Budapesti Hírlap, 1892. augusztus (12. évfolyam, 212-240. szám)
1892-08-16 / 226. szám
1892. augusztus 16. BUDAPESTI HÍRLAP. (226. sz.) szolgáltatás terén létező intézményekben rámutassunk ama hiányokra, melyek orvoslást követelnek.“ Ezután a gyűlés tisztikarát választották meg közfelkiáltással. És pedig elnök : Beliczay Elek dr. (később Erreth János), alelnök Erreth János országgyűlési képviselő, a pécsi kamara elnöke, jegyzők Mayer Lajos dr., Legény Béla dr., Inkey Béla dr. és Kis Jenő győri ügyvédek. A megalakulás után Beliczay elnök tudomására hozta a gyűlésnek, hogy az ország 27 kamarája közül 23 teljesen egyetértett a győri kamara tendenciájával, s írásbeli ígéretet tett, hogy az értekezleten képviselteti magát. A 23 kamara közül azonban csak 17 küldött képviselőt, névszerint: Debrecen: Kola János dr. kir. tanácsos, kam. elnök. Eger : Horváth József. Eperjes: Sztechla János dr. Gyulafehérvár: Hollaky Imre kam. elnök, Farkas Béla, Garl Béla dr. Kolozsvár : Fischer Lajos dr. Nagyvárad : Hatky Endre kam. elnök, Berkovics Ferenc dr. Pécs: Erreth János országgyűlési képviselő, kam. elnök, Szautter Gusztáv, Miklós István, Jobszt László dr., Nick Alajos dr., Rátkay László, Szakszón Gyula és Krasznay Miklós dr. Pozsony: Molecz Dániel. Szabadka: Pankovich Andor kam. titkár. Szatmár : Nagy Elek, Nagy József, Nagy Endre. Szeged: Rósa Izsó dr. kam. elnök, Wégmann Ferenc. Székesfehérvár : Ráday Lajos dr. Szombathely: Eredics Ferenc dr. h. elnök. Sopron: Ben Ábel. Temesvár: Kornis Géza, Vértes Adolf dr. Zalaegerszeg: Varga Lajos és Hajik István. Ezután megkezdődött a vita, melynek napirendjét annak idején szóról szóra közöltük. A gyűlés a tárgyalást a 8. és 9. pontnál kezdte meg, miután ezeknek megvitatása kihat a többi kérdésekre. E pontoknál Krausz Miksa győri ügyvéd, előadó szólalt föl. Hosszabb megokolás után a következő határozati javaslatot terjesztette az értekezlet elé : 1. Az értekezlet mondja ki, hogy hajlandó ugyan minél többször, sőt ha lehet, évenként ilyen ügyvédi gyűlés egybehivása által tömörülni és sérelmeiről, óhajairól értekezni ; 2. azonban a jelen értekezletnek határozatai, mint a magyar ügyvédi kamarák többségének határozatai a véglegesség jellegével bírnak. 3. Ezekből kifolyólag ma csakis ama kérdések fölött határozzunk, melyeknek gyakorlati megoldása fontos, sürgős és célirányos; a többiek vétessenek le a napirendről és tűzessenek ki egy új értekezlet napirendjére. 4. A hozott határozatok tárgyában pedig választassák egy szerkesztő bizottság, hogy esetleg a jegyzőkönyv melléklésével a képviselőháznak és az igazságügyminiszternek memorandum alakjában átnyújtsa a kar sérelmeinek jogos hangsúlyozása mellett. 5. A memorandum közöltessék az összes hazai kamarákkal a mozgalomnak saját körükben való folytatása végett. Sískó Károly komáromi ügyvéd az előadóval szemben a következő határozati javaslatot nyújtja be: „Mondja ki az értekezlet, hogy az általa sürgőseknek talált igazságszolgáltatási reformokat kijelöli, s azoknak törvényerőre juttatása céljából országos kongresszust hl össze, mely hivatva lesz kijelölni azt a további utat, mely az ügyvédi érdekeknek a jó igaságszolgáltatással karöltve járó fejlesztése és tökéletesbítésére vezet.