Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)
1856-10-14 / 238. szám
a szemfényvesztés elnevezése ráillik. Az ő egész bútorzata egy kisebbszerü asztal a színpad közepén, a két más egylábú kis kerek asztalka, melyeken azonban gyertyák nem állanak, míg tehát társai a szemet számos gyertyák világosságával kápráztatják, az „éjszak bűvésze“ mesterséges kivitelére jellemzően a sötétséggel szövetkezett. Edényei : hengerek, tálczák, boritok, szekrények, tokocskák mind oly szerkezetűek, hogy bennük a legfigyelmesebb szem sem vehet észre praeparaturákat. Ehhez járul még az is, hogy M.ur nagyobbára minden műdarabját úgy hajtja végre, hogy az álvarázslat csaknem a közönség kezében történik, s közvetlen szeme előtt megy végbe , mi a csalódást nagymértékben előmozdítja, mert a közönség egy pillanatra sem sejtheti a fogásokat, melyeket a bűvész mutatványaiban használ. Az előadás kezdetén némi balcsillagzat lebegett a művész felett, egyik edénye nem akart fölnyílni, a varázspisztoly csütörtököt mondott, de e baleseteket a további siker csakhamar eltörölte. Legjobb darabjai voltak : a hármas szövetség ; az indus látcső; az állati polgáriasodás csodái; az ércz-vadászat; a kristály-szekrény ; az összefüggéstelen összefüggés és a keleti földiszítés. Előadásaiban német nyelven fejezi ki magát és néha sikerült életekkel mulattatja a közönséget. Kik a mutatványok e nemében gyönyörködnek, azoknak M. ur élvezetes estvéket fog szerezni. * Megjelent: „No még egyet nevessünk.“ Eredeti adomák a magyar népéletből összegyüjté Vas Gereben. II. füzet. Pesten Kilián György egyetemi könyvárus tulajdona 1856. — Hosszú téli estvéken unaloműzőnek ajánlatos olvasmány. * Vahot Imre előfizetést hirdet a magyar írók arczképcsarnokának második műlapjára, melyen különösen a magyar tudományosság kitünőbb s leginkább gyakorlati hazai képviselőinek arczképeit ugyanoly alakban és összeállítással szándékozik közrebocsátani, mint az első tetszéssel fogadott műlap volt. E papiros Pantheon egy nagy folio lapon 40 arczképet tartalmazand. Az előfizetési dij 2 ft 40 kr. göngyben s bérmentesen 20 krral több. Bolti ára 5 ft lesz. Ugyanazon áron megszerezhető a magyar írók arczképcsarnokának első lapja is második kiadásban. * Főtiszt, nemes ujfalusi Buba József pozsoni kanonok m. hó 29-kén kora 76 évében meghalálozott. * A dunagőzhajózási társaság összes bevétele augustus hó végéig 4,883,033 ft pp. a múlt évben 6,326,625 ft. utas szállíttatott: 973,893. — Nincs pénz, e tény— honnan venni azt? e kérdés foglalatoskodtatják, s lehet mondani háborgatják e pillanatban Francziaországot, s a császári kormánynak annál több gondot és aggodalmat szereznek, miután az épen az anyagi érdekek ápolását tette feladatává, nyilvánította maga főczéljának. Azon valóban méltán nyugtalanító pénzkicsist nagyrészben, sőt leginkább a mértéken túl menő és szédelgéssel határos iparvállalatok idézték elő , melyek következtében tömérdek tőkék lőnek építésekbe s ilyen üzletekbe fektetve. Szóval, az anyagi érdekek szerfölött hajhászása, e kiválólag materialisticus iránya korunknak,a pénznek és mammonnak bálványozás, az anyagnak a szellem fölé emelése vonta mint természetes büntetést a pénznek majd minden országban s nálunk is érezhető hiányát maga után. Hogy e bajon és erkölcsi roszon, mi egyesek nagy erőre kapott s minden korlátot áthágó pénz- és kincsszomjában s ebből eredő gyarlóságokban gyökerezik, a kormányok minden bölcsesége, erélye és jóakarata is nehezen és közvetlenül épen nem segíthet — azt az ily viszonyokat ismerőknek mutogatni szükségtelen. Hasonló jelenségek legalább kicsiben, fájdalom ! nálunk sem hiányoznak — t. i. a Duna balpartján fekvő szép pesten — hol a kereskedői bukások s részint csaláson alapuló eridák szintén mutatkozni kezdenek.Mióta Strasser Salamon az ismeretes gazdag s szenteskedő kegyességével és jótékonyságával a közbirodalomba magát behízelegni tudó izraelita, ezelőtt mintegy másfél évvel pár százezer forinttal, mit ily után szerzett, Amerikába elszökött, eddig élő mintegy 12 bukás és ebda történt nálunk, melyek közöl háromnak szerzői a rajok bizonyosodott csalásért börtönben is ülnek. Sajnos jelensége korunknak! Egy Lesseur nevű tisztviselő az algíri távírdáknál, egy új távirati eszközt talált fel, melyet a napsugarak hoznak mozgásba. Készülete egy vagy több lapos tükörből áll-a nap alacsonyabb vagy magasb állása szerint, melyek segítségével egy sugárcsoportot föl lehet fogni vagy tovább küldeni, s a távoli figyelőnek pillanataik által lesznek észrevehetők, így a készület elé állított ellenző a sugarakat vagy felfogja, vagy tetszés szerint tovább engedi menni, s épen a világosság e korlátolt sugározásán alapszik Lesseur úr távirati szókönyve. A jelek rövidebb vagy hosszabb villanatokból állanak, melyek úgy idéztetnek elő, hogy az ellenző majd közelebb majd távolabb alkalmaztatik. Daczára annak, hogy e találmánynál a nap játsza a legnagyobb szerepet, az egész mégis igen homályos, s nehezen fog gyakorlatba vétetni. TARCZA: Arany János KISEBB KÖLTEMÉNYEI. II. N népmondák és népregék. (Folytatás.) „Szent László füve“ cziméhez a „népmonda“ melléknév van csatolva. Mindemellett nagyon tévesztett eljárás volna az Ítésztől, ha azt hinné, mikép e melléknevet a költő csupán önmentségül ragasztotta a czimhez. Azért, hogy valaminek tárgya a népi észjárást, az elbeszélésnek népi kezelését parancsolja, a mű maga nem tarthat jogot arra, hogy a művészi szempontot a bírálatban elmellőzzük. A „népiesség“ kedvéért eddig elő sokszor fogadtuk a bizarr eszmékkel tarkázott, összefüggés nélkül való műveket előszeretettel, így, hogy többet ne említsek, a népdalok és mondák három kötetes gyűjteményében igen hajlandók voltunk sokat példányként tekinteni, mi legkevésbbé szolgálhat példányul. Az egész gyűjteményben rendkívül kevés mű van, mely compositio tekintetében a kritikát kiáltaná. A nagyobb rész a szeszély és valódi költészet egyes villanatainak tarka vegyülete, s nyilván több egyes műből összetoldozott mozaik. De még a „népiesség“ uralkodó divateszme volt, újdonságuk kedvéért e tarka-barka bokrétákat hajlandók voltunk valódi költészet gyanánt fogadni ! Hogy külforma azaz: verselés, melódia és nyelv tekintetében e gyűjtemény megbecsülhessen, senki sem tagadja; de ideje volna népünk költészetének ez egyes virágaiban is a valódi szépet a költői kinövésektől megkülönböztetni, s nem csinálni népdalaink és mondáinkból a költészetben egy egészen más nemű s külön szabályok alá eső nemet. Azaz emancipáljuk a népdalokat és mondákat is a költészetbe. Hadd nyerjenek nem kiváltságokat, hanem egyenjogot; hadd essenek azok is a szigorú kritika alá! — Kritikánk mezején még temérdek a teendő, mert kritikánk csaknem egy évtizedig vesztegelt, roppant sokat mulasztott el — alig győzi a jelen tüneményeit számbavenni, — holott irodalmunk közelmúltjában igen sok van, mi alapos fölfejlést követel, így adós még kritikánk népdalaink terjedelmesebb, alaposabb ismertetésével — min legkevésbbé csodálkozhatunk; mert alig van nehezebb feladat, mint ezen összekevert anthologiába csak némi rendet hozni is. — Pedig csupán e rendezés után lehetne azokat mellészileg bírálni. Azonban addig is, mig e nagy munkára vállalkozó akadna, semmi