Budapesti Hírlap, 1857. január (2-25. szám)
1857-01-15 / 11. szám
Pest. Csütörtök: Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2 ik sz. a. 1-ső emeleten. Január 15.1851. Kiadó hivatal van: Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. jan. 5-n kelt legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megparancsolni méltóztatott, hogy Peche Károly lovag orsz. törvényszéki tanácsosnak Prágában méltó nyugalomba helyeztetése alkalmából a sokévi és hű szolgálatávali legmagasb megelégedés kifejezése tudtul adassák. 0 cs. k. Apostoli Felsége m. é. dec. 21 -n Velenczében kelt legfelsőbb határozata által a lelkészi hittan tanszékére a krakói egyetemnél dr. Szaronievicz János helyettes vallástanitót az ottani gymnasiumnál, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. 0 cs. k. Apostoli Felsége sajátkezűleg aláírt okmány által Springensfeld Péter vezérőrnagyot és a hadsereg második főhadsegédét, mint az austriai cs. Lipótrend kiskeresztjének tulajdonosát, e rend alapszabályaihoz képest az austriai cs.birodalom lovagi rangjára legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. A igazságügyminiszer Balázy Jánost a székesfehérvári megyetörvényszék hivataltisztjét, ugyanazon megyetörvényszék segédhivatali-igazgatósági segédévé kinevezte. A nagyváradi cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály Wagner Károly és Teleky Győző fogalmazó-gyakornokokat, továbbá Hamel Adolf bányatörvényszéki tollnokot III. osztályú ideiglenes fogalmazókká nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, jan. 14. v. (Politikai szemle.) E perczben, midőn a napi események följegyzésére fölveszszük tollunkat, a schweizi szövetséggyűlés Bernben valószinüleg már határozott, s kimondotta ama foglyok szabadonbocsáttatását,kiknek királyuk iránti tettleg nyilvánult hűsége Schweiz számára azt eredményzendi, mit minden más körülmények közt csak fölötte nehézkes diplomatiai vajúdások közt lehetett volna elérni, t. i. Neuchatel függetlenségét, és Schweiznak egész egységébeni teljes kikerekítését, sőt még ennél is többet t. i. Schweiz újabb államrendszere elvének egész Európa általi elismertetését. Ez eredmény főleg a foglyok septemberi fölkelésének lesz köszönhető, habár azt őle legkevésbbé sem igyekeztek előmozdítani. Különben halljuk, mikép a szövetséggyűlésnek reájuk nézve kedvező határozatát Bernben oly bizonyosnak tátták, hogy Francziaország határán, hová a foglyok átszállíttatni fognak, elfogadásukra már előkészületeket is tettek. A párisi értekezletek jegyzőkönyve még nem jelent meg , azt hiszik azonban ez okmányról, mikép az a Moniteur jegyzéke után már nem sok fontost fog tartalmazhatni, bárha igen hosszú. Az mint tudjuk a párisi békekötést illető összes vitálgpontok megoldásának folyamatát foglalandja magában, kivéve egyet, mely e szerint a legfontosabbá vált, t. i. a dunai fejedelemségek szervezetének kérdését. Még mit sem olvasunk a lapokban az e kérdés körüli újabb véleménycsoportulatokról, csak azt látjuk újabban is megerősítve, mikép a porta folyvást azon nézethez ragaszkodik , hogy az unió kérdése az ad hoc divánok asztalára nem hozathatik, s hogy e kérdésnek az egyesítés szellemébeni megoldása az európai érdekekkel úgy mint a porta épségével ellenkeznék. A párisi értekezletek bezáratván, Brunnow báró végre elhagyta Párist, hol jelenlétére többé nincs szükség. A nápolyi kormány, mint a távirda értesített, külföldi képviselőihez intézett jegyzékében köztudomásra hozza, mikép király ő feli, ismét 44 elítéltnek kegyelmet adott, és pedig úgymond azon három boldogtalan esemény daczára,melyek egymást követték ; első a siciliai lázadás csirájában elfojtott kísérlete; másik a fejedelem személye ellen intézett gálád merénylet; s harmadik végre a kikötői lőportárnak fellobbanása. Azon nyilatkozatok, melyekkel