Budapesti Hírlap, 1901. június(21. évfolyam, 148-177. szám)

1901-06-26 / 173. szám

1901. június 26. BUDAPESTI HÍRLAP. (173. sz.) IRODALOM és MŰVÉSZET. * (Az Ócska brigadéros.) Feld Mátyás paró­diája, a melynek ismertető tudósitásunkban sikert jósoltunk, csakugyan kasszadarabja lett a Város­ligeti Színkörnek. Ma, hétköznapon, már délután hat órakor minden jegy elfogyott. A közönség pompá­san mulatott, az egymásra következő bohókás jele­netek nem hagyták kifogyni a kacagásból. Az elő­kelő közönség soraiban ott voltak többek közt: Zichy Jenő gróf, Andrássy Manó gróf, Keglevich István gróf, Gromon Dezső államtitkár, Döry báró és Halassy tábornok. A nagy sikerre való tekintet­tel az Ócska brigadérost augusztus elsejéig nap-nap után adják. * (Rákosi Viktor finn nyelven.) A Korhadt fakeresztek, Rákosi Viktornak a szabadságharc ide­jéből vett elbeszéléskötete, a­melynek egy része a minap angolul is megjelent, most finn nyelven fog megjelenni. Az Trnsi Suometar című helsingforsi napilap kezdte meg a Korhadt fakeresztek fordítását s a lelkesítő hatású novellák óriási tetszést keltet­tek a finneknél, a­kik csendes és vértelen, de az élet-halálra menő harcot vívnak az őket leigázó orosz birodalommal. Alighogy az első elbeszélések megjelentek, egy kiadócég nyomban lefordittatta valamennyit s most könyvalakban adja ki. A fordí­tást Jalava Ilona, Jalava Antal finn egyetemi tanár leánya magyar eredetiből végzi. Jalava Ilona kis­asszony ugyanis kitünően tud magyarul. * (Népszínház.) A Milliók a hó alatt című látványosság holnap, szerdán tizenegyedszer és utoljára kerül színre a Népszínházban. A női fő­szerepet holnap is Fedák Sári játszsza, a­ki hol­napután a ««»-Toy címszerepében búcsúzik a szünet előtt a közönségtől. Pénteken Hoffmann meséi-t játszszák, szombaton a Piros bugyelláris-t és vasár­nap a Lili előadása után véget ér az idei szezon. 7 FŐVÁROSI ÜGYEK. Harc a Belváros vasútjáért. N — Saját tudósítónktól. — V A fő­várost keresztül-kasul hálózza a villamos. Buda jelentékenyebb utcáinak a csöndjét is a vil­lamos vasút csengője zavarja meg. Csak éppen a Belváros, Budapest kereskedelmi gócpontja maradt villamos vasút nélkül. Az első vasút, a­mit a Bel­város kapott, a dunaparti viadukt. Most azután mind a két vasúti vállalat egyszerre akarja behá­lózni a Belvárost. A belvárosi vasút dolgát nagy mértékben előmozdította az épülő eskütéri híd. Eleinte a hidat is úgy tervezték, hogy villamos ne járhasson rajta, de Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszternek más vasúti politikája volt, mint az elődének s a hídon a vasút építésére koncessziót is adott. A kérdés tehát az, hogyan továbbítsák az eskütéri hídon átjövő forgalmat. A kérdés megol­dását megnehezítette a főváros törvényhatóságának az a határozott kijelentése, hogy a Kossuth Lajos­­utcán át színben vezetett vasút építését nem en­gedi meg, mert a Kossuth Lajos­ utca korzószerű jellegét mindenáron fönn akarja tartani. Az egyenes összeköttetésről ennek alapján le kellett mondani s más megoldást kerestek a vállalatok. A városi villamos vasút-társaságnak két terve van. Az egyik a Baross-utcai vonalat az Egyetem­­tértől­ akarja meghosszabbítani s a Papnövelde­utcán, Zöldfa-utcán és Irányi-utcán át viszi ki a Dunapartra, a­hol betorkol a dunaparti vonalba. A másik terv a Muzeum-körúttól a Kossuth Lajos­­utca alatt földalatti vasutat csinál, a­mely az eskü­téri híd alatt fut be a dunaparti villamos vonalába. Ezt a földalatti vonalat később összekötnék a Ferenc József földalatti villamos vasúttal. A közúti vasut-társaság terve a budai belső körúti vonalból