Budapesti Hírlap, 1905. december (25. évfolyam, 332-360. szám)
1905-12-17 / 348. szám
16 BUDAPESTI HÍRLAP. (348. sz.) 1905. december 17. csányi ünnepek előtt is kitartó rajongóihoz; végigjátszotta rendes műsorát, melyet Beethoven, Brahms, Chopin, Liszt és saját műveiből állított össze. Meglepő, hogy D-Albert, aki a zongora virtuózai közt kétségtelenül egyike a legnagyobbaknak, sem tud fölszabadulni a műsorok salonja alól. Alig hihetjük, hogy a zongorairodalom szegénysége lehessen ennek az oka. Bizonyára akad számtalan régibb és újabb munka, mely a közönség figyelmét is jobban megragadná, mint a mostani elcsépelt sablonműsor s a művészt is érdekes, uj, vonzó oldaláról mutatná be. Az olyan elismert művésznek, mint D’Albertnek volna a hivatása, hogy ez irányban reformot teremtsen s uj hangot szólaltasson meg a koncertteremben. * (A középiskolai reform.) A Társadalomtudományi Társaság tegnap este a városháza nagytermében gyűlést tartott, amely folytatása volt a középiskolai reformvitának. Ez ülésen Wolfner Pál Pikler Gyulának a történelmi oktatás kérdésében előadott nézeteivel foglalkozott. Tagadásba veszi Piklernek a történelem tanításáról hirdetett fölfogását. Pikler tanár úgy az adatok, mint a belső folyamatok előadását szükségtelennek tartja és helyükbe bizonyos törvényeket akar tenni, amelyek a jelen eseményeiből a múlt fejlődését megmagyarázzák. Közelebbit azonban e törvényekről nem mond, előadása későbbi folyamán pedig lassan kint koncessziókat tesz a történelemnek. Ezzel szemben két kérdést kell föltenni. Szükséges-e a történelem tanítása, és ha igen, hogyan kell történnie. Wolfner kifejti, hogy főképpen gyakorlati szempontból igenis szükség van a történelemre. A jelen fejlődését a múlt ismerete nélkül nem lehet megérteni. A jelennek minden intézménye logikusan össze van kapcsolva a múlttal. Természetes, hogy a történelmet ebből a szempontból kell tanítani és nem a külső eseményekre kell vetni a fősúlyt. De a külső eseményekre, mint adatokra mégis szükségünk van. Éppen azért a középiskolának a negyedik és ötödik osztályában a válogatott adatokat volna helyes tanítani, a felső két osztályban azután ez adatok alapján egy társadalomtudományi szempontból is kifogástalan fejlődéstörténetet lehetne előadni, mely a gazdasági és kulturális szempontokat világítja meg. Pikler Gyula hosszasabban válaszolt Wolfner észrevételeire és álláspontját újabb érvekkel támogatta. A történet adatait oly rendszerben kell csoportosítani, hogy velük bebizonyíthassuk az összefüggő államfejlődést, vagyis társadalmi tudományt kell belőlük csinálni, nem pedig rendszertelenül az állambiográfiai egymásutánokat kell elmondanunk. Az igen nagyszámú előkelő közönség a vitát nagy érdeklődéssel kísérte. A jövő pénteken Simon József tanár a klasszika-filológia oktatásáról fog előadást tartani. * * (Hangversenyek.) A Filharmóniai Társaság negyedik hangversenye szerdán, december 20-án este nyolcadtól órakor lesz a Vigadó nagytermében, Kerner István vezetésével. A hangverseny teljes műsora a következő: Horváth Attila Zrínyi Ilona megnyitó, első előadás; Schubert: A véghetetlenek, énekli Krausz Félix; Handel-Mottl: XH-ik koncert, először; Berlioz: Szerelmi jelenet és Mari tündér a Rómeó és Júlia című szimfóniából. Wagner Wotan búcsúja és a Tűzvarázs a Walkürből, énekli Krausz Félix. — Az Országos Zeneakadémia csütörtökön, december 21-én este nyolcadfél órakor nyilvános hangversenyt rendez az intézet nagytermében (Andrássy út 69). A hangversenyen közreműködik: Picker Margit, Sziráki Dóra, Weltmann Ferenc, Stanó József, Domaniczky Teréz, Bendtner Hedvig, Engel Rózsi, Fiedler Berta, Haselbeck Olga és Regéczy Margit.