Budapesti Hírlap, 1859. május (99-129. szám)
1859-05-04 / 102. szám
1859. — 102. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. tr. kr. Egész évre 16 — Fél évre 8 — tr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy nőnapra 1 75 tr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 6 26 (A házhozhordásért havonkint 1garral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban, egyes számára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: egy o teriutcza, 1. szám 2-di emelet. A Hivatalos Értesítő nélkül. , fkl. kr Évnegyedre 3 — Egy nőnapra 126 KIADÓ UIATAL: Barátok tere 7. szám földszint BUDAPESTI Szerda, május 4. Előfizetési árak ausztriai értékben VIDÉKRE. (Naponkinti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. I . fr. kr. Egész évre 19 — Évnegyedre 5 60 Fél évre 10 — Egy hónapra 2 10 Egész évre Fél évre fr. kr. 14 — 7 — Évnegyedre Egy hónapra fr. kr 4 — 1 60 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petrisor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczárjával, kétszerinél 1 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél ban vétetnek föl. A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. A Hivatalos Értesítő nélkül. HIVATALOS RÉSZ. Császár Ő Felsége legfelsőbb rendeletére a Főherczeg Főkormányzó Ur ő császári Fensége távolléte idejére, Ő Fensége helyetteséül rendelt altábornagy gróf Haller ő excellencziája mind katonai tekintetben, mind a kormányzatot illetőleg a fő vezetést Magyarországban átvette. Változások a cs. k. hadseregben. Előléptettek s kineveztettek: gránátos-zászlóalj parancsnokokká . Az a cs. k Apostoli Felsége legmagasb nevét viselő 1. sz. gyalogezrednél, b. Haan Ödön őrnagy; továbbá a 3 sz. „Károly Főherczeg“ gyalogezrednél, spilvalli Spilberger Edvárd alezredes; az 6. sz. „hg Liechtenstein“ gyalogezrednél, vitéz-sokolyradai Qyirici Dávid őrnagy; a 7. sz. „b. Prohaska“ gyalogezrednél b. Jena Károly őrnagy ; a 9. sz. „gr. Hartmann“ gyalogezrednél, lovag Merkl Frigyes őrnagy; a 11. sz. „szász koronaherczeg“ gyalogezrednél Dagnen Lajos őrnagy; a 12. sz. „Vilmos Főherczeg“ gyalogezrednél, lilienbergi báró Abelo Ferencz őrnagy; a 14. sz. „hesseni nagyhg“ gyalogezrednél, hohenvesti Teply János őrnagy ; a 17. sz. „Gusztáv Vilmos bobenlobeni hg“ gy. ezrednél, Illiczstein Albert őrnagy ; a 19. sz. „Rudolf koronaherczeg“ gyalogezrednél, Baumgarten Vilmos őrnagy; a 21. sz. „b. Reischach“ gyalogezrednél, salionzei b. Fröhlich János alezredes; a 22. sz „gr. Wimpfen“ gyalogezrednél, Moeraus Károly őrnagy ; a 25. sz. „b. Mamula“ gyalogezrednél, nemes Würth Frigyes őrnagy ; a 26. sz. „Mihály orosz nagyherczeg“ gyalogezrednél, Backi Adolf őrnagy;a 27. sz. „belgák királya“ gyalogezrednél, Hoffer Alajos alezredes ; a 28. sz. „lovag Benedek“ gyalogezrednél, sturmwallai Krebs Antal őrnagy; a 31. sz. „b. Culoz“ gyalogezrednél, Humner Sándor őrnagy; a 32. sz. „estei Ferencz Ferdinánd Főherczeg“ gyalogezrednél, Zeckmeister Ágoston őrnagy; a 33. sz. „gr. Gyulai“ gy. ezrednél, lovag windschachti Radanovics Simon őrnagy; a 36. sz. „gr. Degenfeld“ gyalogezrednél, blumenbeini Böhm Antal őrnagy; a 39. sz. „Dom Miguel“ gyalogezrednél, montenaui nemes Monte János őrnagy; a 40. sz. „b. Rosbach“ gyalogezrednél, Longard János alezredes ; a 41. sz. „b. Kellner“ gyalogezrednél, b. Baillou Vilmos őrnagy; a 43. sz. „báró Alemann“ gyalogezrednél, báró Beaulieu Ágoston őrnagy; a 44. sz. „Albrecht Főherczeg“ gy ezrednél, Frubin János őrnagy ; a 45. sz. „Zsigmond Főherczeg“ gyalogezrednél lovag Mehoffer