Budapesti Hírlap, 1856. február (27-50. szám)
1856-02-01 / 27. szám
27. Február 1.1856 Pest, Péntek, Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik em. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szánt alatt, földszint. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési dij: Vidékre : fél évre : 10 írt, évnegyedre: 5 írt. Helyben: fél évre: 8 írt, évnegyedre:1 írt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában , Egyetem-utcza, 2-dik szám , földszint, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazd levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre . . . 8 — Vidéken évnegyedre . . . 5 — félévre.............10 — Pesten előfizethetni alulirt nyomdájában. (Egyetemi utcza 2. sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a ..Budapesti Hírlap“ kiadója. Az igazságügyi ministernek 1855. december 15-n kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra,a Szerb-vajdaság- s Temesi-bánságra, melylyel az uj telekjegyzőkönyvek közzététele s azoknak telekkönyvek képeni vezetését tárgyazó szabályok bocsáttatnak ki. (Vége.) 165. §. Ha több bejegyezvények azért állanak egyenlő rangsorozatban, mivel az e tárgybani telekkönyvi kérvények egyidejűleg nyujtattak be, ezen körülmény ezen bejegyezvények mindegyike alatt következő megjegyzéssel, p. o. Egyidejűleg N. E. 20 és 21-el, Egyidejűleg N. E. 19 és 21 -el, Egyidejűleg N. E. 19 és 20-al, kiteendő. Ha valamely a tulajdoni lapban létező bejegyezvény valamely a teherlapban létező bejegyezvénynyel a fenn előadott okból egyenlő rangsorozatban áll, úgy egyszersmind a bejegyezvény lapjára és sorszámára kell hivatkozni, p. o. Egyidejűleg N. E. 20-al; lásd C. 4. Egyidejűleg N. E. 19-el; lásd B. 8. 166. §. Ha valamely bejegyezvény tárgyát számszerű öszvegek képezik, úgy a számok betűvel írandók, p. o. két harmadrész , négyszáz forint. A krajczárok számai s a fekvőségek átvételi árai és becsértékei (52. §. g.) csak számokkal teendők ki. 167. §. A teherlapon a jegyzett rovat előtt, körülbelül egy fél hüvelyknyi távolságban egy vonal húzandó le, mi által új rovat képeztetik. Ezen rovatban azon követelések pénzöszvegei, melyek közvetlenül a telekkönyvi testen feküsznek , s melyeknek egyszeri lefizetése által s terhelés megszűnik, számokkal írandók be, azaz kivetendők. Ha a telekkönyvi jószágtest közvetlen terhelése pénzöszvegből ugyan, mely azonban ismételve előforduló határidőkben fizetendő, p. o. évi járadékokból áll; vagy ha az pénzösszegből nem áll, úgy csak az általános terhelési jel: „ „ „ vetendő ki. 168. §. Ha a telekkönyvvezető valamely bejegyzés teljesítésénél valamely nyilvánkönyvi aggályt, vagy a bírósági intézkedésben valamely írásbeli hibát vagy más fogyatkozást vesz észre, ő erről a telekkönyvi hatóság elöljárójának szóbeli jelentést tartozik tenni, mely is a följelentett fogyatkozást megvizsgálandja , vagy maga megigazítandja, vagy pedig ha arra följogosítva nem volna, a telekkönyvvezetőt oda utasítandja, hogy az észrevett aggályokat a telekkönyvi hatóságnak írásban jelentse föl. Ha valamely bejegyezvénynél mindjárt a bejegyezvénynek a bírói végzésseli összeegyeztetése alkalmával valamely kihagyás, helytelen kifejezés vagy más fontos hiba vétetik észre, a megigazító jegyzet tüstént hozzámelléklendő. Ha azon fogyatkozások csak a végzésnek a felek kezébe tett szolgáltatása után vétetnek észre, erről a telekkönyvi hatósághoz írásbeli jelentést kell tenni, mely mindjárt a hibás hely mellett följegyzendő, mire a felek netaláni kihallgatása után a megfelelő kijavítás elrendelendő s a folyó sorszám alá jegyzet alakjában beiktatandó. Erről a felek értesítendők. A hibás helyeket se kivakarni se máskép olvashatlanokká tenni nem szabad, hanem azok csak alájuk tett pontokkal jelölendők meg. 169. §. Minden telekkönyvi kérvények, a hozzájuk tartozó mellékletek odafűzésével, az iktatói számok sorrende szerint, kemény boríték alatti nyalábokban a telekkönyvirodában elteendők. Az elintézett folyamodványok, a vétbizonyítványok s valamely meghatározott telekkönyvi kérvényt illető minden egyéb irományok ehhez hozzáfüzendők, vagy a hozzáfüzés lehetetlensége esetében, azzal keresztköteg alatt összekötendők s egy borítékivre följegyezendők. 