Budapesti Hírlap, 1858. július (147-173. szám)
1858-07-20 / 163. szám
Pest, Kedd 163 sz. Kiadó hivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap az Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. gierkesiffti iroda: Egyetemitcza l-so gi. a* 2-ik.emeletesii Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában! Egyetem-atom 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely 8 utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. 1858. junius 20-kán kelt Császári rendelet, kiható minden koronaországokra, a lombard velenczei királyságot s a katonai határőrséget kivéve, mely által az általános büntető törvényben kijelölt több kihágások fölött a törvényhatóság a politikai hatóságokra ruháztatik, s az e tárgyban ezen hatóságok által követendő büntető eljárás szabályoztatik. (Vége.) 2. §. Oly helyeken, hol országfejedelmi rendőri hatóságok léteznek, az 1 §-ban 1, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 19, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 42, 43, 44, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56 és 57 számok alatt elősorolt kihágásoknak, továbbá ezen kihágások elősegélésének (2 szám) megvizsgálása és megbüntetése, a rendőri körület terjedelmében, ezen hatóságokat illeti. Ezen esetekben a törvényhatóság másod folyamodásilag a politikai országos hatóságot, harmad folyamodásilag pedig a belügyi ministériumot s a legfőbb rendőri hatóságot illeti, mely utóbbiak e tárgyban a belügyministeriumnak egy osztályfőnökéből s legalább is két tanácsosából s a legfőbb rendőri hatóságnak hasonló számú tanácsosaiból alakított bizottmányban itélendnek. 3. §. Ha azonban az 1 §-ban kijelölt kihágások valamelyike miatti vád oly személy ellen van j"tézve ki egyszersmind valamely bűntettel , vétséggel véle, a bíróságok illetősége alá tartozó kihágással vádot tatlás, vagy ha csak a szóbeli tárgyalásnál derül ki, hogy azon büntetésreméltó cselekvény, mely iránt a tárgyalás a bíróság által elrendeltetett, csak oly kihágást képez, mely jelen rendelet által a politikai hatóságokhoz van utasítva, a bíróság mindamellett is köteles az eljárást tovább folytatni s határozatot hozni. Ha a politikai vagy rendőri hatóság előtt kétség merül föl az iránt, váljon valamely nála följelentett büntetésre méltó cselekvény bűntettnek, vétségnek vagy a bírósági eljárás alá tartozó kihágásnak nem tekintendő-e, úgy a két első esetben az illető törvényszékkel, az utóbbiban pedig a járásbírósággal értekezzék a azoknak kívánatéra a tárgyalást oda engedje át. 4. §. Az ezen kihágások fölötti eljárás az 1858. márczius 5-kén kelt rendelet (hírod. törv. lap 34 sz.) szerint tartandó. A mennyiben pedig a most idézett rendelet s jelen szabály által eltérő határozatok nem rendeltetnek , az 1 §-ban elsorolt kihágások iránti eljárásnál a politikai és rendőri hatóságok által ís az 1853. július 29-kén kelt büntető perrendtartás XX.fejezetének szabályai alkalmazandók. A jogi megítélésnél s a büntetések meghatározásánál az említett hatóságok az 1852. május 27-kén kelt büntető törvényt kötelesek szem előtt tartani. 