Budapesti Hírlap, 1887. december (7. évfolyam, 331-361. szám)

1887-12-01 / 331. szám

4 BUDAPESTI HÍRLAP. (331. sz.) 1887. december 1. sok, mi történik ottan s nemcsak a hivatalos jelen­tésből, hanem tulajdon tapasztalásukból is ítélhes­sék meg a pletykák és feladások valódi értékét. Pulszky Ferenc: Legújabb. A vizsgálóbizottság. Ma este már megalakult Berzeviczy Albert államtitkár elnöklete­ alatt a vizsgáló bizottság­, mely legközelebb megkezdi mun­káját a nemzeti múzeumban és az országos képtárban. A bizottság tagjai : S­z­a­l­a­y Imre mi­niszteri osztálytanácsos (a múzeum és országos képtár ügyeinek miniszteri referense), L­i­p­­t­h­a­y Béla báró, Henszlmann Imre, Báth György kúriai tanácselnök és Irá­nyi Dániel országgyűlési képviselő. A bizottság ma este tartott ülésében meg­állapította azt a tervet, mely szerint a vizsgá­latot vezetni fogja. Polónyi Géza nyilatkozata. P­o­l­ó­n­y­i Géza orsz. képviselő úr a követ­kező nyilatkozatot teszi közé : Válasz Pulszky Károly úrnak. Pulszky Károly úr, dacára annak, hogy teg­napi interpellációmat személyesen végig hallgatta, nyilatkozatában azzal áll elő, mintha a vádakat ellene én emeltem volna, holott én csupán a köz­szájon forgó és a hírlapokban is megjelent vádak­nak regisztrálására szorítkoztam. Ezzel kapcsolato­san azt is jelenti Pulszky Károly úr, hogy majd a vizsgálatnak befejeztével számon kéri tőlem, mennyiben volt jóhiszemű az a forrás, a­melynek alapján vádat emelni magamat jogosítva éreztem. Miután megesketik, hogy a vizsgálat huzamosabb ideig tartana, sietek Pulszky Károly úr kívánságá­nak eleget tenni. Utalom Pulszky Károly urat a többi között a „Pesti Hírlap“ november 30-iki szá­mában a 7-ik oldalon , „Ellopott nemzeti kincsek“ c­ai alatt foglalt közleményére. E hírlapi közlemény­nek jóhiszeműségét és hitelt érdemlőségét fokozni látszott előttem ama köztudomású tény, hogy Pulszky Ferenc ura nevezett lap­nak dolgozótársa, Polónyi Géza. Budapest, nov. 30. A képviselőházi bizottságaiból. A pénz­ügyi bizottság ma folytatta a közlekedési tárca költségvetésének tárgyalását és a postata­karékpénztárak, az államépítészeti hivatalok és a kőutak költségeinek előirányzatait rövid vita után változatlanul megszavazta. A posta és távi­rónál az előadó konstatálja, hogy az egyesítés következtében, a be­vételi előirányzat az 1887-ivel szemben 710.000 frt többletet mutat fel. Dárdai felemlíti, hogy ná­lunk az Ausztriában megjelenő lapok után nem szednek bélyegilletéket, holott Ausztriában a ma­gyar lapok után beszedik azt. — Baross mi­niszter kijelenti, hogy e kérdést tanulmányozni fogja és igyekezni fog a kölcsönösség elvét érvényre juttatni.­­ Darányi előadó ama kérdésére , hogy a megszüntetendőknek terve­zett postahivatalok egy részét nem lehetne-e az érdekeltek bevonásával megtartani , a mi­ni­s­z­t­e­r azt válaszolja, hogy a­hol magasabb érdekek kívánják, ott a postahivatalok áldozatok árán is fentartatnak. Hieronymy fölemlíti,hogy a budapesti kereskedők a reggeli postát igen későn kapják meg, a­mi nagy hátrányukra vall. Baross miniszter kijelenti, hogy az erre nézve felme­rült panaszok következtében intézkedett már a kézbesítési személyzet tetemes szaporításáról s újabban semmi panasz nem fordult el. Tör­tént még néhány felszólalás és ezután a bizott­ság megszavazta az előirányzatot. Következett a budapesti telefon­hálózat ügye. A miniszter tudatja, hogy a telefon­ügy szabá­lyozása iránt a kormány t­ö­r­v­é­n­y­j­a­v­a­s­l­a­­t­o­t fog a ház elé terjeszteni. A m. kir. állam­vasutak címénél Darányi előadó fölveti a kérdést, hogy nem szándékozik-e a kormány a s­z­e­­mélyforgalom emelésére a tarifát leszállítani és várjon a forgalmi eszközök elégtelensége iránti panaszok bírnak-e alappal ? — Horánszky a szabadkai üzletvezetőségnek Szegedre való áthelyezése iránt intéz kérdést a miniszterhez, a­ki válaszában első­sorban kijelenti, hogy még további megtakarításokat is hely­ezhet kilátásba. A szabadkai üzletvezetőség áthelyezését megokolja Szeged város ér­dekével, melyre a kormány­nak kiváló gondot kell