Budapesti Hírlap, 1858. július (147-173. szám)

1858-07-20 / 163. szám

Pest, Kedd 163 sz. Kiadó hivatal van : Egyetem­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap az Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben: fé­l évre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. gierkesiffti iroda: Egyetemi­­tcza l-so gi. a* 2-ik.em­eletesii Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában! Egyetem-atom 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely 8 utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasitandók. HIV­ATALOS RÉSZ. 1858. junius 20-kán kelt Császári rendelet, kiható minden koronaországokra, a lombard velen­­czei királyságot s a katonai határőrséget kivéve, mely által az általános büntető törvényben kijelölt több kihágások fölött a törvényhatóság a politikai hatóságokra ruháztatik, s az e tárgyban ezen ható­ságok által követendő büntető eljárás szabályoz­­tatik. (Vége.) 2. §. Oly helyeken, hol országfejedelmi rendőri hatóságok léteznek, az 1 §-ban 1, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 19, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 42, 43, 44, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56 és 57 számok alatt elősorolt kihágásoknak, továb­bá ezen kihágások elősegélésének (2 szám) meg­vizsgálása és megbüntetése, a rendőri körület terjedelmében, ezen hatóságokat illeti. Ezen esetekben a törvényhatóság másod folya­­modásilag a politikai országos hatóságot, har­mad folyamodásilag pedig a belügyi ministériu­­mot s a legfőbb rendőri hatóságot illeti, mely utóbbiak e tárgyban a belügyministeriumnak egy osztályfőnökéből s legalább is két tanácso­sából s a legfőbb rendőri hatóságnak hasonló számú tanácsosaiból alakított bizottmányban ité­­lendnek. 3. §. Ha azonban az 1 §-ban kijelölt kihágá­sok valamelyike miatti vád oly személy ellen van j"tézve­­ ki egyszersmind valamely bűntet­tel , vétséggel véle, a bíróságok illetősége alá tartozó kihágással vádot tatlás, vagy ha csak a szóbeli tárgyalásnál derül ki, hogy azon bün­­tetésreméltó cselekvény, mely iránt a tárgyalás a bíróság által elrendeltetett, csak oly kihágást képez, mely jelen rendelet által a politikai ha­tóságokhoz van utasítva, a bíróság mindamellett is köteles az eljárást tovább folytatni s határo­zatot hozni. Ha a politikai vagy rendőri hatóság előtt két­ség merül föl az iránt, váljon valamely nála föl­jelentett büntetésre méltó cselekvény bűntettnek, vétségnek vagy a bírósági eljárás alá tartozó ki­hágásnak nem tekintendő-e, úgy a két első eset­ben az illető törvényszékkel, az utóbbiban pedig a járásbírósággal értekezzék a azoknak kívána­téra a tárgyalást oda engedje át. 4. §. Az ezen kihágások fölötti eljárás az 1858. márczius 5-kén kelt rendelet (hírod. törv. lap 34 sz.) szerint tartandó. A mennyiben pedig a most idézett rendelet s jelen szabály által eltérő határozatok nem ren­deltetnek , az 1 §-ban elsorolt kihágások iránti eljárásnál a politikai és rendőri hatóságok által ís az 1853. július 29-kén kelt büntető perrend­tartás XX.fejezetének szabályai alkalmazandók. A jogi megítélésnél s a büntetések meghatáro­zásánál az említett hatóságok az 1852. május 27-kén kelt büntető törvényt kötelesek szem előtt tartani. 