5. §. A felebbezés a vádlott, a magánvádló vagy a büntető perrendtartás 300. §. c) és d) pontjai szerint erre jogosított többi személyek által az I. folyamodási határozat ellen a politikai országos hatósághoz, s ez utóbbinak határozata ellen, ha ez által az I. folyamodási határozat megváltoztatott, az által, kinek ártalmára a változás történt, a legfőbb hatósághoz (2. §.) halasztó hatálylyal létethetik. A felebbezés, a határozat szóbeli kihirdetése után legfélebb 24 óra alatt, a határozat írásbeli kézbesítése esetében pedig, vagy ha az országos hatóság határozata elleni panasztétel forog fönn, a kézbesítés utáni 24 óra alatt, az első folyamodási hatóságnál szóval vagy írásban bejelentendő s legfölebb további három nap alatt ugyanott benyújtandó vagy szóval jegyzőkönyvbe adandó. Ezen felebbezések fölötti határozat a II. folyamodási hatóságnál egy elölülőből s legalábbis két tanácsosból, a III. folyamodási hatóságnál pedig egy elölülőből s legalább is négy tanácsosból álló gyülekezetben, egy jegyzőkönyvvezető meghívása mellett hozandó. A büntető perrendtartás 305 és 311. §§. által a büntetés rendkívüli enyhítése tekintetében az országos főtörvényszéknek s illetőleg a legfőbb törvényszéknek engedett jog, hasonlókép a jelen rendelet 2. §. szerint a II. és III. folyamodási határozatra hivatott politikai hatóságokat is illeti. 6. §. A politikai vagy rendőri hatóságok által a jelen rendelet nyomán hozzájuk utasított kihágások fölött hozott határozatok, mind büntető - polgári jogi, mind pedig minden más tekintetben is ugyanazon hatályokkal s következményekkel bírnak, melyeket az ily kihágások fölött a bíróságok által hozott ítéletek vonnak maguk után. 7. §. Jelen rendelet által a politikai és rendőri hatóságokra ruházott illetőség a korábban elkövetett kihágásokra is, de csak azon esetben alkalmazandó, ha azok ezen rendelet hatályba léptének kezdetekor a bírói hatóságoknak még föl nem jelentettek. A már följelentett esetek fölötti eljárás a bírói hatóságok által tartandó, vagy amennyiben már elkezdődött volna, befejezendő, 8. §. Jelen rendelet által azon koronaországokra nézve, melyekre nézve az hatályba lép, minden eddig elé fönnállott szabályok, melyek annak tárgyaira vonatkoznak , s különösen az 1854. május 11-kén (birod. törv. lap 120. sz.) — 1855. augustus 29-n (birod. törv.lap 150. sz.), — s 1857. junius 17-n kelt rendeletek (birod. törv.lap 118. sz.) hatályon kivül tétetnek. 9. §. Ezen rendelet foganatosításával bel- és igazságügyi ministereim s legfőbb rendőri hatóságom főnöke bízatnak meg. Laxenburg, 1858. junius 20-kán. Ferencz József s. k. Gróf Bud Shauenstein s. k. Báró Bach s. k. Gróf Nádasdy s. k. Báró Kempen s. k. a. t. n. Legfelsőbb rendeletre B.Bansonnet s. k. TARTALOM. HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Legkegyelmebb engedély egy leányiskola építése végett Sopronban. Adakozás. Politikai napiszemle. A vonómarhávali forgalom korlátozása II. Levelezések:Jász-Árokszállás. (Aratás. Szárazság. Lopás. Gyilkosság. Iskola. Bábolna.) Napihirek és események. Természettudományi társulat. (Júl. 17-i ülés.) Tárgyalási terem. Ealföld : Pranéziaország. (Napoleon hű beszéde. A „Moniteur“ a dzseddai eseményről.) Törökország. (Candiai lázongás. Egy epizód a dzseddai vérengzésben.) Távirati tudósítások. —Gazdaság ipar és kereskedelem. — Színházi előadások. — Börze. — Duna vizárlás. Tárcza.(Vasárnapi levelek Bécsből. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ó cs. k. Apostoli Felségei, é. jul. 2-tól kelt legfelsőbb határozatánál fogva legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a soproni Orsolya-szüzek conventje számára egy leányiskola építése végett egy 1 petét kamatozó 20,000 pfrtnyi kölcsön adassék a magyar tanulmányi pénzalap többleteiből, 1861. évtől kezdve tiz 2,000 frtnyi évi részletekbeni visszafizetés, s a kölcsönnek az uj iskolaépületre biztosítása mellett. Geisz József s fia tolnai cs. k. postamesterek a legfelsőbb Császári ház, s Austria népei számára közelgető örömdus esemény tekintetéből, a Pest s Buda városokbeli elszegényedett iparosok javára Főherczeg Főkormányzó Ura császári Fensége által tett alapítványra 1000 frtot ajánlottak fel, s ebből Ya-t Pest s Vsnt Buda számára jelöltek ki. Mely emberbaráti tett az elismerés kifejezése mellett ezennel köztudomásra juttatik. Pest, julius 19. V. (Politikai napi szemle.) Dzsedda áll ma is az összes közlések élén, s ezt szomorú rangra tüstént a kandiai események követik. Hogymily megdöbbentő hatást gyakorolt Párisban az első helyen történt gyászesemény, ennek visszatükrözésére szolgálhat az is, hogy az még az értekezletnek is habár nem egész, de legalább félhivatalos tanácskozási tárgyát képezi. Melyik részről vitetett az az értekezlet asztalára, erről hallgatnak; azonban Fuad pasa itt is azon biztosítást nyujtá, mit már a franczia kabinetnek is adott, hogy t. i. kormánya Anglia és Francziaországnak teljes elégtelt nyujtand s a vétkeseket kérlelhetlen szigorral megfenyítendi. Fuad pasa egyszersmind 150 ezer frank kárpótlást ajánlott a meggyilkolt consulok megmaradt családtagjai számára, s ugyanakkor jelenté, hogy kormánya rögtön egy tábornokot küldött a helyszínére, ki ott a hadi törvényeket kihirdetendi és a vétkesekkel a büntetés egész súlyát fogja éreztetni, mely czélra kétezer főből álló csapatok lőnek rendelkezésére helyezve. Fuad pasa e biztosításain kívül beszélnek még arról is, mikép a szultán, ki jelenleg még hozzá beteg is s kinek gyöngéd és idegen szervezetére bizonyára e véres események sem maradhattak befolyás nélkül, egy sajátkezű levelet intézett volna a francziák császárjához, melyben Törökország becsületét az ő lojalitásának oltalma helyezi, egyszersmind pedig óhajtását nyilvánítja, személyesen is köszönetét kifejezhetni a Törökország iránt tanúsított rokonszenvért. Való-e ezen nagyúri levél, melyet mindenesetre időszerűbbnek találtunk volna tüstént a keleti háború után , erre nézve természetesen még megerősítést kell bevárnunk, azonban anynyi bizonyos, hogy a portának már Fuad pasa által kifejezett őszinte biztosításai is elégségesek lehettek azon izgult hagulat lecsillapítására, mely a franczia körökben eleinte nyilatkozott s mely azon híreknek is valószínűséget kölcsönzött, hogy a két nyugati hatalom azon bűnös arabs várost közösen szándékozik megszállni bár másrészt ismét valószínűtlenné téve ezt Angliának is állítólagos résztvevése , melytől a török államférfiak egész szerénységgel azt kérdhették volna, hogy vájjon már sikerült-e tehát neki a mahomedán botránytényeknek Indiában véget vetni ? — De ne feszegessük, létezett e valóban e szándék? hanem vegyük tudomásul , hogy a „Moniteur“ igen mérsékelten nyilatkozik ez eseményről , azon rendszabályokról, melyeket az szükségessé tett. Az „Ind.beige“ e mérsékletet annak tulajdonítja , hogy nem akarják a szultán tekintélyét még jobban aláásni—és, legalább részben, maga a portal fenyítő tevékenységével megelégesznek. Részben tehát mégis az önhatalmaskodás is fogna szerepelni? s talán ezért kapott volna a franczia indochinai