Budapesti Hírlap, 1858. május (99-122. szám)
1858-05-01 / 99. szám
Pest, Szombat 00 Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt Helyben: fél évre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 4 kr, többszöriért pedig ki számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda: Egyetemutcza 1-ső sz. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. ciiUPllflfTTH» Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesülve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Előfizetési felhívás „BUDAPESTI HÍRLAP“^ ápril—június negyedévi folyamára. Pest • Budán naponkinti házhozhordással .... . . . . . 4 ft Postán naponkinti szétküldéssel 5 ft A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. Politikai napi szemle. — A jobbágyokat illető s az azok által megváltandó földek. II. Levelezések. Bécs (Gymnasiumügy I.) Napihirek és események. Tárgyalási terem. (A bankjegyhamisítók elleni végtárgyalás IV.) Külföld: Anglia. (Disraeli budgetje. A „Times“ ingerkedései.) Francziaország. (Walewski sürgönye Bernard föli mentetésére nézve. Talleyrand és Renée audientiái. Napoleon hg algíri alkirályságának akadályai.Bizottmányi jelenést az 1859-ki költségvetésről.) Németország. (Franczia-orosz titkos szerződés felőli hir.) Távirati tudósítások Gazdaság, ipar és kereskedelem. (Pest hetivásár. Debreczen. Sz.-György napi vásár.) — Színházi előadások. — Börze. — Dunavizállás. Tircza. (Őstörténelmi tanulmányok. Folyt.) HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. apr. 11-ki legfelsőbb határozata által Bielikowicz Antal eddigi ideiglenes gymnasiumi igazgatót Rzeszowban, az ujonan rendszerezett krakói négy osztályú algymnasium valóságos igazgatójává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felségei, c. apr. 17-ki legfelsőbb határozata által dr. Rippart Györgyöt a clasikai philologia eddigi rendkívüli tanárát, ezen szakma rendes tanárává ugyanezen főtanodában legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó. 16-ki legfelsőbb határozata által Aner Antal nyug. pénztárnokot a balleini sóbánya-igazgatásnál, sok évi hü szolgálatai elismeréséül koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. ö. cs. k. Apostoli Felsége f. é. apr. 16-ki legfelsőbb határozata által Zaura Károly nyugalomba helyzett ellenőrt a győri fővámhivatalnál, nehéz viszonyok közt teljesített sikeres szolgálatai elismeréséül arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. Az igazságügyministerium megyetörvényszéki tanácsosokká extra statum Kürtey Edvard államügyészi helyettest a pesti orsz. törvényszéknél, és Lövészy György segédet az esztergomi járásbíróságnál, és pedig az elsőt egyúttal mint államügyészt a székesfehérvári megyetörvényszékhez, az utóbbit pedig a szolnoki megyetörvényszékhez, továbbá Berta ágh István törvényszéki segédet a pesti orsz. törvényszéknél, ideiglenes tanácstitkárrá egyszersmind államügyészi helyettessé ugyanezen törvényszékhez és Harasovszky Fülöp eddigi törvényszéki segédet a budai orsz. törvényszéknél, az esztergomi járásbíróság segédjévé ; végre Ökrösz Bálint holdmezővásárhelyi, továbbá Reviczky Zsigmond ésRakovszky István félegyházai szolgabirói tollnokokat, aztán Oláh István hivataltisztet a pesti úrbéri és Kádár Ferencz hivataltisztet a pesti országos törvényszéknél, valamint Pataky György, Adda István, Tholt János, Papp János, Ferenczy Barnabás, Farkas Kálmán és Hegedűs Zsigmond figyelőket, ideiglenes törvényszéki segédekké a pesti orsz. főtörvényszék területén kinevezte. A kassai cs. k. orsz. ..pénzügyigazgatósági Hefnen s treit Benedek segélyzett fogalmazó gyakornokot ideiglenes Hl. oszt. fogalmazóvá kinevezte. A kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministeriumnak 1858. márt. 14-én kelt rendelete, kiható Magyarországra s a Szerbvajdaságra a Temesi bánsággal együtt, melylyel a Tiszára nézve egy gát-rendtartás bocsáttatik ki. Grát-rendtartás a Tiszára nézve. (Folytatás.) 8. §. A gátfölvigyázó köteles azon anyagszereket, kellékeket és szerszámokat, melyek lakása mellett vagy annak közelében egy alkalmas helyen tartatnak, jó karban s rendben tartani. 