“ Varga Lajos, Tauber Károly, Kornis Géza Szigethy Antal, Fischer Lajos dr., Leszlényi Imre dr., Lövenfeld és Nagy Lajos dr. ügyvédek rövid felszólalásai után Hajik István zalaegerszegi ügyvéd szólalt fel, ki határozottan ellenzi az országos kongresszus egybehívását, s a következő határozati javaslatot nyújtotta be: „Az értekezlet hozzon végleges határozatot, terjeszsze azt fel a képviselőházhoz és az igazságügyminiszterhez, a határozatot pedig az egyes kamarákkal is tudassa.“ Erre nagy vita következett. Az egyik rész az országos kongresszus egybehívását követelte, a másik rész pedig ez utóbbi indítványhoz csatlakozott. Az elnök háromszor-négyszer is csengetett, de a heves vitázókat nem lehetett lecsendesíteni. Végül Kósa Izsó dr., a szegedi ügyvédi kamara elnökének higgadt indítványára szavazás alá bocsátották az indítványt, melyet a gyűlés nagy szótöbbséggel elfogadott. Ezután elnök az ülést 5 percre felfüggesztette. Szünet után a napirend 1. pontjának tárgyalása következett volna, a gyűlés azonban ezt levette a napirendről. Most következett a gyűlés legérdekesebb része, t. i. a programm 2. pontjának a tárgyalása. A kérdés így szól: „Az igazságszolgáltatás érdekében mily irányban tartja az értekezlet szükségesnek az ügyvédi jogkör kiterjesztését ?“ Weöres Jenő győri ügyvéd szerint az ügyvédi jogkör nem érvényesülhet oly mérvben, mint ahogyan azt elvárható ok. Az ügyvédi jogkör a bírói mellett kicsiny s azért volna óhajtandó bizonyos esetekben törvényhozásilag kimondani a kényszerítő Ügyvédi képviselet elvét. Majdnem egy órán át folyt e pont fölött a vita. Végül Kis Jenő indítványára a gyűlés egy bizottságot választott konkrét javaslat tételére, másnapra részletes jelentést kívánva a bizottságtól. A napirend 3. pontjának tárgyalását az értekezlet a következő napra halasztotta és áttért a 7. pont tárgyalására. Mayer Lajos dr. győri ügyvéd, előadó, veszélyes csapást látna abban, ha az ország ügyvédi karát a korlátolt létszám békéiba zárnák. A XIX. század utolsó évtizedeiben ilyenre gondolni sem szabad, mert hiszen ez rakció lenne. A kauciót céltalannak tartja, mely a tehetségek igaztalan elnyomására vezethetne. Az ügyvéd által fölvett okiratok bizonyító ereje érdekében való küzdelmet jogosnak véli, egyúttal azt is, hogy az ügyvéd legalább 5 évi gyakorlat után közjegyzői teendők végzésére följogosíttassék. Előadó fölszólalása után még többen indítványt terjesztettek az értekezlet elé, melyeket összegezve, a gyűlés határozatilag kimondta, hogy : 1. A korlátolt létszám behozatalát bármely alakban a leghatározottabban mellőzni kívánja. 2. A kaució behozatalát céltalannak tartja. 3. A közjegyzői teendőkbe avatkozni nem óhajt , azért az erre vonatkozó programmpontokat mellőzi. Délután 2 órára járt már az óramutató, midőn a gyűlés ezt a határozatot kimondotta. Ezután az elnök a tanácskozásokat beszüntette és kijelentette, hogy azokat holnap ugyancsak a megyeház nagytermében folytatni fogják. Este a győri ügyvédek körülbelül 100 terítékű bankettet rendeztek a vidékről érkezett kartársak tiszteletére, melyre az ügyvédségen kívül Laszberg gróf főispán, Lippay alispán, Zechmeister polgármester és a hírlapírók voltak hivatalosak. Felköszöntőkben természetesen nem volt hiány. IX. nap, Győr, aug. 15. Ma folytatták a megyeház nagytermében a Győrött összegyűlt ügyvédek tanácskozásukat. A mai gyűlésnek fontos jelentőséggel bír az a határozata, mely kimondja, hogy ezentúl rendszeresen megtartják — bizonyos időközökben — a kongresszusokat, ki is jelölvén a legközelebbi 