Budapesti Hírlap, 1858. július (147-173. szám)

1858-07-08 / 153. szám

deltetett , s az első árverezési határnap 1858. évi aug. 23 ik napjára, a második pe­­dijjjj 1858. évi September hó 20-ik napjára mindenkor délelőtti 10 órára a helyszínén Bozsokon kitü­zetett. Melyre a venni kivánók oly kijelentéssel hivatnak meg , hogy az elárverezendő­ jó­szág becsűjét, a az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik , a azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Ennek folytán mindazok, kik magukat a nyilvánkönyvekbe a beigtatásnál fogva ezen jószágra nézve jelzálogi jogot nyerteknek vélik, felhivatnak, miszerint igényeiket a jószág eladásáig annál inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetre maguknak tulaj­donítsák, ha a vétel­ár felosztása hib­ik nél­kül fog megtörténni s ha e mia­t, a meny­nyire az által a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Végül a v­őni kívánóknak meghagya­­tik, hogy magukat az árverési feltételek szerint 20 pert bánatpénzzel ellássák. Kőszeg, junius 21-n 1858. Cs. k. járásbíróság. (1946) (1- 3) 2608. 2657. A diószegi cs. k. szolgabi­­rói hivatal mint bíróság részéről közzé té­tetik , miszerint Csorba János ur, mint a debreczeni ref. collegium gondnoka rés­zére Észak-Bihar megyében kebelezett ér-mi­­hályfalvai közbirtokos Bernáth József úr­tól lezálogolt, ér-mihályfalvai 1600 Q ölé­vel számított 310 hold s 1480 Q öl szántó­földet, 1200 Q ölével számított 48 hold s 720 Q öl kaszállót, 1200 jf­) ölével számí­tott 9 hold nádast magában foglaló tagosat­­lan birtoka, mely az ugyan csak Ér-Mihály­­falván levő 4 szobából, konyhából álló, téglá­ból épített, alul zsindely, felül náddal fedett udvar­ház telekkel s azon levő, gazdasági épületekkel együtt 24250 portra becsülte­tett, 2000 párt tőke s ennek 1845-ik évi junius 12-ike ótai 6’­0 kamata , továbbá a végrehajtási költségek erejéig a debreczeni cs. k. megyei törvényszék által annak f. 1858. évi máj. hó 31-röl 4023. szám alatt kelt végzésénél fogva bírói árverésen el­adatni rendeltetvén, e végre első határna­pul folyó évi aug. 2 - ka, másodikul pedig, a mikor az érintett javak becsáron alul is el fognak adatni, folyó évi sept. hó 28-ka, mindenkor d. e. 10 órára Ér-Mihályfalvára a község házához kitüzetik. Venni szándékozók arról azon hozzáté­tellel értesittetnek, hogy az árverés alkal­mával 1000 p forint a bírósághoz leteendő, melyen kívül vevő másik 1000 pártot a le­ütés napjától egy hó alatt a debreczeni collegium pénztárába, a vételár többi ré­szeit pedig három rátában 6—6 hó alatt a debreczeni cs. k. megyei törvényszékhez illető 6% kamatával együtt lefizetni s ezenkívül vevő az ezen vagyonokra neta­lán betáblázott adósságokat a vételár ere­jéig a bírói utalványozás szerint átvállalni köteles­­ megjegyeztetvén, miként az isme­retlen lakású jelzálogos hitelezők részére a debreczeni cs. k. megyei törvényszék által odavaló ügyvéd Nagy Lajos úr van kinevezve gondnokul és ezen jelzáloggal bírók felhivatnak, hogy ezen javak eladá­sáig igényeiket annál bizonyosabban beje­lentsék , mivel ellenesetben a vételár fel­osztása az ő hírük nélkül történik meg s ők abból ki fognak záratni. Diószeg, junius 28-n 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1951) (1-3) 3650. Az aradi és k. megyei törvényszék­nek f. 1858. évi ápril 26-án 3650. sz. a. kelt végzése folytán ezennel közhírré téte­tik, miszerint a cs. k. kincstár 34,460 frt 11 pkrból álló, biróilag megítélt követelése s járulékainak kielégítéséül Herman Ferencz arad-belvárosi fő­téren 281 sz. a. fekvő s 89651 pforintra becsült kétemeletes háza s 393 - ös területű telke, f. 1858. évi aug. 2-n d e. 10 órakor, nem sikerülés esetében ugyan csak f. 1858. évi September 13-ik napján a cs. k. megyetörvényszék telek­könyvi hivatalában (nap utcza Steiniczer Jó­­zsef-féle házban második emelet) a többet ígérőnek közárverésen