Budapesti Hírlap, 1859. július (155-184. szám)

1859-07-22 / 176. szám

Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. 4 50 Egéss évre Félévre fr. kr. 15 — 8 — Évnegyedre Egy nőnapra 1 75 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. Lész évre 10 — 1 évre 5 35 Évnegyedre 8 — Egy hónapra 1 35 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 80 kr. , nélkül . 10 . SZERKESZTŐ HIVATAL: gy­et­­m­atd­a, 1. isim 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám föld­szint. Péntek, julius 22 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. , fr. kr rész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fél évre 7 — Egy hónap» 1­910 Vidéken bérmerte« levelekben minden es. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petitaor egyszeri beiktatásnál 9 ujkrajczárjával, kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával szám­ittatik. Hág többszöri ismétlésnél arány­lagos ármérséklés engedtetik. A be­iktatási bélyegdíj mindannyiszor 30 ujgul. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatal­ban vétetnek föl. Akin­föld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. 1859. —176. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben VIDÉKRE.­­(Naponkinti postai küldéssel.) A Hivatalos Érte­ttővel együtt, fr. kr. évre évra 19 — 10­­ . fr. kr. Évnegyt­dre 5 50 Egy hónap a 2­10 HIVATALOS RÉSZ. kára,é­s tovább : „Azon perezben, midőn saj­át országom Borsa for­gott koczkán, békét kötöttem.“ Ezen perez pedig a várnégyszög közt következett be, melynek bizonyára csak emelheti varázsát azon tudat, hogy birtokának kérdése egy Europát széli­ fegyverbe. Lajos Napoleon ismeri egy általános háborúnak, mondhatni lét­­harcznak veszedelmeit, mert hisz maga mondja, hogy az ellen kényte­len leendett a forradalom Üszkéhez nyúlni, s annak pusztító erejét nyílt szövetségesévé fogadni. Ámde a forradalom általános fölszaba­dítása bizonyosan Francziaországot is megrázkódásokkal fenye­gette volna, s az olasz háború kétségtelenül oly eredménynyel végződött volna, mely a napóleoni czélzatoknak sehogysem felelne meg. S itt rejlik azon politikai okok quintessentiája, melyek a kor­látlan hatalom polctán ülő császárt győzelmi elhaladásában meg­állnák. Mindezeket a császár­ valóban dicséretes nyíltsággal mondja el; ámde fog-e szavainak nyíltsága, a helyzetnek ily önkénytes bevallása megnyugtató hatást tenni ott, hová azok intézve valának , az oly sok fiainak drága életét sirató Francziaországban, az oly sok remény sír­jává tett olasz főidőn, s végre a vén, a duzzogó Európában ? „Francziaország ezer meg ezer gyermekeit áldozta föl, milliókat s ismét milliókat pazarolt el, s 011014 ? hogy lássa a világ, miszerint II. Napokon tábornok is, és Napolon herczeg ipja Lombardia urává legyen/' Ily szavak hallatszanak Fáris minden utczáin, s most a csá­szár ajkairól hallják, hogy tovább menni veszedelem leendett, vesze­delem magára Francziaországra. Ámde titok volt-e az austriai várnégy­szög ereje, melyet csak a helyszínen lehete fölfedezni ? nem lehet­-e tudni, hogy a német szövetségi terület megsértése Rajna melletti há­borút is vonhat maga után ? mindennek elismeréséhez szükségesek voltak-e a magentai és solferinói véráldozatok ? E kérdések czikáz­­nak az eredmény után úgy mint dicsőségre