ágazik ki. Átjön az eskütéri hidon s az Eskü-uton át egyenesen halad a Kigyó-térig. Ott nagy kanyarulattal befordul a Ferenciek terére s középen hasítva a teret, befordul a Reáltanoda­­■utcába, áthalad a Smitt-Unger-féle házon s a muzeum-köruti vonalba torkol be. A vállalat úgy tervezi, hogy az Unger-féle ház kapualján csak a villamosnak csinál utat s a sínek két oldalán gyalog­járót épit. Maga a ház megmarad s igy a kocsi­forgalom ki lesz zárva. A társaság az egész vonalat kettős sínpárral tervezi. A városi villamos vasút-társaságnak a Baross­­utcai vonal meghosszabbítására vonatkozó tervét a szakbizottság s a tanács már régebben letárgyalta és elfogadta, de érthetetlen okokból a holnapi köz­gyűlés napirendjéről lemaradt. A másik két tervet Rózsavölgyi Gyula alpol­gármester elnöklésével ma tárgyalta a közlekedési bizottság s egyik tervet sem fogadta el. A tervek­ről érdemben nem is határozott, hanem fölhívta a földalatti vasutat, hogy a Gizella-tértől hosszabbítsa meg a vasutat a Múzeum­ körútig. Meglepő volt, hogy a fölszólalók nagy része a Kossuth Lajos­­utcai színben való vezetés mellett nyilatkozott. Úgy látszik, hogy a városatyák már nem fáznak olyan nagyon a Kossuth Lajos­ utcai vasúttól. A bizottság azonban csak semleges határozatot hozott. Előterjesztést tett a tanácsnak, hívja föl mind a két vállalatot, hogy a budai vonalak és a városi vasút pesti vonalainak az eskütéri hídon át való összekötésére kössenek peázs-szerződést. A közlekedési bizottság ma először a városi villamos vasút földalatti tervét vitatta meg. A mérnöki hivatal s az ügyosztály hajlandók a tervet a közigazgatási bejárás alapjául elfogadni. Krämer Miksa nagy ellensége a kerületi politikának, de ez a két terv spéci és belvárosi kérdés és a belvárosi bizottsági tagok értekezletet tartottak s értekezle­tükön abban állapodtak meg, hogy nem fogadják el a tervet. Szívesebben hozzájárultak volna a Ferenc & József-vasút meghosszabbításához. Az értekezleten kapott direktívák alapján a Belváros nevében in­dítványozza, hogy a tervet ne fogadják el. Heltai Ferenc is azt hitte, hogy az Andrássy-úti föld­alatti meghosszabbításáról van szó, mert arra szükség van. A tervezett önálló vonalnak azonban nincsen forgalmi jelentősége s azért a terveket nem fogadja el. Régebben már voltak tárgyalások, hogy a földalattit hosszabbítsák meg. Pipertovics Bátor tanácsos azt a fölvilágosítást adta, hogy csak a dunaparti főgyűjtőcsatorna építésének kér­désével kapcsolatban említették föl, nem lehetne-e a csatornával egyidőben építeni a földalatti vasutat. Ez műszakilag lehetetlen s azért a tanács nem is tárgyalta tovább. A tervet az ügyosztály azért fogadta el, mert így át lehet hozni a tervezett kábelvasutat, másrészt mert így a sokkal előnyö­sebb egységes szerződés alapján épülne meg a vasút. Dezsényi József tiltakozik Krámer ama nyi­latkozata ellen, hogy ez kerületi kérdés. Legke­­vésbbé érdekli éppen a Belvárost, mert nem a belvárosiaknak kell a vasút, hanem a többi kerület­ben lakóknak, a­kik a Belvárosba akarnak jutni. Örömmel fogadja a tervet. Vágner Jenő sem akarja mereven elutasítani a tervet, hanem azt kívánja, hogy előbb azt a kérdést tisztázzák, hogy a Kossuth Lajos­ utcán lehet-e útszínben vasutat építeni. Arnstein Henrik nem fogadja el a terveket. Wolfner József és Fenyvessy Adolf elfogadják a tervet. Fenyvessy a nagy munkahiányra való tekintettel is kéri az elnököt, sürgesse meg, hogy a Baross­ utcai vasút meghosszabbításának az ügyét vigyék a köz­gyűlés elé. Rupp Zsigmond, Hartenstein Zsigmond, Csillag Benő felszólalása után a bizottság Piperko­­vics