Budapesti Hírlap, 1899. július (19. évfolyam, 180-210. szám)

1899-07-28 / 207. szám

4 BUDAPESTI HÍRLAP. (207. sz.) 1099. julius 28. hogy Petőfi anyjának felkötője is épségben volt. A hamvakat érckoporsóba tétettük és rövid ima mellett lebocsátottuk a Kerepesi-sirkertben a közös sirba, a hol a 15. tábla, 4-dik sor, 41-ik sz. alatt fekszenek. Én akkoriban fölkértem az ifjúságot, hogy halottak napján az egyetemi ifjúság ezt a sirt is látogassa, a­mi az első évben meg is tör­tént, de azóta többször nem keresték föl a sirt. Most értesülök, hogy az asztaltársaságok központja holnap a sirt rendbehozatja, földiszitteti s úr fölirat­tal látja el. Dicséretreméltó dolog ez, csupán azt nem szeretném, ha a sírkövet, új fölirattal látnák el, mert a fölirat Petőfi Sándor szavaiból áll. A legszeretettebb atya és legszeretettebb anya. Petőfi Sándor szavain pedig változtatnunk nem lehet, sem hozzátenni, sem elvenni azokból. Az új fölirat helyett tehát azt bátorkodom ajánlani az asztaltársaságok központjának, a sír mellé helyez­tessen ilyen föliratu táblácskát Ez a szomszédos kő jelzi Petőfi szüleinek sír­helyét. A Petőfi-Társaság küldöttei. A julius 30-iki ünnepségeken a Petőfi-Tár­­saságot a következők képviselik: Mezőberényben: Abafi-Aigner Lajos, Nagybányán : Teleky Géza gróf, Nagy-Kőrösön: Inczédy László, Pécsett : Váradi Antal, Selmecbányán és Vihnyén : Bodnár Zsigmond, Budapesten : Jókai Mór, id. Ábrányi Kornél, Neugebauer László. * Az Otthon titkársága figyelmezteti azokat a tagokat, a­kik a segesvári Petőfi-ü­nnepen való részvételre jelentkeztek, hogy jegyeiket holnap dél­után három órakor vehetik át a köz szolgájánál. A budapesti egyesült asztaltársaságok központja küldöttség által képviselteti magát a segesvári és a fejéregyeoleai Petőfi-ünnepen, továbbá július 30-án, délelőtt 10 órakor testületileg részt vesz Buda­pesten az újvárosház dísztermében és azt követőleg a Petőfi-szobornál tartandó nemzeti ünnepen, június 30-án, vasárnap este 7 órakor pedig rendezi a fő­városi polgárság Petőfi-lakomáját a Baross­ utca 45. sz. a. Pulai Gyula-féle vendéglő kerti helyiségében. Vasárnap délután pedig megkoszorúzzák Petőfi Sándor szüleinek és fiának a Kerepesi temetőben levő sir­­hantjait. Gyülekező vasárnap reggel 8 órakor Baross­­utca 6. szám alatt. Itt csatlakoznak az Irányi-, Baross-, II. Gondüző-asztaltársaságok. A Zlózsa­­asztaltársaság a Baross-utca 122. sz. a. vendéglőben ünnepel. A Petőfi család sírjánál vasárnap délután a budapesti sütök dalosköre fog énekelni. Seffer László és Mészáros Dániel beszédet mondanak. Az ötödik kerületi munkás-kaszinó ezt a magyar szívre valló, meleghangú kiáltványt bocsátotta ki : Petőfi Sándor halhatatlan emlékű költőnknek di­csőítésére készül a magyar nemzet! Szabadsághar­cunk lánglelkű dalosának, a hazaszeretet legigazibb, legmagyarabb költőjének ünnepét üli e hónap 30-án minden hazafiasan érző magyar szív ! Tizezerek tö­mege fog elzarándokolni arra a szent harctérre, hol hősi halált lelt a magy­ar Tyrtaeus, tizezerek tömege fog virágot, babért hinteni szobrának talapzatára — tizezerek milliók nevében ! Hiányozhatunk-e mi, a magyar tisztes ipar szerény munkásai ennél az ünnepnél?! Nem, kedves tagtársak, nekünk is ott kell lennünk, hogy lerójuk a kegyelet adóját a szabadság, egyenlőség és testvériség apostolának emléke iránt! Ünnepünk legyen méltó az ő nagy, csodás, de hivalkodó külsőségeket nem tűrő alak­jához! Odavonulunk némaságában is oly'hangosan intő szobrához, elénekeljük a magyarok imádságait, a Himnusz-t