* (A Thália Társaság) vasárnap délután három órakor tartja meg második előadását a Bolies Caprice színpadán. Előadásra kerül Alma Pudema egy fölvonásos színműve: A láthatatlan kapitány, Monde Béla egyfölvonásos drámája: A kapocs és Weldekind szatírája: A hős tenor. * (Képzőművészet.) Radnai Béla szobrász most Petőfi szobrát mintázza Pozsony városa számára. A talapzatot Scheer műépítő tervezi. — Rollinger Rezső szobrász, Eadrusz volt munkatársa elkészítette Karánsebes város királyszobrát. A szobrot a tél folyamán ércbe öntik és tavaszszal leplezik le. Az emléket Krassó-Ijzörény megye közönsége hálából állítja az uralkodónak, mert a határőrvidék megszüntetésekor a megye lakosságát gazdagon kárpótolta birtokkal. — Holló Barnabás Vajda-szobrát most öntik ércbe s esztendőre állítják föl a költő szülőhelyén, a fejérmegyei Vaál községben. — A király számára a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán hatezer korona értékű műtárgyat vásároltak. — A Nemzeti Szalon karácsonyi kiállításának s a vele kapcsolatos Mahartkiállításnak állandóan nagy a közönsége. A jövő hét folyamán a főváros felsőbb iskoláinak növendékei tekintik meg tanáraik vezetésével a tárlatot. * (A Szabad Egyetem) jövő heti előadásait hétfőnAlexander Bernát dr. indítja meg a műegyetem kerti épületének tantermében s kedden délután folytatja ugyanott öt órakor. Kedden este fél hét órakor Ferenczi Zoltán tartja előadását Deák Ferencről, a Közgazdasági Társulatnak a Ferenciek tere 4. szám alatti helyiségében. Illés József dr. szerdai, Győry Tibor dr. pénteki és Marczali Henrik szombati előadása a Sándor-utcai volt országház épületében lesz, Wittmann Ferenc pedig csütörtökön a műegyetem fizikai intézetének termében tart előadást. * (Irodalmi élet.) Az Izraelita Irodalmi Társaság december 19-én, kedden este hat órakor a zsidó hitközség Sip-utcai dísztermében fölolvasó-ülést tart, melynek tárgysorozata a következő: Bubinyi Mózes felolvasása: Törökországi emlékek. Fehér Jenő dr.: Abidán című költeménye, Szabolcsi Miksa fölolvasása: Chdlil Allah. Vendégeket szívesen lát a társaság. * (Tudományos élet.) A Tudományos Akadémia harmadik osztálya december 18-án, hétfőn, délután öt órakor ülést tart, melynek tárgyai: Schuller Alajos rendes tag előadása: Rezgések mikroskopi megfigyelése az elektromos ellenállás megfigyelésénél, Schlesinger Lajos levelező tag előadása: A lineár-differenciál egyenletek elméletéhez, Winkler Lajos levelező tag előadása: A gázok oldhatósága vízben, Tangl Ferenc levelező tag előadása: A gyomornedv hidrogenion tartalmáról, címmel, Szily Sándor dolgozata: Az állati szervezet savtűrő képességéről címmel, előterjeszti Tangl Ferenc, Buchbeck Gusztáv dolgozata: Az izmok hidratációjáról címmel, előterjeszti Than Károly. Az osztályülést összes ülés követi, melynek tárgyai: Rados Gusztáv levelező tag jelentése a Bolyai-jutalomról. A főtitkár javaslata a tagválasztásokról. Folyó ügyek. * (A Művészet és Művelődés) nőegyesület minden csütörtökön délután öt órakor ismeretterjesztő előadást rendez saját helyiségében. (Vigadó harmadik emelet). Az első előadás december 21-én lesz., Csányi Káraly dr. ismerteti A legyező történetét. Dec. 28-án Szmik Antal A csipkéről tart előadást, Belépő-díj egy korona, amely összegért az egyesület iparművészeti kiállítása is megtekinthető. * (Színház és Élet.) Huszka Jenő és Martos Ferenc Dül Balba, című szenzációs újdonságát mutatja be a Színház és Élet címü színművészeti hetilap legújabb száma. Szentgyörgyi Lenkének, az újdonság női főszereplőjének arcképe díszíti a címlapot, ezenkívül egy részletet, egy háromoldalas énekszámot és ismertetést találunk, a füzetben. A színházi apróságok tréfák és hírek között van Márk Lajos két scarfikaturája. * (Új Idők.) Madách Imrének egyetlen, ránk maradt fényképét, amely eddig ismeretlen volt, régebb Madách-ereklyékkel együtt mutatja be az Uj Idők legújabb száma. Ezenkívül sok kép, cikk, tanulmány, novella és Herczeg Ferenclegifjabb regényének folytatása van még a füzetben. * (Aranykönyv.) Beleze híres Aranykönyvei, ezt a vallás-erkölcsi és hazafias tárgyú példagyűjteményt