Budapesti Hírlap, 1858. augusztus (174-198. szám)
1858-08-08 / 180. szám
Pest, Vasárnap 180 TARTALOM . HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Politikai napiszemle. A szinnyomat aestheticája. Levelezések: Bécs. (Ismét dohány.) Cseke. (Tagosítás peruiján./ Napihirek és események. Budapesti keresk. és iparkamra. (A jul. 5-i ülés jegyzőkönyvi kivonata. Vége.) Külföld:Anglia. (A királynő kisérete.) Franéziaország. (Cherbourgi út.) Belgium. (Kamrai tárgyalás.) Németország. (Hannovera különvéleménye.) Ázsia. (Bűnbocsánati hirdetmény Indiában.) Távirati tudósítások. — Gazdaság ipar és kereskedelem — Színházi előadások. — Dunavizállás. Tárcsa. (Néhány nap Spanyolországban. Folyt) HIVATALOS RÉSZ. Öcs. kir. Apostoli Felsége f. é. julius 21-ki legfelsőbb határozata által gróf Bao- Schauenstein Károlynak a császári ház és külügyek ministerének, az oldenburgi nagyherczeg királyi fensége által neki adott nagydísz* keresztek Péter Frigyes Lajos hg házi és érdemrendjének aranykoronájával együtti elfogadását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 28-i legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Wyslobocki Gyula Antal ministeri forgalmazza a cs. k. igazságügy ministeriumban,a neki adott pápai Sylvesterrend jelét elfogadhassa és viselhesse. 1858. julins 8-kán kelt Császári rendelet, kiható minden koronaországokra , melylyel az austriai országos pénzbecs behozatala folytán, az 1850. február 9 kén 8 augustus 2-kán és az 1850. September 6-kán kelt törvényekben kiszabott illetékek, továbbá az országfejedelmi dijak lefizetése iránt néhány határozatok bocsáttatnak ki. *) Az austriai pénzbecs behozatala folytán (1858. ápril 27-kén kelt nyiltparancs, bírod. störv. lap 63 sz.), az 1850. február 9-kén s augustus 2-kán, továbbá 1850. September 6-kán kelt törvények által (bírod. törv. lap 50, 329 és 345 sz.) kiszabott illetékek, továbbá az országfejedelmi dijak lefizetése tekintetében, ministereim s birodalmi tanácsom meghallgatása után, következő határozatokat találom elrendelendőknek, melyek 1858 november 1-jén lépendnek hatályba. 1. §. Azon pénzösszegek vagy értékek, melyekhez az 1850. február 9 -én és augustus 2-kán kelt törvények által megállapított, a tárgy értéke szerint növekedő (százalékos és fokozat- szerű) illetékeket alkalmazni kell, austriai országos pénzbecsben határozandók meg. Ez tartandó meg azon esetben is, ha a százalékos illeték 1858. november 1-je előtt járt le, az illeték kiszabása azonban ezen időpont után történik. A fokozatszerű illeték tekintetében ezen határozat csupán az 1858. October 31-ke után kelt jogokiratokra alkalmazandó. Ha az illeték kiszabásának alapjául veendő pénzösszeg vagy érték az illető okiratokban és irományokban az austriai pénzbecslés különböző más pénzbecsben van kifejezve, avvagy vonatkozással van előadva, úgy az illeték mennyisége azon összeg szerint határozandó meg, mely a pénzösszegnek vagy értéknek austriai pénzbecsre való átszámításából keletkezik. Ha az 1858. October 31-ke után készítendő okiratokban és irományokban a pénzbecs nincs kifejezve, úgy (az 1858. ápril 27-én kelt nyilt parancs 4. §.) az austriai pénzbecs vélelmeztetik. 2. §. Az austriai pénzbecsben kifejezett vagy arra átszámított pénzösszegtől vagy értéktől az illeték a fönnidézett törvényekben meghatározott százalékok szerint, s a menynyiben fokozatszerü illetékek kiszabása forog kérdésben, a jelen rendelethez csatolt lépcsősetek (fokozatok) szerint — melyek az 1850. febr. 9-n és aug. 2-n kelt törvények melletti fokozatok helyébe lépendnek — austriai pénzbecsben szabandó ki. 3. §. Mindazon pénzösszegek vagy értékek, a melyekrei tekintettel az 1850. febr. 9-n és ing. 2-n kelt törvényekben, különösen pedig az 10 3 g) i) x), 56/79 b) 5ym 7 A. B., II. A. b) c) d) és 108/106 B. b) és f) tételekben (1860. ing. 2-ki törvény 108/100 B. b. és e. tétel) különböző illetékek állapíttattak meg , vagy mentességek avvagy kedvezmények engedtettek , austriai pénzbecsben megállapítottaknak tekintendők , s ennélfogva nem esnek átszámítás alá. Az 1858. november 1-je előtt kezdődött perekben , valamint az ezen időpont előtt lejárt illetékek tekintetében is az illetékszabás nem emelendő azon összegen fölül, amely akkor keletkezik, ha a conventiós pénzben kifejezett kérdéses pénzösszeg vagy érték az austriai pénzbecsbeni névszerinti összeggel egyenlőnek tekintetik. 