Budapesti Hírlap, 1858. augusztus (174-198. szám)
1858-08-04 / 176. szám
Pest, Szerda Hserbeanői iroda : Egyetemutca 1-be az. a. 2-ikk emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, föld suliit. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap as Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési dij : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr számmittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában^ Egyetem-nzena 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál.— Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Külkereskedésünk előmozdítása Keleten. Levelezések: Léva. (Községi költségvetés 1859-re. Birtokrendezés előhaladása.) Gyula. (Piaczforgalom. Vége.) Bécs. (Vegyesek.) Napihirek és események. Stlföld:Anglia. (Parliamenti tárgyalás. A parliament bezáratása. A .Moni. Post. austriai Olaszországról.) Francziaország. (Cherbourgot illető intézkedések.) Belgium. (Az antwerpi erődítvények.) Schweiz (Demonstratio Stampfels javára.) Németország. (A holstein-lauenburgi bizottmány jelentése.)Törökország. (A montenegrói összecsapás.) Távirati tudósítások. — Gazdaság ipar és kereskedelem. — Szinházi előadások. — Börze. — Dunavizállás. Tárcza. (Zöld dáma. Beszély. Folyt. — Néhány nap Spanyolországban. Folyt. — Magyar könyvészet.) HIVATALOS RÉSZ. ( DB. kir. Apostoli Felsége saját kezűleg aláirt oklevéllel nemes Hoffinger Károly cs. k. nyugdijazott kormánytanácsost az austriai birodalom lovagi rendjébe legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. Az igazságügyminiszer Györy Károlyt, a kaposvári megyetörvényszék tanácstitkárát, ugyanazon megyetörvényszék tanácsosává , s Szent- Györgyi Imrét, a soproni országos főtörvényszék tanácstitkári segédét, Zala-Egerszegben megyetörvényszéki tanácsossá véglegesen azonban extra statum, továbbá Gessenauer Jánost, a soproni országos főtörvényszék segédhivatali igazgatósági segédét, az országos főtörvényszék tanácstitkári segédévé nevezte ki. Az igazságügyminiszer Héder János szathmárnmeti-i megyetörvényszéki tanácsosnak a debreczeni megyetörvényszékhez hasonló minőségbeni kért áthelyezését megengedte,és Száitz Józsefet a szathmárnémeti-i megyetörvényszék tanácstitkárát, ugyanazon megyetörvényszéknél megyetörvényszéki tanácsossá nevezte ki. F. é. jul. 24-én a budai cs. k. egyetemi nyomdában az orsz. kormánylap első osztályának XVII. és második osztályának XI. darabja mind német egyes mindösszes kettős kiadásokban megjelent és szétküldetett. A XVIII. darab tartalma : 91. szám. 1858. junius 20-kán kelt császári rendelet, kiható minden koronaországokra, a lombardvelenczei királyságot s a katonai határőrséget kivéve, mely által az átalános büntető törvényben kijelölt több kihágások fölött a törvényhatóság a politikai hatóságokra ruháztatik, s az e tárgyban ezen hatóságok által követendő büntető eljárás szabályoztatik. A H. osztály XI. darabjának tartalma : 16. sz. Hirdetés a ch. k. helytartóság sopronyi osztályától 1858. ápril 5 kéről, a Körmend és Rátót közti postatávolság megszabása iránt. NEMHIVATALOS RÉSZ. Külkereskedésünk előmozdítása Keleten. •J* Olvassuk, — a „Wiener Zeitung“ 172-dik számából, — miszerint az alsó austriai ipar- és kereskedelmi kamra legközelebb bizonyos közleményeket bocsátott közre a birodalom s Kelet közti kereskedés és forgalom lehető előmozdítására vonatkozólag. Ezen bár igen rövid, de különben mégsem érdektelen közlemény újabb s több oldalú bizonyságául szolgál azon mindinkább emelkedő