és a Szózat-ot, letesszük szerény babér­koszorúnkat és szívünkbe zárva az ő glóriától sugárzó fenséges alakját, hazatérünk kaszinónknak otthonias helyiségeibe, hol azután a magunk csalá­dias körében hazafias szavalatok és lelkesítő dalokkal ünnepeljük a magyar költészet és a magyar dal leg­kiválóbb mesterének halhatatlan emlékét! Tagtársak ! Jöjjetek el mindnyájan az alant megjelölt találko­zóra, hozzátok el e magasztos ünnepre családotok kicsinyjét, nagyját, hogy ünneplésünk az ünnephez méltó is legyen! E hónap 29-én, a legközelebbi szombat estéjén nyolc órakor, a székesfővárosi Vigadó-épület nyílt utcai bolthajtása alatt talál­kozunk, onnét vonulunk a szoborhoz, hol ünnepünket a fönt jelzett módon megtartva (nem tömörülve, csak kisebb csoportokban) a kaszinó helyiségébe térünk. Fél 9-kor mindenki a találkozóhelyen legyen! Petőfi-ünnep lesz július 30 dikán délután a Petőfi-körképnél is, hol az öreg honvédek meg­koszorúzzák hősi halállal halt baj­társuk, Petőfi alakját s Bethlen Miklós gróf 48-as honvédőrnagy ünnepi beszédet mond. A hivatalos program szerint Petőfi szobrától a Petőfii körképh­ez lesz a fölvonulás, hová ez alkalomból a Petőfi-éremmel is be lehet menni. A segesvári ünnep. Az utazás. A Petőfi-Társaság fölkéri mind­azokat, kik Petőfi segesvári szobrára koszorút óhaj­tanak tenni, hogy a koszorút ne a szombaton dél­után 4 óra 45 perckor induló különvonaton vigyék magukkal, mert azon erre hely nem lesz, hanem már előre küldjék a segesvári alispáni hivatalhoz. Küldöttségek: A segesvári Petőfi-ünnepre Tallián Béla, a képviselőház egyik alelnöke vezeti a képviselőket, a­kikhez, a tegnap említetteken kívül a következők csatlakoznak még : Barabás Béla, Béldi László, Endrey Gyula, Farkas József, Frey Ferenc, Köbest István. Az Országos Kaszáló nevében Wekerle Sándor elnök-igazgató koszorút küld a segesvári Petőfi­­emlékszoborra. Az országgyűlési függetlenségi és 18-as (Kossuth) párt a Petőfi-emlékünnepen küldöttségileg képvi­selteti magát Botkay László, Barabás Béla, Kubik Béla, Endrey Gyula, Műrétz Lajos, Polczner Jenő, Illyés Bálint, Leszkay Gyula, Mezőssy Béla, Kállay Lipót, tagjai által. A párt koszorúját Bátkay László fogja letenni. Az országos középiskolai tanáregyesületet Bom­­bauer főigazgató, alelnök ötödmagával fogja képvi­selni a segesvári ünnepen, ugyancsak ő fogja az egyesület koszorúját letenni. A Kis-Küküllő vármegyei ált. tanítóegyesület kép­viseletében a segesvári ünnepen Kósa Sándor elnök vezetésével Szinte Sándor, Nagy Samu és Tokos Izsák tagok fognak megjelenni. Marosvásárhely város közönsége 12—20 tagú küldöttséget küld Geréb polgármester vezetésével. Kolozsvár sz. kir. város tanácsa e hónap 25-én tartott ülésében elhatározta, hogy a Petőfi-ünnepen méltóképpen részt vesz. A segesvári ünnepre küldött­séget meneszt Losonczi János tanácsos és Eszterházi László dr. főjegyző vezetésével és a segesvári Petőfi-emlékszoborra koszorút küld. Udvarhely megye törvényhatósága a főispán vezetésével küldöttséget meneszt a segesvári ünnepre s úgy a fehéregyházai honvédsírra, mint a seges­vári szoborra koszorút helyez. Bihar-Udvari nagyközség küldöttségileg kép­viselteti magát a Petőfi-ünnepen. Kecskemét város július 26-diki bizottsági gyű­lésén egyhangúlag elhatározta, hogy a seges­vári Petőfi-ünnepen háromtagú küldöttséggel kép­viselteti magát, gyűjtést indít a Petőfi-házra és erre a célra a város is jelentékeny összeget fog megszavazni. Mészáros János ev. ref. lelkész indít­ványára elhatározta a gyűlés, hogy a volt