Budapesti Hírlap, 1858. április (74-98. szám)
1858-04-08 / 79. szám
Pest, Csütörtök sz. Szerkesztői iroda: Egyetem utcza l-ső sz. a. 2-ik[emehített. BUDAPESTI fjanMiattyajEgr.'; gf*sgr»a*,*.z*~T »irgzg--~g^ggeapagT'-*-"**m°^'—*g*M: Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig;/1 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. Politikai napi szemle. — Az austriai szabadalomügy különös tekintettel Magyarországra II.—Az általános bányatörvény 2114. § nak magyarázata. — Magyarország nevezetesebb fürdőintézetei. II. Levelezések: Gyula (Árvabizottmányok.) Bécs. (Vegyes közlések.) Napihirek és események. Nemzeti szinház (Roger első föllépte.) Külföld: Anglia. (Parterőditések és hajó felszerelések. Orsini - gyász - meetingek.) Francziaország (Vegyes hírek és cáfolatok.) Olaszország. (Bizottmányi jelentés a gyilkosság magasztalására vonatkozó törvényjavaslat ügyében. Hodge szabad lábon. A livornói fölkelők pere befejezve. A Cagliari kapitánya és legénysége Genuába visszatért.) Törökország. Távirati tudósítások.Sz Értesítvény. — Színházi előadások. — Börze. — Dunavizállás. Tárcza. („A Bakonyerdő.“ Növényföldrajzi vázlat.) HIVATALOS RÉSZ. 1858. feb. 7-én kelt császári nyiltparancs, az 1855. május 21-kén kelt jegyzői rendtartásnak (birod. törv. lap 94 sz.) Galicziában, a brakói nagyherczegségben s Bukovinában, továbbá Magyar-, Horvát-, Tótországban, Erdélyben, a Szerbvajdaságban és Temesi bánságbani behozatala iránt. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEgyelméből Austriai Császár, Magyar- és Csehország, Lombardia és Velencze, nemkülönben Dalmát, Horvát- Tótország, Galiczia , Lodoméria és Illyria királya stb. stb. oly csélból , hogy alábbnevezett koronaországainkban, jelesen Magyar-, Horvát-, Tótországban, Galiczia s Lodomeriában, az Erdélyi nagyfejedelemségben , a Szerb-vajdaság s Temesi bánságban, továbbá a Bukovinai herczegségben, melyekben a jegyzőség intézete részint még nem létezik, részint pedig nincs az austriai törvények szerint szabályozva , a népesség ezen intézet előnyeiben részesíttessék , s ezen intézet a törvényhozás egyéb ágaival öszhangzásba hozassák, az említett koronaországok területére nézve, ministereink s birodalmi tanácsunk meghallgatása után következőket rendeljük: I. A fönnemlített koronaországokban, az 1855. május 21-én kelt nyilt parancsnak (birod. törv. lap 94. sz.) folytán már több más koronaországokban létező jegyzői rendtartás *) az alább következő megszorításokkal behozatik. Azon nap, melyen a jegyzői rendtartás hatályossága az egyes koronaországokban kezdődik, igazságügyi miniszerünk által utólagosan fog közzététetni. II. Ezen jegyzői rendtartásnak a krakói nagyherczegségbeni behozatalával, a jegyzőség iránt ott eddig elő létezett szabályok hatályon kívül lépnek. Az ott már létező jegyzőknek a végett, hogy a hivatalukbani megerősíttetést elnyerhssék, melynek megadására igazságügyi miniszerünk föl van hatalmazva, sem új vizsgálatot, sem pedig az általuk eddig elő letettnél nagyobb biztosítékot nem kell ugyan tenniük; ezen megerősítés nekiek azonban csak akkor adandó meg, ha kellőleg bebizonyíttatik, hogy ők a jegyzői állomás elnyerése iránt kineveztetésük idejekor fönállott törvényes szabályoknak eleget tettek, s hogy őket az új jegyzői rendtartásban kimondott, személyi minőségükben fekvő akadály nem gátolja. Egyszersmind a