Budapesti Hírlap, 1893. március (13. évfolyam, 60-89. szám)

1893-03-12 / 71. szám

1893. március 12. BUDAPESTI HÍRLAP, 1 71. sz.)­ koznia. Ezt nem teheti, a ki tizenöt észterejéig telj­hatalommal vezette az ország ügyeit, jól vagy rosszul, az mindegy. Károlyi Gábor gr.: Az nem mindegy ! (Élénk derültség és helyeslés balfalól.) Horváth Gyula: Az országra nézve nem. Károlyi Gábor gr.: Reá nézve sem ! He ne­ked mindegy, nekem nem mindegy! (Nagy fes­zült­ség.) - -.­ Horváth Gyula ezután hosszan foglakozik az egyházpolitikai kérdésekkel s helytelenítve a kérdé­sek fölvetésének módját s nem látva képességet a kormányban ama program keresztülvitelére, melylyel tartalmában ő is egyetért, a költségvetést nem fo­gadja el. (Helyeslés a baloldalon.) A miniszter beszél. Csáky Albin gróf miniszter Horváth Gyulával szemben újra kijelenti, hogy a február eisi rendelet az ő műve. De rámutat egy kuriózumra is. Horváth Gyula ugyanis előbb azt mondta,hogy az egyházpolitikai program lángba borította az országot, később pedig erről megfeledkezve, Apponyinak vindikálta a di­csőséget a program felállításáért. A miniszter mind­­azáltal nem akarja a felelősséget Apponyira bántani, mert a latin mondással tart, hogy : pater est quem nuptiae demonstrant. (Nagy derültség.) Konstatálja ezután, hogy senki le nem von­hatta a, minapi előadásából kérlelhetlen logikával levont konzekvenciát, hogy vagy a gyökeres reform terére kellett lépni, vagy meghajolni egy egyház egyoldalú felfogása előtt. (Helyeslés a jobboldalon.) Emezt nem javallta senki, a minthogy oly politiká­val meg sem is állhatna senki s ezzel igazolva van a választott út helyessége. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Áttérve a polémiára, igazat ad Györffy Gyu­lának, hogy a liberálisság relatív fogalom, mert nincs abszolút fokmérője. Egy hang : Hát Beksics ! (Zajos derültség.) Csáky miniszter : De azt össze lehet hasonlí­tani, hogy két dolog közül melyik a liberálisabb. És ekképpen a polgárok egyenlő jogai és egyenlő kö­telességei alapján rendezni a viszonyokat, mint a kormány akarja, mindenesetre liberálisabb, mint az uralkodó egyház rendszere, a­mi viszont Györffy ideálja. (Élénk helyeslés jobbról.) Györffy hivatko­zott­ arra, hogy itt meg ott csakis a fakultatív pol­gári házasságot hozták be, de nem mondta meg, hogy azt elfogadná-e. Pedig tart tőle, ha a kor­mány azt akarná, azzal állanának elő, hogy a köte­lező polgári házasságot még inkább el lehet fogadni,­­ minthogy az csakugyan az egyházra kevésbbé sé­relmes. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Azoknak, kik az egyházpolitikai kérdések na­pirendre hozatalában csak taktikát látnak, köszö­netet mond e­zókért. Mert nagyon erősnek érezheti magát az a kormány, mely az egyházpolitika égető és izgató kérdéseit csupa taktikából és mulatságból meri a közvélemény elé dobni. (Zajos tetszés a jobboldalon.) A dogmatikus kifogásokra azzal az adattal válaszol, hogy már Kálmán király elrendelte, hogy izmaelita leányok csak keresztényekhez mehessenek nőül. Tehát már ott kezdődött az ország specifikus viszonyainak tekintetbe vétele szemben a dogmati­kus kifogásokkal s a lelketlen izgatás felhasználhatja a reformokat a nemzetiségi rémektől való félelem terjesztésére, de kétségtelen, hogy a magyar állam konszolidására nem csekély befolyással lesz az, ha a polgároknak, életük legfontosabb momentumában,nem­csak lelkészeik, hanem a magyar állam közegei előtt is jelentkezniük kell. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Károlyi Sándor gróf már előre is birálgatta a kormány által kilátásba helyezett törvényjavaslato­kat. Azt hiszi, nagyon korai ebbe belemenni. (Élénk derültség a bal- és szélsőbalon. Felkiáltások: Persze, hogy nagyon korai !) Egyben azonban igaza van Károlyinak, hogy t. i. a polgári anyaköny­vel, akkor lépnek életbe — mint ő zamatos magyarság­gal mondta — ,.majd ha fagya, mert ő komolyan hites,­ hogy 1894 január 1-jén már életbe, lép. (Zajos helyeslés és taps a jobboldalon.) Károlyi azzal az állításával szemben, hogy a februári rendelet tör­vénytelen, hivatkozik a képviselőház ellenkező hatá­rozatára. Azt a felszólítást pedig, hogy menjen el és csináljon helyet másnak, bár örömmel tenné, nem teljesítheti, mert a többség mást kíván , a köteles­ség mást parancsol neki. (Zajos taps és éljenzés a jobboldalon.) Nagy Istvánnal szemben, a­ki Andrássy Gyu­lára hivatkozott, azt hozza fel, hogy Andrássy éppen azért ellenezte a kötelező polgári házasságot, mert tartott tőle, hogy az fel fogja kelteni az izgatottságot. Éppen olyan téves a hivatkozás az 1875-ki püspöki konferenciára, mely a sokkal szélesebb körben in­tézkedő Trefort-féle rendelet ellen foglalt állást, holott az ő rendelete csak az addig követett gya­korlat általánosítása volt. (Helyeslés a jobboldalon.) Folényi Géza : Büntetéssel. Caáky Albin gróf ezt — bocsánatot kér a szóért — gyerekes felfogásnak tartja, mert csak a gyerekeik szokták azt mondani, hogy „csak azért sem“. Épp oly megállhatatlan kifogás, hogy e kér­dések fölvetésére nyugodt időket kellett volna be­várni, mert mihelyt ily kérdések fölvettetnek, a nyugodtság azonnal megszű­nnik. (Igaz , ügy van ! a jobboldalon.) Igen különösnek találja, hogy azok a képvise­lők, a­kik évről-évre nagy lelkesedéssel fogadták Iványi javaslatait, most . . . Thaly Kálmán : Ne tessék általánosságban ,beszélni. (Egy van ! a szélsőbalon.) Cséky Albin gr. vallás- és közoktatásügyi miniszter. . . . . azok­a­t, képviselő urak most, mi­kor az elvek érvényesítéséről van szó (ügy van ! ügy van ! jobbfelől.) Ugron Gábor : Csak kompromittálásáról •­ Meszleny Lajos : Mi most is védjük azokat az elveket! (Élénk helyeslés, ügy van.! ügy van ! a szélsőbalon.) Csáky Albin gr. vallás- és közoktatásügyi miniszter: Most, mikor ezen elvek érvényesítéséről van szó, azokat cserben hagyják. (Úgy van ! Úgy van ! jobbfelől) Thaly Kálmán : De nem mi! (Helyeslés és felkiáltások a szélsőbaloldalon! Mi nem hagytuk el soha !) Csáky Albin gr. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Hát a nagy elvek csak arra valók, hogy akkor deklaráljuk, mikor nincsen szükség rájuk ? (Egy hang a szélsőbaloldalon: Akkor szükségesek, mikor Szapáryt kell kitenni ! úgy van ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Még csak a beadott határozati javaslatokról nyilatkozik. A Fenyvessy határozati javaslatát elfo­gadja, mert, mint többször kijelentette, a katoliku­sokat épp oly jogosultaknak tartja az autonómiára, mint bármely más felekezet híveit. Polónyi Géza: Ez csak frázis! (Zaj.) Csáky miniszter: Ez az autonómia már a dolog természetéből kifolyólag sem lehet olyan, mint a protestánsoké. (Ellenmondás a szélsőbal­oldalon.) Polónyi Géza : Ezt majd tessék ránk bizni, katolikusokra ! (Zaj.) Csáky miniszter : Az apostoli király főkegy­úri jogán, valamint a törvényhozás jogkörén semmi­féle csorbát nem üthet. (Élénk helyeslés.) Az auto­­nómia előkészítése iránt tett ígéreteit annak idejé­ben beváltotta. Polónyi Géza: No szépen! (Haljuk! Halljuk !) Csáky miniszter: . . . amennyiben az e tárgy­ban tartott értekezlet nyomán érintkezésbe lépett az ország hercegprímásával. Polónyi Géza: Két év előtt, azóta semmit sem tett! (Zaj.) Csáky miniszter: Kijelenti, hogy készséggel fogja ezt az eljárást folytatni, mihelyt, arra az alkal­mas momentum beáll. Polónyi Géza: Mikor? Csáky miniszter: Az alkalmas momentum igen rövid idő