el fog adatni. Mely árverésre a venni szándékozók azon kijelentés mellett hivatnak meg, hogy az árverési feltételek a cs. k. megyetörvény­széki telekkönyvi hivatalnál megtekint­hetők. Arad, május 20-án 1858. Cs. k. megyei törvényszék. (745*) (1-2) Szabad királyi Pest város tanácsa részé­ről ezennel közzé tétetik, hogy 1853. évi 11-­ 19415. sz. a. Kelt ideiglenes adóbe­hajtási rendszabály 11. §-a értelmében kü­lönnemű eszközökből álló adózálogok, u. m. szekrények, asztalok, tükrök, képek, órák, réz edények és több más butorne­­műek folyó évi julius 26., 27. és 28 . Pest város község­házán délel­­ti 9 órakor nyil­vános árverés utján a legtöbbet ígérőnek készpénz , fizetés mellett elárvereztelek , hová is a venni kivánók ezennel meghi­vatnak. Pest, julius 6-n 1858 A városi tanács által. (1982) (1-3) 1540. A sárbogárdi cs. k. szolgabirói hi­vatal mint bíróság által közhírré tétetik, hogy Creuts Demeer felperesnek kérelme folytán Bukovszky János és neje Sztarák Katalin alpereseknek Perkátán 285. szám alatt 2500 pártra becsült zsellérházuk, 800 párt kereseti összeg, járulékai és perkölt­ségek behajtása tekintetéből­­. 1858. évi Augustus hó 23-a, szükség esetére pedig September hó 23 . mindenkor reggeli 10 órakor Perkátán nyilvános árverés utján fog eladatni; a venni szándékozók 10 pers bánatpénzzel ellátva a helyszínen megje­lenjenek. Az árverési feltételek ezen hivatalnál és a perkátai község­háznál megtekint­hetők. Mindazon hitelezők, kik magukat az eladandó jószágra a nyilvánkönyvekbe a beiktatásnál fogva jelzálogi jogot nyertek­nek vélik, felhivatnak, hogy azt az eladásig bejelentsék, mert különben a vételár fel­osztása hib­ik nélkül is megtörténik, s ab­ból, a mennyiben­ a vételár kimerittetik, ki fognak záratni. Sárbogárd, junius 22 . 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1865) (1-3) 1239. Az edelényi cs. k. szolgabirói hi­vatal által ezennel közhírré tétetik, misze­rint Edelényben 1852. évi ápril hs 26-a végrendelet hátrahagyása nélkül elhunyt Malinkó István hagyatékát képező ingó és ingatlan javak, nevezetesen gazdasági eszközök, szarvas­marhák, úgy Edelény­ben 20 népsor sz. alatt álló, 120 pfttra be­csült ház és belső fundus, a Pástra járó dűlőbeli 160 pfttra becsült 4 köblös, a ve­res part dűlőben fekvő 140 pfrtra becsült 4 köblös, a partföldi 4 köblös 150 pfrtra becsült szántóföld, a gyümölcsmegi 12 pfrtra becsült */, kaszás s dombréti 60 pfrtra becsült 41/, kaszás rét, 8 pfrtra be­csült kenderföld az örökösök kérelmére f évi augustus hó 2-ik napján reggeli 9 órakor, s ha e határnapon el nem árusit­­tathatnának, a folyó évi September hó 2-n reggeli 9 órakor a becsáron alul ír Ede­­lény város­házánál nyilvános árverésen és azonnali készpénz fizet s mellett a legtöb­bet ígérőknek elávereztetni fognak. Egyúttal figyelmeztetnek minden jelzá­logos hitelezők, valamint azok is, kik bár­mily jogczím alatt ezen jószágra igényt tar­tanak, hogy követeléseiket a kitűzött ha­tárnapig annál inkább bejelentsék, mert ellenesetre maguknak tulajdonítsák, ha be­folyásuk nélkül fog a vételár feloszlatni Az árverési feltételek a cs. k. szolgabi­rói hivatal mint bíróság kiadó hivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ingatlanokra árverezni szándékozók 65 párt bánatpénzzel ellátottan a kitűzött időre ezennel meghivatnak. Edelény, junius 19-n 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1966) (1—3) 3813­ A zalaegerszegi cs. k. megyei tör­vényszék által ezennel közhírré tétetik , miszerint Németh Ignácz és Ferencz test­véreknek Ruzsits Károly ügyvéd ur által 1858. évi január 31-n 653 sz. a. benyújtott önkéntes árverési kérelmére az őket és Já­nos testvérjüket közösen illető, Zalaegersze­gen 270. s7. alatt fekvő és 2400 pártra be­csült háznak nyilvános árverés útján le­endő elárusítása megengedtetik, az árverés teljesítése végett egyetlen határidőül f, évi augustus