Budapesti Hírlap, 1894. május (14. évfolyam, 120-149. szám)
1894-05-01 / 120. szám
1894. május 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (120. sa.j dás az állami bíróságokra ruháztatik kizárólagosan. Ezt követeli elengedhetetlenül a jogállam eszméje is. Köztudomású az a tarthatatlan állapot, mit a sokféle anyagi s alaki házassági jog és a különböző egyházi s az állami bíróságok judikaturája hazánkban a házassági jogviszonyokban és ezen túl, különösen a személyi státus s öröklési jogkérdésekben, az 1868 : XLVII. s Liktcikkek, meg a gyakori vallásváltoztatások nyomában teremtett. Ezen bonyolódott, zavart s egy jogállamban tűrhetetlen állapot elodázhatatlanná teszi a házassági jognak hovaelőbbi egységes állami rendezését. Ezt célozza a képviselőház által elfogadott s alkotmányos tárgyalás végett a főrendiházhoz áttett törvényjavaslat, amelynek egyes intézkedéseivel a fentebbiek szerinti feladat helyes megoldást nyerne. Helyes különösen a törvényjavaslat ama rendelkezése is, mely a házasságkötéseknek általánosan kötelező polgári alakját állapítja meg. Mert csak ez a kötési forma teszi lehetővé azt, hogy a házassági jog terén az állam és az egyház jogköre egymástól szabatosan elkülöníttessék, az állam joga és érdeke már a házasság keletkezésekor annak megszűntéig biztosítva legyen és a házasságok osztályozásának kizárásával a súrlódások állam és egyház közt mellőztessenek. Nem téveszti egyébiránt a törvényjavaslat szem elől azt, hogy a házasság valláserkölcsi intézmény természetével is bir. E tekintetben érintetlenül hagyja az egyház jog- és hatáskörét s tiszteletben tartja a vallás és lelkiismeret szabadságát akkor, midőn senkinek sem tiltja, hogy a házasságot a polgári kötés után az egyház előtt is megköthesse, de a házasság felbontására sem kényszerít senkit. Mindezeknél fogva a hármas bizottság — utalva a miniszteri előterjesztés s a képviselőházi igazságügyi bizottsági jelentés kimerítő indokolására is — a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben a főrendiháznak elfogadásra ajánlja, annyival inkább, mert azt az állameszme megerősítésére és szerkezetében a jogélet szükségeinek kielégítésére alkalmasnak találja. Jelenti egyúttal a hármas bizottság, hogy jelen törvényjavaslat előadójául, a házszabályok 29. §-a értelmében, Czorda Bódog főrendiházi tagot választotta. E jelentésével a hármas bizottság maga részéről elintézetteknek tekinti mindama kérvényeket is a házassági jogra vonatkozólag, melyek a kormány egy diázpolitikája tárgyában a főrendiházhoz intéztettek s ezen bizottsághoz utasittattak. Kelt Budapesten, 1894. évi április hó 29-én. Szlávy József, s. k., biz. elnök. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, ápr. 30. Kik lehetnek elüljárók. A minap említettük, hogy a kerületi elüljárói állásokra 32-en pályáztak. A kijelölő választmány Beitil Károly főpolgármester elnöklete alatt ma délután vette tárgyalás alá a beérkezett pályázati folyamodásokat s megállapította, hogy kiket lehet a pályázók közül megválasztani, vagyis kiknek van meg a törvényes kvalifikációjuk a pályázók közül. Határozott a választmány a fölött is, hogy koruknál fogva, kiket kell a választásból kizárni, mert a törvény értelmében oly pályázókat, kik jelenleg is közszolgálatban nem állanak, csak az esetben lehet megválasztani, ha még az 50 éves kort túl nem haladták. Kvalifikáció elégtelensége miatt kizárta a választmány a választásból Olhauser Pál, Poohászka Ferenc, Belgrádi Miklós és Pohl Ferenc tanácsjegyzőket, az 50 éves kor túlhaladása miatt pedig Kelecsényi Ödön és Baintner Imre ügyvédeket. A 32 pályázó közül tehát 26 maradt, akik választás alá eshetnek. Kérvényük beérkezésének sorrendje szerint ezek a következők: Bencze Benő dr. és Topeetzer Péter II. oszt. tanácsjegyzők, Rácz Géza dr. ügyvéd, Csilléri Dávid dr. ügyvéd, Muzeg Lajos V. kerületi elöljáró, Horváth János dr. ügyvéd, Vaszilievits János dr. I. oszt. tanácsjegyző, Szabó Károly I. oszt. tanácsjegyző, Hanvay Sándor III. oszt. tanácsjegyző, Milassin Mihály ügyvéd, Kintner Gyula I. oszt. tanácsjegyző, Rónay Károly dr. ügyvéd, Vajkay Rezső honvédelemügyi miniszteri fogalmazó, Némedy Jenő II. oszt. tanácsjegyző, Józsa Mihály III. oszt. tanácsjegyző, Verstróssy István I. oszt. tanácsjegyző, Fuller