5. §. A felebbezés a vádlott, a magánvádló vagy a büntető perrendtartás 300. §. c) és d) pontjai szerint erre jogosított többi személyek által az I. folyamodási határozat ellen a politi­kai országos hatósághoz, s ez utóbbinak határo­zata ellen, ha ez által az I. folyamodási határo­zat megváltoztatott, az által, kinek ártalmára a változás történt, a legfőbb hatósághoz (2. §.) halasztó hatálylyal létethetik. A felebbezés, a határozat szóbeli kihirdetése után legfélebb 24 óra alatt, a határozat írásbeli kézbesítése esetében pedig, vagy ha az országos hatóság határozata elleni panasztétel forog fönn, a kézbesítés utáni 24 óra alatt, az első folyamo­dási hatóságnál szóval vagy írásban bejelentendő s legfölebb további három nap alatt ugyanott benyújtandó vagy szóval jegyzőkönyvbe adandó. Ezen felebbezések fölötti határozat a II. fo­lyamodási hatóságnál egy elölülőből s legalább­is két tanácsosból, a III. folyamodási hatóság­nál pedig egy elölülőből s legalább is négy ta­nácsosból álló gyülekezetben, egy jegyzőkönyv­vezető meghívása mellett hozandó. A büntető perrendtartás 305 és 311. §§. által a büntetés rendkívüli enyhítése tekintetében az országos főtörvényszéknek s illetőleg a legfőbb törvényszéknek engedett jog, hasonlókép a jelen rendelet 2. §. szerint a II. és III. folyamodási határozatra hivatott politikai hatóságokat is illeti. 6. §. A politikai vagy rendőri hatóságok által a jelen rendelet nyomán hozzájuk utasított kihá­gások fölött hozott határozatok, mind büntető - polgári jogi, mind pedig minden más tekintet­ben is ugyanazon hatályokkal s következmé­nyekkel bírnak, melyeket az ily kihágások fö­lött a bíróságok által hozott ítéletek vonnak maguk után. 7. §. Jelen rendelet által a politikai és rend­őri hatóságokra ruházott illetőség a korábban elkövetett kihágásokra is, de csak azon esetben alkalmazandó, ha azok ezen rendelet hatályba léptének kezdetekor a bírói hatóságoknak még föl nem jelentettek. A már följelentett esetek fölötti eljárás a bírói hatóságok által tartandó, vagy a­mennyiben már elkezdődött volna, befe­jezendő, 8. §. Jelen rendelet által azon koronaorszá­gokra nézve, melyekre nézve az hatályba lép, minden eddig elé fönnállott szabályok, melyek annak tárgyaira vonatkoznak , s különösen az 1854. május 11-kén (birod. törv. lap 120. sz.) — 1855. augustus 29-n (birod. törv.lap 150. sz.), — s 1857. junius 17-n kelt rendeletek (birod. törv.lap 118. sz.) hatályon kivül tétetnek. 9. §. Ezen rendelet foganatosításával bel- és igazságügyi ministereim s legfőbb rendőri ható­ságom főnöke bízatnak meg. Laxenburg, 1858. junius 20-kán. Ferencz József s. k. Gróf Bud­ Shauenstein s. k. Báró Bach s. k. Gróf Nádasdy s. k. Báró Kempen s. k. a. t. n. Legfelsőbb rendeletre B.Bansonnet s. k. TARTALOM. HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Legkegyelmebb engedély egy leányiskola építése végett Sopronban. Adakozás. Politikai napiszemle. A vonómarhávali forgalom korlá­toz­á­s­a II. Levelezések:Jász-Árokszállás. (Aratás. Szárazság. Lopás. Gyilkosság. Iskola. Bábolna.) Napihirek és események. Termé­szettudományi társulat. (Júl. 17-i ülés.) Tárgyalási terem. Ealföld : Pranéziaország. (Napo­leon hű beszéde. A „Moniteur“ a dzseddai eseményről.) T­örökország. (Can­­diai lázongás. Egy epiz­ód a dzseddai vé­rengzésben.) Távirati tudósítások. —Gazdaság ipar és kereskedelem. — Szín­ház­i e­l­ő­a­d­á­s­o­k. — B­ö­r­z­e. — D­u­na v­i­z­á­r­l­á­s. Tárcza.