Budapesti Hírlap, 1859. szeptember (209-233. szám)
1859-09-17 / 222. szám
Egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 k. „ nélkül 10 „ SZERKESZTŐ-HIVATAL: Barátok tere 7-ik szám emelet. 1 ső KIADÓHIVATAL: Barátok tere 7. szám föld. szint. minTemnitias tuci 1859. — 222. szám. Előfizetési árak austriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. Egész évre 15 — Fél évre 8 — . fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy nőnapra 1 75 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. I . fr. kr. Egész évre 10 — Évnegyedre 8 — Fél évre 5 25 Egy hónapra 1 25 A A vallás- és oktatásügyi ministernek 1859. September 2-kán kelt rendelete, melylyel az 1859. sept. 1-jén kelt legfelsőbb nyiltparancs LV. §-nak foganatosítása végett, a Magyar-, Horvát- és Tótországi, a Szerbvajdasági s a temesi bánsági és a katonai határőrvidéki mindkét hitvallású evangélikusok egyházi ügyeinek képviselése és igazgatása tárgyában következő ideiglenes határozatok tétetnek közhírré. (Vége.) HETEDIK FEJEZET. A zsinatokról (synodusokról). 102. §. A zsinatok hatásköréhez tartozik : a) az egyházi törvényhozás ; b) a hitágazat, szertartás, liturgia tekintetébeni kérdések eldöntése s az ünnepnapok meghatározása; c) oly Ügyekbeni kérelmek és fölterjesztések, melyek az evangélikusoknak az állambani nyilvános helyzetét érintik. 103. §. Mindegyik hitvallásbeli zsinat áll: 1. valamennyi superintendensekből, 2. valamennyi superintendentiális felügyelőkből (gondnokokból), 3. az illető hitvallás minden helyettes superintendenseiből, 4. mindenik superintendentiának két egyházi követéből, kik az illető superintendentiális convent által a 71. § szerint választandók, 5. világi követekből, kik közöl mindenik superintendentiális convent hármat küldeni s a 71. §-ban megállapított módon választani tartozik. Ha valamely superintendensnek vagy helyettes superintendensnek avvagy superintendentiális felügyelőnek (gondnoknak) helye betöltve nincs, úgy az az illető — egyházi vagy világi — rendből küldendő követ által pótlandó. , ■ TA)4. §. A .npruM.tond«..«L. LvíjvUv. oupenU16DU6DS6K és super— intendentiális felügyelők (gondnokok) a zsinat tagjaiként, megerősítési okiratuk, a választott követek pedig a 71. § szerint kiadott választási bizonyítványaik előmutatása által igazolják magukat. 105. §: A zsinat minden tagja a jelenlevő, szolgálati korra nézve legidősb superintendensnél személyesen köteles jelentkezni, ki az igazolási okiratok alapján az összes tagok névsorát elkészíteni s azt az első ülésben a zsinat elé terjeszteni tartozik. 106. §. A zsinat tárgyalása mindig a tagok névsorának felolvasásával is megerősítésével kezdődik. Erre közvetlenül ugyanannyi szavazásban : a) egy elnök, a jelenlevő superintendensek közöl, és b) egy elnök a jelenlévő világi tagok sorából, — kik az elnökséget mindaddig, míg az iránt zsinatilag végleges határozat nem hozatik, közösen viselendik, — továbbá: c) négy jegyző, jelesen kettő az egyházi és kettő a világi rendből, általános szótöbbséggel, és a szavazatok egyenlősége esetében sorshúzások által választatik. A zsinat ily módoni megalakulása után, az előterjeszmények iránti jelentéstétel végett, viszonylagos szótöbbséggel, az egyházi vagy világi rendre való tekintet nélkül, véleményező választmányok neveztetnek ki. 107. §. A 94. §. d) pontja értelmében a superintendentiák gene- ralis conferentiája (69. §. 9. pont) által véleményezett előterjesztvényeken javul csak oly indítvány alkalmas a jelentéstételre és tárgyalásra, mely a zsinatnak legalább is hat tagja által aláírva nyujtatik be. Minden indítvány, mely hat aláírással van ellátva, az ahhoz tartozó kimerítő indoko- lással együtt az elnökségnek írásban nyújtandó be, s ez által, fölvilágosí- tás, véleményezés és jelentéstétel végett minden halasztás nélkül az illető választmányhoz utasítandó. 