1893. évben tartandó ügyvédgyűlés helyéül Szeged városát. A gyűlés lefolyásáról különben részletesen a következőkben referálok : A gyűlésen Erreth János elnökölt, aki fölszólította a tegnap megbízott szűkebb körű bizottságot, hogy a reájuk bízott kérdésekre vonatkozólag terjeszszék elő indítványaikat. Megelőzőleg azonban Kon János dr. győri ügyvéd, a 7. pont előadója hosszabb fejtegetés után a következő javaslatot terjesztette a gyűlés elé : „A kényszerítő ügyvédi ellenjegyzés kérdésének a rendes perekre és váltóperekre vonatkozó része máris akként lévén szabályozva, hogy az ügyvédi ellenjegyzés kötelező, ezekre nézve a jelenlegi állapotot továbbra is sértetlenül kell hagynunk. A sommás perekben és telekkönyvi ügyekben azonban az írásbeli beadványokra nézve a kötelező ügyvédi ellenjegyzést törvényileg kimondandónak tartjuk.“ Rózsa Izsó szegedi ügyvéd helyesli a telekkönyvi ellenjegyzés kötelező voltát, azonban a közjegyzők és községi jegyzők telekkönyvi beadványozási jogát nem kívánja érinteni. Ily értelemben módosítványt nyújt be. Több felszólalás után a gyűlés elfogadta előadó javaslatát, úgy Rózsa indítványának a közjegyzők jogosultságára vonatkozó részét. A 7. kérdés f) pontjának ismét Kóra János dr. az előadója, ki erre vonatkozólag a következő javaslattal járult a gyűlés elé : „A rendes és váltóperekre nézve a kötelező ügyvédi képviselet fentartásával ugyancsak a kötelező ügyvédi képviseletet törvényileg kimondandónak tartjuk a 300 frt értéket meghaladó sommás perekben s az új sommás eljárás folytán sommás útra tartozandó birtok- és örökösödési perekben feltétlenül, egyéb sommás perekben pedig abban az esetben, amelyekben a fél vagy törvényes képviselője a bíróság előtt személyesen meg nem jelenik,, hanem képviseltetni kívánja magát, meghatalmazott képviselője csak ügyvéd lehessen.“ Wottitz Károly győri ügyvéd kérte, hogy az ügyvédi képviselet tárgyai közé a csődügyeket is fölvegyék. Erre a gyűlés a javaslatot Wottitz ügyvéd módosításával egyhangúlag elfogadta. Ezután a kiküldött bizottság javaslata következett az ügyvédi jogkör kiterjesztésére vonatkozólag. A javaslat ez : „Az ügyvéd részére teljes hitelű magánokirat alakjában kiállított meghatalmazás minden eljárásban és minden hatóság előtt való képviseletre följogosít." A gyűlés ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A gyűlés az ügyvédi jogkör kiterjesztésének kérdésére vonatkozólag még a következőkben állapodott meg : 1. A fegyelmi eljárás minden nemében helye legyen az ügyvédi képviseletnek. 2. Az 1877. évi XXI.cikk eltörlendő. 3. A bélyegtörvény revíziója égetően szükséges és az 1881. XXVI. tc. 18. §-ának az ügyvédekre vonatkozó része hatályon kivül helyezendő. 4. Végül a tárgysorozat 3., 4. és 5. pontját leveszi a napirendről. A kiküldött bizottságnak az ügyvédi rendtartásra vonatkozó javaslatának elfogadása után a gyűlés szükségesnek tartja . 1. Az ügyvédi kamarák tagjai számarányának kiegyenlítését. 2. Az ügyvédi kamarák önkormányzati jogának a legszélesebb alapon való szervezését, vegyes bírósági felebbezési fórum képezését. 5. A fegyelmi eljárás szigorítását és egyszerűsítését. 4. A fegyelmi ügyekben az alaptalan feljelentővel szemben a költség megállapítását s az alaptalan feljelentő ellen a kamarák hivatalból kötelező vádjogát. 5. Tagdíjak és bírságok behajtásának oly módon való szabályozása, hogy a végrehajtás a kamara megkérésére közigazgatási úton történjék. 