Budapesti Hírlap, 1905. július (25. évfolyam, 179-209. szám)
1905-07-14 / 192. szám
1905. julius 14. BUDAPESTI HÍRLAP. (192. sz.) Bécsújhelyen a rendőrség megállította és letartóztatta. A fütő, a kit Hirsch-nek hívnak, Born bárónak, a budapesti automobil-klub elnökének szolgálatában van és az automobil is Born bárónak a tulajdona. (Lezuhant postakocsi.) Az ampezzó bellujjai után, mint Bázeliból táviratozték, a postakocsi lezuhant egy hegyszakadékba. Öt utas megsérült, köztük Colle, vadászőrnagy életveszélyesen. (A titokzatos kanna.) A dunántúli aratósztrájk idején történt az alábbi eset. A többi közt letették a kaszát Szluha István országgyűlési képviselő cecei aratói is, bár a nagybirtokos, mint jó gazda, mindig emberségesen fizette munkásait. A sztrájkolók küldöttsége fölkereste földesurát s mindenféle követeléssel állt elő. Szluha István nem szólt semmit, hanem néhány percre eltávozott s a mikor visszatért, nagy öntözőkanna volt a kezében. Az aratók csak várták, hogy már most mi lesz. — Jöjjetek utánam — szólt a képviselő. Elballagtak a határba és Szluha István megállt a legszebb búzatábla előtt. — Hát igazán nem akartok aratni, édes fiaim?— kérdezte rejtelmesen. — Nem! — volt a válasz. — No jó, majd le aratok én magam. Erre a kannából, a melyben petróleum volt, megöntötte a vetést s meggyujtotta. A következő pillanatban hatalmas láng csapott föl a bámuló aratók előtt. Lett erre riadalom; az aratók elfelejtvén minden szocialista tanítást, nekiláttak az oltásnak , néhány perc alatt leverték a tüzet. Azután nem szóltak többé követelésről, hanem munkába álltak s megkezdődött az aratás. (Kifosztott lakás.) Székesfejérvárról jelenti tudósítónk: Fényes nappal vakmerő betörők jártak Kerekes Lajos dr. árvaszéki ülnök lakásán. Kerekes családjával a szőlőben nyaral s a betörés a lakatlanul maradt városi lakásban történt. A betörők az összes ruhát, fehérneműt, ezüstkészletet és ékszert elvitték, olyképpen, hogy zsákmányukat a lakásban talált üres kofferba rakták s azután bérkocsin elmenekültek. Simon rendőrkapitány azonnal nyomozást indított s megállapította, hogy a betörést két jól öltözött fiatalember követte el, akik a koffert a vasúton föladták Budapestre. Távirati megkeresésre a fővárosi rendőrség a koffert lefoglalta. A betörők még nem kerültek meg. — (Napszurást kapott országos képviselő.) Achim Zs. András, Békés Csaba országgyűlési képviselője július 11-én délután gerendási birtokán hirtelen roszul lett. Betegségét napszurás okozta; az orvosok a képviselő állapotát aggasztónak mondják. — (Leégett gyár.) A galgóci sör- és malátagyár, mint nekünk jelentik, teljesen elhamvadt. A tűz úgy keletkezett, hogy egy ötéves fiú gyújtóval játszott, amitől az istálló mellett lévő szalma lángba borult és csakhamar az összes épületek tüzet fogtak. A kár jelentékeny, de biztosítás révén megtérül. A t . gyár kénytelen üzemét erre az esztendőre megszüntetni. (Kegyetlen büntetés.) Lőcséről írja tudósítónk. Kiirthatatlan hajlandósága volt a tolvajlásra Csolány Jánosné krompaki asszony tizenegy esztendős fiának. Alig van ház a faluban, ahonnan a gyermek el ne lopott volna valamit. Többnyire értéktelen holmit csent el, csak azért, hogy lopjon. A falu csúfja lett az édesanyjából, akit mindenki megszólt, hogy tolvajt nevel a fiából. A szegény asszony pedig nem tudta már, mit csináljon