törő francziák agyán ke­resztül, s majdnem úgy látszik, hogy midőn a császár a híres négy­szög varázsának türhetlenségét bevallja, saját belátásának varázsá­ból tetemesen vesztett, pedig az ő eddigi bölcsesége képezi hatalmá­nak fő rugóját. A­mi Olaszországot illeti, ez úgy látszik, komolyabb bonyoda­lom küszöbén áll, mint bármikor állt. Az „Opinione“ egy „Olaszor­szág reményei“ cz, keserű czikkében kijelenté, mikép Olaszország a béke által mit sem nyert, s újból odajutott, hogy csak a háborúban re­mélhet. A Ratazzi által megalakított új kabinet, melyet Páriában nem igen láthatnak szívesen, alig fog e hangulat elfojtására sokat tenni Piemontban; mi pedig a herczegségeket illeti, ezek úgy látszik egy kétségbeesett lépést szándékoznak tenni vagy már tettek is Toscana lakossága határozottan kívánja a Piemonthoz csatoltatást, s a consulta, magát a közvélemény tolmácsává tevén, egy párisi közlés szerint egyhangúan megszavazta volna a herczegi csa­lád letételét s tllea­­ékot 12 ezer emberével visszarendelő- E példát követve, a modenai ideiglenes kormány szintén előkészüle­teket tesz, hogy az eltávozott herczeg visszahelyezésének erélyesen ellentálljon; végre a legallók ideiglenes kormánya Mezzacapo ezre­des helyett Cipriani ezredest hivá meg kis serege élére, s bizonyára nem azért, hogy magát önkényt megadja. Ily körülmények közt mi jesz majd azon olasz szövetségből, melyről Párisban valaki azt mondá, mikép az nem egyéb, mint egy rész élet, melyre semmi értel­mes politikus sem gondol ? s várjon az ennyire feltúrt földön megter­­mendik-e a császár pusztai szavai a megnyugvás gyümölcsét ? Végre Europa, mely a francziák császárját ott látá a gordiusi csomó előtt, de melyet ő kardjával ketté vágni nem tudott, s mely öt, az európai társalmi rend helyreállítóját azon it válságos pontján látá, mely az általános forradalomhoz visz, fog-e megnyugvást merítni azon tudatból, hogy az európai válságok embere ezúttal nem lépett túl azon küszöbön, melyről többé nincs visszatérés ? — Mind oly kérdések, melyekre nem egy nap dolga megfelelni. Az 1858-as év büntető-törvénykezési eredményei Magyar­­országban, egybevetve az előbbi éviekkel, in. K.k. A szellemi miveltség fokozatára nézve, mely az elitélt bűntettesekben mutatkozik, és kétségkívül figyelemre méltó tü­nemény, az újabb felvételeknek alapul szolgáló mintázatok az eddig használatban voltak fölött nem csak hogy semmi előnynyel nem bírnak, hanem statistikai tekintetben szegényebbeknek mondhatók, minthogy most csak általán a nemkülönbségre való tekintet nélkül történik a ki­mutatás, holott előbb a két nem elkülönözve vétetett tekintetbe, pedig ez arra szolgált, hogy világos számadatok segélyével, jelesen az okta­tás nélkül talált fehér személyek túlsúlyából biztos következtetést le­hetett tenni a nőnevelés­ és tanítás ügyének a filemberi oktatás irá­nyábani gyöngébb voltára. Az 1858-ban elitélt 10,192 bűntettes közt volt, százalékokban ki se írni se olvasni nem tudott .. ... 7342 72.03 ki csak olvasni tudott .... 4." olvasás és irásképes........................ ... 2267 22.21 magasabb képzettségű ..... ... 75­0.71 együtt: 10,192 100.