for­dítani; ez áthelyezés különben a tisztviselőkre nézve is sok előnynyel jár, a forgalmi érdekek pe­dig ez­által semmi kárt sem szenvednek. A személy­­forgalom tekintetében kilátásba helyezi a lehető legnagyobb könnyítéseket különösen bérleti-, menettérti- és csoportosítási jegyek útján. A főváros környékére 30 k­m. távolságig rendkívül mérsékelt jegyeket fog behozni. Igyekszik értékje­gyek behozatalát lehetővé tenni egységes módon az összes magyarországi vasutakra, úgy hogy bizonyos mennyiségű pénzösszegnek megfelelő kedvezményes menetjegy adatnék ki bármely irány­ban. A forgalmi eszközökre nézve a panaszokat tendenciózusaknak je­lenti ki, mert a m. k. államvasutaknak 17.000 vag­­yon áll rendelkezésre. Gondoskodott még augusztus­ban arról, hogy a forgalmi igényeknek megfeleljen. Sok akadályt okoztak azonban az őszi katonai szál­lítások. Végül érdekes adatokat közöl a forgalom­ról, mely szerint ez évben 1500 vagyon szilva szál­líttatott el, míg tavaly csak 600 kocsival­­ hasonló arány mutatkozik a gabona- és lisztszállításnál is. Ezután az előirányzott tételek változatlanul elfogad­tattak. Az állami gépgyárak rovatánál Dessewffy Aurél gróf kérdi a kormányt, hogy fentartja-e jövőre is e gyárnak versenyét a magán­iparral szemben, pl. a cséplőgépek előállítása által ? Baross miniszter kijelenti, hogy csak annyiban, a­mennyiben a hazai gyárak nem képesek a szük­ségnek megfelelni. A bizottság ez értelemben válto­zatlanul fogadja el az előirányzatot.­­ A beru­házások címénél Hieronymy felhívja a mi­niszter figyelmét a T­e­m­e­s-B­é­g a szabályo­zásának ügyére. Boross miniszter elismeri annak égető szükségét, s biztosítja a felől, hogy a lehető intézkedéseket meg fogja tenni. Az összes tételek változatlanul elfogadtattak és ezzel a tárca költségvetésének tárgyalása befejeztetett, a zárszáadási bizottság mai ülésén elhatározta, hogy érdemleges tanácskozásait január hónap közepén kezdi meg. Ghycay Béla altábornag­ynak, a budapesti első honvédkerület parancsnokának, nyugdíja­­zását ma közli a hadsereg rendeleti lapja, je­lentve, hogy hosszú évi, az ellenség előtt is kitűnő szolgálatai elismeréséül, a király a vas­korona­rend második osztályával tüntette ki. Ghyczy helyébe ideiglenes minőségben Lukinac vezérőrnagy, a 83. honvéd-gyalogdandár parancsnoka nevezteti ki. Doda Traján, a karánsebesi kerület képvise­lőjének ügyét tárgyalta ma a képviselőház össze­férhetetlenségi bizottsága. Felolvas­tatott a képviselőház határozata, melylyel a bizott­sághoz utasította Doda Tróján, Krassó-Szörény­­megye karánsebesi kerületben megválasztott kép­viselő ügyét, a­ki a ház elnöke által hivatalosan felszólíttatván megbízó levelének benyújtására, e felszólítás dacára nemcsak nem nyújtotta be meg­bízó levelét, hanem az elnökhöz intézett két levele szerint nem is hajlandó ezt tenni. Fel­­olvastatván Krassó-Szörény megye alispánjának érte­sítése arról, hogy az elnöki felszólítás Doda Tro­­jánnak október hónap 26-án kézbesittetett, továbbá Dodinak az elnökhöz intézett s a megbízó levél benyújtását, megtagadó levelei, valamint az 1876. 39. t.-c.-nek s a házszabályoknak ez esetre vonat­kozó rendelkezései, a bizottság rövid tanácskozás után elhatározta, hogy ama körülmény megvizsgálá­sára és eldöntésére, van-e a megbízó levél benyúj­tásának elmaradása kellőleg igazolva (1876. 39. t.-c. 5. §.) határidőül december hónap 14-é­n­e­k délutáni 5 óráját, s erről Dodát a jelen ülés jegyzőkönyvének Krassó-Szörénymegye alispáni hivatala utján leendő megküldésével érte­sítvén, a házszabályok 135. §-a alapján nyilatko­zatra szólítja föl. Fölkérte egyúttal a bizottság el­nökét, hogy a belügyminisztériumtól addig is sze­rezze meg a karánsebesi kerületben megtartott vá­lasztásról szóló jegyzőkönyvnek másolatát. Ezzel az ülés véget ért. A mérsékelt ellenzék e hónap 1-én, csütör­tök d. u. 5 órakor értekezletet tart. A mezőgazdasági rendtartás ügyében egybe­hívott szakbizottság a kereskedelmi miniszter el­nöklete alatt tartott ülésében az előadói tervezet 55—91. szakaszait tárgyalta le. A karcagi