Budapesti Hírlap, 1857. szeptember (198-222. szám)
1857-09-01 / 199. szám
Pest Szerda, 199 Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre:8 frt. Helyben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötször halálosott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesiki iroda : Egyetemutcza 2-ik st. a l-ifi emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van : Egyetem-uterában, 2-ik szám alatt, földszint. Előfizethetni helyben: nap kiadó hivatalában: Egyetem-utóra, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandó. Előfizetési felhívás a ,, BUDAPESTI HIRLAP“-ra. September — december hónapra Pest - Budán naponkinti házhozhordással . . . . . . . 5 ft 20 kr pp. Postán naponkinti szétküldéssel . . . . . 6 ft 40 kr pp. E lap nagy elterjedettségénél, s azon körülménynél fogva, miszerint a hivatalos lapokbani igtatványok különös figyelemmel olvastatnak, s igy azok a beigtatóra nézve igen hasznosak, bátorkodunk azt igtatványokral minél gyakoribb használatra ajánlani; a beigtatási díj egy petit sortól egyszeri beigtatásnál 0 pkrral, többszöri ismétlésnél pedig csak 4 pkrral számíttatik. A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. cs. k. Apostoli Felsége Eperjesen f. é. aug. 30-án kelt legfelsőbb határozata által egy az ottani fenyitőházban létező kevésbbé terhelt bünköneznek a büntetést kegyelemből egészen elengedni méltóztatott., ő cs. k. Apostoli Felsége Lőcsén f. évi aug. 29-kén kelt legfelsőbb határozata által az ottani fenyitőházban létező kevesbbé terhelt két bündön eznek büntetését kegyelemből egészen elengedni méltóztatott. ö cs.k.Apostoli Felsége f. é. aug. 19-ki legfelsőbb határozata által Wö 1fner Ferencz polgári és helységi iskolafelügyelet Aberthanban Csehországban, az egyház, tanoda és község körüli érdemei elismeréséül, koronás ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felségef. évi aug.21-ki legfelsőbb határozata által Felk Ágoston őrvezetőt az 1. utász-zászlóaljnál, egy katonának a vizbefulástól saját élte legnagyobb veszélyével eszküzlött kimentése elismeréséül, koronás ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Kassa, aug.31. A tegnapi kivilágítás alatt Eperjesen a polgárság Ő Felségét fáklyás menettel tisztelé meg. Erre a város több pontjain mesterséges tűzijátékok égettettek el Az onnani legmagasb elutazás előtt még a Nassauy ezred egy zászlóalja tartott hadműveleti gyakorlatokat, mire a városban több megszemlélések következtek. 12 órakor a Császár ide érkezett, a legünnepélyesebben s a sűrü tömegekben egybegyült nép által nagy örömzajjal fogadtatván ; a székesegyegyháznál leszállt, ott tartatott Tedeum és áldás után számos tisztelgések és bemutatások következtek a megyei községek hódolataival együtt, végre udvari ebéd után a főnevelőház megszemlélése. Az Uralkodó a lakosság végtelen örömriadásai közt épen most nézé meg az igen fényes kivilágítást. _______ Lőcse, aug. 29. Ma a legmagasabb körút Rozsnyótól Lőcséig folytattatott, 6 órakor történvén az előbbi helyrőli elindulás. Ha tegnap ki kell emelnünk a császári menet által érintett Sajóvölgy szépségét, ma még inkább okunk van erre, a Rozsnyóról Dobsinán s Csötörtökhelyen át terjedő vidékre vonatkozólag. Gyors átmenettel a havasi vidékek vadregényességébe, a hegyek mindig közelebb tornyosulnak egymáshoz, s egymást gyakran keresztül metsző, s ritka természeti szépségekkel bővelkedő völgyek, az elragadtatott szemnek szakadatlanul kellemes foglalkodást adnak. A lombos és fenyő-erdőségek egymást felváltó zöldje, szétszórt ház-csoportozatoknak azok közepéből kitündöklő födeles, buja mezőkön át tajtékzó tükörtiszta vad zuhanyok, mindezek óriási hegycsúcsokkal s kevély sziklafalakkal egyesülve képezik ezen vidék bélyegét, melyet kétségtelenül az egész országban a legszebbek közé lehet számitni. Mindenütt elmés feldíszítések voltak ezenfelül a nap megünneplésére láthatók, mindenütt csoportozatokban gyűltek