108. §. A tárgyalás és szavazás tekintetében következő szabályok érvényesek : 1. Minden jogérvényes tárgyalásra, szavazásra és határozásra lényegesen megkívántatik, hogy valamennyi zsinati tagoknak legalább is kétharmada jelen legyen. 2. A tárgyalást az indítvány vagy írásbeli előterjesztvény fölolva- sásával kell kezdeni. Közvetlenül erre következik a választmányi jelentés fölolvasása , mire az elnökség a tanácskozást megkezdeti. 3. Mindenik tag csak kétszer szólhat ugyanazon tárgyhoz. A végszó az illető választmány előadóját illeti. 4. Erre az elnökség az egész tárgyalást rövid ismétlésben fölveszi s a tárgy eldöntésére szolgáló szavazati kérdéseket oly alakba foglalja, hogy azokra „igennel“ vagy „nemmel“ lehessen felelni. 5. A zsinat tagjai betűrendben szólíttatnak föl a szavazásra. A jelenlévők közöl egy sem vonhatja ki magát a szavazásból. A szavazás rendj I szerint fönszóva történik. Titkos szavazásnak van azonban helye, melytől a határozat érvényessége függ, — ha a szavazás a hitágazat, szertartás, a liturgia iránti kérdések s az ünnepnapok meghatározása fölött történik. 6. A szavazatok egyenlősége esetében a sorshúzás dönt, a 111-dik . §-ban említett esetet kivéve. 7. A szavazás eredményét az elnökség a zsinat határozata gyanánt hirdeti ki. 109. §. Azon főirányokhoz képest, melyekben a zsinatnak tevékenysége a 102. §. szerint nyilvánul, a zsinat tárgyalásairól elkülönített jegyzőkönyvek vezettetnek. 110. §. A 102. §. a) és c) pontjában említett tárgyakról a jegyző- könyveknek következőket kell tartalmazniok : a) minden előterjesztvényeket velős kivonatban, b) minden indítványokat, indokaikkal együtt, c) azon kérdéseket, melyek fölött szavazás történik, d) minden szavazóknak névszerinti elősorolását, annak HIVATALOS imi. a cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 10-röl kelt legfelsőbb határozatával legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy a két úton alakitandó huszárezred „13. sz. jász s kun önkénytes huszárezred“, „14. sz. önkénytes hrszárezred“nevet viseljen, s a tulajdonosi jogok gyakorlását mindkét ezrednél Albrecht Főherczeg lovassági tábornok s Magyarország Főkormányzója a császári Fenségére ruházta, „nemmel“ szavaztak-e, a titkos s kellő terjedelemben ki mellett, váljon „igennel“ vagy szavazás eseteit kivéve, e) a többség határozatát, a mellette szóló fejtendő indokokkal együtt. A különvélemények a határozat kihirdetése után tüstént bejelentendők s azonnal vagy a legközelebbi ülésben benyújtandók. A titkos szavazat útján hozott határozatok ellen azonban különvéleményt se bejelenteni, se jegyzőkönyvbe adni nem szabad. Minden jegyzőkönyvhöz csatolványfüzet melléklendő, annak a jegyzőkönyvre folytonos hivatkozással s ugyanezen sorrendben, minden előterjesztvényeket, indítványokat és választmányi jelentéseket, az azokban idézett csatolványokkal együtt, az eredetiekkel mindenekben öszhangzó teljességben kell tartalmaznia. 111. §. A 102. §. b) pontja értelmében a hitágazatra, szertartásra, liturgiára s az ünnepek meghatározására vonatkozó tárgyalásokról vezetett jegyzőkönyveknek magukban kell foglalniok : a) minden előterjesztvényeket velős kivonatban, b) minden indítványokat indokolásukkal együtt, c) azon kérdéseket, melyek fölött szavazás történik, d) a szavazat eredményét a szavazók név szerinti kijelölése nélkül, e) a többség határozatát, a mellette szóló s kellő terjedelemben kifejtendő indokokkal együtt. Ha a szavazatok egyenlők, úgy a tárgy abban hagyandó, s tárgyalása a legközelebbi zsinat egybegyűléséig elhalasztatik. A csatolványfüzet a 110. §-ban foglalt szabály szerint szerkesztendő. 