Budapesti Hírlap, 1856. április (76-101. szám)

1856-04-08 / 82. szám

is nagy sze­le tartatott, így tudósít a „le Nord.“ Parisból jelentik, Imikép az orosz meghatalmazott b. Brunnov, a franczia kormánynak jelenté, hogy Sándor császár ama tilalmat, mely az orosz előkelőknek a Francziaországba utazást megtiltja* , ismét eltör­ölt­e. A lfe'ti gy­e l­ o r'o s­t ’II'.» tér s­z­é 1- r­e I. Bámulattal hallják, hogy a béke meg­­köttetese énezára Oroszország részéről a fegyver­­kezések Finnlandban úgy mint más balti tartomá­nyokban folyvást erélylyel folytattaatnak, sőt­­ hogy Kronstadt, Sveaborg, Helsingfots és Révaiban uj erődítvényeket állítnak. Ha e tényeket az Angliá­ban történő fegyverkezésekkel egybevetjük, hol szinte naponkint egy ágyú­, egy bombanaszád, egy úszó tűztelep stb. kerül ki a különböző hajóműhe­­lyekből, úgy valóban minden nagy éleselműség nélkül azon gondolatra jövünk, mikép valami ké­szül, melyben a nevezett két nemzet mint fősze­mélyek fognak szerepelni. S valóban Anglia és Oroszországnak összeütközése ázsiai birtokaikon nem tartozik a legvalószinütlenebb dolgok közé, a sz.­pétervári kabinet ily esetlegre el látszik készül­ve lenni s a szerint tesz előkészületeket Ázsiában, míg Anglia minden intézkedést megtesz, hogy — harcz esetében — a balti tengeren a netán ked­vezőtlen fordulatokat Ázsiában paralizálhassa. Mennyire tart a két hatalom az összeütközéstől, már onnan is kitűnik, mikép mindent elkövetnek, hogy az ázsiai népek rokonszenvét maguknak meg­nyerjék. Chinában p. Oroszország­­a császáriak pártját fogja , Anglia a fölkelőkért. Az Osso, a Jasante mellett és az arab tengeröbölben Oroszország szaporítja a maga hajóhadát, és véd- és daczszövetséget köt a chivai khán­­nal, míg Anglia a bokharai khátit igyekszik megnyerni. Mindkét hatalom mindent elkövet, mi­kép a persa csapatokat s az arghanokat­­összeütkö­zésben tartja, hogy ezen manoeuvre­­mögött saját csapattestjeiszét szervesíhessék.­­Szóval, Oroszor­szág és Anglia m­ü­nden­ ,esetleg ellen biztosítni akar­ják magukat. Egy r­iga­i közlés azonban ellent látszik mondani a fölebbi határszéli tudósításnak "a balti tengeri fegyverkezések felöl kijelentvén, h­itkép a keleti tengeri orosz evező flottilla számára ren­delve volt legénység oda indítása magasfi p­arancst’a f e 1 f ü­g­gtesz­t­e­t­e­tt. Rendeltetett,­­hogy a keleti tengeri hadtest parancsnokainak táborkara Mitau­­ból Rigába tétessék át. Törökország: A Herczeg-szigeteken lévő orosz foglyok közöl többen óhajukat nyilvániták, Török­országban maradhatni s a török hadseregbe be­léphetni, de tagadó választ nyertek. Bukarest, márt.20. A mostanra egybehívott díván (a baltalimani szened által behelyzett tanács­kozó­s pénzügyi ellenőrzéssel megbízott testület) egyik utolsó napi ülésében a kormány egy vas­pálya-engedély és kisajátítási törvény iránti ja­vaslatot terjesztett elő. Ezen terv azon egyes­­ségben foglaltatik, melyet a hoszpodár, a meg­­erősittetés fentartása mellett, egy meghatalma­zott által Haber Miksa úrral Drezdában 1856. febr. 2-n köttetett meg. A vasútvonal Vercserová­­tól (Orsóvától) Krajova és Bukaresten át Brailáig vagy más dunai kikötőig van tervezve, egy a tö­rök