Budapesti Hírlap, 1905. január (25. évfolyam, 1-31. szám)
1905-01-09 / 9. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP. (9. sz.) 1905. január 9. cég nőnek, a ki a legrégibb japán főrangú családból származik,, mind a három gyermeke fiú. (Megerősített nemesi előnév.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Jókuthy Albert kúriai bírónak és törvényes utódainak, régi magyar nemességük épségben tartása mellett, jókatzomorfalvi előnevüket megerősítette. (Két uj egyetemi tanár.) A budapesti egyetemen a magyar irodalom kettős katedrát kapott a kultuszminiszter fölterjesztésére, a király ő felsége hozzájárulásával. Gyulai Pál nyugalomba vonulása óta éveken keresztül Beöthy Zsolt helyettesi minőségben adta elő a magyar irodalmat, de a kitűnő esztétikkus maga sürgette leginkább, hogy e tanszék ügyét végleg rendezzék s az ő kezdésére találták azt a megoldást, mely Széchy Károly és Riedl Ferenc királyi kinevezésével, uj korszakot jelent irodalomtörténetünk tanításának históriájában. Bréchy Károly feladata lesz, hogy a régi magyar irodalom történetét adja elő. Riedl Frigyes az utolsó század klasszikus tökéletességégre emelkedett magyar literatúrájának lesz tolmácsa. Mind a két tudós avatott és lelkes mivelője szakmájának s kezesség nevük, múltjuk és egyéniségük arra, hogy a legfontosabb diszciplínát széles szemkörrel, mélyreható alapossággal és lángoló nemzeti érzéssel fogják beleplántálni első egyetemünk fiatalságába. Széchy Károly, a kolozsvári egyetemen a magyar irodalom tanára, ötvenkét esztendős. Tizenöt esztendeje tanítja a Ferenc József-főiskola hallgatóit a magyar irodalomra és esztétikára és több mint harminc éves termékeny és értékes irodalmi múltra tekinthet vissza. Vizsgálódásainak körébe különösen a régibb magyar irodalmat vonta és e területen szorgalmas, buzgó és lelkiismeretes munkásságának kitűnő gyümölcsei vannak. Gvadányiról, Vajda Péterről, a Pannónia megvételéről szóló históriás énekről jeles esszéket irt; legnagyobb műve Zrínyi Miklós gróf három kötetes életrajza, ez a hatalmas monográfia, mely a történeti kritika óvatos alkalmazásában épp oly kiváló, mint esztétikai fejtegetéseiben. Tőle főként oly természetű műveket várhatunk új állásában, melyek a történet és filozófia határterületein feküsznek. Riedl Frigyes, az Akadémia és Kisfaludy Társaság tagja, a legfinomabb és legművészibb lelkek közé tartozik. Íróink és tudósunk körében egészen speciális hely illeti meg ezt az érzékeny és fogékony talentumot, melyre az egész világirodalom legjava hatással volt s mégis mindig elsősorban magyar maradt. Riedl nemcsak nagy tudós, hanem a stílnek is mestere; tanulmányai és nagyobb dolgozatai az elemző, boncoló, erős itéletű elmének és a válogatott és válogatós színérzőknek remekei. Beöthy Zsolton kívül e részben alig akad vakki irodalmunkban vele egybevethető. Arany Jánosról írt könyve, mely csak most jelent meg harmadik kiadásban, az esztétikai irodalom klasszikus alkotásai közé tartozik. A magyar irodalom főirányai című könyve nemcsak biztos tájékozottságról tanúskodik a magyar szellem múltjában, hanem a szellem fejlődésének, elágazásainak, útjainak intuitív megérzéséről is. A magyarok Rómában Riedlnek Olaszország iránt érzett szeretetéből, mindig kiújuló nosztalgiájából fakadt. Gyönyörű emléket állított tragikusan elhunyt és vele kongeniális barátjának, a szerencsétlen Péterfy Jenőnek egy mélyen átérzett, megható, melankóliától átrezgett tanulmánynyal. A Budapesti Szemle elmés, finom, néha maliciózus bírálatai is jórészt az ő tollából fakadtak. Riedl kitűnő ismerője nemcsak a világirodalomnak, hanem a képzőművészet