°° „ wit 9 Összehasonlítva a megelőző triennium átmérő számeredményé­­vel azt találjuk, hogy az olvasáshoz vagy ahhoz és íráshoz is értők számaránya közel ugyanaz, úgy az utolsó 1858-ki mint az előtte való három évben, (t. i. 27.23 illetőleg 27.930/..), de a minden oktatás­i ismeret nélküliek számaránya az utolsó évben valami két percenttel magasabb mint a háromévi átlag szerint, mely szerint t. i. csak 69,87 százalékkal valanak képviselve az egészen oktatlanok. E sze­rint az iskoláknak, jelesen az elemi és néptanodáknak napjainkban tagadhatlanul beállott szaporodása, valamint az egész közoktatási ügy­nek legújabb fejlődése eddigelé még nem érezteti magát a gyakorlati életben, legalább ez irányban nem, mi igen természetes is, miután nincs még egy évtized, hogy a nagyobb reformok létre­jöttek, pedig a 14 éven aluliak nálunk nem képezik meg a büntetőség alanyát, ennél­fogva a mostani tanrendszer alatt felnőttek mlég nem népesíthetik bűn­vádi lajstromainkat. A vallás szerinti különbséget illetőleg az 1858-as adatok­ból is újra ama meggyőződés nyerhető, hogy a vallásosságnak és a vallásos érzületnek csakugyan tetemes befolyása van a büntettek ár­jaira, de nem a vallásfelekezeti különbségnek is, mivel 1858-ban is csaknem ugyanazon aránylat mutatkozik a különböző hitfelekezeti bűntettesek közt, mely akár az 1857-ik évi büntető, akár a köznépe­­sedési lajstromok után észlelhető; rövid összehasonlítás világosan tünteti föl e tételnek valóságát, esik t. i. akár a bűntettesekből, akár a közlakosságból: az 1857. 1858-diki a köznépesedési bűn­lajstromok szerint arány­lat szerint a római katolikusokra 58.41% 51*17% 53.g% a görög s örmény katbol­®‘64 nA 8.8 „ a görög nem egyesültekre *•29 n 4*66 n 5*2 n az ágostai s helvéthitvall-26.99 17 26.96 „ 27.9 » az izraelitákra . -.­ . . 4-26 1? 3-95 „ 4.*­­ világos tehát, hogy a valláskülönbségnek a criminalitásokra nincsen érezhető befolyása. A vagyoni állapot kétségkívül fölötte nyomos mozzanat, mely erkölcsi szempontból is, és pedig szembetűnő mértékben érezteti jó vagy káros kihatását. Ama sajátszerű észlelet, mely a magyaror­szági elitélt bűntettesek földi sorsára nézve az 1855-től egész 1857-dik évig terjedő három esztendős időköznek átmérő szám­eredménye alapján kelt, és mely szerint nálunk a vagyonnél­­küliekre jóval mérsékeltebb, ellenben a földi javakkal többet keve­sebbet megáldott, gazdag vagy csak módos egyénekre jóval maga­sabb részesítési arány esik mint a birodalom egyéb tartományai leg­többjeiben, a legközelebb letűnt 1858-as év adataiban is lel új tám­pontot, és megerősítést, mert e tekintetben is az utolsó négy éven át közel egyenlő arányok mutatkoznak, név szerint az 1858-ben elitéltek közöl van: a három évi átlag szerint egészen vagyontalan 7483% 73,4,0/ . /o/ 71­89% némi vagyonnal bíró 2623 „ 25.74n 26*9» „ vagyonos 86 „ 0.81n 1-21 n együtt:10,192 „too.00­­) Mi mindenesetre arra látszik mutatni, hogy nálunk, miután a bűntetteseink soraiban álló egyének közt a vagyonosabb osztályok szembetűnő magas arányban képviselték, több mint egy­negyede az elítélteknek a módosabb polgárokra esvén, a büntettek többjei nem hírvágyból, nem haszonlesésből, hanem egyéb forrásokból veszik ere­detüket, mivel karöltve jár azon észlelet is, hogy bűnlajstromainkon a súlyosb büntettek föltűnő magas számaránynyal szerepelnek, így a három utolsó év következő eredményeket tüntet föl: elítéltetett t. i. Bécs, jul. 