területen a feketetengerig menő vaspályávali egybekapcsoltatás végett. A feltételek, melyek alatt a fölebbi kereskedőház e vasút építé­sét átvette , következők : Kizárólagos szaba­dalom 99 évre; 7°/0 kamatnak az állam általi bizto­­síttatása; szabad terület; az e területen fölfedezett aknák és kőszénbányák; fa 99 évig a mai ára­kon ; az összes anyagszer vámmentes behozatala ez idő szerint; adómentesség; önkénytes tarifa, mely az európai pályák legmagasb tételeit azon­ban nem haladhatja meg. A diván ez enge­délytervet a fölebbi hallatlan föltételek da­czára elfogadta, azonban mégis azon korlátozással, hogy a kisajátítás által senki épületek átengedé­sére nem kényszeríttethetik. Kiváncsiak, várjon a kormány most megadandja-e végleg az enge­délyt ? B e l g r á d, mart. 26. Az itteni pasának tiltako­zását illetőleg egy róm. kath. templom építése el­len Írják az „Alig. Zig“-nak, mikép annak építése, ama fenyegetés daczára, hogy az erőhatalommal is akadályoztatni fog, mégis háborítlanul folytattatott. A pasa, ki ezalatt Konstantinápolyba jelentést tett, utasítást k­apott, hogy de csak az építkezést ne gá­tolja, hanem ellenkezőleg a szerb k­orm­ánynyal a legjobb egyetértést fentartani igyekezzék. Ázsia: Bombayból mart. 3-ról­­Mo­r­s­éri-­ lebe érkezett tudósítások szerint 1. Dalhousie 1. Canning elődjének halála nem valósul. Ezen öreg főhormán­yzó haladéktalanul Calcuttából Suezbe ké­szült utazni. Egy e városok elsejében tartott köz­gyűlés az ő emlékére egy oszlop felállítását határozá el. C h­in­a­i levelek febr.­ 15-től jelentik, mikép a tatárok­­a felkelőkkel ütközetbe bocsátkoztak. Am­erika, New­ York, mart. 19. Douglas a s­e­n­a­t­u­s­b­a­n jelent­st tett egy oly bili iránt, mely a k­a­n­s­a­s­i lakosságnak megengedi egy ál­lamkormány felállítását, előkészítésül az unióban felvételre. Cl­a­yt­o­n beszédet tartott a Clayton- Bulwer-szerződésről, s örömét fejezé ki a brill magyarázatnak öszhangú elvettetése fölött. Egé­szen Pierce elnök álláspontjára helyze magát, s megdicsérte Matey­s Buchanan okiratait. Másrész­ről Walker ezredest kalóz gyanánt vádolá, s he­lyeslé az annak vállalata ellen intézett erélyes rend­szabályokat. A nélkül hogy Pierce elnök párthívé­nek vallaná magát, ez utóbbi külpolitikájának örö­mest igazságot szolgáltat. A „Herald“ szerint Washingtonban meg váltak róla győződve, hogy az angol kormány C­raru­ptont a toborzási ügybeni eljárása­­miatt megrovandja s visszahi­­vatiolja. Ver­a­ Cr­u­z­ból jelenlik, mikép Comon­­f­o­r t­i­sztok febr. 29-n a fővárost elhagyá, hogy 120 000 ember élén s 48 ágyutral P­u­e­b­l­á­t ostro­molja. Ama tisztek, kik a s­a­n­j­u­a­n d­e­u­t1­o­a-i fölkelés élén állottak, lőpor és golyó általi halálra ítéltettek. Egy B­a­l­timore-ból jött naszád azzal vádol­­tatván, hogy rabszolga-kereskedés végett van föl­szerelve, az Egyesült-államok kerületi ügyészének parancsára lefoglaltatott.