hó 30 ik napja reggeli 9 órája kitüzetett. A kikiáltási ár 2400 pártban megállapít­­tatott, melyen alul a ház leüttetni nem fog. A házra biztosított hitelezőknek zálog­joga eladási árral tekintet nélkül fentar­­tatik. Azok, kik ezen házat megvenni kívánják, felszólittatnak, hogy 50 párt bánatpénzzel ellátva a fenn kitűzött időben a helyszínen megjelenjenek; az árverési feltételek a törvényszék kiadó-hivatalában megtekint­hetők. Zalaegerszeg, junius 16-án 1858. Cs. k. megyei törvényszék. (1984) (1-3) 793. A szentesi cs. k. szolgabirói hivatal folyó évi 641. számú végzésénél fogva, Szentesen elhalt Molnár István hagyatékát illető és a szentesi 2221-ik számú telek­jegyzőkönyvbe bejegyzett fekvő vagyonok, jelesen : Szentes városában 2050. szám a­ épületekkel és mind három osztályú legelő illetőségeivel együtt 780 pártra becsült ház, a szentesi határban királysági olda­lon mind­három osztályú legelő illetősé­geivel együtt 1260 pártra becsült Vi­telki állomány f. évi augustus 30-kán először, vagy ha akkor el nem kelne , ugyanazon évi October 11-én Szentesen a kis városhá­zánál másodízben eltartandó közárverésen kész­pénz fizetés mellett eladatni fognak. Melyre a venni kivánók tiz százteli bá­natpénzzel hivatnak meg. Szentes, julius 1-n 1858. Az árvabizottmány által. (1981) (1-3) 171. A pécsi cs. k. megyei törvényszék megkeresése folytán ezennel közhírré té­tetik a sárbogárdi cs. k. szolgabirói hi­vatal mint bíróság által, miszerint Asschin­­ger Ferencz pécsi kereskedőnek Kovacsits Őszinte ráczalmási lakos elleni 5645 párt iránti váltó­perében elrendelt harmad­fokú végrehajtás folytán, az utóbbinak Ráczal­­máson fekvő 137. szám alatti 2600 pártra becsült lakháza, és ugyanott fekvő 200 pfrtra becsült 1 hold és 200 m es t­­rségű erdeje, s 140 pfrt 20 krra becsült ingósá­gaira f­­évi augustus hó 13-a m­ár első és September 11-n mint második árverési határidőben mindenkor reggeli 10 órakor Ráczalmáson a helyszínen nyilvános árve­rés útján, és ugyanaz első hat hrnapon a becsáron alul nem, a másodikon pedig azon alul is fog eladatni; a venni szándékozók erről azon hozzáadással értesíttetnek, hogy magukat 10 száztél­ bánatpénzzel ellátván a maga idejében ott megjelenhetnek. Az árverési feltételek ezen bíróságnál, valamint Ráczalmáson a község házánál megtekinthetők. Egyúttal mindazok, kik magukat e birtokra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, felhivatnak, hogy azt a birtok­eladásig e bíróságnál annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben ezen mulasztásból eredő következ­ményeket maguknak tulajdoníthatják. Sárbogárd, február 8-a 1858. Cs k. szolgabirói hivatal. ( 1844) . (3—3) 1406. A pápai cs. k. szolgabirói hiva­tal mint bíróság részéről közhírré tétetik, hogy Reguly József és Barinyai Erzsébet csődtömegéhez tartozó, Pápa városi major­­utczábani 93. szám alatti háznak, az eh­hez való 5 p. m. koldusteleki s 4 p. m. borsosgyőri telekbeni szántóföldekkel, ösz­­vesen 6000 pfrtnyi becsértékben, továbbá a nagyhautai hegyben 5 hold 426­0 ölből álló 1533 pfrtra becsült szellőnek birósá­­gilag leendő elárverezésére f. é. augustus 9-n d. u. 3 óra első, s szükség esetében i. é. September 9 n d. u. 3 óra második határidőül kitüzetett. Miről a venni szándékozók oly megj­egy­­zéssel értesittetnek, hogy az előzegesen le­teendő bánatpénz 1000 pfrt, illetőleg 400 pfrt. Az árverési feltételek a bíróságnál betekinthetők. Pápa, junius 8 - 1858. Cs. k. Bzolgabirói hivatal. (1857) (3-3) 1247. A sárvári cs. k. Bzolgabirói hiva­tal mint biróság részéről közhírré tétetik, miszerint Deutsch Fridrik hegyfalusi lakos kérelmére Kovács János és Papp Júlián­kénak Terestyénfán lévő 1400 pártra be­csült 36. sz. alatti házuk s ehhez tartozó V. volt úrbéri telki állományuk végrehaj­­tásilag leendő eladatása elrendeltetvén, az árverésnek Terestyénfán a helyszínén le­endő teljesítésére folyó 