figyelemnek, melyet a bécsi kerekedelmi s iparkamara az austriai birodalomak kereskedelmi viszonyaira fordít, különösen a keleti forgalom élénkítésére nézve, miről már ezen lapokban is volt említés, és amit minél gyakrabban pengetni annál hasznosabbnak tartjuk, mivel épen a birodalomnak alig van oly része, melyet e nagy jövővel biró viszony közelebbről érdekelhetne, mint Magyarországot. Amint emlékezünk, a nagy erélyű budapesti ipar- s kereskedelmi kamara is, már öt évvel ez jók s elegánsok nem lesznek, kelendőséggel nem csak a külföldön vagy Keleten, de itthonn sem bírnának, "ha mindjárt századokig is oltalmaznának bennünket siralmas emlékű régi közlekedési eszközeink. Szóval , ha Keleten mi is, kik arra leginkább vagyunk hivatva, kereskedelmünket s forgalmunkat kívánatos lendülethez akarjuk juttatni, azon kell lennünk, hogy áruczikkeink a versenyt minőségben és olcsóságban egyképen kiálthassák edényt. — Én is abban a véleményben vagyok, hogy a helybeli kézműveseket pártolni kell, de ez egyedárussági szabadalmat mégis túlzottnak látom. A gyulai föld nem edénynek való , csak középszerű edénynek való földet is Arad megyéből Dódról hoznak. — Egy kocsi föld bele kerül 5—6 forint pengőbe. E földnek a gyulaival vegyületéből készült edénynyel,mely nagyon tökéletlen , kínozzák azután fazekasaink e vidéket egész éven át, oly árért, melyen vásárkor lippai és rimaszombati edényt is, melyek nálunk is legkapósabbak, meg lehet venni. — Vájjon megérdemli-e a gyulai 5—6 fazekas, hogy miattuk az egész vidék ily nélkülözhetetlen czikben hiányt szenvedjen?! Ezekhez vetődik még egykét gyümölcsös kocsi, az idén nálunk épen nem teremvén; cseresznyét, megyet Szentesről hoztak egy párszor, itczéje 5—6 váltó garason kelt. Kajszin baraczkot meg szintén Váradról hoztak, a szépének párja egy váltó garason kelt. — A gyümölcsös kocsikkal az a visszaélés divatozik piaczunkon, hogy mihelyt megáll egy ilyen kocsi, azonnal neki megy 3-4 kapakertdlő kofa, lefoglalja az egész kocsival, s azután ők árulják, tetszésük szerint. — Tudtomra más helyeken e tárgyban az a gyakorlat van, hogy gabonát, valamint gyümölcsöt is 9 - 10 óráig általában lefoglalni nem szabad, így legalább senki nincs elzárva, hogy első kézből vehesse e terményeket. A hetivásár másik nagy részét teszik a gyalogosok, a főzeléket, a zöldséget és a gyümölcsöt kicsibe árulók, kikre miután városunkban számosan vannak, kik naponként a piaczról élnek, fölötte nagy szükség van. Nyári főzeléket, zöldséget legtöbbet és legszebbet árulnak a helybeli németek, az idén azonban kevés is volt, selejtes is volt; tavaszszal a kései hidegek miatt későn indult a tenyészet, s a hirtelen bekövetkezett hőség ismét mindent elrontott, míg jelennen is egy csecsemő fejnyi savanyítani való tök 6—7 váltó garason, 4—5 ugorka szintén egy váltó garason kélhagymát, gyökeret, petrezselymet, sárgarépát, zellert sót. pedig a doboziak hordanak hozzánk ; ők azonban csak a nyári mindennapi szükséget képesek fedezni; előtt kiváló tekintetet fordított ezen nagy jelentőségű viszonyra, sőt a keleti forgalom gyakorlati előmozdítása tekintetéből már utalt is egy oly módra, mely kivált Magyarországra nézve nem csak fölötte hasznos, sőt igen szükséges is lenne. E mód : egy szabad árutelep fölállítása lenne Pesten, mely a legfőbb hatalom részéről is kegyes pártolásra talált, s megvalósítása immár több mint kegyes óhajtás. Az alsó austriai ip. és k. kamara jelen korszerű figyelmeztetés nem az ily eszközökre vonatkozik ugyan, hanem inkább azon élénk kelendőség kimutatására, melyben Keleten az austriai áruczikkek részesülnek , ami már magában véve is eléggé buzdító ösztön arra nézve, hogy mi itt Magyarországon, mint ajesztetvén, e szerint a községi tanács által kötéva, jul. 29. Városunk részéről az 1859. évre szóló községi költségvetés felsőbbi jóváhagyás végett feler-Kelethez közelebb állók a forgalom ama kedvező emelkedését folyvást szemmel kisérjük, s vetkező tételek állapíttattak rovat. 