Budapesti Hírlap, 1892. augusztus (12. évfolyam, 212-240. szám)

1892-08-16 / 226. szám

1892. augusztus 16. BUDAPESTI HÍRLAP. (226. sz.) szolgáltatás terén létező intézményekben rámutas­sunk ama hiányokra, melyek orvoslást követelnek.“ Ezután a gyűlés tisztikarát választották meg közfelkiáltással. És pedig elnök : Beliczay Elek dr. (később Erreth János), alelnök Erreth János ország­gyűlési képviselő, a pécsi kamara elnöke, jegyzők Mayer Lajos dr., Legény Béla dr., Inkey Béla dr. és Kis Jenő győri ügyvédek. A megalakulás után Beliczay elnök tudomására hozta a gyűlésnek, hogy az ország 27 kamarája kö­zül 23 teljesen egyetértett a győri kamara tenden­ciájával, s írásbeli ígéretet tett, hogy az értekezleten képviselteti magát. A 23 kamara közül azonban csak 17 küldött képviselőt, névszerint: Debrecen: Kola Já­nos dr. kir. tanácsos, kam. elnök. Eger : Horváth József. Eperjes: Sztechla János dr. Gyulafehérvár: Hollaky Imre kam. elnök, Farkas Béla, Garl Béla dr. Kolozsvár : Fischer Lajos dr. Nagyvárad : Hatky Endre kam. elnök, Berkovics Ferenc dr. Pécs: Erreth János országgyűlési képviselő, kam. elnök, Szautter Gusztáv, Miklós István, Jobszt László dr., Nick Alajos dr., Rátkay László, Szakszón Gyula és Krasznay Miklós dr. Pozsony: Molecz Dániel. Szabadka: Pankovich Andor kam. titkár. Szatmár : Nagy Elek, Nagy József, Nagy Endre. Szeged: Rósa Izsó dr. kam. elnök, Wégmann Ferenc. Székes­­fehérvár : Ráday Lajos dr. Szombathely: Eredics Ferenc dr. h. elnök. Sopron: Ben Ábel. Temesvár: Kornis Géza, Vértes Adolf dr. Zalaegerszeg: Varga Lajos és Hajik István. Ezután megkezdődött a vita, melynek napi­rendjét annak idején szóról szóra közöltük. A gyű­lés a tárgyalást a 8. és 9. pontnál kezdte meg, mi­után ezeknek megvitatása kihat a többi kérdésekre. E pontoknál Krausz Miksa győri ügyvéd, előadó szólalt föl. Hosszabb megokolás után a következő határozati javaslatot terjesztette az értekezlet elé : 1. Az értekezlet mondja ki, hogy hajlandó ugyan minél többször, sőt ha lehet, évenként ilyen ügyvédi gyűlés egybehivása által tömörülni és sé­relmeiről, óhajairól értekezni ; 2. azonban a jelen értekezletnek határozatai, mint a magyar ügyvédi kamarák többségének hatá­rozatai a véglegesség jellegével bírnak. 3. Ezekből kifolyólag ma csakis ama kérdések fölött határozzunk, melyeknek gyakorlati megoldása fontos, sürgős és célirányos; a többiek vétessenek le a napirendről és tűzessenek ki egy új értekezlet napirendjére. 4. A hozott határozatok tárgyában pedig vá­lasztassák egy szerkesztő bizottság, hogy esetleg a jegyzőkönyv melléklésével a képviselőháznak és az igazságügyminiszternek memorandum alakjában át­nyújtsa a kar sérelmeinek jogos hangsúlyozása mellett. 5. A memorandum közöltessék az összes hazai kamarákkal a mozgalomnak saját körükben való folytatása végett. Sískó Károly komáromi ügyvéd az előadóval szemben a következő határozati javaslatot nyújtja be: „Mondja ki az értekezlet, hogy az általa sür­gőseknek talált igazságszolgáltatási reformokat ki­jelöli, s azoknak törvényerőre juttatása céljából országos kongresszust hl össze, mely hivatva lesz ki­jelölni azt a további utat, mely az ügyvédi érde­keknek a jó iga­­ságszolgáltatással karöltve járó fejlesztése és tökéletesbítésére vezet.