Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)
1858-09-18 / 213. szám
seik után járó kamatról a társulat javára önkényt lemondjanak, ezt magukban az alapszabályokban nem lenne tanácsos kimondani , mert ámbátor ezen áldozat is az egyesekre fölötte csekély, holott az egészre szerfölött jótékony lehet, mégsem jó eleve nagyobb áldozatokat igényleni, mint amennyi a társulat fönnállására mélhatlanul szükséges ; lehet azt később megkísérteni, és ha van annyi áldozatkészség az egyes tagokban , ez utóbb amúgy is elérhető. Tették azt nagyobb részt a laibachi egyletnek tagjai, miért ne tennék másutt is, csak előre igennek ne kivántassék, mert könnyen elidegenedést szülhetne. Leglényegesb azonban és legkényesebb oldala a szóban lévő associatióknak a kölcsönadásnak, és előlegezésnek Ugye Ez méltán legnagyobb figyelmet igényel, mennyit, t. i. kinek s miféle föltételek és eljárás mellett szabadjon előlegezni, hogyan történjék a visszafizetés, minemű biztosítás ajánlja magát főleg kétes esetekben, ez ami különösen gyakorlati szempontból tekintetbe veendő. Szintúgy biztos léte és felvirágzása az efféle egyletnek a kezelő közegek és hatáskörük szervezésétől nem csekély mértékben függ, miért mindezekről a tapasztalás sugalla intelmek fonalán a legközelebbi e tárgyban utolsó czikkünkben kívánunk szólani. Kassa, sept. 14. A kassai takarékpénztár, ellenkezőleg az országban levő számos takarékpénztárak szokásával, melyek számadásaikat a napév szerint vezetik, számadásait jul. 1-től jun. 30-ig szokta vezetni. Ekkér az épen lefolyt 1857/1-dik üzleti év számadásai befejezve és felül vizsgálva lévén, a t. szerkesztőség által az ország többi takarékpénztáraitól összegyűjtött és nyilvános közlésre bocsátott adatok kiegészítéséül van szerencsém a kassai takarékpénztár számadási kivonatát közleni következőkben: Az 1857. jul. 1-től 1858. jun. 30-ig terjedő üzlet évben. I. Bevétel : 1857 jun. 30-iki készpénz maradvány 75,817 ft 25 kr, az érdeklettek illető évi betételei 914,841 ft 10 kr, kamatok kölcsönöktől 10,895 ft 41 kr, előlegezésektől 7435 ft 27 kr. Visszafizetések kölcsönökből 6100 ft, előlegezésekből 104,286 ft 20 kr, beváltott váltókból 1,311,199 ft 45 kr, könyvecskék dijai 139 ft 29 kr, könyvecskék és váltók beváltási dija 23,503 ft 37 kr, beiktatási dijak 658 ft 44 kr, késedelmi kamatok 5348 ft 12 kr, kereskedési díj és agro 15,411 ft 3 kr, részvényátírási dijak 16 ft, államkötelezvények kamatai 4078 ft 57 kr, házbér 2440 ft, összeg 2,482,171 ft 50 kr. II. Kiadás: államkötelezvény kamatok kipótlása 411 ft 52 kr, folyó költségek 3227 ft 49 kr, szolgalati jaramiosaguk doort, részvény kamatok 1800 ft, az érdeklettek részére tőkeviszszafizetések 601,323 ft 7 kr, ugyanazok részére kamatkifizetés 37,003 ft, előlegezésekre 143,446 ft, váltók leszámítolására 1,562,480 ft 16 kr, kamat visszatérítések 599 ft 4 kr, ügyviselési dij 851 ft 39 kr,államkölcsön 3994 ft, házvételre 741 ft 36 kr, osztalékokra 12,600 ft, összeg: 2,381,646 ft 23 kr. Levonván a kiadást a bevételből, marad 1858 jun. 30-a a következő Üzletévre készpénz maradványul 100,525 ft 27 kr. III. Meglevő vagyon: készpénzben 100,525 ft 27 kr, betáblázott kötelezvényekben, és ezeknek 1858. jun. 30-ig folyó kamataiban 172 455 ft 1 kr, — előlegezésekben és ezeknek 1858. jun. 30-ig folyó kamataiban 182,410 ft 44 kr, — váltókban 680,959 ft 31 kr, — államkötvényekben 1858. jun. 30-krfolyam szerint és ezek kamataiban 24,656 ft 50 kr, — a 21 számú ház értékében az