112. §. A törvényjavaslatok a vallás- és oktatásügyi ministerium elé terjesztetnek s külön mellékletben a tárgyat kimerítő indokolással támogatandók. 113. §. Úgy a jegyzőkönyvek s csatolványfüzetek, mint a zsinat minden egyéb kiadmányai, az elnökség s egy jegyző által sajátkezű aláírásukkal hitelesíttetnek meg. 114. §. A zsinat minden jegyzőkönyvei a vallás- és oktatásügyi ministerium útján legfelsőbb elhatározás alá terjesztendők. Az azokba beiktatott zsinati végzés csak akkor foganatosittathatik, ha az illető jegyzőkönyvnek legfelsőbb elintézése alkalmával ellene nehézség nem támasztatott. 115. §. Azon tagokat kivéve, kiknek rendes lakása azon helyben vise^t^tiperia^1**0*1 ^ingert Végben kellő Kárpótlást kapnak. NYOLCZADIK FEJEZET, választásáról, jogairól kötelespapokségeiről. 116. §. A papok éltük egész idejére választatnak. 117. §. A megürült papi állomás szabad választás általi betöltésének joga, rendszerint (21. §.) a helybeli convent által gyakoroltatik. 118. §. De azon községekben, melyekben a lélekszám háromezret meg nem halad, a 23. §-ban említett községi képviselők választására jogosított községi tagok a papválasztásra is választókkép hivatalosak. 119. §. A papi állomás megürül: a) más papi állomásra lett meghívás; b) lett a hivatalróli önkénytes lemondás; c) a papnak áttétele (58. §. c pont); d) kitétele (58. §. c pont); végre és meghatározása által. 120. §. A papnak szabadságában áll, valamely más községbe meghivatását elfogadnia. Ha azonban valamely pap hivatalbaléptétől számítandó három év eltelte előtt fogad el ily meghívást, úgy azon község, mely őt meghívta, köteles a pap választásának, meghívásának és beiktatásának költségeit, azon községnek, melyet a pap elhagy, megtéríteni. Ezen költségek a kármentesítendő község presbyteriuma által előadandók s a superintended által véglegesen megállapítandók, száz forintnyi összeget azonban soha sem szabad meghaladniok. 121. §. Ha valamely papi állomás önkénytes lemondás folytán megürül, következőket kell megtartani: 1. A presbyterium köteles az állomás megürüléséröl az esperesnek azonnal jelentést tenni. 2. A hivataláról lemondó pap köteles hivataloskodását utódjának beiktatásáig folytatni, mely időponttal működése valamint papi hivatali jövedelmei is megszűnnek. 3. Az eltávozó pap az őrizete alatt létezett minden egyházi irományokat és könyveket, a presbyterium jelenlétében, utódjának két példányban készítendő jegyzék mellett adja át, mely mindkettőjök által aláírandó s melyek közöl egyik példány a presbyteriumnál marad, a másik pedig az espereshez küldendő. 4. Az állomásáról önkényt lemondó papnak hivataloskodásáról az esperes bizonyítványt ad, mely azonban a superintended által megerősítendő. 122. §. Ha valamely papi állomás halálozás, áttétel vagy a hivatalbóli végképeni kitétel által megürül, azon egyházi dolgokat s írásokat, melyek a meghalt, áttett vagy kitett pap kezei között voltak, a presbyterium az e végből általa meghivott esperes jelöletiben veszi át. Ha a községben még más pap is van, úgy a megürülés ideje alatt előforduló minden egyházi hivatalos működéseket, az egyházi könyvek vezetését s a presbyteriumbani elnökséget és az egész lelkipásztorkodást ez vállalja át. Ha a községnek nincs, más lelkésze, úgy az esperes egy általa megalapitandó közreadó ! Köteles, az isteni tiszteletről s egyéb egyházi hivatalos cselekvényekről gondoskodni. Ha özvegy vagy a 18 éves kort meg nem haladott árvák maradnak hátra, úgy minden jövedelem, a fizetést is ideértve, a hivatal megürülésének ideje alatt nekik minden levonás nélkül kiszolgáltatandó, és azok, kik időközben a hivatalos cselekvényeket végzik, állaink csupán élelemmel és szállással látandók el. Ha özvegyek vagy árvák nem maradtak hátra, úgy minden jövedelem, a fizetést is ideértve, a megürülés ideje alatt az esperességi vagy superintendentiális özvegyi és árvapénztárba (43. §. 