történetének is; jeles készültséggel fölszerelve indult számos európai útjára és a miről előzetesen tanult, azt mind látta is. A javakorbeli tudóst — Riedl alig múlt negyvennyolc éves — őszinte öröm köszönti azon a széken, melyet az ő személyéért teremtettek, abban a biztos tudatban, hogy ifjúságunk, irodalmunk, tudományunk gazdag és áldásos munkát kap tőle új állásában. (A szerb miniszterelnök a szerb parasztról.) Zágrábból jelentik, hogy egy ottani újságíró beszélgetést folytatott Posics Nikola szerb miniszterelnökkel. Az újságíró egy kérdésrére a miniszszterelnök a következőket mondta a szerb parasztról és a paraszt képviselőkről: — A mi parasztjainknak meglepően érett politikai felfogásait van s e tekintetben messze túlszárnyalják a bolgár parasztot. Az utóbbi még nem tud beleilleszkedni a politikai szabadságba, mert Bulgáriában az átmenet hirtelen történt, holott a mi intézményeink a török járom alól való fölszabadulás óta organikusan fejlődőtek. Ennek következtében a mi parasztunk megszokta minden politikai kérdésben az önálló gondolkodást. Megtörténik ugyan, hogy egyik-másik parasztképviselőnk hamis álláspontot foglal el, azonban látható, hogy e szónok a maga eszmeköréből meríti beszédeihez az anyagot. A felületes hallgatónak elkerüli figyelmét ama népünkre jellemző dolog, hogy milyen nyugodtan folynak le nálunk a szkupsztviaai ülések. Ennek pedig főképpen az az oka, hogy a szónokot rendesen nem zavarják beszédében. A legegyszerűbb paraszt is sértésnek venné, — még baráti körben is — ha nem engednék háborítatlanul barnáim. Ez I. szokás természetesen a szkupsztiána is kiterjed és csak az Utóbbi időben kezdődik nálunk is meghonosodni az úgynevezett nyugati parlamenti modor. De ezt sem a parasztok kezdik, hanem az intelligensebb elem. (Lengyel Zoltán sajtópere.) A budapesti esküdtbíróság holnapra tűzte ki a főtárgyalást Lengyel Zoltán dr. volt országgyűlési képviselő sajtóperében, akit egy hírlapi cikke révén az ügyészség királysértéssel vádol. Időközben föloszlatták az országgyűlést, s Lengyel a választói meghívására ma a kerületébe, Zilahra utazott, hogy elmondja a programbeszédét. Minthogy ilyen körülmények közt lehetetlen, hogy a holnapi tárgyaláson megjelenjék. S minthogy a védője, Eötvös Károly is éppen most a kerületében jár, egy folyamodásban arra kérte Lengyel az esküdtbíróság elnökét, hogy két napra halaszsza el a tárgyalást. Zsitvay elnök azonban, mint értesülünk, a kérését megtagadta. (Új egyetemi magántanár.) A vallás-és közoktatásügyi magyar királyi miniszter Lers Vilmos dr. kereskedelemügyi magyar királyi osztálytanácsosnak a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán a nemzetközi jogból egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és a nevezettet e minőségében megerősítette. (A műegyetem köréből.) A király, mint a hivatalos lap mai száma közli, Schafarzik Ferenc dr. műegyetemi magántanárt, főgeológust és bányatanácsost kinevezte a budapesti József-műegyetemen üresedésben levő ásvány- és földtani tanszék nyilvános rendes tanárává. Schafarzik Ferenc 1851 március 20-án született Debrecenben. 1877-ben kapta meg középiskolai tanári diplomáját, 1881-ben pedig bölcsészeti doktori oklevelet szerzett. 1876-tól 1882-ig Szabó Józsefnek volt az asszisztense. Ekkor meghívták a magyar királyi földtani intézetbe, amelyben mostanig mint főgeológus működött. 1878-ban vitézül küzdött Bosznia okkupálásában. 1891 óta a műegyetemen a tekruikai geológia magántanára volt. 1886-ban a földmivelési miniszter támogatásával Déchy Mórral bejárta a Kaukázus középső hegyláncait, Dagesztánt, a bakui petróleum-területet és orosz Örményország egy részét. 