1858. évi julius 30-a, s ha ekkor becsáron el nem kelend, azon évi augustus 31-e, mindenkor délutáni 2 óra kitüzetett. Az árverési feltételek ezen bir­ságnál és Bárdosy István sárvári lakos ügyvéd urnái megtekinthetők. Egyszersmind mindazok, kik magu­kat a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, ezennel felhivatnak , hogy igé­nyeiket a birtok eladásáig annál bizo­nyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdonithatják, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül törté­nik meg s ha e miatt, a mennyiben ez ál­tal a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Sárvár, május 21-n 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1893) (3-3) 1807. A pécsváradi cs. k. szkirói hivatal mint biróság által ezennel közhírré téte­tik , miszerint Knitl János felperes által 1858. évi junius hó 19-n 1807. sz. a. marázai Fáy Mihály alperes ellen benyújtott folya­modásra az utóbb nevezett birtokában Ma­­rázán fekvő, biróilag lefoglalt és 280 pártra becsült kis házának adóssági törlesztés miatt végrehajtási nyilvános elárvereztetése elrendeltetett s az első árverezés folyó évi julius hó 19-ik napjára, a második pedig ugyanazon év aug. hó 19-ik napjára min­denkor délelőtti 10 órára kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelentés­sel hivatnak meg, hogy az elárverezendő ingatlan becsűjét s az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik s azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első árverezéskor a becsi áron alul nem fog eladatni, és a vevő az arra netán jelzálo­­gilag biztosított adósságokat a vételár ere­jéig a bíró utalványozása szerint átvál­lalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik ma­gukat a nyilvánkönyvbe a bejegyzés által zálogjogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jószág eladásáig annál bizonyosabban be­jelen­­sik, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül történik meg, s ha e miatt, a­mennyiben az által a vételár kimeríttet­nék, ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak meghagyatik, hogy magukat az árverezési feltételek sze­rint 18 pert bánatpénzzel lássák el. Péc várad, jun. 19-­ 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1969) (1-3) 2480. A miskolczi cs. k. megyei törvény­szék észéről közhírré tétetik, miszerint miskolczi lakos czukrász Szilveszter Jakab felperesnek beadott kérelmére, Mih­ailovics Jánosné szül. Dursza Anasztázia birtokához tartozó, Miskolcz városában a pisez-utczán 842., 843 régi, 724. uj szám alatt fekvő, Gerga Józsefné Dursza Zsuzsannával közö­sen birt, 20751 frt 45 pkrra becsült háza elárverezése, 2000 port éa járulékait tevő követelése lefizetésére elrendeltetett. Ezen árverezésnek foganatosítására folyó vi aug. 21-ke mint első, ugyan ez évi sept. 30-ka mint második határnap mindenkor dél­előtti 10 órája ezen csa­k megyei törvény­szék hivatalszobájába tűzetik ki. Mire vontai szándékozók oly megjegyzés­sel hivatnak meg, hogy 2000 pengő forinto­kat bánatpénzül letenni tartoznak; a fel­tételek hivatalos órákban a törvényszéki irattárban megtekinthetők, s azokról máso­lat is szerezhető. Egyúttal mindazok, kik magukat a nyil­ván könyvbei beiktatás által az árvere­zendő jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, felhivatnak, hogy követeléseiket a jószág eladásáig annál bizonyo­­bban beje­lentsék, mert ellenkező esetben maguknak fogják tulajdoníthatni, ha a vételár felosz­tása hitük nélkül történene, s ha e miatt, a­mennyire az által a vételár kimerittet­nék, ki fognak záratni. Miskolcz, junius 15-n 1858-Cs. k. megyei törvényszék. (1973) " (1-3) 1521. Az esztergomi cs. k. járás­bíróság részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint stuttgárdi kereskedőház Müller Gottlieb és társa mint felpereseknek kérelmére 2108 párt adás-vevésből származott követelésük behozatala végett a végrehajtási árverezés