­­(Vasárnapi levelek Bécsből. NEMHIV­ATALOS RÉSZ. Ó cs. k. Apostoli Felségei, é. jul. 2-tól kelt legfelsőbb határozatánál fogva legkegyel­mesebben megengedni méltóztatott, hogy a sop­roni Orsolya-szüzek conventje számára egy leány­iskola építése végett egy 1 petét kamatozó 20,000 pfrtnyi kölcsön adassék a magyar tanulmányi pénzalap többleteiből, 1861. évtől kezdve tiz 2,000 frtnyi évi részletekbeni visszafizetés, s a kölcsönnek az uj iskolaépületre biztosítása mellett. G­e­i­s­z József s fia tolnai cs. k. postamesterek a legfelsőbb Császári ház, s Austria népei szá­mára közelgető örömdus esemény tekintetéből, a Pest s Buda városokbeli elszegényedett iparosok javára Főherczeg Főkormányzó Ura császári Fensége által tett alapítványra 1000 frtot ajánlottak fel, s ebből Ya-t Pest s Vsnt Buda számára jelöltek ki. Mely emberbaráti tett az elismerés kifejezése mellett ezennel köztudomásra juttatik. Pest, julius 19. V. (Politikai napi­ szemle.) Dzsedda áll ma is az összes közlések élén, s ezt szomorú rangra tüstént a kandiai események követik. Hogy­­mily megdöbbentő hatást gyakorolt Páris­­ban az első helyen történt gyászesemény, ennek visszatükrözésére szolgálhat az is, hogy az még az értekezletnek is habár nem egész, de lega­lább félhivatalos tanácskozási tárgyát képezi. Melyik részről vitetett az az értekezlet aszta­lára, erről hallgatnak; azonban Fuad pasa itt is azon biztosítást nyujtá, mit már a franczia ka­binetnek is adott, hogy t. i. kormánya Anglia és Francziaországnak teljes elégtelt nyujtand s a vétkeseket kérlelhetlen szigorral megfenyítendi. Fuad pasa egyszersmind 150 ezer frank kárpót­lást ajánlott a meggyilkolt consulok megmaradt c­saládtagjai számára, s ugyanakkor jelenté, hogy kormánya rögtön egy tábornokot küldött a helyszínére, ki ott a hadi törvényeket kihir­­detendi és a vétkesekkel a büntetés egész súlyát fogja éreztetni, mely czélra két­ezer főből álló csapatok lőnek rendelkezésére he­lyezve. Fuad pasa e biztosításain kívül beszélnek még arról is, mikép a szultán, ki jelenleg még hozzá beteg is s kinek gyöngéd és idegen szer­vezetére bizonyára e véres események sem ma­radhattak befolyás nélkül, egy sajátkezű levelet intézett volna a francziák császárjához, melyben Törökország becsületét az ő lojalitásának oltal­ma helyezi, egyszersmind pedig óhajtását nyil­vánítja, személyesen is köszönetét kifejezhetni a­ Törökország iránt tanúsított rokonszenvért. Való-e ezen nagyúri levél, melyet minden­esetre időszerűbbnek találtunk volna tüstént a keleti háború után , erre nézve természetesen még megerősítést kell bevárnunk, azonban any­­nyi bizonyos, hogy a portának már Fuad pasa által kifejezett őszinte biztosításai is elégsége­sek lehettek azon izgult ha­gulat lecsillapítására, mely a franczia körökben eleinte nyilatkozott s mely azon híreknek is valószínűséget kölcsönzött, hogy a két nyugati hatalom azon bűnös arabs várost közösen szándékozik megszállni bár más­részt ismét valószínűtlenné téve ezt Angliának is állítólagos résztvevése , melytől a török ál­lamférfiak egész szerénységgel azt kérdhet­ték volna, hogy vájjon már sikerült-e te­hát neki a mahomedán botránytényeknek In­diában véget vetni ? — De ne feszegessük, létezett e valóban e szándék? hanem vegyük tu­domásul , hogy a „Moniteur“ igen mérsékelten nyilatkozik ez eseményről , azon rendszabá­lyokról, melyeket az szükségessé tett. Az „Ind.