20. A (A villafrancai béke értéke.) Az iránt, mit ér? mit ígér a villafrancai békeegyezmény ? egyéni véleményt adni teljes le­­hetlen, oly habozó s határozatlan támpontokat nyújt mindaz, a­mi eddig róla köztudomásra jutott. Mennyire igaz állításunk, látható azon körülményből is, hogy a hatalmas Nagybritannia híres ministere Russell, maga is kénytelen — s szinte pirulva — bevallani, hogy egy szóval sem tud többet, mint bármely külvárosi gyorspolgár krajczá­­ros lapjából tudhat. Mi tehát egyelőre tartózkodunk minden con­­jecturától, ámbár igen hálás tárgy a lehetőségek ezen tömkelege. — Azonban, habár egy-két fontolgató elhalasztja a békeelőzmények hordereje felöl magának véleményt alkotni — bizonyos körök, és a nagy közönség egészben véve, ha nem is tiszta belátást, de bizonyos hangulatot vetetnek észre, melyet constatiroznánk lehet. — A béke felségárulás miatt .... 1856. 9 1857. 1858. felségsértés „ .... 41 101 103 a császári ház tagjai megsértése miatt.1 1 5 a közcsend háboritása. 11 13 zendülés és lázadás n s— —­3 nyilvános erőszakoskodás• 281 365 473 hivatali hatalommal visszaélés 30 35 23 erre való csábítás• 123 közhitelpapírok meghamisításan 30 289 pénzhamisítás n •8 2­0— vallásháborításn • 24 12 22 fajtalanság bűnein • 69 60 46 gyilkosságn • 92 98 65 gyermekgyilkolásn 34 69 66 agyonütésn • 107 163 160 magzatelhajtásn ••1 20 14 gyermekkitevés­n • 166 8 súlyos testi sértésn 465 800 995 gyújtogatásn 34 47 36 tolvajságn 6721 6970 6974 sikkasztásn 152 191 179 rablás 329 221 219 csalásn • 417 626 688 kettős házasságn 5­6 5 rágalmazásn • 17 21 25 büntetők előserélése « • 28 27 55 párviadal » •3­3­3 összesen 8919 9785 10,192­ 0 cs. k. Apostoli Felsége legfelsőbbig aláirt okmánynyal wildselgei lovag Leodegar Ferencz cs. k. titkos tanácsos és biro­dalmi tanácsost mint az austriai császári Lipótrend középkeresztesét, e rend szabályai értelmében bárói rangra az asstriai birodalomban legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége b. Dörnberg Miksa követségi mel­­lertnököt Madridban cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. ö Cs. k. Apostoli Felsége f. évi júl. 10-n kelt legfelsőbb határo­zata által Zaccaria Józsefesorhajós hadnagyot a „Curtatoce“ hadi­­gőzösnek Anconából Zarába különös vigyázattal való vezetéséért, s az ugyanazon gőzössel a „l’Impétueuse“ franczia fregatnak Zara erős­ségéből való lődöztetésekor tett segélynyújtásért, a katonai érdemke­­reszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jul. 13 . kelt legfelsőbb határo­zata által dr. K­r­o­p­s­c­h Edvárdot, a Vilmos Főherczeg nevét viselő * 12. sz. gyalogezred főorvosát, a magentai csatánál kitüntetett önfelál­­dozó magaviseletéért, a koronás arany érdemkereszttel legkegyelme­­sebben földisziteni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jul. 13-a kelt legfelsőbb határo­zata által Ghlumecky Péter lovagot, a morvaországi helytartóság­nál levő helytartósági titkárt, ugyanottani helytartósági tanácsossá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek s előléptettek: herczeg~Thurn és Taxis Imre ezredes, a Károly Lajos Főherczeg nevét viselő 7. sz. dzsidásezred parancsnoka, és Neuwir­th János lovag ezredes, a Konstantin orosz nagyherczeg nevét viselő gyalogezred parancsnoka — vezérőrnagyokká; az 