Ferenc III. oszt. tanácsjegyző, Mátray József I. oszt. tanácsjegyző, Obál Ferenc V. oszt. tiszti ügyész, Hegedűs Károly ügyvéd, Gyárfás Sándor fővárosi bizottsági tag, Hermann Béla V. oszt. tanácsjegyző, Hindy Kálmán pest megyei árvaszéki ülnök, Bogisich Árpád dr. I. oszt. tollnok és Paidovits János H. oszt. tollnok. A kijelölő választmánynak ezt a határozatot május hó 4-iként pénteken hirdetik ki fővárosi bizottsági tagok és a pályázók előtt. A határozat ellen a pályázók és a törvényhatósági bizottság tagjai, a kihirdetéstől számított 8 nap alatt a belügyminiszterhez felebbezhetnek, akinek határozata végérvényes. Az elüljárói állásokat a közgyűlés titkos szavazással, általános szótöbbséggel tölti be, mégpedig együttesen. A választás valószínűleg május hó 30-ikán vagy június 4-ikén lesz. A házbérkrajcárok. A pénzügyi és gazdasági bizottság mai ülésén a házbérkrajcárokra vonatkozó főszámvevői javaslatot tárgyalta. Rémi Róbert bizottsági tag a minap tudvalevőleg azt indítványozta, hogy a házbérkrajcárokat ezentúl a lakóktól szedjék be s a természetbeni lakások után ne vessék ki a házbérkrajcárokat. A főszámvevő azt javasolja erre, hogy maradjon meg a mostani állapot, mert az új rendszer komplikálná a munkát s ezenkívül nem nyújtana elég biztosságot, de mindenesetre többe kerülne, a bizottság hosszú és élénk vita után kimondta, hogy a házbérkrajcárokat az eddigi rendszer szerint szedjék be, a természetben leírt lakások után pedig azok bérértéke szerint vessék ki a házbérkrajcárokat. Megtagadott szubvenció. A közoktatásügyi bizottság annak idején három évre évenként négyezer forint Szubvenciót szavazott meg Seely zenekarának azzal a kikötéssel, hogy ünnepeken a templomokban ingyen tartozik játszani. A pénzügyi bizottság mai ülésén a szubvenciót megtagadta. A közjótékonysági bizottság ma délelőtt ülést tartott Horváth János tanácsos elnöklete alatt, mely alkalommal a bizottság több intézetnek és egyesületnek segélyeket szavazott meg. — Budapest népesedése. A múlt héten Budapesten élve született 423 gyermek, meghalt 354 személy, a születések tehát 69-el múlják felül a halálozásokat. Az élve szülöttek közt volt 218 fiú, 205 leány. A halottak közt volt 179 finemű, 175 nőnemű. Egy éven aluli gyermekek száma 107. Ez év 16 hetében élve született összesen 6288 gyermek, elhalt 4152 egyén, a születések többlete tehát 2136. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, ápr. 30. A nagy portugál. — Saját tudósítónktól. — A nagy gázsi tenorista-privilégium. Vannak azonban kivételek. Ezek közé tartozik d'Andrade úr, a világhírű portugál baritonista, ki holnap lép föl az operában mint vendég Iligoritto címszerepében. D'Andrade ma a világ legdrágább énekese, ki hatszáz forinton alul való föllépő díjat nem ismer s a ki néhány milliócskát épp oly könnyű szerrel énekelt össze mély hangokkal, mint Patti Adél a legmagasabb trillákkal. Az énekművészet világában ő maga teremtett magának irányt és pedig hatalmasan reálisat, mely a kótákat csak művészi eszköznek tekinti, hogy zeneileg jellemezhesse az alakot. — Én drámai színész vagyok — monda tudósítónknak, ki nála járt — s nem nagy súlyt helyezek arra, hogy énekelve játszom. A fődolog az, hogy megjátszom a szerepet a saját fölfogásom szerint. A színpadi tradíciók, az öröklött mesterfogások az operai művészetben magát a művészetet következetesen kiszorították. Ha voltak igazi sikereim, úgy azt jobbadán annak köszönhetem, hogy szakítottam minden slendriánsággal s nem folyamodom semmi mesterfogáshoz, hanem függetlenül a saját felfogásom szerint alakítom a színpadra vitt jellemet. HAndrade, ki valóságos nábob, soha sem volt állandóan szerződtetett tagja semmiféle színháznak. Apja tulajdonosa volt egy liszaboni színháznak, hol hAndrade mint fiatal jogász gyakran lépett föl jótékonycélú előadásokban. Mikor az ügyvédi vizsgálatot letette, tanulmányozás céljából Olaszországba ment s úgy beleszeretett az énekművészetbe, hogy megtanult énekelni. Először St.Remoban lépett fel, jövő évben már Londonban a Convent-Garden színházban énekelt, hol öt évig maradt s minden évben megduplázták a fizetését. Azután bejárta Európát s mikor Berlinben énekelt a Knoll-szinházban, egyszerre kapott az összes német színpadoktól vendégszereplési ajánlatokat. . 