5. A telekkönyvi betétek, a napló és az okiratgyüjtemény nyilvánossága és megtekintése. 170. §. Mindenkinek szabadságában áll, a telekkönyvi betéteket, a naplót és az okiratgyűjteményt az arra rendelt hivatalos órákban,melyek a telekkönyvirodában a kifüggesztvény által megjelölendők, megtekinteni. Ezen megtekintésnek csak egy hivatalos személy jelenlétében szabad történnie, mely a feleknek egyszersmind a kivánt fölvilágosításokat adni s a fölött őrködni köteles, hogy a föltárt iratok és könyvek semmikép össze ne gyüressenek, meg ne rongáltassanak vagy el ne tisztátlaníttassanak. Továbbá egy félnek sem engedendő meg, hogy azokból másolatokat készítsen, vagy hogy rövid jegyzetek fölirásánál tentát használjon. 6. A telekkönyvi kivonatok és okiratmásolatok kiadása. 171. §. Mindenkinek szabadságában áll, telekkönyvi kivonatok s egyszerű vagy láttamozott okiratmásolatok kiadását kívánnia. a) Telekkönyvi kivonatok. 172. §. A telekkönyvi kivonat az új telekkönyvek behozatalának első idejében csak a telekkönyvi betét (a telek-jegyzőkönyv vagy különös betét, 44 és 45. §§.) egész tartalma hivatalos, szóról szóról és teljes másolatának alakjában adathatik ki. Ha később sommás és részleges telekkönyvi kivonatok szüksége mutatkoznék, ez iránt külön rendelet fog kibocsáttatni. A telekkönyvi kivonatnak a betét nyilvánkönyvi állását azon nap bezártáig kell tartalmaznia, amelyen az kiadatik. Egyszersmind minden addig beérkezett, ugyanazon betétet tárgyazó s még el nem intézett kérvények a telekkönyvi kivonat végén az iktatói számok sora szerint, a mint azok a betétben rajzonnal följegyezvék (161. §.), s a naplóból látható tartalom rövid előadásával, azon hozzáadással jelölendők meg, hogy azok még el nem intézvék. A telekkönyvi kivonat a hivatal pecsétével s a telekkönyvvezető aláírásával látandó el , ki annak helyes és teljes voltáért kezeskedni tartozik. 173. §. Minden telekkönyvi kivonathoz, ha kívántatik, a megelőző §-ban meghatározott alakban annak folytatása, vagy azon elismervény csatolandó, hogy az e részbeni telekkönyvi betétben további bejegyzés nem történt, se arra vonatkozó további kérvény be nem érkezett. b) Okiratmásolatok. 174. §. Az okiratgyűjteményben előforduló minden telekkönyvi ügydarabokból, azok mellékleteiből s az azokhoz tartozó irományokból p. o. a vétbizonyítványokból, a felek vagy hatóságok kivonatára egyszerű vagy láttamozott másolatok adandók ki. 1 c) A telekkönyvi kivonatok és okiratmásolatok megrendelése és kiszolgáltatása. 175. § A telekkönyvi kivonatok és okiratmásolatok megrendelésük idősora szerint adandók ki. A megrendelésekről, melyek szóval történhetnek, lajstrom vezetendő, melyben minden megrendelt kiadás minden évi január 1-jétől kezdődő folyószám alatt bejegyzendő, s a megrendelés napja, a megrendelő, a tárgy s a benyújtott bélyegjegyek száma és neme kijelölendő. A megrendelőnek, ha kívánja, megrendelési bizonyítvány adandó, s annak, ha az valamelyik hivatalos személy előtt ismeretes, vagy a megrendelési bizonyítvány bemutatójának, a kiadott okirat, a föl nem használt bélyegjegyek visszaszolgáltatása s az átvételnek a megrendelési lajstrombani elismerése mellett, kiszolgáltatandó. A lajstromba a felek vagy hatóságoktól beérkező írásbeli megrendelések is bejegyzendők, s a mellett kijelölendő azon nap, melyen a kiadott okiratok diazzájok elküldenek. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, jan. 31. A végzetteljes és oly sok érdekekkel összekapcsolt keleti dráma közelebbről egy méltán örvendetesnek mondható fordulási ponthoz jutott, azon ponthoz, melynél remélni lehet, hogy a roppant erőfeszítéssel folyt és temérdek áldozatot igényelt világharcrot az óhajtott béke fogja mielőbb felváltani. Hogy mennyire európai közóhajlás a béke, mennyire érzik mindenütt annak szükségét és becsét, de részben elég hivatkozni azon általános, őszinte örömnyilvánulásra, melylyel az előleges békepontoknak Oroszország által elfogadását minden fővárosban, minden országban kivétel nélkül üdvözölték, valamint a finom érzéssel biró s a helyzetet jól ismerő pénzhatalom is az állampapírok árfolyamának pár hét alatt tetemesen fölébbhágásában s az agio lejebbszállásában némán ugyan, de igen nyomatékosan nyilatkozott. A népek szava e jelen esetben — ezt teljes joggal mondhatni — Isten szava. Minél tovább tartand a háború, annál pusztítóbbá válik, nehezebben eloltható leend annak lángja, annál több érdek fog veszélyeztetni, s a bonyolódás növekedésével az ínség és a népek boldogságára súlyosodó csapások is azon mértékben terjednek és szaporodnak. Hogy különösen szorosabb értelemben vett hazánk felvirágzása, az abban már szép haladást tett vasutt s más közhasznú vállalatok gyarapodása, az egész országnak az új viszonyok megszilárdulásától várható anyagi jóléte és szebb jövője a békétől van lényegesen feltételezve,— ezt mutogatni szükségtelen. E békének most — örömmel mondhatjuk — biztos alapja van. A gróf Bud tavalyi dec. 16-n kelt jegyzéke mellett gr. Eszterházy Bálint által az orosz udvarral közlött ismeretes békeelőzményi pontok Austria, Francziaország és Anglia között történt előleges értekezés s teljes egyetértés folytán lőnek megállapítva, s azokat az orosz császár Felséges Urunk és Császárunk ajánlására tartalék nélkül elfogadta. Hogy e körülmény, e diplomaiai tény a békének erős és nem könnyen megdönthető alapját képezi, kétséget nem szenved, s az európai nagyhatalmak egyessége a béke munkájában annak lényeges feltételeire nézve oly kiindulási pontnak tekinthető, mi a rend és törvényes állapot minden barátjait teljesen megnyugtathatja. A december 2-diki szerződés tagjai által tanúsított és a békeelőzményi pontokból kitűnő példás mérséklettség remélhetőleg buzdításul és ösztönül fog szolgálni a német hatalmasságoknak is, hogy szorosabban Austriához csatlakozzanak, s császári udvarunk legális és általános méltánylással találkozott politikáját a keleti ügyben annál erélyesebben gyámolítsák, miután, amint tudva van, többen e német udvarok közöl a béke üdvös munkájában úgy is fáradoztak, továbbá az ismeretes négy biztosítéki pont közöl kettőt a német szövetség elfogadott és magáévá tett, s jelesen a dunai szabad hajózásra vonatkozó feltétel a középeurópai államok hasznával és érdekével lényeges összefüggésben áll. Hogy a szövetségen kívül álló Poroszország is maga részéről a közös nagy czélt, a nyugatiak és Austria nemes törekvésének czélját elősegítette, a siker kezességének tekinthető. Hogy egy ötödik s a négy biztosítékon kívül még más netalán szükségesnek ítélhető feltételek kívánására is jogosító pont van a békeelőzményekben, ez, bizton lehet erősítni, a béke munkáját megzavarni, vagy akadályozni nem fogja. Ha szinte, amint látszik, Angliának a nagy kérdésre nézve némely kétségei forognának fenn, s e körülményből netalán e kabinetnek egy külön nézete merülne is föl, jelesen amennyiben csak az értekezleten tárgyalandó ötödik pontnak teljesen kifejtését sürgetvén, e követeléseinek a béke előzményekbe beigtatásához ragaszkodnék; de mellőzve az angol ministérium sajátságos állását a parliamenttel szemben, erre nézve megjegyzendő, hogy a keleti drámában voltak a mostaninál kritikusabb perczek, midőn a szövetséges hatalmasságok együttartását, a megoldást nehezebben lehetett remélni, s mégis a jóakaratnak és állhatatosságnak sikerült az akadályokat az útból elhárítni, mi a jelen esetben sem marad ki. Bízvást lehet azt is várni, mikép a francziák császárja, kinek mérséklettség és lojalitás tekintetében kitűnő eljárását a béke munkájában eléggé méltányolni nem lehet — a több udvarokkal egyetértve sikeres közbenjárását folytatandja, s e monarcha önzéstelen magatartásában is a békének biztos záloga van, — miért a fönnebb érdekelt körülmény a békeelőzmények aláírását hátráltatni nem fogja. Annál inkább, mert különösen császári udvarunk is, mely a közbékéért már annyi áldozatot tett, az ötödik pontnak netalán Anglia részéről történhető külön felfogását is bizonyosan az európai érdekek szempontjából