4. §. Az 1850. február 9-kén és augustus 2-án kelt törvények által rendelt állandó illetékek oly mérv szerint fizetendők, hogy az eddigi törvényes összegek helyébe következő összegek lépendnek, jelesen , magas mennyiségre, fölemelésével austriai pénzbecsben kell kiszabni. Ezen rendelet foganatosításával pénzügyi miniszerem bizatik meg. Bécs 1858. julius 8-kán. Ferencz József, s. k. Gróf Baol-Schauenstein s. k. Báró Bruck s. k. Legfelsőbb rendeletre: Báró Ransonnet s. k. A budai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály Kozumplik Fülöp II. osztályú ideiglenes számsegédet ugyanazon minőségben véglegesen megerősítette és Travnitsek Péter irodai segédet ideiglenes II. osztályú számsegéddé kinevezte. Szombaton jul. 31-n a cs. k. egyetemi nyomdában Budán megjelent és szétküldetett a magyar országos kormánylap első osztályának XIX. darabja, mind német egyedüli mind az összes kettős kiadásokban. Tartalma: 92. szám. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak 1858. május 7-kén kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra,a Szerb vajdaság a Temesi bánságra, az egykori földesurak s volt jobbágyaik között az 1853. mártius 2-kán kelt császári nyiltparancsok (birod. törv. lap 38. és 41. sz.) s az 1857. május 17-én kelt császári nyiltparancs (birod. törv. lap 98. sz.) hatályossága előtt indított úrbéri perek további megengedhetősége iránt. 93. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1858. május 31-kén kelt rendelete, kiható az átalános vámkapcsolat minden koronaországaira, a vámjegyzéknek több festő- és cserző-anyagok, vegyészeti segédanyagok, vegyészeti termékek és festékáruk tekintetébeli megváltoztatása iránt. 94. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1858. junius 2-kán kelt rendelete, kiható Dalmátországra, a fris olajszilváért fizetendő beviteli vám fölemelése iránt Dalmátországban. 95. sz. 1858. junius 3-kán kelt császári rendelet kiható a birodalom egész területére, a katholikusok házasságai tárgyában 1856. october 8-kán kelt törvény (birod. törv. lap 185. sz.) határozatai alá nem eső személyek érvénytelen házasságaiból született gyermekek törvényessége vagy törvénytelensége iránt. 96. sz. A belügyi s kereskedelmi ministeriumoknak 1858. junius 6-kán kelt rendelete, kiható azon koronaországokra, melyekben az alsó-austriai mértékek és sulyok egyedül törvényesekkép vannak behozva, a katonai határőrséget kivéve, melylyel az Alsó-Austriára nézve az alsó austriai mértékek és súlyok fölosztása, alakja és terjedelme iránt kibocsátott nyilt parancsok és szabályok, az említett koronaországokra is hatályosaknak nyilváníttatnak. 97. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1858. junius 8 -án kelt rendelete, mely által kijelentetik miszerint a főudvarnagyi hivatal Ágoston Coburg Gothai herczeg, ennek családja s anyja Coburg Gothai herczegné, született Koháry herczegnő részére személyi bíróságul rendeltetett. 98. sz. A vallás és oktatásügyi ministeriumoknak s a katonai határőrség tekintetében a hadsereg parancsnokságának 1858. junius 13 k án kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a szerzetes rendek és congregatiók törvényes fönállásának kellékei és bizonyítéka, valamint az azok nevében kötendő jogügyleteknél megtartandó föltételek iránt. 99. sz. A hadsereg főparancsnokságának, a bel- és pénzügyi ministeriumoknak 1858. junius 21-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországra , a katonai határőrséget kivéve, de a határszéli községe I két ideértve, a katonai szolgálattóli fölmentési dij megállapítása iránt az 1859. évre. I 100. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1858. junius 22-kén kelt rendelete , kiható minden koronaor- s szágra, a lombardvelenczei királyságot s Dalmátországot kivéve, az egyenruhába utazó katonák vámmentessége tekintetébeni körűlet megállapítása iránt. Csillagzata ez esetben sem tagadta meg magát ! Mennyi kényes kérdés forgott fönn még csak nem rég is az európai szőnyegen, hány pontról kezdenek végzetes felhők emelkedni, s inne' — a francziák császárja ünnepet rendez és szólni készül nemzetéhez s Európához, és elnémulnak az események, sőt mi több, elhallgatnak a hírek — szinte rengeteg üresség uralkodik a hírlapok hasábjain! — s a világ csupán ezen császári szavakra figyel, melyek valóban neki is szólnak. A távirda meghozá már velejét azon első beszédnek , melylyel a császár a maga hatalmas vendégét üdvözlé; de meghozá egyszersmind egy annyiszor irányt-vetett kérdésnek megoldását is, mely e magas vendég ki vagy ki nem szállására vonatkozott. Ezen kérdés Francziaországnak hízelgő megoldatást nyert. Nem egy olvasónak bizonyára mosoly vonult el ajkán , valahányszor utolsó napokban ezen kérdést hol ilyen hol amolyan válaszszal oly fontossággal emlegettetni hallá , s valóban annak ily komoly és fontos jelleművé tevése mindenesetre mosolyra gerjesztő volt- de mindamellett ki tudja , ha tényleg nemúgy oldatik meg ezen látszólagos etiquette-kérdés, mint ahogy megoldatott, nem nyerendette-e talán következményeiben azon fontosságot, melyet eleinte annak tán csak némi ingerkedési viszketegből tulajdonítottak. Épen mert annyiszor emlegetve volt, kelle annak ekként megoldatnia, a minek elmaradása, ha a programmban előre kimondatik , semmi figyelmet sem gerjesztett volna, ennyi hizelgetés után már tán sértés is leendett, habár nem egyéb is, mint a hiúság megsértése ; ámde a megsértett hiúság már nem egyszer szerepelt még a történetben is! Azonban habár oly fölvilágosodott főnél és bámulatos önmérsékletű férfiúnál mint II. Napóleon, nem igen tarthatni attól, hogy az ily gyöngeséggel határos érzet által vezettesse magát bármikor — mégis kérdjük: várjon ha az angol kabinet ezen inkább csak külsőségi kérdésben akaratoskodó leendett , elmondhatta volna-e a császár, vagy ha elmondotta volna is, volt volna-e oly mély értelmük , oly meggyőző erejük azon szép szavaknak, melyeket a távirda a császár beszédéből már hozzánk átröpített ? Igen !csak e találkozás ama szívélyes jelleme mellett, melyet a királynő kiszállása kölcsönzött annak, lehet igazi értelmük ama szavaknak, melyekkel a császár reményét fejezé ki, hogy: „minden kísérlet, egy korábbi időszak boszúságait és szenvedélyeit ismét föléleszteni, a népek egésséges érzületén ép úgy meg fog törni, mint a hullámok megtérnek azon partgátakon , melyek e pereiben a két birodalom hajóhadait védik.“ Alig lehetett volna az angolfranczia szövetség folytosító létezését, annak korszerűségét és szükségét szebb és jellemzőbb szavakban bemutatni; ámde keltenének-e azok bizalmat, ha hogy a másik szövetséges fél részéről épen azok őszintesége egy alárendelt körülménynél előre kétségbe vonatott volna? Csak miután a királynő kiszállása által kifejezé szövetségese iránti szívélyességét, csak ez által adá meg Albert hű szavainak is a kölcönös bizalom jellemét, melyekkel a császár beszédére a királynő nevében válaszolt. Az angol-franczia szövetséget azonosnak tartják a béke állandóságával, s ezért bizonyosan már a fölebbi szavak is igen megnyugtatólag fognak hatni. A császár azonban különösen is szavát emeli a béke dicsőítésére, megelégedését fejezvén ki a megérkezésekor mondott beszédben a fölött, hogy a háborúban kezdett művet békében fejezheti be. E beszédből a závírda csak igen szűk kivonatot költött, de már ama néhány szó is eléggé mutatja, hogy itt ismét a lyoni beszéd értelmével találkozunk. Az új császárság újra hirdeti, hogy az első császárság csak azon hagyományainak kíván folytatása lenni, melyek a franczia nemzet és Európa nyugalmát biztosítják, s mint ilyet bizonyára mindenki szívesen üdvözlendő, bárha lehetlen lenne is elnyomnia annak emlékét, hogy ily biztosító szavak már többször hangzottak, és Europa nyugalma még sem volt biztosítva az említett conventiós pénzösszegek a törvényben akár illetékkép, akár pedig az illeték legcsekélyebb vagy legmagasb mérvekép legyenek kiszabva. 5. §. Azon okiratok és irományok tekintetében , melyek a bélyeggel lefizetendő állandó illeték alá esnek, ha azok tekintetében a törvényes kellékeknek elég nem létetett, és a kihágás még a jövedéki hatóság tudomására nem jutott. 