9. §. A gázfölvigyázó egy előrenyomtatott szolgálati könyvvel láttatik el, melybe szolgálati működéseit s minden figyelmet érdemlő körülményeket naponkint köteles bejegyezni. § 10. A gátfölvigyázónak közvetlen elöljárója az egyleti mérnök. Ha az építészeti egyletnek saját mérnöke nincs, úgy az egylet a gátfölvigyázók fölötti felügyelet és ellenőrködés végett az egyleti választmány egy bizonyos tagját vagy valamely különben alkalmas személyt tartozik kirendelni. A gázfelvigyázó köteles a reá bízott gázdarab állapotáról az egylet mérnökének vagy különbeni kirendeltjének minden hónapban kellő jelentést tenni, mi végre megfelelő előrenyomtatott mintalapokkal láttatik el. 11. §: Az egylet mérnöke vagy kirendeltje köteles minden két hónapban legalább is egyszer valamennyi gátakat s azok tartozékait bejárni. Ezen bejárások alkalmával figyelmet a gátma s különösen a zsilipek állapotára, vájjon azok teljesen használható minőségben vannak-e, a vizcsapoló árkok medrének tisztaságára, az ültetvényekre stb. fordítsa, a gátfölvigyázók szolgálati könyveit tekintse meg, az ezen fölvigyázóknak átadott kellékeket, szerszámokat és anyagszereket vizsgálja meg, átalában a gátfölvigyázók kötelességeinek kellős teljesítéséről győződjék meg, őket oktassa és buzdítsa sat. 12. §. Az egylet mérnöke vagy kirendeltje tartozik az időszaki bejárásokon kívül is, valahányszor az egyleti választmány által a végett megbizatik, vagy valamely gátfölvigyázó által alapos okból a végett megkerestetik, avvagy ha különben valamely arra alkalmat nyújtó eseményről értesül, a helyszínére menni, s a körülményekhez képest szükséges munkákat megtétetni, vagy amennyiben azok az ő hatáskörét meghaladnák, a választmánynál indítványozni, melynek ő a helyszínén tartott szemlékről jelentést tenni köteles.. 13. §. A Tisza mentében Tisza-Ujlaktól egész a Tiszának a Dunába szakadásáig vízmérők állíttatnak föl, melyeknek nem szabad egymástól 2 mértföldnél csekélyebb s 5 mértföldnél nagyobb távolságra lenniök. Mindenik vízmérőn következő pontok jelöltetnek meg: a) a legcsekélyebb vizállás (null-pont); b) emelkedő viz, t. i. azon pont, melynek elérésénél a viz az előtért elönteni s a gát alját érinteni kezdi; c) árvíz, jelesen azon pont, melynek elérésénél magas vízállás létezik s a gátaknak éjjel-nappali szorgos őrzése szükségessé válik; d) az ismeretes legmagasb vízállás. Egyébiránt a vízmérő toknyával láttatik el, jelesen lábakra és hüvelykekre osztatik, még pedig „az emelkedő viz“ pontjától le- és fölfelé. A vízmérők álláspontjai, azoknak fölállítása s felebbi megjelölései a tiszaszabályozási központi felügyelőség rendelete szerint s annak vezérlete és ellenőrködése alatt határoztatnak meg s létesittetnek. Ezen fővizmérőkön kívül, a gátfölvigyázóra bízott mindenik gátdarab közepén a gát alján egy vízmérő állíttatik föl, s azon — az illető fővizmérő megjelöléseivel vízmérlegileg megegyező módon a következő pontok : „emelkedő viz”, „árvíz“ és „legmagasabb vízállás“ kijelöltetnek. (Folytattatik.) NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, ápril 30. (Politikai napi szemle.) De már most csakugyan nem megyünk jégre! A pásztor addig bolondította társait azon kiáltással, hogy a farkas jó, mig végre akkor sem hittek neki, midőn a félelmes ellen csakugyan megérkezett. Ezzel nem azt akarják mondani, hogy a párisi conferentia oly félelmes mint a farkas, hanem csak azt, hogy többé rá nem szedetjük magunkat s azért egyetlen szóval sem említjük azon újabb hírt, hogy a conferentia talán mégis Jeáris 15-n létre fog jöni. Ne mondhassa senki, hogy tőlünk hallotta, ha holnap ismét az derül ki, hogy nem igaz! Annyi azonban bizonyos, hogy Fund pasa SZ. Bécsen keresztül jő, sőt néhány napig ott is fog mulatni. Külföldi lapok azt híresztelték, miszerint Fuadnak meghagyatott, hogy bizonyos eseményeknek fenekére szálljon, mik Bécsben az ottani törökkövet és a boszniai és herczegovinai keresztények küldöttsége közt előfordultak volna, hanem Bécsben ily eseményekről mit sem tudnak s úgy vélekednek, hogy Fuad pasának Bécsbe jövetelére nem szükség valami különös