Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)

1857-07-24 / 167. szám

Pest Péntek. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizet­ési díj : Vidékre : félévre: 10 frt, évnegyedre:1 frt. Hely­ben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálesott sorának egyszeri beiktatásáért fl­lr, többszöriért pedig 4 kr. szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. dierken­tii iroda : Egyetemutcza ,2-ik sz. a­­l­só emeleten. BUDAPESTI Julia* 14, 1857. Kiadó hivatal van : Egyetem-utasában, 2-ik­ szám alatt, földszint. Előfizethetni helyben: a ap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt (bérmentesítve egyenesen ) ki­adó hiva­­talhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felsége és Csá­szárné Ő Felsége f. hó 22-én délben leg­­­magasb útjokból ismét Laxenburgba visszaér­keztek. A magas cs. k.pénzügyministerium Csendessy János ideiglenes I. osztályú adófelü­gyelőt jelen mi­nőségben véglegesen megerősítette. A budai cs. k. országos pénzü­gyigazgatósági osz­tály Albrecht Pál ideiglenes II. osztályú adóhi­vatali ellenőrt I. oszt. adóhivatali ellenőrré kine­vezte. F. é. jul. 18-a a budai cs. k. egyetemi nyomdá­ban megjelent és szétkü­­detett a magyarorsz. kor­mánylap első osztályának XV.-dik, s a m­á­s­o­dik­­n­a­k Xll-d. darabja mind német egyes, mind az összes kettős kiadásokban. A XV. db. tartalma : 102. sz. 1857. január 24-kén kelt pénzszerződ­­vény, (a cs. k. Apostoli Felsége által jóváhagyatott 1857. ápril 30-kán ; a jóváhagyásokban kicserélte­tett Bécsben 1857. május 3-kán és 25-kén). 103. sz. A hadsereg főparancsnokságának 1857. május 5. kelt rendelete, melylyel az austriai biroda­lomban­ katholikusok számára 1856. October 8. kelt t. házassági törvénynek (birod. törv. lap 185. sz.) a cs. k. hadseregre leendő alkalmazása iránt, az 1857. ápril 24. kelt legfelsőbb határozványnyal elrendelt határozatok tétetnek közzé. 104. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857. május 30-kán kelt kibocsátványa, kiható minden korona­­országokra, a lombard-velenczei királyságot kivéve, mely által a cs. k. számlotter­a húzásaira történő magán-ingóságok kijátszásaira nézve, különösen előre nyomtatott sorsjegyek használása rendeltetik. 105. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. május 31. kelt rendelete, kiható minden koronaor­­szágokra, a katonai határőrséget kivéve, melylyel az 1852. május 27. kelt büntetőtörvény 332. §-a hatá­lyon kivül tettnek nyilvánittatik. 106. sz. A kereskedelmi ministeriumnak 1857. junius 2-kán kelt kibocsátványa, kiható Magyaror­szágra , Galicziára s Krakóra, a kereskedelmi mi­nisteriumnak 1852. november 3-kán kelt rendelete által (birod. törv. lap. 220. sz.) a vándor kereske­delmi ügynökök tárgyában kibocsátott határozatok­hoz­ pótrendelettel. 107. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. június 3-kán kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, a Szerbvajdaságra s a Temesi-bán­­ságra, a betáblázási bizonyítványok kiszolgáltatása iránt, azon fekvőségek tekintetében, melyekről az uj telekjegyzőkönyvek már közzététettek. A XII. db. tartalma : 23. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság kassai s Nagy-Mihálytól Homonnáig terjedő utdarabnak az országutak sorábai fölvétele iránt. 24. sz. Hirdetés a cs. k. országos pénzügyigazga­­tóság pozsonyi osztályától 1857-ki május 18-káról, a pozsonyi hajóhidnak a fogyasztási adóvonalba be­vonása iránt. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, julius 23. AZ AUSTRIAI BIRODALOM KÜLKERES­­KEDÉSE. III. Olajos magvak, lóher, luczerna s más takar­mány-magvak stb., és a hal, s még némely állati termények. R­e­p­c­z­e, kender­, lenmag, mák, gomborka s más olajos magvakból hozatott be a birodalomba múlt évben 181,882, vitetett pedig ki 29,379, te­hát behozatali többség 152,503 mázsa, mely pénz­értékben ismét 918,173 porttal terheli a biro­dalmat. Megint egy igen nevezetes veszteségi czikk külkereskedésünkben, mely annál jelentéke­nyebb , mivel az olaj árának folytonos magas­sága következtében ebbeli behozatalunk éven­ként szembetűnőleg emelkedik, kivitelünk pedig apad. Növeli e veszteség jelentékenységét az, misze­rint magára az olajra nézve még szomorúbban áll a dolog. Név szerint különféle olajat hozott be a birodalom 554,568, vitt ki ellenben 1978 má­zsát, miszerint behozatali többség 552,590 má­zsa, mely pénzértékben 13,930,833 pftot tesz, s ismét évenként tetemes növekedésben áll, pedig az értéken kívül érte csak múlt évben is 974,646 pftnyi behozatali vám terhelte a fogyasztót. E veszteségünkön ismét csak földm­ivelésünk emelése segíthet, ha különösen a váltógazdaság terjedése által, valahol csak arra alkalmas hely van, a repc­e és más olajnövény mivelése gyara­podást vesz, hogy ebbeli nyers termékünk bőv­­ségének alapján az olajgyári ipar szintén kívánt kiterjedésre emelkedhessén E tekintetben ki­váltképen Magyarország, a Temesi-bánság és Szerbvajdaság van a birodalom kisegélésére hi­vatva. Kiterjedt repczemivelést és nagyszerű olaj­gyárakat tehát a jó földü alföldnek! Leher, luczerna s más takarmány­mag­vakból behozatal 20,086, kivitel 110,605, k­ivi­­teli többség 90,519 mázsa, mely pénzértékben 2,363,405 pártnyi igen szép sommát hoz be a bi­rodalomnak. A takarmánymagvak ily jelentékeny termesz­tése nagyon örvendetes gazdaságunkra nézve. Ér­­gazdaságunk alacsony fokon állásának egyik fő okát, valamint elhaladásának leglényegesebb akadályát állattenyésztésünk ki nem elégítő hátramaradt voltában látom, mely sehogy sem képes a trágya­szükségletet fedezni. Az állat­­tenyésztés kifejtésének főalapot a takarmány­­termesztés ad. Sajnos azonban, hogy a vetett takarmány-termesztés, különösen magyar ha­zánkban még nagyon gyéren van elterjedve. De a takarmány­mag bősége, melynek termesztésé­ben különösen a szorgalmas Csehország tünteti ki magát, igen jó eszközt ad kezünkbe a mező­­gazdaságunk virágzására nézve oly annyira kívá­natos takarmánytermesztés kiterjesztésére nézve. Még nem említett földtermékeket, mint komló,­­ takács mácsonya, mustár, anizs sat, összevéve, a behozatal 100,175, kivitel 92,213, s igy beho­zatali többség 7,962 mázsa, melynek ára 157,379 pftot tesz. Tehát még ez apróságokban is adó­zunk a kü­lföldnek.Ez adózásban legtöbbet visz ki tőlünk a mustár, ánis és kömény, melyből a be­hozatal 8024, kivitel 1734, behozatali többség 6290 mázsát tevén, ezért 129,268 pft megy ki a birodalomból. A veszteséget a komló és takács­, mácsonya körül nevelt csak csekély szorgalom ir képes volna kipótolni, mely két terményünk jó­val tökéletesebb lévén a külföldinél, egyszers­mind sokkal kapósabb is annál. De hát mustár, ánis és kön­énytermesztésben nem fedezhetné­­e közvetlen legalább saját szükségét e biroda­lom ? Én azon véleményben vagyok, hogy igen, mert földünk és éghajlatunk mindezekre alkal­mas. Csak még a mostaninál egy kevéssel több szorgalom a termelésben! Hals más vízi állatokból a behozatal 185,377 mázsa, 1,563,540 pft értékben, kivitel 11,221 m., 149,664 pft értékben s igy behozatali több­ség 174,156 mázsa 1,413,876 pft értékben. Egykor a