megerősítés elnyerése után, a felesketés, a hivatalos pecsét s aláírásuk tekintetében, az 1855. május 21-kén kelt jegyzői rendtartás 16. és 17. §§-nak eleget tenni kötelesek. Ezen megerősítés által elnyerik azon jogot, miszerint hivatalukat az uj jegyzői rendtartás által meghatározott terjedelemben gyakorolhassák. III. A többi koronaországokban létező váltójegyzők joga jelen törvény által nem szüntetik meg. IV. A jegyzői állomás elnyerése végett a jegyzői rendtartás 7. §. b) bet. alatt kiszabott vizsgálat tekintetében megengedjük, miszerint Magyar-, Horvát-, Tótországban, a Szerbvajdaság s Temesi-bánságban és Erdélyben, a folyamodásra nemcsak azok, kik az ügyvédi vizsgálatot a jelenleg fönnálló törvények szerint letették, hanem azon ügyvédek is képeseknek tekintessenek, kik az ügyvédi vizsgálatot a korábbi törvények szerint tették ugyan le, azonban magukat az új törvényekből az ügyvédi rendtartás által kiszabott utólagos vizsgálat alá vetették. Egyébiránt igazságügyi miniszerünket fölhatalmazzuk, miszerint mindazon koronaországokban, melyekre jelen nyílt parancsunk vonatkozik, a mai naptól számítandó öt év alatt, azon folyamodóknak, kik az ügyvédi vagy jegyzői vizsgálatot ugyan nem, de a bírói vizsgálatot letették, a jegyzői rendtartás 7. §-ban ezen esetre nézve a jegyzőség elnyerése végett kiszabott egy évi jegyzői gyakorlatot elengedhesse. V. Azon városokban, melyekben a jegyzőség az ügyvédséggel nem egyesíthető, a jegyzői állomásra kinevezett ügyvédeknek kötelességükben áll, a nekiek kitűzendő három hónapi határidő alatt az ügyvédségről lemondani, ellenkező esetben a jegyzővé lett kineveztetés elenyészettnek fog tekintetni. VI. Minden fölnevezett koronaországokban a jegyzői rendtartással egyidejűleg, a jegyzőségre megkivántató gyakorlati vizsgálat s az ezen vizsgálatra bocsáttatás végett megkivántató ügyleti gyakorlat tárgyában 1854 oct. 11-én kelt rendelet *) (kir. tervlap 266 sz.) hatályba léptetendő. Az 1854 oct. 11-n kelt rendelet 2-ik §-ban kiszabott ügyleti gyakorlat tekintetében azonban megengedtetik, miszerint azoknak, kik a most említett rendelet hatályba lépte után az első év eltelte előtt a vizsgálat letételére jelentkeznek, a vizsgálat letétele kivételesen megengedtessék, habár ők jegyzőnél gyakorlatban nem lettek volna is, mihelyest az átalános polgári törvénykönyv hatályossága alatt kitöltött két évi bírói vagy ügyvédi gyakorlatot képesek kimutatni. VII. A jegyzők Magyar-, Horvát-, Tótországban, a Szerb vajdaságban s Temeti bánságban és Erdélyben az ott létező helység- vagy községjegyzőktőli megkülönböztetés végett, nemcsak a „császári királyi közjegyző“ czimet kötelesek viselni, hanem aláírásuk s pecsétük mellett azon koronaországot s törvényszéki kerületet, amelyre ők kineveztettek, lakhelyükkel együtt tartoznak kijelölni. VIII. A jegyzői levéltárak szervezéséig az első folyamodási törvényszékek kötelesek a levéltári működéseket teljesíteni, mi végett a törvényszéki főnök a levéltár-igazgatói teendőket a tanácsosok egyikére bizondja. IX. A jegyzői kamarák szervezésének időpontjáig az azokra bízott hivatalos cselekvények is ezen törvényszékek által teljesítendők. Az ilyes ügyekben a határozatok, a levéltár vezetésével megbízott tanácsosból mint elölülőből, s még két tanácsosból álló gyülekezetekben hozandók. Ha a törvényszék székhelyén néhány jegyző létezik, úgy