elhasználati 3° 0 levonása után 47,710 ft 46 kr, — 1858. jun. 30-ig folyó házbérben 600 ft, bútorzatban az elhasználati 5° 0 levonása után 508 ft 32 kr, összeg 1,209,826 ft 51 kr. IV. Függő teher: befizetett részvénytőke 15,000 ft, tartaléktőke 15,316 ft 56 kr, ezeknek 1858. jan. 30-ig járó 5% kamatja 1515 ft 50 kr, felek betételei 1,145,582 ft, 18 kr, ezeknek 1858. jan. 30-ig járó kamatja 19,176 ft 38 kr, előre befizetett előlegezési kamatok 645 ft 51 kr, előre befizetett váltókamatok 4938 ft 23 kr, ki nem váltás miatt eladott előlegezési fedezetek fölöslege 556 ft 16 kr, jövedelem utáni 3% ügyviselési díj 212 ft 49 kr, intézeti házjövedelem 2440 ft, összeg 1,205,385 ft 1 kr. Levonván a függő terhet a meglevő vagyonból, a lefolyt üzletév tiszta haszna 4,441 frt 50 kr, melyhez az ugyancsak a folyó költségből fentartott házjövedelme is számítható lévén, összes tiszta haszon , annak fentebb kitett sommájával együtt 6881 frt 50 kr. Léva, sept. 16. Meddő társaséletünk zajtalansága közepett, jól esett nekünk, a városunkon futólag átmenő. Vanék professor, mint magát nevezi, ködfátyol képeinek előtüntetése alkalmával a közszellemet fölelevenitve láthatni, s meggyőződhetni arról, hgy a szépnek, jónak, nemesnek s hasznosnak buzgó apostolai nem hiányzanak városunkban, s hogy csak munkásságunk különneműsége hátráltatja több jó s üdvös eszmének kellő megvitatását s az életre alkalmazását, így vagyunk többi közt, a khdedóvodára nézve; ez életszükségünk , fontosságáról általánosan meg vagyunk győződve , előkelő polgáraink által oldalvást meg is pendíttetett, de társas életünk szakadozottsága miatt egy egészszé nem bírt válni, s az ige nem tud megtestesülni; s hogy ne említsem egy czélszerű leánynövelde városunk és vidékünk oly égető szüksége, hogy e nélkül a civilisatio óhajtott színvonalára soha nem emelkedhetünk; e bajt mindnyájan érezzük, de mintha átok volna rajtunk , nem bírjuk a dolog nyitját föllelni; mindezt pedig szerény véleményünk szerint, mint fönnebb érintők, nem egyesülésünk miatt; tehát egyesüljünk, s mindenekelőt alakítlunk olvasó egyletet, mely összekötve legyen a jótékonyság egyéb nemeivel; hozzuk össze magunk csekély filléreinket, ha havonkint nem, mert tán nem telik tőlünk, legalább évnegyedenkint. — Egyesülés nélkül tehetetlenek vagyunk, s az egyesülés által, ha rögtön nem is, de idővel, égető hiányainkat pótolhatjuk. A fiú gyermekek nevelésére nézve több előnynyel bírunk, ámbár itt is sok kívánni való volna, a nagyobb erély kifejtése mellett, némely legyőzhetleneknek látszó akadályok elháríthatók volnának az illetőknek kissé vállalkozóbb szelleme által. Kis gymnasiumunk, a kegyesrendi tanárok vezetése alatt, szépen virágzik ; elemi iskoláink azonban, különösen a gymnasiumba előkészítő 4-dik osztály, különféle viszontagságoknak kitétetvék, mindenek előtt a helyiség egész jelenig nincsen kellőleg fölszerelve, minek következtében nyilvánossági joga is ez évben kétségbe vonatott, óhajtható volna, hogy ez ügy sikeres eredményének gátul szolgáló, s a kellő felszerelésű tanárokkali ellátásban rejlő akadály minél előbb megszüntessék,s hiszszük is, hogy e dolog érdemében eljáró iskolai bizottmányunk, a közönség s a tanrendszer kívánalmainak a leghelyesebben megfelelend. Anyagi állapotainkat tekintve, a nyár végső szaka ez évbeni sok mezei veszteségeinkért a kapás vetemények és a sarja termésében vigasztalást nyújtott; ezek némileg megóvják s biztosítják helyzetünket a fenyegető jövő ellen. Vajha