Duna, Tisza, Balaton, Európa leg­gazdagabb haltermő vizei voltak, a 3 körös jószű kecsegéit a külföld is ismerte. A hajózás a Du­nában, Tiszában most nagyon leszállította a halszaporodást, de mindamellett kisebb nagyobb vizeink, különösen a pisztrángokban bővelkedő hegyi patakok a halászat körüli több szorgalom s a halnevelésre is fordított némi gond mellett valóban még jelentékeny hasznot volnának ké­pesek adni. Azonban e tárgyat illetőleg nem a halfogyasztás tetemes mennyiségében s belső vi­zeink elhanyagolásában, hanem abban látom a főhibát, hogy tengeri halászatunk sem képes ki­elégíteni szükségünket. A tengeri kereskedés vi­rágzásra juthatásának egyik főalapját teszi a tengeri halászat. A behozott halnak legnagyobb része, számszerűit 161,013 mázsa, 1,288,104 pft értékben sózott hering s más tengeri hal, és eb­ből legtöbb kerül hozzánk Oroszországból, a honnan való behozatalunk múlt 1856-ban az 1855-dik évhez képest 20,000 mázsával emel­kedett. Hogy a legfontosabb házi állattenyésztésünk se állatterméki feszültségeinket, se a gazda­ság körül megkívántató trágyaszükségletet ki nem elégíti, ezt ugyane lapok 153-ik számán kezdve 3 önálló czikkben tárgyaltam és kimu­tattam, valamint érintettem azon módokat is, melyek által véleményem szerint állattenyész­tésünk legc­élszerűbben kifejthető volna. Ugyan­azért e rovatot illetőleg itt még csak némelyek­ről kell szólanom. A nagyobb házi állatokon kívül a vámtáblá­zatokban különösen meg nem nevezett állatok czime alatt behozott mennyiség mutatkozik még a kereskedelmi táblázatokban jelentékenyebb­nek. E czimen 1,176,508 darab állat hozatott be. Ennek legnagyobb része nadály, aztán házi és vad szárnyasállat. Kivitel csupán 345,114 darab s értékben a behozatal 41,569 pfttal haladja a kivitelt. Igen korszerű annak okáért a legközelebbi pesti gazdasági kiállítás alkalmával keletkezett baromfitenyésztő társaság, mely e behozatalból eredő veszteségünk helyrepótlásával biztat. Méz és viasz stb efféle hozatott be 17,465, vitetett ki 3,524, behozatali többség 13,941 m., értékben a behozatal 177,930, kivitel 129,913, a behozatali többség 48,017 pftot képviselvén. Kü­lönös, hogy a méznek és viasznak egy nevezetes része hozzánk Oroszországból kerül, pedig éghaj­latunk kedvező minőségénél fogva azt kellene hinnünk, miszerint mi adunk efféléket Oroszor­szágnak. Tojás, tehéntej, tehéntúró nagyon kevés fordul meg a külkereskedésben, hanem úgy látszik, hogy minden állattermékek közt ezekből állunk legjobban, mert nem csak beho­zatali fölöslegünk nincs, sőt aránylag ezekből viszünk ki legtöbbet, miután a behozatal 35,055 pft értékben csak 2,337 mázsát, a kivitel pedig 799,450 pft értékben 15,989 mázsát tesz, misze­rint értékben a kiviteli többség 764,395 pft. Hanem már a zsiradékfélék dolgában ismét roszul állunk. Ilyfélékből hozatott be összesen 233,258, vitetett ki 47,456, behozatali többség 185,802 mázsa, mely utóbbi értékben 3,155,555 pftot tesz. A kivitelben a disznózsír, szalonna, ladzsir és vaj a legjelentékenyebb, melyek 45,209 mázsával 1,130,225 pftot képvi­selnek ; behozatalban ellenben legtetemesebb az oroszországi fagygyu, melynek behozatali men­nyisége több vele összeszámlált anyagokkal együtt 166,576 mázsára rúg 2,998,368 pft érték­ben. Mióta a birodalomban a fagygyu ára a stea­rin gyertya-gyártás terjedése következtében nagyon magasra emelkedett, azóta évről évre igen szaporodik az orosz fagygyu behozatala. Ismét egy oly tárgy, melyből származó ke­reskedelmi veszteségünket csak állattenyészté­sünk emelése szüntetheti meg. Legyen azért jel­szavunk : a sertés-, szarvasmarha- és juh-szapo­­rítás! . . . 