­­ A k­a­n­s­a­s-i tör­vényhozó-testület Reeder kormányzót s Lane tábornokot választá meg az Egyesült-államok se­­natoraivá. Guatemalában Walker s Rivas részérőli invasiótól féltek. Pan­a­m­a­i lapok szerint H­on­d­u­r­a­s­b­ó­l 5000 ember megindult Walker ellen. A cost­a-r­i­c­a­i­a­k szintén el voltak tö­kélve az általuk visszautasított nicaraguai kö­vetek fenyegetéseivel daczolni. Ott attól féltek, hogy Walker Punt­a-A­r­e­n­á­t elfoglalandja s el­pusztítania, s ennek meggátlása végett egy fran­czia fregát ment oda. H­a­v­a­n­n­á­b­a a „Powerful“ angol hadihajó mart. 1-n azon parancséval érkezett meg, miszerint a mexicói , öbölben levő összes angol s franczia hadihajókat ott összegyüjtvén, velük tüstént Nicaraguába induljon. Távirati tudósítások. B­e­rl­i­n, ápril 5. A „Staatsanzeiger“ a keres­kedelmi ministernek kibocsátványát közli, a hitel- papírforgalomnak az itteni börzén korlátozó hatá­­rozmányait illetőleg. E­l­ő­ször. Meghitelt börze­­hajhászoknak külföldi teljesen befizetett hitelpapí­rokat csak húzásról húzásra szabad közvetítniök. Másodszor. Teljesen be nem fizetett részvé­nyek, ideiglenes nyugták, nyugtaíveket stb. hason­­lag csak húzásról húzásra. Harmadszor. Tel­jesen be nem fizetett külföldi részvények, kölcsö­nök stb. különbség nél­kül meg vannak tiltva,akár hú­zásról húzásra történik az alku akár nem. A minis­­teri kibocsátvány továbbá elvárja a börze legidősb­­jeitől, hogy a kontárhajhászoknak a börzétől eltávo­lítására nézve az 1825-ki májusi börzerendet al­­kalmazandják, mely szerint be nem keblezettek minden okadatolás nélkül a börze legidősbjei által a börzétől eltávolíttathatnak. Végül kinyi­latkoztatja a m­iniszeri kibocsátvány, mikép bővebbi megfontolásra fenntartja, mily módon kelljen az úgynevezett nemhivatalos árfolyam-tudósításoknak igazgatási rendszabályok által vagy törvényhozási útán elejét venni. Milano, april 4. Ma este az összes kereske­delmi kamrai tagok rendkívüli ülést tartottak a treviglio-cocaglioi, és egyszersmind cocaglio-ber­­gamói vaspályarészek kiépítése feletti tanácskozás végett. Turin, april 5. Az angol-olasz légió utolsó ezrede a Levantéba elment. Róma, april 3. P­a­­­r­i­z­i bibornok, ki ő szent­ségét mint keresztatyát Párisban helyettesítenék­­ elutazásra készül s az Eugenia császárnénak szánt rózsát is át fogja adni. Allojiveau de Mon­treal tbb hallomás szerint egy új franczia daldár számára szállásokat rendeztet. M­o­is c I a­r marquis, mint állítják, egyetértésben a lombard-velenczei vasút-társulattal az összes pápai vaspályák átvétele iránt igen előnyös feltételeket terjesztett elő. Cagliari, ápril 2-dikán. Május első napjaiban;­­ fogják a tengeralatti távírda sodronyát Bonáig el­­­­fektetni. P­á­r­m­a, april 2. III. Károly herczeg halála év­napjának tegnapi ünnepére gr. Chamtourdude érkezett. Verona, april 5. Henrik főherczeg , cs. k. fensége ide érkezett. Genua, april 3. Neuilly grófné Nerviből a Pallavicini marquese által neki felajánlott pegli-i villába fog átköltözni. Egy Clermont herczeg álnév alatt utazó egyén elfogatott; nejénél az állítólagos herczegnőnél 3 millió frank értékű ékszereket ta­láltak; azok, mint hallatszik Francziaországéi. — A „Vittorio Emanuele“ és „Conte Cavour“ gőzösök legénysége a varignanoi kórodéban, nem, mint fél­tek, pestisben, hanem hagymázban fekszik. Napihírek és események. Budapest, ápril 8. * A „Rel.