1. Az előbbi évi ipar és kereskedelmi mozgalmainkban irányul pengőforint. 2. Országos s vegyük. A fenebbi közlemények t. i. egy rövid........................ kivonatát képezik az alsó austriai ipar és k. kamara kereskedő növendékeinek Konstantinápolyból i.é. jun. 4 - 16-a kelt tudósítványaiból, mely értesit, miszerint Keleten mindenféle ipar- s kereskedelmi czikket, mely az austriai birodalomból jó, igen könnyű módon el lehet adni,főleg hogy ha mi valamivel jobbat állítunk ki s olcsóbban szállítjuk mint mások, oly megjegyzés, melynek jelentősségét senki sem vitathatja. —A szóban levő tudósitvány két szakaszra van osztva,melynek egyik része a Dunafejedelemségeket, másika Konstantinápolyt tárgyalja azon vonatkozásokban, a mint ott iparczikkeink , gyártmányaink állnak. Magától értetik, hogy egy ily gazdászati költségek: 170 frt. 8. Épületek rövid tartalmú értesitvény mindazon egyes s fontosa s biztosítása: 500 fitosabb kérdések földerítésére, melyek bennünket frt. 10. Tőkék törlesztése, meg. Bevételi maradvány 400 hetivásárolt helyi pénz jövedelme: 3624 forint. 3. Haszonbérekből : 3760 forint. 4. Takarmány eladásból: 200 forint. 5. Iskolai tőkék kamatjai s didactrumból: 1000 frt. 6. A város által tett előlegezések megtérítéséből: 700 frt. 7. Mezei s rendőri kihágások büntetéséből: 40 frt. 8. A nemzeti kölcsön kamatjaiból: 100 frt. 9. Rendkívüli bevétel : 40 frt. Összes remélhető bevétel: 9864 ft. Kiadási rovat: 1. Kegyes ajánlatokra: 25 frt. 2. Községi hivatalnokok s cselédfizetések: 3000 frt. Napidíjak : 30 ft. 4. Az iskolák szükségletei fedezése s tanítók fizetésére: 3000 frt. 5. Gabona s szalma vásárlásra : 150 ft. 6. Anyagok s irodai szerek bevásárlására : 500 frt. Közjaví-9. Kövezetre: 1200 haszonbérek s kamat részben más szempontokból is érdekelnének, s tok fizetésére: 2139 frt. 11. Rendkívüli költségem terjeszkedik ki; a kereskedelmi érdekek ígek fedezésére: 150 frt. 12. Különféle katonai s előmozdítását illetőleg azonban érdekesnek tart- toloncz előlegezésekre : 1000 frt. Összes kiadás: jak itt is ismételni az ezen értesítvényben tett • 11,864 pft. A kiadást a bevétellel összeegyezhelyes észrevételt, mikép óhajtatos lenne, hogy terve, mutatkozik deficit: 2000 frt pp. mit legha a kereskedelmi kamarák közelebbi fölvilágo- ! inkább a város utczáinak kiköveztetése, s az éji sitásokat igyekeznének szerezni mindazon rész- tőrség igényei, s mely deficit községi adó utján létes körülmények s viszonyok felől, melyek a lévén pótolandó: 10,081 frt 13 kr. egyenes adó kiviteli vállalkozásokra hajlandó üzletemberej után — ennyi lévén városunk adója — csekély két érdeklik s melyeket ezek alaposan kívánná- különbséggel 12 ki esék 1 forintranak ismerni; vagy pedig : egy részről közvetlen Örvendetes hírül írhatom, hogy a már régenál, más részről az austriai termények s áru óhajtott birtokviszonyok rendezésének küszöbén téli gyökérféléket a makóiak szolgáltatnak piaczikkekből a folyóárak jegyzékének megküldé- s állunk. Herczeg