okot keresni, hanem hogy az eléggé magyarázható a conferentia közelségéből s azon kényes helyzetből, melyet a porta ott elfoglaland. Miként mondják, Francziaország a dunahajózási okmány átnézésére a három dunai fejedelemség Szerbia, Moldva és Oláhország képviselőit is meg akarná a conferentia keblébe hívni, minthogy e képviselők a szerződés szerkesztésében is közremunkáltak. Előre mondhatni, hogy e kívánatnak ha nyilváníttatnék, mind Austria mind a porta minden erővel ellene fog szegülni, mert a conferentia csak souverain államok meghatalmazottjainak gyűlése, a három dunai fejedelemség pedig a porta védurasága alatt áll s ez okból nem vehetett részt a szerződés végleges aláírásában sem. Hogy ezen szerb, moldva s oláh képviselők igen használható ellenzéki elemet képezhetnének Franczia és Oroszország kezében, arról nincs kétség, de épen azért nem képzelhető, hogy Austria és Törökország — bejegyezése által — mintegy maga fegyverezné föl ellenes kezét. Londonból minden pillanatban várjuk azon távirati tudósítást, mely Kinglake (a Cagliarira vonatkozó) indítványának sorsáról értesítend. A tory kabinet úgy látszik nem igen biztosnak érzi magát ez ügyben s ez okból (hallomás szerint Austria közbenjárása által) azt javaslá a nápolyi kormánynak, hogy Szardinia irányában engedjen , mégpedig — hogy ezt öningalázás nélkül tehesse — bírja rá a főtövényszéket,hogy az is különbséget tegyen a Cagliari hajó elfogatása és lefoglaltatása (elkobzása) közt, és amazt jogosultnak, emezt pedig helytelennek mondván, tegye képessé a kormányt a hajónak visszaadására. Hozzáteszik, hogy a nápolyi kormány e javaslat elfogadására hajlandónak látszik, de Ferdinánd király még mindeddig nem sok kedvet mutat az engedésre. Austria természetesen bő szószólója a békés kiegyenlítésnek, mert egyrészről nem kívánhatja, hogy Olaszország új küzdelmek színhelye legyen, másrészről pedig nem akarná, hogy más hatalomnak alkalom adassék, az olasz ügyekbe avatkozni. Francziaország kormánya hivatalos uton tudata a malakoffi herczeggel, miszerint Napóleon császár Bernard fölmentetésében nem lát sérelmet, hanem ezt az angol kormánytól teljesen független esemény gyanánt tekinti; a párisi angol követséggel pedig Walewski gróf bizalmasan közlé, hogy a „Constitutionnel“ botrányos czikkében nincs része. Ezt egyébiránt úgysem állította senki, hiszen Moeynard úr, a „Constitutionnel“ szerkesztőjének ipája, nem Walewski grófnak, hanem a császárnak irodai főnöke. Egyébiránt bármily szép szavakat váltanak is innen és amonnan, a bizalmatlanság nem igen akar tágulni s a „Times“ épen most „ex abrupto“ ismét igen heves czikket ereszt neki az admiralitási tanácsnak, mivel ez a tengeriadat oly elhanyagolt állapotban hagyja, hogy küzdhetővé tételére legalább is négy hónap kellene. Négy hónap..............tehát a „Times“ véleménye szerint még ennyi hónap sem volna már a világ ? A jobbágyokat illető, s az azok által megváltandó földeke t ír „Azon esetben, ha az eladás által másra szállt ilyen jobbágytelkek a törvényes mértékei fölülhaladnak, az azoknak haszonvételét bíró jobbágyok az előbbeni fölösleges mennyiséget új rendbeszedés alkalmával teljességgel nem kívánhatják , hanem az ország különböző helyeinek osztályzata szerint meghatározott törvényes mértékkel tartoznak megelégedni; v úgy viszont, ha a telek törvényes mennyiségében hiány volna, az esetek különbféleségéhez képest, vagy az állományok pótoltassanak ki, vagy az ezektől járó tartozások szállíttassanak le (1888 . IV. t. ez. 8. §. b. p.).“ A telkes jobbágyok s az úrbéri zsellérek elmozdítására pedig : „Ha pedig a vizsgálatból kisülne, hogy a telek haszonvéletlenné lett, vagy a földesur kegyetlensége miatt hagyatott el, ily telkek az első esetben, a mennyiben akár részben akár egészben egyáltalában haszonvehetetlenek , vagy a tartozások mértékére szállíttassanak le, vagy az úrbéri telkek számából töröltessenek ki, és az ez iránti határozat, a dolog addigi egész voltában leendő föntartása mellett a k. helytartó tanácsnak jelentessék föl, sat. (Ugyanott 14-dik §.).