Budapesti Hírlap, 1905. február (25. évfolyam, 34-59. szám)

1905-02-13 / 44. szám

8 BUDAPESTI HÍRLAP, (44. sz.) 1905. február 13. előző évben. Ebből elintézést nyert 851 ügydarab. A kamarai tagok száma a lefolyt évben 44 volt, a bejegy­zett közjegyzői helyetteseké pedig a jelöltekkel együtt 42. Az ügyforgalmi adatok fölemlítése után a titkár kitért a mu­lt évben a közjegyzői intézményt érdeklő igazságügyi eseményekre. A kamara közgyűlése ki­mondotta, h­ogy a sérelmek orvoslása érdekében szük­ségesnél­ tartja az egész közjegyzői kar hathatós együttműködését s elhatározta, hogy a sérelmeket az igazságügyminiszterhez intézendő föl­terjesztésben or­vosolni kéri. A közgyűlés a titkári jelentést egyhan­gúlag tudomásul vette. Végül a választást végezték el. Megválasztották újra egyhangúlag elnökké Rupp Zsigmondot, kamarai választmányi rendes tagokká: Weinmann Fülöp dr. udvari tanácsos, Charmant Osz­kár dr., Zimányi Alajos és Kiss Aladár budapesti ki­rályi közjegyzőket, póttagokká pedig Görgey István budapesti és Jakab Gézi újpesti királyi közjegyzőket. A megválasztottak nevében Rupp Zsigmond köszönte meg a közgyűlés tagjainak a megtisztelő bizalmat. Ezzel a közgyűlés véget ért. — (A kolozsvári egyetemről.­) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Cholnoky Jenő dr. budapesti tudományegyetemi magántanárt és adjunk­tust a kolozsvári tudományegyetemen az egyetemes és összehasonlító földrajz nyilvános rendes tanárává ne­vezte ki. — (Házasság.) Zsigmondy Dezső február 15-én tartja esküvőjét Budapesten, a Deák-téri ág. ev. tem­plomban Jármay Edittel. . . — (Tagavató-est a demokrata-körben.) A Középponti Demokrata­ Körben szombat este 365. új tagot avattak föl, a­kik az elmúlt hónapban léptek be a körbe. Az első felköszöntőt Vázsonyi Vilmos, dr. mondotta. A lefolyt választási harcban,­­úgymond, a kormány és egész rendszere megbukott, de ne higyje­­nek azoknak a sirámoknak, melyek a szabadelvűseidet gyászolják. Nem a szabadelvűség temetése volt a le­folyt választás, hanem a szabadelvűsé­g újjáéledése. Nem a címben és cégérben áll a szabadelv­ű­ség. Meg­bukott a kormány, de a szabadelvűségén­ csak piócái vesztek el, a­kik miatt sápadt volt mindig az ország. Mi, úgymond, a szabadelvűség születése napját ünne­peljük, örüljünk, mert minden igaz embernek örülnie kell, ha épp nagy hazugságot eltemetnek. Rózsavölgyi Antal elöljáró beszélt azután, Vázsonyit és azokat, éltetve, a kik Vázsonyi győzelmét elősegítették. Ez­után még több felköszöntő hangzott el . (Gyászrovat.) Bohus István báró, világosi­­"nagybirtokos, főrendiházi tag, ma délután hetven éves­­ korában Aradon meghalt. Kedden temetik , el a vilá­gosi családi sírboltba. Az elhunyt 1835-ben született. Egyetemi tanulmányait Jenában végezte. Arad megye közügyeiben tevékeny részt vett és elnöke volt a megyei szabadelvű pártnak. 1894-ben kapta a magyar bár­ó­ságot. Hartleben Ottó Erik író, mint egy "bécsi távirat jelenti, tegnap a Garda-tó mellett, " Szalo-ban meg­halt. Hartleben 1844-ben született Clausthal-ban. Jogi­­ tanulmányait Berlinben, Tübingában és Lipcsében végezte, s két évig a stolbergi és a magdeburgi biró­­­ságoknál hivataloskodott. Két év után azonban ott­hagyta az állami szolgálatot, s azóta minden tehetsé­gét az irodalomnak szentelte s állandóan Berlinben lakott. Írt számos verset, novellát és színdarabot, a­melyek közül néhány évvel ezelőtt a Farsang utolja ."című dráma a budapesti Nemzeti Színházban is szép sikert­ aratott.