3. pont) foly. Az előforduló keresztelések s esketések, amennyiben lehet, vasárnapra tétetnek át, hogy azok az egymást fölváltó papok által végeztethessenek. Azon hivatalos cselekvények pedig, melyek vasárnapra át nem tétethetnek, a szomszéd papok által végeztetnek. Ezek e tekintetben hetenként váltják föl egymást, mindazáltal szabadságukban áll, maguk között oly egyezségre lépni, mely szerint mindegyiknek, ha a községnek fiók-községei vannak, azon részint, mely hozzá legközelebb esik. Azon papok, kik az egyházi működéseket teljesítették, kötelesek az egyházkönyvbe leendő beiktatásra szükséges jegyzeteket az újdon megválasztott pappal lehetőleg pontosan írásban közölni. 123. §. A megürült hely betöltésének előkészítése és eszközlése végett az esperes, saját elnöklete alatt, a 21. §. vagy 118. §. értelmében a pap választására jogosított gyülekezetét egybehivatja, hozzája azon előleges kérdést intézi: várjon csak a próbahitszónoklatok hallása után, vagy próbahitszónoklatok nélkül akar-e a választáshoz fogni. 124. §. Ha a jelenlévőknek háromnegyed részéből álló többség a papválasztást próbahitszónoklatok előleges meghallgatása nélkül akarja teljesíteni, úgy következő eljárás tartandó szem előtt: 1. Az esperes egy jelöltet javasolhat, ki minden esetre a jelöltek névsorába iktatandó. 2. A helybeli convent annyi jelöltet hoz javaslatba, amennyi neki tetszik, a gyülekezet jelöltjének tekintendő mindaz, aki mellett tizenkét szavazat nyilatkozik. 3. Az esperesnek jogában áll, az ily módon javaslatba hozottak közöl, az okok elősorolása mellett, mindazt kizárni, aki a) a törvény által megkívánt tanulmányokat szabályszerüleg nem végezte; b) mint már alkalmazott lelkész oly vizsgálat alatt van, mely áttétellel, a hivataltól ideiglenes vagy végképeni elmozdításával végződhetik ; c) aki erkölcsi magaviselete miatt, a superintendens által a superintendentiális consistorium jelenlétében már egyszer megintetett. Ha a jelenlévők többsége mindamellett is azt kívánja, hogy az esperes által kiterölt egyén a jelöltek jegyzékébe iktattassék, úgy ez iránt minden további tárgyalás félbeszakasztandó. Az esperes nyolcz nap alatt az esetet, kellőleg indokolt jelentésben, a superintendentiális consistorium elhatározása alá terjeszteni tartozik; épen úgy a presbyteriumnak is szabadságában áll, 8 nap alatt a község nevében a superintendentiális consistoriumhoz fordulni. A superintendentiális consistorium határozata, minden további fölebbezés kirekesztésével, föltétlenül döntő erejű. Ha ily nehézségek nem keletkeztek, vagy ha azok megszűntek, úgy A - - .A,.J laWi« OTUVCIX1, „n,.„ . „ .______ írandók, s mindegyik t*g sorban KozSlUk ate* (..Min. _ittak egy ívre túl. Ez megtörténvén, a szavazatok összeszámitandók, s azon öt egyén, ki aránylag legtöbb szavazatot kapott, az esperes által javasolttal együtt, a papi állomás jelöltjeként közhírré teendő. 125. §. Ha az esperes elnöklete (123. §.) alatt egybegyűlt választótestület azt határozza, hogy a választás megtörténte előtt próbahitszónoklatok tartassanak, úgy az esperes az egyének iránt a községgel értekezni tartozik. Az esperesnek jogában áll hármat, a községnek pedig más hatot, vagy az esperesnek kettőt, s a községnek négyet, vagy az esperesnek egyet s a községnek kettőt, a próbahitszónoklatra meghalt. Az esperest az előbbi szakasz 3 pontjában közelebbről meghatározott kizárhatási jog illeti, s az ott előszabott eljárás szigorúan megtartandó. Ha nehézségek nem támadtak, vagy ha azok megszüntettek, úgy a próbahitszónoklatok, az esperes által meghatározandó körrend szerint tartandók. Mielőtt a körrendnek vége nincs, a választáshoz fogni nem szabad. Mindazok, kik próbahitzónoklatot tartottak, a megürült papi hivatalra jelöltekké tekintendők, minden mások kizárásával. 