ezt mondhatnák szőlőhegyeinkre nézve is, de ezek, ahelyett hogy a rózsás kedvet magában rejtő bortermési reményeinket fölhangolnák, úgy elhomályosították kilátásainkat, hogy szőlősgazdáink rájuk sem szeretnek nézni, s az elmúlt években rajtuk nem egy ízben nyert jó kedvet, már előre busarczczal gyászolják; az elmúlt hóbani gyakori esők következtében, a már eddig érett szőlő rothadásnak indul egyrészben, másban pedig még éretlen, s alig fog kellőleg megérhetni. „Semmi sem állandó a nap alatt; tündér szerencsénk kénye hány vet, játszva emel s mosolyogva ver le“, mondá Berzsenyi, s tapasztaljuk női. A tagosztályra nézve lévai uradalmunkban és Új Bars, Várad községekkel a barátságos egyezkedés szerencsésen megtörtént; örülünk, hogy mind a két fél saját érdekeinek helyes fölfogása által a mezei gazdászat felvirágzására oly fontos lépéseket ten, s buzdító például szolgált egyéb községeinknek is ily iránybani közreműködésre. r. 1. TARCZA: Alarkovics kanonok ur meggyilkoltatása. Kalocsán f. hó 14 én kezdődött meg a rögtön bírósági tárgyalás B. Katalin és M. János, mint a fölnevezett kanonok ur vád alatti gyilkosai ellen, melynek folyamatát lényegében a tárgy szomorú érdekességénél fogva egyik pesti német lap közlése nyomán adni mi is szükségesnek találtuk. A tárgyalás a szolgabíróhivatal teremében ment végbe. A vádlottak fölhivattak vádlóik megválasztására, s miután ők kijelenték, hogy ilyszerű ismerősük nincs, a rögtönbíróság Ábrahámfy János és Spech Lajos ügyvédeket nevezé ki védőkül, és pedig az elsőt B. Katalin, az utóbbit M. János védőjéül. A szokásos bevezetés után kezdődött az egyenkénti kihallgatás. B. Katalin, 41 éves, mohácsi sz., bár hajadon, mégis egy gyermek anyja, vagyontalan, szolgálattal igyekezett magát föntartani, ekkorig semmi törvényes büntetést sem szenvedett, deszél magyarul, és csak kevéssé tud az íráshoz. Már 2 év előtt volt néhány hónapig az említett kanonok úr szolgálatában, s ennélfogva ismerte annak házi viszonyait. Egy év előtt ismeretségbe esett M. Jánossal, kivel házasságon kívüli viszonyba ereszkedett. F. é. aug. 2-án mindketten Kalocsára jöttek, és egy bizonyos Weber nevűhez szálltak. A gyilkossági tervre nézve már azelőtt összebeszéltek s a nevezett napon, midőn egyedül voltak, szintén beszéltek róla, de mások előtt azt mondá Katalin, hogy egy zsidóhoz megy, a mosásnál segíteni. M. hó 3-kán látá a kanonok úr vádlottnőt, s minthogy előbbi szolgálóját elbocsátotta, s a szakácsnő is fájós kezén szenvedett, ennélfogva felszólitá B. Katalint, hogy néhány napig lássa el nála a szolgálatot. Vádlottnő ezt elfogadó, s belépett a szolgálatba. Következő nap megint beszél... M. Jánossal, s harmadik nap aug. 5-kén d. u. 4 órakor a kanonok úr távollétében beeresztő kedvesét a házba, melyben ő egyedül volt. M. János a földszinten levő cselédszobába húzódott, hol a kályha mögött elrejtőzködve tartózkodott. A kanonok ur visszatértéig vádlottnő kedvesével a bűntény végrehajtásáról értekezett. Midőn a kanonok ur hazatért, sejtelme sem volt M. János jelenlétéről, azt mondá Szolgálójának, hogy 8 órakor ismét eltávozik, de csak rövid ideig marad oda, így is történt. A szerencsétlen másodszor is hazajött, kétszer lejött az emeletről, hogy saját kezével bezárja a kaput és a folyosóajtót, és lássa, mit csinál vádlottnő, mert nem szívesen látta, ha a gyertya a cselédszobában sokáig égett. Midőn a kanonok ur másod ízben eltávozott, ezt mondá vádlottnő M. Jánoshoz : „Ha még egyszer lejön , akkor megragadjuk őt“; e végből M. János is a konyhába ment, s midőn a kanonok ur valóban nem sokára azután gyertyával kezében lejött a lépcsőn, nyakánál ragadá őt M. János, még mielőtt szólhatott volna, és földhöz veté, száját kezével befogva, hogy ne kiálthasson. A kanonok úr már a földön feküdvén még védeni i igyekezett magát, s erősen rúgott vádlottnő után , ki sodrófával közeledett lábaihoz; erre a gonosz asszony a sodrófával ütött gazdájára, vájjon fején vagy lábain-e, nem tudja pontosan, minthogy a gyertya kiesett a kanonok úr kezéből és kialudt. Midőn erre M. János kést kért, elhozta neki vádlottnő a szekrényben levő, vasnyéllel ellátott kést, melylyel a gyilkos a kanonok ur nyakát szúrta meg. Csakhamar meggyőződhettek a gyilkosok szerencsétlen áldozatuk haláláról. Vádlottnő erre ismét meggyujtá a gyertyát s mindketten bevivék a hullát az ajtó elől a konyhapadra. Vádlottnő pokróczba burkolá azt, a meggyilkolt nadrágját, melyben még a történt elővizsgálat alatt is jelentékeny somma pénzt találtak, a gyilkosok nem vették figyelembe, hanem a tett után az első emeleten levő teremekbe mentek. Vádlottnő azelőtt nem ismerte e teremeket, mint hogy a kanonok úr soha sem bocsátá oda a cselédséget, s még,’, naponkénti húspénzt is csak az ajtó oly kis nyílásán szokta kiadni, hogy csak kezét lehet látni. Vádlottnő és társa megvizsgált két szobát, melyben az eltulajdonított ékszerek és órák elzáratlan léteztek. Fontos nyomozást félelemből nem mertek tenni, s csak a tolószekrény fiókjait huzák ki, hol M. János egy zacskót talált tallérok, húszasok és aranyokkal, és egy csomag bankjegyet. Ezen zsákmánynyal, a gyertyát kioltva, lesiettek a földszintre, az ajtókat csak betéve és nem bezárva. Minthogy a keresztvassal elzárt folyosó ajtó elillanásulkát akadályozta, ennélfogva a cselédszoba ablakán ugrottak ki az udvarra, s az udvar kőfalán s a kert fakerítésén keresztül éji 10 órakor az utczára értek. Minthogy egyikük sem ismerte az utat, ezért egész éjjel csatangoltak s csak 7 órakor reggel értek Akasztóra, hol kinyugodtak. Az elrablott tárgyakat M. János czipelte magával. Félelmükben még az ellopott pénzt sem merték megolvasni, vádlottnő megbetegedett s az egész napot fekve töltötte. Aug. 7-én M. János visszajött Fogtüre Kalocsa mellett, hogy az ott hagyott ruhadarabokat elvigye, s másnap mindketten elindultak Szegedre, honnan utjokat Eszékre, s onnan ismét Baranyába verék. Utjokban többnyire gyalog mentek, mert kímélték a pénzt; kiadásaikat saját készletükből fedezték. M. Jánosnál a gyilkosság pillanatában állítólag 170 v. ft volt. A kanonok ur pénzéhez nem akartak nyúlni, minthogy M. Jánosnak szándéka volt azzal valamely „jó helyen“ korcsmát bérelni. Dárdán (Baranyában) elérte őket végzetük. Az ottani korcsmáros t. i. jelzé az idegeneket a csendőrségnek, mely a vádlottaktól útleveleiket kérő s böröndjöket megnyittatá. Mindketten átadattak a vizsgálóbírónak, s találtak náluk 5 kanonoki keresztet arany lánczokkal, két ezüst és 1 arany órát, 4 darab aranyat, 27 ezüst tallért, 6 ezüst forintost, 630 húszast, 53 ezüst 10 krost, két arany keretű képet, 2 ezüst érmet, 1 kanonoki gyűrűt, egy kötőt s 30 darab ötforintos bankjegyet. Ezen vallomás alatt B. Katalin a legnyugodtabban viselé magát, s mindent a legnyillszivűebben elbeszélt. Korábbi betegsége által meg lévén gyöngülve,egy ápolónő karján jelent volt meg. M. János 41 éves, kocsolai Tolnamegyei sz., gyermektelen özvegy, pécsi lakos, vagyontalan napszámos