1889-ben Nápoly vidékét tanulmányozta. 1891-ben a földmivelési miniszter tanulmányútra küldte Svédországba és Norvégiába, 1893-ban pedig Görögországba. Elkészítette 1896-ban a Retyezáthegységnek geológiai térképét. Jelentékeny irodalmi tevékenységet fejtett ki a geológia terén. Művei német nyelven is bejelentek. (Budapesti bankfőtisztviselő öngyilkossága Bécsben.) Bécsből jelenti tudósítónk: Egy itteni szállóban tegnap egy Budapestről érkezett, körülbelül ötven éves úriember agyonlőtte magát. Az öngyilkos egy nagy budapesti bank főtisztviselője; a nevét a rendőrség eltitkolja, csak annyit árult el, hogy a keresztneve Móric. Bécsben rokonai vannak, akiket előre értesített megérkezéséről, de mire a rokonok a szállóba értek, a banktisztviselő már halott volt. Az öngyilkos, aki nős ember s három gyermek atyja volt, a rokonok szerint szívbaja miatt lett öngyilkossá. (Címadományozás.) A hivatalos lap mai száma jelenti, hogy a király Biróy Béla szekszárdi törvényszéki bírónak, a gyönki járásbirósághoz járásbiróvá történt áthelyezése mellett, az Ítélőtáblái címet és jelleget, továbbá Horváth Ferenc és Szigetiiy Elek földművelésű régi miniszteri számtanácsosoknak,, a számvevőségi főnöki, Gergő Károly és Tordony Gusztáv erdőszámvizsgálóknak, pedig a számtanácsosi címet és jelleget adományozta. (Hegedűs Béla letartóztatása.) Hegedűs Béla volt országgyűlési képviselőt és ügyvédet, akit különböző csalás miatt a rendőrség tegnap letartóztatott, ma délben a főkapitányságról átkísérték az ügyészségre. Hegedűst nagyon megtörte a letartóztatása , az elmúlt éjjelt a rendőrség börtönében végig álmatlanul töltötte. A letartóztatott ember családi életére vonatkozó egyes részleteket tévesen írtuk meg mai tudósításunkban, amelyeket a következőkben igazítunk helyre: Hegedűs Béla a vagyonát nem a szüleitől örökölte, mert apja, aki jásakun főkapitány volt, nem volt gazdag ember. Eördögh Vilma, Hegedűs első felesége, akitől elvált, most is gazdag aszszony. Ebből a házasságból származó Béla fia feleségül vette egy Deutsch nevű bécsi mészáros leányát, s e miatt a fiút az anyja kitagadta. Később Béla elvált a feleségétől, amire az anyja kibékült vele és rendszeres pénzsegítségben részesítette. Hegedűs Béla ügyvéd belevonta fiát váltóüzelmeibe. Ezzel tette tönkre a fiát, aki elkeseredésében öngyilkossá lett, szublimátot ivott tavaly nyáron s három heti kínlódás után meghalt. Az ügyvéd második felesége, Komlóssy Ilona, Firczák püspök unokahuga. Az asszony első férje Garger Viktor katonatiszt volt, a ki meghalt s a kivel való házasságából Elza leánya született. Ganger Elza most Ujfalussy Miklós földbirtokos felesége. Özvegy Garger Viktornéval való házasságából Hegedűs Bélának is született leánya, aki 16 éves g kit vidéki rokonok nevelnek. Hegedűs Bélának ez a második felesége, mint mai tudósításunkban már említettük, elhagyta Hegedűst, s megszökött Rigó cigányprímással, a kivel most Moszkvában időzik. (Házasság.) Ditrói Puskás József magyar államvasuti ellenőr, Bánhida állomás főnöke, feleségül vette ontopai Petheő Irént Bánhidán. Márton Miksa dr. fővárosi ügyvéd ma esküdött örök hűséget Harmath Hedvignek, a Vígszínház volt művésznőjének. A fiatal pár a Riviérára ment nászútra. Mentes Ödön, az Adria tengerhajós-társaság fiumei titkára ma vezette oltárhoz Márkus Ada kisasszonyt, Márkus Samu fővárosi nyomdatulajdonos leányát. Simon Miksa dr. bankigazgató eljegyezte Jakobi Frida kisasszonyt, Jareobi József szarvaskendi földbirtokos leányát Kolozsvárit. (A külföld sajtó egyesület Bécsben) minap tartott évi közgyűlésén a vezető bizottság tagjaivá ismét Horovitz János dr.