össze a hegyi lakosok, hogy a szeretett Honatya arczvonásait szivükbe bevéssék. A gróf Andrássy Aladár-féle vashámor előtt egy obeliszk volt felállítva, melynek sziklából s mohból képezett talapzatain három oszlop-csoport volt látható, melyek öntöttvas vizvezető csövekből voltak összeállítva, s közös oszlopfejeikkel, miknek közepén egy zászlókkal ünnepiesen feldíszített árbocz, számos galykoszoruk segélyével némileg egy magas csúcsú galysátort képezett, egy ötölnyi magasságú csúcscsá egyesültek. Mióta az ősrégi Dobsina bányaváros fennáll, még egyetlen Fejedelem sem lépett át annak határán. A dobsinaiak teljes mértékben érezték a mai napnak magas jelentősségét, s a legkegyelmesebb látogatás fölötti őszinte örömüket az összes feltűnő tárgyak ünnepies felékesítése által fejezték ki. A városház előtt diadalkapu volt felállítva, melynek kő és mohból összeillesztett talapzatain négy hatalmas oszlop emelkedett, melyek három kapuövezetbe egyesülve, párkányzatos felső építményben végződtek. A két homlokzat, minden szegélyén ragyogó gyertyánfa törzsekkel volt vörös keretbe foglalva. Az ekként megosztott egyes vörös mezők friss koszorúkkal és fényű galy füzérekkel voltak gazdagon díszítve , mi az egésznek igen szép külsőt kölcsönzött ; a csúcson vidáman lengett a császári lobogó, a bajor, austriai és országos zászlók által körülvéve. Az emlitett órában Rozsnyóról elutazva s ott az iskolai ifjúság, a szébek s a bányakövérség által képezett sorfal közt a város végén felállított diadalkapuhoz vezettetve, haladt . Felsége számos banderialisták kíséretében a regényesen szép völgyön keresztül s 'a 8 órakor Dobsinára érkezett. Ott a lakosság, ünnepi díszben várá a sóvárgva várt Fejedelmet, ki elé az megérkeztekor a hódolati kapu magasságáról arany iratban leragyogó „Glück auf“ üdvözletét küldő. Ezen kapunál az összes bányahövérség s a hutamunkások voltak felállítva, a városház előtt . Felségének a tiszthatóság hódolt az itt egybegyült bányász hivatalnokokkal együtt. E hely mélyen a völgyben fekszik; most a katlanból kimenetet kelle találni, melyre a fürkésző szem semmi alkalmas pontot nem bírt kikutatni. Méltán mondhatni, hogy itt az átmenet, az úgynevezett Langenberg havasok csúcsáig felhigyódzó minit, a természettől emberi művészet által jön kierőszakolva. Dobsináról tovább haladva mindig szebbnek tűnik fel a hatalmas hegycsoportok átnézete, s a hegyhátra fölérve Szepes megyének túl fekvő még vadszerübb havasi magaslataira nyílik kilátás. Fájdalom épen azon idő alatt, mig a F e 1sége ezen részen áthaladt, egy ideig erős eső hullt. A hegycsúcsról az út sebes eséssel vonul le a Szepesség völgyeibe, mig egy gyors fordulattal a nagyszerű sztraczenai vasmű, ezen a legvadabb havasi táj közepett fekvő ipartelep határába be nem kanyarodik. Ezen telep s a körülfekvő kiterjedt erdők és hegyek tulajdonosa hg Kóburg Ágost . Felsőgét a maga területén személyesen kisérte. A bemenetét gúlák, jelölők. Fris erdei mohból készült hatalmas talapzatokon, melyeknek szélein kis zászlók lobogtak, emelkedtek azok zöld galydi ízükben a csúcsukat ékítő császári zászlóval fel a magasba. A birtok ellenkező határa is diadalkapuval volt díszítve, hol négy-négy oszlopból álló két csoport, melyek kovácsolt vasrudakból összeállított, kaszák és más vashámori terményekből összeillesztett oszlopfejeikkel a corinthi oszloprendet híven ábrázolók, támaszul szolgáltak egy ívnek, melyről arany iratban a legszivélyesb „Glück auf“ fénylett le; a csúcson számos zászlók lobogtak. Straccenában Szepes megye főnöke Siemianovszky fiksa lovag helyi, tanácsos, a poprádi szolgabiró, további a hig Koburgféle birtokok fensőbb erdészeti-bányászati- és huta hivatalnokai mutaták be legalázatosb hódolatukat, mire a Felsége a bányaműhelyeket szemlélte meg, s a reggelit elkölteni méltóztatott, mely czélra valóban fejedelmileg díszített sátor volt felállítva. A legmagasb út folytatásában a völgy mindkét