az egyik tanácsos helyett egy jegyző hivandó meg a tanácskozásra, kinek választása a törvényszék főnökét illeti. X. Az egyes közigazgatási területekben kinevezendő jegyzők száma és székhelyei külön rendelet által fognak meghatároztatni. XI. Hogy azonban ott is, ahová önálló jegyzők nem rendeltethetnek, vagy hol az alkalmazott jegyzők által határozott hivatalnapok meg nem tartathatnak, az okiratok szerkesztéséről gondoskodás történjék, azon intézkedés fog létetni, miszerint azok a járásbíróságoknál (szolgabiróságoknál) szerkesztethessenek. Ezen bíróságok különösen fognak meghatároztatni, az iratoknak azoknak szerkesztése saját szabály által fog rendeztetni. XII. Ezen nyilt parancs végrehajtásával igazságügyi ministerünk van megbízva. Kelt császári fő- és székvárosunkban Bécsben, ezer nyolczszáz ötvennyolczadiki február hetedikén, uralkodásunknak tizedik évében. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Bud-Schauenstein s. k. Gr. Nádasdy s.k. Legfelsőbb rendeletre: Ransonnet s. k. , cs. kir. Apostoli Felsége f. é. mart. 31-iki legf. határozata által illyésfalvai Pap- Szilágyi József éneklő kanonokot a nagyváradi görög-kath. székes-káptalannál czimzetes apáttá S. Pantaleonis de Ráczkeve legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, ápril 7. (Politikai napi szemle.) Montenegro ügyében három különböző vélemény akarna érvényre *) Lásd a H. mellékletben. vergődni. A porta egyszerű pasalikká szeretné átváltoztatni. Austria azt kivánná, hogy a kis béretország a porta suzerainitása alatt álljon, de csak oly módon, mint Szerbia vagy a Dunafejedelemségek (Oroszország ellenben Danilo herczeget teljesen függetlennek, országát teljesen önállónak akarná látni. Austria és a porta a maga véleményét leginkább a szisztovi békekötésre alapítja, mely 1791-ben Nagy- Britannia, Poroszország és Németalföld közbenjárása folytán Austria és a porta közt létrejött s melynek első czikkelye általános bocsánatot ígér Montenegro stb. lakosainak, a porta „souverain hatalmánál fogva.“Ellenkező oldalról azonban erre azt mondják : Montenegróra nézve ansouverainitás“ ezen említtetése nem lehet kötelező, mert Montenegro a békekötésben részt nem vett s igy e békekötés reá nézve „res inter alios acta.“ Azonkívül bizonyos montenegrói törzsek (a síkságon lakók) sohasem tagadták meg a porta souverainitását s igy a békekötés első czikke egyedül ezen montenegróiakra vonatkozik, mig mások ennek daczára is más főnökség alatt állhatnak, miként például ugyanezen czikk Szerbiáról is szól, mig köztudomás szerint a szerbek egy része még sem a porta, hanem Austria souverainitása alatt áll. Ekként cáfolják meg a szisztovidékére történt hivatkozást s az erre támaszkodó austriai és török felfogást. Oroszország egyszersmind a következő positív okokat is hozza fel, mik Montenegro önállósága mellett bizonyítanának. A porta soha se meg nem szállta, se nem birtokolta Montenegrót. 2. Uralkodója soha sem hódolt a szultánnak, miként ez vazallhoz illik. 3. Soha adót nem fizetett a portának. 