­­ Gesztesei Antal Miklós magyar királyi honvéd­­százados hatvanöt éves korában meghalt Debrecenben. Temetése pénteken délután volt. Budavári József kegyesrendi áldozópap, főgimná­­siumi rendes tanár február 10-én hatvanegyéves korá­ban, szerzetesi életének negyvennegyedik évében T­ren­­csénben elhunyt. ■ Lakatos Károly gazdatiszt február kilencedikén nyolcvan éves korában meghalt Székesfejérváron. Az elhunyt negyvenkét évig volt gazdatisztje a Cziráky­­grófi családnak.­­ (Általános sztrájk a választási jog­ért.) A fővárosi munkások ma harminc gyűlést, tartottak s valamennyi gyűlésen kimondották, hogy ha a többségre jutott ellenzék úgy csinálná meg a választói jog re­formját, hogy a munkásokat a szavazásból ismét ki­rekeszti, akkor Budapest összes munkásai kimondják az általános sztrájkot. A szocialisták­ ugyanis, a­kik híveiket többnyire az ipari munkásokból toborozzák, attól tartanak, hogy a választói jogot akként fogja az új parlament reformálni, hogy c­sak a kisgazdákra fogja kiterjeszteni, ellenben az ipari munkásoknak ,ezentúl se lesz joguk a választásban való részvételre. Ezért a harminc gyűlésen, a­melyet a szakmák sze­rint tartottak, ezt­ a határozati javaslatot fogadták el ,a szocialistól.­ A fővárosi munkásoknak 1905 február 12-én tartott gyűlése egyhangúlag kimondja, hogy a leg­utolsó választásoknál többségre jutott szövetkezeti el­lenzék legelső feladatának az általános választói jog­nak, a titkos és községenkénti szavazásnak megvalósí­tását tartsa. Első­sorban azért, mert az esztendők óta­­húzódó válságból csak a nép jogfosztottságából folyó j­intai álparlamen­tarismusnak az igazi népképviseletid­e való helyettesítése vezethet ki úgy, hogy az országnak valóban üdvére váljék a megoldás; másodszor pedig azért, mert a győzelmes ellenzék programszerűen kö­telezte magát ezek kivívására és most többségre ju­tásával becsületbeli kötelességévé vált, ígéreteinek be­váltása. Kijelenti a szervezett munkások nevében a gyű­lés, hogy ebből a szempontból a további politikai fej­leményeket éber figyelemmel kíséri és a legmesszebb­menő áldozatokat követelő harctól sem riad vissza arra az esetre, ha a többségre jutott ellenzék e követe­lését cserben hagyná; kijelenti, hogy a­mennyiben a megvalósítandó választói reform oly kevéssé lesz ki­elégítő, mint az a szárnyra kelt hírekből következtet­hető, a nép jogainak megszerzéséért, a nép alkotmá­nyáért készek az összes szervezett szakmunkák mun­kásaival együtt­e­s általános sztrájk fegyveréhez nyúlni.