Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)
1857-07-01 / 147. szám
Peter Szerda* 147. Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem utcában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP, MSI KOZGAZD Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: aap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt ,bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. Császár Ő Felsége legmagasb engedélyével Főherczeg Főkormányzó Ura cs. Fensége, tengeri fürdő használata végett, néhány hitre szabadsággal elutazott s a főkormánynak ügyletvezetést adlatusa gróf Haller altábornagy ur . excellentiájának adta át. ő cs. k. Apostoli felséges. hó 24-ki legmagasb kézirata által Magyarországbani legutóbbi mulatása alatt az alább nevezett személyeket, kik folyvást a felséges Császári Ház iránti hű hódolat és ragaszkodás, s a kormány és ország érdekében tanúsított jeles működésük által tűntek ki, következő kitüntetésekben legkegyelmesebben részesíteni méltóztatott. Titkos tanácsosi méltóságot nyertek : gróf Eszterházy Miklós és Fábry Ignácz kassai püspök. ,Austriai grófi rangot : Festetics Ágoston, két testvérével, továbbá az ő és testvéreinek törvényes örököseivel együtt. A vaskorona rend első osztályú felét, gróf Károlyi Lajos titkos tanácsos, és ugyanazon rend másodosztályú jelét: gróf Szirmay István alezredes. A Sz. István rend kiskeresztjét: gróf Festetics György, alezredes, báró Prónay Gábor kamarás , és Noszlopy udvari tanácsos, a pesti úrbéri főtörvényszék elnöke. A Lipót rend kiskeresztjét: báró Jeszenszky Miklós kamarás és őrnagy, gróf Zichy József kamarás, gróf Ráday Gedeon, báró Podmnaniczky László kamarás és községtanácsos, báró Sina Simon és Lukáts József capaz. tanácsot. A vaskorona rend harmadosztályú jelét: Blaskovich Bertalan földbirtokos és Heinrich János százados ; végre A Ferencz József rend kiskeresztjét,Korizmics László pénzügyi tanácsos Ő Felsége egységítsmind az iskola és tanügy emelése körüli magas érdemesség elismeréséül legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott Császári tanácsos czimével: Dr. Gebhardt Ferencz tanárt s az orvosi tanszak dékánját a pesti egyetemnél. Koronás arany érdemkereszttel: dr. Juhász Norbert, cziszterczita rendi áldozárt és az egri gymnasium igazgatóját és dr. Zipser Keresztély András evang. lánytanítót Beszterczebányán. Arany érdemkereszttel: a következő járási iskola felügyelőket: dr Wirther Lajos csongrádi lelkészt, Wenosz Imre csór lelkészt, Winter Antal tatai esperest és lelkészt; továbbá az egri angol szüzek intézetének főnöknőjét, Appi Bédeskuthi Amáliát és Góczy Konrád volt szigetvári róm. k. lelkészt. Koronás ezüst érdemkereszttel: Tschauner Benedek zsámbéki főtanítót; továbbá Rohrer János raidingi és Dietrich József várdombi iskolatanítókat. ŐFelsége továbbá a közjólét körüli másnemű kitűnő érdemesség elismeréséül legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott Ferencz Jósefrend kiskeresztjével: Perger Ignáczot, a magyar kereskedelmi bank igazgatóját és a pesti kereskedelmi kamra alelnökét; kapriorai Wodianer Móricz nagykereskedőt és a duna-gőzhajózási társulat administrátorát és Mészáros Károlyt, a pozsonyi első folyamodású úrbéri törvényszék ülnökét és előadóját. Koronás arany érdemkör észttel: Grosz Ferencz és Rozmanith Antal pestvárosi községtanácsosokat, utóbbi egyszersmind az első bölcsőde egyletének igazgatója; Potgrácz Ágoston negyedi r. k. lelkészt, és dr. Krausz László Gottfried praemonstrati rendi áldozárt és gymnasiumi igazgatót Nagyváradom Arany érdemkereszttel; Müller Bernát gyógyszerészt Pesten; Derhofer Henriket, a Pollakféle téglagyár igazgatóját ugyanott; Stransky Antal építészeti növendéket az ungvári járási hivatalnál: Mezerits Andrást hg Batthyányi számvevő tisztjét és Bikker János weinerni községjegyzőt és iskolatanitót. Koronás ezüst érdem-kereszttel: Troppa Mihály tornallyai kath. iskolatanitót és Weiszenburger János községi elöljárót Uj-Szent- Annán. Ezüstérdemkereszttel: Pillmayer Tádé házi gondnokot a budai helytartósági épületben ; Buder András moóri helybeli jegyzőt; Mihász Mihály csurgói községi lakost és Hrutka György chobolnai községi elöljárót. Továbbá a legmagasb megelégedés Kelecsényi Antal,negyedi iskolatanítónak tudtul adatott. Végre a cs. k. Apostoli Felsége az 1855-ik évi cholerajárvány idején bebizonyított emberbaráti cselekedetekért és semmi veszélytől vissza nem rettegő tevékenységértes magas letetszését kifejezteté . Gr. Majláth Antal és gróf Cziráky János titkostanácsosoknak; gróf Lamberg Terézia moóri, báró Radákné abonyi földbirtokosnőknek, és Gömöry Pál helytartósági tanácsos és szabolcsi megyei főnöknek; — egyszersmind ugyanez alkalommal teljesített sikeres működések elismerésem legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott Ferencz József rend kiskeresztjével; Jankovich József csász. tanácsost és ráczalmási földbirtokost. Koronás arany érdemkereszttel; Püspöky Alajca káplánt az endrődi r. k. plébánián ; dr. Pozsonyi János szabolcsi megyei orvost; dr. Jelesffy Károly szathmári megyei orvost; Rosty József giralti szolgabirót; dr. Paulus Károly izsépi földbérlőt; a következő első osztályú megyei biztosokat: Reif Józsefet Aranyos-Maróthon és Beigel Ferenczet Árva-Turóczon, továbbá Árvay Péter bobróczi és Kutsma András rózsahegyi róm. k. lelkészeket. Arany érdemkereszttel: Mraczkó Antal saar és Hegedűs Ignácz üllői r. k. lelkészeket ; Say Pál székesfehérvári káplánt; Erdélyi Ferencz gödöllői reform, lelkészt; dr. Kada András pest-solti megyei orvost; Farkas László nagy-kátai sehforLr-f - T r ~ VI .«• r f^rK'apsflot'n relkeszt és attministratort; Liptay Ferencz pogradi plébánia-administratort, dr. Röck János veszprémi megyei orvost; dr Pferhofer Sámuel magán orvost ugyanott; Kozma József irgalmas szerzetbeli tagot Bécsben és Manyik János ipolysághi megyei orvost. Koronás ezüst érdemkereszttel: Petsits Károly vadkerti községi orvost; Szorad Ferencz érdi sebészt; dr. Zetsényi Lipót perkátai urasági orvost; Ochsenklimmer József vasvári járási sebészt; Szabó Ferencz keczöli községi elöljárót; Hladny József rajeczi magán sebészt és Barta Antal hadi községi elöljárót. Ezüst érdemkereszttel: dr. Rezek Manó füzitői orvost, Jeszerniczky Dániel kiséri községi sebészt, és Kozma Mihály beledi kfijégi elöljárót. Az legmagasb megelégedést és elismerést ugyanezen alkalomból cs. k. Apostoli Felsége az alább nevezetteknek méltóztatott kifejeztetni: Lera Ferencz kanonoknak a váczi r. k. székeskáptalannál ; Brach Ádám lovasberényi r. kath. lelkésznek ; Almásy Bódog, detki földbirtokosnak; Benitzky Flórián zsámboki földbirtokosnak ; dr. Schwartzel József esztergomi megyei orvosnak; dr. Tormay Károly Pest városi orvosnak; dr. Serédy János Vácz városi orvosnak ;Rothenburg Arkangyalnak az irgalmas barátok főbetegápolójának;Strober János váczi sebésznek; Heinrich Lajos ideiglenes járási orvosnak Székesfehérvárott ; dr. Czirbusz István Eperjes városi orvosnak; következő megyei orvosoknak: dr. Szalay Imrének Sopronyban; dr. Polak Ignácznak Győrött; dr. Pilz Bernátnak Szegszárdon; dr. Wehle Ferdinándnak Kaposvárott is dr. Smalkovitz Mihálynak Zala-Egerszegben; Mendl Vilmos kis czelli járási sebésznek, és Burghardt Lipót és Stern József szilasbalhási sebészeknek; Tomcsányi Edvárd lápos-gyarmati földbirtokosnak; Nagy József nyitrai és Bauer József beszterczebányai megyei orvosoknak ;Ehrenthal Edvárd nyitrai járási orvosnak; az erzsébetrendi nők conventjének Pozsonban ; özvegy Urbanek Mária kulcsárnőnek Urbanek Ferencz kanonoknál ugyanott; végre dr. Loner Antal nagyváradi orsz. orvosi tanácsosnak, és dr. Bittner Imre boros-sebesi volt megyei orvosnak. Ö cs. k. Apostoli Felsége, Főherczeg Főkormányzó Ura cs. Fenségéhez Laxenburgból f. é. jun. 217-ken intézett legmagasb kézirata által a felségárulás miatt halálra ítélt gróf Andrássy Gyulának a büntetlen visszatérést az austriai államokba, s elkobzott vagyonának visszaadását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. 87. Július 1. 1857. Jurenák Károly pesti ügyvéd f. é. junius 17-ki 13,130. sz. a igazságügyministeri kibocsátvány által váltó-jegyzővé Pesten kineveztetett. F. é. jun. 13-ki 14,306. sz. a. igazságügyminiszeri kibocsátvány által az ügyvédség gyakorlására a pesti országos főtörvényszéki kerületben hivatalhelylyel Pesten Morin Imre kineveztetett. NEMHIVATALOS RÉSZ UJ junius 30. PÉNZ. Az 1857-ki január 24-én kötött pénzegyezvény az austriai birodalom számára kétféle uj pénzfaj behozását rendelé. Először: egyleti pénzt, azaz olyant, melyet Németországban mindenki teljes névértékben elfogadni köteles, úgyhogy minden tartozás ezen pénznemben leróható, ha szinte az illető kötelezvényben vagy váltóban más valuta lenne is kikötve. Másodszor: országos pénzt, melynek elfogadására kötelezettség csak a birodalom határain belül létezik, kivéve azon eseteket, ha már eredetileg más valuta köttetett volna ki. Már e kevés szóból is látható, miszerint az egyleti pénz az országos fölött tetemes előnynyel bír s mindenesetre a nemzetközi forgalomban túlsúlyra fog vergődni, s ez való a kormány tulajdonképeni szándéka is. Nemzetközi forgalmi eszközt akart teremteni, melynek érvénye egész Németországban általános és változhatatlan le-VfizetTegyséti prénz értékére nézve egy regulaon (jun. 14. kelt) pénzügyministériumi rendelvény a közelebbi határozmányokat tartalmazza. Miután t. i. uj pénznemnek behozása — a köznapi életet közvetlenül és minden részleteiben érintvén — roppant nehézségekkel jár, ily rendszabályok létesítésével csak léptenként és igen lassan lehet haladni, hogy a nép úgyszólván észrevétlenül hozzá szokjék az újításhoz. Az egyl 1eti pénz behozása fő czél volt, az országos pénz megváltoztatása pedig csak amannak következménye ; az egyleti pénz behozása ezenkívül csak a nagyobb, nem pedig egyszersmind az apróbb forgalmat is érintvén, behozása is aránylag csekélyebb nehézséggel jár. Ennek nyomán a m. pénzügyminiszérium azt határozta, miszerint amaz egyleti pénz már f.