ág. ev. iskola épületét, a hol Petőfi 6 éves korában írni olvasni tanult s ahova 1828—1830 ban járt, emlék­táblával jelöli meg s ez alkalommal ünnepet rendez, A vidéken. Ez az már : Itt és Költőn, Petőfi mézesheteinek tanyáján, szép és lelkes ünnepségek lesznek. A Petőfi-társaságot Rákosi Viktor képviseli mindkét helyen. Kassa: A Kazinczy-kör vette kezébe az ün­nep rendezését. Lesznek szavalatok, alkalmi beszé­dek, a Széchenyi-ligetben pedig — a város legszebb helyén — nagy népünnepet tartanak, a­hol Jókai Apotheózisát Pethes Imre színész szavalja el. Este a színkörben díszelőadás. Tervbe van véve, hogy Kassa egy utcáját Petőfi-utcának nevezik el.Koszorúkat küld a segesvári ünnepre a város majdnem min­den testülete. Abaúj megye majd minden nagyobb köz­ségében rendeznek Petőfi-ünnepet. Zsolna : A kaszinó nagytermében Zsolna egyetemre járó ifjúsága a Petőfi-ház javára tánc­mulatságot s Petőfi emlékére ünnepet rendez. Siófok : Siófokon a Pápán fölállítandó Petőfi­­szobor költségeire Petőfi-művészestet rendeznek Fenyvessy Ferenc főispán védősége mellett, a Nyári Színkörben. A művész­est szereplői több nevesebb író, művész és a Dobó-féle színtársulat legjelesebb tagjai. Sepsi Szent György: Kilián belüli honvéd­egyesület küldöttség útján fogja képviseltetni magát július 31-én a segesvári országos ünnepen. A derék agg honvédek egyszersmind 10 forintot tettek le a Székely Nemzet szerkesztőségénél koszorú-megváltás címén a Petőfi-ház alapja javára. Helyi ünnep is lesz. Mattárháza: A Magas-Tátra e fürdőtelepén a közönség rendez Petőfi-ünnepet. A rendező­bizottság elnöke Galánffy Lajos hajdúböszörményi kir. közjegyző. Székkő: A kékkői és kékkővidéki lakosság emlékünnepet és táncmulatságot rendez. A bizott­ság elnöke Szabó Jakab Elek. Pécs: A nemzeti kaszinóban július 31-én tart­ják meg az ünnepet. Műsora ez: 1. Megnyitó beszéd. Tartja Jobst László dr. 2. Talpra magyar! Müdal. Szövegét irta Petőfi. Dallamát szerzette Huber Károly. Énekli a Pécsi Dalárda. 3­ .A csilla­gos ég. Költemény Petőfitől. Szavalja Bilimet­ Oszkár joghallgató. 4. Honfidal. Műdal. Szövegét irta Petőfi. Dallamát szerzette Huber Károly. Énekli a Pécsi Polgári Daloskor. 5. Az utolsó ala­mizsna. Költemény Petőfitől. Szavalja Szuly Aladár joghallgató. 6. Petőfi visszatér. Költemény. Irta és szavalja Várady Antal dr., a Nemzeti Színház drama­turgja. 7. Tarka madár. Népdal. Szövegét irta Petőfi. Dallamát szerzette Hoffer Károly, a Pécsi Dalárda első karmestere. Énekli a Pécsi Dalárda. Kis-Körös : A kiskőrösi Petőfi-ünnep pro­gramja ez: 1. Egyházi ünnep délelőtt a róm. kat. és izr. imaházban. 2. Egyházi ünnep az ág. ev. templomban délután 5 órakor. 3. Innen fölvonulás a költő szobrához és a dalkör közreműködésével a Szózat eléneklése. 4. Megnyitó­ beszéd, Benedicty Andor községi képviselőtől. 5. Petőfi, Ábrányi Emiltől, szavalja Biró Dezső. 6. Honfi dal, énekli a dalárda. 7. Zarándoklás a költő szülőházához. 8. Himnusz, énekli a dalárda. 9. Költemény, Pósa Lajostól. 10. Talpra magyar, énekli a dalkör, Eperjes. Az eperjesi Széchenyi-kör igazgató­­választmánya Szárnyai Merse István főispán elnök­­lésével tartott ülésén lelkesedéssel fogadta a Petőfi­ Társaság meghívóját és elhatározta, hogy a segesvári ünnepre üdvözlő­ iratot és díszes babérkoszorút küld és küldöttséggel képviselteti magát. Elhatá­rozta továbbá, hogy a költő 1845. évi itt tartóz­kodásának emlékére azt a házat, a melyben Petőfi lakott, díszes emléktáblával fogja megjelölni. Ki­mondották továbbá, hogy tekintve a Széchenyi-kör