167. 87. Kecskemét, jul. 22. Tegnap tartatott itt a helv. hitv. kecskeméti egyházmegye közgyűlése, — melynek kitűzött tárgya vala a kecskemét - pesti iskolai ügy kér­dése. — Az e tárgyban közzé tett nyomtatvá­nyok és nyilatkozatok után, aggodalommal néz­tünk az ezen gyűlésen történendők elé. Annyi­val inkább örömünkre szolgál értesíthetnünk a közönséget a felől, hogy e gyűlés példás mérsék­­lettséggel és józansággal tárgyalta a szőnyegen volt kérdést, s oly eredménynyel, miből következ­tetnünk és remélenünk lehet, hogy a duna­­melléki kerület más egyházmegyéiben s közgyű­lésén e dolog a Protestantismus közjavára és di­csőségére fog elintéztetni. Öröm volt látni, miként a közgyűlés rendes tagjain kivül,a főiskolai nagy­­terembe igen nagy számmal begyült hallgatóság, mely ezen tárgy iránt előleges meleg részvétre volt kevülve, — elnöklő főesperes főt, Báthory Gábor ur azon jó tapintatu beszédére, melylyel a kényes ügyet tanácskozás tárgyául kitűzte, — miután az ebben előadott nézeteket világi elnök­nek. Szilassy György ur is maga részéről pártol­ván figyelembe ajánlotta, — a legbékésebb s szelidebb hangulatra derült; — öröm volt hal­lani a kecskeméti egyház világi elöljárói közöl többeknek teljes szólás­szabadság folytán ke­letkezett, de különben is a helybeli egyházat képviselő minőségben előadott olynemű nyilat­kozatait, melyek iskolájok iránti buzgóságuk mellett valódi keresztyéni békére kész, s a ki­egyenlítést és a felmutatott alakú pesti főiskola eszméjét örömmel ölelő szívet és lelket tanúsítot­tak , é­s örömmel lehetett előlegesen is meg­győződni a felől, hogy a kecskeméti egyház vi­lági elöljáróinak befolyásával az aug. 31-dikén tartandó kerületi közgyűlésen a kivánt békés ki­­egyenlítés létrejöhetend. — Ehhez képest öröm­mel közlöm a tisztelt egyházmegyei gyűlés jegy­zőkönyvének ide vonatkozó pontját, — mely szóról szóra ekképen hangzik : „1857. julius 21. a kecskeméti b. v. egyházvi­déknek Kecskeméten, cs. k. biztos tek. Ötvös Jó­zsef szolgabiró úr jelenlétében tartatott közgyű­lésén jelen voltak, főtisz. főesperes Báthory Gá­­bor, egyházmegyei gondnok tek. Szilassy György urak elnöklete alatt, az egyházi részről alespe­­res n. t. Miskolczy Szigyártó István, aljegyző n. t. Benedek László, és tanár n. t. Tatay András, — világi részről tek. Szilassy István, Hajós Jó­zsef s tanár tek. Varga János ülnök urak, s nagy­számú hallgat­ság, mely alkalommal a nagy Is­ten nevének segítségül hivása után stb. stb. 2-ik pont. Elnök főt. főesperes úr az ezen gyű­lésre kitűzött főtárgyat tanácskozás alá annak kijelentése mellett bocsátván, miszerint a ta­nácskozásban két tény különösen figyelembe ve­endő, t. i. egy részről az, hogy Kecskeméten ezen superintendentiának históriai jogokon s cs.k. meg­erősítésen alapult, s valósággal fönnálló iskolája van,melyet még korábbi időkben rendes közgyűlé­seink által részére biztosított segélyektől meg­fosztani nem lehet és senki nem is akar; — más részről az, hogy egy Pesten fölállítandó főiskola terve még 1839-ben nem csak ezen dunamelléki, de mind a négy, sőt nyolcz protestáns egyház­kerületek által elfogadtatván, s a legutóbbi évek­ben a Pesten fölállittatni czélzott theologiai fő­iskola eszméje csak ezen előbbinek folytatása vagy újra fölélesztése lévén, szintén históriai jog­alapon áll, s e mellett a m. ministerium által is megerősittetett, az utóbbi két évben pedig való­sággal folyamatba oly czéllal s nézettel hozatott, hogy alapeszméje szerinti