fiával, hogy a jó útra térítse. Megverte, napokig elcsukta, mind hiába, a gyermek megint csak lopott, amikor kitette lábát szülei házából. A kétségbeesett anya sírva panaszolta el a szomszédasszonyoknak fia gonosz, természetét: — Hiába minden, nem hajt a jó szóra, sem a verésre. De ha még egyszer lop, úgy segítsen az Isten, hogy lesütöm tüzes parázzsal a két kezét! Inkább pusztuljon el, semhogy haramia legyen belőle. Amikor Csolányné igy fogadkozott a szomszédasszonyoknak, éppen akkor futott be az udvarra a fiú. Ki volt pirulva az arca, s nyomában szaladva jött egy falubeli parasztember: — Agyon verlek, gaz kölyök. Ellopta a pipámat, így kiáltott a paraszt, de a gyermek anyja lecsillapította haragját. Megmotozta a fiú zsebeit s visszaadta a parasztnak a pipát. Azután pedig igy szólt: — Majd ellátom én a baját a fiamnak. Megkötözte a gyerek kezét, s bevitte a lakásba. Az ajtót becsukta Csolányné, de pár pillanat múlva olyan rémessikoltozás hallatszott, ki a konyhából, hogy a szomszédok betörték az ajtót. Borzasztó dolgot láttak. A konyha közepén egy rakás parázs volt a tűzhelyről, s a parázs fölött fiát tartotta Csolányné, úgy, hogy a gyermek két keze a tűzbe volt dugva. Amikor a szomszédok a konyhába jöttek, már mindkét keze le volt sütve a fiúnak, aki eszméletlenül feküdt anyja karjában. Orvost hívtak, aki ápolásba vette a gyermeket, aki azonban aligha marad életben. A kegyetlen anyát a csendőrség letartóztatta. — (Hársfalva fürdőt, a mely Magyarország északkeleti részén, a Kárpátok között fekszik, az idén is igen szépszámú, előkelő közönség látogatja. Julius 6-áig 423 fürdővendég kereste föl Hársfalvát. — (Öngyilkosság az abbáziai mólón.) Abbáziából táviratozzék, hogy tegnap reggel agyonlőtte magát a mólón egy ismeretlen fiatalember. Hír szerint festőművész volt az öngyilkos. (Életuntáriasszony.) Debrecenből táviratozza tudósítónk. Az itteni Kossuth-szállóban egy ismeretlen középkorú nő szállott meg. Szobájába zárkózott és két revolverlövéssel véget vetett életének. A vendégkönyvbe ezt irta: Nagy Adolfné, tiszttartóné Legyesbénye. (Milliós sikkasztás.) A milánói Edison villamos részvénytársaságnál, mint Milánóból táviratozték, óriás sikkasztásnak jutottak nyomára. A pénztár megvizsgálásakor kiderült, hogy az óvadékpapirok eltűntek. A felügyelő-bizottság számítása szerint az óvadékpapirosok körülbelül egy millió lírát képviselnek. A sikkasztással Cotti pénztárost gyanúsítják, akit letartóztattak. (A newyorki kánikula.) Newyorkból táviratozzék nekünk. A lakosság óriás módon szenved a borzasztó hőség miatt. Tegnap kilenc ember halt meg napszúrás következtében, nagyon sok beteget a kórházakba szállítottak. Két ember hirtelen megőrült s egy harmadik öngyilkosságot követett el. A földalatti vasút utasait félig ájultan szállítják ki a kocsikból. Sok ezer ember az éjjelt kertekben és háztetőkön tölti. (Szerelmi dráma.) Szegedi levelezőnk írja: Kisteleken tegnap este kilenc órakor Magyar János kötelesmester viruló, tizenhétéves Hermina leányát, a ház előtt három lövéssel leterítette Győrfi György húsz éves mohácsi illetőségű cipészsegéd, aki Kovács György cipésznél volt alkalmazva. Győrfi folyton szerelmi vallomásaival ostromolta a leányt, aki nem vette komolyan az udvarlást. Tegnap este Győrfi minden szóváltás nélkül lőtte le Magyar Herminát, aki holtan bukott a lövések zajára kirohanó szüleinek lábaihoz. Győrfi néhány perc múltán a falu szélén mellbelőtte magát és súlyosan sérülten szállították a szegedi kórházba.