Eszterházy Pál ar lévai uradal-! czunkra; csak hogy ezeket is többnyire a kofák sével mutatványokat küldvén,erckép egyenes tizmában a földbirtokviszonyok rendezése napig foglalják le s ők árulják. Baromfival leginkább lett s kereskedelmi viszonyt eszközölnének Konrenden lévén, az ügy meglehetős szerencsés ered- a váriak és a gyulai tanyások látják el piaczonstantinápolyban , a Dunafejedelemségekben smenynyel halad előre. Az ezen uradalomhoz tar- ■ kát, egy pár csirke ára jelenleg 20—24 kr, egy Kelet főbb pontjain. |tozó : Óvár. Kis- és Nagy-Szecse községekben a | pár libáé 1 ft — 1 ft 12 kr; egy pár rucza 40—50 Mi is azon bensőleg mély meggyőződést táp- | legelő elkülönzésre, s együttleges birtoktagosíj kr. pp. egy pár pulyka 1 ft 24 kr, egy pár Ind lft látjuk —mondja a W. Z. — hogy az a mi ipartásra nézve a barátságos egyesség megtörtént. I 40 kr. Gyümölcs oly kevés van az idén, hogy s kereskedelmi viszonyainkra igen jótékonyan ! minek annál inkább szívből örülhetünk, minél említésre is alig méltó, hatna, hogyha a keleti kereskedés által a mi s inkább alkalmunk van átlátni, a jelenlegi ren-i segédforrásokban annyira gazdag monarchiánk idétlen birtokállapot fennállásának káros voltát, Bécs, aug. 1. , cs. k. Apostoli Felsége termékei s áruezikkei számára a magán cselek- s úgyszólván lehetlenségét; s csak azt fájlalhat- ■ Laxenburgból július 6-tól kelt legfelsőbb kéziratávúság is közremunkába méltó piaczot teremteni, juk, hogy más ez uradalomhoz tartozó községek,nál fogva a jelen iskolai év befejeztével a tenge- Nevezetesen azt hiszszük, hogy a birodalom néhol a barátságos kiegyezkedés szintén megkisért ;részett iskola-század szétoszlatását, továbbá mely egyes termékei szruezikkel megismertetetett, nem bírtak óhajtott eredményhez jutni; a tengerészeti akadémia növendékei létszűtéses forgalomba bocsátása Keleten, nem csak nem tudjuk, nem is akarjuk az okokat taglal-mának 80-ról 50 re leszállítását, s végre ezen akna jövendőre fontos, hanem a jelenben is hasznosgatni, melyek ennek útját állották : de ha más-demiának Fiuméból Triestbe áthelyezését megpalelne, amennyiben ott azok biztos kelendő- jól nem, időkimélés tekintetéből kellett volna jégre s fizetni képes vevőkre találnának. A bor : buzgolkodni az illetőknek azon, hogy földbirtok- i viszonyaik rendeztessenek s független birtok urai lehessenek. „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok“ régi magyar közmondás , de napjainkra s viszonyainkra alkalmazólag sok igazságot rejt magában. Az aratást befejezők, fájdalom, roszul ütött ki, annyira hogy közép és sör mellett különösen az újabb termékek közt leginkább a kész áruk és bútorok , a vaseszközök és bőrgyártmányok ígérnek ott nagy jövedelmet, melyekre nézve azonban ha van a birodalomban tartomány,úgy különösen Magyarország az, mely mindezekhez nem csak leginkább bővelkedik anyagokban, hanem a földirati vi- szerűnek sem mondható; daczára ennek piaczviszonyoknál fogva is legalkalmasb. Azt mondják ugyan több oldalról, hogy az ily, valamint általában a kézműipar körébe eső áruczikkekkeli kereskedésnek még most Magyarországnak nem csak a külföldön, hanem a ■ nem belföldön is igen sok nehézségekkel kell küzdenie. Nevezetesen a Bécscsel, s a birodalom egyéb gyárhelyeivel szerfölött megkönnyebbitett közlekedési s forgalmi eszközök most a hazai kereskedőket és vevőket egyrészről elvonják s a birodalom áruhelyeire vezetik; más részről az ott kifejlett és sokkal terjedtebb üzlet, mely a keleti