Budapesti Hírlap, 1896. december (16. évfolyam, 331-360. szám)

1896-12-11 / 341. szám

— Sóbányajegyek. Legutóbb nagyobb meny­­nyiségben áramlottak vissza Angliából az osztrák sóbányajegyek s ennek következtében a szalonák forgalma kerek 44 millióra apadt. A visszaváltott sóbányajegyekből 10 millió forint árát nem adnak ki többé, hanem a pénztárkészletekből fogják fe­dezni s igy a 20 milliónyi bevonás után csak 80 milliónyi forgalmi összeget 70 millióra fogják redu­kálni. E törlesztésre vonatkozó rendelet, mint már jelentettük, legközelebb megjelenik. A maradék­­összeget a jövő 2—3 év alatt vonják ki a forgalomból. — Állatkivitelünk Bajorországba. Bajor­országban hivatalos nyilatkozattal vágták útját an­nak a törekvésnek, mely monarkiánk állatkivitele ellen irányult. A bajor belügyminisztérium az ez évi import nagyságára nézve és arra nézve, várjon vit­tek-e be Bajorországba magyar állatokkal betegsé­get, kutatásokat végzett. Legújabban a müncheni magisztrátus ülésén Beich tanácsos kijelentette, hogy ez év januárjától november 1-ig 16.688 ökröt (6527 belföldi ellenében), 2665 tehenet, 1538 bikát, 63 5265 más vágómarhát szállítottak oda Ausztria- Magyarország területéről, s ez import semminemű ragadós betegséget nem, hurcolt be. Ezzel kapcso­latban Heiler és Krieger tanácsos hivatkozva a számokra, rámutat a magyar-osztrák import szük­séges voltára, melynek hijján a húsárak tetemesen felszöknének. Ily körülmények között pedig nem teljesíthető a mezőgazdasági tanácsnak kérése, mely a behozatal megszorítását, vagy egész zár­latot kíván. — Gabonaü­zlet. A gabonaárak ismét tete­mesen hanyatlottak a nyugati piacokon. Nexwyork­­ban, Chicagóban, Londonban, Liverpoolban minde­nütt lanyha irányzatot, s áresést jelentenek. A C. T. B. hozzánk érkezett táviratai a következők : Newyork, dec. 9. A búza pang: májusra 3/4 centtel alacsonyabban indult európai hírekre; utóbb nagyobb elszállításokra javult, majd erőt vett a forgalmon a lanyhaság nagy kínálatra, csekély vé­­telkedvre és újabb eladásokra. A zárlat élénk 1­4 —13­8 centtel alacsonyabb. Kivitelre csekély a ke­reslet. — A tengeri májusra változatlanul indult s azután némi ingadozás után végleg ellanyhult. A zárlat élénk, változatlan egész 18 centtel alacso­nyabb ar­ak mellett. Kivitelre elég jó volt a keres­let. — Liszt lanyha , csekély k­ereslet mellett az árak változatlanok. — Árak : búza loco 97, decem­berre 86‘/4, januárra 867­, márciusra 877/8, májusra 85.—, júliusra 86*/e cent, forgalom 1,500,000 bus- sross, kivitelre eladtak 3 hajórakományt. Tengeri loco 29’/1, decemberre 29.—, januárra 29'/1, má­jusra 317/8 cent, forgalom 100.000 bushels, ki­vitelre 7 hajórakományt adtak el. Zab májusra 25’/8 cent. Blewyork­, dec. 9. Napi gabona-statisztika. Bú­zát hoztak a nyugati városokba 592.000 bushelt, az atlanti kikötőkbe 309.000 bunhelt, elszállítottak az utóbbiakból 351.000 bushelt. Tengerit fölhoztak 534.000, illetve 412.000 bushelt, elszállítottak 127.000 bushelt. Lisztet elszállítottak a nyugati városokból 110.000 barrelt, az atlanti kikötőkből 63.000 barrelt, hoztak az Utóbbiakba 62.000 barrelt. Chicago, dec. 9. Búza májusra */4 centtel a­la­­csonyabban indult, azután hanyatlott és egyre gyen­gébb lett. Zárlat élénk 11/.,—!