4. Sok szerződés köttetett a pasák, mint a porta meghatalmazottjai és Montenegro közt, tehát ez utóbbit mindig önálló országnak tekintették. Ezen futólagos rajz, úgy hiszszük , eléggé meg fogja ismertetni a montenegrói kérdés körül leginkább érdekelt három hatalmasság álláspontját; az eldöntés alkalmasint a conferentiára fog bízatni, melynek létrejöttén többé nem kétkedünk — mihelyt látjuk! Oroszország lapjai ez alatt naponkint prédikálják, mily szükséges ez a conferentia s „ego autem dico vobis“-féle szónoklatokban azt bizonyítgatják a világnak, hogy mind az, mi a boszniai, herczegovinai stb. eseményekről mondatik s iratik,puszta hazugság s ármány, és hogy mindennek csak egy oka van s ez — Austria! Olvasható Urunk születése utáni 1858. évben mártius 24-én a sz.-pétervári hírlapban! Ugyancsak a sz.-pétervári kabinetről azt mondták , miszerint Francziaországgal együtt jegyzéket menesztett Londonba — Perim sziget ügyében. Ma e hírt annyiban módosítják, a mennyiben Kisseleff és Walewski gróf közt e tárgyban szirti értekezések folytak ugyan s Oroszország kétségen kivül helyesli is Francziaország nézeteit, de ennek diplomatiai föllépéséhez még nem csatlakozott, hanem Walewski gróf egymaga tette meg e lépést. Ez alkalommal más magyarázatát veszszük azon (tegnap említett) intésnek is, mely szerint a félhivatalos franczia lapoknak meghagyatott, hogy a Perim-féle polémiát felfüggeszszék. Ezen intés t. i. csak azon okból történt, hogy a diplomatiai alkudozás kelle-etén túl ne nehezítessék egyik vagy másik lap valamely ügyetlen kifakadása által. „In re“ Francziaország csakugyan erélyesen akarna föllépni, s ha csak lehet a perimi ügyet is a conferentia elé hozni, mert Párisban azt gyanítják, hogy Anglia és a porta közt e tárgyban valami titkos egyezkedés történt, sőt hogy a porta örömmel ragadja meg a Perim megszállatása által nyújtott ürügyet, hogy a suezi átvágásra rá ne kelljen állnia! Angliából ma semmi kiválóbb hírünk nincs, ha csak annak nem veszszük a (ministeri) Morning Herald azon jelentését, miszerint a partbástyák nehéz ágyukkal láttatnak el, továbbá hogy a szent sziget kastélyba (holy-Island-Castle) szintén ágyuk vitettek s hogy több tüzérszázad őrségül jön oda rendelve. Egyik brüsseli lap azon hírt hozta, miszerint egyik igen fontos franczia követségi állomásra e napokban — tábornagy fogna kineveztetni. Más oldalról sokkal határozottabban szóltak , azt mondván, miszerint Bourqueney báró, ki szabadsággal Párisba ment, nem fog többé Bécsbe viszszatérni, hanem Baraguay d’Hillier tábornagy által pótoltatni. E hír nem csak alaptalan, hanem képtelen is, először mert nincs ok Bourgneney báró visszalépésére; másodszor Baraguay tábornagy az újonnan kinevezett öt hadparancsnok egyike s épen a minap vette át ebbeli tiszt Az austriai szabadalomügy különös tekintettel Magyarországra. II. Kuk Ha az 1857-ks év alatt Magyarország iparosai javára szabadalmazott találmányoknak nem épen jelentéktelen lajstromán végigmegyünk , nem annyira oly újításokra akadunk, melyek a közönséges társadalmi lét sokféle képzelt szükségletei egyikének állítólag czélszerűebb módon megfelelni, vagy létező bajokat és hiányokat vajmi kétes foganattal elhárítani, sietnek, mint inkább számos oly javításokkal találkozunk, melyek a termesztés külön ágaira való hasznos alkalmazásuknál fogva messzebb ható foganatnak, emeltebb fontosságnak látszanak lenni. Legelőbb is azokat fogjuk szemügyre venni, melyek átalában termesztő erők létesítésére irányozzák, tehát a mezei ipar terén is jó sikerrel alkalmazhatók. Ezekhez sorolandó jelesen egy borsodmegyei birtokos azon találmánya, mely egy erőgyűjtő és gyarapító gép sajátlagos szerkezetére vonatkozik , továbbá egy két ló erejével bíró hajtóműnek S.