Budapesti Hírlap, 1902. október(22. évfolyam, 269-299. szám)

1902-10-08 / 276. szám

k tartott. A vrém képviselők és városi tanácsosok még tovább is ott maradtak, a­míg végre Botha tréfásan azt mondta: — Nálunk otthon ilyenkor már alusznak az em­berek; engedelmet kérek, hogy én is ezt tehessem. A midőn a tömeg éjjel egy órakor elvonult, so­kan azt kiáltották: — Veszszen Anglia! Veszszen a gyilkos Cham­berlain! A rendőrség néhány tüntetőt letartóztatott. A búr tábornokok holnap megnézik a városházát és a waterloi csatamezőt. London, okt. 7. (Saját tudósítónktól.) A lapok még mindig be­hatóan­ foglalkoznak a búr tábornokok párisi és ber­lini utazásával. A Standard minden tekintetben kor­rektnek mondja a francia újságok viselkedését és reméli, hogy Vilmos császárnak is lesz annyi tapin­tata, hogy egy nagy állam uralkodójához illő módon kivágja magát kényelmetlen helyzetéből. Vilmos csá­szár nem teheti ki magát annak a látszatnak, mintha alávetné magát idegen kritikának, de módjában áll, hogy oly dolgot, a­mely talán el is maradhatott volna, a legjobb, nem pedig a legrosszabb módon vigye vég­hez. Meg vagyunk győződve, hogy az a természetes kívánsága, hogy azokat a férfiakat lássa, a­kik oly sokat harcoltak, teljesedésbe mehet a nélkül, hogy Angliát nyilvánvalóan megbántsa. A Daily Telegraph a következőket írja: A berlini brit követet még eddig nem kérték meg, hogy a kihallgatás dolgában közben­járjon, de ennek ellenére azt jelentik Berlinből, hogy a császár minden­esetre fogadni fogja a búr tábor­nokokat. Angliára nézve egészen közömbös, hogy mit művelnek a búr tábornokok a kontinensen, de egyet­len angolnak sem kerülheti el figyelmét, hogy a brüsz­­szeli és berlini látogatást a legvadabb angolgyűlölők rendezték. A tábornokokat csak csalódás érheti s a burok örülni fognak, ha végül az angolok barátsága marad meg nekik értékes aktívumként. Berlin, okt. 7. (Saját tudósitónktól.) Az angol újságok nyi­latkozataival szemben, a melyekben a búr táborno­koknak Vilmos császár által való fogadásában még mindig Anglia ellen irányuló akciót látnak, a Béri. Tagebl. a következőket írja: Még egyszer kijelent­jük, hogy Botha, De Wett és Delarey mindaddig nem fogják átlépni a német császár palotájának kü­szöbét, a­míg a brit nagykövet nem jelenti ki, hogy nincs kifogása a búr tábornokok fogadása ellen, vagyis ha a brit nagykövet maga nem fogja kérni, hogy a császár az egykori három búr tábornokot, a­kik most angol alattvalók, kihallgatáson fogadja. Német részről a mértékadó helyen egy pillanatig sem hagytak kétséget fönnforogni az iránt, hogy a császár csak abban az esetben lesz hajlandó a bu­roknak kihallgatásért való kérelmét teljesíteni, ha a tábornokok arra kötelezik magukat, hogy Németor­szágban való tartózkodásuk egész ideje alatt őriz­kedni fognak minden angolellenes tüntetéstől és ha mint a baráti viszonyban lévő Anglia polgárai ké­rik a kihallgatást és ha e végből meg fognak ma­radni azon az úton, a­melyet minden angol polgár­nak követni kell. Páris, okt. 7. A La Presse szerint az itteni búr­ bizottságot értesítették, hogy a búr tábornokok jövő hétfőn ér­keznek Párisba és október 15-én utaznak tovább Németországba. A német vámtarifa. Berlin, okt. 7. (Saját tudósítónktól.) A Nat. Ztg. a következőket írja: Néhány lap azt jelentette, hogy a nagyobb szövetséges államok miniszterelnökei október közepe táján Berlinbe érkeznek s a birodalmi kancellárral tanácskoznak a