Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)
1857-07-24 / 167. szám
Pest Péntek. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre: 10 frt, évnegyedre:1 frt. Helyben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálesott sorának egyszeri beiktatásáért fllr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. dierkentii iroda : Egyetemutcza ,2-ik sz. alsó emeleten. BUDAPESTI Julia* 14, 1857. Kiadó hivatal van : Egyetem-utasában, 2-ik szám alatt, földszint. Előfizethetni helyben: a ap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt (bérmentesítve egyenesen ) kiadó hivatalhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felsége és Császárné Ő Felsége f. hó 22-én délben legmagasb útjokból ismét Laxenburgba visszaérkeztek. A magas cs. k.pénzügyministerium Csendessy János ideiglenes I. osztályú adófelügyelőt jelen minőségben véglegesen megerősítette. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Albrecht Pál ideiglenes II. osztályú adóhivatali ellenőrt I. oszt. adóhivatali ellenőrré kinevezte. F. é. jul. 18-a a budai cs. k. egyetemi nyomdában megjelent és szétküdetett a magyarorsz. kormánylap első osztályának XV.-dik, s a másodiknak Xll-d. darabja mind német egyes, mind az összes kettős kiadásokban. A XV. db. tartalma : 102. sz. 1857. január 24-kén kelt pénzszerződvény, (a cs. k. Apostoli Felsége által jóváhagyatott 1857. ápril 30-kán ; a jóváhagyásokban kicseréltetett Bécsben 1857. május 3-kán és 25-kén). 103. sz. A hadsereg főparancsnokságának 1857. május 5. kelt rendelete, melylyel az austriai birodalomban katholikusok számára 1856. October 8. kelt t. házassági törvénynek (birod. törv. lap 185. sz.) a cs. k. hadseregre leendő alkalmazása iránt, az 1857. ápril 24. kelt legfelsőbb határozványnyal elrendelt határozatok tétetnek közzé. 104. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857. május 30-kán kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, a lombard-velenczei királyságot kivéve, mely által a cs. k. számlottera húzásaira történő magán-ingóságok kijátszásaira nézve, különösen előre nyomtatott sorsjegyek használása rendeltetik. 105. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. május 31. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, melylyel az 1852. május 27. kelt büntetőtörvény 332. §-a hatályon kivül tettnek nyilvánittatik. 106. sz. A kereskedelmi ministeriumnak 1857. junius 2-kán kelt kibocsátványa, kiható Magyarországra , Galicziára s Krakóra, a kereskedelmi ministeriumnak 1852. november 3-kán kelt rendelete által (birod. törv. lap. 220. sz.) a vándor kereskedelmi ügynökök tárgyában kibocsátott határozatokhoz pótrendelettel. 107. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. június 3-kán kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, a Szerbvajdaságra s a Temesi-bánságra, a betáblázási bizonyítványok kiszolgáltatása iránt, azon fekvőségek tekintetében, melyekről az uj telekjegyzőkönyvek már közzététettek. A XII. db. tartalma : 23. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság kassai s Nagy-Mihálytól Homonnáig terjedő utdarabnak az országutak sorábai fölvétele iránt. 24. sz. Hirdetés a cs. k. országos pénzügyigazgatóság pozsonyi osztályától 1857-ki május 18-káról, a pozsonyi hajóhidnak a fogyasztási adóvonalba bevonása iránt. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, julius 23. AZ AUSTRIAI BIRODALOM KÜLKERESKEDÉSE. III. Olajos magvak, lóher, luczerna s más takarmány-magvak stb., és a hal, s még némely állati termények. Repcze, kender, lenmag, mák, gomborka s más olajos magvakból hozatott be a birodalomba múlt évben 181,882, vitetett pedig ki 29,379, tehát behozatali többség 152,503 mázsa, mely pénzértékben ismét 918,173 porttal terheli a birodalmat. Megint egy igen nevezetes veszteségi czikk külkereskedésünkben, mely annál jelentékenyebb , mivel az olaj árának folytonos magassága következtében ebbeli behozatalunk évenként szembetűnőleg emelkedik, kivitelünk pedig apad. Növeli e veszteség jelentékenységét az, miszerint magára az olajra nézve még szomorúbban áll a dolog. Név szerint különféle olajat hozott be a birodalom 554,568, vitt ki ellenben 1978 mázsát, miszerint behozatali többség 552,590 mázsa, mely pénzértékben 13,930,833 pftot tesz, s ismét évenként tetemes növekedésben áll, pedig az értéken kívül érte csak múlt évben is 974,646 pftnyi behozatali vám terhelte a fogyasztót. E veszteségünkön ismét csak földmivelésünk emelése segíthet, ha különösen a váltógazdaság terjedése által, valahol csak arra alkalmas hely van, a repce és más olajnövény mivelése gyarapodást vesz, hogy ebbeli nyers termékünk bővségének alapján az olajgyári ipar szintén kívánt kiterjedésre emelkedhessén E tekintetben kiváltképen Magyarország, a Temesi-bánság és Szerbvajdaság van a birodalom kisegélésére hivatva. Kiterjedt repczemivelést és nagyszerű olajgyárakat tehát a jó földü alföldnek! Leher, luczerna s más takarmánymagvakból behozatal 20,086, kivitel 110,605, kiviteli többség 90,519 mázsa, mely pénzértékben 2,363,405 pártnyi igen szép sommát hoz be a birodalomnak. A takarmánymagvak ily jelentékeny termesztése nagyon örvendetes gazdaságunkra nézve. Érgazdaságunk alacsony fokon állásának egyik fő okát, valamint elhaladásának leglényegesebb akadályát állattenyésztésünk ki nem elégítő hátramaradt voltában látom, mely sehogy sem képes a trágyaszükségletet fedezni. Az állattenyésztés kifejtésének főalapot a takarmánytermesztés ad. Sajnos azonban, hogy a vetett takarmány-termesztés, különösen magyar hazánkban még nagyon gyéren van elterjedve. De a takarmánymag bősége, melynek termesztésében különösen a szorgalmas Csehország tünteti ki magát, igen jó eszközt ad kezünkbe a mezőgazdaságunk virágzására nézve oly annyira kívánatos takarmánytermesztés kiterjesztésére nézve. Még nem említett földtermékeket, mint komló, takács mácsonya, mustár, anizs sat, összevéve, a behozatal 100,175, kivitel 92,213, s igy behozatali többség 7,962 mázsa, melynek ára 157,379 pftot tesz. Tehát még ez apróságokban is adózunk a külföldnek.Ez adózásban legtöbbet visz ki tőlünk a mustár, ánis és kömény, melyből a behozatal 8024, kivitel 1734, behozatali többség 6290 mázsát tevén, ezért 129,268 pft megy ki a birodalomból. A veszteséget a komló és takács, mácsonya körül nevelt csak csekély szorgalom ir képes volna kipótolni, mely két terményünk jóval tökéletesebb lévén a külföldinél, egyszersmind sokkal kapósabb is annál. De hát mustár, ánis és könénytermesztésben nem fedezhetnée közvetlen legalább saját szükségét e birodalom ? Én azon véleményben vagyok, hogy igen, mert földünk és éghajlatunk mindezekre alkalmas. Csak még a mostaninál egy kevéssel több szorgalom a termelésben! Hals más vízi állatokból a behozatal 185,377 mázsa, 1,563,540 pft értékben, kivitel 11,221 m., 149,664 pft értékben s igy behozatali többség 174,156 mázsa 1,413,876 pft értékben. Egykor a Duna, Tisza, Balaton, Európa leggazdagabb haltermő vizei voltak, a 