Scholcz János esztergomi festő­mestert tu­lajdonilag illető lezálogolt és 647 frt 8 krra becsült ingóságaira, melyek festői anyagokból, a festéshez szükséges gépből, házi­ bútorokból, ágy- és fehérnemüekből állanak, elrendeltetett és ennek megtartá­sára első határidőül 1858. évi julius hó 13-ik napjá­nk délutáni 2 órája, második határidőül 1858. évi július hó 26-ik nap­­jának szinte délutáni 2 órája, mindenkor pedig Esztergom vizi-városbani lakásán a végrehajtottnak kitüzetett, azon hozzáté­tellel, hogy az elárverezendő ingóságok az első határidőnél a becsáron alul nem, a második határidőnél a becsáron alul is, de mindenkor tüsténti lefizetés mellett elárve­­reztetni fognak. Esztergom, junius 30-a 1858. , Cs. k. járás­bíróság. (1877) (1-3) 1550. A siklósi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által közzé tétetik, hogy ko­­vácshidai Diksa János kérésére, kovácshi­­dai Gyanó Imre és Marko Rozália terehe­­gyi hegyben levő 160 portra becsült 4 ka­­ pás 70­0 ül szelőjüknek, 139 frt 32 pkr eddigi és 9 forint 49 pkr újabban okozott költség miatt Terehegyen megrendelt nyil­vános elárvereztetésére folyó 1858. évi ju­lius hó 31-ike d. u. 3 óra első, szükség esetében pedig 1858. évi augustus hó 30 a délutáni 3 óra második határnapul a hely­­szinére oly kijelentéssel tűzetett ki, misze­rint a vevő a jószágon zálogilag biztosí­tott adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, ha­bár külön értesítést nem vettek is, magu­kat a nyilvánkönyvekbe a beiktatásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vé­lik, miszerint azt a jószág eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék­, mert el­lenkező esetben maguknak tulajdoníthat­ják, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül történik meg, s ha e miatt, a­meny­nyire az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Az árverési feltételek a cs. k. szolgabi­­róság kiadó-hivatalában a hivatalos­­órák alatt megtekinthetők. Siklós, junius 9 – 1858. Cz. k szolgabirói hivatal. (1878) (1—3) 1601. A siklósi cs. k. szolgabirói hiva­tal mint biróság által közzé tétetik, hogy vokányi Quel Mihály kérésére vokányi Heszlinger András Vokányban a makári hegyben lévő 201 pfrtra becsült 9 kapa szellejének és pinczéjének, 401 pfrt 11 kr eddigi és 10 pfrt 59 kr újabban okozott költség miatt bm­i árverés utján leendő eladása megrendeltetett. Vokányban tar­tandó árverése­ket határnap tűzetik ki, u. m. július 29-e és augustus 31-e délutáni 3 órára, megjegyezvén, hogy a vevő a bir­tokra netalán zálogilag biztosított adóssá­gokat a vételár erejéig e biróság utasítá­s Szerint elvállalni tartozik. Felhivannak továbbá mindazok, kik a­nélkül, hogy ezen árvereztetésről különösen értesíttettek, a kérdéses ingatlanra nyilván­­könyvekbe történt bejegyzésnél fogva ma­gukat jelzálogot nyerteknek vélik, misze­rint azt az eladás napjáig e cs. k. bíróság­nál bejelenteni annál is inkább el ne mu­lass­zák, minthogy ellenkező esetben a vé­telár hirük nélküli felosztásából származ­ható káros következményeket önmaguk­nak kell tulajdonitaniok. Az árverési feltételek a cs. k. szolgabi­rói hivatal mint biróság kiadó-hivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Siklós junius 16 – 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1891) (3-3) 1504. A szegszárdi cs. k. vár. kik. biróság által ezennel közhirré tétetik, miszerint Szabó Mihály öcséni lakos által 1858. évi május hó 14-n 1504. sz. a. Szabó Ferencz öcséni lakos ellen benyújtott folyamodásra az utóbb nevezettnek az öcséni határban fekvő s 2000 partra becsült v­ad telkének, leégett ház fundusának, és az úgynevezett pémi hegyen fekvő szőllőjének végrehaj­tási nyilvános elárvereztetése elrendelte­tett, s az első árverezés f. évi jul. hó 17-ik napjára, a második pedig f. évi augustus hó 17-ik napjára mindenkor d. e. 9 órára kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelentés­sel