József alezredes; a 46 sz. „gr. Jellachich“ gyalogezrednél Bayrhammer Károly alezredes ; a 47. sz. „gr. Kinsky“ gy. ezrednél, Schmoll Norbert őrnagy; a 49. sz. „b. Hess“ gyalogezrednél gr. Thun-Hohenstein Ferencz őrnagy; az 52. sz. „Ferencz Károly Főherczeg“ gy. ezrednél dzievialtovszkij Gintont Kázmér őrnagy ; az 53. sz. „Lipót Főherczeg“ gy. ezrednél b. Augustin Mihály őrnagy; az 54. sz. „b. Grueber“ gy. ezrednél freyenwaldi nemes Jónák János őrnagy ; az 55. sz. „b. B ian ch i“ gy. ezrednél birkenheimi Brzezina Ferencz őrnagy; az 56. sz. „b. Gorizzutti“ gy. ezrednél makfalvai Dósa Albert alezredes ; az 58. sz. „István Főherczeg“ gyalogezrednél westerstetteni gr. Beckers Emil őrnagy; az 59. sz. „Rainer Főherczeg“ gy. ezrednél nemes Nowey József őrnagy; a 61. sz. „K. Zobel“ gy. ezrednél nemes Janda Károly őrnagy ; a 62. sz. „Henrik Főherczeg“ gy. ezrednél Dormus Antal őrnagy. A Pozson-kerületbeli földtehermentesítési kötvények 1859. év április 30-án nyilvánosan történt negyedik kisorsolása alkalmával a következendők sorsoltattak ki, és pedig: Az 50 forintosokból: 340, 617, 791, 820, 1269, 1285, 1787, 2513, 2719. A 100 forintosokból: 195, 428, 442, 613, 681, 760, 1306, 1460, 1597, 2019, 2176, 2204, 2316, 2401, 2627, 2794, 2874, 3782, 4218, 4271, 4691, 5711, 5724, 5774, 5904, 6036, 6078, 6357, 6527, 6968, 6974, 7128, 7162, 7216, 7457, 7500, 7943, 8296, 8344, 8498, 8870, 8880, 8967, 9152, 9396, 9541, 9604, 9700, 9733, 9830, 9964. szám. Az 500 forintosokból: 39, 145, 203, 874, 1112, 1158, 1387, 1525, 1741, 1765. szám. Az 1000 forintosokból: 282, 762, 986, 1659, 1781, 1849, 2093, 2679, 2741, 3484, 3486, 3911, 4092, 4326, 4605. szám. Az 5000 forintosokból: 40, 48, 428, 523, 642. szám. A 10,000 forintosokból: 71, 625, 837, 996 és 407, ez utolsó 4450 forintból álló rész illetőséggel. Az A betűbeliekből: 23. szám 9800 frtal, 277. szám 1500 frtal, 283. szám 800 frtal és 545. szám 4900 frtal. Mi is azon megjegyzéssel közhírré tétetik, hogy ezen kisorsolt összegek hat hónap lefolyta után a mai naptól számítva, a pozsoni csík földtehermentesítési alappénztárnál, nyugtatvány és az eredeti kötvények általadása mellett az ez iránt fönnálló törvények szerint teljes névértékükben készpénzben kifizettetnek, és hogy ezen pénztár egyszersmind a 407. szám ki nem sorsolt részéért új kötvényeket fog kiállítani. A visszafizetési időpontot megelőző három hónap folytán a kisorsolt kötvények a bécsi cs. k. szabadalmazott nemzeti banknál is kifizettetnek. Ezennel egyszersmind köztudomásra adatik, hogy a következő kötvények kifizetése, ámbár kisorsoltattak már, és a visszafizetésre alkalmasok, a cs. k. pénztárnál még mindeddig nem követeltetett, és pedig: A) az 1857. évi October 31-én történt első kisorsolásból: a) az 50 forintosokból: 629, 760, 819, 1375, 1846, 2021, 2274, 2293, 2296, 2802. ................................................... b) a 100 forintosokból: 59, 314, 764, 824, 930, 1022, 1124, 1208, 1231, 1308, 1415, 1672, 1842, 2061, 2070, 2180, 2209, 2402, 2815, 2880, 2903, 2954, 2957, 3363, 3438, 3452, 3958, 4106, 4915, 5285, 6500, 6669, 7401, 7432. c) az 500 forintosokból : 256, 340, 1219, 1889, 1568. d) az 1000 forintosokból: 350, 357, 634, 1012, 1190, 2016, 2347, 2394, 2920, 3006, 3400. ’ » * e) az 5000 forintosokból: 173. f) a 10,000 forintosokból: 693. g) az A betűbeliekből: 189. szám 80 frtal, 242. szám 200 frtal és 349. szám 200 frtal. B. az 1858. év ápril 30-án történt második kisorsolásból: a) az 50 forintosokból: 268, 718, 950, 972,1295,1378, 1423, 