­beige“ e mérsékletet annak tulajdonítja , hogy nem akarják a szultán tekintélyét még jobban aláásni—és, legalább rész­ben, maga a porta­l fenyítő­ tevékenységével megelégesznek. Rész­ben tehát mégis az önhatalmaskodás is fogna szerepelni? s talán ezért kapott volna a franczia indo­chinai hajóraj parancsnoka utasítást, hogy két hadihajót a vörös tengerre indítson ? Ugyanakkor a görögországi franczia állomási parancsnok, Clavaud aladmirál­is parancsot kapott, hogy rögtön egy hajót Candia partjaira küldjön. E szigeten általános rémültség uralko­dik a keresztények közt egy esemény föly­tán, melyben egy görög ifjú, egy töröknek meggyil­kolása miatt, némelyek szerint élve mások sze­rint halva, a nép dühének vettetett oda. — Ez esemény mindenesetre szigorú vizsgálatot teend szükségessé , de lehet-e azért mindjárt gyönge­­séggel vádolni a portát, mert széles birodalmá­nak minden pontján a féktelen kicsapongások­nak nem tudja örökre elejét venni, s mert mint itt is, egy oktalan hivatalnoka elég bárgyú és gyáva volt, a­helyett hogy tekintélyének egész nyomatékával föllépne, muzulmán honfiai­nak dühe előtt meghajolni ? — A halálos büntetés végrehajtására az engedélyt igaz előbb Konstan­tinápolyból be kellett volna várni , de Ah­­­met pasa nem várá be azt, s ezért okvetlen súlyos felelősség terheli, bárha mentségül maga mellett felhozhatná azt, hogy az oldala mellett álló, törökök és görögökből álló tanács, vala­mint a görög kereskedők egy küldöttsége is a bűnösnek a nép kezére kiszolgáltatását sürgeté.Ha tehát a félelem—mert ez lehetett csak az indok — ezeket saját vallásrokonuk ellenében ember­telen engedésre készteté, nem hozhatna-e azt föl Ah­met pasa is némi mentségül ? — Mindamel­lett annál nagyobb dicséretére válik Vely pasának ,hogy a halálos ítélet végrehajtását mindvégig ellenzé. Általában mily fontos Törökországban a hiva­talnok ügyes eljárása, ennek újabb bizonysága Herczegovinának lecsillapítása, mit főleg Ke­­mal effendi óvatos föllépésének köszönhetni, ki jelenleg Drákába ment, hogy ott a felkelők főnökeinek hódolatát fogadja, s később Trebin­­jébe megy, hol egy küldöttséggel a kiegyenlítés feltételeit szabályozandja. Hogy pedig a felke­lők lecsillapodásában mennyire bízik, ennek jele az, hogy a basibozukok parancsot kaptak Herczegovinából Boszniába visszavonulni. De nem csak Herczegovina van lecsillapítva, hanem a félhivatalos „Pays“ is, mely csak utolsó előtti számában azon felriasztó hírt hozá, hogy a törökök a montenegrói határon átkeltek. Hogy e hír nem való, előre tudtuk, de most maga e lap utolsó számában is olvassuk annak c­áfola­­tát. Az „Ind. beige“ ugyan még más is állítja, hogy valami mégis van a dologban. Azt mondja, hogy hivatalos támadás ugyan nem történt, de egyes török csoportok mégis tulajdon­sérelmeket követtek el a feketehegyek pásztor lakóin. E lap azonban, mióta Francziaországba ismét szabad a­ ­ vonó marhávali forgalom kor­látozása. II. K.-k. Minél jobban terjed a birtoktagosítás, annál inkább fog szaporodni ama kisebb birtoko­sok és gazdák száma, kik saját érdekük helyes fölfogásában a baromtenyésztést mint gazdasá­guk egyik legfontosabb tényezőjét kellőleg föl­karolván, a marhavevők és adók sorába lé­­pendnek, mi­által nem csekély mértékben fog emelkedni a marhaeladás­i kül- és belforgalom. A­meddig az adás és vevés kevés főbirtokosra szorítkozik, addig minden felügyelet fölösleges; a nagyobb birtokosok elegendő biztosítékot nyúj­tanak, hogy csak saját gulyáikból s majorsá­gaikból kikerült, vagy csak törvényes uton szer­zett lábas jószággal fogják folytatni az üzletet. Máskép áll a dolog, midőn azon néhány holdat biró gazdák is az eladók sorába lépnek, kik se saját gulyákkal