oldalán hatalmas sziklacsoportok emelék föl lábatlan hatalmaktól hordott fejüket a jégbe. Egyikén a legmagasabb és legmeredekebb szirormoknak vndoran repkedett a császári zászló. Egy diadalkapunál, mely azt jelzette, hogy az innét Gömör földje , Palonka, Zavadko, Helpa, Pohorella, Szempacz és Telgárd helységek lakosai álltak, kik távol esve a császári úttól ide siettek Császár jókat láthatni. Egy az úgynevezett Powola hegy magaslatán átvezető a szó teljes értelmében nevezetes műúton Ő Felsége Szepesmegye lapályaira ért. Schavnikon — egy újabb lófogat állomáson — az uralkodónak a popradi járás öt városának küldöttsége tisztelgett, míg az épen e városokból kiküldött bandérium, kiállítására nézve talán a legkitűnőbbek egyike a hazában más bandériumok több osztásával társaságban a császári menetet már Stracenától fogva kisérték. Schavnikon az Ő Felsége által legközelebb legkegyelmesebben földiszített poprádi plébános Lipay úr azon magas szerencsében részesült, hogy az itt több közel járásból számosan összesereglett clerus legalázatosabb hódolatát egy szónoklatban Császár ŐFelsége lábaihoz tehető. Csötörtökhely közelében egy diadalkapunál ismét egy igen csinosan egyenruházott bandérium csatlakozott a legmagasb kísérethez. Két órakor Ő Felsége Lőcsére, mint az e napra határzott legmagasb é kiszállásra, ért. Ó Felsége -örömdús fogadtatását e városban , valamint az ott végbement ünnepélyeket, közelebb lesz még alkalmunk részletesen érinteni. Buda, sept. 1. Öcs. k. Apostoli Felséges. é. aug. 28 . legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a pozsoni városi tiszthatóság által 1853 febr. 23-án hü alattvalói érzületének legális tanúsításául felállíttatni indítványozott, azóta a város összes lakosságának jótékonysági érzülete által a közhasznú működés örvendetes állapotába lépett gyermekkórház, Ő Felsége legmagasb nevét viselhesse. SZ. Pest, September 1. (A legújabb távirati sürgönyök) egymásután igazolják azt, mit minapi czikkeinkben a helyzet valószínű alakulására nézve gyanításképen mondtunk; a különböző követek legalább előlegesen Szambulban maradnak, Vogorideszig pedig nem fosztatik meg hivatalától. Ez utóbbi tények franczia félhivatalos lapokbani indokolása szintén összevág azzal, mit e tárgyban mondtunk, s teljes megelégedéssel tudomásul veszszük a franczia sajtó azon vallomását, miszerint a külhatalmaknak nincs joguk, a laimakam letétetését követelni. Igaz, hogy a nevezett lapok e mellett egy kis csalfaságot is elkövetnek, azon megjegyzés odavetése által,hogy Yogorides legújabban Francziaország felé kezd hajolni. A pajkosok ezzel alkalmasint azt akarják mondani : nem ingyen engedett császárunk e pontban, és az ellenpárt emberét csak azért nem dönti le a fejedelmi székről, mivel ezentúl saját tervei számára eszközül fogja felhasználni! — Nem tudjuk, mennyiben alapos ezen remény, hanem egyelőre kétkedünk azon, hogy Vogonidesz herczeg, ki állítólagos vagy valódi részrehajlása által már egyszer annyi zavart okozott, ennek — bár ellenkező iránybani megújítását megkísértené. Nem hisszük ugyan, hogy ily esetben az unió-ellenes párt az unionisták „brusque“ módja szerint fogna fellépni, hanem „quod un justum, alteri aequum“ s amit Franczia és Oroszország tűrni nem akart, annak eltűrését másoktól sem fogja követelhetni. Vogoridesz bg személyes indulatai tehát véleményünk szerint, ezentúl semmi befolyással nem lesznek a változások eredményére. Miként fognak ezek Morvaországban kiütni ? ez a perez, legfontosabb kédése. Az oláhországiakról egyik jól értesült bécsi lap azt állítja, miszerint az unionisták részén túlnyomó többség leend, amit mi is mindenkor valószínűnek hittünk, hanem azt is tudjuk, hogy Párisban a zöld asztal mellett egészen más szempontból tekintendik a dolgokat, mint most a helyszínen. Az orosz diplomatia hallomás szerint ernyedet September 2.1857. len buzgalommal folytatja tevékenységét és Francziaország legújabb