3 körös jószű kecsegéit a külföld is ismerte. A hajózás a Dunában, Tiszában most nagyon leszállította a halszaporodást, de mindamellett kisebb nagyobb vizeink, különösen a pisztrángokban bővelkedő hegyi patakok a halászat körüli több szorgalom s a halnevelésre is fordított némi gond mellett valóban még jelentékeny hasznot volnának képesek adni. Azonban e tárgyat illetőleg nem a halfogyasztás tetemes mennyiségében s belső vizeink elhanyagolásában, hanem abban látom a főhibát, hogy tengeri halászatunk sem képes kielégíteni szükségünket. A tengeri kereskedés virágzásra juthatásának egyik főalapját teszi a tengeri halászat. A behozott halnak legnagyobb része, számszerűit 161,013 mázsa, 1,288,104 pft értékben sózott hering s más tengeri hal, és ebből legtöbb kerül hozzánk Oroszországból, a honnan való behozatalunk múlt 1856-ban az 1855-dik évhez képest 20,000 mázsával emelkedett. Hogy a legfontosabb házi állattenyésztésünk se állatterméki feszültségeinket, se a gazdaság körül megkívántató trágyaszükségletet ki nem elégíti, ezt ugyane lapok 153-ik számán kezdve 3 önálló czikkben tárgyaltam és kimutattam, valamint érintettem azon módokat is, melyek által véleményem szerint állattenyésztésünk legcélszerűbben kifejthető volna. Ugyanazért e rovatot illetőleg itt még csak némelyekről kell szólanom. A nagyobb házi állatokon kívül a vámtáblázatokban különösen meg nem nevezett állatok czime alatt behozott mennyiség mutatkozik még a kereskedelmi táblázatokban jelentékenyebbnek. E czimen 1,176,508 darab állat hozatott be. Ennek legnagyobb része nadály, aztán házi és vad szárnyasállat. Kivitel csupán 345,114 darab s értékben a behozatal 41,569 pfttal haladja a kivitelt. Igen korszerű annak okáért a legközelebbi pesti gazdasági kiállítás alkalmával keletkezett baromfitenyésztő társaság, mely e behozatalból eredő veszteségünk helyrepótlásával biztat. Méz és viasz stb efféle hozatott be 17,465, vitetett ki 3,524, behozatali többség 13,941 m., értékben a behozatal 177,930, kivitel 129,913, a behozatali többség 48,017 pftot képviselvén. Különös, hogy a méznek és viasznak egy nevezetes része hozzánk Oroszországból kerül, pedig éghajlatunk kedvező minőségénél fogva azt kellene hinnünk, miszerint mi adunk efféléket Oroszországnak. Tojás, tehéntej, tehéntúró nagyon kevés fordul meg a külkereskedésben, hanem úgy látszik, hogy minden állattermékek közt ezekből állunk legjobban, mert nem csak behozatali fölöslegünk nincs, sőt aránylag ezekből viszünk ki legtöbbet, miután a behozatal 35,055 pft értékben csak 2,337 mázsát, a kivitel pedig 799,450 pft értékben 15,989 mázsát tesz, miszerint értékben a kiviteli többség 764,395 pft. Hanem már a zsiradékfélék dolgában ismét roszul állunk. Ilyfélékből hozatott be összesen 233,258, vitetett ki 47,456, behozatali többség 185,802 mázsa, mely utóbbi értékben 3,155,555 pftot tesz. A kivitelben a disznózsír, szalonna, ladzsir és vaj a legjelentékenyebb, melyek 45,209 mázsával 1,130,225 pftot képviselnek ; behozatalban ellenben legtetemesebb az oroszországi fagygyu, melynek behozatali mennyisége több vele összeszámlált anyagokkal együtt 166,576 mázsára rúg 2,998,368 pft értékben. Mióta a birodalomban a fagygyu ára a stearin gyertya-gyártás terjedése következtében nagyon magasra emelkedett, azóta évről évre igen szaporodik az orosz fagygyu behozatala. Ismét egy oly tárgy, melyből származó kereskedelmi veszteségünket csak állattenyésztésünk emelése szüntetheti meg. Legyen azért jelszavunk : a sertés-, szarvasmarha- és juh-szaporítás! . . . 