Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)
1858-09-19 / 214. szám
Peat. Vasárnap TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Részvétnyilatkozat. — Politikai napi szemle. — Kilátások ez idei gabonaüizettnkre. Levelezések: Bécs. A bécs-trieeti vasút el van adva. A közjegyzőket illető határozat. Zsemle, kenyér, huslimitatio ügy.) Buda. (Szeméthasznosítási terv.) Temesvár. (Vásártériig.) Bécs. (Vegyesek.) Napihirek és események. Külföld: Anglia. (Reformbill.) Panéziaország. (Vegyesek.)Belgium. Németország (A régensnég. A „Zeit“ a dán válaszról.) Távirati tudósítások. — iskolai értesítés. — Szinházi előadások. — Börze. — Meteorológiai észleletek. — Danavizálás. Tárcza. (Markovics kanonok ur meggyilkoltatása. Folyt, és Vége.) HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 7-ki legfelsőbb határozata által Nimira Antal főáldozárt és arbei lelkészt, provicariust és iskolakerületi felügyelőt, Marin Natal lelkész-esperest Lassin-piccolóban és iskolakerületi felügyelőt, Petris Péter titkárt a püspöki curiában és házassági törvényszéknél, és Petris Lőrincz spirituális igazgatót a benedekrendiek biersói conventjében, czimzetes kanonokokká a vegliai székesegyháznál legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A nagyváradi cb. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Wiedmann Károly pénzügyőrségi utánnézőt egy III. osztályú irodasegédi állomásra ideiglenesenkinevezte. F. é. sept. 11-én a bidai cs. k. egyetemi nyomdában az orsz. kormánylap első osztályának XXIV. darabja mind német egyes mindösszes kettős kiadásokban megjelent és szétküldetett. Tartalma : 117. szám. A pénzügyi ministeriumnak 1858. julius 14 -én kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, Dalmátországot kivéve, a vámterületből kivitt sertési fogyasztási adó visszatéritése iránt. 118. sz. 1858. augustus 1-jén kelt császári rendűlet, kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, az austriai pénzbecs tárgyábani határozatoknak a büntetés mérvét meghatározó pénzösszegekre s a birságokrai alkalmazása iránt. 119. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1858. augustus 4 kén kelt kibocsátványa, kiható azon koronaországokra, melyekre nézve az 1858. január 24 kén kelt császári rendelet (birod. törv. lap VI. darab, 1. sz.) kibocsáttatott, az ezen császári rendelet által, a díjköteles ügydaraboknak a díj kiszabása végetti közlése tekintetében, minden hatóságokra és hivatalokra ruházott kötelezettségek iránt. 120. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1858. augustus 8-kán kelt kibocsátványa, kiható az egész birodalomra, a fegyverek s lőszereknek Bosnyákországbai kivitelét tárgyazó tilalom iránt. F. é. sept. 11-én a bécsi cs. k. udvari és államnyomdában a birodalmi törvénylap XXXVII. darabja megjelent és szétküldetett. Tartalma :, 141. sz. Császári nyiltparancs f. é. sept. 3-ról — hatályos a birodalom egész területére — az egyenes adóknak az 1859-ik évre leendő kivetését illetőleg. 1 September 19.1858. Kiadó hivatal van: Egyetem-utóiéban, Mkanám alatt, földallnt. BUDAPESTI HÍRLAP. Az országos hivatalos lap e czim alatt Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 1 frt. Helykén: félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötsar halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedigré kr? «*&• mutatik. — Egyes szám 20 pkr. Mnerbeentói Iroda: EgyetemnkM lan a. 8-ik emeleten. előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában Egyetem-ntoza 1-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a csim. lakhely s utolsó posta feljegyzése ■ellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivőt ahoz utasítandók. „BUDAPESTI HÍRLAP“ alulírottnak kiadásában jelenvén meg, ez