Budapesti Hírlap, 1858. december (275-299. szám)
1858-12-01 / 275. szám
Pest, Szerda 275. December I. 1854. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve mindennap reggel. Előfizetési dij austr. pénzértékben : Vidékre : november és december hóra: 3 frt 50 kr. Helyben : 2 frt 80 kr. — A h i r d e t é s e k ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 10 kr, többszöriért pedig 1 kr számittatik. — Egyes szám 35 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 1-ső sz. a. 2-ik emeleten. BUDItPE Előfizethetni helyben:a lap kiadó hivatalában, Ferencziek tere, 7-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadóhivatalhoz utasítandók. Kiadó hivatal van: Ferencziek tere,7*ik szám alatt, földszint. HÍRLAP. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS ' A BUDAPESTI HÍRLAP'' ' 1859. január 1-je napjától fogva a „Budapesti Hírlap“ az eddiginél nagyobb alakban, új kiállítással, valamint még gazdagabb és változatosabb bértartalommal fog megjelenni. A „Budapesti Hírlap“ 3 főrészből állandó és pedig a FŐLAP Hivatalos részében közleni fog a Felséges Udvart illető eseményekről minden tudósítást, minden kinevezést, előléptetést, szolgálati változást, nemesi rangra emelést, kitüntetést stb. továbbá minden császári nyilatkozványt s legfelsőbb kabineti iratot, törvényt és rendeletet, valamint a birodalmi és országos Törvénylap minden megjelenő darabjának tartalmát. Nemhivatalos része tökéletes átnézetét adandja a politikai, kereskedelmi és társadalmi téren előforduló legérdekesebb és legújabb eseményeknek; vezérczikkeket fontos politikai, nemzetgazdászati és iparkérdések fölött; tartalmas levelezéseket a bel- és külföld minden részeiből, a kereskedelmi kamrák tárgyalásait, a legérdekesb napi újdonságokat, színbírálatokat, törvényszéki tárgyalásokat, meteorológiai észleleteket, árfolyamokat, megholtak névsorát, vízállást stb. Végre gondol megválasztása Tárcsát; a MAGÁNIHALÓ, mely ezentúl egyedül a főlapon, vagy annak mellékleteképen fog megjelenni, mindennemű nemhivatalos és magánhirdetéseket; a HIVATALOS ÉRTESÍTŐ közölni fog minden, a cs. k. udvari hivatalok, hatóságok és országfejedelmi hivatalok , valamint a községhatóságok által a rájuk ruházott hivatali hatalom gyakorlása közben hivatalos alakban kibocsátott, továbbá a cs. k. egyetemek, akadémiák és más tudományos és művészeti államintézetek stb. által kiadott hirdetményeket. Megjelenik a „Budapesti Hírlap“ mindennap, az ünnep- és vasárnapokra következő napok kivételével. Előfizetési föltételek: Austriai értékben. A főlap, Magánhirlő és Hivatalos Értesítője együtt: Budapesten: egész évre 15 frt; félévre 8 frt, évnegyedre 4 frt 50 kr; egy hónapra 1 frt 75 kr. (A házhoz hordásért havonkint 15 új krral több.) Vidékre: egész évre 19 frt; félévre 10 frt; évnegyedre 5 frt 50 kr; egy hónapra 2 frt 10 kr. Hogy egy sokfelől nyilvánított óhajtásnak elégtétessék, ezennel előfizetés nyittatik csupán a főlapra a Magánhírlővel, azaz a Hivatalos Értesítő nélkül, a következő árak szerint: Budapesten: egész évre 10 frt; félévre 5 frt 25 kr; évnegyedre 3 frt; egy hónapra 1 frt 25 kr. Vidékre: (postai szétküldéssel) egész évre 14 frt; félévre 7 frt 25 kr ; évnegyedre 4 frt; egy hónapra 1 frt 60 kr. (A házhoz hordásért havonkint 15 új krral több.) A „Magánhirlő“-be igtatatandó hirdetések dija következőleg számittatik: Egy hatod hasábu petit sor 1-szeri beigtatásnál 8 ujkrjával. „ „ » » 2-szeri „ 7 „ „ „ n '» I» 3-szori „ 6 „ „ még többszöri ismétlésnél arányos ármérséklés engedtetik. Bélyegdijul minden egyes beigtatásért 30 ujkr fizetendő. Újévtől kezdve mindazon levelek, melyek nem közvetlenül a szerkesztőséget, hanem az előfizetést és