“ Kalocsáról martius 30-káról egy szép egyházi ünnepélyről emlékezik : Főtiszt. N­e h­i­b­a János ur, pápa ő szentsége házi praelátusa s kalocsai nagyprépost e napon szenteltetett föl tinnini püspök­nek nm. Kunst József kalocsai érsek ur . excja által mélt. Girk György pécsi és Csaljágh­y Sán­dor Csanádi püspök urak közreműködése mellett. * A Vasárnapi Újság“ szerkesztőségének jelentése szerint a Tomory Anasztáz úr által­ kitűzött hazai tárgyú költői elbeszélésre, díja 20 arany, a határidőig tart. 31-kéig 19 pályamű érkezett be. * A Hölgyfutár múlt szombati számával megindítá új arczképalbumát, s az első lap élő nagy halottaink­­kal nyitja meg a sort, e lap hozván Vörösmarty, Petőfi, Garay és Nagy Ignácz arczképeit. — Egy másik írói nagy arczképcsarnok V­a­h­o­t Imréé, mely a napokban jelenik meg, s egy nagy fa­­lapon babérral átfont éremekben e század 34 legje­­lesb magyar költőjét adja. Az „Ost-deutsche Post“­­ban Kley megismertetvén e vállalatot, egyúttal mind­járt röviden jellemzi is a képmások eredetijét. Csoko­nairól azt mondja : magyar Blumauer; Kazinczy magyar Herder; Kisfaludy Sándor, magyar Petrarca; Garay magyar Uhland; Jókay magyar Dumas; Degré magyar Paul de Kock, és Szigligeti Magyarország Birch- Pfeiffere. E jellemzéseket, habár itt-ott találók is, csak különösségükért említjük. * Közelebb a fűzfautcza egy bűzös csatornájában egy csecsemő hulláját találták meg, melyet valami kegyetlen anya rejthetett oda; a hulla kivétetvén éretlen gyümölcsnek bizonyult be. * A közfigyelmet ébren tartó B. K.-féle mérgezési ügyben ma tartatik a törvénykezési nyilvános vég­tárgyalás. * A nemzeti színpadon ma (f. hó 8­­dikán) adatik először „Celestina“ eredeti dráma négy szakaszban, írta Kövér Lajos. * A „Szökött katona“ múlt vasárnap Isten tudja már hányadízben ismét tele színház előtt szökött meg; ezúttal némi új vonzerőt kölcsönzött az előadásnak Tóth Soma, ki ma mint szerződött tag először lépett föl a nemzeti színpadon Pista-tigris szerepében. Hangja, talán még tartós rekedtségénél fogva, igen tompa volt, egyébiránt komikumában is sok erőlte­­tettséget vettünk észre, úgy hogy az sok helyütt egyáltalában csak grimasse és nem belülről eredő kedélyességnek látszott. Bizton hiszszük, hogy tulaj­­donképeni szakmájában a groteszk tánc­ban e fiatal candidatus sokkal jobban be fogja helyét tölteni. * Szigligeti ismét egy új népszínművet irt; czíme : „Pál fordulása.“ — Várjon ha a sok nép­színmű elárasztja repertóriumunkat, nem leszünk-e kénytelenek öreg Szeraerénkkel felsóhajtani: „Pál fordultával forduljál jobbra fiam Pál !“ * A nemz.­szinpad volt fiatal tenoristája Grill, ki jelenleg külföldön igen jelentékeny díjjal van szer­ződtetve s kiről több német lap mint a legkitűnőbb lyrai tenorok egyikéről szól, közelebb rövid időre szabadsággal haza jő szülővárosába s itt alkalmasint valamelyik színpadon be is fogja mutatni, hogy jó iskola, czélszerű alkalmazás és derék mesterek segé­lyével mennyit lehet külföldön haladni. *A Karácsonyi-palota Budán a Krisztinavá­rosban már kevés idő múlva egészen lakható állapotba lesz helyezve. Jelenleg mindenféle mesterek a szobák, termek, mulató helyiségek, verandák, erkélyek stb fölszerelésével foglalkoznak. Egy rövid körülte­kintés, a­mennyiben ez