vagy majorsággal se ménesek­kel nem bírván, az egyes fölnevelt darabokat egyenkint áruba bocsátani sietnek s igy távol sem képesek oly biztosítékot nyújtani, mely egy szabályszerű forgalomüzlet mulhatlan kellékei közé méltán soroltatik. Itt azonban az eladó részéről parancsolólag kí­vánt megbélyegezése az áruba bocsátandó mar­hadarabnak szintén czélhoz vezethetne, csakhogy a külön megbélyegeztetés, jelesen pedig annak pontos teljesítése fölötti őrködés sok bajjal és költséggel jár, a­nélkül hogy a bélyegjei utánzá­sát és így számtalan csalásokat, jelesen az elor­­zott baromnak eladását is-végképen kizárná, és így a vevők abban még távol sem lelhetnek tel­jes megnyugtatást, miért lássuk, vájjon az Er­dély országban a jövő hó elsejétől életbe lépendő eljárás nem alkalmasabb-e. Minden vár­osban vagy mezővárosban, úgy min­den falu helyen, hol baromvásárok tartatnak, a községelőljáróságtól külön barom­ jegyzőkönyv lesz vezetendő, mely vásár alkalmával a hely­színen a felek rendelkezésére bocsátandó, és minden, ki akár egy, akár több darab szarvas­marhát vagy lovat a vásár alkalmával vett, az eladóval együtt köteles a jegyzőkönyvet vezető előtt megjelenni, és igazolási okmányuk vagy két ismeretes és hites tanú vallomása nyomán a vételt a jegyzőkönyvbe beigtatni, mire külön igazolvány, előszabott rovatokkal, a község pe­csétje alatt adatik ki, szintúgy ha vásáron kí­vül egyes darabok eladatnak, azt a vevő és el­adó a községelöljáró hivatalnál bejelenteni min­den egyes darab után külön eladási igazolványt magának kiadatni tartozik. Ezen okmányokról nem adatnak másodpéldányok, hanem ha az eredeti elvére, a jegyzőkönyv szövege alapján egy annak helyét pótló bizonyítvány szolgálta­­tik ki, mely úgy mint a vásárjegyek és a barom­­útlevelek minden további eladásnál azon község­elöljáróságnak kézbesítendő, melynél a további eladás bejelentetik. Minden vevés vagy eladás, mely ezen előszabott okmányok nélkül létrejön, 5—20 frtig terjedő pénz-, vagy arányos fogsági büntetést von maga után. A Moldva- vagy Oláhország felé kihajtásra pedig egy azon községelöljáróságtól, a­hová a kihajtást eszközlő tartozik, vagy ha az idegen, azon község elöljárójától, hol a kihajtandó szar­vas- vagy igás­marha vétetett, a fölött kiadandó bizonyítvány szükségeltetik, hogy az illető csak­ugyan a szóban lévő baromnak jogszerű tulaj­donosa. Ezen csekély megszorítás tehát, miszerint a vásárló felek az egyes eladási esetet bejelenteni s a fölött maguknak okiratot kiszolgáltatni tar­toznak, aligha fog a közforgalomra zsibbasztólag hatni, hacsak a jegyzőkönyvet kezelő orgánum gyorsan és eszélyesen fog eljárni ebbeli tiszt­jében , máskép állana a dolog, ha ez szám­talan kifogásokkal, az eladott baromnak kel­­letinél sokkal szigoruabb megvizsgálásával, a kiadandó okmánynak késleltetésével, s száz egyéb módon s után inkább azon lenne, hogy a feleket boszantsa, semhogy a forgalmat istá­­polja. — Miért a jegyzőkönyvet vezetőnek egyéniségétől fölötte sok függend, hogy ezen egész intézkedés a kereskedésre egyáltalán zsib­­basztólag ne hasson. A birodalmi határszélen át kimenő vontató és igás marhánál igényelt certificatum nem csak közbá­­torléti tekintetből, a netalán lopott vagy bitang marhának letartóztatása végett, hanem kereake- Julius 20.1954 bejárása, feltűnően illeszkedik — a császári tó­nushoz, és­pedig, mert távol van, gyakran még akkor is, midőn onnan már — egészen más han­gon intonálnak.

Next