és szabadságos katona, beszél magyarul és szerbül, írói nem tud, tagadja, hogy valaha büntetve lett volna; egy előéletéről szóló okmányból kiderül, hogy gyilkosság gyanújából Pécsett be volt zárva, de bizonyíték hiányában fölmentetett. Vallomása szerint B. Katalin, kivel egy évig házasságon kívüli viszonyban élt, azért hívta őt Kalocsára, hogy ott szolgálatot keressen, s ha ez nem sikerülne, tovább menjenek. Nem emlékszik a napra,mikor érkeztek Kalocsára, s csak annyit tud, hogy egy Weber nevűnél kaptak szállást, és hogy B. Katalin többnyire távol volt a háztól, azon ürügy alatt, hogy egy zsidónál 1 ft napszámért mos. Aug. 5-én d. u. 4 órakor elhagyták Kalocsát s majd kocsin majd gyalog Akasztóba mentek, valamely tanyán törték az éjjelt, s csak másnap reggel 9 órakor értek Akasztóra. Az elvitt tárgyakra nézve, melyeket B. Katalin neki csak az után mutatott meg, azt mondá ez neki, hogy egy zsidótól kapta. A gyilkosságról vádlott épen semmit sem tud, ő nem volt jelen, s Katalin őt alaptalanul vádolja. Aug. 7- én visszajött a Fogtüre, hogy ott hagyott ruháit magával elvigye Másnap, mint ezt B. Katalin előadó, folytatták útjukat. Vádlott a bíró által tett ellenvetések ellenében is megmarad tagadása mellett; a részletek iránt kérdeztetvén, határozatlan feleleteket ad; azon kérdésre, várjon meg tudja-e mutatni azon házat, melybe aug. 5 kén ment, „nem“-mel felelt, mert azon nap részeg volt; midőn felhozák korábbi eltérő nyilatkozatát, viszonzá, hogy Dárdán tett nyilatkozatakor nem tudta, hogy tulajdonkép mit beszél. Az államügyész hathatós beszéde irányában, ki vádlottnak szivéhez szólt, a túlvilágra s az örök igazságra utalván öt, M. János egy ideig megmaradt előbbi állítása mellett, míg végre magába térve, néhány perczig tartó szünet után kijelenté, hogy kész a történteket elbeszélni. (A közönség közt erre halk morgás támadt, de mely magától megszűnt) M. János erre megvallá, hogy B. Katalin rábeszélte őt a gyilkosságra, a kanonoki ház kapuján ereszté őt be, s a kanonokot lecsalta a földszintre, azon ürügy alatt, hogy a kapun kopogtatnak. Midőn a kanonok lejött, vádlott neki rohant, letömte őt a földre s a kést nyakába döfé. Midőn a kanonok már halva feküdt, Katalin pokróczot vetett a hullára, s mindketten fölmentek az első emeletre, hol ajtót szekrényt nyitva találtak. A többi részletekre nézve vallomása megegyez B. Katalinéval. Kedvesével szembesítve, felszólitá ez, vallja be, hogy ők mindketten egyformán bűnösök; de M János, habár nem is a korábbi hévvel, megmaradt a mellett hogy Katalin ösztönözte őt a gyilkosságra; de az utóbbi tagadá e körülményt s azt állítá,hogy a gyilkosság végrehajtása közös öszszebeszélés eredménye volt. (Folytatása következik.) Bécs, sept. 16. Öcs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 23 ról kelt legfelsőbb határozatánál fogva megengedni méltóztatott, hogy oly vagyoni átruházások, melyeket a szülők a gyermekeikkel házasságban élő személyek számára, vagy pedig a melyeket a mostoha - szülők mostoha - gyermekeik számára tesznek, az illetékre nézve épen oly bánásmódban részesíttessenek, mint a szülők által gyermekeik számára tett vagyonátruházások. A Radeczky-szobor folyó hó 15-kén több kocsin megérkezett Prágába, s 16-n kelle megkezdeni annak a pompás talapzatra áthelyezését. Az egyes alkatrészek kirakása, összesen mintegy 20 mázsát nyomván, nagy nehézségekkel van összekötve. Mint hallatszik Lonz személyesen vezetendi a fölállítást. — A szövetségi csapatok fölött szemlét tartó magas testület a Neunkirchennél ma rendezett tábori manoeuvre-el bevégzé a Bécs közelébeni csapatok megszemlélését, s holnap Weltonson át Prágába utazandik. Weltonsban 3 lovas-ezred fog megszemléltetni, a beosztott ütegekkel. Prágában a szemle két napot veend igénybe, s sept. 20 n egy taktikai manoeuvre el fog bezáratni. — Mint az „österr. Corr.