1872, 1927, 2098, 2132, 2169, 2288, 2774, 2838, 3044, 3559, 3672, 3851, 4435, 4613, 4845, 4916, 5813, 6122, 6570, 6811, 6829, 6838, 7267, 7462, 7602 7817, 7967 8030 8051, 8482, 8455, 8521, 8541. NEMHIVATALOS RÉSZ. Főherczeg Főkormányzó Ura császári Fensége tegnapelőtt éjjel, a Hildegard Főherczegasszony császári Fensége pedig Teréz és Mathild Főherczegnőkkel tegnap reggel Bécsbe elutaztak. A Fenséges Főherczegasszony Fenséges leányaival a közelebbi napokban Baden melletti Weilburgban veeni szokott nyári lakását. c) az 500 forintosokból: 171, 369, 453, 550, 790, 1203, 1421, 1591, 1613. d) az 1000 fontosokból : 308, 374, 504, 1626, 2638, 2970, 3013, 3650. e) az 5000 forintosokból: 67. f) a 10,000 forintosokból : 292 ik szám és 93-ik szám részlegesen t. i. 5050 fttal. Ezen kötvények tulajdonosai figyelmeztetnek, hogy ezen kötvényektől a visszafizetés napjától számítva kamatok többé nem fizettetnek Ha pedig mégis az ilyen kisorsolt és a kifizetésre alkalmas kötvényekhez tartozó szelvények netalán a cs. k. szab. nemzeti banknál kifizettettek volna, ezen fölvett kamatok a tőkéből le fognak vonatni. Hűségi föliratok. F. é. april 28. délelőtti 10 órakor nyujtatott át a cs. k. Apostoli Felségének az ezen czélból adott audientián, Seiller lovag tudor polgármester ur által, a két községtanácsi alelnök Z e i n k a tudor s Khunum s Bergmüller Ferdinánd lovag alpolgármester kíséretében Bécs városa hűségi fölirata, mely igy hangzik: Cs. k. Apostoli Felség! „Nagy birodalmunk fővárosát sohasem lelkesité magasabb érzet, mint a Felséges Uráhozi lett ragaszkodása a bűn iránti határtalan szeretet. Bécs nagyközsége ezen érzelmeket minden jelentősségteljes alkalommal, nem csak kifejezni, hanem tettel is bebizonyitni törekedett. Ezért jelenleg is, midőn a trón szent jogait a monarchia épsége elleni elhizott megtámadásokat fegyver-erővel kell visszaverni s midőn komoly jövő áll előttünk, élénken ösztönöztetve érzi magát arra, hogy saját hazafias érzelmeinek, a trón zsámolyánál megújított kifejezést adjon. A birodalmi főváros népe bátor biztossággal s változhatlan bizalommal tekint föl Felséged magas bölcseségéhez és saját erejét érző elszántságához, s ihletteljes lelkesüléstől lángolva kész mindazon áldozatokat magára vállalni, miket a legközelebbi jövő reá szabad. Bécs városának gyermekei pedig, kik a sommacompagnai, voltai s novarai dicsteljes napokban a legelső csatasorokban keresték helyüket, ott, a hol a trón s haza védelméről van szó, valamint a Császár Házához úgy a veszélyhez is legközelebb fognak állani. Méltóztassék Felséged hű székvárosa tiszteletteljes ragaszkodásának s áldozatkész odaadásának ezen biztosításait, annak képviselői által kegyteljesen fogadni. Az ég kegyelme oltalmazza Felségedet s tegye diadalmassá a szent jogot.“ Bécs, april 26. 1859.“ Felsége ezen föliratot kegyteljesen elfogadni s megjegyezni méltóztatott, mikép a birodalmi főváros loyalitása s hazafiassága felöl soha sem kételkedett s meg van róla győződve, hogy az, egy igaz Ügy védelmérel áldozatkészségét ezen komoly időben is bebizonyitandja. A szíriai nemesség részéről benyújtott fölirat szövege következő : „Cs. k. Apostoli Felséged! Hatalmas rázkódások után, még csak kevés béke év telt el, s Austria, hihetőleg egész Európa, ismét véres bábom előestéjén áll. Stiria nemessége nem adja át magát csalódásnak egy ily bábom súlyos csapásai s a helyzet rettentő komolysága iránt; de azon sokkal mélyebb gyalázat és sokkal nyomasztóbb járom iránt sem, mely alá nagy hona, Austriának szükségkép