alatt itt lesz ... Polónyi Géza: Majd meglássuk! Csáky miniszter: . . . mert miután a püspöki kar az időközben bekövetkezett különböző körülmé­nyek folytán csak az utolsó időben foglalkozhatott e kérdéssel, most kétségkívül rövid idő múlva a maga kebelében megállapodásra fog jutni és mi­helyt ez meg lesz, természetesen meg lesz nekem adva a mód arra, hogy a további lépéseket meg­tegyem. Ugron Gábor: A püspökök felettünk nem rendelkeznek! Polónyi Géza: És ha a püspököknek nem tetszik ? Csáky miniszter: még akkor is a további lépé­seket megteszem. Kemény Pál: Az más­ más! Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter. Egyet határozottan mondhat és ez az, h­ogy­ más katolikus autonómiát, mint a képviseleti alapon nyugvót, nem képzelhet. (Élénk tetszés a bal- és szél­sőbalon.) S miután e felfogásának megfelel az a ha­tározati javaslat, melyet Fenyvessy beadott... Polónyi Géza: Az nem felel meg! Csáky miniszter: ...azt elfogadja, ajánlja. (Helyeslég a jobboldalon.) Kemény Pál: Nem őszinte barátja az auto­nómiának ! Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi mi­niszter . Végül Rehith határozati javaslatáról nyilatkozik. Arra számít teljes biztonsággal a kormány, hogy az egyházi politikai javaslatok egynéme­lyike, legalább is ketteje, még a folyó ülésszak alatt e házban napirendre fog ke­rülni. De minthogy azt, hogy mikor tárgyalhatók e javaslatok, előre egyátalában nem lehet biztosítani és minthogy a kormány semmi körülmények között egy­házpolitikai programját a napirendről nem fogja levenni, e határozati javaslatot nem teh­eti magáévá és kéri a házat, hogy azt ne fogadja el. (Hosszantartó zajos helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Az elnök a vita folytatását hétfőre halasztja. A pozsonyi kórház, Esterházy Mihály grófnak szándéka volt meg­­interp­ellálni a kormányt a pozsonyi kórház ügyében; minthogy azonban tudomására jött, hogy a vizsgá­lat felöl a kormány már intézkedett, interpellációja tárgyát vesztette. Csakis arra hívja fel a miniszter figyelmét, hogy az ápoló apácákat Cseh- és Morva­országból hozzák be s ezek szláv eszm­éket terjesz­tenek. Interpellációját visszavonja. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Az elnök az ülést d. u. 2 órakor berekeszti. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, m­árc. 11. Ingatlanok forgalma a fővárosban. A lefolyt héten átiratás alá kerültnk, u. m.: Budán. Bessert Ágosta II. ker. Törökvészi­­dűlőben 5967. sz. telke 49 írtért Gallegó Ede és Blédi Adolfra. Bognár-testvérek I. ker. Sasadi-dü­­lőben 8332. sz. telke 425 írtért Szebrich Károlyra. Gallegó Ede II. ker. Vérhalm­i-dü­lőben 5603. sz. telke 1000 írtért Lázár János és nejére. Bognár testvérek I. ker. Vigadombi-dülőben 8588—8503. sz. telke 225 írtért Gerstl Ferenc és nejére. Breier Erzsébet I. ker. Kőérbereki-dülőben 9453. sz. telké­nek 3/1 része 750 frtért özv. Saxlehner Andrásnéra- Dolga­ szül. Margó Vertária I. ker. Városmajor­ utca 16-dik sz. háza Berger Karolinára. Zec­her Pál és neje II. ker. Országút 1. sz. háza 14,000 frtért Pe­­náter Edénére. Mayerberg Jozefa I. ker. Meződombi dűlőben 10562. sz. telke 106 frtért Blédi Adolfra. Peterek Lajos és neje II. ker. Vérmező­ u. 3268/71. sz. háza 24,500 forintért Pescher Miklósnéra. Grósz Emilné I. ker. Istenhegyen 7173/75. sz. telke 3755 frt 70 krért Takáts Lajos dr.