‘/a centtel alacso­nyabb áron. Tengeri májusra y4 canttel alacsonyabb áron indult, azután hanyatlott, mert a bánásé reali­záló kedvben volt. Zárlat élénk, centtel alacso­nyabb. Arak: Búza decemberre 795/s, janári 76'/i, májusra 79'/,, júliusra 73­/8 cent, tengeri decem­berre 227/6, januárra 231/A, májusra 26 cent. Zab májusra 207/6 cent. A­­fitamon szakértő a téli bú­zának átlagos állását 97%-ra becsüli. Becslése szerint a bevetett terület 5°/­1-kal növekedett. San­ Francisco, dec. 9. Búza lanyha. Loco 1.4772, májusra 1.550­ dollár. London, dec. 9. Zárlat. A nemzetközi gabona­piacon a búza nyugodt, de tartott; úszó ára gyen­gébb. Tengeri Üzlettelen, úszó ára nyugodt, de tartott. Árpa lanyha, elég jó kereslet mellett, zab lanyha csekély kereslet mellett. London, dec. 9. Helyi piac. A molnárok piacán csekély az üzlet. Búza és tengeri nyugodt, liszt lanyha, magyar áru változatlan. Árpa, zab lanyha, vidéki piacokon 1 shillinggel estek az árak. Két napi fölhozatal: 20.000 grs búza, 19.000 tengeri, 5.000 árpa, 30.000 grs zab és 40.000 zsák liszt. Liverpool, dec. 9. Zárlat. Búza a megnyitás után hanyatlott, s erős kínálat és gyönge vétel­­kedvre mind lanyhább lett. A zárlat nyugodt. For­galom 370.000 centals red winter. Februárra 6 sh. 7. Tengeri lanyha. Forgalom 100.000 cen­tals. Tarka amerikai januárra 2 sh. 10. márciusra 2 sh. 10. Paris, dec. 9. Zárlat. Búza lanyha, dec. 21.50, januárra 21.65. január—áprilisra 21.95, márc.—jan. 22.50 frank. Liszt lanyha, dec. 46.85, jan. 16.35 jan. —ápr. 46.85, márc.—jun. 47.60 frank. — A magyar közgazdasági társaság- e hónap 12-én, délután 6 órakor saját­ helyiségében (Ferenciek határa 2. lépcső I. em.) ülést tart. Tárgy : Horn Antal előadása As oross bank törli­­mtéről. — Engedetem kikészítés! eljárásra. Ismét két osztrák cég kapott engedelmet a kikészitési el­járásra. Egy osztrák cipőgyár külföldi szövetek,­­ egy osztrák ruhakiviteli cég pedig ugyancsak kül­földi szövetek vámmentes behozatalára a belőlük előállított cipők, illetve ruhák kivitelének föltétele mellett. — Csődök a vidéken. Orbán M. Debrecen, Bej. 1897. jan. 15. —­ Pollák Leopold. Szaniszló. Bej. 1897. jan. 18. — Pótvásárok . A kereskedelemügyi minisz­ter megengedte, hogy a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár­­megye területéhez tartozó Káka községben az ez évi november 12-ére esett, de elmaradt országos vásár helyett ez évi december 13-án pót-állatvásár, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területéhez tar­tozó Joss-Fényszam községben az ez évi október 18—19-re esett, de elmaradt országos vasér helyett ez évi litvánból' 20—21-én pót-vásár tartással­­. — Ferenc­város! sertésvásár. Hivatalos jelentés.) A Ferenc*Városi petr­oidium­aklin­nál levő fővárosi konzum-sertésvásár árjegyzése a követ­kezőt­élop. 9-én 871 drb sertés érkezett. El­­sanílloRftk 746 darabot budapesti fogyasztásra és 115 darabot­­i lékre. Elszállíttatlan maradt­ 565 drb. A napi­ árak 250—280 kig. súlyban 49—50 kr, 800 —860 kg. sulybon 51—52 kr, malatok 33 — 49 kr., Ali Anyára 120—180 kilog. súlyban 40—48 kr. — Budapesti SíéSBÜslet, dec. 10. Az irányzat változatlan. —­ Nyers szesz 11.75 fo­rint pénz, és 15.