sem tartja vissza kritikánkat, hogy jelenkori költőink népéletből vett műveit ne ugyanazon elvek szerint bírálja, mint más költői műveket. „Szent László füvé“-ben kétféle elem adja mintegy az alaphangot. Egyfelől a népnek gyermekes kishitűsége, másfelől Szent Lászlóban a hit ereje van feltüntetve. A népnek csaknem együgyüségig menő egyszerűsége, babonája, egyes vonásaiban a comicumot közelíti meg, a legnagyobb levertség és gyász közepett; míg a vallásos érzelem, hasonlókép redkivüli egyszerűséggel de egyszersmind magasztosan nyilatkozik. A pestis által megfogyatkozott, hite vesztett nép azt hiszi, mikép a pogány ősök Istene bünteti őket, miért hagyták el őket a keresztények istenéért. — A királyhoz folyamodnak , állítsa vissza az elhagyott vallást, mert az uj hit Istene rajtok nem segít. Az összegyűlt nép megjelen a király elött, s szószólója a gyermekességtől csak a józan okosság és higgadtság által különböző okoskodásban adja elő szép rendben az ország nyomorát s a nemzet közmeggyőződését, mely szerint a pestis megszüntetésére nincs más mód, mint a régi hit helyreállítása. Igen szép, költői s a vallásos hit természetének mély ismeretére mutat , hogyan czáfoltatja meg Arany a királylyal a népszónoknak okoskodásait, melyekre az összegyűlt nép helybenhagyását adja. A király nem czáfolja pontonként az előadottakat. Sőt nem is okoskodással felel, hanem összetette kezét, hogy reszketett belé. És nagy indulattal az égre emelé. Maga is felnézett, mindenik láthatta, Mert egész fejével őket meghaladta. Buzgó könyörgésében arra kéri Istent, teremtsen csodát e nép vakságának kigyógyítására, mely csak akkor hisz, mikor lát, Az Isten látást mutat a királynak a megnyílt égben. A nép pedig bámul a kegyes királyra, Hamutól megőszüikt fedetlen hajára, Nézi, nézi, hát csak azon veszi észre Hogy világosság száll a király fejére. Megdöbbent a mellük, hajuk felborzadott, Egy szilaj hidegség a szivükhöz futott, Térdre hulladoztak és úgy könyörgenek A nagyhitű király erős Istenének. Itt igen szépen van felmutatva a vallásos érzelem természete, mely nem okoskodásokból szülemlik, hanem hasonló érzelmek által indiltatik meg Az isteni kijelentés következtében Sz. László nyilat vesz elő, fellövi azt a nép szeme láttára, s midőn a nyíl a földbe fúródik, annak kopotyája alatt két falevélt találttak. Ez a keresztfű, melyet ekkor Sz. László füvének neveztek el, annak emlékére, hogy e gyógyfű elűzte a pestist a nép közöl. Az egész műben a király és nép között oly viszony van feltüntetve, mint apa és gyermek között, inkább azon patriarchális viszony, mely Izrael népe és prófétái közt létezett, mint a politikai. A tárgynak e felfogása tényleges-e, vagy ugyane tárgyat lehetett volna-e más felfogással oly szépen vinni ki, azt nem igen nehéz eldönteni. Lyraibb elemekkel, phantastkusabb leírással c ma kétségtelenül nem lesz vala népmonda, hanem legenda a német romanilkusok ábrándos modorában, mely modornak nálunk is voltak képviselői. Annyi bizonyos, hogy azon patriarchális viszony, melyet említünk, a nép naivitása, s a király áhitatossága, az egyszerű előadás nélkül elveszett volna. A műnek más színe, hangja, s maga a mű egészen más lesz vala. Arany épen nem könnyebb oldalát fogta a tárgynak , midőn annak oly egyszerű színezetet, hangot adott. Az egyszerűség öszhangjával hatni épen oly nehéz, vagy tán több erőt követel, mint zajos hangokban, dissonance-okkal, vagy kevert kirívó színekkel ragadni meg a figyelmet. A festészetben ép oly művészet az egyszerű composition gyöngéd ecseti érintéseket mesterien vinni ki, mint erős vonásokban rajzolni. Az általunk