-ra. Eszterle Jakab I. ker. Petneházi-réten 6191. sz. telke özv. Frank Györgynére. Frank György és neje I. kar. Petneházi réten 6129. sz. telke Eszterle Jakabra. Hauser János és neje I. ker. Madárhegyen 8970. sz. telke Hauser testvérekre. Ó-Budán: Lencz Ferenc 5566 sz. telke 60 frtért Spielmann Ferenc és nejére. Deutsch­ Lajos Lajos­ utca 1142. sz. háza 16.000 frtért Breitner Simon és nejére. Láng testvérek Bécsi-út 2056 sz. telke 1500 frtért, Újlaki téglagyár részv. társaságra. Vö­rös­váry Mihály, Lajos-utca 142 sz. házának 1/2 része 17500 frtért örösváry-testvérekre. Pesten: Riffert János VII. ker. Dob-utca 4507 sz. háza Prensburger Ignác és nejére. Fleisch­­mann Emil és társa V. ker. Vizafolyói­ dülőben 1440— 1443. sz. telke 5512­ 50 frtért Cohen Stuart Márton és neje és Kelényi Gyulára. Grimm Berta VII. kerület Nefelejts­ utca 4397/50, 51, 52. sz. telke 9865 frtért Rohoska Pálra. Wertheim Mihály VI. ker. Nagymező­ utca 30. sz. háza 67000 frtért Tolla Sándor és nejére. Wahl Frigyes IX. kér. Szvete­­nay­ u. 8813. sz. telkének 1/9 része 1000 fitért Simon Károlyra. Pitschl Gotthardné IV. ker. Zöldfa­ utca 37. sz. háza 24000 frtért Berinkey Gyula és nejére. Fővárosi közm. tanács VI. ker. Bajnok-utca 3090. sz. telke 4660 frtért Gráf Ferenc és nejére. Gráf Ferenc és neje­ VI. ker. Bajnok-utca 3090. sz. telke 5100 frtért Hlavny Györgyre. Kovács Imre VII. kerület Kis zugló 2353. számú telkének része Ko­vács testvérekre. Ruszt József VI. kerület An­­drássy-út 54. sz. háza 65000 frtért Kohn Olgára. Gonda József dr. és neje VIII. ker. Röck Szilárd­utca 8. sz. háza 92.500 frtért Hazay István dr.-ra. Kletzel János és neje VII. ker. Alsó-Rákoson 2230. sz. telke 4870 frtért Rieszmayer Lipót és nejére. Freyberger Sámuel VI. ker. O-utca 4. sz. háza 100.000 frtért Deutsch Lajosra. Ján Józsefné VIII. Tömő­ utca 50. sz. háza 12.400 frtért Szanikovszky Jakab és nejére. Özv. Platzer Nándorné VIII. ker. Köztemető út 87. sz. háza 33.300 frtért Radnean Miklósra. Blum Antal és neje VII. ker. Nagydiófa­utca 32. sz. háza Loser Mátyásra. Weisz Hermann és neje IX. ker. Viola-utca 8862. sz. háza 22.000 forintért Cserna Sándor és nejére. Kovácsy Mihály VH-dik kerület Nefelejts­ utca 4266—67. sz. telke 5000 frtért Martinelli Antal és Albertre. Hirschler Adolf VII. ker. Madách-utca 20. sz. háza Hirschler Leó dr.-ra. Kalmár Ernő VI. ker. Csen­­gery­ utca 3395. sz. háza 22.000 frtért Kohn Ja­kabra. Scholtz Katalin és Mária VI. ker. Eötvös­­utca 3452. sz. házának­­/, része 7250 frtért özv. Scholtz Józsefnéra. Ború Péterné VII. ker. Alsó- Rákoson 148. sz. telke Osztermann Géza és nejére. Széchenyi Béla gróf V. ker. Kálmán­ utca 5. sz. háza 170.000 frtért Bachrich Károlyra. Vascsik Pál VII. ker. Bem­ utca 5. sz. háza Verderics Imre és nejére. Verderics Imre és neje VII. ker. Hársfa­­utca 25. sz. háza Vascsik Pálra. (Csere.) Pressbur­­ger Ignác és neje VI. ker. Bajnok­ utca 8. sz. háza Riffert Jánosra. (Csere.) — A talekeledő bizottság ma délelőtt ülést tartott Alker Gusztáv alpolgármester elnöklete alatt, előadó Mátray József tanácsjegyző volt. Tomcsányi Móric 3 telket kért, megfelelő árban, a tisztviselő­telep mellett. A bizottság javasolja, hogy a telkek nyilvános árverésen adassanak el, négyszögölenkint 12 írt kikiáltási ár mellett. Feith Sándor dr., a so­­roksári­ út mellett levő telkekből 2000 négyszögölnyi területet kér, vegyészeti gyár építésére. A bizottság hajlandó a telket négyszögölenkint 6 írtjával áten­gedni. A Hungária részvénytársaság 5000 négyszög­ölnyi területet kér. A bizottság a telket négyszög­ölenkint 5 írtjával hajlandó átengedni. Az első magyar csavargyári részvénytársaságnak telek-áten­gedésre vonatkozó kérvénye csak akkor lesz érdem­legesen elintézhető, ha igazolja, hogy a területre feltétlenül szüksége van, mert a bizottság tudomása szerint a gyár a részére már régebben eladott tel­keket sem építette be. Hadik Sándor gr., a magyar orsz. testedző-egyesület részére — nagyobb épület és sport-gyakorlótér céljára ■— 25 holdnyi területnek 11

Next