rendeltetésének megfe­­lelőleg, az összes magyarországi prot. egyház theo­­­logiai intézetei fölött állandó, s a külországi aca­demiákra kimehetés hiányát pótolandó országos theologiai főintézetté emelkedjék,— s mint ilyen­nek csirája, az e czélra kifej­lőd­tetés tekinte­téből egyházkerületünk által, melyben született, addig is, mig a többi superintendentiák minél előbb felhívandó közös részvéte venné pártolása alá, ápoltassák, — se végre az egyházak buz­­góságába ajánltatván, azok segélyzésében részel­tessék ; é­s ennek folytán a kecskeméti egyház részéről e tárgyban ezen közgyűléshez beadott folyamodvány fölolvastatván, miután e tárgyhoz komoly tanácskozás utján számos jelenlevők buzgó részvéttel hozzá szólottak, ezen közgyű­lés a következőkben állapodott meg. A legközelebb tartandó egyházkerületi köz­gyűléshez ezen egyházmegye részéről azon véle­mény fölterj­esztendő, miszerint a Kecskeméten levő theologico - praeparandialis főiskola, mint ezen superintendentiának még a korábbi idők­ben tartatott közgyűlési határozatai által bizto­sított intézet kétségtelenül ezen superintenden­­tia főiskolájának tekintendő, é­s a számára határozott, s mind a régibb mind az újabb időkben ajánlott segélyek, az alapító egyházak által részére fölajánlott s fölajánlandó mennyi­ségben részére kiszolgáltatandó*; —­ a pesti theologiai iskola pedig, mint ezen e. kerületben szülemlett s legfelsőbb megerősítés mellett tényleg már létező s működő intézet, mint olyan, melynek föladata az, hogy a magyarhoni összes Protestantismus főiskolája legyen, s a külföldi academiákra mehetés hiányát pótolandó, min­den magyarországi prot. theol. intézeteknek fölé­­jök emelkedjék, egyházkerületünk által e magas czél felé emelkedésében szintén pártolandó,— az egyházak buzgóságába ajánlandó és segélyük­ben részeltetendő lévén: e két iskola, miként lehető segélyezése s egymás iránti viszonyaik legjobb móddali elintézése végett a főt. egyház­­kerületi közgyűlés egy kebeléből kinevezendő, s a kecskeméti egyház küldötteinek befolyásával működendő választmány által, czélirányos és minden részleteket összefüggőleg kimerítő terv­nek készítésére, s annak a kedélyek megnyug­tatása s minden további kellemetlen súrlódások megszüntetése végett a legközelebbi közgyűlésen foganatba vételére, é­s végre a pesti főiskola irányában a többi hét superintendentia részvé­tének hova hamarább leendő kieszközlésére tisztelettel fölkéretik.“ Nem lehet csodálkozni rajta, hogy a békés ki­egyenlítés eszközölhetése tekintetéből a gyűlés talán kelletinél is tartózkodóbb volt, és az óva­­kodást tán mértéken túl is vitte, valamint a jegyzőkönyvi szerkezetben, bármennyire viselje is az magán az igazság, méltányosság és szeretet bélyegét —s csúszott be egy két kifejezés, mely könnyen eltérő magyarázatot engedhetne meg attól, a­mint azt a gyűlés kétségkívül értette, így például azon kifejezés, mikép a pesti theologiai intézet föladata az, hogy a magyarországi min­den prot. intézeteknek föléje emelkedjék, s arra számítottnak vétethetnék, hogy ezen pesti intézetet a többi theologiai intézetek előtt gyű­löletessé tegye; a­mit pedig kétségkívül egy jó protestáns sem akar, s hihető, hogy csupán el nem talált kifejezése azon gondolatnak, miszerint a pesti a többiektől tantárgyainak talán exten­­siójára, talán intensiójára, vagy talán mindkettőre nézve, ha Isten segíti, előnyösen különböző le­gyen, a végett, hogy a­kik akármi okon külföldre ki nem mehetnek, találjanak a hazában intéze­­tet, mely amazokat némileg pótolja, így minden

Next