vizsgált mondában a pestis leírása, a nép járulása a király elé, s ennek vallásos buzgalma mind bevégzett részletek, de egyiken sem látszik meg , mintha a költő valamelyik részletre fordította volna kiválóan erejét az egész föláldozásával, így a pestis leírását tehette volna ragyogóbbá, terjedelmesebbé, de e miatt az arányosság szenvedett volna. Tudom, hogy sokan aránylag kevés figyelemre méltatják Arany e művét, mivel tárgyában nem festetik valami erősebb szenvedély, s általán az egészen nincsenek kirívó színek; — de a műben ki van fejezve az, amit az író akart, nemcsak hanem igen megfelelő módon van kifejezve, s ha nem mondom is, hogy annyi jeles művei közt az elsők közé számítandó, legalább föl kellett hívom a figyelmet azon szerény szépség ibolyájára, mely e költeményben rejlik. A „monda“ név az előadás menetének egyszerűségét igazolja, de a compositió kereksége, öszhangjára nézve semmi elnézésre, kíméletre sem szorult. — Ami az elbeszélést illeti, arra nézve áll jellemzésül az, mit előbbi czikkemben általánosságban mondok. Nem mehetek át e népmondáról másra, a nélkül, hogy azon egy két megrovást ne említsem, melyet Erdélyi Arany nyelvére nézve lelt. Arany egyik legerősebb oldalról van megtámadva, ha nyelvében akarunk hibát találni. — Ő felhasználja mind a nép ajkán jelenleg élő, mind a régi írók által használt nyelvet , és nagyon jól szét kell néznünk, mielőtt I részben egy vagy más kifejezési hibának mondanánk vagy benne különczködési hajlamot keresnénk. Épen „Szent László füvé”-ből idéztetik, mint szokatlan e kifejezés : De nem hallgatá meg a felséges Isten Véres háborúkban mivel kedve nincsen. Erdélyi szerint a „kedve nincsen“ helyett „kedve nem telik“ volna helyes. Azonban nincs-e joga AUSTRIAI BIRODALOM. Bécs, oct. 9. 0 császári királyi Apostoli Felsége névünnepe a birodalom minden pontján és mindenütt ahol austriaiak laknak együtt, örömmel üdvözölt alkalmat szolgáltatott hű alattvalói érzület nyilvánítására és ájtalos egyházi ünnepélyekre, melyek számos helyütt jótékony cselekedetek által kiváló ihletet nyertek. A koronaországi fővárosokban a reggeli ünnepélyen, az austriai egyház fő papi méltóságai által tartatott istenitiszteleten, a helytartó urak s a katonai, polgári és községi hatóságok főnökei vettek részt. Estve a színházakban (részint már az első estvén is) a szép nap magas jelentősségéről . Felsége arczképe előtt mondott megfelelő üdvözlő szavakkal s csoportolatokkal történt megemlékezés. Ezen színházi díszünnepet Isch I ben e cs. fenségeik Ferencz Károly, Lajos Victor főherczegek, továbbá Károly bajor herczeg ő fensége látogatása is emelte. Triestben e szép napot a cs. k. haditengerészet is méltóképen megünnepelte. A Maggia öbölben horgonyzó „Schwarzenberg“ fregaton Te Dcum tartatott, melyen főherczeg Ferdinánd Miksa öcs. fensége táborkarával együtt jelen volt. Veronában a császári névnap a lombard-velenczei királyság főkormányzója gr. Radeczky tábornagy s vele együtt az összes kát. és polgári hatóságok által a székesegyházban ünnepeltetett meg. Brüxenben az újonnan épült polgári kórház, mely a cs. k. Apostoli Felsége születésnapján megnyittatott, legmaagabb névünnepén egyházilag is fölszenteltetett. Majnai Frankfurtban, Mainz és Ulmban stb a helyőrségek kivonulásával és egyházi szertartásokkal ünnepelték e napon. Belgrádon ez ünnepre az austriai követségi kápolnában Te Deum és nagymise tartatott, melyen az itt tartózkodó idegen consulok s több szerb főhivatalnokok teljes díszben megjelentek s később a cs. k. főconsulnál tisztelegtek. Belgrád dombtetőiről s a Szávapartról az austriai túlparton hat