126. §. A megüresedés ideje alatt a kornokok a legszigorúbban tartoznak arra ügyelni, hogy semmiféle megvesztegetések vagy más illetlen választási fondorkodások ne történjenek s lelkiismeretesen kötelesek, ha ilyesmit vennének észre, azt az esperesnek följelenteni. Ha ily fondorkodások tovább is tartanak, vagy ha választás miatt oly czivódások keletkeznek, melyek nyolcz nap alatt ki nem egyenlíttethetnek, avvagy ha valamely parochiális község még az esperes vagy a superintendentiális consistorium intézkedéseinek is ellenszegül, úgy a község ezen egyes esetre nézve választási jogát elveszti. Ily esetben az esperes egy, a superintended pedig két jelöltet hoz a superintendentiális consistoriumnál javaslatba s a papot ez nevezi ki. 127. §. Ha a megürült papi állomás jelöltjei a 124. §. vagy 125. §. értelmében meg vannak állapítva, úgy az esperes kitűzi a választási napot, melynek a legközelebbi vasárnapok egyikére kell esnie, s a tulajdonképeni választás eszközlésére az egyházi s világi rendből egy egy biztost nevez. A választás ehhez alkalmazott isteni tisztelet után, az egyházban megy végbe. A választási biztosok e végre a presbyteriumtól a választók jegyzékét átveszik, melynek úgy a presbyterium tagjait, mint a helybeli conventbe választott községi képviselőket (22. §), vagy a 118. §. értelmében a szavazatra jogosított minden községi tagokat, névszerint kell tartalmaznia A szavazás titkos. Mindenik szavazó név szerint szólítatik föl, s szavazati jogát a) vagy a választási bizottmány jelenlétében írott szavazójegy által, vagy b) amennyiben szavazati jogát írásban nem akarja gyakorolni, jegyzőkönyvbe adott szóbeli nyilatkozat által gyakorolhatja. A szavazatok egyenlősége esetében ujólagos szavazásnak van helye ; ha a szavazatok ismét egyenlők, így a sorshúzás határoz. A választott számára a választógyülekezet meghívó levelet ad ki, s azt a presbyterium által, a választási biztosok mint tanuk jelenlétében, aláíratja. A meghívó levélnek, különbeni érvénytelensége mellett, sohasem szabad csekélyebb jövedelem kikötését tartalmaznia, mint a közvetlenül megelőző tartalmazott, s az állandó fizetés, az összeg kitétele mellett, valamint minden egyéb jövedelmek oly világosan és pontosan elősorolandók, hogy a papot illető javadalmak iránt soha kétségek is támadhassanak. A presbyterium a megválasztottat elválasztásáról három nap alatt értesíti s a meghívó levelet egyideüleg megvizsgálás és megerősítés végett az esperes elé terjeszti. Szombat, September 17. A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. I . fr. kr. Egész évre 14 — | Évnegyedre 4 — Fél évre 7 — Egy hónapra 160 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petrisor egyszeri beiktatásnál 8ujkrajczárjával, kétszerinél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számíttatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A beigtatási bélyegdij mindanniszor 30ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadóhivatalban vettenek föl A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. Egész évre Fél évre fr. kr. 19 - 10 — fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hípra 2 10 Előfizetési árak austriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkint! postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt.