Budapesti Hírlap, 1899. június(19. évfolyam, 150-179. szám)
1899-06-01 / 150. szám
1839. június 1. BUDAPESTI HIELAF. (150. sz.) A kiegyezés válsága. Budapest, máj. 31. Bécsben meg Budapesten ma csupa riasztó válsághírt terjesztettek el a miniszterelnökök bukásáról, a kiegyezési tárgyalások teljes megfenekléséről. De a harangokat ok nélkül verték félre. Sem Széll, sem Thun még nem bukott meg, sőt ők, akik már napok óta nem érintkeztek, ma újból együtt tanácskoztak, alkudoztak. Utolsó kísérletnek nevezik ez alkudozást, melyre ő felsége utasította kormányait. A mai bécsi események külsején meglátszik, hogy a kiegyezés ügyét ő felsége vette kezébe. Mindegyik miniszterelnököt a mai nap folyamán hétszer fogadta. Az esti kihallgatások előtt az osztrák miniszterelnök s társai fölkeresték Széll Kálmánt a magyar minisztériumban s hosszasan tanácskoztak. A miniszteri értekezlet után a kormányelnökök egymás után (némely forrás szerint együttesen) jelentek meg ő felségénél, ki ma sem mondta ki az utolsó szót, hanem újabb megfontolást ajánlott a feleknek. Ennek következtében a magyar miniszterelnök csak holnap este érkezik vissza Budapestre. Széll Kálmán budapesti visszatérését a képviselőház pénteki ülése teszi elkerülhetetlenné. Ezen az ülésen fog jelentést tenni a kiegyezés sorsáról s a kormány további szándékairól. A szabadelvű körből kapott jelentésünk Széll Kálmán állhatatos kitartásáról ad hírt. Széll Kálmán maga írta egyik barátjának, hogy teljesíti kötelességét és nem csügged. De nincs is ok a csüggedésre. Thimnak még az osztrák próféciák szerint is meg kell buknia. Magyar miniszter többé nem bízhatik benne, vele ki nem egyezhetik. Az első lépés a kibontakozáshoz az lesz, ha megtalál-Bocsánatot kért érte mindnyájunktól, szégyelte az esetet, úgy bujkált az utcán, mintha mindenkinek adósa lett volna. Szüntelen igazolta magát: ■— nem tehetek róla, tessék elhinni, kérem ! Tisztán emlékszem, hogy mikor a hivatalba értem, még nálam volt az esernyő, odaállítottam a sarokba ... A világért sem mernék gyanúsítani senkit, nem azért mondom ... A biztos állás azonban megmaradt számára, meg a délutáni foglalkozás is, sőt a Tisztviselők Egyesületében váltott életbiztosítási kötvényt sem tudta tőle elperelni az asszony, így tehát a doktor ismét családot alapíthatott, amit tavaly nyáron, három heti szabadságot kapván a hivatalban, meg is cselekedett. — Ne tessék rossz néven venni, kérem, de nincs, csak a család. Mégis egészen más azt mondá, midőn fölkeresett, hogy talán akadna valami házilag végzendő irodai munka, mert esti óráival szabadon rendelkezik. Jártam nála. Két szoba, konyha s a mellékhelyiségek, Budán. Példás rend, sárga tül, fehér huzatok, ragyogott a tintatartó egy kicsinyke asztalon. És majd hanyatt estem : a felesége is szakasztott olyan, mint az első, korosabb és sovány, szigorú tekintetű, hangja pedig, mint a kotróé, mely megtojt, de boszankodik miatta. Lábamat gondosan megtörültem a konyhaajtó előtt, szivaromat pedig elhajítottam még az udvaron. — Eredj Tóni, szólott az asszony, taposd el azt a szivart. Dörmögött még valamit, hogy maholnap már rágyújtják az emberre a házat ennek a barátai. . . . ják az új osztrák miniszterelnököt, akivel érdemes lesz megkeresni a módus vivendit. Részletes tudósításaink a következők: A kormányok alkudozása Bécs, máj. 31. (Saját tudósítónktól.) A mai épp oly mozgalmas, mint izgalmas nap sem hozta meg az oly várva várt döntést és bármennyire kürtölték is a lapok, hogy Széll Kálmán befejezettnek tekinti misszióját, tény, hogy Széll maga nem tekinti annak, különben már haza utazott volna és nem maradna itt holnap is. A lapok ellenmondó jelentései következtében ma egész nap a legtarkább hírek voltak elterjedve, majd azt mondták, hogy Széll Kálmán beadta lemondását, majd azt, hogy Széll és Thun adták be a lemondásukat, pedig eddig egyik sem tette meg formálisan. Bizonyos csak az, hogy estig mindegyik fél küzdött a maga álláspontja mellett, de eredménytelenül. A döntés késik és ezen a héten valószínűleg nem is lesz meg. Azt nehéz volna már ma naptár szerint megmondani, hogy mikor lesz vége a herce-hurcának. A dolog úgy áll, mint tegnap jelentettem: Új osztrák minisztérium alakításán fáradoznak és ameddig ez nincs meg, addig nem is lehet vége a válságnak, mert más megoldás alig képzelhető. A király kívánságához képpest Széll Kálmán ma délután ismét értekezett a magyar minisztériumban megjelent Thun, Dipauli és Kaizl osztrák miniszterekkel, de az értekezlet végeztével mind a két miniszterelnök külön jelentette a királynak, hogy nem tudnak megegyezni. Széll Kálmán pénteken valószínűleg azt fogja kijelenteni a képviselőházban, hogy eddig nem sikerült kiegyenlíteni a fölmerült differenciákat és kérni fogja a Házat, hogy legyen még türelemmel és napolja el üléseit, amíg pozitív eredményt jelenthet. Hir szerint a magyar kormány újra fölajánlotta ama már korábban tett koncessziókat, amelyekről a Budapesti Hírlap már megemlékezett, hogy t. i. ha 1903-ban megszűnik a közös vámterület, megszűnik, a bankközösség is, a bankot pedig pro rata tempor is rekompenzálják ; a bankszabadalomba fölveendő klauzulát úgy stilizálnák, hogy Magyarországnak, Ausztriának és a banknak egyformán joga lesz 1903-ban fölmondani a szabadalmat, ha Magyarország vámsorompót állítana. Az osztrák kormány ezzel szemben ragaszkodik régi álláspontjához, ennélfogva tehát a döntés nem következhetett be. Holnap valószínűleg azért nem lesz döntés, mert Úrnapja lévén, a király az úrnapi körmeneten lesz elfoglalva, Széll Kálmán pedig legkésőbb holnap délután szándékozik hazautazni. A külsőségekről a következőket jelenthetem : Ma reggel kilenc órakor a király egy órai magánkihallgatáson fogadta Thun grófot, egy órakor pedig Széll Kálmánt fogadta másfél órai kihallgatáson. Ezután mind a két miniszterelnököt együtt fogadta. Ezen a közös tanácskozáson a király utasította a két miniszterelnököt, hogy kíséreljék meg még egyszer a kiegyenlítést. Ennek következtében Thun gróf lakásán, az osztrák belügyminisztériumban, az osztrák miniszterelnök, Kaizl és Dipauli báró osztrák miniszterek közös tanácskozásra gyűltek össze, mely után előbb Thun, azután Dipaldi és Kaizl jelentek meg a magyar minisztériumban, ahol Széll-lel együtt tanácskoztak. Kállay Béni is megjelent a minisztériumban, de nem vett részt a tanácskozásban, úgy hogy Széll egyedül tanácskozott a három osztrák miniszterrel. A tanácskozás ötnegyed óra hosszáig tartott s azután előbb Thun, majd Széli ment el a királyhoz. Mindegyikük körülbelül tiz percig volt az uralkodónál és egyformán csak azt jelentették, hogy közeledés nem történt. A magyar miniszterek még ma nem utaztak el; hogy még meddig maradnak itt, azt nem tudják. Széll maga csak ennyit mondott nekem : — Ma nem utazunk el. Audienciák és tanácskozások. — Félhivatalos jelentések. — Bécs, máj. 31. (Bud. Tud.) Ő felsége Széll Kálmán miniszterelnököt ma délután hosszabb kihallgatáson fogadta. Délutáni öt óra körül Thun gróf osztrák miniszterelnök fölkereste a bank-gassei magyar minisztérium épületében Széll Kálmán miniszterelnököt. Utána még Kaizl dr. osztrák pénzügyminiszter és Dipauli báró kereskedelemügyi miniszter is megjelent a magyar minisztériumban. Széll Kálmán miniszterelnök a három osztrák miniszterrel körülbelül esti hét óráig tanácskozott. Az esti órákban ő felsége Széll Kálmán miniszterelnököt újból kihallgatáson fogadta. A magyar miniszterek csak holnap este térnek vissza Budapestre.Táv. Iroda.) Miután ő felsége a délután folyamán Thun gróf osztrák miniszterelnököt és Széll Kálmán magyar miniszterelnököt külön - külön, később pedig Széchenyi Manó grófot, a király személye körüli minisztert fogadta, délután egy órakor mind a két miniszterelnök együtt jelent meg a királynál. A Bécsben is, Budapesten is elterjedt lemondási híreket itt semmiképpen sem erősítik meg. A szabadelvű klubból. A szabadelvű párt klubjában nagy volt ma este az élénkség. A Budapesten tartózkodó párttagok közül aki csak tehette, ellátogatott a körbe, hogy megtudja, mi igaz a Bécsbről világgá bocsátott lemondási hírekből. A beavatottak megnyugtatták az aggódókat annak a kijelentésével, hogy a magyar kormány nem mondott le s még akkor is csak formai lesz a demisszió, ha a dolgok fejlődése elkerülhetetlenné tenné a lemondás benyújtását. Az est folyamán megjelent a klubban mind a három Budapesten tartózkodó miniszter, Wlassics Gyula, Plósz Sándor és Cseh Ervin. Megerősítették azt a hírt, hogy a miniszterelnök és társai holnap este Budapestre érkeznek. (Fejérváry báró, úgy halljuk, már reggel Budapesten lesz.) A miniszterelnök, hír szerint, még a holnapi est folyamán tanácsot fog ülni kabinetjének tagjaival a budavári miniszterelnökségi palotában. Késő este egy telefonjelentés hírt adott a pártklubban együtt lévő képviselőknek a magyar és osztrák miniszterek ma délutáni közös tanácskozásáról. Úgy értelmezték ezt a tanácskozást, mint a korona óhajtására a megegyezés érdekében történt utolsó kísérletet, melynek sikerében egyesek már reménykedni is kezdtek. A szabadelvű párt körében egyébként, amelyet máskor aránytalanul kisebb fontosságú krízisek is teljesen fölkavartak, meglepő nyugodtság uralkodik. Teljes bizalommal vannak Széll Kálmán iránt, aki ma is azt írta egyik politikai barátjához intézett táviratában, hogy: teljesítem a kötelességemet s nem csüggedek. Régi és új párttagok egyaránt a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak az ő határozott állásfoglalásáról és szilárd kitartásáról. Osztrák vélemény, Bécs, máj. 31. (Saját tudósítónktól.) Abból a körülményből, hogy a király mind a két miniszterelnököt ma délben nyomban egymás után fogadta és hogy Thun gróf a Burgban várta be .