bátorkodik a t. ez. közönséget előfizetésre fellelni. A „Budapesti Hírlap“ programmja a tisztelt olvasó közönség előtt eléggé ismeretes. Mennyire sikerült e programmot a szerkesztőség törekvésének valósítania : e kérdésre olvasóink növekedő részvéte lap iránt a legkedvezőbb feleletet adja. Itt csak annyit jegyzünk még meg, hogy a „Budapesti Hírlap“ mint hivatalos lap, a hivatalos hirdetések, földteher mentesítési, kárpótlási ügyek stb. közlése által nemcsak a cs. kir. hatóságoknak, hanem magántisztviselők, ügyvédek-, földbirtokosok- és a legtöbb kereskedők és üzleti egyéneknek is nélkülözhetlen. Az előfizetés történik ! Budapesten e lap kiadó-hivatalában (egyetem-nteza 2. sz. a. takarékpénztár-épületben).— Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál és postakiadásignál Az öszvegnek — a lapküldési késedelem, illetőleg félbeszakadás kikerülése végett — mennyire lehetséges, még e hó folytában leendő bérmentes beküldése kéretik. Előfizetési föltételek: Postán küldve évnegyedre 5 frt pengő pénzben. Budapesten házhoz küldve évnegyedre 4 „ „ „EMICH GUSZTÁV, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. NEMHIVATALOS RÉSZ. Alig múltak el Monzában az ünnepélyek, melyekkel a Főherczeg Főkormányzó egy a császári családra s Austriára nézve oly nagy mértékben szerencsés s örömteljes eseményt ünnepelt meg, midőn ugyanonnan azon megrázó hir érkezett hozzánk, mely két fejedelmi házat a legmélyebb gyászba merit. A gondviselés végzései kinyomozhatlanok , s az bölcseségében oszt ki örömet s szenvedést. A Mindenhatónak tetszett Margit Főherczegnőt élte világában magához szólítai, s föloldani egy oly házassági szövetség boldogságát, melyet a leggyöngédebb hajlam kötött. Keze eltávolítá őt ama földről, melyen áldólag járt, azonban atyai szeretete vigaszt is tud adni a sajnos veszteségért. Ezen vigasz ama magas erényekrel visszaemlékezés, melyek az elhunytat kitüntették s őt királyi szülei s azon Császárház legbensőbb szeretdének tárgyává tevék, melyhez ő most tartozott, amaz erények, melyek azon népnek egész ragaszkodását s tiszteletét szerzék meg számára, melynek közepette, Fenséges férjének oldalán élt. Ezen vigasz az ő jámbor s istenfélő éltéres viszszaemlékezés, mely a hátrahagyottaknak bizonyosságot ad a felől, miképp azért hivatott el innen, hogy erényeinek isteni jutalmát elvegye. Az ő fejedelmi s keresztényi működésével ezen visszaemlékezésben fog ö köztünk folyvást élni. Mi őt megőrizzük sziveinkben s emléke nem fog kihalni. (Wien. Ztg. Pest, September 18. ) (Politikai napi szemle.) Ha az átalánosan elterjedt híreknek hitelt adhatunk, a poroszországi ideiglennek tartama már nem hónapok vagy napok, hanem csak órák szerint lenne számítandó. E hó 18 ra vagy 19-re várták a végleges eldöntést s a távirő minden perezben meghozhatja ennek hirét. Mindazáltal nem lesz érdektelen röviden vázolni azon állást, melyet a pártok ez ügyben elfoglaltak; a szabadelvűek, szorosan ragaszkodván az alkotmányhoz, ennek 56 czikkét teljesitendőnek s így az országgyűlést egybehivandónak tartják, hogy ez aztán mondja ki a régensség életbeléptetésének szükséges voltát; e párt tehát a népképviselet számára akarná a végeldöntést fönntartani. A túlsó jobboldal ellenben azon véleményen van, miszerint itt családi ügy forog szóban, melyhez a népképviseletnek semmi köze nincsen ; e párt tehát az országgyűlés közreműködését teljesen ki akarná zárni, egyszersmind pedig — mivel a porosz herczeg részéről nagy rokonszenvre nem számolhat, — ennek hatalmát is a menynyire lehet megszoríttatni példa az által, hogy a herczeg nem „regens“, azaz önálló (csakhogy nem koronázott) uralkodó, hanem a mostani király „uralkodótársa“ (Mitregent) lenne. Végre a középső párt ama két szélsőséget egymással öszhangzásra kívánja hozni, akkép, hogy a herczeg „egyelőre“ vagy „míg a király akadályoztatása tart“ régenssé neveztetik ki, s e kinevezés tudomásul vétele végett az országgyűlés utólag egybehivatik. Ezen utóbbi indítvány a valósulásra legtöbb kilátással látszik bírni s a király irányában ez a leggyöngédebb forma lenne, mert nem zárja ki már a priori azon lehetőséget, hogy IV. Fridrik Vilmos (ami egyébiránt épen nem valószínű) a kormányt valamikor ismét átvehesse; a porosz herczeg önállóságot nyer s az országgyűlés sem mondhatja, miszerint őt teljesen elhanyagolták. A beteg király a telet alkalmasint a regényes comoi tó partjain fogja tölteni; a jövendő események pedig már izmos kezet, szilárd kormányt találandanak Poroszországban. A Dunafejedelemségekre vonatkozó szerződés már majdnem mindenünnen meg van erősítve ; még csak Törökország ratificátiója van hátra, mely az okmányok fordítása miatt elhaladt; e hó végén azonban minden renden lesz s october első napjaiban ha nem is maguk a követek, de legalább a követségi titkárok a ratificatiók kicseréléséhez foghatnak. Azután a jegyzőkönyvek közzététele s a választások kihirdetése fog történni. Ami a kospodári jelölteket illeti, már most neveket is hallunk említtetni.Francziaország,miként mondják, Sturdza és Ghika, Austria Stirbey és Bibesco megválasztatását kívánná, és Oroszország ? Ez ártatlan, mint a bárány — mondják az ő lapjai — neki semmi pártfogoltja nincsen, csak azokat nem kívánja, kiket — Austria kívánna..........Ez is egy adalék a „közeledési“ hírek hitelességének megítélésére. — Ezekre nézve továbbá megjegyezzük, miszerint a „Nord“ egész határozottsággal jelenti, hogy Sándor császár nem jó Bécsbe, sőt hogy látogatásról az érdekelt körökben soha komolyan szó sem voló. Általában úgy látszik, miszerint a két kormány közti feszültség még mindig a régi s azon rögtön megváltozott politika, melyet a czár Lengyelország irányában követni kezd, tán nem kizárólag Ő Felsége igazságszeretetéből s azon meggyőződésből ered, miszerint e nemzetnek évek hosszú során át az orosz kormány alatt igen sok igazságtalanságot kelle eltörnie! Azonban nem bonczolgatunk tovább ezen titkos szándékokat; örömmel üdvözöljük Oroszországot a haladás mezején s törekvéseinek nemességéért megbocsátjuk neki, ha egy kis önzés is vegyül a dologba ! Ha Oroszország e vagy ama szomszédját soha mással nem boszantja, mint azzal, hogy a maga népeit boldogítja, ezen boszantást bátran folytathatja. A franczia meghatalmazott, Sabatier consul, Dzseddába megérkezett, hanem a „rendkívüli előadás“ még nem kezdődhetik, mert a bingo még nincs a helyszínen, t. i. a „Duchayla“ hajó, mely a franczia követelésekhez szükség esetén a bassust fogja dörögtetni. Komolyan állítják, hogy — ha Sabatier követelései nem teljesítetnek — a francziák újra bombázandják a szerencsétlen török várost. Már most csakugyan lehetségessé válik, — amiben eddig mégis kétkedtünk — hogy a felakasztottakat is még egyszer felakasztják, vagy helyettük egy pár ártatlant akasztanak, csak hogy a francziáknak is legyen separat „elégtételük!“ Ezt műnyelven „a nyugati civilisatio kelet felé való terjesztésének“ nevezik. tótól, a nélkül mondva ezt, hogy a komáromi, nyitrai, pozsoni, győri, mosod, szóval a felső kis síkságtól a termelő szerepet megtagadnám, de melyek kiviteli képessége az alfódé irányában elenyészik, és a két vidék közti forgalom épen Pesten vonul keresztül , ez itt keresztülvonuló forgalmat bátran választhatjuk tájékozásunk első messzelátó pontjául . Hozatott be Pestre részint helybeli fogyasztásra , részint feljebb szolgáló átvitelre vontató- és gőzhajókon , valamint vasúton (a körülfekvő vidék tengelyen szállítása, mely aránylag