“ Varga Lajos, Tauber Károly, Kornis Géza Szigethy Antal, Fischer Lajos dr., Leszlényi Imre dr., Lövenfeld és Nagy Lajos dr. ügyvédek rövid felszó­lalásai után Hajik István zalaegerszegi ügyvéd szólalt fel, ki határozottan ellenzi az országos kongresszus egybehívását, s a következő határozati javaslatot nyújtotta be: „Az értekezlet hozzon végleges határozatot, ter­­jeszsze azt fel a képviselőházhoz és az igazságügy­miniszterhez, a határozatot pedig az egyes kama­rákkal is tudassa.“ Erre nagy vita következett. Az egyik rész az országos kongresszus egybehívását követelte, a másik rész pedig ez utóbbi indítványhoz csatlako­zott. Az elnök háromszor-négyszer is csengetett, de a heves vitázókat nem lehetett lecsendesíteni. Végül Kósa Izsó dr., a szegedi ügyvédi kamara elnökének higgadt indítványára szavazás alá bocsátották az indítványt, melyet a gyűlés nagy szótöbbséggel elfogadott. Ezután elnök az ülést 5 percre felfüggesztette. Szünet után a napirend 1. pontjának tárgya­lása következett volna, a gyűlés azonban ezt levette a napirendről. Most következett a gyűlés legérdekesebb része, t. i. a programm 2. pontjának a tárgyalása. A kérdés így szól: „Az igazságszolgáltatás érdekében mily irányban tartja az értekezlet szükségesnek az ügyvédi jogkör ki­­terjesztését ?“ Weöre­s Jenő győri ügyvéd szerint az ügy­védi jogkör nem érvényesülhet oly mérvben, mint a­hogyan azt elvárható ok. Az ügyvédi jogkör a bírói mellett kicsiny s azért volna óhajtandó bizonyos esetekben törvényhozásilag kimondani a kényszerítő Ügyvédi képviselet elvét. Majdnem egy órán át folyt e pont fölött a vita. Végül Kis Jenő indítványára a gyűlés egy bizottságot választott konkrét javaslat tételére, másnapra részletes jelentést kívánva a bizott­ságtól. A napirend 3. pontjának tárgyalását az érte­kezlet a következő napra halasztotta és áttért a 7. pont tárgyalására. Mayer Lajos dr. győri ügyvéd, előadó, veszé­lyes csapást látna abban, ha az ország ügyvédi karát a korlátolt létszám békéiba zárnák. A XIX. század utolsó évtizedeiben ilyenre gondolni sem szabad, mert hiszen ez rakció lenne. A kauciót cél­talannak tartja, mely a tehetségek igaztalan elnyo­mására vezethetne. Az ügyvéd által fölvett okiratok bizonyító ereje érdekében való küzdelmet jogosnak véli, egyúttal azt is, hogy az ügyvéd legalább 5 évi gyakorlat után közjegyzői teendők végzésére följo­­gosíttassék. Előadó fölszólalása után még többen indít­ványt terjesztettek az értekezlet elé, melyeket összegezve, a gyűlés határozatilag kimondta, hogy : 1. A korlátolt létszám behozatalát bármely alakban a leghatározottabban mellőzni kívánja. 2. A kaució behozatalát céltalannak tartja. 3. A közjegyzői teendőkbe avatkozni nem óhajt , azért az erre vonatkozó programmpontokat mellőzi. Délután 2 órára járt már az óramutató, midőn a gyűlés ezt a határozatot kimondotta. Ezután az elnök a tanácskozásokat beszüntette és kijelentette, hogy azokat holnap ugyancsak a megyeház nagy­termében folytatni fogják. Este a győri ügyvédek körülbelül 100 terítékű bankettet rendeztek a vidékről érkezett kartársak tiszteletére, melyre az ügyvédségen kívül Laszberg gróf főispán, Lippay alispán, Zechmeister polgármes­ter és a hírlapírók voltak hivatalosak. Felköszöntők­­ben természetesen nem volt hiány. IX. nap, Győr, aug. 15. Ma folytatták a megyeház nagytermében a Győrött összegyűlt ügyvédek tanácskozásu­kat. A mai gyűlésnek fontos jelentőséggel bír az a határozata, mely kimondja, hogy ezentúl rendszeresen megtartják — bizonyos időközök­ben — a kongresszusokat, ki is jelölvén a leg­közelebbi 