hirdetvénybeigtatást akár a Magánhírlőbe, akár a Hivatalos Értesítőbe, illetik, „A Budapesti Hírlap cs. k. kiadó-igazgatóságához“ (Pesten, Barátok tere 7-dik sz.) és pedig a Hivatalos Értesítőbe szólóknál e hozzátétellel: „hivatalos ügyben“, az előfizetésre vonatkozóknál pedig ezzel: „előfizetési pénzzel“ bémentesen intézendők. Az előfizetésnek mielőbb, és pedig január lseje előtti megtétele kéretik, minthogy a később érkező előfizetők számára utánküldönyzés csak 5-dikéig fog eszközöltetni. Pest, december 1-je napján 1858. A BVivnssilásfi Tiflansz triartatívzarnnicanra. TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVatalos rész Politikai napi szemle. — A bad weis-linz-gmundeni és a tiszai vasút. — Leghegyebb honanyai intézkedés az államszolgák irányában. Levelezések: Pátka. (Egyház és iskolára tett áldozatérti hálaköszönet) Jászberény. (Kertészi ünnepély. Birtokrendezés haladásit.) Bécs. (Vegyesek.) Napihirek és események — Tárgyalási terem. (Lopás bűne fölötti végtárgyalás.) Külföld : Francziaország. (A francia kormány megnyugtató biztatásai. A „Journal des Debats“ czikke. A franczia lapok hazias hangjának hatása Olaszországban.) Olaszország. Távirati tudósítások. — Gazdaság, ipar és kereskedelem. Színházi előadások — Börze. — Meteorologiai észleletek. — Du ■■ a visái lá B. tárcza. (A chinaiak Chinán kivül. Folyt.) HIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. Apostoli Felsége sajátkezűleg aláirt okmány által Werner Ferencz cs. k. főtörzshadbirót, mint a vaskorona rend 3. oszt. lovagját, e rend szabályai értelmében, az austriai cs. állam lovagi rangjára ditelengedés mellett legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége f. é. aug. 13-ki legfelsőbb határozata által Walerys 18 kereskedőt, fizetéstelen austriai alconsullá Bastiában Corsica szigetén legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő és kir. Apostoli Felsége f. é. nov. 13-ki legfelsőbb határozata által dr. Bischoff Ferdinándot a német birodalmi- és jogtörténet rendkívüli tanárát a lembergi egyetemben, e szak rendes tanárává ugyanott legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Csütörtökön f. é. nov. 18-án a budai cs. k. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyar országos kormánylap első osztályának XXXIV. és XXXV dik darabja mind a német egyes, mind az összes kettős kiadásokban. A XXXIV. db tartalma : 180. szám. Az igazságügyi ministeriumnak 1858. October 5-kén kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész területére, melylyel a cs. k. legfőbb törvényszéknél udvari titkárok fizetési fokozatainak megváltoztatása tétetik közhírré. 181 sz. A vallás- és oktatásügyi ministeriumnak 1858. October 6 kán kelt kibocsátványa, kiható a birodalom területére, melylyel az 1858. September 8-kán kelt legfelsőbb határozványnak a paduai és paviai egyetemeken a jog- és államtudományi tanulmányok szabályozását, ezen egyetemek bölcsészeti karainál az évi és félévi vizsgálatok megszüntetését, s az elméleti államvizsgálatok szerkezetét tárgyazó rendeletei közzétételiek, s abból legközelebb az 1858—59 tanévre keletkező néhány végrehajtási szabályok és átmeneti határozatok kibocsáttatnak. 182. sz. A bel- és igazságügyi, továbbá a kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministeriumoknak 1858. october 7-kén kelt rendelete, kiható Dalmátországra, a közúti és vizi építményeknél követendő kisajátítási eljárás tárgyában. 183. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1858. october 7-kén kelt rendelete, a Baziáson fölállított I. osztályú mellékvámhivatal tárgyában. 184. sz. A kereskedelmi ministeriumnak 1858. October 7-kén kelt rendelete, a távirati szállítási és egyéb illetékeknek az uj austriai pénzbecsbeni megállapítása iránt. 185. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1858. October 10-kén kelt kibocsátványa, kiható az egész birodalomra, a fegyverek, fegyveralkatrészek és lőszertárgyaknak Szerbiába ki- és átvitelét tárgyazó tilalom iránt. A XXXV. darab tartalma : 186. sz. A pénzügyi ministernek 1858. October 12 kén kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész területére, az uj austriai pénzbecsnek az irradalmi s a közpénzalapi hivatalnokok és szolgák, továbbá ezek hozzátartozói által húzott járandóságokra alkalmazása iránt. 187. sz. A kereskedelmi ministeriumnak 1858. October 14 kén kelt rendelete, új levél- és hírlap jegyek behozatala iránt. 188. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1858. October 16 -án kelt rendelete, kiható az egész birodalom területére, a katonai határőrséget kivéve, mely által, a megnyitott csődöknek a cs. k. udvari és államnyomdával közlése rendeltetik. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, november 30 . (Politikai napi szemle.) Mihelyt az ember egyszer benne van a félelemben, nehezen tud abból kibontakozni. Tegnap csak osztrákfranczia bábomnak lehetőségéről szóltak ; ma már „alpesi táborról“ szólnak a párisi levelek, hozzátévén, miszerint a krími háborúból ismeretes Bombaki tábornok lön ezen állítólagos „alpesi had“ főparancsnokává kineveztetve. Továbbá azt akarják tudni, hogy Párisból parancs indul ki, mely szerint a marseille-touloni vasút építését minden áron siettetni kell, szóval úgy tesznek, mintha már előestéjén állnánk az annyira rettegett háborúnak. Hanem mindezen aggasztó jelenségek ellenében legalább némileg csillapítólag hat az, hogy a párisi börze magatartása egy kicsinyt megjavult. Ez azt mutatja, hogy a veszély, ha csakugyan létezik, legalább közvetlen jövőben nem fenyeget. E véleményen van a brüsseli „Independance“ is, mely nem meri agyon egyenesen meghazudtolni azon híreket, melyek Francziaország szándékaira nézve keringenek- azonban furcsának találja, hogy a világ most kezd nyugtalankodni, oly veszély miatt, mely csak „egy vagy két év múlva“ (sic!) fog bekövetkezni. A „Nord“ határozottabb cáfolatát hozza ugyan a harczias híreknek, hanem e lap körül már néhány ízben meggyőződtünk arról, miszerint ő egyszerű szócsöve a franczia külügyministériumnak, és ennek részéről épen oly dolgok kimondására használtatik, melyek rendesen más vagy harmadnapra alaptalanoknak bizonyulnak és miknek kimondása által a párisi lapok még sem szeretik magukat blamirozni. A „Journal des Débats“ megnyugtató czikkére nem hajtunk; a „Debats“ szerint mindazt, amit mostanában fölhoznak, a Roma ellen indított hadjáratra is alkalmazhatták volna, pedig e hadjáratnak mégis helye volt! Azonkívül a „Patrie“ is hevesen polemizál a „Débats“ ellen s azt mondja e lapnak: ne féljen, hogy a hábort alaptalan gyanú, túlzott érzékenység vagy esz télén nagyravágyás következtében ki fogni törni: „háború csak akkor lesz, ha szükségessé válik!“ Igen ám, de ki fogja ezt eldönteni? Napóleon császár a háborút tán szükségesnek tartandja oly időben, midőn fél Europ: nem csak fölöslegesnek, hanem ártalmasnak is ítéli. Az inspirált lap egyébiránt czikkének élé ez ízben is Austria ellen fordítja, valamivel józanabb módon az igaz, de lényegében ugyanaz mondván, mit a minap a „Presse“ rivalgott bámuló világ fülébe. Leges legérdekesebbek azonban a „Continental Review“ leleplezései, azak titkos ármányokra vonatkozólag, melyek Olaszországban látszólag ártatlan eszközök álta forraltattak ; még Matild herczegnő olaszhon útja is politikai czélú volt volna. Pepoli gróf a császár rokona, egyre vándorol Pária és a