­­ (Támadás egy államvasuti főfelügyelő ellen.) A Népszava című lap egyik legutóbbi szá­mában Müller János államvasuti főfelügyelőt, az északi főműhely főnökét igen erősen támadta. A ne­vezett lap külön is kinyomatta a támadó cikket, a­mely a többi között azzal vádolja a főfelügyelőt, hogy üldözi és ok nélkül elbocsátja a munkásokat és be­­súgásokra hallgat. Ma a munkások negyvenes bizott­ságától egy nyilatkozatot kaptunk, a­mely tiltakozik a támadás ellen és a többi közt ezeket mondja: Müller János főfelügyelő úr, műhelyfőnökü­nk mindenkor munkásainak javát akarta és a­mikor le­hetett, érdekükben mindent megtett. Szabad bejárá­sunk, volt és van hozzá, hogy kérelmünket vagy pa­naszunkat előadhassuk. Azokat jóindulattal szokta meghallgatni és ha lehet, segít rajtunk. Ezek után tiltakozunk az ellen is, hogy amaz elemek, kiknek kenyerük munkás és főnök között viszályt és elé­gedetlenséget szítani, a mi nevünkben, vagyis az északi főmű­boly S58 munkása nevében bármikor el­járjanak, vagy nyilatkozzanak. Minden szolidaritást velük megtagadunk! A magyar államvasutak északi főműhely-munkásainak­­megbízásából a negyvenes bi­zottság. — (Farsang I.) Álarcosbál a Vigadóban. Ma este a fővárosi Vigadóban nagy álarcosbál volt, a­melyet a jótékonyság jegyében rendeztek, a tiszta jövedelem ugyanis a Magyar Gazdaasszonyok leányárvaházának alapjáé lesz. A bál pajkos kedvű népe megtöltötte az összes termeket s vége-hossal nem volt a tréfálkozás­nak, a mint­ ez már szokás egy jól sikerült álarcosbálon. Vidámság uralkodott az egész este s a mulatságnak csak a hajnal vetette végit. A siker szép összeget ho­zott a jótékony célra. A turista-bálra, a melyet a király tá­mogatásával, továbbá Izabella és Auguszta ki­rályi hercegasszonyok védelmével február 25-én tar­tanak meg az Operabálban, nagyban készül a ren­dezőség. A palotás-tánc próbái február 13, 15, 17, 20 és 22-én lesznek a Katolikus Körben. A palotás-tánc­ban a budapesti előkelő társaság hölgyei vesznek részt. A palotást harminc pár táncolja. A hölgyek gyöngyös pártában, földig érő szalaggal, az urak frakkban, szalon sarkantyúval táncolnak. Az utolsó estén a bál­­anyák, a palotás-táncosok és az elnök tiszteletére­­banker lesz a Katolikus Kör dísztermében, banket után pedig tánc, s melyben mindenki részt vehet a meghívó előmutatása mellett. Részvételi jegyet (IV., Magyar­ utca 38. száma alatt) február 20-ig lehet váltani. A bálra páholy­ és ülőhely is kapható már. Belépő­jegy tíz korona, páholy 200 korona­, II. eme­leti 100 korona, az ülőhelyek ára 10­1 korona. A Bölcsész-Bál rendezőségét Auguszta királyi hercegasszony táviratban értesítette, hogy a bálon meg fog jelenni. A rendezőség a meghívókat már szét­­küldte. Jegyet a bálbizottság irodájában, a Royal­­szállóban lehet váltani, naponta 10—1-ig és délután 5—7 óráig, továbbá a Bői­csésze­­hallga­tók Segítő Egyesületében (IV., Középponti egyetem, II. em.). — (Eltűnt ügyvéd.) A budapesti ügyvédi ka­mara választmánya fölhívja Szörényi Lipót, dr., be­jegyzett budapesti ügyvédet, hogy a 30 nap alatt lakó­helyét annyival is inkább jelentse be, mert ellenkező esetben a fegyelmi eljárást megindítják ellene.­­ (Rendőri hírek.) Letartóztatott szélhá­mos. A rendőrség ma letartóztatta Magyar R. Ferenc 51 éves pénzügynököt, a­ki szélhámos módon kifosz­totta több ezer korona örökségéből Bőhm Gyula 23 éves kereskedősegédét.­­ Revolveres mostohaapa, König Károly ruhafestő ma revolverrel beállított mos­toháira, Greiner Pál vegytisztító lakására és ráfogva a fiatalemberre a revolvert, pénzt követelt tőle. Grei­ner megtagadta a követelést, mire König rásütötte a revolvert, a­melynek golyója azonban nem talált. A mostohaapát a rendőrség letartóztatta. — Elgázolás. A Szépvölgy­ utca és Lujza-gőzmalom között egy loko­motív elgázolt ma éjjel egy 20—­22 éves ismeretlen munkást, a­ki nyomban meghalt. Holttestét a tör­vényszéki orvostani intézetbe vitték.