vámtarifáról. Ez a hír annyiban nem felel meg a valóságnak, hogy Bülow gróf nem küldött egyetlen miniszterelnöknek sem meghívást, de magától értődik, hogy nincs kizárva, hogy a szövetséges államok miniszterelnökei a vám­tarifa második olvasásának megkezdésekor Berlinbe érkeznek s erről a napirenden levő fontos tárgyról tanácskozni fognak. A francia bányászok sztrájkja. Paris, okt. 7. A bányamunkás-egyesület titká­rának levelére a bányatulajdonosok központi bizott­ságának elnöke ma azt válaszolta, hogy a munkaadók nem küldhetnek ki megbízottakat, a­kik a munkások megbízottaival tárgyaljanak olyan kérdésekről, a­melyeket már a közhatalom vett kezébe, de azért sem, mert a sztrájk kitört a nélkül, hogy a munkások meg­várták volna a jeladást és előzőleg közölték volna a sztrájk okát. Páris, okt. 7. A bányamunkások nemzeti bi­zottságának tagjai, számszerint nyolcan, a­kik Fran­ciaország összes bányakerületeit képviselik, ma dél­ben ülést tartottak, a­melyen a sztrájkról tanácskoz­tak. A tanácskozás eredményét titkolják. BUDAPESTI HÍRLAP (276. sz.) 1902. október 8. St.-Etienne, okt. 7. Az itteni bányamunkások szövetségének bizottsága holnapra tűzte ki a sztrájk megkezdését. Franciaország és Sziám, Páris, okt. 7. Az Elysée-palotában tartott mai miniszteri tanácsban Delcassé külügyminiszter be­jelentette, hogy a sziámi követtel ma olyan egyez­ményt írt alá, a­mely a Franciaország és Sziám között fönnforgó kérdéseket rendezi. Páris, okt. 7. Mint hivatalosan jelentik, a francia sziámi szerződés egyik következménye előre­láthatólag az lesz, hogy a sziámi kormány a beren­dezendő közegészségügyi szolgálatra franciákat fog alkalmazni. Bécs, okt. 7. (Saját tudósítónktól.) A pénzviszo­nyok feszültsége újra kezd engedni s a magánkamarcláb lassan kint kezd hanyatlani és ultimé óta 3% százalékról 31­, százalékra hanyatlott. Berlinben is alább szállott és magánpénz 2% százalékkal állott rendelkezésre. M A PI H I R E K. Budapest, okt. 7. — (Adakozás.) Juhász Pálné dr-né Budapest­ről 10 koronát, B. L. Budapestről 2 korona 4 fillért küldött ma hozzánk Szent Antal kápolnájára, Marzsó György Zentáról pedig 1 koronát küldött Kossuth Lajos szobrára. Az adományokat rendeltetésük helyére juttatjuk.­­ (A király szobra Temesvárott.) A király bronzszobrának vasárnap történt leleplezésén, mint temesvári tudósítónk jelenti, több olyan körülmény ragadta meg az ünneplő közönség figyelmét, a­mely jól esett a magyar szívnek. Elsőbb is föltűnt, hogy a harmadfél méter magas szobor honvédtábornoki tábori egyenruhában, sapkával és nyitott köpenyben ábrá­zolja a királyt, övén a magyar honvédség zsinóros tábori kardkötőjével, a­mely élesen elüt a közös hadse­regbeli földbindé­től. Fejérváry Géza báró honvédelmi minisztert sürgős minisztertanácsra hívták Buda­pestre, ő tehát az ünnepen részt nem vehetett, de a hadügyminiszter képviselője, Elmayer ezredes s az építészeti főfelügyelő, Ceipek vezérőrnagy, a­ki töké­letesen beszél magyarul, jelen volt az ünnepen. A hatóságok fejei, a főurak és képviselők mind magyar díszben jelentek meg, mi­által az ünnep külső képe magyar karakterű volt. A bejárat fölött, az épületen és az imasátor díszítésén a magyar színek dominál­tak, a meghívókat magyar nyelven küldték szét, s a szobor leplét tartó négy árbocon is a királyi ház két feketesárga lobogója mellett két óriási, a teljes ma­gyar címerrel ékeskedő nemzeti zászló lengett. A katonaság és a tisztikar teljes számban