határőrzászlóalj vala látható egy fél ágyuteleppel, melyek az austriai consulsági épület irányában sorfalat képeztek. Ugyanekkor érkezett meg Zimonyból gr. C o r o n i n i e excja és számos zimonyi vendég, kik ágyudörejjel üdvözöltettek. Ezután az e czélra állított sátori kápolnában isteni tisztelet tartatott, s a Te Deum alatt a zászlóaljak üdvlövéseket tettek. E szertartás után a szerb és török katonai zenekar az austriai néphymnust játsza.Később megérkezett a szerb fejedelem fensége is teljes egyenruhában, és személyesen vitte meg szerencsekivonatait az austriai consulhoz. Az egész ünnepély folyama alatt egy austriai hadigőzös teljesen fellobogózva állt a Száva közepén. Bécs, oct. 10. Hildegarde Főherczegaszszony , császári fensége tegnap este Mura melletti Bruckból, hol öcs. fensége a modenai herczegaszszonynyal találkozott, Bécsbe visszaérkezett. — Otto Görögországi király ö felsége hirszerint holnapután Münchenen át, Athénébe visszautaztában Bécsbe váratik. — Gr. Radeczky m nagy lombardvelenczei főkormányzó , excsa nemes Terraghi Gyula számüzöttnek a cs. k. államokba büntetlen visszatérést s a vagyonára vetett zár megszüntetését megengedte. — Velenczéből írják, miszerint a Sz. Márk palota a Márk téren Sándor orosz császár öesge számára naponkinti 4000 frankért kibéreltetett. KÜLFÖLD. Anglia, London, oct. 8. A „Times“ párisi levelezője szerint a nápolyi király kevésbbé hajlandó, mint valaha, engedményeket adni, Oroszország rokonszenve bátorítván elhatározásában. A nyugtalanság folyvást nagy, s a Francziaországban támadt pénzkicsis tekintetéből Nápolyban kétségkívül azt hiszik, hogy semmi demonstrátiótól sem kell félnie Franciaország részéről. Hihetőleg e tárgyban még semmi határozat sem hozatott, s bizonyos, mikép Napóleon császár semmi olyat sem hajlandó tenni, mi az olasz elégületleneket saját kormányaik elleni fölkelésre bátoríthatná fel. A császár visszatérése óta tartatott minister tanácsokban eléggé kijelentetett, mikép egyetlen oly lépés sem fog létetni, mely katastrophát idézhetne elő , vagy a nápolyi dynastiát veszélyeztetné. Ezért most még az is kétségessé lett, hogy a Tondonban összegyűlt hajóraj a nápolyi öbölbe fog-e küldetni, mivel jelenléte ott kétségkívül ellenséges manifestatiónak s az elégületlenek felbátorításának tekintetnék. A brightoni városházban múlt hétfőn meeting tartatott a dunai fejedelemségek egyesítése ügyében. Miután több beszédek tartattak, a meeting öszhangúlag elhatározá, mikép a királynőt egy kérvényben arra kérendi, hogy kormányának parancsolja meg, mikép egész befolyását használja fel ezen egyesítés létesítése végett. Frimneziaorszag. Páris, oct. 8. Magne pénzügyministernek a császárhoz intézett jelentése, mit már említünk, igy hangzik : „Síre! Azon perezben, midőn az 1858-ki budget alkatrészeit el kell rendeznem, hogy azokat az államtanács bírálata alá vessem , felséged parancsai értelmében eléje terjesztem a folyó év azon főeseményeinek rövid átnézetét, melyek azon általános szempont meghatározására szolgálhatnak, melyből bevételi és kiadási előszámításainkat kell szabályoznunk. Azon viszonyok, miken keresztülmentünk, igen nehezek voltak, hogy úgy szóljak, minden baleset egyszerre rohant meg bennünket: háború, cholera, árvizek, huzamos drágaság. Más időkben ezen bajoknak csak egyike is elegendő volt arra, hogy a munka a gazdagság kútfejeit kiapaszsza, az államban nyugtalanságokat idézzen elő, s egyszerre mind a köz-, mind a magánvagyonokat veszélyeztesse. A ránk nehezült csapások összetalálkozásánál attól lehetett félni, hogy legalább a bizalom meg fog ingattatni, s hogy a kereskedés