Bátor indítványára kimondotta, hogy a terv ügyében érdemileg nem határoz, hanem fölhívja a Ferenc József földalatti vasúttársaságot, hogy haj­landó-e a földalatti vasutat a Gizella-tértől a Múzeum-körútig meghosszabbítani. A közúti vasút tervét a mérnöki hivatal sze­rencsétlennek mondja, mert az Eskü­ úton nincsen hely. Szerencsétlen a Ferenciek­­ terén levő két el­lentétes forduló, de még inkább az a terv, hogy a kilenc méteres Reáltanoda-utcán át két sínpárt fek­tessenek le. A Múzeum-körúti csatlakozást pedig életveszedelmesnek mondja. A mérnöki hivatal in­kább a Zöldfa-utcán és Irányi-utcán át akarja ve­zetni a Reáltanoda-utcába a vasutat. Az ügyosztály elfogadja a tervet. Vágner Jenő hozzájárulna, hogy a Kossuth Lajos-utcán menjen a vasút. Nem érti, hogy miért nem szabad a Kossuth Lajos-utcán és miért szabad az Eskü-uton. Ezt a tervet nem fo­gadja el, mert a legnagyobb mértékben életvesze­delmes. Indítványozza, hogy halaszszák el a terv tárgyalását, a­míg a Kossuth Lajos­ utca ügyében nem határoznak. Kiomlós Ágost dr. egy közigazga­tási bejáráson a főváros és a közmunkatanács kép­viselői által tett kijelentés alapján azt indítvá­nyozza, hívják föl a két vállalatot, hogy kössenek plázs-szerződést a híd használatára. Heltai Ferenc szerint ez megkésett dolog, mert a plázs­­kérdést nem lehet fölvetni, mivel a városi vasútnak Budán nincsen vonala. A kérdés nem­ sürgős, mert messze van még a híd megnyitása s addig úgy sem építik a vasutat. A cél csak az, hogy a híddal egy időben megnyissák­­a vasutat is. Az eskütéri híd vasútjának helyes megoldása életkérdés. A helyes megoldás pedig csak a Kossuth Lajos­ utcán át lehetséges. Ez előtt a fontos érdek előtt meg kell hátrálnia minden ke­rületi és luxusérdeknek. Indítványozza, tegyenek előterjesztést a közgyűlésnek, mondja ki, hogy a Kossuth Lajos­ utcai vezetést tartja helyesnek s hívja föl a vállalatot, hogy a terveket mutassa be. Ennek a nagyértékű vonalnak az engedelmezését fölhasználhatja s föl is kell használnia arra, hogy meg­korrigálja a területhasználási szerződésbe becsúszott összes hibákat és bajokat. Rupp Zsigmond föltétlenül helyesli Heltai indítványát. A dolgot azonban sürgős­­nek tartja s ezért azt kivánja, hogy a közgyűlés el­kerülésével a tanács hivja föl a vállalatot, hogy a Kossuth Lajos­ utcai vonalra is csináljon tervet. Kollár Lajos is elfogadja a halasztást, de ha van más helyes megoldás, inkább azt fogadja el, mint a Kossuth Lajos­ utcai vonalat. Nagy baj az, hogy a főváros elmulasztotta annak idején, hogy a városi vasúttal nem építtette meg a szerződésben biztosí­tott vonalat, s így Budát monopólium gyanánt ki­szolgáltatta a közúti vállalatnak. Krámer Miksa megint a Belváros nevében beszélt. — A saját nevében beszéljen, semmi közünk a Belvároshoz, — kiáltották közbe. Krámer a tervet elfogadja. Feny­vessy Adolf nem tudja, hogy a kormány meg a Nemzeti Kaszinó hogyan fognak határozni, de ő nem akarja a színben való vezetést. A földalatti megoldás híve. A bemutatott tervet semmi áron nem fogadja el. Stipanics Elek és Goldberger Samu fölszólalása után a bizottság tizenhárom szóval tizenkettő ellen Komlós Ágost indítványát fogadta el. Heves vita volt azután arról, hogy a többi indít­vány fölött szavazzanak-e ? Az elnök azzal a ki­jelentéssel döntötte el a vitát, hogy több indítvány fölött nem enged szavazni. — Jelölés: A negyvenötös választmány Elek István elnöklésével ma tartott ülésén az elsőosz­­tályú tanácsjegyzői állásra Kállai Jenőt, a másod­osztályú jegyzői állásra Ágotha Lászlót jelölte. — Vasúti ügyek. A közlekedési bizottság mai