6. A tagdíj behajtásának sikertelensége esetén fegyelmi eljárásnak legyen helye. 7. A képviseletből fölmerült perköltség és díjak az ügyvéd részére állapítandók meg. A megállapított költség a fél ellenében fizetési meghagyás útján legyen érvényesíthető. 8. A költség és a díjakra vonatkozólag visszatartási és elsőbbségi jog. 9. Pénzértékek és okmányok kiszolgáltatása tárgyában az ügyvédi kamarák hatáskörének kiterjesztése. 10. A per tárgyának bizonyos hányada kiköthető legyen és a kikötmény per vesztése esetén a perrendszerű bizonyítéknak legyen helye. 11. Ügyvéd ne legyen kötelezhető bizonyítási és eljárási költségek előlegezésére. 12. Kötelező díjszabás. 13. Csődtömeg és egyéb gondnokság-védői kirendelések és ebből folyó díjazások szabályozása. Végül 14. Zugirászat elleni szigorú intézkedés. Üzletszerűség fogalmának kiküszöbölése és annak szabadságvesztéssel való sújtása. Az ügyvédek elméleti előképzése tekintetében az előadó a tudori fok eltörlését s helyette szigorúbb gyakorlati vizsgálat behozatalát javasolja. A gyűlés azonban Barna Izsó dr. indítványára azt az álláspontot foglalta el, hogy a tudori fok továbbra meghagyassék, azonban attól számított 3 év legyen a gyakorlati idő, melyből Krausz indítványa szerint legalább egy és fél év ügyvédi irodában töltendő. A gyűlés délután 3 órakor ért véget. fővárosi ügyek, Budapest, aug. 15. — A nagymező-utcai villamos vasút sorsa eldőlt, amennyiben a belügyminiszter nem hagyta jóvá a közgyűlésnek azt a határozatát, amelylyel a Király-utcától, a nagymező-utcán át, az Andrássy-út torkolatáig a villamos vasút építését megengedte. A miniszter e megtagadó határozatát főleg azzal okolja meg, hogy a vonalnak szűk utcaterületen kellene elhaladnia , ez a közforgalmat nagy mértékben akadályozná. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, aug. 15. * (Kossuth Lajos legújabb mellszobra.) Aradi Zsigmond, a Velencében élő magyar szobrász, befejezte Kossuth Lajos mellszobrának mintázását Az életnagyságánál valamivel nagyobb méretű szobor, mint nekünk írják, a megszólalásig hű és művészileg is teljesen sikerült. A kilencven éves Kossuth csak akkor öreg ember, ha lehajtott fővel ír, olvas vagy gondolkozik , mihelyt érdeklődve beszélni kezd, megelevenedik, ifjúvá lesz arca és alakja , a szabadságharc nagy embere áll előttünk. Aradi ezt a Kossuthot ábrázolta le és kitűnően tudta kifejezni a kilencvenéves aggastyán öreg arcának a fiatalos lelkesültségét. Valóban kár lenne, haez a szép szobor gipszben maradna és elkallódnék. Érdemes lenne arra, hogy márványból faragtassák ki a művészszel, Kossuth kilencvenedik születésnapjának emlékéül. * (A népszínházban) holnapután, szerdán, tartják meg az első előadást a szünet után, fölelevenítvén a Sötét titok című angol látványosságot, melyet tavaly sokszor adtak egy húzámban. A darab jelmezes főpróbáját holnap, kedden, este 6 órakor tartják meg. A főszerepeket Csongori Mariska, Vidorna, M. Csatai Zsófi, Szirmai, Németh, Kassai, Horváth V., Solymosi, Tollagi, Kiss Mihály, Ferenczy, Bérczi, Szabó A. és Ujváry játszák. * (A városligeti színkörben) Kerekes (Pungur) Mihály Az ördögök című népszínműve holnap (kedden) kerül bemutatóra. Zenéjét Serly Lajos írta , van benne paraszt nászinduló, madárdal, zsidókuplék, bucsusok kara stb. E népszínművet Kolozsvárit sikerrel adták elő. 3