167. 87. Kecskemét, jul. 22. Tegnap tartatott itt a helv. hitv. kecskeméti egyházmegye közgyűlése, — melynek kitűzött tárgya vala a kecskemét - pesti iskolai ügy kérdése. — Az e tárgyban közzé tett nyomtatványok és nyilatkozatok után, aggodalommal néztünk az ezen gyűlésen történendők elé. Annyival inkább örömünkre szolgál értesíthetnünk a közönséget a felől, hogy e gyűlés példás mérséklettséggel és józansággal tárgyalta a szőnyegen volt kérdést, s oly eredménynyel, miből következtetnünk és remélenünk lehet, hogy a dunamelléki kerület más egyházmegyéiben s közgyűlésén e dolog a Protestantismus közjavára és dicsőségére fog elintéztetni. Öröm volt látni, miként a közgyűlés rendes tagjain kivül,a főiskolai nagyterembe igen nagy számmal begyült hallgatóság, mely ezen tárgy iránt előleges meleg részvétre volt kevülve, — elnöklő főesperes főt, Báthory Gábor ur azon jó tapintatu beszédére, melylyel a kényes ügyet tanácskozás tárgyául kitűzte, — miután az ebben előadott nézeteket világi elnöknek. Szilassy György ur is maga részéről pártolván figyelembe ajánlotta, — a legbékésebb s szelidebb hangulatra derült; — öröm volt hallani a kecskeméti egyház világi elöljárói közöl többeknek teljes szólásszabadság folytán keletkezett, de különben is a helybeli egyházat képviselő minőségben előadott olynemű nyilatkozatait, melyek iskolájok iránti buzgóságuk mellett valódi keresztyéni békére kész, s a kiegyenlítést és a felmutatott alakú pesti főiskola eszméjét örömmel ölelő szívet és lelket tanúsítottak , és örömmel lehetett előlegesen is meggyőződni a felől, hogy a kecskeméti egyház világi elöljáróinak befolyásával az aug. 31-dikén tartandó kerületi közgyűlésen a kivánt békés kiegyenlítés létrejöhetend. — Ehhez képest örömmel közlöm a tisztelt egyházmegyei gyűlés jegyzőkönyvének ide vonatkozó pontját, — mely szóról szóra ekképen hangzik : „1857. julius 21. a kecskeméti b. v. egyházvidéknek Kecskeméten, cs. k. biztos tek. Ötvös József szolgabiró úr jelenlétében tartatott közgyűlésén jelen voltak, főtisz. főesperes Báthory Gábor, egyházmegyei gondnok tek. Szilassy György urak elnöklete alatt, az egyházi részről alesperes n. t. Miskolczy Szigyártó István, aljegyző n. t. Benedek László, és tanár n. t. Tatay András, — világi részről tek. Szilassy István, Hajós József s tanár tek. Varga János ülnök urak, s nagyszámú hallgatság, mely alkalommal a nagy Isten nevének segítségül hivása után stb. stb. 2-ik pont. Elnök főt. főesperes úr az ezen gyűlésre kitűzött főtárgyat tanácskozás alá annak kijelentése mellett bocsátván, miszerint a tanácskozásban két tény különösen figyelembe veendő, t. i. egy részről az, hogy Kecskeméten ezen superintendentiának históriai jogokon s cs.k. megerősítésen alapult, s valósággal fönnálló iskolája van,melyet még korábbi időkben rendes közgyűléseink által részére biztosított segélyektől megfosztani nem lehet és senki nem is akar; — más részről az, hogy egy Pesten fölállítandó főiskola terve még 1839-ben nem csak ezen dunamelléki, de mind a négy, sőt nyolcz protestáns egyházkerületek által elfogadtatván, s a legutóbbi években a Pesten fölállittatni czélzott theologiai főiskola eszméje csak ezen előbbinek folytatása vagy újra fölélesztése lévén, szintén históriai jogalapon áll, s e mellett a m. ministerium által is megerősittetett, az utóbbi két évben pedig valósággal folyamatba oly czéllal s nézettel hozatott, hogy alapeszméje szerinti