- (Rendőri hírek.) Megégett asszony. A Vörösrparty utca 15. számú házában ma reggel Lichtblau Lajos nyomdász felesége gyertyaláng mellett spirituszszal bútort tisztogatott. Munka közben meggyuladt a ruhája s az asszony borzalmasan összeégett. A mentők Lichtblaunét a Rókus-kórházba vitték, a hol haldoklik. — Megmérgezett gyermek. Kispestről a Rókus-kórházba ma nagybetegen hozták be a hatéves Pálföldi Bálintot. A gyermeken, a kinek az állapota veszedelmes, a mérgezés jelei mutatkoztak. A vizsgálat kiderítette, hogy a gyermek játék közben beléndekmagot evett a mezőn s azzal mérgezte meg magát. — Hirtelen halál. Az Andrássy út 7. számú háza előtt ma reggel hirtelen rosszul lett és meghalt Vodjura István szerelő. Szívszélhüdés ölte meg. — Eltűntek. A rendőrségen ma a következő emberek eltűnését jelentették be: Büki József 10 éves tanuló (Madách utcai 20), Csik Sándor 18 éves szabóinas (Kertész utca 35), Rozs András 14 éves kovácsinas (Szigetváry-utca 25), Moravecz Irma 25 éves házileány (Bény-utca 7), Vladiszavlyevics Lyubomir 20 éves gyári munkás (Bény-utca 3), Lichtner Rezső 14 éves tanuló (Margit-körút 55), Kovács Mihályné, született Szabiás Mária 33éves napszámosnő (Kötő utca 2), Somogyi Antal 61 éves magánzó (Margit-körút 26), Székely Gyula 46 éves fűszerkereskedő (Barossutca 77). — Francia ünnep Ősbudavárában. Ősbudavára ünnepeinek sorozatában érdemes helyet foglal el az a francia ünnep, amelyet ma, július 14-én, a franciák nagy szabadságnapján rendez az igazgatóság. A díszített területen lesz, nagy díszfelvonulás, korhű jelmezekben. Látható lesz Napóleon bevonulása Párisba, Loubet elnök díszszemléje, nagy nizzai karnevál stb. Az ünnep egyik pontja az óriás tűzijáték, amelyet maga Friedman igazgató rendez két részben. Holnap, szombaton lesz a varieté színpadon a bucsufellépte és jutalomjátéka a The Brittons négerpárnak. — Óvatos hölgyek arcbőrük tisztántartására a Földes-féle Margit-érémet használják. Ára 1 korona. — Daruvár-fürdőben a főidény már teljes és a fürdő látogatottsága gyarapodást mutat; a kitűnő hatású iszapfürdők nagyszámú csúzos és köszvényes beteget vonzottak e fürdőbe. Az igazgatóság kéri azokat a betegeket, akik Daruvárra óhajtanak jönni, hogy ebbeli szándékukat öt-hat nappal előbb, lakásról való gondoskodás végett közöljék. Esztétikai nevelés. — Az uj népiskolai Utasításból. — Budapest, juli 13. Azok a panaszok, melyekkel az iskolát illetik, hogy majdnem egészen elhanyagolja az esztétikai nevelést, a népiskolára is ráillenek. E mellőzés következményeit ma már annyira érezzük, hogy épp ez irányozta a közfigyelmet az iskolának erre a mulasztására. A nemzet műveit osztályaiban a közízlés hanyatlott, az ipartermékek gyári, főleg az olcsóságot tekintő termelése pedig a nép iparűző részének is elsenyveszti ízlését és ezzel a nemzeti műipar sok becses gyökérszálát kiöli. Nincsen sivárabb látvány, mint lakásaink mai berendezése, ide számítva a modern iskolákét is; hasonló látvány a vásári termékek piaca, melyen alig látni a régi kedves művészi formák egy-egy maradványát. Végre a modern népviselet a régi festői, tartós ruhadarabokat is ki kezdi szorítani helyükből. És így ez a baj az esztétikai műveltség gyökerét, a