1893. évben tartandó ü­gyvédgyűlés helyéül Szeged városát. A gyűlés lefolyásáról különben részlete­sen a következőkben referálok : A gyűlésen Erreth János elnökölt, a­ki fölszó­lította a tegnap megbízott szűkebb körű bizottsá­got, hogy a reájuk bízott kérdésekre vonatkozó­lag terjeszszék elő indítványaikat. Megelőzőleg azonban Kon János dr. győri ügyvéd, a 7. pont elő­adója hosszabb fejtegetés után a következő javasla­tot terjesztette a gyűlés elé : „A kényszerítő ügyvédi ellenjegyzés kérdésé­nek a rendes perekre és váltóperekre vonatkozó része már­is akként lévén szabályozva, hogy az ügyvédi ellenjegyzés kötelező, ezekre nézve a je­lenlegi állapotot továbbra is sértetlenül kell hagy­nunk. A sommás perekben és telekkönyvi ügyekben azonban az írásbeli beadványokra nézve a kötelező ügyvédi ellenjegyzést törvényileg kimondandónak tartjuk.“ Rózsa Izsó szegedi ügyvéd helyesli a telek­könyvi ellenjegyzés kötelező voltát, azonban a köz­jegyzők és községi jegyzők telekkönyvi beadványo­­zási jogát nem kívánja érinteni. Ily értelemben mó­­dosítványt nyújt be. Több felszólalás után a gyűlés elfogadta előadó javaslatát, úgy Rózsa indítványának a közjegyzők jogosultságára vonatkozó részét. A 7. kérdés f) pontjának ismét Kóra János dr. az előadója, ki erre vonatkozólag a következő javas­lattal járult a gyűlés elé : „A rendes és váltóperekre nézve a kötelező ügyvédi képviselet fentartásával ugyancsak a köte­lező ügyvédi képviseletet törvényileg kimondandó­nak tartjuk a 300 frt értéket meghaladó sommás perekben s az új sommás eljárás folytán sommás útra tartozandó birtok- és örökösödési perekben fel­tétlenül, egyéb sommás perekben pedig abban az esetben, a­melyekben a fél vagy törvényes képvi­selője a bíróság előtt személyesen meg nem jelenik,, hanem képviseltetni kívánja magát, meghatalmazott képviselője csak ügyvéd lehessen.“ Wottitz Károly győri ügyvéd kérte, hogy az ügyvédi képviselet tárgyai közé a csődügyeket is fölvegyék. Erre a gyűlés a javaslatot Wottitz ügyvéd mó­dosításával egyhangúlag elfogadta. Ezután a kiküldött bizottság javaslata kö­vetkezett az ügyvédi jogkör kiterjesztésére vonat­kozólag. A javaslat ez : „Az ügyvéd részére teljes hitelű magánokirat alakjában kiállított meghatalmazás minden eljárásban és minden hatóság előtt való képviseletre följogosít."­ A gyűlés ezt a javaslatot egyhangúlag elfo­gadta. A gyűlés az ügyvédi jogkör kiterjesztésének kér­désére vonatkozólag még a következőkben állapo­dott meg : 1. A fegyelmi eljárás minden nemében helye legyen az ügyvédi képviseletnek. 2. Az 1877. évi XXI.­­cikk eltörlendő. 3. A bélyegtörvény revíziója égetően szükséges és az 1881. XXVI. tc. 18. §-ának az ügyvédekre vonatkozó része hatályon kivül helyezendő. 4. Végül a tárgysorozat 3., 4. és 5. pontját le­veszi a napirendről. A kiküldött bizottságnak az ügyvédi rendtartásra vonatkozó javaslatának elfogadása után a gyűlés szük­ségesnek tartja . 1. Az ügyvédi kamarák tagjai számarányának kiegyenlítését. 2. Az ügyvédi kamarák önkormányzati jogá­nak a legszélesebb alapon való szervezését, vegyes bírósági feleb­bezési fórum képezését. 5. A fegyelmi eljárás szigorítását és egysze­rűsítését. 4. A fegyelmi ügyekben az alaptalan feljelen­tővel szemben a költség megállapítását s az alapta­lan feljelentő ellen a kamarák hivatalból kötelező vádjogát. 5. Tagdíjak és bírságok behajtásának oly mó­don való szabályozása, hogy a végrehajtás a ka­mara megkérésére közigazgatási úton történjék. 