hajóraj parancsnoka utasítást, hogy két hadihajót a vörös tengerre indítson ? Ugyanakkor a görögországi franczia állomási parancsnok, Clavaud aladmirális parancsot kapott, hogy rögtön egy hajót Candia partjaira küldjön. E szigeten általános rémültség uralkodik a keresztények közt egy esemény fölytán, melyben egy görög ifjú, egy töröknek meggyilkolása miatt, némelyek szerint élve mások szerint halva, a nép dühének vettetett oda. — Ez esemény mindenesetre szigorú vizsgálatot teend szükségessé , de lehet-e azért mindjárt gyöngeséggel vádolni a portát, mert széles birodalmának minden pontján a féktelen kicsapongásoknak nem tudja örökre elejét venni, s mert mint itt is, egy oktalan hivatalnoka elég bárgyú és gyáva volt, ahelyett hogy tekintélyének egész nyomatékával föllépne, muzulmán honfiainak dühe előtt meghajolni ? — A halálos büntetés végrehajtására az engedélyt igaz előbb Konstantinápolyból be kellett volna várni , de Ahmet pasa nem várá be azt, s ezért okvetlen súlyos felelősség terheli, bárha mentségül maga mellett felhozhatná azt, hogy az oldala mellett álló, törökök és görögökből álló tanács, valamint a görög kereskedők egy küldöttsége is a bűnösnek a nép kezére kiszolgáltatását sürgeté.Ha tehát a félelem—mert ez lehetett csak az indok — ezeket saját vallásrokonuk ellenében embertelen engedésre készteté, nem hozhatna-e azt föl Ahmet pasa is némi mentségül ? — Mindamellett annál nagyobb dicséretére válik Vely pasának ,hogy a halálos ítélet végrehajtását mindvégig ellenzé. Általában mily fontos Törökországban a hivatalnok ügyes eljárása, ennek újabb bizonysága Herczegovinának lecsillapítása, mit főleg Kemal effendi óvatos föllépésének köszönhetni, ki jelenleg Drákába ment, hogy ott a felkelők főnökeinek hódolatát fogadja, s később Trebinjébe megy, hol egy küldöttséggel a kiegyenlítés feltételeit szabályozandja. Hogy pedig a felkelők lecsillapodásában mennyire bízik, ennek jele az, hogy a basibozukok parancsot kaptak Herczegovinából Boszniába visszavonulni. De nem csak Herczegovina van lecsillapítva, hanem a félhivatalos „Pays“ is, mely csak utolsó előtti számában azon felriasztó hírt hozá, hogy a törökök a montenegrói határon átkeltek. Hogy e hír nem való, előre tudtuk, de most maga e lap utolsó számában is olvassuk annak cáfolatát. Az „Ind. beige“ ugyan még más is állítja, hogy valami mégis van a dologban. Azt mondja, hogy hivatalos támadás ugyan nem történt, de egyes török csoportok mégis tulajdonsérelmeket követtek el a feketehegyek pásztor lakóin. E lap azonban, mióta Francziaországba ismét szabad a vonó marhávali forgalom korlátozása. II. K.-k. Minél jobban terjed a birtoktagosítás, annál inkább fog szaporodni ama kisebb birtokosok és gazdák száma, kik saját érdekük helyes fölfogásában a baromtenyésztést mint gazdaságuk egyik legfontosabb tényezőjét kellőleg fölkarolván, a marhavevők és adók sorába lépendnek, miáltal nem csekély mértékben fog emelkedni a marhaeladási kül- és belforgalom. Ameddig az adás és vevés kevés főbirtokosra szorítkozik, addig minden felügyelet fölösleges; a nagyobb birtokosok elegendő biztosítékot nyújtanak, hogy csak saját gulyáikból s majorságaikból kikerült, vagy csak törvényes uton szerzett lábas jószággal fogják folytatni az üzletet. Máskép áll a dolog, midőn azon néhány holdat biró gazdák is az eladók sorába lépnek, kik se saját gulyákkal vagy majorsággal