különben is csekély, itt nincs számítva) (1854 n 8,715,000, 1855 n 7,422,869; 1856 n 7,986,113 mérő különféle gabona. Részletezvén ez utóbbi évet, volt a behozott mennyiség közt 2,772,315 mérő búza, 417,523 m. rozs és kétszeres, 292,649 m. árpa, 2,313,086 m. zab, 1,599,795 m. kukoricza, 289 807 m. köles, 300,938 m. repere. Az ezen évi termés az egész országban az ősziekre nézve mennyiséget illetőleg igen középszerű, minőséget illetőleg nagyon jó volt; a tavasziak kevésbbé voltak sikerülve. A Bánságnak különösen súlyos búzája, 83—89 fontos termett. A kukoricatermés szintén igen középszerűig ütött ki. A külföld a miénkhez hasonló állapottal dicsekedhetett, név szerint az év őszén, midőn Pesten a rozsnak átmérőleges ára 2 frt 28 kr volt, akkor az Boroszlóban 2 frt 54 krra it. Mégis részint a birodalmi tartományok kielégítése, részint a kivitel annyira megfogyasztotta a termést, hogy mint közönségesen tudjuk, az 1857-dik jó év bizony igen kevés készletet talált, és a nagy termésre valóban szükség volt, hogy magukon a termelő vidékeken is drágaság ne álljon elő. ------------------— * «V« M ItLICUU UtJUl* tttl kitett összegből következő mennyiség ment részint a birodalmi tartományok szükségletének fedezésére, részint külföldre fölfelé:búza 2,179,861,rozs éskétszeres 427,650,árpa 234,045, zab 2,158,662, kukoricza 1,092,863, köles 300,913, repere 278,728, összesen 6,672,722 mérő. Megjegyzem , hogy a kölesnél az 1855-dik évről leraktározott nagy készletből lehetett többet kivinni , mint mennyi tulajdonkép behozatott. A legközelebb lefújt 1857 dik évet illetőleg adatunk következőleg áll: A Pestre részint vontatóé , részint gőzhajókon és vasúton alulról érkezett gabonamennyiség 6,885,030 mérőt tesz. Ennek azonban egy része a megelőző 1856 dik, másik az 1857-dik évi termésre esik , miszerint az august utójáig való behozatalt az 1856-ik évre vevén, a September 1-jétől történt behozatal az 1857-ik évi termés számadására következő: búza 946,332, rozs 32,329, árpa 53,378, zab 1,481,341, topáik 35,725, köles 2129, repere 73,531, bab 432, lenmag 3156, részint kétszeres, részint a gőzösöknek és vasútnak a gabona-miség szoros né,kim terhe 1,196,853, összesen 3,844,206 mérő.Ehhez a járni folyó évben a 201.végéig terjedő behozatal összesen 4,835,135 mérővel, melyből 1,948,358 mérő búza, 188,264 mérő 252,’il.líz árpa 1,459-253 mérő zab, 305,860 mérő kukoricza, 17,555 mérő köles, 15,964 mérő repeze, 1018 mérő bab, 69 mérő lenmag 773,694 mérő kétszeres, s a vasutaknak a gőzösöknek gabonamiség szerint meg nem különböztetett terhük. Összervén pedig a két menynyiséget, úgy mutatkozik, hogy a múlt évi termésből 8,679,341 mérő jött már fel Pestig. Megjegyzem, hogy adataimat 1856-ig a budapesti kereskedelmi és iparkamara hivatalos közleményéből, 1857. és 1858-at illetőleg a kérdéses forgalmat kezelőknek időnként nyilvánosságnak átadott s összegyűjtött közléseiből vettem, melyben gyűjteményem hiányos lehet ugyan, mennyiben belőle valami kimaradhatott, de any- kilátások ez idei gabonaüzletünkre. Pontosan megmondani a jövendőt, minden emberi erőt túlhalad , de a lehetőségnek az öszszevett körülményekből szorgos figyelemmel tájékozása nagyon megközelítheti a bekövetkezendő valót. Csak ily felfogással is olvasóimnak nagy részét legközelebbről fogja érdekleni, ha idei gabnaüzletünket illetőleg összeállítom a nézőpontokat, melyekről ennek jövendőjébe széjjel lehet látni. Ezt a múlt eseményeinek s körülményeinek a jelenre alkalmazásával teszem, a két összeállított adatból húzván következtetést. Pest nem főpontja ugyan többé a magyarországi gabonakereskedésnek, mert Győr által immár teljesen háttérbe van szorítva , de mivel itt válik el mert egy alró termelő vidék a fogyasz