“nek Milánóból 15 ről írják, egy „ Gazetta Italiani“ czim alatt legközelebb megjelenendő uj lap programmja adatott ki, a szerkesztő S a u h e t i i. az első szám f. évi oct. 1-jén fog megjelenni. — A világhírű karlsbadi gyógyfürdő 500 éves jubilaeuma f. hó 12 n ünnepeltetett meg. A német vasúti igazgatóságok triesti congressusának f. hó 13-ai ülésében, Heuser igazgató felolvasa azon bizottmányi jelentést, mely az egyleti jószágszabályzatra vonatkozó indítványokat illeti. A vita megnyitása előtt Costelobe egy erre vonatkozó indítványt tett, melyet Hartmann főigazgató formulázott. E szerint egy 7 tagból álló bizottmány neveztetnék ki, az ügyvezető igazgatóságot is beleértve, mely az átalános német kereskedelmi törvénykönyv tervének mindazon határozatait megbírálandja, s azokról véleményt adand, melyek ha törvényül kihirdettetnének, átalában a vasút szállító intézetére, s különösen az ez iránt fennálló részvénytársulatra alkalmazandók lennének, s mely bizottmány a közgyűlés által felhatalmaztatnék arra, hogy az általa kidolgozott véleményző nézeteket, az előtte alkalmasnak látszó módon a magas kormányok tudomására juttassa. Az indítvány hosszas vita után elfogadtatott. Továbbá szintén elfogadtatott azon bizottmányi indítvány, miszerint a vasúti igazgatóságok nem kötelesek, a díjmentesen feladott javakra utánvételeket engedni meg , s miszerint azon igazgatóságoknak , melyek az ily javakra az utánvételt meg akarják engedni, az iránt az összes egyleti igazgatóságokhoz közlést kellene tenniök. Erre Kühlwetter igazgató a személyekre, úti podgyászra stb. vonatkozó egyleti szabályzat tárgyában bizottmányi jelentést terjeszt elő, melynek egyes fejezeteihez több pótlékok javasoltattak. 14-én szintén az említett bizottmányi javaslat szavazásra került, először is az átvizsgált s újra szerkesztett egyleti jegyszabályzat tárgyalása kezdetett meg. Erre következett az egyleti szabály megváltoztatása, az egyletbeni részvevést tárgyazó határozatokra vonatkozólag. Végül határozat hozatott az egylet által az állam kormányokhoz intézendő indítványok iránt a vámrendtartásnak a vasúti közlekedés által feltételezett módosításait illetőleg. — Mint a „Wiener Zigunak Hongkongból jul. 16-ról írják, a „Novara“ cs. k. fregát jul. 5 . Szerencsésen Hongkongba érkezett. Az expeditiót az angolok igen nagy kitüntetéssel fogadták. A commodor, Wüllerstorf-Urbair báró, s a tisztek közöl többen egy angol ágyúnaszádon kirándulást tettek Kantonba, s ott meglátogatták a szövetséges hatalmasságok főhadiszállását. A természetvizsgálók Hongkong szigetére, s Macaóba tettek kirándulásokat, messzebb bemenni a tartomány belsejébe, a politikai viszonyok miatt, nem volt lehetséges. Az expeditionak 17 ín kelle Shangaiba indulnia, erre a Marianne, Karolina és Salamon szigeteken át Sydneybe mennie. NAPIHÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, September 18 .A Hildegard Főherczegasszony Öcs. Fensége magas pártfogása alatt álló pesti bölcsőde javára a zugligetben Deutsch W. ur által rendezett hangverseny a költségek levonása után a nevezett czélra 43 ft 45 krt jövedelmezett.