concert“ megoldandja, de a háború folyama alatt itt egy uj csomó uj bonyodalmat szülne. (A Sundvámról kimerítőleg szól Hübner Otto statistikai évkönyvének 4-ik t. i. 1855-diki kötetében Krause úr egy jeles czikke.) Paris, oct. 28. — Minél mélyebben jövünk a télbe, annál inkább előtérbe nyomul az élelmiszerek kérdése. A kormány és helytartóságok megtesznek ugyan az ínség enyhítése végett mindent, ami erejöktől telik, ámde a tett rendszabályok a nyomornak csak egy igen kis részén segíthetnek, s ki a megyék helyzetét ismeri, azt nem lephette meg azon hír, miszerint az anyagi rend s a személy- és vagyonbiztonság fenyegetve s veszélyeztetve van. Számos egyénekből álló csapatok barangolnak a tartományokban, különösen déli Francziaországban, s a magánosan fekvő házak lakóitól kenyeret, gabnát, sőt pénzt is zsarolnak ki. Mindez nem sok jót ígér a télre, különösen miután nem igen sok remény van ahhoz, hogy Oroszország a béke helyreállítására elfogadható javaslatok által utat készítsen, s másrészről a nyugati hatalmak sem akarnak semmit is tenni a békealkudozások előidézésére. Az angol lapok a keleti háborúval nem látszanak megelégedve lenni, hanem még többet kívánnak , mert noha a Nápoly és Angolország közti viszályok kiegyenlítvék, folyvást lázító czikkeket mint megannyi röppentyűket és tüzes golyókat szórnak az olasz félsziget felé. Mint mindig, úgy most is a „Times“ tünteti ki ebben magát legjobban, Austriát sem kímélvén. Görögországot illetőleg a múlt alkalommal közlöttekhez még azt tehetjük hozzá, hogy a nyugati hatalmasságok bíznak ugyan az új ministérium jó szándékában, de nem abbeli hatalmában, miszerint képes legyen a görögországi belső rendetlenségeknek véget vetni; továbbá hogy a franczia kormány igen fel van ingerülve azon erőszakosságok miatt, melyeket a rablók több franczia tiszten elkövettek Ha jól vagyunk értesítve, akkor el kell készülve lennünk azon tudósításra, hogy a nyugati hatalmasságok Görögország irányában katonai rendszabályhoz nyúltak. Egy franczia államférfi, kit kérdezünk, hogy miben állhatna ily katonai rendszabály, kitérőleg ezt felelte : „Az nem fog politikai, hanem csak rendőrségi tény lenni.“ Egyszer már említettük, miszerint Poroszország ellen némi rosz hangulat uralkodik , különösen mióta a porosz király a Rajnánál volt. Ez idő óta úgy látszik, mintha egy újabb elégedetlenségi indok járult volna a November 2-n 1855