-A.-Ujhelyben történt szabadalmazása , nem különben egy légszivó- és fűtőkészület, melyre Sopron városában vezetett szabadalom, szintúgy a gőzkatlanokon lévő ajtócskák javítása, melynek segélyével anyag takarittatik meg ; ezeknek valamint egy uj szerkezetű légnyomat szellentyűnek szabadalmazott feltalálása a mezei s műipari vállalatoknak egyiránt hasznára lehet. Tisztán mezőgazdasági érdekeket illetnek következő találmányok, melyekre az év folytán szabadalmak szorgalmaztanak: az eke javítása, czukorrépa és tengeri vetőgép, központfutó erőre épült hengermalmok újabb összeállítása, a vízi és gőzmalmok új szerkezete, mire két patens változott az évben, továbbá gabnakivonatnak előállítása stb. A sütőkemeneték ugyanazon évben szabadalmazott gazdálkodóbb építésmódja a síkságon nagy hasznot hajthatna, ha az akkor létrehozandó kemenezék kitűzött czéljuknak teljesen megfelelendnek s olcsón lesznek megszerezhetők. Az őstermeléshez tartozó bányai ipar is nem megvetendő lendületet remélhet az arany- , ezüsttartalmi ércteknek czélosabb feldolgozásától, mire Szathmár megyében nyeretett külön szabadalom. A műipari foglalkozások nálunk is a pátensek legtermékenyebb földét képezik, legtöbb szabadalom nálunk is iparüzleti tárgyakra vonatkozván, névszerint arhalvacsból ásványfestékek készítése , fahengerek gyártása a pamutkelmék mokkozására , edények sajátszerű anyagbeli előállítása, melyekben a folyadékok a megromlástól , savaktól mentek, s melyek könnyen tisztithatók, mi mindenesetre korcsmárosaink figyelmébe ajánlható. — A fabeitatásnak, melyre Mack tanár úr Pozsonban nyert szabadalmat, a közérdek tekintetéből minél nagyobb terjedés és alkalmazás kívánandó. A ruházati látás körüli szükségleteknek szánt iparüzletek hazánkban is hatalmas versenyzéssel küszködvén, újításokra s áruczikkeiknek megfelelőbb készítésére nagyobb ingert s ösztönt nyernek; igy az 1857-ks év folytán négy külön szabadalom adatott női ruhák tartósb és alkalmasb készítésére, egy adatott ruganyos férfiruhák szabására, kettő selyem- és nemezkalapok, és nemezlábbelik javított gyártására, egy végre különféle fanemekbeli czipők faragására, mely utólszór nevezett, napjainkban is már említett iparüzlet nemcsak Nagyváradon, hol a szabadalom kinyeretett, hanem honunk egyéb vidékein is különös figyelmet méltán igényel, és fölötte kívánatos lenne, ha a szabadalomtulajdonosoknak sikerülne gyártmányaikat síkföldi lakosokkal általánosan megkedveltetni, és minél nagyobb mértékben elterjeszteni azokat, mint ez Francziaországban s Európa egyéb államaiban már régóta divatozik. Javított takaréktűzhelyek szintén egy múlt évben kelt szabadalomnak tárgyát képezik,kettő pedig cserép- s másnemű kályhák javított szerkezetére vonatkozik. Valóban óhajtandó, hogy faemésztő és mégis csekély meleget árasztó kemenczeink fölszerelése gazdaságoselyekre fektettessék, és háziuraink úgy mint a lakó felek örömmel veendik, hogy újabb találmányaink sorában egy füstelvezető gép is szerepel, mire kéménye- Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesitve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. Kiadó hivatal van : .Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. *) Lásd az I. mellékletben. April 8.1858. ségét, képzelhető-e , hogy most tüstént ismét vissza fogják hívni s Bécsbe küldeni ? Cui bono ? !