a népesség saját ösztönéből a király iránti ragaszkodását tanusítá, még utolsó nyomait is eltörték azon rémületnek, melyet ez utóbbi véletlen első percében előidézett ; e nyilatkozatok, mond tovább e jegyzék, biztosítékul szolgál, mikép az ő felső bölcsesége és szilárdságán alapuló nyugalom nem fog államaiban megzavartatni, s ő felségének jövőben is alkalma leend az eltévedetteket a kért kegyelemben részesíteni. A portugali cortes-gyűlésre jan. 3-n megnyittatott. A király által ez alkalommal tartott trónbeszéd igen szabadelvű jellemű. Abban a fiatal fejedelem jelenti, mikép legközelebb különböző törvényjavaslatok fognak előterjesztetni az elemi oktatás tárgyában, melynek ő igen nagy kiterjedést akar adni, anélkül azonban hogy a közoktatás többi fokozatai elhanyagoltatnának. Továbbá a cortes-gyűlést arra szólítja fel, hogy tevékenyen foglalkodjék azon közlekedési utakkal, miknek Portugált Európa többi részével viszonyba kell hozniok, s a tartományoknak egymással összeköttetését könnyitniök. Továbbá a király constatirozza, mikop az ország helyzete javult, mind az élelmi segélyforrások növekedése, mind a cholera pusztításainak csökkenése által. Végre jelenti, mikép a kormány pénzügyi rendszabályokat terjesztene a cortes-gyűlés elé, a kincstár segélyforrásainak növekedése végett, a legutóbbi krcsis által szükségelt kiadások arányában. A trónbeszéd ezenkívül még azt is constatirozza, mikép a portugáli kormány s a római udvar közt Goában s Indiában támadt nehézségek hosszas és fáradalmas alkudozás után kiegyenlítés küszöbén állanak. Az oroszoknak ideiglenesen félbeszakadt harcza régi elleneikkel, a cserkeszekkel ismét fellobbant, s ezúttal megint az ő veszteségükkel , mint kostantinápolyi tudósítások mondják, melyek szerint Ahmet bey,Szefer pasa fia más cserkesz főnökökkel együttt, egy 10100 főnyi orosz sereget a Terek mellett 500 ember veszteséggel szétvert. Kaftan szerdár, Szefer hadtestéből, egy szotma kozákot lekonczoltatott s az általuk kisért lő- és élelemszer-szállitmányt hatalmába ejté. Emir Szefer pasa pedig maga egy falut lakosaival együtt, kik az oroszokkali egyetértés gyanújába estek, a lángok áldozatává tett. Újabb időben nem csak a persa-angol viszály , de Persiának magának belviszonyai is magukra kezdik vonni a figyelmet. Alig hogy Teheránban a persa fegyvereknek Herat elleni győzelmét megünnepték, sőt a sah seregei már Heraton túl is nyomultak, s az afghánok fejedelmének fia kénytelen előlük visszavonulni, addig birodalmában a felbomlás jelei mutatkoznak s a sah az orosz czárhoz, jelenlegi legbensőbb szövetségeséhez fordul, hogy őt a bel pártfondorlatok ellen oltalmazza, egy Annusoff orosz követnek átadott iratban emlékeztetvén őt azon találkozásra, melyet elődeik I. Miklós és Mehemet sah 1834-ben Erivánban rendeztek, s melyen a czár a saht jóakarata és ragaszkodása iránt a legünnepélyesebben biztosította s Mehemet fiait mint saját gyermekeit védeni ígérte. A sah tehát most oly helyzetben van, hogy az akkori ígéretet igénybe kénytelen venni. A trón körül főleg Herat győztes ostromlója, Murad Mirza szultán teszi befolyását érvényessé, s neki mind a papság közt mind a hadseregben hatalmas pártja van , úgy hogy aligha előbb utóbb kedve nem kerekedik a korona után nyúlni. Ezenfölül a számos helytartók, kivált a kir. vérből származottak csak az alkalomra várnak, hogy mindegyik magát a maga tartományában függetlenné tehesse. A sah ekként a belpártok fondorlatai által fenyegetve Tévén , állapotának veszélyességét bizonyosan fölötte növelné azon nem valószínűtlen eset, ha Anglia Ghiva és Bohhara khánjait s más afghán törzseket a sah ellen felingerlene; nem is említve azt, mikép az angol-persa viszály mielőbbi ki nem egyenlíttetése esetében Törökország részéről sem számíthatna baráti támogatásra. Murray