rendeltetésének megfelelőleg, az összes magyarországi prot. egyház theologiai intézetei fölött állandó, s a külországi academiákra kimehetés hiányát pótolandó országos theologiai főintézetté emelkedjék,— s mint ilyennek csirája, az e czélra kifejlődtetés tekintetéből egyházkerületünk által, melyben született, addig is, mig a többi superintendentiák minél előbb felhívandó közös részvéte venné pártolása alá, ápoltassák, — se végre az egyházak buzgóságába ajánltatván, azok segélyzésében részeltessék ; és ennek folytán a kecskeméti egyház részéről e tárgyban ezen közgyűléshez beadott folyamodvány fölolvastatván, miután e tárgyhoz komoly tanácskozás utján számos jelenlevők buzgó részvéttel hozzá szólottak, ezen közgyűlés a következőkben állapodott meg. A legközelebb tartandó egyházkerületi közgyűléshez ezen egyházmegye részéről azon vélemény fölterjesztendő, miszerint a Kecskeméten levő theologico - praeparandialis főiskola, mint ezen superintendentiának még a korábbi időkben tartatott közgyűlési határozatai által biztosított intézet kétségtelenül ezen superintendentia főiskolájának tekintendő, és a számára határozott, s mind a régibb mind az újabb időkben ajánlott segélyek, az alapító egyházak által részére fölajánlott s fölajánlandó mennyiségben részére kiszolgáltatandó*; — a pesti theologiai iskola pedig, mint ezen e. kerületben szülemlett s legfelsőbb megerősítés mellett tényleg már létező s működő intézet, mint olyan, melynek föladata az, hogy a magyarhoni összes Protestantismus főiskolája legyen, s a külföldi academiákra mehetés hiányát pótolandó, minden magyarországi prot. theol. intézeteknek föléjök emelkedjék, egyházkerületünk által e magas czél felé emelkedésében szintén pártolandó,— az egyházak buzgóságába ajánlandó és segélyükben részeltetendő lévén: e két iskola, miként lehető segélyezése s egymás iránti viszonyaik legjobb móddali elintézése végett a főt. egyházkerületi közgyűlés egy kebeléből kinevezendő, s a kecskeméti egyház küldötteinek befolyásával működendő választmány által, czélirányos és minden részleteket összefüggőleg kimerítő tervnek készítésére, s annak a kedélyek megnyugtatása s minden további kellemetlen súrlódások megszüntetése végett a legközelebbi közgyűlésen foganatba vételére, és végre a pesti főiskola irányában a többi hét superintendentia részvétének hova hamarább leendő kieszközlésére tisztelettel fölkéretik.“ Nem lehet csodálkozni rajta, hogy a békés kiegyenlítés eszközölhetése tekintetéből a gyűlés talán kelletinél is tartózkodóbb volt, és az óvakodást tán mértéken túl is vitte, valamint a jegyzőkönyvi szerkezetben, bármennyire viselje is az magán az igazság, méltányosság és szeretet bélyegét —s csúszott be egy két kifejezés, mely könnyen eltérő magyarázatot engedhetne meg attól, amint azt a gyűlés kétségkívül értette, így például azon kifejezés, mikép a pesti theologiai intézet föladata az, hogy a magyarországi minden prot. intézeteknek föléje emelkedjék, s arra számítottnak vétethetnék, hogy ezen pesti intézetet a többi theologiai intézetek előtt gyűlöletessé tegye; amit pedig kétségkívül egy jó protestáns sem akar, s hihető, hogy csupán el nem talált kifejezése azon gondolatnak, miszerint a pesti a többiektől tantárgyainak talán extensiójára, talán intensiójára, vagy talán mindkettőre nézve, ha Isten segíti, előnyösen különböző legyen, a végett, hogy akik akármi okon külföldre ki nem mehetnek, találjanak a hazában intézetet, mely amazokat némileg pótolja, így minden