jutnia kellene, ha az idegen elbizottság s uralkodásvágynak engednénk. Ezért Sziria nemessége teljes bizalommal, sőt bámulattal tekint ama fáradhatlan erőfeszítésekre , ama magasztos önmegtagadásra, melylyel Felséged a komolyan veszélyeztetett békét az ország számára ismét biztositni igyekszik ; de egyszersmind büszkeséggel is tekint ama komolyság s erőre, melylyel Császárja Austria becsületét, a birodalom épségét 8 a Habsburgoknak „saját házukbani jogát“ meg tudja őrizni, s ezért a jövő elé is megvigasztalódva s bátran néz, már akár háborút, akár békét rejtsen is az méhében. Ha Isten kinyomozhatlan végzeteiben a háború lenne elhatározva, Austria vitéz hadserege, Németország derék harczosaival szövetkezve, de legroszabb esetben egyedül is, Isten kegyelmes segélyével, hideg bátorság s fáradatlan kitartás által, a győzelmet zászlóihoz tudandja lánczolni; azonban mégis egy ily háború bizonyosan számos különféle áldozatokat fog kivánni. Sziria nemessége nem állhat ellent szive azon ösztönének, miszerint maga részéről is legalázatosabban cs. k. Apostoli Felséged lábaihoz tegye le azon biztosítást, hogy tagjai mindenkor megingathatlan ragaszkodással s hűséggel követendik Császáruk s Uruk zászlóit, készek lesznek minden áldozatot örömmel meghozni, miknek kívánására az idöviszonyok cs. k. Apostoli Felségedet indíthatnák ; mindig hivek lévén ezen jelszóhoz : Istennel Habsburgért s a honért! Gratz, apr. 21. 1859.“ Pest, máj. 3. ” (Politikai szemle.) Sokan voltak, a kik azt, hogy Anglia még utólsó perezben uj javaslattal lépett elő, nem annyira rövidlátásból és a helyzet félreismeréséből, hanem inkább Austria iránti jóakaratból vélték magyarázhatni. Derby lord nem akarta, hogy Austria legyen az, melynek utolsó szava a „nem!“ valt,hanem új indítványnyal lépett elő, melyet Austria részéről elfogadhatónak hitt, míg Napóleon császárról tudták, hogy többé semmiféle alkudozásba nem fog bocsátkozni. De a franczia császár Anglia ezen tervét ismeretes finomságával ellensúlyozta. Miként tegnap jelentettük, és miként a franczia félhivatalos lapok ma sorban jelentik, III. Napóleon még utolsó percben meggondolta a dolgot és Anglia indítványát szintén elfogadta , hanem — more consueto — „föltételek“ alatt, oly föltételek alatt, mikről tudta, hogy Bécsben vissza fognak utasíttatni. Így is történt, és a franczia császár csütörtökön este értesíttetett Londonból, miszerint az austriai kormány ama föltételekre (tegnap részletesen közöltük azokat) rá nem áll, s így ismét Austriára vala visszatolva a „nem“ mondásának kellemetlen kényszerűsége. Hogy azonban az angol kabinet Austria érdekében az utolsóhoz hasonló új lépést ne tehessen, Austria utolsó vonakodásának megtudása után is. Napoleon tüstént azt üzente Londonba, miszerint az „alkudozás korszakát végképen berekesztettnek tekinti.“ Sergei ezalatt Alessandriáig nyomultak elő és majdnem bizonyossá vált azon tegnapi gyanításunk, hogy a szárd főváros minden erélylyel védelmeztetni fog. Párisi tudósítások arra is figyelmeztetnek, miszerint a francziák a legújabb események következtében Toscanát is hadiműködésük egy részének középpontjává tehetnék, valamint másfelől oly megjegyzéseket is hallani, mik azt hitetnék el, hogy a francziák figyelme nagy mértékben Velencze felé lenne irányozva. Pénteken, midőn az austriai had a Ticinón átlépett, a franczia alpesi had nagy része Susa táján táborozott.* Rómában igen furcsa dolgok történhetnek, mik azonban rögtön más fordulatot vennének, ha az „Indép.