“ --------ha az új rendbeszedés alkalmával azon eredeti úrbéri lajstromokra nézve, melyek akkor a jobbágyok bemondása szerint készíttettek,ezen bemondás hibája folytán fogyatkozás találtatnék : az úrbéri lajstromok a telkek számának leszállításával fognak megigazíttatni; hogy ha pedig az úrbér behozatala idejében kimért telkek illetőségén fölül valamely földek maradnának föl, ezekből az 1723: 18-dik törvényczikk szerint új úrbéri telkek alkottassanak, s ezekhez, ha az eddig birt közlegelőből ki nem telik, szintén a fönmaradott földekből kihasítandó legelő is adassék. Ha mindazonáltal a jobbágyok azt bizonyítanák be, hogy a fogyatkozás onnan eredeti, mivel az uraság az urbér behozatala óta az általuk telki illetőségen felül használt földeket elvette, akkor ezen fogyatkozás kipótlására köteleztetik az uraság, valamint viszont azon fönmaradott földek, melyekre nézve bebizonyíttatnék, hogy azok a közös legelőből, vagy az uraság egyéb földeiből elszántással vagy más módon a jobbágyok által elfoglaltattak, s az úrbéri tartozmányok azokkal szaporittattak ; ezek a földesur szabad rendelkezése alá esnek vissza, amazok pedig a közös legelőhöz lesznek visszacsatolandók (183. X. t. ez. 7. §.).“ — íme látjuk, hogy a törvény folyvást azon egy nyomon haladt tovább a foglalások értelmezésében; s látjuk, hogy csak oly foglalásokat tart leginkább szem előtt, melyeket vagy a földesúr a jobbágyok ellen, vagy ezek a földesúr irányában követtek el; látjuk továbbá azt is, hogy azly foglalásokból eredő fogyatkozások kipótlását úrbéri után igyekszik orvosolni, midőn ellenben észrevehetjük, hogy valamint az oly foglalásokról, melyeket a jobbágyok egymás közti egymás irányában követtek el, mindenütt hallgat, úgy az ily foglalások által okozott fogyatkozások orvoslatát a legszebb következetességgel ke srüli az úrbéri eljárás útjába bezavarni, s hogy azt, bár hallgatag, a törvény rendes útjára utalja. Ezen törvényekre alapittatván, s ezekre utalván a márcz. 2-diki patens 7-dik §- sa is, természetesnek találjuk, hogy ezen §-os a telki állományokban földesúri, vagy a földesurak irányában a jobbágyok foglalásai által okozott hiányok kipótlását, szintén a felőbbi elvek szerint parancsolja orvosoltatni, azaz, kipótoltatni; valamint természetes az is, hogy az oly foglalásokról, melyeket a jobbágyok egymás közt s egymás irányában követtek el, ezen §. szintén hallgat; hallgat pedig mint olyanról , mely nem úrbéri tárgy. Ezekből látszik, hogy ha a volt jobbágy jelen a birtokrendezésünk folyamában telki állományának fogyatkozását kipótoltatni akarja, kötelessége először is bebizonyítania , hogy telki állománya nincs meg a maga egészletében; kötelessége másodszor azt bebizonyítania, hogy ezen hiányt a földesur — és nem más — okozta. Ezeknek kellő igazolása után jogosan tehet aztán lépést arra nézve, hogy a földesur által pótoltas- s sék ki telkének egészlete. Ellenben ha valamely jobbágytelki állomány nem a földesur foglalása által származott, vagy ily foglalást a földesur ellen beigazolni nem képes, igazságosan és törvényesen a földesur ellen föl nem léphet, s attól semmiféle kipótlást vagy kiegészítést sem követelhet , nem pedig még azon esetben se, ha teszem 1848 óta árvíz, hegyomlás, vízmosás vagy egyéb elemi csapások miatt fogyott is megáll.Miután tehát constatirozva van, hogy midőn foglalásokról, s az ezek által okozott telki állományok fogyatkozásairól beszélünk, különösen vagy a földesurak által a jobbágyok , vagy csak ezek által a földesurak irányában tett foglalások, — s az ily foglalások által okozott telki fogyatkozásokról lehet szó , — lássuk, mennyiben és mikép alkalmazhatók ide az 1853. mart. 2-diki cs. k. nyiltparancs 7-dik §-ra, s mennyiben lehet helye különösen azon igénynek, hogy a telki állományok törvényesen meghatározott egészletében fölmerült, vagy a jelen rendezés alkalmával bebizonyított hiányok,a földesurak által kipótoltassanak? A legújabb törvények, melyek mánya, mert 1848 óta azon hűbéri viszony, melyket itt zsinórmértékül kell vennünk, következőleg hangzanak n.él fogva a földesur még ily esetekben is tartozott jobbágya telki állományát kiegészíteni, máj Május 1.1850.