közízlést és annak nemzeti jellegét támadja meg, tehát a jobbrafordulást mindinkább megnehezíti. Akiknek pedig példát kellene adniok a népnek, többnyire épp oly fejletlen ízlésnek, mint a többiek, és a métely voltaképp felülről terjed lefelé. Az esztétikai nevelést ne tekintsük rendszeres tanításnak, vagy éppen, külön tantárgynak. E tekintetben teljesen azonos a természete az erkölcsi nevelésével. Valamint nem úgy neveljük a gyermek erkölcsi akaratát, hogy erkölcsi szabályokkal elhalmozzuk, az erkölcsi elveket minduntalan előtérbe helyezzük, elvontan kifejezzük, azonképpen esztétikai szabályok tudása sem tesz senkit esztétikailag műveltté. Sőt itt még odáig sem szabad mennünk, mint az erkölcsi nevelésben, melynek elveit a gyermek már környezetének hatása alatt, majd a vallás tanítása közben formulázni tanulja és meg is érti. Az esztétikai nevelésben az általánosítástól általában tartózkodnunk kell. Mindent konkrét példákon és konkrét módon kell mutatni. A gyermeket inkább hozzá kell szoktatni a széphez, de nem sokat beszélni és még kevésbbé a gyermeket beszéltetni róla. Mennyi kárt tett az irodalmi oktatásban is alsó és felső fokon egyaránt, hogy annyit beszélnek az irodalmi szépről és oly kevéssé éreztetik. Ne külön esztétikai nevelést adjunk a gyermeknek, mert ez lehetetlen, hanem egész nevelésünk legyen, amennyire lehet és kell, esztétikai jellegű. Ehhezhozzátartozik, hogy maga az iskolai épület és az iskolai élet is esztétikai jellegű legyen; amazon ne legyen ugyan cifraság, de ízléssértő és rontó mozzanat se, ez pedig nagy gondot fordítson a tisztaságra és rendre, az esztétikai érzésnek ez alapvető követelményeire. Az iskolának egyáltalán nem lehet az a célja, hogy művészeket, dilettánsokat, vagy műértőket neveljen. Egyedüli feladata, hogy a gyermek ízlését fejleszsze, azokból a csirákból, melyek minden lélekben, főleg a gyermekkorban megvannak. Ízlése annak van, aki örülni tud annak, ami szép, akinek lelkében a szép eleven érzést kelt. Ezt az érzést nem pótolja semmi, de ezt az érzést rá sem lehet erőszakolni senkire. Az a tanító, ki a föladatot úgy oldaná meg, hogy szavakkal áradozik a gyermek előtt a szép dolgok szépségéről, az, ha a gyermek nem érzi azt, mit a tanító kifejez, vagy a gyermek ellenkezését hívja föl, vagy hazug érzelmek fitogtatására tanítja. A tanítónak óvatosan, gyöngéden kell fejlesztgetni a gyermek ízlését, inkább csak alkalmat ad neki a megnyilatkozásra és főképp arra törekszik, hogy el-távolítsa útjából az akadályokat, a szándékos oktatásnak még látszatát is kerülve. A gyermek nem érzéketlen a szép iránt, ellenkezőleg, az érdekek távol esvén lelkétől, épp az ő lelke alkalmas a szép házáéinak megérzésére. A tanítónak csak nem szabad türelmét veszítenie; ha a gyermek valami iránt még nem mutat fogékonyságot, nem szabad semmit sem erőszakolnia, vagy siettetnie, hanem türelmesen kell várnia, míg a gyermek lelke megnyílik, és ezt a pillanatot kell megragadnia. Ekkor is néha egy-egy szó, vagy mozdulat elég lesz, hogy a gyermek figyelmét a szépre irányozza és a benyomást gyöngéd módon erősítse. Az ízlés fejlesztésének első és legfőbb tényezője éppen nem esik távol a népiskolai oktatástól, ellenkezőleg ez egészen rajta nyugszik. Mert ez a tényező nem egyéb, mint a szemlélet. Még az irodalmi élvezet is azon alapszik, hogy a gyermeknek tisztái 11