fogja tekinteni, d e szempont, t. i. a békepontok felállításában csak az európai érdekekhez ragaszkodás s a nagy munkának e szellemben folytatása által pedig annak oly alapja van nyerve, mely aprólékosabb, csekélyebb nehézségekkel győztesen fog bizonyosan daczolni, részint még most fennálló, de a jelen szükségleteknek meg nem felelő praparandiák helyett tizenkét tanítóképzőintézet lesz, és pedig tizenegy a férfi és egy a női tanítóhivataljelöltek számára, lehető leghamarabb életbeléptetendő. Az intézetek helyesül, az utóbbi számára Pest (az ottani angol kisasszonyok intézetében), az elsőbbek számára Pest, Kalocsa, Nagyszombat, Nagyvárad, Kassa,Szathmár,Beszterczebánya, Esztergom, Sopron, Pécs és Győr jelöltettek ki, minden országrészek és egyházmegyék, kiválólag pedig az országbeli különböző nyelvek lehető tekintetbe vételével. A legfelsőbbleg helybenhagyott szerkezet szerint ez új intézetek mindenütt főiskolákkal jönek összeköttetésbe, hogy a tanítóhivatali jelöltek az oktatás- s nevelésszakban megkívántató gyakorlati képzettséget megszerezhessék. Azok a népiskolaigazgatók rendes felügyelete és a főiskolaigazgatók közvetlen vezetése alá rendelvék, és tanítókat mind a fő- mind az elemi iskolák számára képeznek. A képzés tartama két iskolai évre van szabva, s azt csak ideiglenesen, t. i. míg a katholikus népiskolatanítókbani mostani hiányt tart, lehet, hol az elkerülhetlennek találtatik, megrövidíteni. A jelöltek fölvételi feltételei ugyanazok, melyek a tanítóképzőintézeteknél a német-szláv koronaországokban régóta érvényben vannak, tudniillik meghatározott előtanulmányok, a 16-ik életév, vallásos-erkölcsi jó magaviselet, testi egésség s némi zenei előismeret. Úgyszintén az egész tanterv a jelöltek elméleti és gyakorlati kiképzésére úgy van készítve, a mint az a német-szláv koronaországokban az ynemű legjobb intézeteknél a legkedvezőbb sikerrel fönnáll. A legkitűnőbb jelöltek, a tanfolyam bevégzése, s nyilvános vizsgálat etétele után, mint főiskolatanítók képességi rendelvényt nyernek; azok, dk legalább az alsóbb elemi iskolák számára kiképezték magukat s kellő erkölcsi jellemszilárdságot tanúsítnak, mint elemi iskoatanítók nyernek rendelvényt; ellenben azok , kik elegendő képességgel ellátvák ugyan, de önálló tanítóhivatalra alkalmasaknak még nem látszanak, bizonyítványokkal mint a tanítók bocsáttatnak el. Egyébiránt úgy az elemi iskolatanítók mint az altanítóknak lehetségessé van téve, bizonyos, gyakorati tanítói szolgálatban töltött próbaidő lefolyta után, különvizsgálat utólagos letétele által,maguknak további előmozdíttatásra igényt szerezni. Ezen új intézetek költségei részint helyi pénzforrásokból, részint a magyar tanulmányi s vallási pénzalapból fognak fedeztetni. A tulajdonképeni képezdei tanítók évi fizetése lesz Pesten 800 ft, más helyeken 700 ft, a katekheták s főiskolai tanítók jutalmazványt kapnak a jelöltek oktatásábani részvételük mennyisége szerint; szegény képezdetanulók számára ez intézetek mindenikében bizonyos számú, évi 40-tól 60 főig menő ösztöndíjak vannak alapítva. A legtöbb főmagasságú érsekek és püspökök, valamint több városközségek és magánosok oly jelentékeny öszvegeket biztosítottak ez új intézetek fölszerelése és fenntartására, mikép a közpénzalapokat a helyiségek költségeire, azok fölszerelése és fűtésére épen nem kellett igénybe venni, és mikép maga a császári királyi Apostoli Felsége azon püspökök és városközségeknek tanúsított készségükkel a legmagasb megelégedését nyilváníttatni méltóztatott. A legfensőbb határozmányok végén azon legmagasb akarat van kifejezve, miszerint a hitelemzet és iskolai pädagogika számára külön tanfolyamok felállítása végett a kathol. sz. Pest, jan. 31. A katholikus tanitóképzöintézetek Magyarországban. 0. C. Azon Magyarországra nézve nagyfontosságú kérdés, mikép a katholy népiskolák számára elegendő számú derék tanítók képeztessenek, azon legközelebb kibocsátott legfelsőbb határozat által el van intézve, mely szerint az ezelőtt Pesten, Szegeden, Miskolczon, Érsekújvárt, Nagy-Kanizsán és Győrött felállított.