1858. november 1-jéig megengedtetik, miszerint a hibás felekrel ártalmas következmény nélkül az illeték utólagosan fizettessék le, s e végett az okirat vagy iromány az illetékkel együtt a jövedéki hatóság elé terjesztessék. Ezen időpont után a jelen rendeletben meghatározott mérv szerint nem csak az illeték, hanem a törvényben meghatározott ártalmas következmény vagy büntetés is kiszabandó. 6 §. Oly kereskedelmi s iparkönyvek s jegyzők és alkuszok könyvei, melyek 1858. nov. 1 je előtt az eddig kiszabott bélyeggel ellátott papiroson kezdettek meg, ezentúl is folytathatók s oly okiratok és irományok, melyek a kiadványozás vagy a bélyegköteles használat idejekor kiszabott bélyeggel ellátvák , mellékletekkép ezentúl is használhatók, a nélkül hogy a korábbi s az ezen rendelet által megállapított illetékek közötti különbséget utólagosan le kellene fizetni. 7. §. A conventiós pénzbeni határozott öszszegekben megállapított országfejedelmi díjak az eddigi mennyiség szerint a közzétett átszámítási táblához képest 5% hozzáadásával, s minden fizethetlen törtrésznek a legközelebbi fizethető magas mennyiségrel fölemelésével , austriai pénzbecsben szabandók ki. Azon országfejedelmi díjak kiszabásánál, melyek százalékos vagy hányados illetékek, jelen rendelet 1. § a veendő zsinórmértékül. 8. §. A játékkártyák, naptárak, hírlapok és hirdetésekért az 1850. September 6 -án kelt törvény s az utólagos rendeletek által megállapított illetékek következő mennyiség szerint fizetendők : új krajczárjával egy játékkártyáért..........................15 egy darab naptárért..........................6 a bélyegköteles külföldi folyóiratok mindenik példányáért.....................4 a bélyegköteles belföldi folyóiratok mindenik példányáért . . . . .. 2 minden bélyegköteles hirdetésért, ha a négyszög - térmérték 180 bécsi négyszög-hüvelyket meg nem halad 1 a mennyiben a papír alakzata ezen térmértéket meghaladja ..... 2 a bélyegköteles hirdetésnek vagy értesítésnek valamely belföldi folyóiratba való mindenik beiktatásáért 309. §. A jelen rendeletben foglalt neműek közé tartozó minden oly illetékeket, melyek 1858. november 1-je előtt voltak fizetendők, de utólag. (Politikai napi szemle.) Oly nagy esemény az a cherbourgi ünnepély, hogy majdnem gosan szabatnak ki, a nélkül, hogy jelen rende- ! az egész napi történelmet magába felöleli. Valóban let 1 és 5 §§. lennének alkalmazandók, az ed, a történelem maga is meghódolni látszik ezen digi mennyiség szerint a közzétett átszámítási tény előtt , s az idő is visszafojt méhébe táblához képest 5% hozzáadásával l minden minden más eseményt, csakhogy az összes figyelizethetlen törtrésznek a legközelebbi fizethető lemezen egy felé irányuljon. III. Napoleon 1conventiós krajezár helyébe 2 uj krajezár,2 n 99 994 9»3 19 99 996996 n 99 99 12 99 15 99 99 30 99 30 99 99 99 60 991 99 forint 99 1 fr. aust. pzb.4 » 99 99 4 „ 99 998 99 99 1 10 * 99 99 10 99 99 99 12 „ 99 99 •) Bir. tervl. 1858. jul. 20. XXVII. db. 102. sz. az. NEMHIVATALOS RÉSZ. Tisza-Füreden az izraelita cultus-község egy rendezett iskolát nyitott meg , mi mint elismerésre méltó tett ezennel köztudomásra juttatik. Pest, augustus 7. Augustus 8.1858 Kiadó hivatal van : Egyetem utcsában, 2-ik alám alatt, földszint. Megjelenik e lap, vasárnap as Ünnep utáni napokat kivéve,mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : fél évre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötszői halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig ,1 kr számmutatik. — Egyes szám 20 pkr. HserkentAl iroda: Egyetem utcsa 1-as as. a. 2-ik emeleten. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában. Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint; vidék. _ .. .ön cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a csim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. A színnyomás aestheticája. Az aesthetica fölvétetett a nemzetgazdászati tudományok közé. A franczia „Revue de deux Mondes“ mult évi novemberi füzete egy czikket hoz a művészeti ítészetben köztekintélyű Merimétől, ki meglá-