6. A tagdíj behajtásának sikertelensége esetén fegyelmi eljárásnak legyen helye. 7. A képviseletből fölmerült perköltség és díjak az ügyvéd részére állapítandók meg. A meg­állapított költség a fél ellenében fizetési meghagyás útján legyen érvényesíthető. 8. A költség és a díjakra vonatkozólag vissza­tartási és elsőbbségi jog. 9. Pénzértékek és okmányok kiszolgáltatása tárgyában az ügyvédi kamarák hatáskörének ki­­terjesztése. 10. A per tárgyának bizonyos hányada kiköt­hető legyen és a kikötmény per vesztése esetén a perrendszerű bizonyítéknak legyen helye. 11. Ügyvéd ne legyen kötelezhető bizonyítási és eljárási költségek előlegezésére. 12. Kötelező díjszabás. 13. Csődtömeg és egyéb gondnokság-védői kirendelések és ebből folyó díjazások szabályozása. Végül 14. Zugirászat elleni szigorú intézkedés. Üz­letszerűség fogalmának kiküszöbölése és annak szabadságvesztéssel való sújtása. Az ügyvédek elméleti előképzése tekintetében az előadó a tudori fok eltörlését s helyette szigorúbb gyakorlati vizsgálat behozatalát javasolja. A gyűlés azonban Barna Izsó dr. indítványára azt az állás­pontot foglalta el, hogy a tudori fok továbbra meg­­hagyassék, azonban attól számított 3 év legyen a gyakorlati idő, melyből Krausz indítványa szerint legalább egy és fél év ügyvédi irodában töltendő. A gyűlés délután 3 órakor ért véget. fővárosi ügyek, Budapest, aug. 15. — A nagymező-utcai villamos vasút sorsa eldőlt, a­mennyiben a belügyminiszter nem hagyta jóvá a közgyűlésnek azt a határoza­tát, a­melylyel a Király-utcától, a nagymező-utcán át, az Andrássy-út torkolatáig a villamos vasút épí­tését megengedte. A miniszter e megtagadó hatá­rozatát főleg azzal okolja meg, hogy a vonalnak szűk utcaterületen kellene elhaladnia , ez a közfor­galmat nagy mértékben akadályozná. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, aug. 15. * (Kossuth Lajos legújabb mellszobra.) Aradi Zsigmond, a Velencében élő magyar szobrász, befejezte Kossuth Lajos mellszobrának mintázását Az életnagyságánál valamivel nagyobb méretű szo­bor, mint nekünk írják, a megszólalásig hű és mű­vészileg is teljesen sikerült. A kilencven éves Kossuth csak akkor öreg ember, ha lehajtott fővel ír, olvas vagy gondolkozik , mihelyt érdeklődve be­szélni kezd, megelevenedik, ifjúvá lesz arca és alakja , a szabadságharc nagy embere áll előttünk. Aradi ezt a Kossuthot ábrázolta le és kitűnően tudta kife­jezni a kilencvenéves aggastyán öreg arcának a fia­talos lelkesültségét. Valóban kár lenne, ha­­ez a szép szobor gipszben maradna és elkallódnék. Érde­mes lenne arra, hogy márványból faragtassák ki a művészszel, Kossuth kilencvenedik születésnapjának emlékéül. * (A népszínházban) holnapután, szerdán, tartják meg az első előadást a szünet után, fölele­­venítvén a Sötét titok című angol látványosságot, melyet tavaly sokszor adtak egy húzámban. A darab jelmezes főpróbáját holnap, kedden, este 6 órakor tartják meg. A főszerepeket Csongori Mariska, Vi­­dorna, M. Csatai Zsófi, Szirmai, Németh, Kassai, Horváth V., Solymosi, Tollagi, Kiss Mihály, Ferenczy, Bérczi, Szabó A. és Ujváry játszák. * (A városligeti színkörben) Kerekes (Pun­­gur) Mihály Az ördögök című népszínműve holnap (kedden) kerül bemutatóra. Zenéjét Serly Lajos írta , van benne paraszt nászinduló, madárdal, zsidókuplék, bucsusok kara stb. E népszínművet Kolozsvárit sikerrel adták elő. 3

Next