é julius 1-től bárminő nyilvános pénztárnál is fizetésre használható. Ezen egyleti pénz pedig kétféle : tallér és kettős tallér. A tallér 1 fi 25'A kr, a kettőstallér pedig 2 fi 51 kr a mostani austriai pénz szerint. Az uj tallérok és kettős tallérokból már tetemes mennyiség vezetett, mely a legközelebbi napokban a közpénztárak által forgalomba fog hozatni és miután ezen uj pénznemek értéke ily szabatosan meghatároztatott, azok minden nehézség nélkül fognak a forgalomban mozoghatni. E pénz alakja a közönséges tallérokhoz hasonló, csak valamivel kisebbek; egyik lapon azon országnak czimere, melyben verettek, veretési év száma, aztán az elnevezés,egyleti tallér“ vagy „két egyleti tallér“ és a súly (az egytallérosoknál „30 egy font“, a két tallérosoknál „15 egy font) a másik lapon pedig az illető fejedelem arczképe látható. Feltűnő lehetne, hogy az egy és két tallérosok épen 1 ft 25 kr, illetőleg 2 ft 51 kr értékében vezetnek, ami a számolásra nem igen alkalmas szám, hanem erre nézve szem előtt kell tartani, miszerint ezen érték csak a mostani austriai pénz szerint van kiszabva, ezen mostani pénz pedig nem sokára ki fog vonatni a forgalomból s uj által pótoltatni, mely a mostaninál 5° „-el vagy ‘/A-részszel csekélyebb leend. Ezen uj austriai pénz szerint a tallér értéke 1/a ftot, a kettősé pedig 3 ft teend, hanem mivel — amint mondtuk — ezen pénz csekélyebb értékű s az uj forint a mostaninak csak ,9/26 részét vagy 57 krt fog érni, természetes, hogy a tallér (a lga uj forint) a mostani pénz szerint csak 57 + 57/3 krt, azaz 57+ 28'/a krt vagy 1 ft 25 '/2 krt, a kettős tallér pedig, mely később 3 ftot teend, a mostani pénz szerint csak 3 457 · 171 krt vagy 2 ft 51 krt érhet. A mostani pénznek lassankénti eltűnésével s az újnak behozásával a tallérok s kettős tallérok ismét 1, 2 és 3 ftot fognak érni s igy a számolásra alkalmasabb arány helyre lesz állítva. Az új austriai országos pénzről más alkalommal fogunk szólni, mikor fog az forgalomba hozatni és minő módozatok alatt ? azt csak ké pest csak arra akartuk figyelmeztetni olvasóinkat, miszerint július 1-től fogva mindenki köteles az egyleti tallérokat és kettős tallérokat a fenemlített érték szerint elfogadni és szintúgy jogában áll mindennemű tartozását e pénznemben ugyanezen fenemlített érték szerint leróni. BÍRÓSÁGI ILLETÉKKOR RENDEZÉSI ÜGYEKBEN. Az 1853. márcz. 2-diki cs. k. nyiltparancs 27-dik §-nak magyarázata régibb idő óta foglalatoskodtatja már a joggyakorlat embereit. Az parancsoltatik ugyanis annakban, hogy ott hol oly közbirtokosságok léteznek , melyekben a törvényes arányúság még be nem hozatott, vagy rendezésnek , vagy legelőelkülönzésnek , vagy tagosításnak , erdei haszonvételek szabályozásának esete forog fönn: köteles az úrbéri törvényszék a közbirtokosok között mindenek előtt egyezséget eszközleni, s ha ez nem sikerülne, a dolog mibenlétének megfelelő „ideiglenes intézkedést“ tenni. Mit kell itt értenünk az „ideiglenes intézkedés“ alatt, s meddig terjed ezen intézkedések