hivatnak meg, hogy az elárverezendő ingatlan becsűjét s az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik, s azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni és a vevő az arra jelzálogilag biz­tosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni kö­teles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik ma­gukat ezen jószágra nyilván könyvbei beik­tatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés ha­tárnapjáig a bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, h­a a vételár fel­osztása az ő hírük nélkül megtörténend és ők, a­mennyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak zárat­ni. Végül az árverezni kívánóknak megha­gyatik, hogy magukat az árverezési felté­telek szerint, 200 pft bánatpénzzel lássák el. Szegszárd, máj. 17-­ 1858. . Cs. k. vár. kik. biróság. C­sődök (1913) (311-8) 1748. A b.-csabai cs. k. szolgabirói hi­vatal mint biróság által közhirré tétetik, miszerint Klement Mihály csabai lakosnak minden ingó és azon koronaországokban, melyekben az 1853. évi julius 28-tól kelt ideiglenes csődrendtarás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen Fábri Sá­nuel gondnoka kérelme folytán a csőd f. évi jun. 26 - 1748. sz. a. megnyittatott, pert ügyelőül s ideiglenes tömeggondnokul Bajczy Sán­dor, helyetteséül pedig Hoffmann Ágoston Csabán székelő ügyvéd urak neveztettek ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illet­nek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írás­ban vagy szóval legfölebb 1858. évi aug 16-ig ezen csász. kir. szolgabirói hivatal­nál bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve­­ a csődtár­gyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtö­meghez­ minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a vagyonbukottnak összes hitelezői felszólittatnak, hogy az ideig­lenes tömeggondnok megerősítése , vagy más gondnok , nem különben a hite­lező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett 1858. aug. 18-a reggeli 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. B.-Csaba, jun. 26-­ 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1925) (3—3) 14409. A pesti cs. k. orsz. törvényszék mint ált. csődbíróság által közhirré tetetik, miszerint Wolf Vilmos pesti női ruha-ke­reskedőnek minden ingó, és azon koronaor­­szágokban, melyekben az 1853. évi jul. 28-ról kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos erő­­ vel bír, fekvő ingatlan vagyona ellen a csőd elrendeltetvén, pelügyelőül Dr. Csengey Endre ügyvéd úr, ennek helyetteséül pedig Bárányi Frigyes úr neveztetett ki. Felszólíttatnak tehát a csődrendtartás 30-ik­­­a értelmében mindazon személyek, kiket a csőd alá került vagyonhoz bármi­nemű igények illetnek, hogy követelései­ket a szükséges okmányokkal ellátva leg­feljebb folyó 1858-dik évi sept. hó 26-ik napjáig ezen cs. k. bíróság előtt annál bi­zonyosabban jelentsék be , mert ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdon, el­sőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csődtömeghezi minden igényeiket el fog­ják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése vagy más gond­nok, nem különben a hitelező választmány megválasztására törvénynapul­ó. évi oct. 7-ik napjának reggeli 9 órája a csődrend­­tartás 44-ik §-a rendeleténél fogva oly hoz­záadással tűzetik ki, miszerint az ezen t­ör­vénynapra meg nem jelent hitelezők te­kintetbe nem fognak vétetni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a köz­­adós a fentnevezett perügyelőnél vagy e cs. k. országos törvényszéknél megtekint­hető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett 1858 évi oct. 7 re reg. 9 órára oly hozzáadással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önként meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bírósági vizsgálat be­végzése után fog határozat hozatni. Pest, junius 19-n 