és ipar összes tevékenysége a kincstár jövedelmeinek tetemes kevesbülését idézendi elő. A nagyon számos balesetek kétségkívül megszomoríták felséged szívét, azonban ezen fájdalmas megpróbáltatás daczára az igazság s hon minden őszinte barátjának örömmel kell elismernie azon a históriában talán páratlan tényt, mikép hála a felséged által gerjesztett bizalomnak, sohasem volt a biztonság teljesebb s a rend tökéletesebb, sohasem fejlett ki inkább a nemzeti tevékenység, sohasem volt oly gyors a közjövedelmek Szaporodása. Különös! A helyzet bonyodalmainak csak maga a jóllétből, s némileg a bizalom túlbizottságából kelle eredniök. Szerencsés szükségnél fogva a kormány törekvéseinek oda kelle irányoztatniok, hogy az általános buzgalom ne felbátoríttassék, hanem fékeztessék, s a nyerészkedés ismétlett figyelmeztetések által eszélyes előrelátás határai közt tartassák. A folyó hudgetek folyama, a hitel, a bank, a kincstár képezik ama pontokat, miken legerősebben összetalálkoznak s nyilvánulnak azon jelek, melyek valamely meghatározott perekben az ország gazdászati helyzetét jellemzik, s erejének legpontosabb mérvét szolgáltatják Az 1854- ki budget épen most szabályoztatik. Annak a múlt évben közzétett ideiglenes helyzete 100 milliónyi kiadási többletet tüntetett föl. Ezen deficit a végleges számításban 73 millióra szállott le. Az 1855- öi budget be van végezve. Méltán remélhető, hogy ezen pénzügyi terv deficitje nem menend többre 50—60 milliónál. Ezen összegek kielégítőknek fognak látszani, ha azokat összehasonlítjuk az előbbi év közép elégtelenségével, mely nem kevesebb mint 80 millióra megy föl, s ha tekintetbe veszszük ama roppant terheket, miket a közcsapások, egészen eltekintve a háborútól, az 1854 - 55-ki szokásos költségszámításokra raktak, s melyek igen tetemes- kiegészítő-hiteleket (1854-re 123, s 1855-re 172 milliót) tettek szükségesekké. Ezen aránylag kedvező eredményeket a közvetett bevételek rendkívüli növekedésének lehet köszönni, mely a múlt évben 65 millióra ment föl, nem számítva ide az uj adókból eredt 33 milliót. Soha, még a legszerencsésebb befolyások alatt sem nyilvánult oly szembeszökőleg a nemzet termelő ereje. Vájjon az általános műtárlatnak tulajdonított lendület megszűnte 1856-ban ? Ezt hitték s állíták, azonban egészen alaptalanul. Valóban a bizonyítvány eldöntő volt. Ha az 1855-ki eredményeket alkalmi oknak lehet tulajdonitni, úgy — mi nagy erőfeszítés után mindig történik — a haladás rögtön megállapodott s az 1856—diki eredmények megfogytak, sőt még az 1845—kinél is alább sülyedtek volna. Örömmel mondhatom, mire hogy ellenkezőkép történt a dolog. Nem csak hogy az 1845-ki összeg el van érve s túlhaladva; nem csak hogy, legalább eddig, az 1855-ki rendkívüli mérv el van érve, hanem a folyó év első hónapjai, a múlt év megfelelő hónapjaihoz képest tetemes fölösleget szolgáltattak számunkra. Az csupán az első félévet illetőleg, 1854-et összehasonlítva 63, s 1855-et összehasonlítva szinte 26 millióra megy föl. Az augustus hónapot illető összehasonlítás ugyan kevésbbé kedvező, de ez jelentéktelen tény, s azt azon előre tett fizetésekből lehet kimagyarázni, mikre 1855 augustusban az uj tized alkalmazásátóli megmenekülés iránti óhajtás adott alkalmat. Egyébiránt ezen részbeli veszteség csakhamar helyre lesz pótolva. A beérkezett jelentésekből septemberre oly többletet lehet remélni, melly 12 milliónál többre menend. Szóval a régi adók eredménytöbbletei s azuj adók jövedelme, a budget előszámításaival összehasonlítva az 1856-iki 9 első hónapot illetőleg, mintegy 72 milliónyi többletet képeznek Ezen összeg fon