“ azon távirati hite valósulna, miszerint Anconában 8000 austriai katona partra szállt. A római franczia parancsnok kiáltványa nagy tisztelettel szól ugyan a szent atyáról, hanem azért mégis igaz, hogy e szentségét nem engedik a fővárosból eltávozni; ha pedig a francziák visszavonulásra kényszerülnének, aligha a szentségére nézve más lehetőség marad, mint a francziákat követni. Valóban igaza vala Salamon királynak, midőn azt mondá, hogy semmi új nincsen a nap alatt! Mindezen dolgokat a világ régibb kiadásból ismeri! A toscanai nagyherczegtől — miként megfogható — rész néven vették, hogy austriai területre menekült. Anglia consulja azt kivánta tőle, hogy semleges maradjon és szükség esetén angol hajón vitesse magát Portoferratoba ; a nagyherczeg azonban nem követte e tanácsot és — Austria oltalma alá állván — ez által határzott pártállást vett. Ő fensége minden perezben váratik Bécsbe s államaiba egyedül a küzdelem teljes befejeztetése után fog visszatérni. A modenai herczeg helyzetéről semmit sem hallani; a mozgalom úgy látszik ott előre nem látott akadályra talált, melynek mibenlétét még nem ismerjük. Mind Angliában mind Poroszországban a fegyverkezések mindig nagyobb terjedelmet nyernek. A „Morning Herald“ azt mondja ugyan, hogy — az orosz követ kijelentése szerint — a czáz „Anglia érdekeit sértő“ szövetséget nem kötött, hanem úgy hiszszük , „az angol érdekeket“ Londonban máskép fogják föl, mint Sz.Pétervárott, és e kijelentésből nem igen nagy megnyugtatást merítenek Ugyanezen félhivatalos lap állítása szerint 60,000 orosz a Dnieperen átkelt és az osztrák határ felé közeledik; persze, ez sem „sérti Anglia érdekeit“ — orosz fogalmak szerint. A „Kreuzzeitung“, mely orosz ügyekre nézve nem a legroszabb forrás, azt mondja, miszerint a dolog nem állhat úgy, miként a „Times“ előadja, de azért azt sem kell ám hinni, hogy Franczia és Oroszország közt semmi egyezkedés nem történt. A tömeg mintegy ösztönszerűen kiérzi, hová czéloz ez egyezkedés második karja s ha azon hír kering, miszerint Stambulban lázadás ütött volna ki, ez csak test nélküli árny ugyan, de talán csak előre vetett árnyéka a jövendő eseményeknek. Poroszhonban mondhatlanul lassan tisztulnak a vélemények. Hogy a német szövetség semleges fog maradni, míg a háború Olaszhonra szorítkozik, az valószínű beleavatkozását csak akkorára ígéri, ha Austria belső „nemesebb“ részeiben megtámadtatnék. E veszélyt azonban igen közeinek vélhetik Berlinben, mert Poroszország nyakra főre készül és a „Marsehbereitschaftot“ az összes porosz hadra kiterjeszti vagy tán jöhetne eset, midőn Austriát „nem-nemes“ birtokainak védelmében is segítendik ?! Belgrád, ápril 28. (A haderő szervezése ismét előtérben Gyuelemek az európai török tartományokban. A tanács újraszervezése. Mihály hg Párisban. Hitcáfolat.) Már rég megírtam, miszerint Szerbia védelmi erejének növelése tanácskozások tárgyát képezi. A terv már akkor nagyobbrészt ki volt dolgozva, de eddig nem néztek annak életbeléptetése után. A nyugaton mindinkább nagyobbodó bonyodalmak azonban úgy látszik sürgetik a kormányt, hogy a kidolgozott terv életbeléptetéséről gondoskodjék. Jelenleg a terv mára tanácsban van szorgos vizsgálat alatt s rövid időn teljes elkészülte várható, a midőn megerősítés végett Milos fejedelem elé fog terjesztetni. Mihelyt a terv a szentesítést megnyeri, azonnal életbe is fog léptettetni, s ha a körülmények kivárni fogják, talán már jövő hó végével az egész védelmi erő újra lesz szervezve. Fogja-e Szerbia e védelmi erejét a közel időben szükségelni, ki tudná azt megmondani ?