határa? Ily kérdéseket vetnek föl alkalmazásban a gyakorlat emberei. Ők azt mondják, hogy a törvénynek ezen kitétele határozatlan, mivel ebben nincs kimondva, hogy vájjon kiterjedhet-e az úrbéri törvényszék ezen ideiglenes intézkedési joga a földesúri birtokok tagosítására is, sőt tovább menve, ha az idézett 27-dik §-sal összevetjük az 1856. febr. 2-diki nyiltparancs 159-dik-Sn'**vvf ,■ «j-lA-p-nsuaAJo&naxismmeprazúrbéri törvényszékeknek az ideiglenes intézkedések megtételénél nyilván el is tiltvák attól, hogy ők azon alkalommal a földesurak jogaiba s azoknak az arányosítási per útjáni kivitelébe beavatkozzanak. Óhajtandó lett volna tehát e részben, különösen az úrbéri bíróság illetékességét s hatáskörét szorosabban meghatározni, sőt kiebb terjeszteni. És ezt következőleg indokolják : „Azon következetességnek, hogy az úrbéri biróság csupán a földesúr és jobbágy közötti viszonyok fölött ítéljen, koránt sincs annyi súlya, mint azon könnyebbségnek, mely az egymással összefüggő birtokviszonyoknak egyazon biró általi végleges rendezéséből származnék. Czélszerű lenne tehát az úrbéri bíróságokat arra is fölhatalmazni, hogy az arányosítások érdemleges kérdésének is végleges bírái legyenek, miáltal a rendezések nagyon könnyítve s egyszersmind gyorsítva lennének, holott most egyik bíróságnak okvetlenül várni kell a másikra; a rendezéssel elkészült s végre jutott úrbéri bírónak föl kell függeszteni munkálatát, míg a túlságosan elfoglalt köztörvényszék az arányosítás végére jár.“ Mindezek nyomatékos ellenvetéseknek látszanak tagadhatlanul, s épen azért szükség, hogy az, valamint a legfőbb hatalomnak e részben tett határozatai indokait, úgy e most fölhozott ellenvetések lényegét is közelebbről megvizsgáljuk s kellőleg méltassuk. Lássuk tehát bővebben. Ami már először is az „ideiglenes intézkedés“ fogalmát illeti, valamint mindenkor, úgy most is hibásnak tartjuk azon föltevést, mintha abban az foglaltatnék, miszerint az úrbéri törvényszékek földesúri birtokokat is tagosítsanak. Mert nem csak hogy ez, az eddig hozott törvényes rendeletek- s utasításokban egy betűvel sincs sehol kimondva, de elnevezését (úrbéri), s missioját tekintve, az illetékkör ily terjedelme mellett már magában véve contradictio in adiecto lenne. És ugyan, ha az úrbéri bíróságoknak nem egyedül az lenne föladatuk, miszerint az úrbéri birtokokat s úrbéri viszonyokat hozzák rendbe s tisztába, kérdjük : mi oknál fogva kellene nekiek, mint külön s önálló bíróságoknak létezniük? Vájjon nem elégséges lett volna-e a köztörvényszékek hivatalos személyzetét inkább megszaporítani s azon teendőket is, melyek most az úrbéri bíróságokra bizvak, amazokra átruházni ? De ezen kérdésekre kész a felelet minden oldalról, hogy „nem!“ — mivel az úrbéri birtok- és jogviszonyok mezején különben is oly roppant munka s oly sokféle teendő jelentkezik minden lépten, hogy azokat az egyéb polgári jogügyek hátránya s mellőzése nélkül a jelen köztörvényszékek megbizni képesek nem lettek volna. Kellett tehát külön úrbéri bíróságokat állítani, s mindazt a mi úrbéri, az ő illetékkörükbe sorozni. De megint ép azon alapoknál fogva, mely létezésüket előidézte , nem is többi rendeletek fogják meghatározni; egyelőre avatkozhatnak ők oly törvényes tények s ügyek