franciából lefordította Aschenbrenner József. A fordítás világos, tiszta magyarságu, ifjúsági olvasmánynak is nagyon alkalmas. A könyvet igen díszes kiállításban bocsátotta közre a kiadó Szent István-Társulat. * (A Kanteletár.) Két esztendeje annak, hogy Bán Aladár dr., az ismert poéta és műfordító, lefordította és kiadta a Kisfaludy-Társaság támogatásával a finn népköltés legszebb termékeinek gyűjteményét, a Kanteletár-t. A fordítás maga is poéta-munka volt, finn testvéreink dalaival elhozta Bán Aladár a dalok minden sajátos szépségét és üde kedvességét. A munkája nem maradt hiábavaló, a Kanteletár első kiadása teljesen elfogyott és most már a második kiadása jelent meg, amelynek bizonyára az lesz a sorsa, mint az elsőnek. A könyv Mai Henrik és fia cégnél kapható, ára két korona negyven fillér. * (A Niebelung-ének és Fritjofmenda.) A Niebelungének Szász Károly fordításában s a Fritjofmenda Györy Vilmos fordításában megjelent Lampel R. (Wodianer F. és fiai) kiadásában. A két kötet a Remekírók Képes Könyvtára megrendelői számára tiz korona. A művek külön ez a kiadása, könyvkereskedésben nem kapható. * (Magyar Cégjog.) Irta Vályi Sándor dr. Kiadta a Franklin-Társulat. A kereskedelmi jognak az általános magánjogtól való szétválasztását annak belső szükségessége teszi megokolttá, hogy a kereskedelmi forgalomnak, s legfontosabb tényezőjének, a hitelnek biztosítását minél szélesebb alapokra fektessék. Ez az oka egyszersmind annak is, hogy a kereskedelmi törvényekbe számtalan rendészeti, közjogi természetű intézkedéseket vettek föl. Ezek teszik a kereskedelemnek úgyszólván a jogi létalapját. Kommentáraink a magyar kereskedelmi törvény eme intézkedéseivel mostohán bántak el. A fősúlyt ugrania nem ezekre, hanem a magánviszonyokat rendező intézkedésekre fektették, holott, mint a kereskedelemnek létalapja, éppen ezek a közjogi természetű rendelkezések teszik kereskedelmi törvényünknek legfontosabb részét. Valóban hézagpótlónak kell tehát neveznünk Vályi Sándornak most megjelent Magyar cégjogit, amely nem, miként címe után ítélhetnénk, csak a kereskedelmi cég jogát karolja föl, hanem felöleli a cégjegyzék-bíróságok hatáskörébe utalt rendészeti természetű anyagi és alaki jogszabályok összeségét. A szerző, aki az ország első kereskedelmi törvényszékénél, mint cégelőadó működik, a mellett, hogy nagy tudással fölhasználta a jogelméletet, súlyt helyezett munkájának gyakorlatihasználhatóságára is úgy, hogy munkája nemcsak a jogásznak, hanem a praktikus kereskedőnek is mebbízható útmutatóul fog szolgálni azokban a bonyolult jogtételekben, amelyeken a kereskedő egész munkássága, léte nyugszik. Hogy pedig mily kimerítő alapossággal és lelkiismeretességgel végzett a szerző az óriási anyaggal, amely a cégjog intézményével vonatkozásban áll, a munka egyes fejezeteinek puszta fölsorolása is igazolja. Bőven ismerteti a kereskedelmi cégekre és cégjegyzékekre vonatkozó határozatokat és rendelkezéseket, a cégbejegyzést, és az arra való jog és kötelesség feltételeit. Kifejti a kereskedelmi könyveknek vonatkozását a cégben, a cégválasztás és cégoltalom alapelveit. Majd áttér a fő- és fióktelepekre, a cégvezetői meghatalmazásra, a cégváltozásokra. Munkájának természetesen legfontosabb és legkimerítebben tárgyalt része a már bejegyzett cégek jogának ismertetése. Az egyéni, közkereseti, betéti társasági, továbbá a részvénytársasági és szövetkezeti cégek, a biztosítótársaságok, külföldi és osztrák társaságok és szövetkezetek joga és kötelessége, szervezete, belső élete és kifelé való nyilvánulása bő és alapos ismertetést nyer. E mellett ismerteti a cégjoggal vonatkozásban álló melléktörvényeket is és — ami a munka praktikus használhatóságát szintén emeli, az egész joganyagra vonatkozó bírói gyakorlatot az egyes fejezetek végén közölt számtalan bírói határozatok alakjában közli. Jogásznak, kereskedőnek, kereskedelmi iskoláknak és