-t, a Daily Chronicle levelezőjét és Greiner Hermant, a Hamburger Nachrichten levelezőjét válaszolta meg. Harmadik tagnak a lemondott Szczepanszki Alfréd helyébe Klein Hugót, a Berliner Tagblatt bécsi képviseljét választották meg. A múlt évben 66 európai és amerikai lap volt képviselve az egyesületben. (Kifosztott posta.) A krassószörénymegyei Pojána-Mörulról írják nekünk, hogy az ottani postát ismeretlen betörők teljesen kifosztották s még a nehéz vasszekrényt is elvitték. A betörőknek még neon akadtak a nyomára. Már a múlt év tavaszán fényes nappal kísérlet történt a posta kirablására. A postakezelőnő azonban elszántan védekezett s a támadt zajra a tettesek a hegyek közé menekültek. A mostani betörés január 5-én éjjel 12 és 3 óra közt történhetett. Fölfeszítették az ablak vasrácsát, egy ember beugrott a szobába s a vaspánttal elzárt ajtót kinyitván, beeresztette cinkostársait, akik hatan lehettek. Négy végezhette a rablást, kettő pedig künn őrködött. A nehéz kasszát elvitték. Mindez zajtalanul történt, mert sem a postamesternő, sem a szomszédok nem hallottak semmi neszt. A kaszával nem az utcára mentek, hanem a kerten keresztül, az erdő felé pedig a kert kerítéséből néhány deszkát kellett kiszedniök. A nehéz teherrel kétszer is megpihentek. Egy közeli kunyhóban a kassza ajtaját fúróval és feszitővassal föltörték s a pénzt kiszedték. Az értéknapirosokat, bélyegeket szétszórtan otthagyták, valamint az üres pénzszekrényt is. E kunyhó a postától 300 lépésnyire van. Innen egy másik kunyhóba mentek. Ott történhetett az osztozkodás. Még tüzet is raktak és úgy osztozkodtak. Ottani nyomukat néhány tízfilléres és több bélyeg mutatja. Azután a Bisztra folyó jegén átkeltek s egy rájuk várakozó szánra szállva, Mórus község felé elhajtottak. A kasszában 4000 és néhány korona volt és egyéb értékcikk. A betörést csak reggel vették észre. A betörők valószínűleg ama rablóbanda tagjai, mely rövid idő óta Oravicán, Bozovicson, Ruszkabányán, Ohába- Bisztrán, Nándorhegyen, Istvánhegyen, Karánsebesen s a megye egyéb helyein vakmerő betöréseket követett el. E banda múlt évben Ruszkica és Ruszkabánya közt kirabolta a postakocsit, a mely harmincezer koronát vitt. (A vándorló mocsár.) Londonból írják: Nem éppen ritka, de borzalmas katasztrófa fenyegeti Írország lakosait Castlerea környékén. Körülbelül egy héttel ezelőtt azt a rettenetes megfigyelést tették, hogy a cloopshieldsi mocsár, amely egyike Írország legnagyobb mocsarainak, megindult bár lassan, de állandóan tovább megy. Minden nap újabb nyomát vették észre vándorlásának és minden nap újabb házak és emberek lettek a rettenetes veszedelem áldozatai. Még élénk emlékezetében van a lakosságnak a nyolc évvel ezelőtt történt Countykerry-i katasztrófa, amelyet szintén egy vándorló mocsár okozott és mivel a Castlerea környékbeli falvak lakói ismerik e veszedelem borzalmait, az egész lakosságot szinte pánikszerű rettegés szállta meg. A mocsár eredetileg három mértföldnyire volt Castlerea-tól, de most már csak egy mértföldnyi távolság választja el a megrémült falusi emberektől. Rövid idővel ezelőtt még a falu és a mocsár között nagyszámú majorság és kisebb lakóház volt elszórtan, de ezek lakóinak alig maradt annyi idejük, hogy csekély vagyonukat biztosságba helyezzék, mikor a sűrü barna mocsár lavina módjára omlott a házakra és mindent eltemetett. A házak, pajták, legelők és mezőségek nyolc-tíz lábnyi sűrü ingoványnyal van befödve és a mocsár még folyton omlik föltartózhatatlanul a megkezdett irányban. Castlerea egész vidéke vigasztalan képet mutat. Mindenféle tárgy