kerületben eddig még soha sem tapasztalt élénk választási mozgalom uralkodik. A központi függetlenségi párt jelöltje E­n­y­e­d­i Lu­kács. Ellene azonban a függetlenségi párt egy ré­sze f. hó 28-án Hermann Ottót kiáltotta ki jelöltnek. Az antiszemita párt is állított jelöltet F­é­n­y­f­f­y Kálmán személyében. A kormánypárt, miután ifj. Nemes János és Batthyány Jó­zsef grófok jelöltségét teljesen elejtette, Her­­cz­e­g­h Mihály dr. budapesti jogi egyetemi tanárt kérte fel a jelöltség elfogadására; Herczegh elfo­gadta a jelöltséget. Botrány a német birodalmi gyűlésen Berlin, nov. 30. (Saját tudós­í­­t­ó­n­k távirata..) Míg tegnap a költségve­tési vita teljesen simán folyt le, ma Bebel szocialista képviselő igen zajos és b­o­t­r­á­­nyos jelen­eteket provokált. Bebel kikelt a folyton növekedő had­ügyi kiadások ellen és az 1866-i­k­i testvérháborút, midőn Poroszország megtámadta Ausztriát, a trónbeszéd szavaival élve, a „Kereszténységgel ellenkező támadás­nak nevezte. Hisz Magyaror­szágot i­s föl akarták akkor la­zítani. Ennek dacára a német nemzetet úgy tüntetik föl, mint a világ legbékésebb népét. Az ily kép­mutatásnak véget kell vetni. (Nagy nyugtalanság.) Az elnök rendreutasítja Bebelt, ki ezután úgy folytatja beszédét: Elzász-Lotharingia annektálása súlyos politikai hiba volt, s ez a fő oka a mai krízisnek. (Mozgás a jobboldalon.) A folytonos fegyver­kezés csak elősegíti a háború kitörését. Ettől a borzasztó háborútól rettegniük kellene a kormányoknak, mert a tömegek azok, melyek a pénz- és véradót viselik. A szocializmus el­len most már a magas és legmagasabb körök tanácskoznak. (Nagy mozgás.) S önök azt hi­szik, hogy ez meg fog változni. Csalódnak. (Hosszantartó mozgás.) Ezután Windhorst tett még néhány megjegyzést. A francia válság. Fá­ris, nov. 30. (Saját tudósí­tónk távirata.) A radikálisok, kik teg­nap G­r­é­v­y t rá akarták beszólni a mara­dásra, egyúttal keresztül akarták vinni azt is, hogy Boulanger ismét hadügyminiszter legyen. Bár e lépésüknek nem volt semmi eredménye, néhány képviselő ma újra kí­sérletet tett, hogy Grévyt ma­radásra bírja. Derouléde kije­lenti, hogy azért látogatta meg Grévyt, mert Oroszországból az elnök érde­kében fontos táviratokat ka­pott. Grévy kinyilatkoztatta előtte, hogy a re­publikánusok elpártolását mélyen fájlalja s hangsúlyozta, hogy nem ő az oka annak, hogy B­o­u­langer kimaradt a Rouvier-kabinet­­ből. Derouléde azt hiszi, hogy Ferry megválasztása komoly zavargásokat fog okozni. Ferry csak vérben gázolva juthat el az Ely­séebe. Páris, nov. 30. (Saját tudósítónk távirata.) Grévy üzenete rövid és nyugodt hangon lesz tartva. Ferry érdeké­ben élénk agitáció folyik; a jobboldal reá fog szavazni, de Freycinet mellett is nagy­ban agitálnak. A meghamisított aktákból. Paris, nov. 30. (A „Bp. H.“ ere­deti távirata.) Több hírlap egy levelet tesz közzé, melyet állítólag Beuss hg. inté­zett Köb­u­r­g Ferdiná­nd fejedelemhez. E levélben többi között ez áll: „Abból, hogy a berlini udvar politikai okok­ból nem érzi magát hivatottnak arra, hogy a her­ceget a bolgár trón elfoglalására bátorítsa, nem kö­vetkezik, hogy ne támogathatná a bolgárokat min­den rendelkezésére álló eszközzel. Bizonyos, hogy ha fenséged komolyan megérett és elhatározott szándékkal megy Szófiába, el fog érkezni az a pillanat, midőn azok az érzelmek, melyeket Berlinben titokban fens­éged vállalkozása sikere iránt táplálnak, napfényre kerülnek és ez oly hatás­sal lehet, a minő a hatalmas birodalom akciójától kitelik. Remélhető, hogy Európa helyzete az adott pillanatban meg fogja engedni ezt az akciót.“ — R e u s s hg. ugyane levélben titkos írás kulcsát is kéri, hogy levelezhessen Ferdinand fejede­lemmel. (Felesleges e levélről megjegyezni, hogy bizonyára ama hamisított okmányok közé tartozik, melyek a cár és Bismarck között szóba kerültek. A szerk.) Orosz hadikészülődések. Varsó, nov. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A félhivatalos „Pol. Korr.“ je­lentése. A nyugati határ mentén fekvő kor­mányzóságokban történt csapatmozgalmak elő­

Next