­­ A képviselőház megnyitása alkalmával kéretnek a t. képviselő urak díszben Mártonffy u. fényképész IV., Koronaherceg­ utca 5. műtermében levétetni ma­gukat, az album részére. — Dr. Lo­ve és bézpasszája 3 nap alatt minden kezet gyöngéddé és teherré varázsol. Egy tégoly 1.20 K. Főraktár: dr. Kovács gyógytár,Gyár­ u. 17. — „Bote hashajtó" a legkellemesebb. (10 fillér.) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Anakreoni dal — A Kisfaludy-t­ársaság Csokonai-ü­nnepe alkalmából ajánlva Beöthy Zsoltnak. — Irta Sadródi Sándor. Ej, a pokolba minden Panaszszal, mélaba vall Borongjon fenn, ha tetszik, A szürke téli égbolt, S ha tetszik, pityeregjen A május langy esője, — Én nem biggyesztem ajkai Szomorkás gyászdalokra! Nekem az élet, élet, A dal is dal nekem csak. Nem csöndes házi portán Kapirgáló baromfi, De vakmerő trillákkal Fel, a magasba rontó Vig, mámoros pacsirta, S a bor nekem, barátim, Nem nyavalyás dekokitum, Mit úgy kell csal, beszednem Óránkint egy kanállal, — De levegő, mely éltet S mely annál szívderítőbb, Minél több és valódibb! Mi gondom a jövőre, S a múlttal mért vesződném ! Előttem a jelennek Nagy, vágtató világa S a röpke pillanatnak Minden varázsa, kéje, — Hát élvezem a mámort S nem félek semmiféle Tikkasztó macska jajtól, De jókedvem virágit E lángitalba szórom, S tűzrózsákat dobálok A sápadt Gond szemébe. Bár itt a pálya vége, S az alkony mind alább száll; Sebaj, míg van kedélyünk, S a borunk nem fogyott el! Meghalni? Eb, szamárság! A meghalást, barátim, — A földi elmúlásnak Ez ósdi formuláját Vén asszonyokra bízzuk' S félénk filiszterekre. Meghal, ki nem bolondult, Meghal, ki nem teremtett, De, mint mi, cimboráim, Ilyen kemény legények, Mi legfölebb kidőlünk Egy röpke pillanatra Az élet bora mellől, De már a másik percben — Sugárba, fénybe mártva — Kibontjuk szárnyainkat, Merészen átsüvöltünk A földiség homályán, Hogy ott fenn újra égjünk !A teremtés tüzében, És áldást tündököljünk A lenn vérezve küzdő Magyarság életére! • (Nemzeti Színház.) Harmadszor adták mi este Lampérth Géza Veér Judit rózsája címü regényes azinjátékát. A darab hazafias érzéstől áthatott jelene­tei ma sem maradtak hatás nélkül. A közönség lelke­sedése különösen a második fölvonásban lobban föl, a­mikor Veér Judit honszerelemtől égő szavaira a nyílt színen is fölhangzott a taps. Az elismerésből egy­aránt kiérdemelték részüket a szerző és a szereplők.­­ * (Magyar Színház.) Lehár Ferenc új ope­rettje, a Mulató istenek mai, harmadik előadása a bemutatóhoz hasonló hatást tett a közönségre. Zugó taps, kihívás és ismétlés közt folyt egész este a játék,d­g a közönség lelkesedése újabb tanúságot tett a zene­­nagy hatásáról, a­melyet a Heltai Jenő kitűnő át-­­dolgozásával erősödött szöveg és a szereplők játéka fő gyarapított. Anday Blanka, Szentgyörgyi Lenke, Bo­rosa, Ráthonyi és a többi szereplő is nagy ünneplés­nek volt részese. A pénztáron már délben ott volt a tábla, at, mely hirdette, hogy, minden jegy elkelt,, f*

Next