sikerében új ösztönt talál, e hatalommal karöltve , kelet ügyeit a maga előnye és kivonata szerint eldönteni. Hogy a két császár Chalonsban találkozni fog, azt már most egész bizonyossággal állítják. Napóleon császár ugy látszik a legrövidebb utat szereti választani s egyenesen az uralkodókkal közlekedni; az idegen országok miniszereit csak úgy mellőzi mint a magáért. Ha Sándor czár ezen találkozást valósítja, akkor ebben nyilvános jelét látjuk azon intimviszonynak, mely a két fejedelem közt létezik; ha a büszke Romanoffház koronás sarjadéka a szilonai fogoly unokaöcscsét meglátogatja, ezt nem lehetegyébnek venni, mint kitűnő személyes hajlam bizonyságának s ezt jó lesz jövendő eseményekre nézve tudomásul venni. Más részről — az igaz — kissé meglepetve van a világ az által, hogy e találkozás, melyről annyiszor szóltak s melynek létrejöttét annyiszor tagadták, épen most toppan be — az osbornei találkozás után, mely a nyugati szövetséget újra megszilárdítá, sőt, melynek alkalmával— a legújabb párisi tudóitások szerint a formaszerinti angol- franczia véd-, és daczszövetség alapjai is megvettettek volna. Anglia és Oroszország, a közhiedelem szerint, most jobban gyűlöli egymást mint valaha, és Francziaország mind a kettőnek egyaránt hő, mind a kettőnek egyaránt őszinte barátja lehetne ? Itt mindenesetre kissé rejtélyes fordulatnál állunk, melyet az európai hatalmasságok csoportulása venni készül. Tán Osborneban nem csak európai kérdések tárgyaltattak? S ha Anglia osztrák szövetségese nevében tett ígéreteket, tán Napóleon császár oroszbarátja nevében azt ígérte, hogy a muszka izgatást Ázsiában megszüntetnék, ha ezt Európában némi engedménynyel jutalmaznák ? S így tán mégsem oly képtelenség az, amire a minap utaltunk, hogy t. i. ha az e titkokat fedő függöny felgördül, talán Napóleon császárt látandunk , midőn épen Angol-és Oroszország kezeit egymásba teszi?! A magyar gazdasági egyesület alapszabályai. (Folytatás.) Az egyesületi tagok jogai és kötelességeiről. 12. §. Az egyesület a maga tagjait következő jogokkal ruházza föl: a) Minden tag a 8, 9 és 10. §. szerint őt illető tagsági czímet viseli. b) Minden egyesületi tag részt vesz a közgyűlés üléseiben, s ennek összejövetelén kívül is az igazgató választmányhoz javaslatokat küldhet be. c) A közgyűlésben történő szavazásnál minden tagnak személyes szavazati joga van. De ha az egyesületi vagyon iránti intézkedések forognak fönn, az alapító tagok szavazatai kétszer számíttatnak. d) Megfelelő képesség mellett az egyesületi tagoknak igényük van az egyesületi hivatalokra is. e) Minden tag évenként a pénztár állapotáról s a zárszámadásokról tudomást nyer (28 §.) f) Az egyesület könyvtárát, minta- s másnemű gyűjteményeit minden tag az erre nézve külön megállapítandó ügyrend szerint használhatja. g) Az egyesület fa- és szőlőiskolájából évenként eladásra kerülő csemeték és szőlőveszszékre az egyesületi tagnak a megállapított árakon elővételi joga van. h) Az egyesület által nyomtatás útján közzétett összes íratok minden alapító vagy segélyező tagnak ingyen kiadatnak. 13 §. Az itt felsorolt jogok élvezete, föltéve, hogy a tag azokat már a 6. .§. értelmében, vagy a létező alapszabályok kellőleg meg nem tartása miatt el nem vesztette, kiterjed a) az alapító tagoknál élethossziglan, s a 200 főnál többet alapító tagoknál a 6-dik §. szerint személyesen képesített egyenes fiörökösökre is a 8. §. b. betűjének értelmében ; b) a segélyező tagoknál évi járulékaik rendes befizetésének idejére. Minden 6 év lejárta után minden segélyező tag nyilatkozatra szólíttatik föl, vájjon továbbra is tag akar-e maradni. Ha tőle 3 hó alatt semmi tagadó nyilatkozat érkezik, ismét további 6 évre mint járulékköteles tag bejegyeztetik. A segélyző tagnak a fennebbi határozmányok szerint fennálló kötelezettsége az évi járulék befizetését illetőleg,annak halála vagy netán a 6. §. szerint szükségessé váló kizáratása által szűnik meg.