se ménesekkel nem bírván, az egyes fölnevelt darabokat egyenkint áruba bocsátani sietnek s igy távol sem képesek oly biztosítékot nyújtani, mely egy szabályszerű forgalomüzlet mulhatlan kellékei közé méltán soroltatik. Itt azonban az eladó részéről parancsolólag kívánt megbélyegezése az áruba bocsátandó marhadarabnak szintén czélhoz vezethetne, csakhogy a külön megbélyegeztetés, jelesen pedig annak pontos teljesítése fölötti őrködés sok bajjal és költséggel jár, anélkül hogy a bélyegjei utánzását és így számtalan csalásokat, jelesen az elorzott baromnak eladását is-végképen kizárná, és így a vevők abban még távol sem lelhetnek teljes megnyugtatást, miért lássuk, vájjon az Erdély országban a jövő hó elsejétől életbe lépendő eljárás nem alkalmasabb-e. Minden városban vagy mezővárosban, úgy minden falu helyen, hol baromvásárok tartatnak, a községelőljáróságtól külön barom jegyzőkönyv lesz vezetendő, mely vásár alkalmával a helyszínen a felek rendelkezésére bocsátandó, és minden, ki akár egy, akár több darab szarvasmarhát vagy lovat a vásár alkalmával vett, az eladóval együtt köteles a jegyzőkönyvet vezető előtt megjelenni, és igazolási okmányuk vagy két ismeretes és hites tanú vallomása nyomán a vételt a jegyzőkönyvbe beigtatni, mire külön igazolvány, előszabott rovatokkal, a község pecsétje alatt adatik ki, szintúgy ha vásáron kívül egyes darabok eladatnak, azt a vevő és eladó a községelöljáró hivatalnál bejelenteni minden egyes darab után külön eladási igazolványt magának kiadatni tartozik. Ezen okmányokról nem adatnak másodpéldányok, hanem ha az eredeti elvére, a jegyzőkönyv szövege alapján egy annak helyét pótló bizonyítvány szolgáltatik ki, mely úgy mint a vásárjegyek és a baromútlevelek minden további eladásnál azon községelöljáróságnak kézbesítendő, melynél a további eladás bejelentetik. Minden vevés vagy eladás, mely ezen előszabott okmányok nélkül létrejön, 5—20 frtig terjedő pénz-, vagy arányos fogsági büntetést von maga után. A Moldva- vagy Oláhország felé kihajtásra pedig egy azon községelöljáróságtól, ahová a kihajtást eszközlő tartozik, vagy ha az idegen, azon község elöljárójától, hol a kihajtandó szarvas- vagy igásmarha vétetett, a fölött kiadandó bizonyítvány szükségeltetik, hogy az illető csakugyan a szóban lévő baromnak jogszerű tulajdonosa. Ezen csekély megszorítás tehát, miszerint a vásárló felek az egyes eladási esetet bejelenteni s a fölött maguknak okiratot kiszolgáltatni tartoznak, aligha fog a közforgalomra zsibbasztólag hatni, hacsak a jegyzőkönyvet kezelő orgánum gyorsan és eszélyesen fog eljárni ebbeli tisztjében , máskép állana a dolog, ha ez számtalan kifogásokkal, az eladott baromnak kelletinél sokkal szigoruabb megvizsgálásával, a kiadandó okmánynak késleltetésével, s száz egyéb módon s után inkább azon lenne, hogy a feleket boszantsa, semhogy a forgalmat istápolja. — Miért a jegyzőkönyvet vezetőnek egyéniségétől fölötte sok függend, hogy ezen egész intézkedés a kereskedésre egyáltalán zsibbasztólag ne hasson. A birodalmi határszélen át kimenő vontató és igás marhánál igényelt certificatum nem csak közbátorléti tekintetből, a netalán lopott vagy bitang marhának letartóztatása végett, hanem kereake- Julius 20.1954 bejárása, feltűnően illeszkedik — a császári tónushoz, éspedig, mert távol van, gyakran még akkor is, midőn onnan már — egészen más hangon intonálnak.