t. i, ily regényesen sokoldalú s bonyolódott épület kü­lönbféle osztályaiban lehetsé­ges, meggyőzhet bennünket, hogy ezen palota a test­vér­­fővárosoknak mind külsőleg, mind belsőleg egyik legpompásabb s legérdekesebb építménye. Már kül­seje, mely egészen romantikus idomzatban van tartva, oszlopsorokkal, apró erkélyekkel, kúpokkal, bástya­foltokkal, tornyocskákkal, nagy mértékben megragadja a néző figyelmét, s ha az egésznek szerkeztében van valami kivető, az azon előtérben álló két kisebb szárnyépület, mely a belső telek közepére helyzett palotának teljes nyílt tekintetét és kilátását gátolja, e helyett két rövid egyenes szárny s a most könyököt képező két kis oldalépület helyébe törpe fákkal és bokrokkal beültetett udvarpark sokkal jobban kie­melte volna a középpalotát. Mi az épület berendezé­sét illeti, az meglepően szép és se nagyszerűség se kényelem tekintetében nem hagy kívánnivalót. Az­ elfogadótermek, hangverseny-salon, a nyári lak­osztály, az épület hátrésze, mely gyönyörű portaléval nyílik a tekintetet elbájoló s leigéző kertre, a felső kupterem kilátással a várra s a budai regényes he­gyekbe, mindezek ép oly építészeti ügyességgel, mint tini ízléssel és fénynyel vannak rendezve, ezek­­hez járul még a lak belsejében alkalmazott magán­színház, mely a palotának főúri comfortját teljesen kiegészíti. Karácsonyi urnak valóban méltó dicsére­tére válik, hogy Budát egy szép palotával gazdagítva, a szerény kis budai völgyben teremté elő magának azon erveket, miket mások talán szegényebbítésünk­­kel a Szajnavárosban hajhásznának.­­A „Wanderer“ egy nagyváradi levelében olvassuk, miként ott egy dajka egy kis gyermekkel játszván, azt az első emeleti ablakból leejtette. Egy épen arra menő pár szerencsére megpillantván a gyermek kibukását, karjait kiterjeszté és ölében föl­fogta ; erre sértetlenül átadá a gyermeket és eltűnt a nélkül, hogy a legkisebb köszönetét bevárta volna. * A dunagőzhajózási társaság a következő parté­pítéseket részint megkezdte, részint legközelebbi fo­­lyamatbatételüket indítványba hozta, a. m. a központi helyiséget a tímárok cserzőállomásán alul, a pesti kö­vezett partot, az ó-budai hajógyárban s a tiszai állo­másokon uj raktárak építését. Ezek fedezésére a múlt közigazgatási­ év számadásában 600,000 psl öszérték van megajánlva. * Az ó-budai olasz m­issió­ szónoka, kinek közelebb eltávozását jelentettük, Portogruaro atya volt, a velenczei szigorúbb­ fegyelmi sz. ferenczrendiek tar­tományi főnöke. Ez igénytelen külsejű, durva röt­­szörruhába öltözött, 34 éves sarutlan szerzetes egy­házi szónoklatait azok, kik hallották, mind tartalomra, mind előadásra kitünőeknek magasztalják. Négy nap alatt,iryolcz beszédet tartott, s m. hó 28-án reggel 5 órától éji 11 óráig gyóntatott. * Az aradi opera- és színtársulat igazgatója Szabó úr, mint hírlik, három egymásután következő év nyári hónapjaira megkapta a bécsi józsefvárosi színpadot, hol a nevezett színtársulat jövő május hó 1-jén már meg is kezdendi működését, a legalantabb álló udvari rabszolgának szabadsá­gában állt, azt láb alá tipornia. Így volt Audéban az egyenlőség értelmezve: a királyi herczeg mivel sem volt előbb való a király előtt, mint a legutolsó koldus. — Nussirnak több, aggott és elgyengült nagybátyja volt, kiket a legkegyetlenebb b­ántalmak­­nak, s az udvari rabszolgák gúnyjának tett ki, mi­dőn szeszélye úgy hozta magával. Midőn a király rá­unt a tánczosok s a marionette játékok nézésére, változatosság kedvéért e vén nagybátyjaiból csinált magának mulatságot. Midőn valamelyiket a király ebédre hivatta, bizonyos volt, hogy valamely újabb csínyt gondolt ki, mely által őket nevetségesekké teendi­ Egyikkel egy alkalommal a legerő­sebb borokat itatta, s midőn a különben is gyenge öreg elálmosodván, fejét lecsüggesztette, a király kérdezte egy kedvencz borbélyától, mi módon le­hetne az öreget kényszerítni, hogy­ fejét egyenesen tartsa. A borbély két erős fonalat vett elő, s azzal az öreg nagy bajuszártak két végét a szék karjai­hoz kötötte. A királyt rendkívül mulattató ez ötlet s valamit súgott a borbély füleibe, ki nem sokára né­hány kis röppentyűt hozott elő, s azokat az öreg széke alatt meggyujtotta. Ez a csattogásra föléb­redett s ijedtében fölugorván a székről, bajusza egy része a szék karjához kötött fonalakon maradt. A fájdalom miatt az öreg egészen kijózanodott, alá­zattal hajtotta meg magát a király felött, megkö­szönte, hogy az ő személyét választotta.gyünyör­­ködése tárgyául s bocsánatot kért, hogy a sebéből folyó vér miatt tovább nem lehet szerencsés a ki­rály társaságát élvezni. Azonban nem kell hinni,mintha Nussir a zsar­nokságban egy Nero, Caligula vagy Commodus lett volna. Ő csak kis állam fölött uralkodott, míg azok roppant birodalom urai voltak, magában e körül­mény sokat enyhített a zsarnokságon. Különben természetére nézve sem lehetett az audei királyt szörnynek tartani. — Ő inkább egy minden elv nélküli kényeztetett gyermek szeszélyeivel, mint vérszomjazó-ösztönökkel bírt, s mint alattvalói, úgy ő is a­ természeti ösztönök,benyomások rabszolgája volt. — Ő nem bírt emberi jellemmel, semmit sem tett jó vagy rosz száradékból és számítással. Ebben csak azt bizonyította be, hogy keleti, hol az ember épen oly természeti tünemény, mint a banánok, a tigris vagy az elefánt, s nem is igen tartja magát fontosabbnak, mint ezek akármelyike. A király maga szeszélyeiben nem sokat különbözött Mai ív hírne­ves elefántjától, mely dühében összetiporta vezetőjét, s aztán ennek nejét és gyermekét megsajnálván, a htt ekként engedelmeskedett szavaiknak. Nussir szeszélyeit oly kevéssé lehetett ki­­magyarázni, mint akármelyik vadállatéit. Miért volt kegyetlen? épen oly kérdés,miniot : miért kegyetlen a tigris? Néha kegyelmes volt, épen úgy mint azon ragadozó állat, mely néha nem is néz az Önkényt kihalkodó zsákmányra, a nélkül hogy tudnak, váj­jon kegyelemből foly­ó szelídsége.Lehetlen volt tud­ni, miért volt a király egyszer szelídebb, mint máskor. A király a szó teljes értelmében jó fiú volt; sze­retett vigadni, mulatni, és játszani i­s gyakran elegyedett gyermeki testgyakorlatokba kedven­­czeivel. Nem kívánta, hogy térden állva járuljanak hozzá; többnyire igen jól lehetett vele értekezni, de gyakran megtörtént, hogy egy tekintet, egy Szó, mely neki nem tetszett, sőt valami külső kellemet­len testi hatás, a nap forrósága vagy kis testi fáj­dalom, a beszélőnek életébe vagy szabadságába került. Már tettünk említést Nussir egyik kegyenczéről, egy borbélyról, kinek a király mindent megengedett. Ez kétségtelenül leghatalmasabb borbélya volt a XIX-ik századnak, ő főként az udvari bohócz sze­repét vitte , de egyszersmind ő kezelte a kincstárt s a királynak oly nagy bizalma volt hozzá, mikép a több réfnyi hosszú évi számadást, melyet a bor­bély elő szokott terjeszteni, soha meg sem tekintette. E borbély angol születésű volt , és sajátságos vé­letlen vitte a luck­no­wi udvarhoz. Mint angol hajóinas ment Indiába, s azután borbély-műhelyt állított Caldhettában. Egy kis vagyonra tévén szert, Lucknowban telepedett meg, hol a szerencse várat­­lan kedvezése által nagyra vitte dolgát. A véletlen úgy akarta, hogy az akkori angol- keletindiai kor­mányzó igen szép göndör hajjal bírjon. Mivel Indi­ában a kormányzó szokott a divat példányképe lenni, az egész előkelő világ ,utánozni kezdette e hajzatot.­­ A lucknowi angol residens csak­nem kétségbe esett, mert haja nagyon puha és sima volt. A calcuttai borbély a legszerencsé­sebb órában érkezett Lucknowba; az an­gol meghatalmazott azonnal zsoldjába fogad­ta s nemsokára a legszebben fodrozott hajjal je­lenhetett meg. A példa igen ragadós, s a luck­nowi király is megkívánta e szép hajviseletet. A szerencse kegyelt borbélya nem sokára egészen a király szolgálatába állt, s ott rendkívüli kitünteté­sekben része­sült. Azt sem tudta, hová tegye a jég­esőként hul­ló ajándékot s másnemű jövedelmeké­t a király asztalnoka és pohárnoka lett, a mint ilye igen hűségesen őrködött a király egéssége fölöt­tinek méltó oka volt a megmérgezéstől tartania, következés megmutatta, mikép a király jól válasz­totta emberét, mert nemsokára azután, hogy borbély az angolok beavatkozása folytán elbocsá­taték a szolgálatból, a király csakugyan megmé­heztetett. — A borbély eltávozásakor többel 1­2,400,000 p. forintnyi vagyonnál — s már oly kiétély volt, mikép egy keletindiai angol „Revie egész hosszú czikket szánt neki, melyben emb­­eren tettei voltak tárgyalva. E kitüntetés nem radt hatás nélkül; — elég gazdag volt arra, h­ogy hírlapot szerezzen zsoldjába, mely az „alá szolgál“, mint őt az angol lapok nevezték, erő­­sen védelmezze. Színházi előadások. A nemzeti színpadon, először „Celesta.“ új eredeti dráma­i szakaszban írta Kövér Lajos. A pesti német szín­pad­on: "Reichmann ur Berlinből mint vendég. Hochbauer kisassz. mint uj szerződött tag. „Lucretia Borgia.“ Oper in 3. Ausz. Dunavizállás, april. 7. 3' 7" 3"1­0 fölött. Bécsi börze, april 7. (Távirati közlés.) Bankrészvény .................................... 1152 Nemzeti kölcsön 5% . . . . . . 87T/16 1835-diki sorsjegy . . . . . . . — 1854-diki — 110 Földteh­er mentesítési köt.......................... 79 Éjszaki vaspálya..................................... 2975 . Dunagőzhajózás ..... . . . 634 Augsburg............................... . 1007/g Hamburg ... ...................................... 74 V4 London.......................................................10. 2 Cs. kir. arany ....... . 5% Felelős­ szerkesztő SZILÁGYI F­ERENC Szerkesztő-társ NÁDASKAY LAJOS.

Next