— fit áru. — A budai­est-köbény­i sertéskoroske­ntilusi csarnok árjegyzése dac. 10-én. Magyar elsőrendű: Öreg nehéz (páronkint 400 kigron felüli súlyban) — krtól — sírig. — öreg közél­ (páron­­kint 800—400 kikigraui súlyban) — krajcártól — krajcárig. — Fiaúj nehéz (páronkint 320 kgron felüli súlyban) — krtől — krig. Fiatal közép páronkint 251—820 kigr. súlyban) — kr­cártól — krajcárig. Fiatal könnyű (páronkint 250 kigrig terjedő súlyban) — krajcártól — krajcárig. — Szerbiai: Nehéz ('páronkint 260 kigron felüli súly­ban) éll.' krajcártól 557— krajcárig. Könnyű (p­á­­ronkint 220 kdgrig terjedő súlyban) 50 krajcár­tól 51 krajcárig. — Sertdstétseum: 1896. évi december 8. napján volt készletben 5342 darab, 1896. évi december 8—0-ik napján fölbújtatott 034 darab, 1896. évi december 9-ik napján elszállittatott 291 darab, 1896. dec. 10. nap­jára maradt készletben 5682 darab. — A hitolt sertés nektirányzata : Változatlan. — Budapesti azurómarhavásár. dec. 10. (Hivatalos jelentés.) Fölhajtatott 84 darab belföldi, 70 darab növendék élő borjn, 169 darab belföldi, 200 darab galíciai, 52 drb darab bécsi, 108 drb fölött bárány. — A borjúvásár élénk lefolyású volt. — A tzetett áfák a következők : élő borjú 100 kilogramonként élő súlyban 34—47 forint, 18—27 forint darabja, leült borjú 100 kilogramon­­ként belföldi 50—54­ fet, 18—21 forint darabja, galíciai 50—36 forint, bécsi 54—60 forint, ölött bárány párja 4­/3—8 forint. — Budapesti vágómarhavásár, dac. 10. (Hivatalos jelentés.) Felhajtatott 2580 drb nagy vágómarha, nevezetesen: 609 darab magyar és tarka ökör, 132 drb magyar és tarka tehén, 1205 darab szerbiai ökör, — darab boszniai ökör, 250 darab szerbiai teh­én, 35 darab bika és 49 darab bivaly. — Minőség szerint: 185 darab elsőrendű hízott, 2181 darab középminő­­ségü és 264 darab alárendelt minőségi). — A mai Vágómarhavásárra aránylag ismét sok marhát hajtottak föl, minek következtében a vásár igen vontatott lefolyású volt. Jóminőségü marha mind­annak ellenére könnyen volt eladható, az árak álta­lában 2 írttal csökkentek. Következő árakat jegyez­tek : métermázsánkint élősúlyban: hízott ma­gyar és tarka ökör, jobb minőségű 28—5 fl­,2 forintig, kivételesen —— forintig, hízott magyar és tarka ökör, közép minőségű 26—27 írtig, alárendelt minőségű magyar és tarka ökör 20— Regény-Csarnok. Kiközösítve. Regény két kötetben. Irta: Beniczk­yné-Bajzsa Lenke. 38 -----­— Mit—be—szól ? — Általam üzeni, hogy nem megy többé vissza, különben ime levele, melyben a nagy­ságos asszonynyal tudatja határozatát. El akar­tam azt küldeni, de talán lesz szives főhadnagy úr átadni neki. — Az — nem — le­het. — Legyen meggyőződve, hogy úgy van. — De hát mi vitte e határozatra ? — Azt nem tudom. — Itt marad önnél? — Valószínűleg visszatér nagynénjéhez Drebkan tábornoknéhoz. — Ezt mondta önnek? — Nem beszéltünk róla. Csak* azt nyi­latkoztatta a leghatározottabban, hogy Bulosra nem tér vissza. — Szeretném ezt saját magától hallani. — Sajnálom, hogy kívánsága nem tel­jesedik. A főhadnagy lenézőleg pillantott rajta végig. Gúnyt vélt észrevenni hangján, mitön az utolsó szavakat kiejti, neki* ez az ember, egy erdész, a milliomos nemén embernek! Min­den vére arcába tolult. — Él­ pedig nem távozom, míg Daniela , grófnővel nem beszélek — mondó határozót­ I .