'f'.. — Nem értem rá — mondá d’Andrade — valamennyinek külön válaszolni, csináltatt tehát egy kollektív szerződést, mely szerint kisebb színpadokon ezer márkáért, nagyobb színpadokon ezerötszáz márkáért énekelek. E föltételt nem volt okom megbánni — téve hozzá ravaszul — mert a legtöbb német színház nagynak szereti magát nevezni, ami nekem esténként ötszáz márka többletet juttatott. Bécsben a május tizennegyedikén kezdi meg vendégjátékait az an der Wien-színházban, hol egy operai testületet szerveztek össze ez alkalomból. DAndrade azért nem léphet föl a bécsi udvari operában, mert ott csak szerződési célból lehet föllépni, ő pedig nem szerződik. Olyan izgalomban évtizedek óta nem látták az operai személyzetet, mint ma délelőtt Rigoletto főpróbája alatt. D’ Andrade játékával mindenkit magával ragadott, basszisták és nagy bőgősök szemé-ben könyek csillogtak a drámai jelenések alatt. És a fürge portugál nemcsak a saját szerepét játszotta, de partnerjeivel is megértette, hogy milyen egyszerű a természetes játék. Figyelme kiterjedt a legapróbb dolgokra, utasításokat adott a zenekarnak, a csoportoknak, a díszítőknek. S mindezt pretenzió nélkül, de föltétlenül imponálva tudásával, ízlésével s igazságával. A nagyobb jelenéseket, noha nem énekelt teljes hanggal, csak markírozott, lelkesen tapsolták meg a zenekarban. A holnapi estének a zenészek olyan sikert jósolnak, aminőt Lassale föllépése óta nem látott az opera. HAndrade összesen négyszer fog fellépni, kétszer Rigolettoban, azonkívül énekelni fog Don Juan-ban s az Afrikai nő-ben. Minden erőltetés nélkül elmondhatjuk tehát az ismert operett-kuplé után, hogy senki vígabban nem dudál, mint d’Andrade a nagy portugál, kinek palotája van a Taja partján. * (Nemzeti színház.) Molnár László holnap kedden lép fel először mint vendég Hamlet címszerepében. Aphéliát P. Márkus Emilia, a királyt Bercsényi, Laertest pedig Ivánfi fogja játszani. Molnár második fellépte, pénteken, május 4-én lesz Bánk-Bán-ban, melyben szintén a címszerepet fogja játszani. Melindát ezúttal L. Fai Szeréna, Szidórát Maróthy Margit, Petur bánt pedig a makacs rekedtségben szenvedő Szacsvay helyett Hetényi. Május 11-én Moliére, Képzelt beteg című vígjátéka kerül szinre — a nemzeti színházban először — a címszerepben Gabdnyival. A többi főszerep: Helvey Laura, Nagy Ibolya, Tolnainé, Szigeti Imre, Dezső és Csónár kezében van. * (A Baross-szobor) 100-as nagybizottsága május hó 4-én, délután 6 órakor a kereskedelmi testület helyiségében ülést tart s tárgyalja a Baross-szobor ügyében megjelent hírlapi közleményeket. * (Jótékony előadás a népszínházban.) A magyarországi központi Fröbel nőegyesület javára május hó 10-én előadás lesz a népszínházban. Az est programja a következő : I. „a telefon." Magánjelenet. Irta : Beöthy László, előadja : Rákosi Szidi a nemzeti színház tagja. II. Bál után. Magánjelenet. Irta: Szécsi Ferenc. Előadja : Csillag Teréz, a nemzeti színház tagja. III. Egy nő, ki az ablakon kiugrik. Vígjáték 2 felvonásban. Két fő női szerepét Blaha Lujza asszony és Ábrányiné Wein Margit a m. kir. opera tagja játszák. Végül IV. Duse paródia. Irta: Márkus József, előadják: Csongori Mariska és Tollagi Adolf. * (Olaszok a városligeti színkörben.) Gallina, a Goldoniról nevezett társulat igazgatója, ma ugyanazt adatta elő, mint tegnap. A színkörben a szakadó eső miatt csak néhány kalucsnis újságíró lézengett, a közönség, tekintettel arra, hogy a hajóközlekedés a városligettel nincs még szervezve, távoltartotta magát. Az olaszok kevesebb vízre méltó buzgósággal játszottak s végül hirlapírókollégáinkkal együtt úszva hagyták el a színkört. Holnap, kedden, előadják az El moroso de la nona cimü poétikus vígjátékot, mely egy pompás, igazán érdekes pittoreszk dolog a velencei gondolás életből. Ez az ő zsánerük s nagyszerűen játszák. * (Tavaszi kiállítás Parisban.) Parisból telegrafálja tudósítónk: Ma volt a vernissage a palais d’industrie szalonjaiban. Igen szép számú és elegáns közönség volt jelen. Pompás képeket állított ki: Detail, Rochegrosse és Roybec. Magyar festők közül kiállítottak. Munkácsy (ki gyönyörű genreképet, az Elbeszélés-t, állította ki, mely rendkívül tetszik a közönségnek), Brózik, Parlagi Vilma (Szögyény nagykövet arcképe), továbbá Ligeti szobrász és mások. 3