működésének jelenlegi szünetét, őszszel nagysza­bású Petőfi-ünnepet rendez a kör és a fővárosban tervezett Petőfi-ház céljára a gyűjtést a vármegyé­ben szívesen elvállalja. Torda : Az E. M. K. E. tordaaranyosvár­megyei választmánya Petőfi Sándor emlékére, halálá­nak 50-ik évfordulója alkalmából Tordán 1899. évi julius hónap 29-én (szombaton) esti 8 órakor a régi kaszinó helyiségében emlékünnepet rendez a követ­kező műsorral: 1. Apotheozis, irta Jókai Mór, elő­adja Bölöni Vilmos; 2. Találkozásaim Petőfivel vég­napjaiban, irta Köváry László, fölolvassa Sándor Kálmán ; 3. Szaval Páliff­y Anna kisasszony ; 4. Petőfi élete, irta és fölolvassa Zalányi János; 5. Szaval László Endre; 6. Petőfi dalaiból énekel Bertalan Etelka kisasszony, kiséri a Tordai műkedvelő és szinműpártoló-egyesület zenekarosztálya; 7. Petőfi, irta Endrődy Sándor, szavalja Veress Ilonka kis­asszony ; 8. Sciepticonképek az 1848—49-iki szabad­ságharc korából, bemutatja Péter Antal; 9. Petőfi, irta Ábrányi Emil, szavalja Kovács Dániel; 10. Induló. Az emlékünnep tiszta jövedelmét az Emke választ­mánya saját területén magyar kulturális célokra használja föl. Zsolna: A zsolnai egyetemi ifjúság Hajdú Géza kir. ítélőtáblás biró védőségével Petőfi Sándor ha­lálának 50-ik évfordulója alkalmából 1899 július 31-én a Petőfi-alap javára Petőfi-ünnepet rendez. A szalontai ünnep. — Saját tudósítónktól. — Budapest, jul. 27. Mielőtt a segesvári csatasikra elzarándokol­nának az emberek ezrei, hogy áldozzanak Petőfi emlékezetének, egy másik szép ünnepe is volt ma a magyar irodalomnak. Csöndesen, zajtalanul, szinte meglepetésszámba készítették ezt az ünnepet a jó nagyszalontaiak. Talán érezték s számoltak vele előre, hogy az ő művök, a­mely a fiúi kegyelet nemes forrásából fakadt, nem a nagy nyilvánosság ünnepe. Ha nem igy volna, nem most esne az meg s az az utolsó babérlevél, a melyet ma, csütörtökön, illesz­tettek bele abba a koszorúba, mely egy csodás fényű elme halhatatlanságát hirdeti az örökké­valóságnak, régen ott pompázna már a maga helyén. A szalontai Arany-szobát értjük, a­melyről még akkor elfeledkezett mindenki, mikor fölállí­tották. Éveken keresztül hevertek ott az ereklyék, beszorítva a gimnázium egy szűk, sötét zugába, a­hol gombát tenyészt a fal s a nap sugarát még hír­ből sem ismerik. Pedig ezekre az ereklyékre büszke lehetne akármelyik múzeum­. A­mi csak vonatkozásban volt valaha a nagy költő életével, azt mind megtaláljuk ezek közt az ereklyék között. Az egyszerű keményfa ágy, a melyben a kis szalontai jegyző álmodta csodás álmait s a mely végigszolgálta később a költőt egész az elmúlás percéig ; az asztal, a melyen műveit irta; a toll, a mely kiesett a beteg ember kezéből; az apró virágos csészék, a­miikből a karlsbadi források vizét szürcsölte, gyógyulást keresve kínzó gyomorbajára; az egyszerű, kopott ripsz-karosszék, a melyben elköltözött lelke örökre mi közü­lünk, csak egy kicsi részét alkotják az Arany-szoba nevezetességeinek, a melyben még hamuval teli öblös tajtékpipája is úgy áll érintetlen, a mint halála előtt kiesett a szájából. Máshol búcsút járnának ezekhez a kincsek­hez, nálunk a szalontai gimnazistán kívül alig ismeri valaki. Ezeknek a nevével van teleszarkalábozva a látogatók albuma is s a család tagjainak ne­vén kívül más nevét hiába keresed. Most is, hogy a költő fiának végső rendelkezéséből méltó hajlékba helyezik át az ereklyéket, még az irodalmi társa­ságok közül is csak a Petőfi-Társaságnak jutott eszébe, hogy képviseltesse magát s koszorút küld-

Next