angol követ, ki Bagdadban tartózkodik, máris összeköttetésbe téve magát a kurd főnökökkel, s lord Redcliffe a dívánt rávenni igyekszik , hogy egy török szabad csapat alakítását megengedje, mely a sah ellen angol zászlók alatt küzdene, s a török hadügyminiszeri hivatalban már komolyan beszéltek arról, hogy Omer pasa alatt a persa határon egy 25,000 főnyi rendes török sereg fölállíttassék. Ily körülmények közt természetesen legnagyobb fontossággal bír az, hogy az oroszok az Oxus folyó torkolatánál a Dagada sziget körüli egyéb szigeteket is elfoglalták, melyeket azonnal távirdai összeköttetésbe tettek s az orosz hajóhadosztályokat a Terek torkolatától oda indították. Oroszország t.i. több tudományos expeditio által kinyomozta, hogy az Oxus fél egész Indiáig hajózható. Most ennélfogva e folyó hátán csapatokat szándékozik elküldeni, melyek a persa határon Chiva és Bokhara népeit féken tartanák. E szerint Ázsiában oly események látszanak előkészülni, melyek könnyen minden más érdeket háttérbe szoríthatnak. Remélhető azonban , mikép III. Napóleon itt is megragadandja az alkalmat, hogy ez összeütközésnek elhalasztásában közvetítő befolyását fölhasználja. Fe ruk khan persa követ dec. 30-án Athénéből elutazott Francziaország felé, s valószínű, mikép ottani föllépésének kiengesztelőbb hatása lesz mint Konstantinápolyban volt. A legutóbbi amerikai posta dec. 26-ig terjedő tudósításokat hozott, melyek azonban igen csekély érdekűek. Az elnök külön üzenetet készített oly czélból, hogy felhatalmazást kérjen az Izland s Terra-Nova közt felállítandó villámtávirda segélyzésére, hogy így a társulatnak az Egyesült államok is ugyanazon előnyöket nyújtsák, mint Angolország. sz. NEMZETGAZDÁSZATI LEVELEK. I. JOG. II. Az emberek társaséleti körét s viszonyait meghatározó szabályok összegét fognak mondjuk tárgyilag; személyi vagy alanyi tekintetben pedig a jog oly cselekvényi szabadság, mely a mondott szabályoknak megfelel, azokkal összehangzik. Ismerjük Rousseau álokoskodásait, melyeknek következtében az ember természetes rendeltetése nem a társasélet, hanemaz elszigeteltség és magány volna. Ez azonban Rousseautó, ki magát kiválólag természet emberének szerette tartani, egészen természetellenes állítás. Az ember a természetes ész örök törvényénél fogva társas lény. Az ember sem érzéki, sem szellemi czélját el nem érheti társasélet nélkül. Már csak saját faját sem képes fentartani, mert erre nézve is szükséges a két nem szövetsége. Ide járul még a csecsemői kor , öregség, betegség, stb. mind oly körülmények , melyek ápolást kívánnak, s igy a társasélet szükségét követelik. Innen származott a családiság, a családi élet, mely alapja minden társadalomnak. Továbbá a külvilág felhasználhatását, melyre jogosítva van , egyes elszigetelt emberi erő tökéletlenül, vagy épen nem teljesíthetné , mi pedig egyesült erőnek könnyen kivihető. A részleges indok a társaséletre, így keletkeztek a társadalomban egészen természetszerűleg az apróbb társulatok, melyek bizonyos czélra egyesültek, például ipar-, kereskedelmi-, gazdászati-, bányász s más testületek. Végre a szellemi erő kifejtésére, s így a tökéletesedésre is észszerűen szükséges a társasélet, mert a szellemi életnek legdicsőbb jelenségei, minek az ész, értelem, szabadság , csak eszmecsere, a gondolatok, ismeretek kölcsönös kicserélése által fejlődhetik ki fokozatosan. A legszebb találmányok, az ész remekművei csak fokozatosan jöttek létre. Egyik megpendítette az eszmét, másik tovább fejtette, harmadik még tovább jutott, mi csak társaséletben volt lehetséges. így keletkeztek az egy hitet valló egyházak, tudományos testületek, iskolák, stb. A társasélet szükségét tehát senki nem vonhatja kétségbe észszerűleg. Ugy de mihelyt több ember él együtt, többféle érintkezésbe jöhetnek egymással, egyik a másikra