megjelent, élén Schwitzer Lajos lovag táborszernagy hadtest­­parancsnokkal, a­ki a vaskoronarend első osztályának nagy aranyláncát viselte a mellén. A tábori mise végé­vel Amon alezredes, a hadapródiskola parancsnoka, a­ki különben tősgyökeres magyar ember, lendületes beszédet intézett a növendékekhez, melyben a többi közt ezeket mondotta: Az új intézetbe önökkel együtt bevonul az ő­felsége legfelsőbb hadurunk iránti tántoríthatatlan hűség és szeretet érzete is. Hiszen végnélküli ama jótétemények sorozata, melyeket ő Felségének kö­szönhetnek, ki végtelen jóságában a katonai növendé­kekről is atyailag gondoskodik. Önöknek, ifjú bará­taim, valamint tanáraiknak és nevelőiknek legnagyobb büszkeségük s örömük lesz ennélfogva az az ércszobor, mely ő Felségének, dicső és lovagias uralkodónknak emelve, uj iskolánk legfőbb díszét fogja képezni. Látása fényes hadi és uralkodói erényeinek csodálatát fogja fölkelteni bennünk és a jövendő nemzedékek­ben; egyszersmind áldozatkészségre fog buzdítani az uralkodóház, a trón és a haza iránt. A lankadatlan kötelességteljesítés fényes példája az, melyet legke­gyelmesebb császárunk és királyunk nyújt népeinek és Ausztria-Magyarország védőerejének. E dicső pél­dát kövessük s­orunknak, a legnemesebb fejedelemnek, a felséges uralkodóháznak és a hazának szenteljük összes erőnket, készek értük életünket is föláldozni, mint mindhalálig hűséges katonái. Adja a Minden­ható, hogy igy legyen! Ekkor Schwitzer hadtestparancsnok megadta a jelt, a lepel lehullott a szoborról, egetverő éjjen-kiál­­tás reszkettette meg a levegőt, a közeli vársáncról pedig huszonnégy ágyúlövés dördült el. A leleplezés után a hadtestparancsnok beszédet mondott a kivo­nult katonasághoz, mondván, hogy a szobor a hűség­ben, szeretetben és önfeláldozásban való egyesülés jelképe­s lelkes hangon éltette a királyt. Délben Schwitzer hadtestparancsnok díszebédet adott, a melyre valamennyi hatóság és vallásfelekezet kép­viselőit meghívta.­­ (A katolikus nagygyűlés.) Az országos katolikus nagygyűlés előkészítő­ bizottsága ülést tar­tott tegnap este, a­melyen konstatálták, hogy a jelent­kezők száma elérte a háromezerét. Valószínű, hogy a résztvevők száma több lesz négyezernél is. Az elő­készítő-bizottság hódoló feliratot intézett a pápához, a­melyben magasztaló hangon emlékezik meg azokról az intézkedésekről, melyekkel XIII. Leó pápaságának huszonöt éve alatt az egyház régi tekintélyét vissza­állítani törekedett s a szunnyadó hitéletet életre kel­tette. Ígéretet tesz egyúttal, hogy a magyar katoliku­sok az egyház szabadságáért teljes erejükből küzdeni fognak. Erről a hűségükről a magyar katolikusok az október közepén tartandó nagygyűlésükön fognak tanúságot tenni. Kérik­­ egyúttal a nagygyűlésre a pápa apostoli áldását. —­ A Magyar Nemzet jelenti, hogy október 18-án a nagygyűléssel kapcsolatban, hir szerint, püspöki konferencia lesz a hercegprimás buda­vári palotájában.­­ (Klementina hercegnő balesete.) A belga király legfiatalabb leánya, Klementina her­cegnő, mint Brüsszelből táviratozzék nekünk, ko­moly veszedelembe került tegnap. Sétakocsizást tett, s e közben lovai megbokrosodtak. Egy kertész nagy­­nehezen megfékezte a megvadult állatokat. A her­cegnőnek az ijedtségen kívül nem történt semmi baja.