0 cs. k. Apostoli Felség&Degmagssb nevét viselő 1. sz. gya­logezredben ; nemes S­ch­m­i­d­t József és brackenburgi Baravalle Alajos első oszt. századosok őrnagyokká ; a gróf Wimpffen 22. sz. gyalogezredben: báró D­i­fr­e­r Lajos első oszt. százados — őrnagygyá; a gróf Khevenhüller 35. sz. gyalogezredben: M­o­n­d­e­l Frigyes őrnagy és a cs. k. Apostoli Felségének szárnysegéde a szárnysegéd­­karnál — alezredessé, előlegesen jelenlegi szolgálatában meghagyva; a báró Grueber 54. sz. gyalogezredben: Halkovich Lipót első oszt. százados — őrnagygyá; az István Főherczeg nevét viselő 58. sz. gyalogezredben: Czetsch Károly lindenwaldi lovag alezredes az Estei Ferencz Fer­­dinánd Főherczeg nevét viselő 32. sz. gyalogezrednél — ezredessé s ezredparancsnokká; a hadsegédi karnál: gróf Schönfeld Antal őrnagy és ő cs. k. Apostoli Felségének szárnysegéde, és Sauer József őrnagy —­­alezredesekké; továbbá Jovanovich István első oszt. százados a főszállásmesteri törzsnél — őrnagygyá. Továbbá: Borowiczka Rudolf őrnagy a hadseregnél és belgrádi főconsul — alezredessé a hadseregnél, jelenlegi állomásán meghagyva; végre L­i­n s­k­a Károly számvevőtanácsos — al-hadikönyvvivővé. Áttétetett: Sebesztak Károly őrnagy a hadsegédi kar­nál — g. t. a Lajos Főherczeg nevét viselő 8. sz. gyalogezredhez. Nyugdijaztatott: Pontisi Victor István ezredes s az ő cs.. k. Apostoli Felsége nevét viselő 1. sz. gyalogezred parancsnoka. A magyarországi cs. k. főkormány W­i­­­c­z­e­k János helytartósági járulnokot írnokká a tiszaszabályozási cs. k. központi felügyelőséghe­z kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. C­s­e­t­e Károly törökszentmiklósi ügyvéd azon járásbeli nők és családok számára, kiknek férjeik mint tartalékosok a cs. k. hadse­regbe behivattak, nyolcz pozsoni mérő búzát ajándékozott. Pest, jul. 21. V. (Politikai szemle.) „Itt az irás, olvassátok !“ ezen isme­retes szavak hatásával tevek le ma azon távirati sürgönyt, mely Na­poleon császárnak St. Cloudban mondott beszédét meghozá. Olvassá­tok s megmagyarázva találandjátok azon okokat, melyek a solferinoi győzet diadalai tetőpontján oly rögtön a békére határozók. Ezen okok kettős természetűek : politikaiak­ és katonaiak. A solferinoi csata után, kivált miután a szövetségesek serege, a Mincien ellentállás nélkül átkelve, a várnégyszög közé bevonult, sokszor volt mondva, hogy a híres várnégyszög varázsa meg van törve : most ma­ga annak megtörője ismét visszaadd neki azt, bevallva, mikép ama négyszög hatalma volt az, mely őt diadalútjában, a via sacra kellő közepén megállitá. Napóleon császár ismeré ugyan ezen óriási védmű Achilles-sarkát, oldalvást kelle vala azt megtámadnia, mert a homloktámadás oly áldozatokat nyelt volna el, melyek semmi arányban sem álltak a várható eredményekkel; ámde az oldal­támadás csak a német szövetség területének megsértésével leendett kivihető, mi ismét Rajna melletti, vagyis általános európai háborút vont volna maga után. Ezt pedig a francziák császárja nem akarta, nemcsak azért, mert a háború localizálása iránt szavát adta volt Eu-­­rópának, hanem mert lelkében gondosan megmérlegelé egy európai háború veszedelmeit. „Hogy győzzünk, úgymond, azt kellett volna merni, mit egy fejedelem csak országa függetlenségéért vethet a kocz­

Next