kereskedés utait s csatornáit is elborítá, minket annyira háttérbe nyom, hogy versenyre nem kelhetünk, zsibbasztva lévén még azon előítélet által is, mikép közhiedelem szerint semmi oly jó s elegáns áruczikk sem kerülhet ki Magyarországból, mint a birodalom egyéb részeiből. Mi ellenben azt hiszszük, hogy ezen ellenvetésekben több a kishitű töprenkedés, mint a valódi oksúly.A megkönnyebbitett és megsokszorokon a gabnának még sincsen ára; mai nap országos gyalog vásárunk lévén, a gabnaárak következőleg bejegyezvék : búza 3 frt am., kétszeres 2 frt 24 kr. pp, rozs 2 frt pp. am., árpa 1 frt 45 kr pp., zab 1 frt 30 kr., kukoricza 2 frt 24 kr. pp. különben az üzlet mindenben csekélynek tűnt föl. — Kapás veteményeinkben még van reményeink, valamint szőlőhegyeink azon részében, hol a májusi jég, mely érzékeny kárt tett más termesztményeinkben is, meg nem paskolta a tőkét. Szomorú jövőnek nézünk eléje, s bizo Idalmunk az Istenben lévén, a bekövetkező küz- I delemteljes napokra innen merítünk erőt, egyébkint azt tartják Berzsenyivel: „Minden órádnak leszakaszd virágát, A jövendőnek sivatag homályát: Bizd az Istenség vezető kezére S élj az idővel.“ r. 1. rancsolni méltóztatott. Az „Eco di Fiume “ szerint az ugyanekkor újra fog szerveztetni, s egyebek közt csupán a három első osztály fog a szárazon, a negyedik pedig egy cs. k. hadihajón oktattatni. 20 cs. k. Apostoli Felségének Ferdinánd Miksa Főherczeg Főkormányzó Ur ő cs. Fenségéhez intézett legfelsőbb kézirata, Cremona városában közzététele után, nyilvános örömnyilvánításokra, s jótékony tettekre adott alkalmat. A neuenkircheni táborban múlt szerdán féldandáronkinti hadgyakorlatok eszközöltettek, melyek péntekre s szombatra is ki voltak tűzve. Csütörtökön szünnap volt. Az időjárás nem igen kedvezi, mivel szinte naponkint esik, azonban az eső többnyire délután áll be, úgy hogy a gyakorlatok csak egyszer szakasztattak félbe. A hadtest-parancsnok altábornagy úr szerdán este Bécsbe jött ; csütörtökön szemlét tartott anémet rend nagymesterei nevét viselő gyalogezred negyeddik zászlóalja ,s a korteuburgi szaparitási készletek fölött, s pénteken visszatért a táborba. A német szövetségi hadtestek megszemlélése végett legfelsőbb helyről a következő tábor-snokok jelöltettek ki: Lipót Föherczeg altábornagy ur ő cs. Fensége Poroszországot, Károly-Fer-dinánd Föherczeg altábornagy ur ő cs. Fensége Hannoverét, a württembergi herczeg, lovassági tábornok ur a badeni nagyherczegséget, Wein- Shardt báró altábornagy Holstein-Lauenburgot, a Gyula, jul. 26. (Piaczforgalom. Vége.) Ugyancsak heti két Mecklenburgot, Oldenburgot, Hamburgot. Lázott közlekedés ugyanis épugy emeltyűje minden vasárakon néhány mesterember is ki szokott ra- becket s Brémát, Thun-Hohenstein gróf altátrányban Magyarország közforgalmának is, rint Ikodni; egypár sor csizmadia, néhány magyar, bornagy a hesseni választó fejedelemséget, Nassaut, a birodalom valamennyi részének ; arra nézve néhány szűkszabó, köteles , kalapos és fazekas, s Luxemburgot, s Folliot-Crenneville gróf pedig, hogy jóságban s minőségben hazai ipar- mind helybeliek. Ezek közöl az utóbbiaknak az vezérőrnagy, mainzi várparancsnok, a tartalékgyaczikkeink is kiállhassák a versenyt s jó reno- a kiváltságuk van, hogy a négy országos vásáriogsági hadosztály egy részét illetőleg, mely a szász méera jussanak, mindaddig, mig azok valóban kivéve egyedül ők árulhatnak Gyulán cserép anhalti, reuss-i stb. tartományok hadjutalékaiból Augustus 4.1858