­tan, kihívó pillantással s leült a ház előtti hársfa csoport alatt álló kanapéra és szenve­délyes haragban rágta ajkait, feszülten várva a főerdész feleletét, ki kereste arra a szavakat. Az ő vére is forrni kezdett, de meglepetve fordult vissza, mert neszt hallott a ház ajtajá­ban s csodálkozva látta Danielát kilépni, kinek arca oly sáppadt, fakószinű volt, mintha őt érte volna a főhadnagy golyója. Mandeleczky fölugrott helyéről s felé közeledett diadalmas pillantást vetve Vazuiira, de megdöbbenve állt meg, midőn a leányt kö­zelebbről meglátta, ilyen változást rövid idő alatt még soha sem látott emberi arcon. — Mi baja? kérdé hozzá sietve. — Maradjon távol ! Ne közeledjék, kiál­tott föl Daniela kitört szenvedéllyel. Távoz­zék innét, s vigye el anyjának azt a levelet, melyet a főerdész­ety megbízásomból akart el­küldeni. — De hát mért akar megválni Bölcstől, tőlünk, nővéremtől, ki annyira ragaszkodik ön­höz? kérdé rémült keserűséggel Ernő, alig tudva mit beszél e nem várt fordulatra, mi ál­mában sem jutott volna eszébe. Daniela a kerítés ajtajára mutatott. — Menjen. Ne szóljon hozzám. Láttam elvinni erre áldozatát. Isten bocsássa meg gyil­kosságát, emberi szív nem tudja azt tenni. — Gyilkosságnak tartja a párbajt? kérdé -meglepetve Ernő. Eu éppen úgy ki­vékám téve annak, hogy megöljön . . . *-*- Meghalt? rikoltott fel Danielst, kiv­etetbe rejtve arcéu. Csakugyan meghalt ? Mandeleczky hallgatott, « földre szögezte szemeit. — Tehát csakugyan ! És idő már jönni megmondani nekem ezt ? kiáltott föl megder­medve testben, de szilaj zokogással hangjában a leány. Volt lelke, bátorsága ezt tenni. Azt az ártatlan jó embert megölni, ki nem bántott senkit, önt mindig védelmezte. A sors boszuja, Isten átka kisérje lépten-nyomon, és az a vé­res árny, mely bosznért kiált. A főhadnagy önkénytelenül megrázkó­dott, mialatt Daniela visszafutott a házba, Vazttli halál sápadtan állt helyén, mialatt Man­­doldezky lassan kúszott föl fogatára s ök­ti aj­tatott. A főerdész nem követte Danielát a házba, úgy érezte, hogy lábai a földbe gyökereztek, elviselhetetlen kin marcangolta szivét, most már tudta, hogy az András grófot szerette, mert oly szilaj fájdalmat, oly nagy kétségbe­esést látott rajta,­­minőre azt soha sem hitte volna képesnek. Lassan elindult a kastély felé, meg akart győződni a történtekről, megtudni, él-e András gróf vagy meghalt, mint azt a főhadnagy hall­gatása sejtette, holott ő úgy tudta, hogy csak nehéz sebet kapott s ezt a hirt hozta a küzd­tér közeléből Danielónak, ki megrémülve hall­gatta a beszédét, de nem vesztette el a re­ményt, hogy a sebesült életben marad. És most oly kurtán, kíméletlenül foszta­tott meg a reménytől. Mi hozta ezt az embert ide mindjárt a párbaj után. Miért nem uta­zik, menekül valamerre? Első gondja Nor­­berthy kisasszony volt. Boszu vágy' szerelem víz érnie őt, e nemtelen tettében . . . Mert lehet-e azt másnak nevezni? Miért i fsen­­ mondta el otthon hőstettét, miért sietett­­ éppen ráé, hol oly nagy fájdalmat okozott.­­ Lehetetlen, hogy ne tudta, volna a grófnő sze­relmét Bzerednyev András iránt, ki gyakran­­ látta őket együtt, hisz ő már rég sejtette azt. s 1896. december 11. ,BUDAPESTI HÍRLAP, (841. sz.) 11

Next