ülésén Rózsavölgyi Gyula alpolgármester szíves szavakkal üdvözölte Piperkovics Bátor tanácsost,, a bizottság új alelnökét. A bizottság zajos éljenzéssel fogadta az üdvözlést. Csillag Benő minden tekin­tetben csatlakozik az elnök üdvözléséhez és el­mondja a budaiak ismert panaszait. Kéri, hogy a tanács hívja föl a közúti vasúttársaságot, hogy a budai belső körút és a déli vasút érkezési oldala között a harmadfélév előtt fölhagyott közlekedést újra kezdjék meg. Az elnök elparentálta Steiger Gyulát s megkezdték a napirend tárgyalását. A városi villamos vasútnak megengedték,­ hogy a Népszínház­ utcában a Rökk Szilárd­ utca és a Körút között még egy sint építsen és Mindenszentek napján onnan indítsa a temetőbe a kocsikat. A bi­zottság arra kéri a tanácsot, hívja föl a közúti társaságot, hogy a tizenkét filléres bérletjegyeket Budán is fogadja el, a Laszlovszky-vám a nyugati pályaudvari vonal tarifáját húsz fillérre szállítsa le a Laszlovszky-vámtól a pesti vámvonalon belül egyszeri átszállásra érvényes 24 filléres jegyeket­ adjon ki. A Margit-rakodópart 3. számú háza­ előtt,­a Krisztina-körút és Retek­ utca keresztezésénél, to­vábbá a déli vasútnál várócsarnokot állítson föl. — Az omnibusz. Az omnibusz-vállalat min­dig újabb és újabb kísérleteket tesz. A mikor min­den utas megállíthatta az omnibuszt, azt kivánta a társaság, hogy neki is rendes megálló­helyei le­gyenek. Megkapta s most a­ régi rend visszaállítá­sát kivánta. Ezt a kérelmét azonban a közlekedési bizottság mai ülésén megtagadta. — Ötletszerű gazdálkodás. A sertésközvágó­­híd előtt levő szemét­telepről el kell hordani a sze­metet. Hosszú utánjárás után az ügyosztály talált egy földbirtokost, a­ki ajánlatot tett, hogy k­öbmé­­terenkint egy korona negyven fillérért elszállítja a szemetet. Az ügyosztály nagy örömmel terjesztette a pénzügyi bizottság elé az ajánlatot, mert az ed­dig szerzett tapasztalatok bizonysága szerint a vá­ros nagyon jó üzletet kötött. Polónyi Géza hevesen tiltakozott az ajánlat elfogadása ellen, s nyilvános árlejtés hirdetését követelte. Almády Géza tanácsos mindjárt figyelmeztette a bizottságot, hogy nagyon drágán fizetheti meg a város ezt a kisérletezést Elmondta, hogy a városnak már volt hasonló vál­lalkozása, s az ott szerzett tapasztalatok alapján kérte, hogy fogadja el az ajánlatot. Polónyi Géza és a bizottság nem engedett s az árlejtést kihir­dették. Ma fölbontották a beadott kilenc ajánlatot. A 104.500 köbméter szemét elszállításáért a legol­csóbb ajánlattevő 491.340 koronát, a legdrágább 725.400 koronát kért. A legolcsóbb ajánlat szerint is az elszállítás köbmétere négy korona hetven fil­lérbe kerül. Az ügyosztály javaslata szerint az egész szemétfuvarozás 146.300 koronába került volna, vagyis 345.040 koronával kevesebbe, mint a legolcsóbb ajánlat. Ezt a negyedfélszázezer koronát kidobták egy ötletszerű indítvány kedvéért. — Tíj építkezés. A magánépítési­ bizott­­ság a következő épitő­ engedélyek kiadását java­solta a tanácsnak: Schwabe Eleonórának és testvé­rének, IV. ker. Károly-körút 453 hrsz. ötemeletes házra, — a budai görög kel. szerb egyházközség­nek, I. ker. Atilla-körút és Görög-utca sarkán, 814 hrsz. négyemeletes házra, Frankenstein Ká­­rolynak, I. ker. Krisztina­ körut 1938 hrsz. három­­emeletes házra, — a Ludoviceum parancsnoksá­gának, VIII. ker. Üllői­ ut 7201 hrsz. egyemeletes legénységi épületre, — a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, VII. ker. Barcsay­ utca 4483. hrsz. az iskolaépületre második emelet ráépítése. — Kraft Mihálynak, in. ker. Filatori­dülő 6708 hrsz. földszintes házra. I

Next