akadémiáknak egyaránt értékes könyv a Vályi dr. munkája. * (Mesék az Írógépről.) Szomaházy István új könyve úgynevezett tárcaregény. Mindegyik fejezet egy-egy önálló novella és a tizenkilenc együttvéve, elmeséli nekünk, mint lesz egy ügyes ravasz gépirókisasszonyból méltóságos asszony. A publikum nagyon szereti az ilyen, úgynevezett szerencsésen végződő históriákat és Szomaházyban sok kedvesség, elmésség és elevenség van ahhoz, hogy alakjait megkedveltesse nekünk. Annyi sokat kölcsönöz Lohmann Vilma kisasszonynak a saját írói szeretetreméltóságából szinte nehezünkre esik konstatálni, hogy ez a szép és ügyes kisasszony igen közönséges, sőt ha szabad ezekre a könnyű alakokra ilyen súlyos jelzőt használni, igen kevés erkölcsi tartalommal bíró nő. Egy fiatal, tizenkilenc éves, szép leány, ki azért megy a közgazdasági bankba gépirókisasszonynak, hogy ott a lehető legjobb partit magának megkaparintsa. Húsz évvel ezelőtt a közönség még visszariadt volna az ilyen vállalkozó szellemű regényhősnőtől, azonban a változott időkkel, változtunk mi is.. A nagy Én kultusza soha sem volt olyan erős, mint most s az egyéniség jogának érvényesítéséért soha sem faragtak annyi frázist, mint éppen a mi időnkben. Az önzést, melyet régebben titkoltak, mint valami szégyenletes bűnt, ma dogmává avatták, hirdetik és követésre valónak tartják. Hű körülmények közt bizonyára sokaknak tetszeni fog a Lehman Vilma kisasszony alakja, ezé a csinos, kis ragadozó állaté, kibatiszt blúzban és három forintos kalapban indul el portyázni és mint ■ a vezérigazgató méltóságos asszonya vonul be palotájába. Közben erősen flirtel, de az erényét megőrzi, nem meggyőződésből, nem szeméremből, hanem mert mint okos leány tudja, mit vesztene könnyelműségével. Ha az a bizonyos új, modern korszellem, melyre oly büszkén szoktak hivatkozni, ilyen női típusokat teremtett, akkor nincs sok okunk büszkélkedni ezzel a korszellemmel A Lehman Vilma kisasszony környezete sokkal kedvesebb, sokkal szimpatikusabb, mint maga a portyázó kisasszony. A legravaszabb, legszárazabb bankhivatalnokban is több a poézis, az idealizmusba nemes romantika, mert íme ketten is feleségül kérik a szép leányt. A szép tündér azonban, már a méltóságos vezérigazgató arra vetette a szemét s nem szédíti meg a jó kedvű fiuk bolond elméssége, fürtje, udvarlása. Pedig ezeket a jókedvű fiukat sok szeretettel, nagyon ügyesen s elmésen rajzolja meg előttünk Szomaházy. Valamint kitűnően sikerült a bankvilág furcsa, különös levegője is. A könyv Singer és Wolfner kiadásában jelent meg, ára 3 korona. * (A bácskaiak.) Az Uránia Színház nagysikerű újdonságának, A bácskaiak-nak szerzője, Zsedenyi Aladár néhány pompás nótát is írt a darabjához. A nótákat most füzetbe gyűjtve kiadja, előfizetési ára három korona. Az előfizetési összeg a szerző címére küldendő: Budapest, VII., Baross utca 83. * (II. Svákóczi Ferenc Ónodon.) A kuruc idők egyik jelenetét örökítette meg Dudits Andor ily című festményén. Azt a jelenetet ábrázolja a kép, amikor Erdélyből megérkezik a fejedelem a sajó-körömi mezőre. Itt tartották meg az ónodi országgyűlést. Nagy fénynyel, pompás paripán, bíborbársony köntösben, tigrisbőr kacagánynyal vonult be az országgyűlés színterére a fejedelem. A festői csoportban a fejedelem mögött úli kísérete, vele szemben a Rendek csoportja. Duditsnak e festményét Zemplén megye közönsége készséggel bocsátotta a Könyves Kálmán rendelkezésére, hogy művészi módon sokszorosítsa. Most jelent meg a reprodukció művészi kivitelben. A műlap nagysága, magassága hatvan, szélessége kilencvenkilenc centiméter, a díszes aranyozott keret, mely Maróti R. Géza tervei szerint készült, a magyar ipar művészetet dicséri. A kép ára keretben hatvannégy korona, s könnyebb beszerzés, céljából három koronás havi részletfizetésre is megszerezhető a Könyves Kálmán műkiadó részvénytársaságnál, Budapesten, VI., Nagymező utca 37—39.-