1858. Cs. k. orsz. törvényszék. (1924) (3- 3) 13839 A pesti cs. k. országos törvényszék részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Diemant szül. Weisz Johanna pesti lakosnő minden ingó , és azon koronaországokban, melyekben az 1853. jul. 2- tól kelt ideigle­nes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona felett a csőd megnyittatott, pel­ügyelőül Funták Sándor ügyvéd úr, ennek helyetteséül pedig Busbach Péter úr nevez­tetett ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legföljebb 1858. évi augustus 23-ik napjáig ezen császári királyi országos törvényszéknél bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tu­lajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem te­kintve, a csődtárgyalásból ki fognak re­kesztetni, és a csődtömeghezi minden igé­nyeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeggond­nok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett folyó 1858. évi augustus hó 27-én reggeli 9 órakor e cs. kir. országos törvényszéknél annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrend­­tartás 44. §. rendeletéhez képest az ő ve­szélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a felnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. k. orsz. tervszéknél megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jog­kedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett f. évi aug. 27-n d. e. 9 ór. tartandó tárgyalásra oly hozzáadás­sal hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önként meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bírósági vizsgálat bevégzése után fog ha­tározat hozatai. Pest, junius 21-n 1858. Cs. k. országos törvényszék. (1939) (1-3) 3446. Az ungvári cs. k. megyei törvszék által ezennel közhírré tétetik, hogy Kel­lényi Sámuel ungvári kereskedőnek min­den ingó , és azon koronaországokban, melyekben az 1853. jul. 28-tól kelt ideigle­nes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen a csőd saját kérelme folytán elrendeltetvén, pelügyelőnek Őry Jenő, en­nek helyetteséül pedig Bodnár Ignácz ügy­véd urak neveztettek ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legföljebb 1859. aug. 20-ig ezen cs. k. m.­tervszéknél bejelent­sék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zá­­logjogra nem tekintve, a csődtárgyalás­ból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a barátságos kee­gyenlítés megkísértése tekintetéből, vagy ennek nem sikerülése esetében az ideiglenes tömeg­gondnok megerősítése , vagy más gond­nok, nemkülönben a hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása vé­gett 1858. évi aug. 25-n délelőtti 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése az ő veszé­lyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők,kik ellen a köz­adós ezen cs. k. m.­tervszéknél megtekint­hető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett folyó évi aug. 25-re reggeli 9 órára oly hozzáadással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, a­kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a közadós ellen indított bün­tető bírósági vizs­gálat bevégzése után fog határozat hozatni.­­ Ungvár, jun. 27-­ 1858. Cs. k. megyei törvényszék. ~ (1963)­­ (1-3) 768. A zirczi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről ezennel közhirré téte­tik , hogy Hirschler Móricz varsányi há­zaló kereskedő összes vagyona ellen a csőd saját kérelme folytán elrendeltetvén, per­­ügyelőül s ideigl. tömeggondnokul Országi József, helyetteséül pedig Glacz Ignácz helybeli ügyvéd urak neveltettek ki. Ennek folytán mindazok, kik a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igényt tar­tanak , felszólittatnak, hogy igényeiket I. 1858. évi a­ug. 24-ik napjáig ezen cs. k. szolgabirói hivatal mint csődbíróságnál je­lentsék be, mivel ellenkező es­tben a ne­talán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve a csődtárgyalás-

Next