külső cselekvényeivel sokféleképen hathat, e cselekvények gyakran összeütközők lehetnének , melyek egymást megsemmisítenék, s igy épen a társasélet czélját rontanák meg, sőt azt lehetlenné tennék. Hogy ez összeütközés elkerültessék, elmúlhatlanul megkivántatik a kiegyenlítés, mi az által történik, hogy mindenkinek köre meg van határozva, s embertársaihoz való viszonyai szabatosan kijelölve. Az idevonatkozó szabályok öszszegét nevezzük jognak tárgyi értelemben, s így társaság jogállapot nélkül nem állhat fen, valamint jogot társaság nélkül képzelni nem lehet. A mondottakból önként folynak a következők. Az ember társaságba lépvén , természeti igényeiről nemhogy le nem mond, sőt társaságba épen azért lép, hogy ezeket magának biztosíthassa. Sokan azon véleményben vannak, mintha az ember eredeti szabadsága a társadalom által korlátozva volna, mi épen megfordítva áll, mert ős állapotban nincs szabadság, csak erősebbség (jus fortiorum). 2. A jogeszmével a kényszerűség eszméje együtt jár, mert ha nekem felhatalmazottságom van valami cselekvényre, akkor hatalmamnak kell lenni arra is, hogy azt mindenki irányában kényszerrel is érvényesítsem; kényszer nélkül a jog nem volna jog. Sokan a jogot kényszerjognak nevezik, mi fölösleges. Mert nem úgy kell érteni, mintha minden jog volna, mit kényszerrel eszközölni lehet, hanem hogy jog csak az lehet, mely kényszerrel is létesíthető, bár erre az erő néha hiányzik, de a jog azért meg nem szűnik. 3. Minden jognak másokat illetőleg kötelezettség felel meg, azaz ha nekem valami dologhoz jogom van, másoknak ismét kötelezettségük engem e jogban nem háborgatni és viszont. Melyre nézve minden jogból egyszersmind kötelezettség származik másokra vonatkozva, de megfordítva nem minden kötelezettségből származik jog. 4. Innen okszerűen következik, miszerint jogállapotra két vagy több személynek léte föltétlenül szükséges, s igy magam irányában nem létezhetik jogom, s jog társasélet nélkül nem képzelhető. A társadalom alapját tevő jogállapotról szükséges még némelyeket megjegyeznünk. FÉNYES ELEK: A NEMZETI BANK 1856. ÉVI MŰKÖDÉSE. § Azon aggodalmak, melyek néhány hét óta a nemzeti bank 1856-os ügylet-eredményeire nézve hallatszottak, félig alaptalanok valának , amiből az következik , hogy félig mégis alaposak! Az intézet összes jövedelme 1856-ban nem csökkent, hanem növekedett, mert 1855-ben csak 7,300,000 ft, ellenben 1856-ban 7,560,490 ftra rúgott, hanem 1855-ben csak 100,000, ellenben 1856-ban 126,191 részvény osztozkodott e nyereségben, úgy hogy amaz évben 73, emeltben pedig csak 60 ft jutott egy-egy részvényre, mely e szerint — a mostani árkeret (1010) mellett — körülbelől 6%-ot jövedelmez, mi a mai viszonyok közt nem igen bő kamatozás! E lapok olvasóit a részletek közöl leginkább a magyarországi fiókok üzletkimutatása fogja érdekelni, melyet itt kivonatosan közlünk : 1. Pes t: a) az 1855. végén a fióknál heverő váltók összege 3,492,143 ft 1856. folytában escomptirozott váltók 15,807,732 ft ellenben behajtatott ugyanezen évben s igy a pesti fiók váltótárczájának értéke 1856. végén tehát 1855-höz képest növekedett b) állampapírokra 1855. végén előlegezve volt 1856-bani uj előlegezés ellenben visszafizettetett ez évben s igy az előlegezések összege 1856. végén eszerint 1855-höz képest csökkent 2. Debreczen a) váltó escomptirozás 1856-ban ellenben visszafizettetett s igy a váltó-tárcza állapotja 1856. végén Előlegezésekkel e fiók még nem foglalkozott. 3. Kassa: állampapírokra előlegezve vala 1855. végén 1856-ban előlegeztetett visszafizettetett 1856-ban maradt előlegezés 1856. végén tehát 1855-höz képest növekedett 30,200 ft 15,761,832 ft 3,538,043 ft 45,900 fttal 550,300 ft 157,400 ft 491,100 ft 213,600 ft 333,700 fttal 271,693 ft 79,030 ft 192,663 ft 52,200 ft 62,600 ft 32,300 ft 82,500 ft