­­ (A lainzi menedékház alapkőletétele.) Bécsből jelentik, hogy ma volt a lainzi új­városi menedékház alapkőletételének ünnepsége. Az ünne­pen ott volt a király, Ferenc Ferdinand, Ferdinand Károly és Rainer hercegek, Körber miniszterelnök, az osztrák kabinet több tagja és számos előkelőség. A polgármester beszédére a király azt felelte, hogy élénken érdeklődik minden iránt, a­mi Bécs váro­sát illeti és örömmel üdvözli az új menedékház ala­pítását is. Kívánja, hogy Isten segítségével szeren­csésen fölépüljön. Mikor a király elhajtatott, a nagy­közönség lelkesen megéljenezte.­­ (A belga királyné a Badacsonyon.) Veszprémi tudósítónk érdekes epizódot említ föl a nemrég elhunyt belga királyné badacsonyi látogatá­sáról. A látogatás emlékét Szeles Ferenc Nemes- Tördemnic község akkori plébánosa a következő so­rokban jegyezte föl az egyház krónikájába: „Az 1871. év különös ritka szerencsével örven­deztette Badacsony hegyét és Tördemnic községét. Ez év augusztus 30-án minden zajos előkészület és fényes kitüntetést mellőzve, Belgiumnak királynéja, II. Lipót király neje. Mária Henrietta, ki az egykori Magyarország nádorának, József főhercegnek leánya vala — hetedmagával — úgymint: József főherceg, ki a királyné testvére, ennek nejével, Klotild herceg­­asszonynyal, két tábornokkal és két udvari hölgygyel Pestről Tihanyba, onnét Badacsonyba kirándulást tettek. Csak a plébános volt erről rögtönözve, 5—6 órával előbb értesítve, hogy intézkedjék, hogy az elő­kelő vendégeket ökörszekereken Badacsonyba fölszál­­­n­tsák. Bölhatoltak gyalog s kiváló örömmel mulattak a Badacsony tetején egypár óráig, mely időközben a plébános által felküldött, pogácsát, sonkát és kenye­ret, valamint 37 éves finom badacsonyi (1834. évi termés) bort kedvesen fogadták. A királyné örömé­ben énekelt és gitározott, majd később lejöttek Tör­demnic faluba a plébániára, a­hol királyi ebéd nem volt ugyan, de magyaros szívességgel készült tisztes­séges ebédkészlet volt, melyet a vendégek vigan és örömmel élveztek. A királyasszony kegyes leereszke­déssel mindenkivel szóba állt és mindenki örömére magyarul beszélt. Néhány órai időzés után délután Sümegre utaztak paraszt szekereken.“­­ (A kolozsvári ünnep.) Kolozsvárról táv-,­iratozzák. József Ágost kir. herceg a következő táv­iratot küldte az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnökéhez: „Kimondhatatlanul sajnálom, hogy erős meghűlés folytán az ünnepre nem mehetek. Kérem, méltóztassék engem egyesületünk előtt kimenteni és legőszintébb­­ hazafias üdvözletemet tolmácsolni“. Ennek következ­tében Auguszta kir. hercegasszony sem utazik Kolozs-­­várra. — (Házasság.) Nagyváradi Stépán Géza m. kir. honvédfőhadnagy október 4-én tartotta esküvőjét; néhai darvai és kricsfalusi Kricsfalussy Vilmos mi­niszteri tanácsos és országgyűlési képviselő és neje született szigeti Szöllőssy Rózsa leányával, Mártával Máramaros-Szigeten. Bérczes Jenő október 18-án délelőtt tizenketted­­fél órakor tartja esküvőjét a Krisztina-téri római katolikus templomban Havassy Jolánka­­kisasz­­szonyával.­­ (Templomszentelés.) Körmöcbányáról ír­ják nekünk: A szomszédos turócmegyei Alsó-Turcsek községében, melynek nevét a szabadságharc alatt ott­ vívott küzdelem emlékezetessé tette, vasárnap szen­telték föl az új katolikus templomot. Ennek szüksé­­­gét már régóta érezték az alsó-turcseki katolikus hí­vek. Az új templom céljára már régóta gyűjtögettek, míg végre tavaly az építéshez foghattak, melyhez a napszámos- és igásmunkát maguk a hívek szolgáltat­ták. A fölszentelés ünnepére teljesen készen állott az­ Istenháza, a harangok is megszólaltak, melyeket Ri-

Next